Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-08 / 106. szám

»5®. MÁJUS 8. NAPLÓ 3 Bevált a munkaverseny szervezésének, Klálll<a*1 icgy*ctek értékelésének új formája Béta-aknán Buday Lajos képkiállítása A komlói Béta-aknán — mint arról korábban egy hír­ben már beszámoltunk — ez év márciusában kísérletkép­pen megpróbálkoztak egy új versenvíorma kialakulásával. A munkaverseny szervezésének és a verseny eredményei érté­kelésének új módját a párt- szervezet megbízására Kovács Lajos bányaimester dolgozta ki. Béta-akna vezetői ugyanis régebben észrevették mér. hosy a versenynek az a for­mája, amely az eredmények értékelésekor csak a mennyi­ségi tervteljesítésben elért szá- za'ékot veszi figyelembe, nem ösztönöz eléggé a minőség ja­vítására, a termelékenység növelésére, biztonságos, taka­rékos munkára. Olyan formák kialakítására gondoltak tehát, amelyek egyaránt ösztönöznek a több termelésre és a gazdaságos termelésre is s amelyek le­hetővé teszik a bányászok munkájának lehetőleg na- pomtkénti ess igazságos össze­hasonlítását. Kovács Lajos bámyamaster éppen ezért egy olyan terve­zetet készített, amely pontozásos rendszeren alapszik s mindenild számára könnyen megérhető, minden csapait szá­ntára lehetővé teszi a ver­senyben való részvételt, a ki­tűzött cél jutalmak elnyerését. Érdekessége ennek a formá­nak, hogy a versenyből nem feltétle­nül az a munkacsapat vagy brigád kerül ki győztesen, aki a legtöbb szenet adja, vagy a legnagyobb végrehaj­tási teljesítményt éri el, ha­nem asz a csapat, amelynek tagjai ugyanakkor a legterme­lékenyebb, a legjobb minőségű és a legbiztonságosabb munkát végzik. A csapatok munkájá­nak naponkénti értékelését a műszaki középkáderek vállal­ták. A bejáró aknászok min­dennap ellátogatnak a hozzá­juk tartozó csapatok munka­helyére s ha valami hiányos­ságot tapasztalnak a csapat eredményéből büntető ponto­kat vonnak le. A hiányos biz­tosításért, a palavélogatás el­mulasztásáért levont pontok pedig arra intik a csapat tag­jait, hogy máskor körültekin­tőbben dolgozzanak. Most, egy hónappal az új versenyforma kialakítása után felkerestük Polllák Dezső elv- társat, a Béta-aknai pártszer­vezet titkárát s megkérdeztük, véleménye szerint bevált-e ez az új fanma, tartalmasabbá, elevenebbé tette-e a Béta-ak­nai bányászok szocialista mun­ka versenyét? — Ez a munkaverseny for­ma, véleményem szerint he­lyesnek bizonyult. A verseny az elmúlt hónap­ban széleskörűbbé, eleve- v énebbé vált, mint amilyen a korábbi idő­szakban volt. Sok bányász vé­leményét foglalom össze azzal, ha azt állítom: a szocialista munkaverseny jelenlegi for­mája, értékelési módja jó, jobb munkára ösztönöz. Igaz. lehet és kell is a jelenlegi formán még javítani, csiszol- gatni, de az alapokat helyesen raktuk le. Érdemes megnézni műszakváltások idején, hogy bányászaink mennyire érdek­lődnek az előző napi eredmé­nyeik és a csapatok, körletek közötti verseny állása iránt, mennyire figyelemmel kísérik, ki hogyan dolgozik, kinek hány pontja van. Bányalátoga- tásawm során gyakran meg­kérdeztem a csapatok tagjai­tól hol tartanak a verseny­be^ de még nem fordult elő, hogy ne tudták volna meg­mondani hány pontot szerez­tek addig. ... ,, Hoeyan sikerült biztosítani az eredmények Ilyen «W ér­tékelését, népszerűsítését. — Az eredmények értékelé­st a műszaki vezetők vég- rfk* mégpedig *8« Ész révészük a jót is, a rosszat is. Eddig még senki sem pa­naszkodott azért, hogy a mun­káját nem megfelelően érté­kelték, hogy a tapasztalt hiá­nyosságokért levont pontokat jogtalanul vették el tőlük. Sőt külön ki kell emelnem mű­szaki vezetőink lelkes, odaadó munkáját, a kongresszusi munkaverseny sikere érdekében kifejtett tevékeny- régüket. — Az elmúlt hónapban ter­mészetesen jelentkeztek prob­lémák is. Olyanok például, hogy az állandóan délelőtt dolgozó csapatok előnyösebb helyzetben vannak a többiek­nél. Többen kérték, hogy ne csapatonként, hanem harma­danként értékeljék az eredmé­nyeket. Az üzem vezetői azon­ban úgy határoztak, hogy a napi, vagyis a csapatok ered­ményének értékelése mellett tartanak ki, mert ezzel arra nevelik a csapatok vezetőit, hogy egyformán törődjenek mindhárom harmad munkájá­nak irányításával, a hozzájuk beosztott bányászok nevelésé­velj i— Az egyre Jobban feflen­dlülő és kibontakozó munka- verseny hatása minden téren érezhető vodti Bányászaink takarékosab­ban bánnak az anyaggal, — habár a múlt hónapban a tüzek miatt előállott átmeneti faellátási zavarok akadályoz­ták a takarékossági elvek be­tartását — szemmel láthatóan javult a munka biztonsága, a minőség és a bányánk is tisz­tább mint azelőtti — Az új forma tehát ered­ményes eszköznek ígérkezik, helyes irányba, a kongresszusi munka verseny fő célkitűzései­nek megvalósítására ösztönzi a Béta-aknai bányászokat De vajon minden Béta-aknai bá­nyász tudja mér, hegy neki mit kel tennie ahhoz, hogy a párt máciusd határozata meg­valósuljon? — A kommunisták tudják A pártonkívüliek egy része azonban — bár erről a terme­lési tanácskozáson sokat be­széltünk — a konkrét célokat még nem ismeri. A verseny éppen ezért a mi hibánkból, a pártszervezet és a szakszerve­zet mulasztása következtében többnyire a több pont meg­szerzéséért, a magasabb fizetés eléréséért folyik, hiányzik még, illetve nem kielégítő a politikai tartalma. Ezen javítanunk kell és javí­tunk is. Ennek ellenére elérkezettnek láttok az időt ahhoz, hogy Béta-aknán is létrehozzuk az első szocia­lista munkabrigádokat. A pártszervezet Dragun Jó­zsef csapatvezető vájárt bízta meg a szocialista munkabri­gád cím elnyerése feltételei­nek kidolgozásával. az első szocialista munkabrigád meg­alakításával. A tervezet már elkészült, a műszáki vezetők egy része már át is tanulmá­nyozta és jónak találja. A ter­vezetet kibővített pártvezető­ségi ülésen is megtárgyaljuk. A szocialista munkaibrigádok fő feladatául a szakmunkások továbbképzésének biztosítását jelöljük meg. Több műszaki vezetőnk már megígérte, hogy amennyiben megalakulnak a szocialista munkabrigádok és a brigá­dok tagjai szakmai művelt­ségüket fokozni akarják, na­gyon szívesen vállalkoznak oktatásukra, különböző szak­mai előadások megtartására. Elképzelésünk az, hogy a mű­szaki vezetők a szocialista munkabrigádiok tagjainak el­méleti képzését az öreg, ta­pasztalt vájárok pedig a bri­gádtagok gyakorlati oktatását végzik, illetve segítik majd. M. Gy. IAÍOrdetéa A TIT Művészeti Szak­osztálya és a Képző- és Iparművészek Ba­ranya megyei Munka csoportja közös rendezésében május 2-án Takáts Gyula, a megyei tanácg művelődési osz­tályának vezetője nyitotta meg a Bartók Béla klubban Buday Lajos festőművész képikiállí­tását Buday Lajos művészi tevé­kenysége jól ismert, hiszen 'az elmúlt években két önálló ki­állítást is rendezett, emellett pedig szinte minden közös ki­állításom jelein van műveivel. Legutóbb a tanácsköztársaság 40 éves évfordulója alkalmá­ból kiírt pályázaton a bíráló bizottság a „Pécsi katomaláza- dás 1918.“ című három képes pályaművének harmadik kom­pozícióját díjazta és ezzel együtt kiállításra javasolta a második kompozíciót is. Ezek a súlyos mondanivaló­val telített festmények Buday 1959-es alkotásai, nagy lépést jelentenek fejlődésében. Szin­te egy új ember, egy új festő lép elénk, aki merész, széles ecsetkezeléséveL, a tisztán ösz­szecsengő meleg tónusú színei­vel ragadja meg a szemlélőt A most megnyílt kiállítás azt mutatja, hogy ez jellemző az elmúlt másfél év munkássá­gára is és ezek a képeik együt­tesen jól összegezik elért ered­ményeit, fejlődésének fokoza­tait. Lendületes vonalvezetés, széles ecsettechnika, jól ki­művelt, melegen összecsengő színek; mély barnák és zöl­dek, vörösek és sárgák egé­szen finom nüanszokra bont­va jellemzik szinte valamemy- nyi képét, amelyek között ör­vendetesen sok a figurális, te­matikus kép. Helyesebben képigényű vázlat, hiszen vala­mennyi kiállított alakos ábrá­zolása továbbfejleszthető, sőt igénylik a továbbfejlesztést, teljes képpé formálást Az az érzése az embernek, hogy ez a kiállítás egy nagy felkészülés utolsó akkordjait szemlélteti, és jelzi ugyanakkor a szüle­tendő nagy műveket Ezt a vázlatosságot fokozott mértékben hangsúlyozza ki a valótok, a színértékek tuda­tos, vagy tudatalatti mellőzé­se, mely egysíkúvá teszi a máskülönben tónusgazdag festményeket Mindez együtte­sen impresszionista jelleget id Buday Lajos festészetének, nég pedig sok és mély gon­dolatot tartalmazó Impresszio­nista jelleget. A vázlatos meg­oldás ellenére mélyen a témá­ba hatol, miként jól mutatja ezt „Front fej tők“ című nagy­méretű olajfestménye is, mely bár megoldásában szintén váz­at os. mégis a három alak egységbe fogott lendülete az összehangolt mozgás, a moz­gás iránya, az egész kompo­zíció egysége színben, vonal­ban, formában, érzelemben teljes értékű kép hatását kel­ti. Ezzel szemben a „Pécsi ka- +onalázadás 1918“ kompozirió nem hatol ilyen mélységek­be. A lazán odavetett ellen­tétes színek folthatásukkal ér­nek el hatást és itt a mélysé­get felületi bravúr helyettesíti, „DohányfázőV, „Lófürde­tés", „Hadbíróság“, „Kádárok" stb. című figurális festményed mind alkalmasak arra, hogy egy lépéssel továbbmenve, a részleteket jobban átérezve, átgondolva és kiművelve, je­lenlegi elgondolásukban és színhatásukban jó tematikus képekké váljanak. A kiállított festmények va­lamivel több minit fele táj- és városrészlet Érdekes, hogy ezeket pontosabb rajzi ábrázo­lás jellemzi és ugyanaz az érett, kiművelt színkultúra, mint az alakos képeket E zek a festmények — táj és figurális képek — azt mutatják, hogy a művész mándinkább magára talál és a néhány .év­vel ezelőtt művészetére oly jellemző útkeresés után meg­találta saját útját, mely im­már egyenesnek tetsző és to­vább érlelve ezeket a festőién képpé formált mély gondola­tokat rejtő témákat, mint egyik tekintélyes tematikus festőnk jelentkezik legközelebbii kiál- Mtáséfkj Az OTI-fól a Rendelőintézeti A sebészeti műtő. A harminoas évek Móricka viccei mellett a tréfacsinálók legkedveltebb témái az OTI- rendelők „szellőztetése”, a pá­ciens és az orvos közötti vi­szony képtelenségei voltak. Az egyik legismertebb tréfa, ami­kor az orvos a kukucskálón keresztül vizsgálja a folyosón sorbanálló félmeztelen betegeit és a szolgálatkész asszisztens- nőnek tollbamondja a receptet: „A sor közepén annak az egy- szálbélűnek csukamájolajat, mögötte annak a dagadtnak hashajtót írjon; A többinek kutyabaja!” Persze a tréfa csak akkor tréfa, ha eltúlozzák, mert igaz- talanság lenne állítani, hogy abban az időben nem volt or­vosi becsület, de ez egymagá­ban nem pótolhatta a hivatás gyakorlásához elengedhetetlen ezer egyéb anyagi, erkölcsi előfeltételt. És ha volt is tizen­hat emeletes OTI-palotánk a fővárosban, az is inkább - kül­föld szemfényvesztésére szol­gált, mert az ilyen rikító kivé­telek csak erősítette}, a sza­bályt: a korszerűtlen, a leg­elemibb felszerelések hiányá­tól kongó vidéki rendelőke-, a «kerekre vetett ágyon ötven­száz kilométerekre . ipelt bete­geket, a korházi ágyak híján otthon sorvadó, kuruzslásra, ezerjó füvekre bízott „elítél­teket”. Azóta történt egy és más. Igaz, nem emeltünk újabb OTI-palotát, mégis eltörpül tizenhat emelete a talán sze­rényebb külsejű, de annál kor­szerűbb, a gyógyító tudomány legmodernebb eszközeivel fel­szerelt rendelőink százai, ezrei mellett. De ne hivalkodjunk országos méretekben, beszél­jünk csak arról, hogyan s mi­ként fejlődött azóta városunk­ban a rossz emlékezetű OTI ifjú utódja, a Megyei Rendelő- intézet! Kezdjük él talán néhány látszólag száraz, de annál töb­bet mondó adattal! 1945-ben meg volt ugyan az OTI-rende- lő, de a napi szakorvosi ren­delőórák száma 75 volt, ma több mint négyszáz. 1945-ben a körzeti rendelő alig ismert, az üzemorvosi rendelőintéz- mény meg ismeretlen volt, ma pedig szerte a városban 53 ilyen intézményünk van. Csak az újmeszesiben 14 korszerűen felszerelt szakrendelő műkö­dik, ami valóban fiókintézete a központnak, de Uj-Mecsek- alján is folyamatban van egy hasonló rendelőintézet építése. A szakrendelők felszerelésére eddig 2 millió hatszázezer fo­rintot fordított az állam. Dr. Linka László, a Megyei Rendelőintézet igazgató lőor- vosa kalauzol végig az intézet osztályain. Mindenütt van va­lami új, mindenütt találni olyan műszert, olyan felszere­lést, ami tavaly, vagy két éve A negyei Rendelőintézet országos Mrd laboratóriuma. Munkában a fagászatt rendelő még nem volt A fizfko-therá- piián a modern kvarc, sollex, farad, galván kezelések szinte elavultnak tekinthetők a leg­újabb szerzemény, az ultra­hang kezelés mellett, amely dr. Fónay Istvánná, az osztály orvosának véleménye szerint az egyik legkomplikáltabb be­tegség, a Beéhterew-kór ese­tében máris eredményes be­avatkozást ígér, A sebészeti rendelő is nem­rég kapott egy ámyékmentes műtőlámpát, ami lehetőt é te­szi, hogy egyes esetekben kli­nikai beutalás helyett, hely­ben végezzenek komplikáltabb műtéti beavatkozásokat. Az orr, fül-gége szakrendelő úgy­nevezett audiometert kapott, ami elengedhetetlenül szüksé­ges egyes bonyolult hallási vizsgálatok végzésére, de egy­ben alkalmas a szimulánso* leleplezésére is. A nőgyógyászatnak két új EKG-készüléke van, amely nemcsak megfigyelésekre, de gráfiák készítésére is alkalmas. A fogászaton is megoldották a vízproblémát, saját boylerrel, eterti kézmosóval, szárítókészü­lékkel. Röntgenosztályuk diag- nomax készülékével és két ré­tegfelvevő gépével vetekszik akármelyik klinika berendezé­sével. Laboratóriumuk pedig országos viszonylatban is az egyik legkorszerűbb felszerelés­sel rendelkezik. A sebészeti onkológián egy év alatt 25 olyan rákbeteget szűrtek ki, akiket korai műtéttel nemcsak megmentettek, de visszanyer­ték egészségüket lg. Ortopädiai szakrendelőjükben az ország­ban elsőként közel ezer újszü­lött és csecsemő veleszületett csípőficamát állapították meg, illetve utalták gyógykezelésre. Sokat lehetne beszélni még a szemészet úi műszereiről, kiváló munkájáról, a nő-, a gyermekgyógyászat terén elért eredményekről, de helyszűke miatt summázva csak annyit mondhatunk, hogy ahol kilenc­ven orvos napri 413 órai serény munkával közel háromezer be­teget gyógykezel, ott nem le­hetnek hibák a hivatásszeretet­tel. — P. — Qy. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom