Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

1959. április s. 4PLÖ 5 Olvasó fiatal bányászok között Több útleírást, ifjúsági regényt szeretnének Nemzetiségi kiltúrpolüikánkrói A nemzetiségi továbbképzés második' napja Az idő már meglehetősen későre járt, amikor Pécsbá- nyán kiszálltam az autóbusz­ból. A sutyorgó eső csendesen permtezett és én kicsit tanács­talanul néztem körül. A bá­nyatelep legényszéllásához szerettem volna eljutni, de nem volt a közelben egy árva lélek sem, akitől megkérdez­hettem volna, hogy merre kell menni, Az aknán éppen most volt a váltós s én ifi elindultam a bányászlámpák imbolygó sora felé, amelyek úgy fénylettek a tavaszi éjszakában, mint a hunyorgó csillagok. Az egyik házból idős férfi és egy harminc év körüli nő jött ki, hozzájuk csatlakoztam. — Jöjjön csak velünk az eivtárs, mi is éppen arra tar­tunk. A nő összébbvonta ma­gán a ballonkabátot és a hóna alól lecsúszott egy könyv. Ér­deklődéssel néztem a elmét: Tarzan. Kis csalódást éreztem. — Szokott más könyveket is olvasni? — Természetes. Most olva­som a Zsályalovagot, s külö­nösen kedvelem •« pengős és tarka regényeket. — Van itt a telepen könyv­tár? — Hogyne volna! Közel más­fél ezer kötete van a kultúr- otthonnak — mondja az idős bányász elvtárs. — Én nem szoktam könyv­tárba járni. Általában az Isme­rőseimtől szerzem be olvasni­valóimat. Kicsit lehangolt az eset, Jó­zsef Attila „Fiatal asszonyok éneké”-re gondoltam, amit ezeknek a munkásasszonyok­nak írt. Milyen kár, hogy van még, aki nem ismeri az ő köl­tészetét. A legényszálláson meglepő kép fogadott. A munkából ha­zatért bányászokat mind könyv mellett találtam. Égy idős bányász Móricz Zsigmond „Rózsa Sándor” című regényét olvasta, egy fiatal vájár pedig Tolsztoj Leó Anna Karenináját tartotta kezében. Betekintet­tem egy másik szobába Is. Itt már lefeküdtek a munkások, de az asztalom ott feküdt egy Petőfi kötet s az Olcsó Könyv­tár legújabb száma. Az egyik fiatal munkás amikor meg­tudta, hogy mi járatban va­gyok, megkért, hogy látogas­sak be az ő szobájukba is. Hat fiatal bányászfiú él itt együtt, akiknek valóban a szi­vükhöz nőttek a könyvek. A szekrényben, a szekrény tete­jén az asztalon, a párna alatt, a székeken mindenütt köny­vek. Megtalálható Itt Verne Gyula regényeitől kezdve minden kor jelentősebb klasz- szlkug alkotása. Az egyik sző­ke fiú Mikszáth Kálmán re­gényeinek rajongója, egy má­sik feketehajú, aki most hosz- szan elnéz a kis bómyászlaká- ,**ok felett, Juhász Gyula válo­gatott verseit tartja kezében. Bizonyára az enyhe borongása mélabút szereti kötészetében. — Milyen könyvet olvas­nánk szívesen mai Irodalmunk alkotásaiból? — Én több útleírást szeret­nék olvasni — mondja az egyik szűkszavú bányászt ú. Többen is azt mondják, hogy ifjúságunk mai életével kevés regény foglalkozik, amiben — valljuk meg őszintén — iga­zuk is van. Azzal a jóleső érzéssel kő- szöntem el ezektől a bányász­fiataloktól, hogy érdeklődésük középpontjába a Zsályalovag és más hasonló kalandos regé­nyek helyett mindinkább a komoly irodalmi alkotásbk ke­rülnek. Hamar Imre ¥AltSOI JAZZ-KLUB Tavast? vám!.;. S ezen a rü­gyeket pattintó, virágokat nyl- togató, langymeLeg estén kör­sétára indulok ... Ahogy fel­nézek, az ég kék szövetén fel­hők úsznak.:; később már őrült hajszában kergetik egy­mást . -. j Vajon hova sietnek? — Nem tudom. És az emberek? — Ok is sietnek. — Látom, színházba igyekeznek. — Én is. Az ajtót már betettem ma­gam mögött, de ellőttem még a függöny, amely mögött már felcsendült a zene..; Kissé késve érkeztem .: < Majd fél­rehúzom a függönyt, hogy bel­jebb kerüljek, megállók és csak állok a sötétben, Hallga­tom a zenét. Tape!,.. Vastaps!., i Majd csend, & tisztán hallom a tá< voltból is az előadóművész kis­sé idegenizü hangját: köszö­nöm. öreg rókái az előadóművé- tzetndc jól tudják, hogy a jó műsor fél siker. A műsor ösz- szeál’lítása tükrözi az együttes felkészültsége, művészi fej­lettsége mellett azt is. hogy minek az előadását tartja he­lyesnek, miét helytelennek, mivel akar hatást gyakorolni a hallgatóságra, nevetni, lelke­Bessélgetés Katona Ferenccel, a Pécsi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas igazgatójával színrevttelével kapcsolata» problémákat foglalja magába, másrészt azonban a ma szín­házában a klasszikus műveket is olyan módon Ml színre vin­ni, hogy azt a színjátszás és a rendezés legmodernebb eszkö­zeivel tolmácsoljuk a mai néző szárítóra. A korszerű rendezés mindkét ága egyébként első­sorban tartalmi kérdéseket foglal magában, tehát a mű mondanivalójának a mai em­ber számára időszerű kifeje­zése. Ugyanakkor azonban — művészedről lévén szó — nem elhanyagolhatók a formai problémák sem, játékstílus, dtszletmegoldás, világítás stb. Egy színház, vagy ezen belül egy rendezői megoldás aíkkor igazán modem, ha mind tar­talmi, mind formai elemekben megtudja találni azt, ami a mai K9r «““here számára iz­galmas és érdekes. A Pécsi Nemzeti Színház művészi kol­lektívája, ezen belül én ma­gam is, a rendezői munkánk­ban erre törekszünk. Ehhez csak azt tesszük hoz­zá: a cél helyes, kívánjuk mielőbbi elérését. (—y) sítenl, aktivizálni, hangulatot teremteni. A műsor összeállít ása állás­foglalás és ha műsorpolitiká- ról beszélek, arra kell gondol­nom, hogy a politika szót eb­ben az esetben nem átvitt vagy tágított értelemben, ha­nem a maga valódi értelmé­ben használom. Mindez nagyszerűen érző­dött az együttes műsorából, a műsorösszeáldításban a foko­zás, melyhez nagyban hozzá járultak az énekesek is és a szellemes, kitűnő konferan­szié. • S a zenekarról? Hangszerük nek külön-külön is mind mű­vészük, s ami a Legfontosabb, együtt olyat adnak, amiben érződik a tánczenének harma dik legfontosabb kelléke, a harmonizálási készség és ösz- szeszdkotteág. • Nehezen és kelletlenül bú­csúztunk, hisz oly szívesen hallgattuk volna még őket De végeredményben is az ilyen rövid találkozás Is öröm­teli és boldog volt: a baráti lengyel együttes tagjai örül nek az elért újabb sikernek a magyarországi körút során és annak is, hogy a pécsiek is szívükbe zárták őket, mi pe dig örülünk, hogy munkán i után felüdítettek, pihentette- és műsorukban, mintegy a sa­ját életünket láttuk vissza­tükröződni, — egyszóval az kaptuk tőlük, ami leginkább emberi. (—thy) Április 7-én folytatták h nemzetiségi pedagógusok to vábbképzési tanfolyama sor ár íz előadásokat. Bemutató elő' adást tartottak német és ho* vát nyelven a délszláv diáit otthon tantermeiben. ittak’ megvitatták az előadással kap csolatos módszertani probléma kát. Ezután közös ebéddel ie jeztók be a Pécsett megjelen' 50 nemzetiségi pedagógus tarl folyamát. Ebéd után felkerestük a Ma- gyaromzági Németek DemoH '•atlkus Szövetségének főtitká­rát, dr. Wild Frigyest, aki u következő nyilatkozatot tette a baranyai németség jelenle­gi helyzetével és jövőjéve. kapcsolatban: „Először is, talán kevesen tudják, hogy Baranyában él az ország német anyanyelvű lakosainak egynegyede, körül­belül 60—70 ezer német nem­zetiségiről van szó. A kor­mány igen ltok segítséget adott a német nyelv oktatásá­hoz. Jelenleg 56 iskolában ta­nítanak Baranyában heti 3 árában német nyelvet. Egy német nyelvű általános iskola 1 középiskola és a pedagó­giai főiskola német tanszéke műveli még ezenkívül a tanul­ni vágyó német nemzellsé­gűeket ebben a megyében. Rendkívül élénk a baranyai németség zenei élete Is, a me- •seknddasdt együttes országos 'lírává fejlődött. A politikai és mzdasági életben is egyaránt észt vesznek németjeink, sok özségban töltik be az állami ;s pártvezető funkciókat és megtalálták — nagyszerűen — ielyilket a termelőszövetkeze- akben Is. Példásan teljesítik illampolgári kötelezettségeiket t Baranya megyei németek és hogy milyen a szorgalmuk, arról leginkább a baranyai széntrösztök, üzemek vezetői tudnának beszélni, ahol igen sok ilyen bányász dolgozik. Ez a németség a legnehezebb 1dőkben, a német megszállás alatt is hűséges volt ahhoz a földhöz, amelyen nevelkedett, azért többen közülük életüket is áldozták. Államunk ismeri a baranyai németség szép tö­rekvéseit. ezért a közeljövő­ben ismét megtárgyalják a várt és állami szervek mily-n politikai, gazdasági és kulturá­lis segítséget adhatnak szá­mukra" — fejezte be nyilat­kozatát dr, Wild Frigyes, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének fő­titkára. Az ötödik ünnoDséi A MEGYEVILL dolgozói áp­rilis negyedikén a Kazinczy étteremben ünnepségre jöttek össze abból az alkalomból, hogy a vállalat ötödször nyer­te el a kitüntető élüzem címet. Az ünnepséget Kelemen György Igazgató nyitotta meg, majd Nagy Béla, a megyei ta­nács építési és közlekedési osz­tálya nevében átadta a válla­latnak az élüzem oklevelet, valamint több kitüntetést és jutalmat. Ezután került sor a kiváló dolgozó oklevelek kiosztására, majd a pénzjutalmazásokra. \ pénzjutalmak mellett a válla­lat porcelántárgyakkal is ked­veskedett a dolgozóknak. Az ünnepség után a szépen megtérített asztalok mellett meleg és baráti hangulatú be­szélgetést folytattak a megje­lent vendégek és a vállalat 1 dől gőzéi. A liffal múlt krúnikúj)a A pécsi vörös dandár Katona Ferencet, a Pécsd Nemzeti Színház igazgatóját a Jászai Mari-díj II. fokozatával i • és a vele járó 6000 forint pénz- jutalommal tüntették ki. Ebből az alkalomból beszélgettünk színházról, művészetről, A ki­tüntetés hivatalos indoklása: „Kiemelkedő rendezéseiért“.. Emlékszünk még Szent Jo-(J művelődési ház udvarába, ahol hann-a, Az ember tragédiája a2 általános iskolás szereplők előadásaira, mindkettőt ő ren­dezte. Legutóbb pedig az „Ilyen nagy szerelem“ című színdarab plakátja alatt ol-f igazgató elvtárs már "toboroz­vn O et —m 1 A. ­vasható: „Rendezte: Katona Ferenc.” Még az idei évad derekán vagyunk, de már most szük­séges. hogy legyen a színház­nak terve, elképzelése a követ­kező színházi évadra. Erről néhány szót: — Azt a vonalat, amelyet az idén elkezdtünk, a jövő évad­ban erőteljesebben szeretnénk folytatni — mondja. — Gon­dolok itt elsősorban a mai tárgyú előadásokra, olyanokra, mint a Bekötött szemmel, a Nem vagyunk angyalok, a Szél Q-Ólh&S aitéz Villányban A szőlőhegy felől árad a ta­vasz. Langyos illatpárája mint­ha a közönséggel együtt tolon­gana a villányi Mező Imre nagy izgalommal várják a dél­utáni főpróba után az esti elő­adást. Az ügyelő Nagy Béla gatja az izgalomtól és a fes­téktől piruló gyermeksereget. A „János vitéz” című három­fel vonásos daljátékot hatvan­nál több villányi általános is­kolás; napközis és úttörő ad­ta elő húsvét hétfőjén a vil­lányi és a Villány környéki közönségnek. Hiába — nem lehet megha- tódás nélkül nézni ezt az elő­adást, hisz maga a vállalko­zás: a „János vitéz” bemuta­tása tiszteletet ébreszt, ne cso­dálkozzunk hát, ha előadásu­kat nem tudjuk a kritika hű­vös hangján méltatni, a meg­előadásról7 Még a palkonyai- ak, iványbattydniak, köves- diek és magyarbólyiak is el­jöttek és így bizony sok vil­lányinak nem jutott jegy az előadásra. A cselekmény egy­re előrébb halad a színpadon és Geringer Vilmos volt álta­lános iskolai tanuló János vi­tézét valósággal ünnepli már a közönség. Kelbert Katalin Vili. osztályos tanuló kivá­lóan alakítja a gonosz mosto­ha szerepét. A második felvo­nás Pártolóját kitünően, friss, demes a „János vltéz”-t be­mutatni minél több iskolában, mert felejthetetlen élmény, kamatos kamatja megtérül a tanítási órán. összegezve a véleményeket — az előadás után a közönség véleményét is figyelembe vé­ve — a villányiak büszkék a „János vitéz"-ükre, minél több Ilyen előadást várnak az álta­lános iskolásoktól. A zenekar tagjainak érdeme az, hogy Milla Ferenc nevelő, zenekar- vezető és Varga József igaz­eredeti humorral eleveníti meg gatóhelyettes mellett Tímár naplója és a többi müvekre. Ezek mellett a következő évad­■ r 'vei szemlélni. Azonban ahogy függőn a bevezető zene után rz^ meueu a Kove^ezu evaa-yf[^dül felhangzik a tapS> ben kU^zikm repertoárunkat V % t mindm nézőnek le_ xs szerrtnenlk bővíteni Már) ofco2ott Veres Huha van néhány színdarab amely K-cséretet érdemlö diszlete s fl szinte biztosra vehető, hogvifalu népe ( öltözé­kóvetkezoé^ Igatl SJÍfnbázaf játszanak ezek a fiatalok és ahogy szín­re lépnek a szép huszárok, újra felcsendül a telt ház tap­sa. Ennyi embert még a Pécsi Nemzeti Színház legkiválóbb előadásain is csak nagyritkán láthat az ember a villányi kultúrotthonban. De vajon ott­hon maradt-e volna egyetlen szülő, nagyszülő is erről az színpadunkon a évadban helyet kap. Ezt az alkalmat felhasznál­juk arra, hogy beszélgessünk napisink színházi problémái­ról, különösen a modern drá­ma, a modem színházzal kap­csolatos kérdéseikről. Mi a véleménye erről? — A modem rendezés két egyrészt a mai művek Novák János Vili. osztályos tanuló. Dicséretesen alakítja Szende Magdolna a francia királykisasszony szerepét. A harmadik felvonó» fénypontja a tündértánc, mely Nagy Mar­git tanítónő ügyességét dicséri. A harmadik felvonás díszle­te: lluska tündérkastélya, a megelevenedő rózsa, melyből a tündérek után Schmidt Ilon­ka mint „lluska" lépett elő, még a szigorúbb kritikus sze­meket is gyönyörködtette. A harmadik felvonás végén bú- csúzkodó Pető László Bagóját a nyugdíjas Német bácsi, a gimnazista Bőhm Cica, a fia­tal Keresztes Ádám és sokan mások megsiratták. Szép tel­jesítmény volt/ Most már bevalljuk, az ele­jén kritikusi szemléletünk kis­sé berzenkedett a „János vi­téz” villányi bemutatása ellen, ugyanis kissé reménytelennek tartottuk e háromfelvonásos daljáték bemutatását kis isko­lásokkal, tehát magát a vállal­kozást. Azonban most már más a vétemÁrujtíMJk, igenis ér­Péter, Pető Mihály pénzügy­őrök. Kripák János rendőr és Folk Péter állami gazdasági dolgozó rendszeres próbákkal igyekeztek a hivatásos zené­szek követelményeinek meg­felelni. Sok fáradozásról ta­núskodott az énekkar munká­ja is Dudás János nevelő irá­nyításával Észrevételünk csu­pán annyi, hogy túlságosan magasak voltak a dallamok — azonban ennek magyaráza­ta az, hogy a „János vitéz” teljes partitúráját át kellett volna írni, melyre sem idő. sem vállalkozó nem volt. Kü­lön figyelmet érdemel Reitz Emil tanár világosító munká­ja, mely hangulati velejárója volt az egész darabnak, vala­mint Barabás Jánasné és Vin- cze József né maszklrozása is jól sikerült. Dicséretet érde­melnek a pécsi ruhakölcsönző dolgozói, akik különös gonddat válogatták össze a „János vi­téz" ruháit. Az előadást Schmidt Károly tanár rendez­te. Scy Ezerküencszáztizenkilenc ta­vaszán Kaposvár utcái gyak­ran visszhangzottak a mene­telő katonák pattogó indulójá­tól: A proletár áldozata vér, Rúgják, hogyha enni kér. Mint a barom szenved ez a nép, Nyúzzák mindenféleképp. Jöjj bátran o vörös zászló alá, Dönts porba mindent, ami burzsoá! Gyáva, aki tűr ezután még, Félti rongyos életét..; A 44-es vörös dandár har­cosai így énekelték világgá hősi elszántságukat. Erről a pompás alakulatról már többször megemlékeztek, ízért történetének kevésbé is­mert mozzanataira térünk ki, elsősorban arra, hogy a dan­dár zömét pécsi bányászok tet­ték ki. Az elsők még a tizenyolcas sztrájk idején szökte'k át Ka- 11 nos várra, hogy • kikerüljék a szerb burzsoá csapatok zak­latását. Bár a sztrájk győze­lemmel végződött, a bányá­szok javarésze mégsem volt hajlandó a szerb burzsoáziá­nak dolgozni. Követték társai­kat Kaposvárra és csatlakoz­lak a dandárhoz. A tanácsköztársaság kikiél» úsa újabb tápot adott a bá­nyászok forradalmi lelkesedé •ének, s a dandárhoz csatla­kozók száma annyira megnö­vekedett, — maguk a pécsiek hét zászlóaljat tettek k.1 —. hogy a legénység jórészét nem lehetett Kaposváron elszállá­solni. Dombóvárnak. Bony­hádinak, Szekszárdinak. Tolná­nak, Toponámak és Gyéké­nyesnek is jutott a pécsiek­ből. Számos pécsi diák is je­lentkezett, köztük Parrasi György ismert publicista és osztálytársai. Közben a váróéban tovább folyt az ellenforradalmi moz­golódás és az ammexió előké­szítése. A pécsi munkásság attól tartott, hogy elveszti a tizennyolc napos sztrájk vív« mányait, ezért futárokat kül­dött Kaposvárra és a dandár közbelépését kérte. Az időpont alkalmasnak látszott, mert a szerb csapatoknál a fegyelme­zetlenség és a széthúzás jeleit lehetett észlelni, s a hátország­ban is ingatag volt a szerb burzsoázia helyzete: az eszéki, varasdi, zágrábi munkások és más városok munkásai e akartaik számolni elnyomóik­kal . 11 A tanácskormány az ügy alapos mérlegelése után úgv döntött, hogy a dandár szerb csapatok elleni bevetését Ké­sőbbi időpontra kell halaszta­ni. Erre azonban — mint tud- )uk — később sem kerülhetett sor, a cseh burzsoázia és a román bojárok támadása miatt. A dandár a puszta létével ■5 nagyon sokat segített Pécs­nek: fékezte a megszállók ön­kényeskedését, ébren tartotta a megszállt területek munkás­ságában az ellenállás szeli >- mét. Megalakult a Magyar Földtani Társulat mecseki csoportja A Mecsek vidéken foglal- ságok alakításét határozta eh koztatott geológusok megala- Eddig munkabizottság alakult kították a Magyar Földtani a Mecsek hegyszerkezeti tér- Társulat mecseki csoportját, képiének, a gázkitörések geoló- ■ímely a társulat első csoport- glal összefüggéseinek, vau­ja az országban. A nyolcvan mint Pécs és a bányavidékek szakembert — mérnököt, tech- vízellátásának tanulmányti- nikust, — tömörítő mecseki zására. A geológuscsoport ha- geológuscsopiort megalakulása vonta felváltva tart szakülése« \ után különböző munkabtzott- két Pécsett é« Komlóm,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom