Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1959. Április n. NAPLÓ 5 Milyen gépeket kap a mezőgazdaság ? Több új géptípussal kísérletesnek Gépgyáraink évről-évre több, és többfajta gépet adtak már eddig is a mezőgazdaság­nak és mérnökök, agronómu- sok dolgoznak ma is, hogy a gépparkot újabb ötletesebb gyártmányokkal gazdagítsák. Magyarországon a Budapesti Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet az a szerv, ahol az in­tézet másodszori megszerve­zése óta — először 90 évvel ezelőtt a Magyaróvárl Mező­gazdasági Akadémia melleit alakult az MGI, — tehát 1949 óta minden itthon gyártott és külföldről megvételre ajánlott mezőgazdasági gépet alapos tanulmányozás alá vesznek. Jelenleg több gép minősítő vizsgálata is folyik az intézet különböző helyeken lévő mi­nősítő állomásain. Ezekben a kísérleti gazdaságokban a megvételre, vagy gyártásra váró géptípus egy teljes idényt dolgoz végig s ha a gyakor­lati eredmények párosulnak a már elvégzett laboratóriumi vizsgálatokkal, a gépet java­solják gyártásra, illetőleg meg vételre. Ha nem, a gyárnak tö­kéletesítenie kell a gyártmá­nyát. Az elmúlt évben például a vizsgált gépeknek 42 száza­lékét utasították vissza, mert nem felelt meg a minősítő vizsgálatom (A 42 százalék fe­le külföldi gép volt.) Előfor­dult az is, hogy kétszer is visz- szautasítottaik egyes géptí­pusokat további tökéletesítés­re. Megváltoztak a feladatok Pár évvel ezelőtt a mező- gazdaságnak voltak még úgy­nevezett döntő feladatai: alap­vető gépekre volt szükség, traktorok, kombájnok kellet­tek. Ma már lényegesein sok­rétűbb a tervezők munkája, mert a gépek száma kétszáz fölött van és ezeket kell töké­letesíteni. Az utóbbi idők egyik leglé­nyegesebb feladata a G—35 típusú izzófejes traktor to­vábbfejlesztése volt. Az át­alakítás után a gépnél jelen­tős üzemanyagtakarékoéságot értek el és a motor erejét is növelték. Ezekből a traktorok­ból mintegy 1000 az idei ta­vasszal már munkába is állt a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok földjein. Milyen traktort tervezzenek a homokra? A Mezőgazdasági Gépkísér- I több ilyen gépet is kap a me. leti Intézet kutatóinak igen | Tógazdaság. fontos feladata, hogy részben a különféle traktorok össze­hasonlításából, részben a sa­ját kutatásaik alapján ki­alakítsák azt a traktortípusi, amely alkalmas a homokos talajok művelésére. Eddig ugyanis nem volt olyan erő­gép, amely minden szempont­ból megfelelt volna a laza ta­lajon. A normáltraktor azért nem alkalmas, mert elsüly- lyed. A lánctalpas megfelelne, de a homok finom kvarcsze- mecskéi aránylag rövid idő alatt elkoptatják a láncot. Je­lenleg tehát azon kísérletez­nek, hogy a homoki talajt is álló járószerkezetet alakítsa­nak ki. „Gondolkodó kultivátor“ Évről-évre egyre több ter­mőre forduló gyümölcsös köz­tes és lombok alatti talajának megművelése okoz gondot, mi­vel az erre alkalmas talajmű­velő gépet nálunk eddig még nem terjesztették el. Az MGI- ben jelenleg- folynak kísér­letek, hogy erre a talajműve­lésre egy teljes géprendszert alakítsanak ki, olyant, mely szántásra, kultivátorozásra egyaránt alkalmas. Két kül­földi géptípust is vizsgálnak ebből a célból. Az egyik a szovjet gyártmányú „Gondol­kodó kultivátor“ — amelyet azért neveztek el gondolkodó­nak, mert kitér az útjába eső fatörzs mellett. A másik az ehhez hasonló holland talaj­maró. Ezt a gépet egy ember irányíthatja úgy, hogy a gép oldalt ds mozoghat, megkerül­heti a fatörzset, s ezzel a kézi ásást teljesein kiküszöböld. Kísérletek a trágyaszórás gépesítésére Eddig még egyáltalán nem gépesített területe volt a mezőgazdaságnak a trágyahor- dés és szórás. Tavaly óta — amióta kísérleteznek ezeknek a munkáknak a. gépesítésévei — két különböző gépet, egy jugoszláv és egy cseh konst­rukciót próbáltak ki az MGI- ben. Főleg a csehszlovák gép­ről vannak kedvező adatok. A tavalyi év után három hi­ba kijavítását kérték a ma­gyar szakemberek s ennek el­végzése után az idén újabb gépeket próbálnak kd a kísér­leti gazdaságokban. Ha bevá­lik a gyakorlatban, jövőre már Mozgószolgálat Amikor a vasút­állomáson a vonat- fütty eggyévegyül a tolató mozdony ke­rekeinek zakatolá­sával, különös érzés fogja’ el az embert. Érdekes annak az utazás, aki egy év­ben csak egyszer- kétszer ül vonatra. De annak, aki na­ponta 100 Kilométe­reket tesz meg, va­jon tetsziik-e, az ő számára van-e va­rázsa az utazásnak? A mozgó szolgá­lat, — nevezzük így a vonatkalauz mun­káját, — nem is olyan könnyű. Azt mondják, van aki 25 éve jegykezelő, mégsem únta meg. Fritz Béla csak há­rem éve dolgozik ebben a munkakör­ben. — Szeretem az utazást, — mondja — a rohanó kilomé­tereket és azt, hogy nagyon sok ember­rel ismerkedek meg, új arcokat ló­tok, és egy-egy szolgálat alatt sok, kedves epizód teszi hangulatossá a munkát. — Melyik útvo­nalon szolgál a leg­szívesebben? — Leginkább a hátaszéki vonalon. A pécsvóradi utaso­kait pl. már személy szerint ismerem. Ar raf elé nagyon rokon szenves az utazókö­zönség. Ha az em­ber köszön, kórus­ban válaszolnak, nem úgy, mint né­melyik helyen. Min­dig van hozzám egy kedves szavuk. Az is előfordul, hogy vicc-poént kérdez­nek tőlem. Hirtelen megnézi az óráját. — Figyelni kell az időt: a vasút szi­gorú rendet, pontos­ságot igényel. Ez a .második hadse­reg". Ha komoly is a munkánk, azért mégis sok élmé­nyünk akad. Érde­kes a sokféle táj­szólás, öltözködés, az emberek viselke­dése, a kirándulók derűs hangulata. — Élmények? Egyszer egy idős paraszt bácsi meg­szólított: — No édes fiam, ha még egyszer fia­tal lennék, én is kalauznak mennék. — Hát aztán miért, papa? — Azért fiam, mert a kalauz ka­kas a maga terüle­tén. — Hogy-hogy? — kérdezem. — Minden csinos fehémépet megszó­líthat ... — s jót nevet az öreg. De a kupé valamennyi utasa is. Nagyon kedvesek az idő­sebb nénikék, akik mindig tudnak va­lami újságot, s az­tán restelkedve el­mondják, hogy ők tulajdonképpen az átszállás felől ér­deklődnek. A leg­kedvesebbek termé­szetesen a gyere­kek. örülnek, ha jö­vök. Kérik, hogy ők lyukaszthassák a jegyet, kérdezik, hova megy, miért megy a vonat, és hogy mi van. a ka­lauz bácsi zsebében. Nagyon szeretem a gyerekeket. Persze, van árnyoldala is a munkának. Az it­tas utasok sokszor gorombák, a huli­gánok szemtelenek. Aztán bosszúságot okoz a menetje­gyekkel kapcsolatos rendellenesség, s a ritkán, de mégis található potyauta­sok, Lehet, hogy öreg koromban én is azt mondom majd, amit az az öreg parasztember: >,Ha még egyszer kezdeném, jegyke­zelő lennék". Szép foglalkozás ez. Wesztl M. Négyherékmeghajtásos V—28-as traktor A magyar konstrukciók kö­zül, — melyeknek a minősí­tése jelenleg folyik — a V— 28-as traktor a legjelentősebb Ezt a gépet tavaly ősszel a többszöri főtengelytörés miatt visszaadták a gyárnak, s az idei évadra a motorokat ki­cserélték. A minősítő vizsgá­latok jelenleg még folynak, mivel azonban a motorokra nagy szükség van, a Földmű­velésügyi Minisztérium korlá­tozott számban engedélyezte a gyártást. Újdonság lesz ennek a traktornak a négykerék- meghajtásos változata, vala­mint a 24, 32 soros újtípusú vetőgép. Főméreteiben változatlan, de sok részletváltozást hajtot­tak végre az új kombájnon, a Balatonon, melynek kipróbá­lása ugyancsak a mostani gaz­dasági évre esik. Továbbá új­donságot jelent a mezőgazda- sági gépek parkjában az apró- magcséplő-gép is. Eddig ugyanis az volt a szokás, hogy a normál cséplőgépeket alakí­tották át aprómagcséplésre, a jövőben pedig — modern for­mában — vissza kívánnak tér­ni a múltban már alkalmazott gépekhez, az úgynevezett pu- rifikátorokhoz, rr 4’vekkel az aprómagtermelő állama gaz­daságok munkáját kömnyitik meg. Király Ernő Legdrágább kincsünk Az anyai érzés az egyik legmagasztosabb érzés a világon. Aki életet ad, szíve minden szeretetével új kincse felé fordul, őrködik élete, biztonsága, boldogsága felett. A gyermeki szeretet — vi­szonzásul — sok mindenért kárpótolja az édes­anyáit a betegágy mellett átvirrasztott éjsza­kákért, a mosótéknő feletti görnyedésért, a hideg vízben meggörbült újjákért, az elmu­lasztott színházi estékért. Ám a kisgyermek- ltot sebesen szálló madárként, észrevétlenül elröppen. Az első lépések, a legelső szívme­lengető selypítések ideje és az iskoláskor első. komoly évei szinte eggyé olvadnak. A babus- gatásra váró kicsikből gyorsan csínytevő ka­maszok lesznek és ilyenkor — ha nem soklkai előbb — némely szülő már már úgy érzi, tehe­tetlenné vált a legdrágább, legnehezebben formálható anyag, saját gyermeke felett. A legtöb banya mindvégig küzd a gyere­kéért. Azért, hogy ismerhesse gyermekének minden lépését, megértse gondolatvilágát, ké­pes vele együtt megtanulni az iskolai anyagot, vele küzdeni a görbe vonalak, a piszkos Ujj­nyomok, a „szamárfülek" ellen. Nem sajnálja feláldozni a pihenésre, szórakozásra való esté­ket a gyermek jó előmenetele kedvéért. Isme­rek fiatal mamát, férjével dolgoznak, két nap­közis gyermekük közül az egyik már iskolás. Ez utóbbi akkor törte el a lábát, amikor az első betűkkel, számokkal ismerkedtek az isSko- tában. A kislányt nappal a délutáni műszakba járó apa gondozta, édesanyja csak az estéket töltötte vele. Ilyenkor betű- és számországba tették nagy kirándulásokat olyan eredmény­nyel, hogy a gyerek gyógyulása után félévkor jeles bizonyítvánnyal jött haza az iskolából. Persze, van ennek a történetnek merő ellen­téte is. Sajnos, nem csekély azoknak a szülők­nek a száma, akik elhanyagolják gyermekei­ket, s akik előtt sosem lehet eléggé hangoz­tatni: nemcsak megszülni, hanem nevelni is kell a gyereket, gondossággal, szeretettel. A szülők hanyagsága,'nemtörődömsége sok gyermektragédiánaik lehet az eredője. Egy tíz­éves gyerek óhajtja, epekedik az anyai szere­tet után. A kószáló, csavargó, szutykos, ron­gyos kisgyerekek többségének is a szülői sze­retet hiányzik a legjobban. Ezekből a gyere­kekből legnagyobbrészt rendes, becsületes ember válhatnék, ha valamennyi olyan sze­rencsés lenne, mint B. Péter, akit egyenesen az utcáról vittek a nevelőintézetbe. A régi, vásott gyerekből gondos felügyelet mellett az intézet egyik legkiválóbb tanulója, legügye­sebb barkácsolója lett. És hány olyan kisgye­rek van, mint az a kisfiú, akit halálra gázolt nemrégiben Meszesen egy személyautó? Sze­rencsére nem sok. De éppen elég ahhoz, hogy felkeltse minden szülő felelősségérzetét, köte­lességtudatát gyermekeivel szemben. A sokat hangoztatott jelszónak: „legdrágább kincsünk a gyermek", mély, igaz tartalma van. De gyerekeink nem azért drágáik nekünk, mert anyagi áldozatokat kell hoznunk értük, nem azért, mert aggkori kenyéradónkat lát­juk bennük, hanem mert bennük élünk to­vább, mert ők valósítják meg az általunk megálmodott eszméket, ők az új élet hordo­zói. A párt és az állam sokat tesz gyermekein­kért. örömmel kell látnunlk, hogy — bár a szükségletekhez mérten lassan — szépen gya­rapszik a bölcsődei és napközibeli férőhelyek szárma, ahol csekély térítésért teljes ellátást, jó nevelést kapnak a gyerekeik. A régi „men- helyi" és a mai állami gondozott gyerekek között óriási különbségek vannak. Azok a gyerekeik, akikről az állam gondoskodik, épp­olyan jól öltözöttek, éppolyan jól tápláltak és jól neveltek, mint a többiek.A családi pótlék­kal is igyekszik elősegíteni az állam, hogy jobb körülmények között élhessenek gyerme­keink. Gyermekeink legfőbb érdeke, hogy szeres­sük őket. Úgy, ahogy szerettük őket születésük pillanatában, kisgyermekkorukban. Ezt a sze- retetet minden velejárójával, a féltéssel, ag­gódással, gyámolítással — bízunk benne — szorgalmas, derék emberelőké válva viszonoz­zák majd gyermekeink. H. M. // íovÁny Sanyi kalandjai!" „ősbemutatóra” készül a 1 rűbb, művészi fegyelmezettsé­Városi Művelődési Ház, a szak­köri foglalkozás zártkörű jel­legén már túlnőtt bábjáték­együttese. Nem a régebben csak a vá­sárban látható „Paprika Jan­csi” nemesített alakja eleve­nedik meg a színen, mely az óvodáskorú gyermekeink mu- lattatására volt csak jó. — Most Csorba Győző, jól ismert költőnk: „Sovány Sanyi ka­landjai” c. verses mesejátékát láthatjuk — egyelőre csak próba közben —, melyhez a zenét Veress Endre állította össze, a díszletek pedig Zágon Gyula mesteri munkáját dicsé­rik. A próba során a bábjáték műhelytitkai után is érdeklőd­tünk s így benéztünk a szín­falak mögé is. — Örömmel ta­pasztaltuk, hogy már nem a régi Marionett-játék formát alkalmazzák, amely a bábuk felülről, drótszálakkal való mozgatásával jár, hanem alul­ról mozgatható, kesztyűs vagy kínai típusú, úgynevezett Wa- yang-bábúkíka] dolgoznak. — Ez a módszer sokkal életsze­get és a bábúik szerepével való teljes azonosulást követeli meg. Mindezek mellett éreztük még a határtalan szeretetet is, mely áthatja „a kis társulat” tagjait. Szeretik e korszerű bábjátékot, szeretik bábúikat és szerepeiket. Reméljük, a vasárnapi be­mutató előadáson viharos tap­sokra ragadtatja majd a néző­ket: csillogó szemű, kipirult arcú unokákat és nagyapákat egyaránt s talán fiatal, komoly családapák is azon veszik ész­re majd magukat: a gyermek- lélek naivitásával figyelik az előadást thy Pécsi fiatalok! Segítsétek felépíteni a Mecseki Állat* és Növényparkot! Felhívással fordulunk hoz­zátok, hogy vegyétek ki ré­szeteket az ifjúság, a város céljait szolgáló nagyarányú társadalmi megmozdulásból, amely a mecseki állat- és növénypark felépítését cé­lozza. A KISZ Pécs városi Bi­zottsága és Pécs város Ta­nácsának kezdeményezésére a dolgozók régi vágyát kí­vánjuk megvalósítani, ami­kor pénteken délután 3 óra­kor az ifjúsági emlékműnél ünnepélyes keretek között megkezdjük a mecseki ál­lat- és növénypark építését. Az állat- és növénypark létesítésének célja: növelje Pécs város dolgozóinak szó­rakozási és pihenési lehető­ségeit, vonzóbbá tegye ide- denforgalom számára az or­szág egyik legszebb hegysé­gét, bemutassa a Mecsek ál­lat- és növényvilágát, se­gítséget nyújtson a politech­nikai képzésben. A KISZ Pécs városi Bi­zottsága védnökséget vállal e létesítmény felépítése fe­lett. Kérjük a város ifjúsá­gának, KISZ-szervezeteinek és társadalmi szervezeteinek hatékony támogatását. KISZ Pécs városi Bizottsága, Pécs megyei jogú város Tanácsa. Egyházóra állás = nulla! Azt hiszem, nem sok panasz­ra lehet okuk a díjbeszedők­nek velünk kapcsolatban. A góz- és villanydíjat rendszere­sen fizetjük, sőt, ha elme­gyünk valahová, egy kis pa­pírt tűzünk az ajtóra melyen PÉCSETT, a Pannónia Szálló nagytermében (Kos-, suth Lajos utca 5. sz.). Kiállítás: április 25-től má jus 3-ig 12—20 óráig. Arve­A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT III. fnUi/istz&tí aukcióid rés: május 5-től, naponta 19 órától. Bővebb felvilágo­sítást ad a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. pécsi bo’t' Ben) utca 2. szám. kiírjuk gáz- vagy villanyóra­állás ennyi és ennyi, hogy ez­zel Is elősegítsük a díjbesze­dők munkáját. A napokban új „díjbeszedő” jelentkezett a délelőtti órák­ban feleségemnél, kinek keve­sebb szerencséje lesz nálunk, mint „társainak”. Idősebb, jól öltözött nő csengetett ajtómon, egy valami régi számlakönyv­höz hasonló borítóval a hóna alatt. A „dicsértessék” köszö­nés után első kérdése: „Férje itthon van?” Miután megtud­ta, hogy 4 éves kislányommal csak ketten vannak, tovább fűzte a szót az előszoba ajtó­ban. Elmondta, hogy ezentúl rendszeresen jön a tetszés sze­rint felajánlott összegért az egyházközség javára! De nem­csak pénzt beszedni jön, ha­nem elintéz minden, vallással kapcsolatos problémát is. Fel­ajánlotta segítségét abban, hogy elintézi kislányom meg- keresztelését a legnagyobb ti­tokban úgy, hogy ’azt senki sem fogja megtudni. „Még a férje sem!” Mert már négy­éves a kislány és „szegényke pogány”. Pedig ki tudja, hát­ha szükség lesz még valami­kor keresztlevelére. Nagy baj az is. hogy nem esküdtem templomban — mondja —, de még ezen is lehet segíteni. El lehet azt is intézni úgy, hogy a férje meg sem tudia. Érvé- nvesHeni 'ehet az e^vházná' e házasságot úgyis, hogv oda sem ke'l menni Csair szerezz.o be férje keresztlevelét, azt hozza el, s mi majd elintézzük De ha nem tudja beszerezni a keresztlevelet, az sem baj, csak mondja be hol és mikor született s mi majd beszerez­zük az illető plébánián. Az vi­szont természetes, hogy mind­ezért jár valami ellenszolgál­tatás, mert Krisztus koporsó­ját sem őrizték ingyen. Ez volt új „díjbeszedőm” be­mutatkozása. Azt mondják, a vallás a hi­tet, szeretetet, a családi bé­kességet hirdeti. De milyen családi békesség az, ahol az is­ten igéjének hirdetése ürü­gyén a feleséget, gyermekei titkolózásra biztatják? Szerin­tem ez inkább a családi egye­netlenség és civakodás. a ha­zugság magvának hintése. Er­re pedig nincs szükségünk. Meg az is érdekes, hogyan lehet egyházi esküvőt csinálni valamely fél akarata ellenére úgy, hogy az jelen sincsen''' Ugylátszik, ma mór nem fon­tos a házasulandó felelt ke­zét stólával összekötni? Anna! fontosabb viszont az esküvőért járó pénz. A házasság érvé­nyesítéséré különben sincsen szükség, mert az már érvé­nyes népköztársaságunk törvé­nye szerint, amit mi soklcai többre becsülünk. Ne tartsanak tehát illetlen­nek. ha felénk járva ajtónkon véletlen a következő felírasd cédulát látják: Gázóra állás = 3385 Egyházéra állás = 0. Mert mi igazán seg'tem akarjuk a díjbeszedők mun­káját. M. Gy, Uj-Mecsekalia 34 4 1 T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom