Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

2 NAPLÓ 1959. ÁPRILIS A Hétköznap ünneplőben A zöld füvet libák tépdesik, a faluvégi kis tóban békák kuruttyolnak, egy lovaskocsi hazafelé ballag,, a kapuk előtt csoportba verődött emberek, süt a nap és a falu végén ég az utcai lámpa. Ez a kép tárul az ember szeme elé, amint el­éri Ózdfalu első házait. Közelebb ér. A csoportba ve­rődött emberek ünneplőben vannak, pedig hétköznap van, 1959 április 10-e és péntek. Beszélgetnek. Egy idősebb em­beré a szó: — Hej, de sokszor megígér­ték márt — Én el sem akartam hinni, még akkor sem, amikor már ásták a lyukakat.«4 szól közbe a másik. — Hát, ami igaz az igaz — toldja meg a harmadik — én negyven éves vagyok, de a petróleumlámpa már elrontot­ta a szememet ; > • A villanyról, a fény­ről beszélgetnek. A házakra mutatnak, amelyek tűzfalain ott van már a szigetelő, vagy a vésés, amely számukra egy eddig ismeretlen valamit, kul­túrát, felemelkedést hoz. A kultúrházban gázlámpa égett azelőtt, diafilmet is megpró­báltak gázlámpával vetíteni. Sikerült is, nem is. Most bol­dogan újságolják: — Szombaton már filmvetí­tés is lesz nálunk. Ezentúl minden szombaton —» egészí­tik ki gondolataikat. Ózdfaluba betört már a fény, a felvilágosodás, az előrehala­dás fénye április 10-e előtt, pontosabban február 13-án. Ez a fény ott világított az em­berek bensőjében, sokszor ka­nyargós úton jött, míg végül február 13-án kitört, az egész község belépett a termelőszö­vetkezetbe. A kitört fény fel­nyitotta a régóta zárva tartott fejlődés zsilipjeit. Nem csoda, ha az ózdfalusiak ettől a nap­tól számítják községük újkori történetét. Mert mi volt itt az­előtt?! Sár, nyakig érő sir, sö­tétség, amit nem tudott áttör­ni a gázlámpával megvilágított diavetítő fénye sem. Két hónap alatt megválto­zott a világ. A kultúrházban ég a villany, először táncol­nak villanyfény mellett. Tán­colnak, mulatnak, beszélget" nek. Ünnepelnek. Vannak, akik udvariasan eltolják ma­guk elől a poharat. Azt mond­ják: — Nem lehet többet inni! Holnap is dolgozni kell. Holnap — jövő. Egy lett ez a fogalom Ózdfalun. Amit az­előtt évtizedeken keresztül nem tudtak elérni, most két hónap alatt elérték. Akkor egyenként próbálkoztak, most összefogtak. Ég a villany és hamarosan megkezdik a be­kötőút építését is. A földmun­kát teljes egészében a közséf. végzi, társadalmi munkában. Kijelölték a majort és hama­rosan megkezdik az új ötven férőhelyes istálló építését. — Építünk mi magunk is, a magunk erejéből! — mondja a termelőszövetkezet agronómu- sa. Szabó István, aki valame­lyik Vas megyei állami gaz­daságban volt üzemegységve­zető, onnan jött ide, a felesé­ge falujába, hogy segítsen az új út egyengetésében. Két há­zat vett a termelőszive'ke.cb' a faluban, istállóval., pajtával együtt. A pajtákat és az istál­lókat egybeépítik és így nyolc­van szarvasmarhának lesz he­lye május elsejére, mert ek­korra akarják összevonni a szarvasmarhákat, Kint a határban kikelt az első közös vetés. Szé­pen fejlődik. Olyan szépen, mint a megyében kevés he­lyem 22 hold cukorrépájulcat már egyszer megsarabolták. Kell-e ennél jobb bizonyíték: az ózdfalusiak szorgalmas em­berek, komolyan gondolják azt, amit tesznek. Kikelt az első közös tavaszi vetés a ha­tárban és a közösség erejének bizonyítékaként kigyult a fa­luban a villany... Bent a kultúrházban ünne­pelnek. Az ablakból látni: most hajt haza a juhász. — Mieink! — mutat a bir­kákra az agronómus. — ügy vettük őket. 185 juhot vettünk szénástól, trágyástól, pulistól, juhászostól nyolcvanötezer fo­rintért — és amikor azt mond­ja „juhászostól", akkor hozzá­teszi: — Úgy értem, hogy a juhász, Károlyi Pál is belépett a tsz-be. Azóta százhat bárány szüle­tett már és amint a kalkuláció mutatja: már ebben az évben közel negyvenezer forint hasz­not jelent a termelőszövetke­zetnek a juhállomány. Harsog a piszton pereg a dob, pincéből jövő hangján diktálja a dallamot a szakszofon. Táncolnak, ünne­pelnek az ózdfalusiak. Az elért eredményeket ünnepük és a jövőre ürítik poharukat, a jö­vőre, amely most kezd csak kibontakozni előttük, most, amikor a régi, kimustrált MAVAG-traktor helyett vil­lany hajtja a darálójukat. Szalai János Eredményes volt a menetrend-értekezlet Tegnapelőtt, pénteken dél­után. tartották meg a Pécs) Közlekedési Vállalatnál az immár hagyományossá vált menitrend-éirtekezletetj Az értekezlet eredménye­ként — az ott elhangzott ké- I dig féléránként; réseknek megfelelően — sűrí­tik a kertvárosi és a nyugati városrészbe induló autóbusz- járatokat. A kertvárosba ne­gyedóránként biztosítanak ko­csit, a nyugati városrészbe pe­A beszélő lámpa A műtőben feszült csend uralkodik. Az orvos gyors moz­dulatokkal operál, de most egy pillanatra megáll. Anélkül, hogy felnézne, kérdez valamit. Ekkor a műtőasztal fölött meg­szólal egy hang, s válaszol a feltett kérdésre. Honnan be­szél, mikor az asztal fölött csak a műtőlámpa függ?! Éppen a lámpából. A konzultáció né­hány pillanat alatt zajlik le, s a műtét folyik tovább. Szovjet mérnökök a műtő­lámpába különleges rádióbe­rendezést építettek bele, amely lehetővé teszi, hogy a sebész operáció közben különböző szakorvosokkal tanácskozzék A lámpában ezenkívül filmfel­vevő berendezés, vagy televí­ziós adókamra is működhet, és így egy-egy kiváló sebész mű­tétjét a főiskolai hallgatók százai követhetik. Egy másik típusú lámpából 2 reflektor láthatatlan sugara­kat bocsát ki, amelyek más- más színt adnak az egészséges és a beteg szöveteknek, s ily- módon megkönnyítik a tájé­kozódást: A béke fája A Krímben, Szocsi szubtró­pusi kísérleti növénytermelési telepén van egy „Béke-fa", amelyen 42 különböző fajta citrusgyümölcs terem: többek között olasz citrom, japán man darin, amerikai grapefruit, és délamerikai fortunella. Egyes gyümölcsök akkorák, mint egy alma, mások csupán cseresz­nye nagyságúak. A 26 év előtt ültetett fa jelenleg 5 méter magas és évente kb. kétezer gyümölcsöt hoz. V$abb adatok a magyar internacionalisták harcairól A Csel,iah inszid Munkás című lap a közelmúltban érde­kes cikket közölt K. Pavlova tollából, a magyar internaciona­lista egységeik hősi harcairól. Pavlova újonnan feltárt adatok alap­ján beszámol róla, hogy az Ural keleti lejtőjén épült Troick város közelében az első világháború éveiben hadifogoly­tábor létesült. A tá­bor lakói — döntő többségűkben oszt­rák-magyar hadi­foglyok — közvetle­nül az Októberi For­radalom győzelme után csatlakoztak a bolsevik mozgalom­hoz. Rövidesen fegy­veres alakulatot is létrehoztak. A hadi­foglyokból alakult internacionalista zászlóalj háromszáz katonájának zöme magyarokból került ki. A magyar vörös katonák nagy része budapesti, illetve győri üzemek mun­kása volt a háborút megelőző években. Az egykori harcok résztvevőinek vissza­emlékezései szerint a parancsnok vezeték­neve Szakács volt. A magyar Interna­cionalista egység hő­sies harcot vívott Troick városának védelmében Dutov fehérgárdista csapa­tai ellen. 1918. jú­niusában Dutov fe­hérgárdistái váratla­nul megtámadták a várost. A magyar internacionalisták hősiesen védték a város egykori áru­házának épületét, ahol a forradalmi alakulatok fegyver- és lőszerraktára volt. Az épületet a magyar alegység katonái az utolsó töltényig véd­ték és valamennyien hősi halált haltak. Az egykori áruház épületén ma emlék­tábla hirdeti a ma­gyar harcosok dicső­ségét, akik hősi ha­lált haltak a szovjet hatalomért. Világnézet — világnézeti nevelés Az ifjúság «Űzött űégzett nevelömunfca egyik nagyon fontos területe a világnézeti nevelés. A váiágmézeti nevelés eredményessége, hatékonysá­ga elsősorban a nevelő világ­nézetétől függ. Vannak, akik kétségbevonják ezt s azt állít­ják, hogy a nem marxista vi­lágnézetű nevelők is tudnak marxista-lenánislta, egyszóval kommunista ifjúságot neveim. Igaz, a természettudomá­nyokkal foglalkozó epnberek, köztük a nevelők, a természet vizsgálatában, a vizsgálati mó­dot illetően szükségképpen materialisták, hisz a különbö­ző formában megjelenő anya­got vizsgálják s a tárgyak, dolgök törvényszerűségeit ál­lapítják meg. Ha nem ezt ten­nék, meghamisítanák a való­ságot. Ebből azonban egyálta­lán nem következik az, hogy például egy fizikus, aki a leg­újabb eredmények alapján ta­nítja a tantárgyát, számle szük­ségszerűen materialistává ne­veli tanítványait. Ha a fizikus csak a fizika törvényeivel is­merteti meg tanítványait, — még ha e törvényeket egymás­sal való kapcsolatukban is­merteti is — még nem ad vá­laszt növendékeinek az e tárggyal összefüggő, az e tárgyból adódó világnézet kérdésekre, többek között olyanokra, hogy mi, illetve ki hozza létre a fizika törvény­szerűségeit, mi teszi egységes­sé a világot? stb. Az a fizikus tehát, aki tan­menetének éOsésaítfeekar nem «■evezi meg, hogy tantárgya tanítása során a tanévben, sőt a tángy tanításának egész ide­je alatt milyen világnézeti problémákra ad választ, s hogy ezt milyen módon teszi meg. nem sok eredményt ér el a világnézeti nevelésben, sőt még szaktárgyi feladatát sem látja jól el, mert nem ismer­teti meg növendékeit azokkal az átfogó természettudomá­nyos és egyben filozófiai igaz­ságokkal, melyek az egyes fizikai törvényszerűségek rész­igazságait képezik. A középiskolát elvégző ifjú­ságnak e tárgy tanulmányo­zása eredményeként el kell jutnia odáig, hogy — többek között — megértse és elfogad­ja a lenimi anyagfogalmat, ne­vezetesen azt, hogy a világ anyagi eredetű, hogy ■törvény­szerűségei anyagi eredetű tör­vényszerűségek, s tudatunk­ban az anyagi világ törvény- szerűséged tükröződnek vissza, anélkül, hogy magát a fogai­mat tanítanánk meg nekik. Fizikát kell tanítanunk és nem filozófiát, de fizikát a maga teljességében, a világ­nézeti következtetésekkel együtt. Az említett természettudo­mányos, de egyben filozófia: alapigazság megértetése és el­fogadtatása nem lehet egy-két óra feladata. E célt a nevelő­nek a tárgy tanításának kez­detén maga elé kell tűznie és soha nem szabad szem elől té­veszteni. Fontos feladatunk a dialek­tikus gondolkodásmód kialakí­tása. E téren is sok még a tennivaló. Példák sorával le­het bizonyítani, hogy az elma­radás nagyrészt a nevelők ez- irányú képzetlenségének kö­vetkezménye. Ha a nevelő csak felszínesen ismeri a marxista dialektika kategó­riáit s csak addig jut el, hogy a víz halmazállapotainak taní­tásánál elmondja a mennyisé­gi változások minőségi válto­zásokba való átmenetének tör­vényét, a mozgásformák taní­tásánál levonja azt a követ­keztetést, hogy a jelenségek összefüggnek egymással, a fénytörés ismertetésénél be­szél arról,, hogy nem helyes a látszattal megelégedni, s azt valóságnak elfogadni, hanem a dolgok lényegét kell meg­érnem!, még nem nevel dia­lektikus gondolkodásra. A dialektika kategóriái ösz- szefüggö kategóriák, összefüg­gések ismerete nélkül nincs dialektikus gondolkodás. A dialektikus gondolkodásra va­ló nevelés természetesen nem csak a természettudományos tárgyakat tanító nevelők fel­adata. A társadalomtudomá­nyokat tanító nevelőnek fele­lőssége még nagyobb mint a természst tudomány okát tanító nevelőé, hisz neki a társadal­mi kérdésekben kell eligazíta­nia tanítványait. A későbbiek bon egy történelmi példán ke­resztül láthatjuk, hogy a dia­lektika azon tételének felszí­nes ismerete, hogy a társada­lom állandóan változik, fejlő­dik, milyen helytelen és ve­szélyes történelmi következ­tetés levonásához vezethet el. A történelem tanítása során az alapvető nevelési cél a he­lyes történelemszemlélet ki­alakítása. Ez nehezen képzel­hető el akkor, ha a nevelő nem áll a történelmi materia­lizmus álláspontján, ha nem ismeri a marxista politikai gazdaságtan lényegét. Amíg a nevelő nem ért egyet a,törté­nelmi materializmus azon ta­nításával, hogy a történelmi események mozgató rugói az adott kor gazdasági viszonyai­ban keresendők, addig fennáll a szellemtörténeti alapokon nyugvó oktatás veszélye is. Aki nem ismeri, vagy nem fogadja el a munkásosztály vezető szerepéről szóló marxi- lenini tanítást, nem lehete* magabiztos a proletárdiktatú­rával kapcsolatos anyagok ta­nításánál sem. Ha az általá­nos iskola VIII. osztályaiban vagy a középiskolák IV. osztá­lyos tanulóival az év végén dolgozatot Íratnának ilyen címen: „A szocializmus győzni fog az egész világon“, vajon a tanulók többsége be tudná-e bizonyítani, hogy a szocializ­mus győzelme a társadalom fejlődésének szükségszerű kö­vetkezménye? Ha a történe­lem tanításában nem vonult végig az a gondolat, hogy az osztály társadalmak viszonyla­gos haladó szerepük mellett sem tudták és nem is tudhat­ták megoldani az emberi tár­sadalom alapvető problémait — akkor kevés sikerre szá­míthatnánk. (Folytatása következő számunkban) m HÍMEK ■ 1-octuna kecUecttfei — a b-azany-ai t&ttó<zóU Ritkán esik meg, hogy többen érnek el négy találatot egy■« azon játékhéten a megyében — most mégis így történt. A szerencsések sorába léptek ezúttal a beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaság dolgozói is, akik az idei nyereség- részesedésből ezer lottószelvény árát összeadták és Fortuna kegyeiért esdve — tippeltek. Nem is aki. hogyan. Tippjeik olyannyira jók voltak, hogy a sorsolás után, egy négytalálatos, négy háromtalálatos és negyven darah kfinalfilatos szelvényt halásztak ki az ezer közül. Így hát egy kicsit megtoldódott a nyereségrészesedés: egyszer 57 ezer, négyszer 400 és negyven­szer 15.50 forinttal. Selyben Istvánná, Vascts ll-i lakos sem hitte volna, hogy éppen e héten kedvez neki a szerencse. Csak azt bánja, hogy 79 helyett nem a 26-ost tippelte — akkor öt találatért járó nyeremény ütötte volna a markát. A harmadik négytalálatos pécsi fogadó neve és címe még ismeretlen. Annyit tudnak róla, hogy szelvényét a pécsi 103-as totózóban vásárolta és várják jelentkezését. Ugylátszik Fortuna kedveltjei a baranyai lottózók. m ii n»n — ...... ■' ........ ........... * — — AZ I. KERÜLETI TA­NÁCS felhívja az érdekelt in­gatlantulajdonosok és lakók fi­gyelmét, hogy a háziszemetet, valamint az építkezésből fel­maradt tömeléket, földet, köz­területeken, vagy utcára lerak­ni bírságolás terhével tilos. A szemetet, törmeléket az ingat­lantulajdonos a Köztisztatági Vállalat, vagy magánfuvaros útján köteles a kijelölt szemét­lerakódé helyre szállítani — VIRÁGBAN pompázik néhány nap óta a harsányi hegy déli lejtője — virágba- borultak a féltve őrzött cu­korborsó-táblák. Ha a jó idő tartós lesz, néhány hét múlva megkezdődhetik a cukorborsó- szüret. — KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetést kapott 68 pécsi üt* törő. A kitüntetéseket csgpát- összejöveteleken adták at a pajtásoknaSk. — TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉ­KET kapott a somberek! szo­ciális otthon. A gondozottak többsége valamikor álmodni sem mert arról, hogy olyan intézetben nyer elhelyezést, ahol a kiváló ellátás mellett a technika legújabb vívmánya, a televízió is megszépíti öreg napjaikat. — TASKENT KÖZELÉBEN melépült az új atomreaktor fő­épülete. Hamarosan befejezik a géptermek és a tudományos kutató laboratóriumok építé­sét is. Az atomreaktor kömyé-; kén az Uzbég Tudományos Akadémia Magfizikai Intéze­tének területén a tudományos munkatársak számára külön kis város épül; — HATÁRIDŐ ELŐTT egy hónappal adja át rendeltetésé­nek az ország legmodernebb tehénistállóját Kátolyban a Földmüvesszövetkezetek Szol­gáltató Vállalata. Az istállót, melyet automata gépeikkel lát­tak el, s mintegy más félmillió forintos költséggel épült — má jus 1-én adják át a termelő- szövetkezetnek. — NÁTHAELLENES HARC kezd divatba jönni Franciaor­szágban. A nátha ugyanis a szemen keresztül is terjed: a nátha virus a szemüregen ke­resztül a könnyekkel együtt az orrüregbe kerül be. Ezért aján- j latos szemüveget feltenni, ha náthás emberekkel találko­zunk; — TÍZ ES FÉL NAPI kere­setüknek megfelelő összegű nyereségrészesedést kaptak a Pécsi Dohánygyár dolgozói. ?■ — A TÖMEGKAPCSOLAT, javítása érdekében tovább­szervezik a tanácsi aktivá* hálózatot az első kerületben. Az aktívákat fontos feladatok elvégzésével bízzák meg. ‘ A vöröskeresztes aktívák és az úttörők például segítenek a kerületben lakó betegek gon­dozásában, ellátásában. Esküvő a Tavasz klubban Nem mindennapos látvány vonzotta a Tavasz klubhoz tegnap délután a járókelő­ket. Fiatal pór esküdött, itt egymásnak örök hűséget, névszerint Fatér János és Letenyei Júlia. Mindketten a PUV dolgo­zói és a vállalati tánccsoport tagjai. A tánccsoportban is­merkedtek meg, ott szerették meg egymást. Az esküvőt a vállalat tánc­csoportja rendezte. Eljöttek az úttörők is, őket köszön­tötte a Mecsek Művészegyüt­tes tánccsoportja is, Kapu­vári verbunkos című táncár mL — NAGYOBB FELHOZA­TAL várható hétfőtől kezdve — A NEMRÉG ALAKULT mohácsi cigány kultúrgárda kétszer adta elő Mohácson köz kívánatra a Cigányszerelem című színművét. Ugyanezzel a darabbal felkeresik a járás Iközségeit is. Eddig Lippón, Bezedeken, Versenden, Lány­csókon, Károlymajorban és Szajkón vendégszerepeltek. primőr-árukból. Ha az időjárás továbbra is kedvez, a MÉK boltjaiban jövő héten már szabadföldi retket Is árusíts- . nak a szabadföldi saláta mel­lett; — MEGKEZDTÉK az új­mohácsi iskola vízzel való ellá­tását. A mohácsi városi tanács 30 ezer forintot fordít erre a célra. A TIT lilroi A TIT Munkácsy Mihály Szabad* *— ÁTALAKÍTJÁK a Széc­henyi téri kis drogériát, mely­ben az átalakítás után főként Opera-cikkeket árusítanak. » egyetem hetd programja: Április 14.: Zenetörténeti elő­adás „Verdi a deleién”. Előadó: Vönöczky Endre tanár. Az előadás helye a TIT Bartók Klubja (Janus Pannonius u. 11. sz. I. em.) du. 6—8 óráig. Április 16.: Irodalomtörténeti előadás. „Csehov” Előadó: Sely­mes Ferenc tanszékvez. főlsk. ta­nár. Az előadás helye a Jogi Egyetem I. sz. tanterme (48-as tér) l. sz.), du. 6—8 óráig. Április 17 : Pszichológiai előadás. „A lélektan történetének kezde­tei”. Előadó: Dr. Kelemen László kandidátus, tanszékvezető főisk tanár. Az előadás helye a Jogi Egyetem I. sz. tanterme (48-as tér 1. sz.) du. 6—6 óráig. Az előadásokra vendégjegy s._ forint, diákoknak a.— forint; * A Szabadegyetem Titkársága ér­tesíti az irodalomtörténeti, pszicho­lógiai és a filozófiai kollégumok hallgatóit, hogy április 12-től a szabadegyetemi előadások nem az eddigi élettani tanteremben, ha­nem az Állam- és Jogtudományi Kar fsz. I sz. tantermében lesz­nek (48-as tér 1. sz). Az előadá­sok meghirdetett rendjében ezzel kapcsolatban semmiféle változás nem történ»; — JERUZSÁLEMBEN nagy sikert arattak az iránytűs kulcstartóik, amelyeken az iránytű Jeruzsálem, illetve Mekka irányába mutat Kl-ki vallási meggyőződésének meg­felelőt vásárolhat. — MEGÉRKEZTEK ' Pécsre Pénteken a Székesfehérvári Vadásztölténygyár „Mun­kácsy" elnevezésű televíziós- készülékei. A gyár egyik mér­nöke személyesen utazott le? Pécsre és a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatait. — még a boltokba való ki­szállítás előtt — bevizsgálta h készülékeket. A „Munkácsy'*/ televíziós-készülékek tlzenké:-; csatornásak és képernyőjük 5S centiméter széles. — BALESET történt szómba ton délelőtt a budai vámnál. Takács Istvánná ötven év kö­rüli pécsújhegyi lakos leugrott? a mozgó autóbuszról. A kocsi'' alá keiállt és mindkét lábáa’ zuzódásokat szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom