Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

t§S9. MÁJUS 22. NAPLÓ 3 A jó munka elengedhetetlen feltétele a szilárd munkafegyelem Bélcs^ctkncti lapasiiaklok-K©t?ß5 olyan bányaüzem van Baranyában, ahol a mun­kások összetétele olyan sok­rétű, mint a komlói Béta-ak­nán. A bányászok többsége mintegy 60 százaléka vidékről jár be, sőt kétlaiki, akiknek nem fő megélhetési forrásuk, hanem gyakran mellékfoglal­kozásuk a bányászat. S ez a munkához való viszonyukban is kifejezésre jut; — Volt itt nálunk egy 100— í 10 munkásból álló réteg, — mondotta Gungl Ferenc elv­társ, a bányaüzem vezetője — akik különböző indokokra hi­vatkozva gyakran* távolmarad­tak az üzemtől, akikre csak ritkán lehetett számítaná. Ezek között nagyon kevés volt az olyan őszinte ember, aki megmerte mondani, hogy néz­ze üzemvezető elvtárs, én teg­nap berúgtam és ezért nem jöttem a műszakra. A több­ségük orvosi igazolással ko­pogtatott be hozzám, kérte, hogy az igazolatlan mulasz­tását töröljük ki, mert. hisz ö orvosnál volt, itt a papír ró­la. Eleinte elfogadtuk ezeket az igazolásokat, hisz nem tud­tuk ki a beteg, ki nem s tény az, hogy azon a napon, ami­kor műszakot mulasztottak, az orvosnál is jelentkeztek Hó­napok kellettek ahhoz, hogy megismerjük, ki a rendes em­ber, s kik azok, akik ily mó­don akarnak túljárni az eszünkön; Gyanús volt az is, hogy ezek a papírok rendsze­rint a szombati, a hétfői és a fizetés utáni napok távolma­radását .igazolták'1 a legin­kább. Volt például olyan fo­gadónapom, amikor harminc hétfői napra szóló igazolást hoztak be hozzám Nem fo­gadtam el; S ami a legérdeke­sebb, azóta egész ritkán for­dul elő, hogy valaki ilyen- cselhez folyamodik. Volt ezenkívül Béta-aknán egy olyan csoport is, amely- ms'k tagjai nem próbálkoztak meg az igazolatlan mulasztá­sokat igazolni. Bizonyos idő­közömként otthon, maradtak egy-egy napot, majd ismét je­lentkeztek munkára, mintha* mi sem történt volna; Az üaem| vezetői sokat törték a fejü-~ két, mit csináljanak az ilyen emberekkel. Az üzem vezetője és a pártszervezet titkára elő­ször megpróbált a lelkűkre beszélni. A jó szakmunkások­kal különösen sokat foglalkoz­tak, Több esetben írásba fogT lalták, aláíratták velük az ígéretüket, melyben kötelez­ték magukat, hogy többet nem mulasztanak. S ez arány­lag jó módszernek bizonyult. Az ilyen munkások többsége megjavult. A III-as körletben dolgozó Szabó József például november 8-a óta nem mu­lasztott igazolatlanul Sajnos, Farkas István, Nagy József vájárok esetében ez sem volt célravezető. Mindkettőjüket sorozatos igazolatlan mulasz­tás után. el kellett bocsátani. A fegyelmezetlen Béta­aknai bányászok maga­tartása kihatott a többi Béta­aknai bányász magatartására is. Lent a bányában is érző­dött a fegyelem hiánya. Fe­nyegették, bántalmazták a fel­ügyeletet. Az üzem vezetői ek­kor az öreg bányászokhoz for­dultak tanácsért, megkérdez­ték, mit tegyenek ezekkel a munkásokkal. A becsületes, fegyelmezett bányászok véle­ménye az volt, hogy kemény kézzel kell bánni velük, s aki nem hajlandó megtanulni, hogy a bányában fegyelmezet­ten kell viselkedni, annak kös­senek útalapot a talpára. Így került több fegyelmezetlen bá­nyász kezébe a munkakönyv, így kerültek többen alacso­nyabb beosztásiba. A fegyelmi határozatokat minden esetben kifüggesztették, hogy azok ás okuljanak belőle, akik a szép szóból még nem értették meg: a fegyelmezetleneknek nincs helye a bányában: As Összefogásnak, an­nak a következetességnek, amelyet az üzem vezetősége a fegyelmezetlenekkel szembeni eljárásnál tanúsított, nem is maradt el az eredménye: Igaz, voltak akik túl szigorúnak ítélték az özem vezetőinek magatartását, de a Béta-aknai 'bányászok többsége helyeselte ezt; Az adminisztratív intéz­kedéseket ugyanis sok-sok fi­gyelmeztetés, barátságos sző előzte meg: S Béta-aknán a jövőben is főként ezen az úton akarnak járni.- Mert bár a múlt év hasonló időszakához képest a munkafegyelem lé­nyegesen javult, az igazolat­lanul mulasztok száma lénye­gesen csökkent van még tennivaló; Éppen azért a kongresszusi munkavenseny- nek egyik fontos célkitűzése a munkafegyelem megszilár­dítása. A most alakult szocia­lista muiikabrigádók tagjai is ígéretet tették arra, hogy nem tűrik meg maguk között a fe­gyelmezetleneket, a hiányzó­kat s az üzemi pártszervezet is nagyon sokat foglalkozik a fegyelem megszilárdításával. Ha a statisztikát vizsgáljuk, jelenleg még Béta- akna bányászai a Komlói Szénbányászati Tröszt legfo- gyelmezetlenebb munkásai. Nem valami kitüntető cím ez. Az utóbbi hónapok tapaszta­latai azonban azt mutatják, hogy a fegyelem Béta-aknán is hónapról-hónapra szilár­dabbá vilik s a kedvezőtlen statisztika is kedvezőbbé ala­kul át. Ez azonban csak ak­kor sikerül, .ha az üzem veze­tőinek erőfesziitésedt a becsü­letes, fegyelmezett bányászok továbbra is támogatják, se­gítik, a fegyelmezetleneket el­sősorban a sajat példájukkal jó útra térítik; Közelebb az a tömegekhez! Az I. kerületi pártbizottság május húszadikán tartotta meg első ülését, ahol számbavették a pártbizottság megalakulásá­tól, azaz február elseje óta vég­zett munkáját. A pártbizottság titkárának — Kovács István elviársnak — a beszámolója és a hozzászólások arról tanúskodtak, hogy a ke­rületi pártbizottság jelentős eredményeket ért el és bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. Legfontosabb eredmény két­ségtelenül az, hogy a kerületi pártbizottság létrejöttével a pártvezetés közelebb került az alapszervezetekhez, közelebb a tömegekhez. Erről szólt a beszámoló és a hozzá­szólók egy része is. Fatalin Jó­zsef elvtárs, a malomipari vál­lalat pártt.i tikára például el­mondta, hogy mindennapi mun kájuk során is érzik, több se­gítséget kapnak, amióta a ke­rületi pártbizottság megala- Ikult. Zöldövezet Nem a füsttől óvó kiserdőre gon­dolok, nem is a me­zővédő erdősávra: a zöldövezeten a komlóiak a város talára, másrészt pe­dig kutatásokkal és később háarendsze- reík építéssel meg­oldani a téli aöld- ségellátást is. Az szélső körzetében első feladatot — leg létesített magymé- alábbié, ami eddig retű zöldségkerté- illeti — kiváló ered szetet értik. Napon­ta tíz és tíz tonná­nyi friss zöldség és egyéb élelmiszer .kerül a csarnokok­ba, boltokba, hogy ízesebbé, zamato­sabbá tegyék a fi­nom húsleveseket.-. A meaeekjánosá kertészet szervezői kettős célt tűztek maguk elé: alapve­tően megoldani Komló folyamatos zoldsógellátását. ta- i vasztól őszig friss átüt adni a bá­nyászcsaládok asz­ménnyel oldották meg. Pedig mean volt könnyű, hiszen vari ugart kellett termővé változtat­ni, megfelelően trá­gyázni, elökészíite- mi, hétszer átszán- tamá, giaztalanítaiw. De mit nem tud az ember, ha na­gyon akarja! A terv reális volt, a lehetőségek adva voltak, csak kevés volt az első időszakban a gép: segítettek a komlói üzemek, jaivátóvál­lalatok: Saomibaton- kint segítöbrigádok rajzot tak ki a jáno- si metre, dolgoztak, fúrtak, faragtak, hegesztettek és ké­szült, szinte a föld­ből nőtt ki a víz­hálózat, az öntöző­rendszer: Aki látta, hogy milyen gyorsan és pontosan készült eddig a zöldövezet első részlege, az biztos abban is, hagy a melegházak rendszere is készen Jövőre télen is kerül friss zöldség a komlói családok asztalára. Nem is kell majd messzi­ről hozni. Csak in­nen Jánosiból, Komló egyik kerü­letéből: A kerületi tanács elnöke is arról számolhatott be, hogy a tanács és a pártbizottság kap­csolata megerősödött az el­múlt nem egészen négy hónap alatt, ami érezteti hatását a tanácsi munkában is. A kerületi pártbizottság mun­káját elsősorban a társadalmi aktivisták szé­leskörű hálózata segítségével végzi. A pártbi­zottság osztályvezetői, munka­társai, valamennyien társadal­mi munkások. Az egyes osztá­lyok mellett megszervezett instruktori és előadói gárda szintén társadalmi munkások­ból áll. így igen sokan kapcso­lódtak bele a pártbizottság munkájába. Az ipari osztály instruktorainak a száma ki­lenc, húsz elvtársból áll az agi- tációs és propaganda osztály aktivistáinak a köre, hét elv­társ alkotja az értelmiségi bi­zottságot. A munkában ily mó- ( dón résztvevő elvtársak azon túl, hogy fő részesei a kerületi pártbizottság elért eredményei­nek, igen sok tapasztalatot sze­reznek a munka folyamán, amelyek segítségével mind nagyobb feladatok megoldásá­ra lesznek képesek. A jövőben — és nem is a nagyon távoli jövőben — feltétlenül jelentke­zik majd ez a mostani múmia során felhalmozódott tapasz*a- lat is a pártmunkában, a ke* rületi pártbizottság és az alap­szervezetek munkájában. Most egyre inkább az a tö­rekvés hatja át a pártbizottság munkáját, hogy az alapszerv eretek tömeg­kapcsolatai is minél szélesebb körűvé vál­janak. Ezért igen nagy gondot, fordítanak a lakótelepi párt­szervezetek agitációs munkájá­nak a szervezésére és segíté­sére. A miskolci csata 40. évfordulója Kerek negyven esztendeje annak, hogy a Magyar Ta­nácsköztársaság hős katonái mindent elsöprő győzelmet arattak a cseh imperialista csapatok felett. Felszabadítot­ták Miskolcot; Rohamosan előrenyomultak, hogy az észa­ki megyékből is kiűzzék az elnyomók zsoldosait: Azzal kezdődött, hogy <— mint a „Vörös Újság“ 1919. május 32-én megírta — .má­jus 20-án hajnalban, a Land­ler Jenő paramcsnoksaga alatt álló harmadik hadtest, a Mis­kolciéi IS kilométerre délre fekvő Harsány és Aranyos irányában a csehek ellen tá­madásba lendült. Az Északi­főműhely, a MÁV Gépgyár, a Ganz, az István-telki Főmű­hely, a vasművek, a posta, a festők, a MÉMOSZ, Diósgyőr stb. munkásai leírhatatlan lel­kesedéssel, páratlan hosiesr­Tó^costalálkozó Mohácson BARANYAI SÉTÁK Abaliget A baranyai ünnepi hetek keretében, a megyei tamacs és a Szövetkezetek Baranya me­gyei Központja megyei táncos- ta'álkozót rendez Mohácson: A május 24-én, vasárnap tartandó támcoetalálkozó dél­előtt tíz órakor a táncosok fel- vonulásával kezdődik. Ezután az ünnepélyes megnyitó kö­vetkezik a Bartók Béla Műve­lődési Otthon szabadtéri szín­padán. A megnyitóbeszédet Baris István, az MSZMP já­rási bizottságának első titkára mondja. A délutáni órákban kerü sor a fesztiválra. A megye táncosta1álkozón tizenöt tánc­csoport vesz részt, többek kö­zött beremendi, himesházi, ho­rn orúdá, pécsváradi, sumomyi és véméndi táncosok lépnek fel. A megyei táncfesztivál vé- _ gére az esti órákban megren-j kök örültek, hogy mindenki dezéare kerülő népi táncosok ■ bent veszik a barlangban és *41 ja tesz pontot. könnyű szerrel megszerezhetik \fint friss hajnal a májusi réten, úgy ömlik el ben­nem is a jókedv, amikor a Me­csek észak-nyugati lankáin ereszkedem lefelé. A mélyzöld alevelek harmatosán csillog­nak, s a meredt derekú töl­gyek. sátrában itt-ott tör csak ie néhány fénysugár. Amikor játékos kedvvel felkapaszko­dom az egyik sziklacsúcsra, gyönyörű panoráma tárul elém. '^ent a völgy ölén szétszórtan helyezkednek el a kis fehér- falu abaligeti házak. A távol- fan hegyek körvonalai kékle­nek. A völgykatlan felett ter­peszkedő csendet a szerelmes rigók hajnali füttykoncertje hatja át. A természet bőkezűen oszto­gatta itt szépségeit. A gyönyö­rű tájak mellett egyik leg­szebb ajándéka a természetnek a cseppkőbarlang. Az elmúlt években szépen rendbetették a belső felét. Betonutakat, hida­kat és karfákat készítettek. Kényelmes séta keretében megtekinthető a barlang egész hosszában. Az abaligeti barlang nagy szolgálatot tett a lakosságruik a történelem viharos napjai­ban. Amikor a török veszede­lem dúlt az országban, ide me­nekült a magyar lakosság. A barlangba nem mertek bemen­ni a törökök, s úgy tervezték, hogy majd kifüstölik onnan a magyarokat. A barlang előtt összehordtak egy nagy halom nedves fát és meggyújtották. Amikor a füstgomolyag elérte a magyarokat, általános lett közöttük a kétségbeesés. Ekkor azonban felfedeztek egy nyí­lást a barlang oldalán• ame'y kivezetett az erdőbe. A tőrö­a kincseket. Amikor azonban leszállt az est, a magyarok vá­ratlanul rajtaütöttek a megré­mült törökökön és lekaszabol­ták őket. „Jó szolgálatot tett az aba­ligeti barlang akkor is, amikor a nagy Rákóczi kurucainak a szerencsecsillaga leáldozóban volt. A kisebbségben maradt szétszóródott kuruc harcosok is ide rejtőztek el a bosszúra szomjas labanc csapatok elől. Innen bujdostak szerteszét az országba, vagy állottak be sze­génylegénynek és úgy éltek, mint az erdők üldözött vadjai.” (Dr. Varga Károly: Abaliget és a törökök.) Vess Béla mérnök, aki már eddig is áldozatos munkájával új barlangrészeket tárt fel, to­vább folytatja a kutatást. A szabadságát minden évben itt tölti. Egyes elképzelések sze­Abaligeti táj rint kell még lenni a barlang­nak további szakaszainak is. Végeztek egy érdekes kísérle­tet. A vízelnyelőnél megfestet­ték a vizet, hogy megfigyel­jék a színes víz mikor jelenik ■meg a barlangban. A festett víz csak három óra múlva je­lentkezett, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy valahol a hegy belsejében kell lenni egy nagy víztárolónak. vagy pedig olyan hosszú utat kell meg­tennie a víznek, hogy három óra után bukkan ismét elő. Lehetséges, hogy a kutatások újabb barlangrészeket tárnak még fet D aranya megye tanácsa 70 000 forintot szavazott_ meg a barlang előtt létesíten­dő csónakázásra és fürdésre alkalmas tó építésére. A Víz­ügyi Igazgatóság szakemberéi seggel küzdöttek az élvonal­ban; Az Északi Főműhely munkásai mar az első táma­dásnál több mint fél század cseh katonát ejtettek foglyul; A megrémült csehek futásban menekültek a Miskolc alatt erősen kiépített állásokba. A Vörös Hadsereg azonban lé­legzethez sem hagyta őket jutná; Rendületlenül tovább támadott; Masfcolcért, szerda, reggelig folyt a harc.- Az egyik vörös pánoélvonat hihetetlen vakme Tőséggel már kedden délelőtt negyed tizenegykor hefutott Miskolcra, tájékozódott a cseh csapatok állásáról, visszatért, majd a harcok folyamán is­mét, előrenyomult. Hősi pár­bajt vívott a cseh tüzérséggel: Csapatainkról egészen magára irányította az ellenséges tüzér ség működését. A támadást á Vörös Hadsereg repülőgépei is támogatták. Haláltinegvető el­szántsággal berepültek a meg­szállott területire és ott érté­kes felderítő szolgálatot vé­geztek“! A burzsoá cseh csapatok, hogy a vörös támadás élét megtörjék, más frontszakaszo­kon ellentámadást indítottak; i „Az ott küzdő csapatok nem- S csak bátran kivédtek a táma- ! dást, hanem több mint egy ■ század foglyot is ejtettek". ■ Ugyanez történt Pétervásár­■ mái is, ahol a csehek mind ■ emberiben, mind pedig gép- J fegyverben még súlyosabb ve­il rétégét szenveditek ■ S ,,A diadalmas harc első g nagyjelentőségű eredménye.;: S az volt, hogy csapataink szer­■ dán hajnalban teljesen meg- S verték a Miskolcot még két* g ségbeesetten védő cseh sereget, S amely fejvesztetten hagyta el 3 a várost: s s A proletársereg ■ bevonult Miskolcra, melynek 3 proletársága határtalan lelfce­■ sedéssel fogadta óikét. A be- 3 vonuló sereggel együtt ment a ■ hadtest parancsnoka, Landler S Jenő elvtáns, aki a harc egész elkészítették a tervet és kije- S tartama alatt ott volt ikatonái lölték a létesítendő tó helyét. S között és személyes jelenlété­ül munkák már meg is kéz- ; Vel buzdította őket“; dódtek és előreláthatóan június ■ végére készül el a tó. Rövidé- ■ A Vörös Hadsereg hős tkato- sen átadják műszakilag az el- ■ mái — annak ellenére, hogy a készült alpesi jellegű turistas- ■ túlerő és árulás kicsavarta a hazat, amely 26 ember befoga- ■ . . . , _ _ ... dósára képes. A turistaház jú-i hatalma* a magyar proleta- niusban meg is kezdi az üze- * riafeus kezéből, és átmenetileg meltetést. A megye idegenfor- 5 újból a tnépelnyamó oszfcályo- gálmi hivatala parkosítja a 3 kát segítette uralomra, — cseppkőbarlang előterét és ag ___ i_-_j.au* * . ._ tu ristaház környékét. A bar- •llem küzdöttek hasba. Elohar- lang környékét beültették már i cosai voltak népünk egy ne- sziklanövényekkel, a turista- i gyedszázaddal később bekövet ház környékére pedig kétszáz 3 kezeit, a hős szovjet katonák SfÄirh« MV*« «-*»*«*­kák elvégzése után az abali- 3 nak. Csodalattal és hálával geti cseppkőbarlang a megye ■ emlékezünk meg róluk ma, a egyik legszebb kiránduló helye 3 szocializmus építésének verő- lesz. [fényes napjaiban. 'Hamar Imre ■ Dr. Wimmer Ima«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom