Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

1959. MÁJUS 20. NAPLÓ 5 Händel-diszhangverseny a Pécsi Nemzeti Színházban Az Országos Filharmónia Händel, a nagy német zeneszerző halálának kétszázadik évfordulója alkalmából ünnepi hangver­senyt rendezett május 18-án, hétfőn este, mely alkalommal a Pécsi Liszt Ferenc Kórus, szólisták, a Szimfonikus Zenekar Antal György vezényletével a halhatatlan mester egyik leg­népszerűbb művét, a Sámson oratóriumot adta elő. A hangverseny ünnepi jellegét emelte Rudolf Helmer, az NDK magyarországi nagykövetének megjelenése és ünnepi beszéde. — Önök azért gyűlték össze itt .ma este, hogy megragadó ünnepségen emelékezzenek meg Georg Friedrich Händel- röl és meghallgassák egyik leg­szebb és legboldogítóbb művét.. Megkértek engem, hogy ünne­pi beszédet mondjak. Nagyon szívesen teljesítem ezt a kí­vánságot és szívből köszönöm Önöknek a lehetőséget, hogy itt felszólalhatok, és Önökkel együtt jelen lehetek ezen az ünnepségen. Számunkra, né­metek számára a békeszerető demokratikus Németországból felemelő és boldogító érzés át­élni, hogy milyen mély érdek­lődéssel, milyen lelkesedéssel és szeretettel emlékezik meg a magyar nép Händel életéről és alkotásáról és hogy mekkora művészi szenvedéllyel és emel­kedettséggel művelik és ápol­ják itt Magyarországon Hän­del zenéjét. Engedjék meg, hogy ezért mély hálánkat fe­jezzem ki. Fogadják különös köszönetünket mindazok, akik 'a művészet- és zenekedvelő Pécs városában ezt a mai ün­nepi estét előkészítették. Georg Friedrich Händel 1885 február 23-án született Hallé­ban. Zenei és szellemi fejlődé­sének számos mérföldköve van. A fiatal Händel a sokszólamú hangszeres zene, a dalmelódia, a kantáta és népi korallének- lés német hagyományában ne­velkedett. Később Hamburg­ban tartózkodott, ez a város a német daljáték egyik forrása volt. Ezután utazott Olaszor­szágba, ahol a fiatal művész magáévá tette a korai polgár­ság új, a középkor béklyóiból lassan kiszabaduló zenéjének szellemét. Bizonyos, hogy az akkori olasz komponisták je­lentős művei az opera és hang­szeres muzsika terén, hozzájá­rultak a händeli zene dallam­gazdagságához, művészi sok­oldalúságához és drámai meg­jelenítő erejéhez. Végül Ang­liában, az akkor gazdaságilag és történelmileg legfejlettebb európai államban találta meg azt a talajt, amelyben megszü­lethettek világhírű mestermű­vei. Händel a maga korában egyike volt a legjelentősebb zeneköltőknek, akik művésze­tükben pártosan és tudatosan a háború, a jogtalanság, az el­nyomás és a szolgaság ellen hívták fel a népet és egy szebb és jobb felszabadult és békés világ dalát énekelték számára. A händeli mű társadalmi erejével és előremutató huma­nista mondanivalójával össz­hangban van melódiáinak szép­sége, egyszerűsége, népiessége és erőteljessége. Oratóriumait és operáit, zenekari és kamara- műveit üde optimizmus, ter­mészetes egyszerűség és né­piesség jellemzi. Zenei kifeje­zési eszközei rendkívül válto­zatosak. Händel mély rokon- szenvet és bensőséges művészi kapcsolatot érzett a német és .mgol népzenével és a cseh hangszeres zenével. Ezek a minden embert mélyen megin­dító és megragadó Händel- muzsika nagy népszerűségének forrásai.:. Händel nagyon Is gazdag te­vékenységének a béke, a hala­dás és a népek közötti barát­ság az alapgondolata. Éppen ezért, napjaink bonyolult nem­zetközi viszonyai között, Hän­Mioyaf—iöiHÄ közös fiW B e 1 g r á d (MTI). Titográd- ban ünnepélyesen bemutatták a „Manguzok szigete” és a „Dubrovnik! akvárium" című magyar-jugoszláv színes ter­mészetfilmeket. A Budapesti Filmstúdió és a titográdi Lov- tyen közös alkatásait. A díszbemutató alkalmából a Pobjeda című lap elismerő bírálatot közöl a Kollányi Ágoston rendezte két termé­szetű Ionról. del különösen sokat mond szá­munkra. A kultúrának és a zenének békére van szüksége, mert a valódi kultúra és a ze­ne csak békében virágozhat. Ezért a Handel-hagyományok ápolásával összekapcsoljuk a fogadalmat: mindent elköve­tünk a béke megőrzésére és megszilárdítására, hogy mind a mi nemzedékünk, mind gyer­mekeink és unokáink békében és zavartalanul élhessenek, dolgozhassanak és örülhesse­nek a kultúra kincseinek. Tisztelt megjelentek! A zene összeköti a népeket. A zene mindig mély hatást gyakorolt az emberiség legjobb és leg­haladóbb erőire és bátor tet­tekre lelkesített egy jobb élet­ért. A mi szocialista országa­inkban az ember megszabadult a kizsákmányolástól, az elnyo­mástól és a szolgaságtól. Van ideje és kedve birtokába ven­ni a kultúra kincseit, hogy épüljön általuk és új erőt me­rítsen belőlük a kommuniz­mus győzelmes felépítéséhez — mondotta ünnepi beszédében Rudolf Helmer nagykövet. • Ezután került sor a hangver­senyre. A nagy alkotás remek előadása egészen közel hozta a hallgatósághoz a mű eszmei tartalmát: a zsidó népnek a fi- liszteusok fogságából való meg­szabadulását Sámson önfelál­dozó halála által. Antal György nagyvonalú művészi felfogásában a kitűnő Liszt Ferenc Kórussal drámai igazsággal jelenítette meg a legkülönbözőbb érzelmeket: a szomorúság, a bánat, a vetél­kedés, a diadalmas öröm más és más hangot kapott a kórus­ban, és a legszebb hangszínek­kel, tömör hangzásban muzsi­kált végig a mü líraisága. A zen^lcar néhány jelentéktelen kezdeti ingadozás után, hibát­lan művészettel és átéltséggel kísért, mindvégig irányította a mű egyes részeinek hangulatát, különösen a lírai szépségeket valósítva meg tökéletes együtt­érzésben és kifejező hangvétel­ben. A magánénekesek, László Margit, Komlóssy Erzsi, Réti József, Nádas Tibor és Faragó András magas művészi teljesít­ménye nemcsak beleilleszke­dett az együttesbe, hanem olyan lendülettel vitte előre a lelkekben lejátszódó drámát, hogy lélegzetelállító művészi élménycsúcsokat éltünk át. A jellemábrázolás is tökéletes volt. Laky György pontos con­tinue játékával a folyamatos­ságot biztosította. Meg kell még említenünk a vezénylő Antal György követ­kezetesen egységes stílusfelfo­gását, melybe beleágyazta mon danivalóit: mindennek megvolt a művészi értelme, ezért tett a hallgatóságra olyan mély, olyan felejthetetlen benyomást a Sámson pécsi monumentális megszólaltatása. A szűnni nem akaró tetszésnyilvánításra az utolsó kórust meg is kellett is­mételni. Sok a gyermekbaleset Már 36 országgal van távgépíró összeköttetésünk A Postavezérigazgatóság közli, hogy megnyílt az elő­fizetői távgépíró forgalom Ma­gyarország ég Venezuela va­lamint Magyarország ég Co­lumbia között. A három per­ces levelezés díja Venezuelá­val 38,73 forint, Columbiává] 27,55 forint. Minden továbbá percért 12,25 forintot illetve 9,19 forintot számítanak fel. A két új állammal hazánk már 36 országgal áll távgép­író összekö ttetéeberv A pécsi gyermekklinikán dr. Halmos László tanársegéd egy orvosi naplót mutatott, amely szerint az ez évben kezelt majd négyezer kisbetegnek kör rülbelül 50 százalékát külön­böző balesetek alkotják. A csonttörések, lágyrész sérülé­sek, égéses, mérgezéses stb. balesetek története szinte kivé­tel nélkül a szülői gondatlan­ságra utal. Minden egyes be­jegyzés egy-egy figyelmeztetés, felelőSségrevonás a gondatlan­ságért és minden kis sérült egy-egy vádló. Z. Ferike is az, pedig csak annyit mondott a kérdésünkre: „A mama mond­ta, hogy vegyem le a rezsóról a feketekávét..Sz. Pityu még csak kétéves, neki csak a szenvedő arcocskája vádol. <3 a padlón „felejtett” forró vízzel telt mosófazékba bukott, bele. Mindketten 30—45 száza­lékos súlyos égési sebeket szenvedtek. Sebeik szépen he­gednek már, de a szülői gon­datlanság nyílt seb, eltöröhe- tetlen jei marad életük végéig. A hároméves S. Marika Oly súlyos égési sebeket szenve­dett, hogy csak bőrátültetéssel, rendkívül gondos orvosi be­avatkozással menthették meg életét. Amikor az ágya elé ál­lunk, esengő hangon kérdi: „Apuka, anyuka hol van?” Jó lenne azt válaszolni rá: „A bí­róság előtt felelnek majd ér­ted, Marika” — pedig csak a lelkiismeretük előtt felelnek azért, hogy amíg ők szórakozni voltak, nem tették fel saját maguknak a kérdést: „Nem történik-e baja a Marikának, amíg mi távol vagyunk?” Ilyen bejegyzéseket is talá­lunk: „Pajtása légpuskával homlokon lőtte”, „a mosdótál mellé helyezett pohárnyi ma­rólúgot megitta”, „rollerezés Tollseprü Amit rosszul mondunk A minap egyik barátommal találkoztam, aki boldogan új­ságolta: — Képzeld, a felesé­gem tegnap leánygyermekkel ajándékozott meg! Sok szerencsét kívántam az újszülötthöz, s közben nagyot sóhajtottam. Barátom észre­vette. — Mondd, miért sóhajtottál! — Ha nem haragszol meg, elárulom. Azért, mert neked, a boldog apónak semmi kö­zöd sincs az újszülötthöz. — Miért? Tudsz talán vala­mit? — kérdezte barátom riad tan^ — Jegyezd meg bairátocskám: megajándékozni valakit csak azzal lehet, ami nem az övé. Máskor tehát ne mond, hogy feleséged gyermekkel ajándé­kozott meg, mert erősen félre­érthető. Barátom elnevette magát, látszott rajta, hogy megnyu­godott. Most már nyugodtan folyt volna a társalgás, ha ... ha barátom újaibb nyelvbot­lást nem követ el. A szüléssel kapcsolatban ugyan elmondot­ta, hogy felesége még pár napig őrzi az ágyat, s aztán Sziveinek &tvasni az emberek Igen, az emberek szeretik a könyvet. Kölcsönkérik és ter­mészetesen — vásá­rolják. Benyitnak a könyvüzletbe és ki­választják az áhitott könyvet a mennye­zetig érő könyváll­ványokról, melyek szinte roskadoznak a könyvek ezreinek sú­lya alól; Aztán fizetnek; És a boltban, a pénztár előtt átad­ják helyü'ket a kö­vetkező vásárlónak. így 'történik vala­hogy ez a — város­ban. És falun? No, ott nem. Azon egyszerű Oknál fogva, hogy a községek nagy ré­szében ritka a köny­vesbolt. Akár a fe­hér holló. A siklósi járásban például csak egyetlenegy van. Az is csak né­hány év óta. A íöld- művesszövetkezét azonban megtalálta a módját az igények kielégítésének. Könyv bizományi hálózatot épített ki; : s A siklósi járás földművesszövetkeze­ti könyvbizományo­sai részére ankétot rendezett Siklóson a MÉSZÖV. Szemere Ferencné ég Vétek Zoltán, a MÉSZÖV munkatár­sai, megnyitó és be­vezető szavai után Ózdi Lajos, a Szö­vetkezetek Járási Központjának szer­vezője ismertette a könyvterjesztés fa­lusi feladatait. Be­számolójában ada­tokkal, érdekes szá­mokkal illusztrálta, milyen nagy az ér­deklődés a járás köz­ségeiben a könyvek iránt. Az első ne­gyedévben például több mint félszázezer forint értékű köny­vet vettek meg. A hozzászólók, a szövetkezeti könyvi- bizományosok: taní­tók, gazdák, tisztvi­selők, szövetkezeti a'kalmazotlak ped-g ezt mondták: — És még több fo­gyott volna, ha ele­gendőt kapunk a jó könyvekből. Az ankét során könyvjutalomban ré­szesültek a legjobban dolgozó bizományo­sok. És emléklapot kaptak. A megjutal- mazottak egyike, Ga­lambos Magdolna, a beremendi tanács pénzügyi előadója. Az ankét után tőle érdeklődtem, hogyan kapott kedvet a könyvterjesztéshez? — Szeretem a könyvet — mondta — és azt akarom, hogy olvasson más is. Remek szórakozás forgatni a könyve­ket. Olvasni. Van va­lami különös, meg­magyarázhatatlan varázsa a szép új könyvnek.;. És ez a varázs megfogott és nem enged. Csaknem minden szabadidőm a könyvek között töl- töraj — Pedig sok dolga van a tanácson is? — Valóban leköt a hivatali munka. Am azért marad időm a könyv ter­jesztésére is. Tele­fonon vagy személye­sen értesítem vásár­lóimat: az orvost, a pedagógusokat, az ál­latorvost • és a kollé­gáimat, meg a töb­bieket, milyen könyv érkezett, mit lehet rendelni. És ők meg­mondják, mire van szükségük. Aztán megyek a siklósi könyvesboltba. Ren­delőimnek is úgy válogatom ki a könyveket, mintha a saját könyvtáram akarnám velük gya­rapítani. Gonddal. Lelkiismeretesen. — Sokan olvas­nak Beremenden? — Mint minde­nütt! Szeretnek ol­vasni az emberek. És nálunk falun úgysem akad sok más szórakozás, mint az olvasás. És lássa mégis baj van a könyvellátással. Ke­vés jó könyvet ka­puink. Keveset a színművekből, a jó ifjúságiakból, és ne­héz megszerezni a siakköny veket is. Hogy csak néhány példát mondjak: he­tekbe került, mig megkaptam Iszekutz Gyógyszertanát. Tíz darabot kértem a Moulin rouge-ból és kaptam hármat. Hiá­ba kértem Thomas Mann: József és test­véreiből, a Verdi életrajzból, Tolsztoj Golgothájából és a Karenina Annából. Nincs és nincs. Ha- mingway: Folyón át című művét magam­nak sem tudtam meg szerezni. És még so­rolhatnám ; . | Megvonta a vállát. Aztán folytatta: Eddig azt hittem: bezzeg a városban! Ahol akár naponta járhatnak szíriházi előadásokra az em­berek és nagy könyv tárakban kúttá that­nak könyv után. Ott zsúfoltak a könyves­boltok. Mindent kap­ni. Aztán rájöttem, hogy tévedtem. Mert hiánycikk manapság a jó könyv. Elkap­kodják. És tudjisten valahogy nem is ke- seredek el*miatta.... Nevetett. — Mert ugye ez mégis csak más, mintha a kenyér vagy a zsír fogyna ki az üzletekből?... — De most már jobb a helyzet? — Javult. Mióta a földművesszövetkezet árusítja a könyveket, kevesebb a panasz, viszonylag jobban ki elégítik az igénye­ket. Több jó könyvet kapunk. Ám még ennél is többet ké­rünk. Mert higgye el, ez még mindig ke­vés. Szeretünk ol­vasni. ... Igen. Az emberek szere­tik a könyvet. .. Sz. I. Meg­lő azamegy a klinikáról lepetve kérdeztem tőle: — Mondd, a klinikákon tol­vajok is vannak, hogy az ágya kát őrizni kell! Majd másra tereltük a be­szédet. Barátom beszámolt arról, hogy a pécsi huligánok esete az egész megyében nagy meglepetést váltott ki. Reméli azonban, hogy a bűnösök vala­mennyien jól megérdemelt büntetésben részesülnek. Ismét fel kellett világosíta­nom barátomat nyelvi helyte­lenségeiről. Az ember ugyanis kiváltja a téli kabátját a zá­logból, a beteg ember teste is vált ki verejtéket, de az eset sokkal szerényebb, megelég­szik azzal, hogy csak meglepe­tést kelt. Aztán itt van az em­lített „jól megérdemelt bünte­tés“. A munkás megérdemli a bérét, a szorgalmas tanuló is dicséretet érdemel, ha tudja a leckét; de hogy a huligánok inkább rászolgáltak a bünte­tésre, mintsem azt megérde­melték, azt hisszük, nem keil különösképpen bizonyítanunk. A pécsi vasúti állomásom gyakran előforduló eset, hogy az utasok egyike-másika fel­sóhajt: — Sajnos, lekéstem a vonatot Mi is együtt érzünk azzal, aki lekésett a vonatról, de sze­rényen megkérdezzük: Legkö­zelebb mikor utazza az autót, illetőleg: üil be a buszt? Fur­csán hangzik? Akkor a jövő­ben ne késsük le a vonatot, legfeljebb a vonatról szabad lekésni. Az autóbuszról jut eszünk­be, hogy a minap valaki azt újságolta* hogy a villamosok helyett tíz darab új autóbuszt kap a Pécsi Közlekedési Vál­lalat. Nem kutatjuk, hogy a hír igaz-e, vagy sem. Minden­esetre figyelmeztetjük a PKV- ét, a város lakossága rendkí­vül sajnálná, ha a pompás I kar úszók nem egészben, ha­nem darabokban érkeznének Pécsre. (Dr. T. I.) közben motor ütütte el”, „a fel­nőtteknek kiírt Belloid tablet­tát lenyelte (mérgezés)”, „tűt nyelt” (csecsemőről van szó). Azt nem szokás kiírni az or­vosi naplóba, hogy „szülői fel­ügyelet nélkül” vagy „gondat­lanságból”. Ez a hatóságok dolga, mégis a sok száz be­jegyzés felér egy vaskos vád­irattal. Rendszerint póruljárt szülők szokása arra hivatkozni: „Amíg dolgozom, nem fogha­tom a gyerek kezét, amikor meg fáradtan hazatérek, örü­lök, ha nyugton hagynak.” — Nem, kedves szülök, nincs iga­zuk! A napközik, az óvodák, a csecsemőotthonok őrködnek qz önök legkedvesebbjeire és a legnagyobb ritkaság, hogy ezekben az intézményekben balesel érné a gyermekeiket Erre is bizonyságul szolgált az orvosi napló. Azt viszont sem­mivel sem tudják igazolni, ha munka után szülői környezet­ben, akár az utcáin, vagy oda­haza történik baleset a gyerek­kel, mert ha meg is magyaráz­zák a baleset okát, ez koránt­sem mentesíti önöket a fele­lősség alól. Szerencsére a szülők döntő többségének nincs szüksége az ilyen önigazolásra. Tudják, hogy a szülői szeretet nem­csak a kedveskedésben, a min­den kívánságok teljesítésében mutatkozik meg, hanem a szi­gorú nevelésben, amely a leg­biztosabb óvintézkedés a gyer­mek épsége felett. Rendelet A Magyar Közlöny közli az élelmezésügyi miniszter ren­deletét a tehéntej felvásárlási árának megállapításáról. Az érvényben lévő régebbi rende­let kiegészítéséül hatályba lé­pett rendelkezés szerint a 3.6 százalék zsírtartalmú te­héntej állalmi felvásárlási ára gyűjtőcsarnokban átadva lite­renként 2.20 forint. A 3.6 szá­zaléknál magasabb zsírtartal­mú tejért zsíridlogrammonlként számítva 50 forinttal maga­sabb, az ennél alacsonyabb zsírtartalmú tejént pedig zsír- kflognammonfcént 50 forinttal alacsonyabb árat kell fizetni. Négyezer éves kenyérsütő kemence A Magyar Tudományos Akadémia ásatásad közben a suttól Hosszú-völgyben kiter­jedt bronzkori településekre találtak. A sok régészeti lelet között öt egymás mellett sora­kozó kenyérsű'tő kemencét tár tak fel. Kiemelték a mintegy négyezer év előtti pékség leg­jobb állapotban megmaradt kemencéjét, a csaknem két­mázsás bronzkori kemencét eredeti helyzetében állítják majd fel a dorogi tájmúzeum­ban. Fürdőruhát a legújabb fazonokban, nagy választékban. a Pécsi Ruházati Bolt szakiixletcibői , (a város minden részén)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom