Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

»59. Április í. NAPLÓ s Férfikórusok IZÓjS Az MSZMP Pécs városi Bizottsága, Pécs város Ta­nácsa és a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének védnöksége alatt a Pécsi Közlekedési Vállalat Szákszervezeti Bizottsága és a „Szocialista Kultúráért“- jelvénnyel kitüntetett „Bar­tók Béla" férfikara a Ma­gyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére a pé­csi ünnepi hetek alkalmából Pécsett április 4-én, és S -én megrendezi a Férfikórusok Országos Dalos,találkozóját. A dalostálálkozón 24 kórus szerepel. A nagyszabású ün­nepség április 4-én délután háromnegyed 5 órakor a 48- as téri tamácsköztársasági em léktábla megkoszorúzásával veszi kezdetét, majd délután 5 órakor az énekkarok a Széchenyi térre vonulnák, ahol közös hangversenyt ad­nak. Este 7 órákor a Pécsi Nemzeti Színházban a Me­csek Művészegyüttes ad ajándékműsort. Vasárnap, április 5-én délelőtt 9 óra­ikor a Pécsi Nemzeti Szín­házban kerül sor a résztvevő kórusok hangversenyére. Több gondot fordítanak az exportterv teljesítésére =■ LAKÁST kapott az Urán- ércbányától Rózsa László. Ami kor munkaviszonya megszűnt, a lakást 10 000 forintért elad­ta. A pécsi járásbíróság bű­nösnek mondotta ki üzérkedés bűntettében és ezért 8 hónapi börtönre és 500 forint mellék- büntetésre ítélte. Tóth Pál, aki a lakáseladásban segített, ezer forint pénzbüntetést kapott A Baranya, megyei Tejipari Egyesülés múlt évben nem tel­jesítette exporttervét, az idén azonban lényegesen javítani kívánják gyártmányaik minő­ségét és teljes mértékben ki akarják elégíteni a vállalatra háruló exportkötelezettségeket. A tejipari egyesülés hét vi­déki üzemében folyik export­termelés. Különösen fontos ebből a szempontból Vérnénd, Boly és Villány, alhol profil­változás következtében a trap­pista sajt előállításáról a sok­kal munkaigényesebb emen­tálira tértek át. Viszont ezt a kitűnő sajtfajtát kéri külföld, ebből tudna legtöbbet expor­tálni a vállalat. Fajcsi Vince gyártásvezető szerint nincs még kiforrott műszaki technológiája az ementáli sajt készítésének. Az alapanyagok gyengesége miatt állandóan változtatni kell a gyártás módját: Változik a hő­fok, az idő, rendkívüli rugal­massággal kell kezelni a nyers­anyagot. És ha legalább az alapanyag kielégítő lenne! Sajnos, itt van a legnagyobb hiba. Az állami gazdaságok, a termelők bakterológiailag nem' kifogástalan, nem a legjobban kezelt tejet adnák át a válla­latnak. Előfordul, hogy a fejő- gépeket ritkán tisztítják, nem gondoskodnak a szükséges hi­giénia betartásáról. Nem ki­elégítő a tehenek takarmányo­zási módja sem: — Svájcban, oly nagy figyel­met fordítanak az ementáli előállítására, hogy külön meg­szabják az állattenyésztőknek, milyen takarmányt etethetnek, — mondja Vajda János főmér­nök. — Nálunk ezen a téren nagyon sok tennivaló akad még. Sokan nem értik meg, hogy versenyképes exportsaj­tot csak így lehet előállítani. Nem segíti együttműködésünk javulását az 6em, hogy az ál­lami gazdaságok nem hajlan­dók I. osztályú tej szállítására szerződést kötni. Tervbe vet­tük, hogy közös megbeszélésre hívjuk meg az állattenyésztő­ket a probléma megvitatására. — Ami a mi vállalatunkat illeti 1959-ben cca 3.5 millió forintot fordítunk beruházás­ra. Beállítunk két bolygóke- verős sajtkádat, melyekben egyenként 5 mázsa sajtot le­het készíteni. Ez lényegesen elősegíti majd a termelékeny­ség emelkedését. Több kisebb gépet is szerelünk fel ebben az évben. A sajtérlelés céljá­ból Pécsett a volt sörgyár pin­céjét építjük át 50 vagon sajt érlelésére alkalmas helyiséggé. A korszerű sajtpince a minő­ség megjavításához nyújt ko­moly segítséget: — Szakgárdánk jó, szakem­bereink: mindent elkövetnek, hogy jóminőségű sajtot tud­junk exportálni. Vállalatunk­nál dolgozik Tomka Gálbor, aki évtizedes gyakorlattal ren­delkezik a sajtgyártás terén, 6 hosszú időt töltött el a tejgaz­dasági kísérleti intézetben. Az ementáli gyártáséihoz bizony egy-két éves tapasztalat szük­séges és nehezíti munkánkat, hogy az alapanyag hibáit a gyártástechnológiával kell el­lensúlyozni, — mondja vége­zetül Vajda főmérnök. Mindezek ellenére a 1959- es év kedvezően indult, első negyedéves tervüket túlteljesí­tik. Szeretnék, ha ebben az év­ben maradéktalanul eleget te­hetnének külkereskedelmünk kívánságainak. A tejipart egyesülés dolgozói igényes munkát végeznek, je­lentős összegeket takaríthat­nak meg, jelentős valutameny- nyiséget szerezhetnek népgaz­daságunknak. Az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok lássák be, hogy segítséget kell nyújtandók ebhez a munkához, mert ezzel saját magukon is segítenek. Az exporttervek teljesítése valamennyiünk kö­zös érdiek»: Zenekari hangverseny Nagy sikert aratott a pécsi lszimfonikus zenekar harma- Idik bérleti hangversenyén, •melyet kedden este tartották • Paulusz Elemér vezényletével. jA hangverseny első száma ; Mendelssohn Skót szimfóniája [volt. A nagy romantikus mes­ter skóciai utazása során sok és mély benyomást kapott a [skót föld ködös titokzatosságá­ról; ezeket váltotta romanti­kus zenére gyönyörű, művében, [amelyben még őskelta penta- [ton dallamot is találunk. A Kiállítási jegyzetek Sackantyú Simon lUfdciáUítása Ma délután hat órakor nyí­lik meg a Hazafias Népfront Janus Pannonius u. 11. szám alatti székhazának nagytermé­ben, a Baranya megyei Kép­zőművészek Munkacsoportja es a Műcsarnok közös rende­zésében, Sarkantyú Simon Derkovits-díjas festmőművész képkiállítása. A fiatal művész Dombóvár­ról származik, képzőművésze­tünk egyik — részben már be is váltott — nagy ígérete. El­ső nagy sikerét 1953-ban aratta „A szekszárdi direktórium ki­végzése” című, azóta közis­mertté vált nagyméretű kom­pozíciójával Sarkantyú Simon együtt élt i az elmúlt évek új életet ala­kító eseményeivel változásai­val. 1954-ig kollégiumi igaz­gatóként, illetve nevelőként is részt vett alkotó tevékenysége mellett a felszabadulás utáni évek új életet, új embert for­máló munkájában, soha egy pillanatig sem .szakadt el a társadalmi valóságtól. Ez az oka, hogy mindvégig szenve­délyesen kereste és keresi az újat, hogy még igényesebben tükrözze művészetével a való­ságot. Művészete egységes, egy­irányú és felfelé ívelő utat mutat. Nem véletlen ez, mert a céltudatosság osztályöntu­datából fakad. Mindaz, amit tesz, életének minden meg­nyilvánulása, minden ecsetvo­nása őszinte, egyértelmű ki- t állás a munkáshatalom mel­lett. Ez az oka annak, hogy tájképei, tüzes színű csendéle­tei, drámai hatású figurális kompozíciói és a mindennapi élet kis és nagy eseményeit ábrázoló művei egységes egé­szet jelentenek, mind-mind beletartoznak művészetének egyenes, céltudatos, a társa­dalmat szolgáló vonalába és együttesen nyújtanak teljes képet művészetéről. _ Pécsett, ma megnyíló kiál­lításán, munkásságának egy egészen jellemző részét mu­tatja be. 1958 nyarán, alkotó- csere keretében két hónapot töltött a Szovjetunióban. Ebből három hétig Moszkvával, Le­ninjgráddai, Kiewel ismerke- vés dett, öt hetet pedig a Fekete­tenger partján, az Artyek-i művésztelepen töltött, öt hét rövid idő és mégis sok mélyre­ható élményt szerzett a fiatal művész. A ragyogó tenger, a csillogó hullámverés, a nap­csókolta, fehérfalú házak, az égre rajzolódó fekete ciprusok és a vízben játékosan viliódzó mészkőszifclák, mind-mind fe­lejthetetlen, mély nyomokat hagyó élményt jelentették szá­mára és ezek. az élmények megragyogtatták, még tüze­sebbé tették palettájának szí­neit És ebben a csodálatos kör­nyezetben jelenik meg művein az ember, aki mind eme szép­nek birtokosa, alakítója, for­málója. Örömmel üdvözöljük az első J ízben kiállító Sarkantyú Si-5 mont Pécsett és szeretettel fo­gadjuk műveit, amelyek újabb aranyhidat jelentenek a szov­jet és a magyar nép között Uacapxti VM kiállítása Március 23-án nyitotta meg Szolnokon dr. Schlammandi- ger József, a TIT megyei el­nöke Haraszti Pál képkiállítá­sát a Damjanich Múzeum ki­állítási helyiségében. A kiállí­tás, amelyen a művész 40 mű­vét mutatja be, a TIT kiállí­tási csereakciója keretében jött létre. A bemutatott művek két nagy csoportot alkotnak; a festmények egyik része a Szol­nok környéki Tisza-vidéket mutatja be, míg a másik rész a szűkebb haza, Baranya dim- bes-dombos tájait a Mecséket és a Mecsek vidéket viszi el az alföldi város műbarátainak. A kiállítás osztatlan sikert aratott. szolnoki ma is a művészcsoport­művésztelepen dolgozik. Pécsi kiállítása egy­úttal jubileumi kiállítás is, mert most lesz hatvan éves és ebből az alkalomból Pécsett, Szegeden, majd Hódmezővá­sárhelyen rendeznek tisztele­tére kiállítást, Szolnokon pe­dig egész életművét bemutat­ják egy nagy gyűjteményes kiállítás keretében. Chiovini a ma élő legkivá­lóbb realisták közé tartozik és legjellemzőbb műved, amelye­ket Pécsett bemutat, a „Szol­noki csata” és a „Szolnoki la­kodalmasok” című nagymére­tű kompozíciói: A kiállítást Martyn Ferenc festőművész nyitja meg. nagy mű rendkívül pontos, művészi kidolgozottságban hangzott el; az egyes hangszer­csoportok kiegyenlített, szép tónusa mindvégig muzsikált. Különösen tetszett az első té­tel tervszerűen művészi feU építettsége: Paulusz a tételben rejlő drámai ellentéteket re­mekül oldotta meg a kiváló zenekarral. Stamitz brácsaversenyét Lu­kács Pál brácsaművész ját­szotta. A mannheimi iskola (átmenet a barokkból a klasz- szicizmusba) egyik alapvető 'mestere ebben a müvében is könnyen felfogható és érthető dallamosságra építette fel mondanivalóit; Lukács Pál csodálatosan szép, mélységes művészetével pedig maradék­talanul megvalósította a zene- tartalmat: nemes hangján hol líraian énekelt, hol pedig könnyed villanással emelke­dett H a kitűnően kísérő zene­kar fényéből. A rondo tételt ismételni kellett. Járdányi Pál immár világ­hírű Vörösmarty szimfóniája zárta le az igényes műsort. (Goossens nemrég mutatta bel Londonban a müvet.) Zeneka- » rtink a modernebb hangvételű J műben is ugyanazt a kidólgo- ; zottságot mutatta, mint a J hangverseny többi számaiban. | Az egyes tételek eszmei tar- * talma is mindenütt fölényes biztonsággal vált valóságra. hm KÉSZÜLŐDÉS a díszszemlére Néphadseregünk alakulatai katonai díszszemlével köszön­tik április 4-én, hazánk felszabadulásának 14. évfordulóján a dolgozó népet. A főváros utcáin már hetek óta gyakorolnak a katonák, hogy méltóképpen helytállhassanak, a nagy ünnepen. A Duna-parton elszánt küzdelem folyik a lövészsorok kö­zött — a szocialista verseny jegyében —, ki ér el jobb eredményt a felkészülésben és 4-én a dísztéren. A hemyótakpas vontatók és a lövegek mellé beosztott har­cosok is tiszte­legnek majd a dolgozók előtt Félelmetesen dübörögnek a harckocsik. Fegyelmezett fel­vonulásuk megmutatja április 4-én barátnak és ellenség­nek, hogy az ellenforradalom után újjákovácsolta hadse­regünket a párt ereje és a dolgozó nép akarata. Korocm—Bleich ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■•■•■■■■■■■■■■■a ai| aaBaaaaaa'aaaaBaaaaaBaBBaaaaaaaBBaaaaaaaa TESTVÉRI SEGÍTSÉG A Baranya megyei TIT vi- S szón zásképpen a Hazafias S Népfront székházának nagy­termében — április 12. és má­jus 3. között — Chiovini Ferenc ismert szolnoki festő­művész műveiből rendez ki­állítást Pécsett. Chiovini Fé­nyes, Zombori, Pólyák és Aba- Novák egykori művésztársa egyedüli tagja az egykori ne­Szemerkél ez eső. Vaunak, akik ják, hogy már megint nem Tehet krumplit válogatni, a többség viszont örül: „Jobb lesz a termés!“ Simon Fe­renc, az elnök is boldogan újságolja: — Már szépen zöldül a tavaszi ár­pánk, zabunk, meg a borsónk... 164 hold tavaszit vetettünk el eddig. A parasztember ilyenkor ráér, hát mi mást csinál, mint beszélget. Beszél­get erről, arról: régi dolgokról, új dol­gokról, a termésről, arról, hogy idén jobbak a kilátások, mint tavaly, a ter­melőszövetkezetről, a nehézségekről, az eredményekről. A téma adva van: Bi- kalon is van eredmény, megoldandó feladat bőven. Több mint kétszeresére szaporodott a föld, az állatállomány is megnőtt, három család kivételével az egész falu a közösben van. A falu vé­gén kint is a tábla: „Bikái termelőszö­vetkezeti község.“ — Most már nagyjából túl vagyunk a nehezén, megkezdődött a munka — mondja Simon Ferenc, a Szabadság Tsz ebtöke azzal a biztos tudattal: ha már a munka megindult, dolgoznak az em­berek, akkor mozog a gépezet és a hi­bákat már menetközben ki lehet javí­tani. A gépállomással volt egy kis affér­juk, a gépek miatt az első napokban. Szemlét tartottak, amikor vetni kellett volna. Beállították a lovakat, meg se­gítségükre jött a Bikali Állami Gazda­ság egy Zetorral. — Sokat segít a gazdaság! — magya­rázza az elnök. — ó a mi patrónusunk! t— ás meséli mi mindent kaptak már. Először is kaptak egy G—35 -őst mun­kagépekkel, pótkocsival használatra. Semmi mást nem keU fizetni, csak az évi amortizációt, aztán ha kedvük ke­rekedik, akár jövőre meg is vásárol­hatják. A mütrágyaszállításnál is so­kat segítettek a gépkocsival, meg a dömperekkel. Tizennégy szekeret, hoz­zá való szerszámmal adott a gazdaság a tsz-nek kedvezményes áron. — Három fogatos vetőgépük most is itt van nálunk. Nekik már nincs rá szükségük, minket kisegít, — így az elnök és tovább mesél a fejlődésről, a gondokról. Még tarka a bikali határ, de már most úgy vetnek, hogy az őszön egy- egy határrészt úgy vethessenek be, hogy egyszínű legyen. Beterveztek egy 52 férőhelyes tehénistállót még az ősz­szel, de mire kitavaszodott, már többre lett szükség. Kilencvennyolc férőhelyes istállót szeretnének most építeni. Meg­kapták már a pórthitelt, négyszázezer forintot, csakhogy anyag nélkül. Az anyagot maguknak kell előteremteniök. — Az anyag meglesz — erősitgeti az elnök. — Ha minden jól megy, április elején meg is kezdjük az építkezést. Kint voltak már a komlói építőktől és azt mondták április elején megkezdik a munkát. Építenek a komlóiak, de építenek ők is. A komlóiak hitelbő1, ők a maguk erejéből, a maguk építő brigádjával Mert kiszámolták már: a kilencven­nyolc férőhelyes istálló sem lesz elég, mert mint a tervükben szerepel, októ­ber 31-re 169 sazrvaisjószáfftikuak kell lenni, a jelenlegi he tvenh&romma l együtt. Ezért így gondolkodnak.: van egy régi istállójuk, vesznek hozzá még egy másik régi istállót, mind a kettőt lebontják és építenek belőle egy újat, saját erőből. A több állathoz több ta­karmány kell. Vetnek 25 hold silóku­koricát fóvetésként és építenek iker falközi silót. 900 köbméter silót akar­nak ebbe az iker falközi silóba elhe­lyezni. De baromfitenyésztéssel is fog­lalkozni akarnak. Van egy épületük, ezt átalakítják, jó lesz az 1000 előnevelt csirkének. Az ezer kacsának már újat kell építeni. Ezt is megoldják saját erőből — A kacsákat a gazdaság halastavá n tartjuk, meg, — teszi hozzá Simon Fe­renc. — És maguk miben segítenek az ál­lami gazdaságnak? Meglepődik egy kicsit a kérdésen. — Még nem sokat! — kezdi. — Az asszonyokat nemrég elküldtük a gazda­ságba. Segítettek elültetni a dugvány- répát. Ha szükség lesz rájuk, mondjuk a komlónál, akkor oda is elengedjük őket. Megindult a munka, megindult a nagy közösségi gépezet, amely nagy dolgokra képes, különösen akkor, ha olyan idősebb tanácsadó és segítő test­vére van, mint a bikaliaknak — a Bi­kali Állami Gazdaság, amely úgy is se­gítette a bimbózó közöst, hogy neki ad­ta egyik szakemberét, Simon Ferencet, hogy a bimbó minél előbb széptzirmü virág legyen,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom