Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

tw». APR ros 17. NAPLÓ 3 Májas 1-n készülnek üzemeink A 21. számú Autóközlekedé­si Vállalat dolgozói transzpa­renseket, feliratokat, jelmon­datokat készítenek társadal­mi munkában, hogy május el­sején, a dolgozók nagy sereg­szemléjén méltóképpen részt vehessenek. A kongresszusi munkaverseny eddig elért eredményeit is szeretnék hí­rül adni. amikor a felvonulá­son részt vesznek. Az eddigi felvonulásokon, az eddigi má­jus 1-i ünnepségeken is min­dig sokat adtak arra, hogy impozánssá tegyék részvételü­ket, most azonban inkább a május elseje gazdag belső tar- ' talmát domborítják ki azzal, hogy költségmentesen, lénye­ges összegek felhasználása nélkül is szép, szemet gyönyör­ködtető dekorációt készítenek. * A Sörgyár munkásai, KISZ- fia.tal.jai is készülnek május elsejére. Ami a gyárban! bel­ső készülődést illeti, munka- versenyt indítottak, vállalá­sokat tettek május 1. tiszte­letére. A dolgozók nagy ünne­pén felvonulnak a sörgyár munkásai is. Nem akarnak nagy költséggel előállítani dekorációkat, viszont méltóan akarnak eleget tenni a felvo­nulás igényeinek is. A sör­gyári dolgozók miniatűröket visznek majd a felvonuláson. * ' A Húsipari Vállalatnál is folynak az előkészületek. Ké­szítik a dekorációkat, táblá­kat, feliratokat. A díszítése­ket itt is maguk a dolgozók végzik el, hisz ezzel örömük­nek adnak kifejezést afelett, hogy a munkások hatalma megszilárdult, jól halad a szo­cializmus győztes ügye az egész világon. Holland csibék érkeznek Bárba Pénteken délután öt órakor 3200 Leghorn naposcsibe ér­kezik a ferihegyi repülőtér­re. A csibéiket a Bolyt Állami Gazdaság rendelte Hollandiá- ’ bol. A repülőgépből a csibé­ket azonnal teherautóba rak­ják és úgy szállítják tovább a gazdaság bari üzemegységé­be. A Bari Baromi i riftmes í tő Telep szakemberei tisztán kí­vánják tovább tenyészteni és szaporítani ezt az igen érté­kes, kiváló tojástermelő faj­tát a tojástermeléssel foglal­kozó gazdaságok részére. En­nek a kiváló fajtának utódai­val kezdi meg majd működé­sét a közeljövőben beinduló bái-i „tojásgyár” is. A holland Leghormon kívül osztrák Sussex fajtájú ba­romfival is kísérleteznek. Az osztrák csibék ez év február­jában érkeztek Bárba és az­óta megszokták a magyar klí- , mát, szépen fejlődnek. Rövi­desen nagy mennyiségű, kivá­ló hústermelő Sussex tenyész- tyúkkal és kakassal látja el a bári telep az állami gazdasá­gokat és a megye termelőszö­vetkezeteit. Kitünően bevált az első magyar répasaraboló A Zala megyei Alsórajfci Állami Gazdaságban elkészí­tették az ország első répá­sa raboló és egyelőgépét. A traktorra szerelt munkagép naponta 25—30 ember mun­káját végzi el, s utána már csak a répatöveket kell eliga­zítani. Alsórajlkon a 150 hold répát már az új géppel mű­vélik, s alkalmazásával csak ' ebben az évben több mint százezer forintot takarítanak meg. „Negyedszer is elnyerjük az élüzem címet44 A PÉCSI SÜTŐIPARI v. PJÍCS. RÁKÓCZI UT 25. SZÁM 37 alábbi jármüveket és lószer­számokat értékesíti a Bizomá­nyi Áruház (Pécs, Bajcsy Zsi­linszky u. 3. szám) keresztül: 4 SPEDITERKOCSI 1 KÖRÖS KISKOCSI 8 KENYERESKOCSI 20 LÓSZERSZÁM. Fenti járművek és lószerszá­mok a vállalat fjvartelepén Pécs Zsolnay Vilmos u. 2. sz. alatt megtekinthetők. Amikor a in_as aknai bá­nyászok harmadszor is elnyer­ték az élüzem címet, mert a múlt év második félévében 107.3 százalékra teljesítették termelési tervüket, 97,7 száza­lékra az önköltségi tervüket, 100.2 százalékra a kalória­tervüket s 106,5 százalékra az összüzemi teljesítménytervü­ket, Dobos József elvtárs, a bányaüzem vezetője meleg hangon mondott köszönetét a bányászoknak munkájukért. — Negyedszer is elnyerjük — kiáltották közbe többen az ünnepség résztvevőinek élénk helyeslése közepette. S nem alap nélkül. A III-as aknai bányászok mögött ekkor már ismét egy negyedév eredmé­nyes munkája állt, olyan ered­mények, amelyekre bármelyik bányaüzem méltán büszke le­hetne. Ez évi első negyedévi termelési tervüket ugyanis 106.2 százalékra, az összüzemi teljesítménytervet 104,6 száza­lékra, a minőségi tervüket 100,1 százalékra teljesítették. Ezek a számok egymaguk- ban is sokat mondanak. Az aki csak egy kicsit is ismeri a bányászok munkáját, köny- nyen megállapíthatja belőlük, hogy a komlói III-as aknán nem mindennapi munka fo­lyik. És mégis, amikor meg­próbáltunk feleletet keresni arra, hogy miből fakadnak e nagyszerű eredmények, mi az, ami a III-as aknai bányászo­kat a többi bányaüzem bányá­szaitól esetleg megkülönbözteti — ilyen válaszokat kaptunk. — Nagyobb lelkesedéssel dolgoznak talán? — Nem. Mindig így szok­tunk. — Laza a tervük talán? — Az év elején 16 vagon­nal emelték az előirányzatun­kat. — Többet fizetnek talán, mint a másik bányákban? — A teljesítményeknek meg felelően alakulnak a munka­bérek. — Akkor a munkaverseny szélesebbkörű, hatásosabb, mint másutt — állítom. — Megmondom Őszintén — válaszolta erre Kiss Gyula elvtárs, a bányaüzem pártszer­vezetének titkára — nálunk csak néhány csapat vesz részt a versenyben. Főleg a fiatalok. Mi, öregebbek csak eldolgoz­gatunk, Olyan komolyan beszélt, mint ahogy párt. titkárhoz il­lik, s ha nem venném észre, hogy közben Geresdi elvtárs- ra, a bányaüzem egyik legjobb csapatvezető vájárára kacsint, hát el is hinném neki. Mindenesetre megkérdem: A havi tervet azért teljesí tik, ugye?” — 111,6 százalékon állunk. Az összüzemi teljesítményünk pedig 1136 kilogramm. Hát ez bizony nem tréfa. Nagyon szép, nagyon komoly eredmény. Emlékszem — hisz nem olyan rég történt — a III-as akna vezetőinek a leg­nagyobb vágya az egytonnás összüzemi teljesítmény elérése volt. Mi mindent elkövettek ennek érdekében! Leszorítot­ták az improduktív létszámot, vasba öltöztették a vágatokat, javították a fejtések állapotát, s ki tudná az összes intézke­déseket elsorolni. Sikerült el­hagyni az összüzemi teljesít­mény nagyságát évtizedekig — s igen sok bányaüzemben még ma is — meghatározó 0 egé­szet s helyébe odakerült az l-es, ami már egy tonnát je­lent. Büszkék js erre a Ill-a's aknaiak. Már nem az egy ton­nára, mert azt már tavaly is elérték, hanem arra, hogy az előírt 1048 kilogramm helyett 1136 kilogramm szén jut mű­szakonként a bányaüzem min­den dolgozójára. — S ezt hogyan tudták el­érni? — Van olyan fejtésünk, mint például a Schwarcz Jó­zsefé, Földes Györgyé, Czigler Jánosé, amelynek tagjai mű­szakonként 5.3—5.5 csille sze­net termelnek. A nagy elő­nyünk azonban a másik bánya üzemekkel szemben abban van, hogy a vágataink többsé­gét már korszerűsítettük, ke­vesebb fenntartóra, improduk­tív műszakra van szükségünk. Ha még mindig fával kellene ácsolni vágatainkat, nagy baj­ban lennénk.-.i Kétségtelenül nagy előny ez, de csak ez, csak a korszerű biztosítás még nem indokol meg mindent. Kell más „ma­gyarázatnak” is lenni, Van is. Röviden talán így lehetne megfogahnaz.ni: a IU-as aknai bányászok egyöntetű akarata, össze kovácsolódott kollektívá­ja, amelynek minden tagja pontosan tudja, hogy kire, mi­lyen feladat hárul. 'III-as ak­nán ugyanis régi szokás az, bogy a vezetők a terveikről részletesen tájékoztatják a bá­nyászokat s nemcsak elmond­ják, hogy mit kell tenni, ha­nem meg is magyarázzák, hogy miért kél! tenni. így volt ez legutóbb is, amikor a kong­resszusi amunkaverseny célki­tűzéseit ismertették. E cél­kitűzések közül — látva, hogy a bányászok munkakedve igen nagy s ez a terv. jelentős mér­vű túlteljesítését eredmé­nyezd — a legfontosabb fel­adatnak a minőség további ja­vítását, a fejtések szakszerűbb biztosítását jelölték meg. Az eredmény máris mutat­kozik. A legutóbbi szemlén például az eddig leginkább ki­fogásolt Pavlicsek körletben is példás rend volt. A bányá­szok azóta sokkal jobban ügyednek a technológiai, elő­írások betartására. A kongresszusi ver­senynek ezenkívül persze szá­mos más célkitűzése van még így a bányaüzem főmérnöke Jazbincsek Vilmos elvtárs ál­tal készített takarékossági terv megvalósítása. E terv többek között előírja, bogy ott, ahol a kőzetviszonyok megengedik a TH-gyűrwk távolságát 0,6 méterről 1,2 méterre kell nö­velni. Megpróbálkoznak ezen kívül a fejtési pászták 1,20 méterről 1,40 méterre való nö­velésével is. Ezt a kísérletet igen nagy íontosságúmajk tart­ják. Az év végéig négy dőlés­menti frontfejtésbe bevezetik a száraz tömedékelést is, hogy a bányából minél kevesebb meddő kerüljön a felszínre. Számos intézkedést foganato­sítanak a fafelhasználás csök­kentése végett is. Egyszóval, ha a takarékossági tervet is végrehajtják, több mint öt­millió forinttal csökkenthetik a szén önköltségét. — Végre is hajtjuk — biz­tosít erről Kiss elvtárs. — S hogy ebben a munkában a kommunisták járjanak az első sorokban, arról a pártszerve­zet gondoskodik. A legutóbbi taggyűlésünkön például a mű­szaki vezetőknek, mondtuk el — személy szerint részletezve — hogy kitől mit várunk, ki­nek a munkájában, magatar­tásában milyen hibát tapasz­tattunk. Erre különben azért volt szükség, mert úgy vettük észre, hogy néhány műszaki vezetőnk — főleg a fiatal mérnökök — nem érzik eléggé magukénak az üzem problémáit, nem törődnek más­sal, csak a legszűkebben vett feladataikkal. Hangsúlyozom ezek a műszakiak nem vé­geztek rossz munkát, de úgy érzem, ezután még jobban dolgoznak majd. Hasonló kér­désről beszélgetünk legköze­lebb a fizikai munkát végző kommunistákkal, s gondolom, ennek sem marad el a hatá­— Geresdi elvtársinak is ez a véleménye? — Nekem is. Ha háromszor sikerült elnyerni az élüzem címet, negyedszer iß sikerülni fog. Mi mindent megteszünk ezért. Lehetőségeink megvan­nak hozzá s munkakedvben sincs hiány. Igaz, eddigi ered­ményeink erre köteleznek is bennünket. Mesterfalvi Gyula Hatvanöt éves Hruscsov elvtárs Nyikita Szer.gejevics Hrus­csov elvtárs, az SZKP Köz­ponti Bizottsága első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke ma töltötte be hatvanötödik életévét. Az ismerősök, bará­tok jókívánságokkal, őszinte, meleg szavakkal köszöntik azokat, akik születésnapjukat ünnepük. Mi is az őszinte, igaz barátság szellemében küldjük jókívánságainkat a 65 éves Hruscsov elvtársnak. A ma­gyar nép, mindnyájunk barát­jának. Annák az embernek, aki következetesen, fáradha­tatlanul munkálkodik vala­mennyiünk közös ügyéért. Ismerősünk is Hruscsov elv­társ. Hisz alig egy esztendejej hogy itt járt közöttünk. Eljött hozzánk, hagy személyesen is tolmácsolja, tudtunkra adjaj bízhatunk a jövőben, nyugod­tan munkálkodhatunk orszá­gunk, népünk érdekében. Min­denkor számíthatunk az őszin­te barát, az igaz testvér önzet­len segítségére. Utunk egye­nes. S ha néha botladozunk is* határozottan haladunk előre azon az útón, melyen idősebb testvérünk immár 42 évvel ez­előtt tette meg az első lépése­ket. Minden jót, erőt és egészsé­get, sikerekben gazdag hosz- szú életet kívánunk Hruscsov elvtársnak 65. születésnapján. Virágba borúi a Ili. kerület Sétányok, parkok, virágszigetek Bizonyára feltűnt már a já­rókelőknek a szigeti külváros­ban, de az egész III. kerület­ben folyó parkosítási tevékeny ség, amelyben házigazdák, la­kók, iskolások, nyugdíjasok vállaltak és vállalnak oroszlán részt. Nehéz lenne hamarjában felsorolná, hogy kit is illetne elsősorban az elismerés, a ta­nácsi dolgozókat-e, akik ház- ról-házra járva a kerületükhöz tartozó háztulajdonosokat, ház- felügyelőket, lakókat felkérték e mindenképpen nemes és szép munkára, vagy magát a III. kerületi végrehajtó bizottsá­got, amely gondos előkészítő munka után az építési csopor­ton belül létrehozta a kerté­szeti és parkosítási brigádot. A III. kerületi tanács elhárí­totta magáról az elismerést es Mindig naprakészen A tótszentgyörgyi Dózsa Tsz irodájá­ban dolgozik Mihol- csai János, a terme­lőszövetkezet köny­velője. ö végzi a tsz adminiszitrációs mun­káját. Pénztárkönyv, raktárkönyv vezeté­se, levelezések és még ki tudná felso­rolni, mi minden tar­tozik a munkaköré­hez. Mindezt egyedül csinálja. Amikor benyitot­tunk hozzá, éppen a tagok munkaegység- könyveit egyeztette a munkavezetőkkel. _ Nem szabad el­maradnia semminek — mondja. — Csak úgy látszik a köny­velésből, hogy a tsz milyen eredménnyel dolgozik, ha nincs re stancia. — Szeretem ezt a munkát — folytatja tovább. — Nekem is­mernem kell a tsz pénzügyi helyzetét. Tudnom kell, mennyi a hitelkeretünk, hogy jól tudjunk gazdálkodni a pénz­zel is. —' Most kértünk nyolcvan szarvas- marhára hitelt. 282 mázsa pétisóra és 5 mázsa kálisóra is ké­rünk rövidesen, — sorolja fel az adato­kat. Egyre csak a tsz- ről beszél. Hiába igyekszünk őróla meg tudni valamit, egy­két sző után már is­mét a terme'őszövet­kezet problémái ke­rülnek előtérbe. Nem beszél magáról. Azt is csak a felesé­gétől tudjuk meg, hogy sokszor éjjel két óráig is * dolgo­zik, de a munkáját akkor is elvégzi, ha az az éjszakába nyú­lik is. Kellene a segítség Miholcsai Jánosnak, mert egyedül már nem győzi. A tsz is tudja ezt, ezért most két falubelit elküld­ték alapfokú könyve­lői tanfolyamra. Ha ők visszajönnek, már nem kell Miholcsai Jánosnak éjjel is dol­goznia. Szereti a munka' Nem ismer fáradtsá­got, pedig már öt­venhat éves. Tizen­egy éves volt. mikor már a Festetich ura­dalomban dolgoznia kellett. A mestersé­ge bognár, de a be­tegsége miatt 1927 óta nem foghatta ke­zébe a szerszámot. Szerette ezt a szak­mát, mégis le kellett mondania arról, hogy folytassa. 1927-ben tejkezelői szakisko­lát végzett. A tsz-hez is mint tej kezelő ke­rült 1953-ban. A Dó­zsa Tsz elődjénél, az Aranykalásznál is­merkedett meg a ro_ vatos könyvelés rej­telmeivel. Azóa mint könyvelő dol­gozik. Ennyi volt, amit megtudtunk róla,» s megtudtuk azt is, hogy .János bácsi jól megállja a helyét a munkában, mindig és minden körülmények között. H. L. 1. 51000 Ft értékű társadalmi munka 2. Rendezik a Rókus-dombot 3. Hatezer facsemete azt teljes mértékben átadja a kosítás befejezéséig; Munká­iéi kés paxkosátóknak. Kik ezek? Nevezetesen az erdőgaz­dasági gépállomás KlSZ-szer- vezete, a Szigeti úti és a Petőfi utcai iskola, a közgazdasági technikum kereskedelmi és ipari tagozata, a pedagógiai főiskola KlSZ-szervezete és gyakorló iskolája, az 500. Ipa- ritanuló-iskola növendékei, a határőrség katonái. A vállala­tok közül a Budapesti Park­építő Vállalat pécsi kirendelt­sége, az ÉPFU és a Gépipari vállalat dolgozói segítették a kerületi végrehajtó bizottság parkosítási célkitűzéseinek va­lóra válását. A végrehajtó bizottság tol­mácsolásában köszönet és el­ismerés illeti a Petőfi utcában lakó nyugdíjas bányászokat is, akik előrehaladott koruk elle­nére is, tizenegyezer forint ér­tékű társadalmi munkával já­rultak hozzá a város szépíté­séhez. De minden dicséretnél többet mond az eddig elvégzett több mint ötvenegyezer forint értékű társadalmi munka, a fentebb felsorolt* iskolák. KISZ-szervezetek, vállalatok munkája, amelyek még továb­bi feladatokat vállaltak a pár­juk nyomán a III. kerületi ta­nács befejezte az MSZMP- székház előtti park felújítását, a III. kerületi tanács udvará­nak parkosítását és az Appo- nyi téri parkot Jelenleg a Kórház téri parkon és a fel­ásott utcasávók parkosításán, dolgoznak. Ezekkel a munkákkal egy- ídöben májusban, amikor már minden zöldbe öltözik, meg­kezdik mintegy 15 fajta nyári virág kiültetését is. A III. ke­rületi tanács kertészeti cso­portja melegágyakkal rendel­kezik, tehát körülbelül negy­venezer tő virágot fognak ki­ültetni a parkokba. Mé ez év őszén a hiányzó útszéli fákat, facsemetékkel pótolják, vagyis öt-hatezer facsemetét ültetnek ki és akkor végleg rendeződni fog az elhanyagolt Rókus- domb is. A III. kerületi tanács vég­rehajtó bizottságának kérését tolmácsoljuk, amikor felké­rünk minden dolgozót, hogy parkjainkat, tereinket, utca- sávjainkat ápolja, ne engedje meg, hogy lelkiismeretlen emberek letapossák, rongálják megszépített parkjainkat. . . . kapcsoljuk a KAZINCZY ÉTTERMET a pécsi RÁDIÓ helyszíni közvetítése ma 19,30-tól 20 óráig Közreműködik BABAI GYULA és cigányzenekari*. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom