Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

MS9. ÁPRILIS 15. NAPLÓ 3 Jegyzetek porcelángyár kultúrmunkájáról A GYERMEKEK PÉLDÁJA „Nem rossz itt a kultúrmun- ka, de a színjátszócsoportot nem lehet megszervezni” — mondják a porcelángy áriak. Nem lehet? Hétfőn a porce­lángyári dolgozók gyermekei mintegy 300 főnyi közönség előtt mutatták be a Csipkeró­zsika című színdarabot. A sze­replők 10—12 éves gyermekek voltak. Ebben az évben immár ez a 3. előadásuk. Ugylátszik a gyermekek mutatnak példát a szülőknek;:; EGY JÖ KEZDEMENYEZES 1948-tól 1951-ig a porcelán­gyáriak évente rendszeresen meglátogatták a testvérüzeme­ket. Az üzem kultúrcsoportját sok dolgozó kísérte el a bu­dapesti porcelángyárba, a Kő­bányai porcelángyárba, a Grá­nit Edény- és Csiszolókorong­gyárba. Nagyszerű alkalom volt ez a testvérüzem megis­merésére. 1951-től — nem tud­ni'mi okból — abbamaradtak a kirándulások. Az üzemi bizott­ság a napokban ülést tartott s elhatározta: ebben az évben ismét megkezdik, illetve foly­tatják a rokonüzemek meglá­togatását. A határozat helyes, a dolgozók érdekeit szolgálja. ISMERETSZERZÉS ÁRON FEL­Az üzem dolgozói bekapcso­lódnak az „Ismerd meg ha­zádat!” mozgalomba. Elhatá­rozták, hogy társasutazásokat szerveznek elsősorban olyan helyekre, amelyeknek valami kapcsolatuk van az üzemmel. Tervezik, hogy meglátogatják Sárisápot, a magyar kaolin hazáját, a kitűnő agyaglelő­helyet. Az üzemi bizottság úgy határozott, hogy számos dol­gozó útiköltségének felét meg­téríti, sőt többen minden költ­ségtérítés nélkül, jutalomból vehetnek részt a kiránduláson. Munkásklub­könyvtárak A munkáslaikta községekben a kulturális lehetőség javítása érdekében munkásklub-könyv- tárakat szerveznék, ahol ké­nyelmesen berendezett, folyó­iratokkal és megfelelő könyv­anyaggal felszerelt klubszo­bákban olvashatnak a dolgo­zók. A klub változatos prog­ramjáról amkétokkal, előadá­sokkal, különféle összejövete­lekkel kívánnak gondoskodni. Hirden már meg is alakult az első klubkönyvtár. A helyi ta­nács 3500 forint beruházással berendezési tárgyakat, a Me­gyei Könyvtár pedig könyv- szekrényt, festményeket és könyveket bocsátott az új klub rendelkezésére, LÉPÉS ELŐRE A 12 tagú népi tánccsoport­juk szombaton a homorudi tsz-t látogatta meg. Nagy si­kert arattak. Emlékszünk, hogy 1953-ban, 1954-ben szinte minden vasárnap az üzemek kultúrcsoportjai falura indul­tak. Ezt a jól bevált gyakorla­tot érdemes lenne ismét elkez­deni. A városi tanács műve­lődésügyi osztálya szervezésé­ben a pécsi üzemek kultúrcso­portjai vasárnap, vagy szom­baton este baranyai községek­be látogathatnának. Mindenütt szeretettel fogad­nák őket s ez is egy lépést je­lentene, hogy a munkások és parasztok még alaposabban megismerhessék egymást. munkAsakademia Működik a munkásakadémia az üzemben. A hallgatók a magyar munkásmozgalom tör­ténetével és más időszerű problémáikkal ismerkednek. Jó kezdeményezés ez s az elő­adások látogatottak. De sok múlik a szervezésen. A mun­kásakadémia napján ne szer­vezzenek más, nagyszabású rendezvényt. Mint történt ez hétfőn is! MOTORKERÉKPÁROKAT VÁSÁROLNÁK Az üzemben 3 autó és mint­egy 35 motortulajdonos van. Most ismét számosán spórol­nak autóra, motorra. Az aszta­losüzemben heten dolgoznak, közülük négyen szándékoznak motort venni. A kultúrotthon vezetősége felfigyelt a „motor­lázra” és megszervezte a motoros klubot. Eddig 47 je­lentkezője van. A motoros klubban a tagok teljes műsza­ki és közlekedésrendészeti tu­dást sajátíthatnak el. TELEVÍZIÓ Az üzem kultúrotthona is­mét gyarapodott. Tegnaip egy televíziót vettek 7000 forintért. (Garay) Oj kínai henpraiő Észak-Kínában a Sen Jang-i nehézipari üzemben állították fel a képünkön látható elő­nyújtó művet, amelynek a hengere 700 mm átmérőjű, a súlya 170 tonna. Az egész be­rendezést egy központi vezény­lő fülkéből irányítják. A hen­germű termelése évi 800 000 tonna acél. Folyamatban van egy további mű építése, amely a világ legnagyobb henger- I műve lesz. A hffst múlt krónikája A pécsi munkásság helyset^ a tanácsköstársaság napjaiban A Magyar Tanács­köztársaság kikiáltá­sával jelentékeny fordulat állott be az imperialista szerb megszállók politiká­jában: a tizennyolc­napos februári sztrájk nyomására tett engedményeket felfüggesztették, kife­jezettéin munkás- és proletárellenes állás­pontra helyezkedtek. A sokat ócsárolt ma­gyar szovjet államot azonban nagyon is komolyan vették: féltették tőle a dél­szláv királyságot. El­ső dolguk volt a megszálló csapatok létszámának emelé­se, a demarkációs vonal megerősítése. A Pécsett cirkáló járőrök számát is megszaporították. A sajtócenzúrát jelen­tősen megszigorítot­ták. A munkáska­szinóiba és mindenü­vé, ahol a munkások összejöttek, besúgó­kat rendeltek ká, aki­ket azonnal felismer­tek. A közigazgatás­ba ismét beavatkoz­tak: a megye és a város életét lényegé­ben ők irányították. A munkásság politi­kai szervezkedését lehetetlenné tették: a munkáslapot betil­tották és még a szak- szervezeti mozgalmat is leállították; A szert) önkényuralom ezekben a napokban érte el csúcspontját. Pécs munkássága ezekben a zavaros hetekben egy felet­tébb érdekes jelen­ségre figyelt feL A Magyar Tanácsköz­társaság sokrétű re­formintézkedésével a helybeli reakciós kö­rök egy részében egészen meglepő ha­tást váltott ki. Akadtak ugyanis olyan reakciósok is, akik attól tartva, hogy a megszállt te­rület mégiscsak vdsz- szakerül az anyaor­szághoz — ügyesen alkalmazkodni kezd­tek a magyar szovjet rendszerhez. Főleg a keresztényszocialis­ták bizonyultak fe­lettébb ruganyosrak. 1919. március 27-én határozatot hoztak, amelyben kijelentet­ték, hogy „politikai hitvallásuk alapján őszintén támogatnak minden olyan;; ■, be­rendezkedést, amely javak legigazságo­sabb elosztását, a dolgozó ember teljes- érvényesülését és vé­delmét célozza;;: el­fogadják az anyagi javaiénak a közhata­lom útján történő.;:; elosztását, a kisajátí­tásokat :.; feladják a korlátlan magántu­lajdonnak a kap’ta- lasta gazdasági rend értelmezése szerinti birtoklását.:: nem fogadnak el más kü­lönbséget ember és ember között, mint amilyenek az embe­rek fizikai, szellemi és erkölcsi képessé­gei és munkateljesít­ménye alapján fenn­állnak“. (Dunántúl, 1919. március 27.). A keresetényszocialis- ták mindenre gon­doltak. Arra az es­hetőségre is felké­szültek, hogy valaki számonkéri tőlük „merész“ állásfogla­lásukat. A határozat zárószavában kije­lentették, hogy „Tár­sadalmi, nemzeti és gazdasági életünk biztosítékát a krisz­tusi parancsokhoz való;: s visszatérés­ben és az istenhívés elmélyítésében lát­juk.“ (u. o.) Kétszínű ■játékukra az ellen­forradalmi készülő­dés, majd a fehér­terror napjaiban ta­núsított népellenes magatartásuk derí­tett teljes fényt, G YŐZELE iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Reich Józsefre fiatalon sza­kadt rá a felelősség, mint ál­talában az olyan fiatalokra, akik kényelmes iskolapad helyett a buktatókkal teli éle­tet választják. Képesítő után persze őt is csábította az egye­tem, de a körülmények mást parancsoltak. Kevés tapasztalattal kezdte az aigronómusi pályát, de szí­mdavoék. földjét szorgalma­san művelte, min­denre gondolt, csak éppen a jégbiztosí­tásra nem. Egy napon sötét vi­harfelhők gyülekez­tek és a lezúduló jég néhány perc alatt elpusztította egész évi munkájá­nak gyümölcsét. EtärmtiStc! ff as ti a nem ha ff ff Ja termését féghiatosítá« nélküli vósságával és mély szakma­szeretetével hamarosan a tech­nikusi színt fölé emelkedett. Fiatalsága ellenére korán ki­vívta az emberek megbecsülé­sét. Nem voltak magasröptű álmai, csak egy gondolatot dé­delgetett a szíve mélyén: visz- szakeriilni a szülőfalujába. Boldogasszonyfára; Két éve aztán Szenti ászlóra helyezték körzeti felügyelő­nek. Három községiét kapott s köztük Boldogasszonyfát is. Örült és úgy érezte, hogy itt tud majd igazán dolgozni. Úgy ismerte ezt a falut, minden fáját, minden darab földjét, mint a tenyerét. Lelkes mun­kához látott, de nem sok ered­ménnyel. Kevés idő jutott a szülőfalura, hisz ott volt a másik két község is. Meg aztán ha volt is idő, mit ért vele? Terveit, elképzeléseit mindun­talan szilánkokra aprózta a száz meg száz kisparcella. Kezdett kételkedni benne, hogy jó technikus, s fiatalsá­gát okolta a kudarcaiért. Ke­vés ereje maradt a munkához és még az sem vigasztalta, hogy az emberek szeretik és együtt éreznék vele. Ezt a szeretetet és bizalmat csak akkor értette meg igazán, mikor a nagy változás megtör­tént szülőfaluja és az ő életé­ben. Tavasszal forrongani kez­dett a falu és ebből a forron­gásból született meg az Uj Élet Termelőszövetkezet. S az új életet kezdő emberek Reich Józsefet választották elnökül. Elvállalta. Az események ezután gyor­san peregtek. Március negye­dikén megalakult a másik termelőszövetkezet is, az Uj Jövő, majd rá öt napra a két tsz Győzelem néven egyesült. Reich József agtronómusa lett az összeolvadt tsz-nék és akkor már tudta, hogy ez a győzelem az övé is. Hisz Boldogasszony­fa most már teljesen az övé s a falu földjei, a sebtében kicö- vekelt nagy táblák már csak arra várnak, hogy terméke­nyítő kezével hozzájuk nyúl­jon. Úgy érezte, csak most kezdődik igezán az élete, de ettől az élettől már nem félt. Uj erővel vetette bele magát a munkába, hogy az e’ső győ­zelmet még sok-sok követhes­se. A napokban találkoztam ve­le Boldogasszonyfán. Boldog­nak és elégedettnek látszott. A tsz-ben szeretik, hallgatnak rá. megfogadják tanácsait. El­mondta, hogy a tavaszi mun­kák még egy évben sem men­tek olyan jól, mint ezen a ta­vaszon. Már csak a burgonya ós kukoricavetések vannak hátra, de hamarosan azzal is végeznek. Sokat dolgozott ez alatt a két hónap alatt, de megérte. Most már a helyét is megtalálta, itt akar örökké élni. ahol megszületett és dol­gozni a családjáért és a ter­melőszövetkezetért. Érzi, hogy zükség van rá, és mi lehet sínnél boldogítóbb érzés a vi­lágon. Rónaszékire Világnézet — világnézeti nevelés (3) Ez így van az osztálytársadal­makban, mivel az adott idő- szakban már lehetséges anya­gi és szellemi fejlődésnek, az uralkodó osztályok osztály- és egyben létérdekükből adódóan megpróbálnak gátat vetni, á szocializmus felszámolja ezt az osztályt (a burzsoáziát), amely­nek érdeke a fejlődés akadá­lyozása. A dolgozó osztályok érdekei pedig egyre inkább azonosulnak s az érdekazono­sulás a fejlődés igenlését je­lenti. A tőkés osztály, majd annak megszűnése után az egy­séges dolgozó nép nemcsak hogy nem akadályozza a fej­lődést, hanem alapvető célki­tűzése az anyagi és szellemi fejlődés meggyorsítása. A szo­cialista világrendszer fejlődé­se beszédes bizonyíték erre. A szocializmus, majd a kommu­nizmus azzal, hogy megszün­teti a fejlődést akadályozni akaró antagonisztikus osztály­ellentéteket, megteremti a sza­bad és egyre gyorsuló fejlő­dés lehetőségeit. így a kom­munizmus a fejlődést állan­dóan biztosítani tudó társa­dalmi rendszerré válik. Az ilyen és hasonló kérdé­sek tisztázása rendkívül fon­tos. Ha tanulóink a kommu­nizmusban átmeneti társadal­mi rendszert látnak, mely át­meneti jellegéből adódóan tele van ellentmondásokkal, nem fogják ezt a társadalmi rend­szert magukénak érezni, fenn­tartásokkal élnek vele szem­ben. Ha ez így van, akkor pe­dig nehezen lelhet elképzelni, hogy az ilyen beáitftottságú tanulók a szocializmus építé­sének aktív harcosai legye­nek. Szükségtelen annak bizonyí­tása, hogy a jó osztályfőnöki óráknak — legyenek azok er­kölcsi, vagy politikai tárgyi­ak — szintén előfeltétele az elméleti képzettség. Útmuta­tók, kézikönyvek sohasem pó­tolják az elméleti hiányossá­gokat, sőt bátran állítjuk, hogy e segédeszközöket azok tudják a legeredményesebben fel­használni, akik megfelelő el­méleti tudással is rendelkez­nek. Helytelen lenne e cikk alap­ján , azt a következtetést le­vonni, hogy a nem marxista világnézetű nevelők semmit sem tudnak tenni a marxista- leninista világnézet kialakí­tásáért. Már a tankönyvi anyag jóhiszemű átadásával is ez irányban tesz lépéseket a nevelő. A politikai és világ­nézeti következtetések levoná­sa, ha ez hiányosan történik is, szintén segíthet. Az ilyen módon elért eredményekkel azonban korántsem lehetünk elégedettek. Nem, mert az élet, a társa­dalom igényed jóval magasab­bak, mint az eddig elért ered­ményeink. Az elmaradás fel­számolása pedig elképzelhetet­len a pedagógusok világnézeti fogyatékosságainak felszámo­lása nélkül. Hangsúlyozzuk, hogy a marxizmus-lenánizmus egyes tételeinek mechanikus megtanulása és átadása alig segíti a marxista-leninista vi­lágnézet kialakulását A pe­dagógusnak először saját tu­dományos világnézetét kell megteremtenie ahhoz, hogy tudományos világnézetű tanu­lókait képezhessen. A világ­nézeti tudatosság fpkozódá- sával egyenes arányban nö­vekszik a világnézeti nevelés hatékonysága ist Befejezésül csak annyit, hogy e cikknek nem volt fel­adata az egyes tantárgyak vi­lágnézeti vonatkozásainak is­mertetése: Célunk annak bi­zonyítása volt hogy a pedagó­gus világnézete mily fontos meghatározó szerepet játszik a tanulók és az égés® ifjúság világnézeti nevelésében; Kovács József Szemmel tartjuk a piros kakast Nyolc éve őrködik a Pécsi Sopiana Gépgyár rendje, tűz­biztonsága felett Gerencsér lm re tűzoltó hadnagy. 1950-ben került az üzembe és sok évi szolgálata alatt álig volt je­lentősebb tűzeset, — Hogyan sikerült ennyire megteremteni a tűzbiztonsá­got? — Lehet, hogy furcsán hang zik, de a tűzoltónak sokkal fontosabb dolga is alkod az ol­tásnál: mégpedig a megelőzés. Az végzi igazán jól munkáját, aki elmondhatja: sikerült meg­értetnie az emberekkel a tűz­rendészen szabályok fontossá­gát, megmagyaráznia, hogy még a legjelentéktelenebbnek tűnő tűzrendészen szabályé I- lenességek is tragikus kimene­telűek. lehetnek. Egyébként, ha új dolgozó kerül az üzembe, csak akkor állhat munkába, ha már ismertettük előtte a szabályokat és megtanítottuk a különféle tűzoltókészülékek kezelésére. — Melyek a különösen tűz­veszélyes munkahelyek? — Gyúlékony és főleg na­gyon drága mintadarabokat tá­rolnak a mintaraktárban. Ott tilos a dohányzás és a hordók­nak mindig tele kell lenniök vízzel. Veszélyes a festékelő­készítő és a szerelőcsarnok is. Bosszankodtak is a dolgozók, amikor a festékelőkészítőből kivitettük a kályhákat és hi­degben dolgoztak. (Bár az üzem vezetősége gondoskod­hatna más fűtéslehetőségek- •51). A szerelőcsarnokban csak akkor nem szabad dohányozni, ha ott dukóznak. Dukózás köz­ben ugyanis különböző gázok •szabadulnak fel, s a levegő "obbanékonnyá válik. Ilyenkor egyetlen cigaretta meggyújtá­sa végzetes kimenetelű lehet. 4 dolgozók túlnyomó többsége megérti ezt és betartja a ren­delkezést. Egyesek azonban -nyszerűen nem hajlandók a figyelmeztetést tudomásul ven­ni. Ha a tűzoltót meglátják, sebtiben eldobják valahová a parázsló *,csikketPedig az eldobott cigarettavég, papír, száraz fa, forgács közé kerülve tüzet okozhat. Egy alkalommal a férfiöltöző egyik vasszekrényéből füst gomolygott. Kinyitották és ki­derült, hogy valaíki tréfából égő cigarettát dugott társa kabátzsebébe. Egy másik eset: a déti szü­netben két dolgozó napozott, az udvaron lévő faládán ülve. Egy idő múlva a láda füstöl­ni kezdett. Később aztán kidé- rült, hogy az egyik munkásnak szemüveg volt a kezében. Az ■ üveg lencséje összegyűjtötte a napsugarakat és a száraz faláda izzani, pöikölődni kez­dett. Ez a két kis epizód ezt ' mutatja, hogy sokszor semmi­ségnek tűnő szabályokat is ér- ‘ demes, sőt be is kell tartani. a — Minden tűzrendészen , rendszabálynak eleget tettek az üzem területén? — Sajnos, nem. Sokhelyütt, r. így például a laboratóriumban és öltözőkben is hiányzik a W poroltó készülék. Mi megren- ól dettük, de még nem kaptuk a~ meg. Egyénként megtettünk és í- meg is teszünk mindent a tűz- r'~l védelem érdekében. Segít eb- 79 ben a munkában a vállalat zi' veze tősége, és maguk a dol­gozók is. Megértik, hogy a tűz- be rendészeti szabályok betartása ép az ő életüket és anyagi érdé- keiket védelmezi. (WESZTL) fa, TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK! ii nép, szeráru, gazdasági I áru, védőruházati ráríetüket szerezzék MEZÖSZÖV VALLA NAL. Pécs, Rétb o. 3 Szabadság űí 40. szám Telefon: 10-12, 30-08. Az in! égi r c mi­Ta­per nlá- logc "v- llir, ha­lé, ás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom