Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-22 / 118. szám
1959. MÄJftTS 22. NAPLÓ 5 fl szülői munkaközösség — a szülök és a pedagógusok egységes szervezete Tapasztalatcsere-értekezlet Pécsett A Magyar Nők Országos Tanácsa családvédelmi osztálya a Somogy, Tolna és Baranya megyei szülői munkaközösségi elnökök részére tapasztalatcsere értekezletet rendezett szerdán Pécsett. A szülői munkaközös ségek feladatait Révai József né elvtársnő, az Országos Nőtanács pedagógiai bizottságának tagja ismertette. Révainé beszédében elemezte az 1956-oe események eszmei hatását a fiatalokra. Ebből a szemszögből értékelte a szülői munkaközösségek 1956 előtt végzett munkáját. Az ellenforradalom bármennyire is támadta a mozgalmat, — állapította meg — a sok éves munkában kialakult módszereket és az eredményeket eltörölni nem tudta. Ezután az elmúlt két év eredményeit ismertette Révainé elvtársnő. Kiemelte, hogy a szülői munkaközösségek főleg a pedagógiai propaganda terén értek el sikereket. Anyagi téren is segítséget nyújtottak az iskoláknak elsősorban a rendezvényeken keresztül. De az élet ma már többet kíván, egy lépéssel tovább kell menni. Arra kell törekedni, hogy a társadalmi munka kerüljön előtérbe, mert akinek két keze munkája benne van egy iskola vagy óvoda éoítésében, vagy egy játékszer készítésében, az érzelmileg is közelebb kerül az iskolához, a gyermekekhez, a pedagógushoz. Pedagógusainknak felelőssége nagy. Rájuk van bízva a jövő kincse: a gyermek. Számolni kell azzal, hogy pedagógusaink között vannak régiek és újak. Az idősebbek évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, de el kell sajátítaniok a marxista—leninista világnézetet. A fiataloknál felmerül a gyakorlat hiánya, a tapasztalatlanság. Pedagógusaink csakúgy tudnak megfelelni a követelményeknek, ha az életet és b könyvet közös nevezőre hozzák, egymás fogyatékosságait kiegészítik. És ebben legyenek — KIÁLLÍTJÁK Pécsett is a Porcelángyárnak a Budapesti Ipari Vásárra küldött kollekcióját. A mintegy hatvan tárgyból álló mintakollekció darabjai részben máz alatt festett porcelánok, részben modern kivitelezésű eozinok. Minden egyes darab új technológiával készült, melyért elsősorban Beke László főmérnököt és Kovács István főművezetőt illeti dicséret. Az új, modern tormák a gyár művészeinek. Slnkó Andrásnak. Fekete Jánosnak és Török Jánosnak sokoldalúságát bizonyítják. a segítségükre a szülői munkaközösségek is. A szülőkről szólva megállapította, hogy a gyermeknevelés még mindig az anyákra hárul, holott az anyákat sok minden terheli. Helytállnak a munkában, a háztartásban és a gyermeknevelésben is. Az a helyes, ha az anya és az apa közösen foglalkozik a gyermekekkel. Hibájuk a szülői munkaközösségeknek, hogy értekezleteiken sok mindenről esik szó — rendezvény, gyűjtés, kirándulás, egyegy alkalom megünneplése — csak a gyermekről nem. Ezen változtatni kell. Az újat építő fiatal nem ismeri a múltat, a kapitalista társadalmat. Nem tudja elképzelni sem annak a társadalmi berendezését, sem az emberek egymáshoz való viszonyát. Úgy tudják megérteni az újat, ha megmagyarázzuk, hogy mi helyett építjük azt. Nem egy eset ben a világnézeti különbségek is nagy szerepet játszanak a gyermekek lelkivilágának alakulásában. Ez teszi szükségessé, hogy a szülői munkaközösségek váljanak a szülők és pedagógusok egységes szervezetévé. A közös munkát tartalommal kell megtölteni. Nem a rendezvények szervezése az elsődleges, hanem a tartalom alakítása, a gyermek életének, világnézetének formálása. A szülői munkaközösségek munkájának segítése nemcsak a nőtanácsok feladata. Elsősorban állami szerveinké. Oktatási szerveink álljanak a mozgalom élére, irányítsák, vezessék, adjanak meg minden segítséget a tartalmi, a formai rész alakításához! A munka- közösségek tevékenységét tekintsék munkájuk szerves részének! Révainé elvtársnő felhívta a figyelmet az óvoda és napközi otthonok munkaközösségeinek problémáira is. Ez a terület sajnálatosan nem kapta meg a megfelelő helyet az eddigi munkában. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az államhatalmi szervek a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek e fontos területnek. A nagy érdeklődéssel fogadott előadás befejezéseképpen Révainé elvtársnő felhívta a figyelmet arra, hogy a munka közösségek munkáját a jövőben ne központilag szervezzék. Adják meg a lehetőséget a szélesebb kezdeményezéseknek, az egyéni és kisebb kol lektívák indítványainak! Javasolta, hogy vezessék be az osztályfőnöki munkaközösségeket, mert csak így lehet minden szülőhöz eljutni, és így minden pedagógus szükségszerűen kapcsolódik a munkához. Ebben a kis közösségben derülnek ki az összes problémák, a gyerek egyéni magatartásától kezdve a tanuláson keresztül a nevelőhöz, a szülőhöz való viszonyáig. Ide irányítsuk, ide összpontosítsuk figyelmünket. így válik a szülői munkaközösségek munkája az egyénen keresztül társadalmi üggyé. Nagy István 180 vagyonos széntárolót építenek Komlon Sok hűhó — semmiért Május 8-án a budapesti „Gyermekikert“ bábszínház telefonon jelentkezett iskolánknál, a beremendi ált. iskolánál és Berger József igazgatóval való megbeszélés eredményeként 14-ére lekötöttek egy előadást a tanulók és a felnőttek számára. A bábszínház tói annak rendje szerint megérkeztek a plakátok is, s megkezdődött a hírverő munka az előadás sikere érdekében. Elérkezett május 14-e, a Mesél az erdő“ c. bábműsor bemutatásának napja. Az érdeklődés meglehetősen nagy volt. A földművesszövetkezet kultúrhelyiségét az úttörők szépen előkészítették, s szüleikikel együtt izgatottan várták a bábszínház műsorát. A 6 órára kitűzött kezdési idő már régien elmúlt, de semmi hír sem jött a pesti vendégekről. Másfélórás várakozás után csalódottan oszlott szét a nézősereg, a felnőttek pedig ismét keserű szájízzel nyugtázták az esetet. A Pécsi Filharmónia figyelmét is felhívjuk az ügyre, mert az ilyesmi okozza azt, hogy lassanként valósággal lehetetlen lesz közönséget szer veznl pesti művészek vendég- fellépésére. Még annyi lehetne megjegyezni, hogy az ismertetett eset után semmilyen magyarázat nem érkezett a bábszínház vezetőségétől, hogy miért maradt el az előre lekötött előadás. A Dunántúli Napló több alkalommal felemelte már szavát a színész hakni-brigádok ellen. Ugylátszik, hogy az ilyen maszek „művészek“ mel lett most a bábok körében is elterjed a hakni. Reméljük azonban, hogy az előadás elmaradásénak óka nem a későn jelentkező önkritika volt! Keszthelyi László. mm Komlón a szénelőkészítömü mellett megkezdték a második ISO vagon os bunkersor építését. A hétmillió forintos költséggel készülő új bunkersor nagyobb lehetőséget nyújt a bányából ki kerülő különböző minőségű szenek szétválasztására és ezzel a kokszolható szén minőségének további Javítására. Az új bún- kersor építésével az Idén, a gépek szereléséven a jövő évben készülnek el. Szervezett,, tervszerű küzdelem a gümőkór ellen A gümőkórról, az ellene való védekezésről már sokat beszéltek. Sokat tettek ellene, de eleget még nem! Orvosi vonalon . már régi a, gümőkór elleni küzdelem. Védőoltással és gyógyszerekkel szép eredményeket is érnek el. Állatorvosi vonalon njint- egy fél évszázados az ellene való küzdelem. Régebben a védekezés inkább egyes gazdaságok szarv asm arh a állom á- nyénak gümőkórmentesitésé- ből állt. A felszabadulás után tervszerű irányt vett a gümőkór irtás az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Félévenként átvizsgálták a szarvasmarhaállo- mányt és kiemelték a gürnő- kórosokat. Ezen vizsgálatok során már a szarvasmarha- gondozók tüdőszűrővizsgálatát is rendszeresítették, mert tudott dolog, hogy a gümőkóros tehén fertőzheti gondozóját, a beteg gondozó a gondjaira bízott állatot 1957-ben kezdődött a magán gazdák szarvasmarhaállományának vizsgálata, hogy felmérjék az ország magánkézben lévő szarvasmarháinak gümőkór-fertőzöttségét, ég kiemeljék a gümőkórosokat. Ezen eljárás során több száz tehenet távolítottak ej az álFÓRUM AZ AUTÓBUSZON Az antik világ életének központja valaha a fórum volt. Bölcsek álltak tanítványaik gyűrűjében és napról-napra adták át tudásukat a kiváncsi vagy mélyebb érdeklődésű hallgatóknak. A pécsi autóbuszokon nem utaznak Solonok vagy Aristopha- nesek, de a zslbongás, a különböző sarkokból felhangzó viták, az életnek szóló igazságok’ azért itt is elszállnak - és gyakran nem is minden érték nélkül. Igyekszünk vagy igyekezzünk? Ami________________óta be vezették az „elől le, hátul fel“ utazási módszert, a kocsikban gyorsabb lett a belső körforgás, rugalmasabb az egész közlekedés. Ürülnek a helyek, aztán újra megtelnek s az erélyes hangú kalauznő a kocsi belsejéből irányítja a közönséget: — Igyekszünk kérem, igyekszünk! Húzódjunk beljebb a kocsiba! Adjunk helyet a felszállóknak! Igyekszünk kérem, igyekszünk.. A zsúfoltság nő, a kocsi zúgva kanyarog s egy pillanatnyi csendben egy magas, őszhajú utas mosolyogva szól a kalauznőnek: — Elvtársnő rosszul mondja! Nem igyekszünk, hanem igyekezzünk! — Miért? — kérdi a kalauznó meglepetve. — Mert különbség van a kettő között. ön kérem fel akar bennünket szólítani a gyorsabb mozgásra. Ha azt mondja, hogy igyekszünk, regisztrálja azt, hogy a közönség igyekszik. Kijelent. De ha úgy mondja, hogy igyekezzünk, akkor felszólít rá bennünket! S ez nagy különbség! A kalauznő mereven néz az őszhajú férfira, á jjértó-vés — sértődés határán mozog, aztán megkérdi: — Tanár? — Igen, az vagyok. Nyugdíjas! — teszi hozzá mosolyogva. — Hát... akkor majd vigyázok. Köszönöm szépen. S a budai vámnál, ahol sok a le- és felszálló, újra felhangzik a kalauznő hangja: — Igyekezzünk kérem, igyekezzünk! A kalauznő tréfásan a tanár felé csíp a szemével, aki megnyugodva veszi tudomásul a gyors változást. Szép nő és az igazság. A vonat bejött, az autóbuszok dohogó motorral várják az indítást. Csörrennek a forintok, kezekbe kerülnek a jegyek. Nagy a zsúfoltság. A kocsi indul, egy pillanatig egymásra dől mindenki, aztán újra helyezkedik a közönség. A figyelem kimondottan előre fordul — elől, az egyik ablak mellett csinos, elegáns, kellemes arcú leány ül. — Kérem a jegyeket ellenőrzésre felmutatni! — hangzik a kocsiban. Ellenőr. Az utasok egymás után veszik elő jegyüket — csomagok kerülnek át egyik kézből a másikba, van aki még mindig keresiValahogy szívszorongást érez az ember ilyenkor. Csak meglenne mindenkié! Hisz olyan megszégyenítő lenne, ha valakit rajtakapnának... Elől most alakul ki a dráma. Az ellenőr éppen odaér a csinos leányhoz. — Kérek egy vonaljegyet! — mondja alig hallhatóan. Mindenki egyszerre a lányra néz. — Hol szállt fel? — kérdi az ellenőr. — A végállomáson ... — Kérem, mindjárt a Jókai térre érünk! Mindenkinek megvan a jegye, ön miért nem váltotta meg?! — Előkészítettem a pénzt... Az nem elég kérem. Kérem a büntetést ... Hangját elnyeli az erős motorzaj. A lánynak enyhén megrebbennek a szempillái, pipacsvörössé válik, szája megmozdul, de nem szól egy szót sem. Táskájából kivesz egy tízforintost és odanyújtja. Az ellenőr átadja a jegyet és némán visszaad. — Végállomás! — töri meg egy erélyes hang a varázst. Csendesen, szinte ijedten figyelte mindenki a jelenetet. Nem szólt közbe senki. A részvét és a szimpátia elemei keltek bírókra az átütő erejű igazsággal. Az ellenőr már leszállt. A csinos leány is lelépett a kocsiról és eltűnt a Széchenyi tér felé. Lassan, egymásra rá sem merve nézni, mi is lefelé készülődtünk. A lehangoltságot mindenki arca pontosan visszatükrözte. Hiába volt az ellenőrnek igaza, nem tudtunk megvígaszfalódni. KRISZTIÁN BÉLA loményoíkból, illetőleg vágattak le hatósági intézkedéssel állami kártalanítás mellett. Ezen előzetes gümőkór-vizs- gálatok során Baranya megye állatorvosai olyan lelkiismeretes és alapos munkát végeztek, hogy megelőzték az ország többi megyéjét A lelkes munkára felfigyelt a Földművelésügyi Minisztérium és az elismerésen kívül két „Mindenki iskolája“ című keskany- filmet ajándékozott a megye állatorvosainak, amelyek a gümőkór elleni védekezésről szólnak. Uj szakaszt jelent a gümőkór elleni küzdelemben a 22/1958. sz. földművelésügyi rendelet, amely lefektette a gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztott gümőkór-irtás, mentesítés, védekezés, eredményes; végrehajtásának irány elveit. Ezen rendelet végrehajtásában is élen jár a megye állatorvosi kara. Sajnos, nem áll rendelkezésünkre a védekezéshez, gyógykezeléshez az orvosokéhoz hasonló oltóanyag, gyógyszer, így ezek nélkül kell a gümőkór-irtást végrehajtani. A gü- kór-irtás során teljes a kapcsolat az orvosi karral, mert a humán vizsgálatok elvégzése érdekében az állatorvosok rendelkezésükre bocsátják a fertőzött állatállományok tulajdonosainak névjegyzékét, viszont az orvosok a gümő- kórban beteg állattulajdono- sekat közük az állatorvosokkal azért, hogy azok szarvasmarha-állományában elvégezhessék a vizsgálatokat. A statisztikai adatok szerint ugyanis 10 százalékos középérték vehető fel, ami annyi jelent, hogy nagy általánosságban minden tizedik gümőkóros ember bovin eredetű (szarvas- marhagümőkór) fertőzötlség- ben szenved. Ennek alapján tehát annyit mondhatunk, hogy az emberi gümőkór jelentős részében szerepet játszik a bovin eredetű fertőzés. A gümőkór tehát állategészségügyi, állattenyésztési, élelmezési fontosságán kívül még jelentős közegészségügyi prob- ’éma is. A gümőkór-irtás érdekében kifejtett mindennemű munka elvezet a szarvasmarha-gümő- kór legalább 1—2 százalékra történő csökkenéséhez, és ezzel aiz emberi fertőzöttsóg ugyanilyen mérvű kevesbedé- "éhez. Pécs városhoz tartozó községekben és termelőszövetkezetekben 9 alkalommal mutattam be a tél folyamán a „Mindenki iskolája'4 című, a gümökórról szóló filmet és tartottam felvilágosító előadást, melyet több mint félezren néztek, illetőleg hallgattak végig. A filmen a gazdák eleinte kétkedéssel fogadták a vizsgáló állatorvos megállapítását, hogy gümőkórral fertőzött a tehenük és cinikusan vették azon tanácsot, hogy fertőzött tehenüket mielőbb adják el levágásra. Viszont megrendültek, amikor « helyiségbe be- hallatszott a temetési gyászszertartás énekszava, mellyel a gümőkór ban meghalt kisgyermeket temették. „Kis koporsót tettek á sírba“. Kit temettek? Megrázóan ecseteli a filmesemény, hogy tőgygümőkóros tehén fertőzött tejének fogyasztása és ebből eredő fertőzés váltotta ki a betegséget és okozta a kisgyermek korai halálát. Elénk tárta a fűm, hogy egyetlen tőgygümőkóros tehén teje 12 családban 4 embert fertőzött meg Szép kapcsolat alakult ki a filmen az állatorvos és a tüdőgondozó orvosa között, felhívták ugyanis egymás figyelmét a fertőzésekre, s együtt küzdöttek a cél érdekében. A gazdáik azon kérdésére, hogy mi módon védekezzenek a legeredményesebben a gümőkór ellen, az állatorvos egy olyan gazdaságba küldte őket tapasztalatcserére, ahol korszerűen és .tervszerűen védekeznek ellene. Ebben a gazdaságban a gümőkóros állatokat levágatják, a fertőzötteket, ha kisértékűek, vagy meddők, kiselejtezik. A fertőzötteket egy elkülönített tanyán helyezik el külön gondozóval, a gondozókat védő álarccal látják el. A termelt tejet csak forraltan fogyasztják, a fertőzött teheneket elkülönített legelőn legeltetik, az istállókat gyakran fertőtlenítik, a borjaikat mesterségesen, itatásos módszerrel nevelik elkülönített és fertőtlenített istállókban. Köztük félévenként gömőkórviszgálatert végeznek és a reagálókat a fertőzött istállóba viszik át vagy levágatják. A filmbemutató után percekig néma csend honolt a teremben, a látottak mély nyomot hagytak a lelkekben. A bemutató után fejtegetéseimet és érveléseimet örömmel hallgat ták és magukévá tették. E cikkben nem toglalkoz'.am részletesen a gíimőkúrirtássai, mert azt minden állatorvos a saját területén becsülettel végzi, de szükségesnek tartottam a megye állatorvosainak lelki- ismeretes munkáját méltatni. A „Mindenki iskolája” című film sokszori bemutatása, hiszem, hogy százszámra győzi meg a még kételkedő gazdákat is a gümőkór káros voltáról á az ellene szóló szükséges védekezésről. Dr. Nyaka Géza« város! veze‘6 ' főállatorvos. '
