Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

1959. ÁPRILIS 1.

NAPLÓ

3

0

K

Sátorhely nyerte el a%

és a MEDOSZ vándorsásslafát

* ^

Él üzemmé avatták a Sátorhelyi és a Siklósi Állami Gazdaságot

Baranya megye állatná gazdaságainak 1958. évi versenyéből két állami gazdaság: a sátorhelyi és a siklósi került ki győztesen. A verseny igen erős és színvonalas volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy — a korábbi évektől eltérően — az 1958-as gazdasági évet valamennyi baranyai állami gazdaság nyereséggel zárta A gazdaságok munkája tehát megjavult és ez fokozatosan vonatkozik a két győztes gazdaságra. A versenyben vállalt feltételek maradéktalan teljesítésével és az elmúlt évi jó munkájával a két gazdaság egyaránt kiérdemelte az élüzem címet;

Az ünnepélyes élüzem ava- tót április 4-én tartották meg mindkét gazdaságban.

Sátorhelyen már pénteken délután felállították a szabadtéri színpadot a gazdaság parkjában. Szombaton reggel 9 órakor a megyei párt- és tanácsvezetők, az állami gazdaságok igazgatója és a gazdaság több száz dolgozója részvételével megnyitották az ünnepélyt. Nagy Józsefnek, a gazdaság igazgatójának beszéde után Dudás József, az állami gazdaságok igazgatósága képviseletében átnyújtotta a Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ vándorzászlaját, a megye legjobb állami gazdasága vezetőjének.

Ezt követően került sor a

mák és prémiumok kiosztására. 264 900 forint nyereségrészesedést osztottak ki mintegy 500 gazdasági dolgozónak. Ezenkívül ötvennégy dolgozó részesült pénzjutalomban és közülük tizenkettő „Az állami

Megszervezik

a bányatüzek előrejelzését

A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának laboratóriumában erős szagot terjesztő fiolákat készítenek. Ezeket a fiolákat elhelyezik az elhagyott — úgynevezett öreg — fejtéseikben, a bányatüzek keletkezésének gócaiban. A szén melegedése esetén a fiolák dugasza elolvad, a benne lévő folyadék elpárolog és a keletkezett erős szag alapján könnyen megállapítható az éledő bányatűz helye, elszigetelésére időben megfelelő óvintézkedéseket tehetnek.

A kísérletek elvégzéséhez Péesbányán havonta ezer fiolát használnak fel.

gazdaság kiváló dolgozója“ kitüntetést kapott.

Az avató ünnepség második részében a pécsi Erkel Ferenc Zenegimnázáum és a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola ének- és zeneegyüttese szórakoztatta a gazdaság dolgozóit és a társgazdaságokból, valamint a könnyező termelőszövetkezetekből meghívott vendégeket.

A délutáni órákiban a vendégek haitánszemlón vettek részt, majd megtekintették a gazdaság gépbemutatóját, és a külön erre az alkalomra rendezett lóversenyt. Szürkülettől aztán vasárnap hajnalig, a mohácsi tamburazenekar és két cigányzenekar húzta a szabad ég alatt a jó talp aló valót;

A siklósi gazdaság élüzem avatóját hasonló ünnepélyességei rendezték meg szombaton délután a járási tanács kultúrtermében. Ebből az alkalomból 35 000 forint pénzjutalmat osztottak ki és 12 dolgozó kapott „Kiváló dolgozó“ kitüntetést;

Dr. Latosinszky Imre, az állami gazdaságok igazgatóságának főkönyvelője hozzászólásában méltatta a siklósi gazdaság szép eredményeit. Elmondta, hogy 1957. előtti években az állaimj gazdaságok inkább elvettek a népgazdaság asztaláról, mint hogy rátettek volna valamit. 1958-ban azonban Baranya megye állami gazdaságai összesen 36 millió forintot tették erre az asztalra. És ehhez jó munkájával a siklósi gazdaság is hozzájárult. Köszönetét mondott a járási pártbizottság dolgozóinak, hogy segítették a gazdaságot a nagyarányú szőlőtelepítések megvalósításában, a siklósi borvidék régi tekintélyének visszaállításában.

Ezután Latosinszky Imre, az FM és az igazgatóság képviseletében átadta az élüzem címmel járó oklevelet ég a kiváló dolgozó kitüntetést Eszterhai Sándornak, a Siklósi Állami Gazdaság igazgatójának. Ilyen kitüntetést kapott még Mellár Lajos főagronómus és Halmai János, a gazdaság főkönyvelője;

Az ünnepségeit kultúrműsor, majd éjszakába nyúló bál követte.

Élüzem lett

Kettős ünnepség színhelye volt péntek délután a Szente- gáti Kísérleti Gazdaság kultúrterme. A zsúfolásig megtelt teremben a dolgozók nemcsak hazánk felszabadulását ünnepelték, hanem munkájuk gyümölcsét is: ezen a napon avatták élüzemmé a gazdaságot.

A megnyitó szavak után szavalat következett, majd Berkics György párttitkár elvtárs mondott ünnepi beszédet hazánk felszabadulásának 14, évfordulójára.

Az ünnepségen pesti vendégek is részt vettek. Itt volt dr. Schandl József Kossuth-díjas akadémikus, az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, Wellich Sándor, a Kísérlet- ügyi Főigazgatóság helyettes igazgatója,, aki nagy taps között adta át az élüzem kitüntetést. Utána Ravasz Ferenc, a gazda- daság igazgatója mondott beszédet, majd kiosztotta a jutalmakat. összesen 213 ezer forint nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Persze ez még nem minden, mert 70 ezer forint prémiumot is kaptak a munkában jó eredményt elért dolgozók.

Végül a járási pártbizottság nevében Szabó elvtárs köszöntötte a gazdaság fáradságot nem ismerő becsületes munkásait.

Két év alatt háromszor nyerte el az élüzem címet a szabolcsi bányakerület

Tizenegy Szabölcs-kerületi bányász kapott „Bányászati Munkazászló“ kitüntetést

Vasárnap «lélelőtt igém szép és jeflanitős üniraepség színhelye volt a mecsekszaboJcsi Puskin kultúrotthom nagytermei; ,

A szabolcsi bányaikerület dolgozód itt vették át az eltelt két év során immár hammad- szor az élüzem zászlót. Az elmúlt év második félévében de- rekas munkát végeztek a Szabolcs kerület bányászai A vörös selyem élüzem zászlót Csetneki István ehrtáms, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője nyújtotta át és tolmá<asolta a miniszitérium jókívánságait az új élüzem minden dolgozójának.

Tavasz Lajos elvtárs, a kerület igazgatója vette át a dolgozók nevében a vándorzászlót.

— Az idei feladataink nagyobbak, mint az elmúilit éviek voltak — mondotta — az első negyedévi munkánkba több hiba is csúszott, de a következő három hónapban még kijavíthatjuk ezeket a hibákat,

javíthatunk erecirnényemken és biztosíthatjuk azit, hogy első félévi munkánkkal ismételten kiérdemeljük az élüzem «nmet. — Külön köszönetét mondott Tavasz elvtáns Béke- és István-akms dolgozóinak, akik lelkes, jó munkájukkal kivívták harmadízben is az élüzem cím elnyerését.

Ezután Pataki Mihály elv- társ, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója tizenegy Szabolcs kerületi dolgozónak átnyújtotta a „Bányászati Munkazászló“ kitüntetésit, a vele járó egyhónapi keresetnek megfelelő pénzjutalommal együtt. Pataki elvtárs is köszönetét mondott a kerület dolgozóinak szép eredményeikért és arra kérte őket, a továbbiakban még nagyobb lendülettel és lelkesedéssel dolgozzanak, hogy az elnyert élüzem címet meg is tarthassák.

Kárpáti Ferenc elvtáns, az MSZMP városi bizottságának második titkára a megyei és

városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolita a kerület bányászainak.

— A kerület bányászai nagyszerű eredményeikkel hozzásegítik a népgazdaságot, hogy a hároméves terv célkitűzéseit minél előbb megvalósíthassuk és minél félkészül-' tebben kezdhessünk hozzá az új ötéves tervünk megvalósításához — mondta Kárpáti elvtáns. Majd így folytatta: kívánjuk, hogy dolgozzanak a jövőben is telkesen, alakítsanak szocialista munkabrigádo- kat, vezetők és dolgozók harmonikus egységben harcoljanak a jó eredményekért, és a párt Központi Bizottsága március hatodiki határozatának megvalósítása útján szerezzék meg ismét a kitüntető élüzem címet.

Az ünnepség után került sor a pénzjutalmaik kifizetésére. Az üzemek kiváló dolgozói részére több mint hetvenötezer forint pénzjutalmat fizettek ki

A belső tűz is lobogva ég...

A Pécsi Kokszmű munkásai vállalták, hogy ebben az évben terven felül 3 százalékkal növelik a gáztermelést, ugyanakkor kevesebb importszenet használniuk fel. A kemence művezetők, hogy a gázfelhasználás ingadozását le csökkentik. megszüntetik a felesleges gázfogyasztást. A lakatosműhely, az elektromos műhely ke vesebb anyagot használ fel, a kőművesek, hogy beépítik a használt téglákat és szigetelő- anyagikat, a kondugáció 20 kilowatt elektromos áramot takarít meg negi/edévenként, és sorolhatnánk tovább.

Hiba Lajos a Kokszmű párt alapszervezetének titkára egy vaskos papírköteget nyújt át, minden egyes lapon a vállalások forintban kifejezett kis bankjegyeit.

— Nem a vezetők írták ki,

alulról jött

•— mondja, amikor visszaveszi a számokkal teleírt papírlapokat.

Beszéljenek hát először a imunkások. Hogyan kezdődött?

Fucsek Antal előmunkás a gázkemencék melletti benyílóra mutat.

— Ez a pihenőnk, ide jöttünk össze. Szóba került a verseny, valaki azt mondta: vállal juk el, hogy 21-ről 19-re csökkentjük a kokszpor százalékát.

Tálán éppen Mester József

kemencekezelő volt, aki kilenc éve dolgozik itt. Ezt most már nehéz lenne visszakeresni. Vagy Szegedi István? Esetleg Arnold István kemencemester? Egyformán jó munkások, ki-ki a maga területén, de egyformák a külsőségekben is, mert a fekete kemencékhez öt-hat fekete lépcsősor vezet fel és a toronymagasságban fekete, szürke szénpor száll ruhá jukra, s ha felnyitják az 1 200 hőfokos kemence izzó száját, forróság és füst csap arcukba. Nem könnyű itt vállalni!

Kemény emberek kellenek ehhez és a kemencék pírja mel lett egy kis belső tűz is. Fucsek Antal azt mondja, füstöt kergető mosollyal:

— Ha abból a két százalékból három lesz, nem történik baj!

De lesz-e? Vállalásaik teljesítése nemcsak rajtuk múlik, ehhez feltételek is kellenek. Farkas Endre kemence üzemvezető sorolja is őket — a szén jó minősége, pontos keverési arány, a tüzek egyenletes hő- fákon tartása, egyszóval az üzemrészek közötti

jó együttműködés.

Deák Bertalan főmérnök kiteríti asztalán a vállalat műszaki fejlesztési tervét, mely a vállalások realizálásának, a feltételek biztosításának legjobb mutatója.

— Korszerűsítjük a gáztisztító berendezést — mutatja a kongresszusi verseny épülő had, állásait — hatos és nyolcas kamrákat átépítjük, gépesítjük a salak kihordását, a száraz gáztisztító berendezést, a víz- kövesedéi megszüntetésére az ammóniák mosótomyokat lágy vízzel üzemeltetjük, korszerűsítjük a benzol üzemet. A műhelyek új gépet kapnák, ma- kadám út épül az üzen területén, a kemencék hőfelhasználására a műszaki gárda dolgozatot készít.

És most a belső tűz kedvéért? ...

— Munkavédelmi, újítási filmeket mutatunk be nagy számban. Majd egyhónapos nyereségrészesedést fizettünk, természetesen jövőre is akarunk. Uj munkásfürdő létesül, művezetői és mérnök-továbbképzői tanfolyamokat tartunk.

Farkas István 1956-ban végzett vegyészmérnök az udvarban sorba mutat. mindent. Mint lelkes fiatalhoz illik, már a további perspektívákról beszél:

— Szeptemberig 40 milliós beruházás fejeződik be nálunk. De ez csak a kezdet. A kemencék korszerűtlenek, lebontjuk majd és újat építünk, mert a jövő előírja nekünk a gáztermelés még nagyobb ütemű növelését, a koksz minőségének állandó javításált.

Deák Bertalan főmérnök a hibákat is megemlíti. A Pécsi Kokszműnek a minisztérium kidolgozta a távlati fejlesztési tervét. Pillanatnyilag a város nem képes fogadni azt a gáz- mennyiséget, amit a Kokszmű adni tud. A Porcelángyár beállít ugyan újabb egységet gázfűtésre és az épülő hőerőmű is felhasznál bizonyos mennyiséget, ez azonban még nem meríti ki a Kokszmű kapacitását. Jó lenne, ha a város vezetőivel összehangolnák a fejlesztés terveit. Népgazdasági szinten hatalmas összeget lehetne így megtakarítani.

A Kokszmű gyorsan fejlődik. A kongresszusi versenyben a műszakiak igyekeznek a legnagyobb segítséget nyújtani a vállalások teljesítésére. A munkaverseny

reális alapokon

nyugszik.

Fucsek Antal előmunkás a kemencéknél azt mondta:

— Ha abból a két százalékból három lesz, nem történik baj! A Pécsi Kdkszmű munkásai három százalékos terven felüli gáztermelést ígértek. Városunk lakosságának, ipari üzemeinek nevében mi is elmondhatjuk: ha abból a háromból négy lesz, szintén nem lesz baj.

(SZÜTS)

A pécsi ünnepi hetek eddigi műsoráról

Idén is megrendezték városunkban az immár hagyományossá vált pécsi ünnepi heteket.

Az idén június helyett a tavasz nyílásával versenyezve követik egymást a rendezvények: színdarab-bemutatók, nagy jelentőségű ismeretterjesztő előadások, tudományos ülésszakok, kiállítások, központi rendezvények, díszünnepségek. Nem véletlenül. Ez a tavasz azért jelentősebb most a többinél, mert a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának esztendejében nyitja virágait és idézi a magyar történelem e dicső szakaszának emlékét.

E nagy évforduló jegyét viseli magán a pécsi ünnepi hetek szinte valamennyi rendezvénye.

Március 8-án a nemzetközi nőnap ünnepsége jelentette az ünnepi nyitányt a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. Műsort a Mecsek Művészegyüttes ének-, zene- és tánckara szolgáltatott a nők tiszteletére és — most már utólagosan, bátran mondhatjuk — nagy megelégedésére. Ezzel elkezdődött az események gazdag sorozata.

Az eddigi rendezvények voltaképpen két nevezetes nap, március 21. és április 4. köré csoportosultak. Ez természetes is.

A március 21-i műsorok közül kiemelkedik a központi színházi ünnepség, ahol a szokásos és ünnepélyes első rész után a Pécsi Nemzeti Színház sikerrel mutatta be Dobozi Imre: Szélvihar c. drámáját. Jelentős volt a munkásmozgalmi kiállítás, melyet március 21-től április 5-ig a látogatási könyv szerint 7684-en néztek meg. Ez a szám az eddigi kiállítások 3—4000 látogatóihoz viszonyítva, rendkívüli. Jól sikerült a pécsi üzemi kórusok hangversenye is március 21-én este a Liszt Ferenc hangversenyteremben 12 kórus részvételével.

A munkásszínjátszó hetek rendezvényein a legtöbbet játszott darabok Fábián: Utolsó este, Ságodi: így fizettek, Nagy Lajos: Uj vendég érkezett, Hegedűs: Árulók c. jelenetei voltak. A műsorok mindenütt pozitív politikai mondanivalóval rendelkeztek. A gyárvárosi munkásszínpad Rozov: Boldogság merre vagy c. mai tárgyú kétrészes vígjátékát mutatta be. trA pénz nem boldogít, az igazi boldogság az alkotó munka örömé” — hirdeti a darab és a gyárvárosi együttes nemcsak otthon, hanem vendégjáték keretében másutt is. A hőerőmű színpadán előadásukat örömmel üdvözölték a munkások, az erőmű építői. Az építők hálás közönségnek bizonyult a városi Stúdió és a KPV- DSZ csoportja 1919-es témájú előadásain is az Építők Tüzér utcai szállásán. Az Uránércbánya Vállalat Dózsa Művelődési Otthona szép műsorral Siklóson és a megye tsz- községeiben szerepelt a munkás-paraszt szövetség jegyében.

A pécsbányatelepiek Patacsra látogattak el teljes műsorral, a pécsszabolcsi Gorkij-csoport pedig az Alkotmány úti bányász legény szállásra.

A színjátszók általában kitűnő műsorpolitikával bizonyítják az örvendetes fejlődést és az állami irányítás helyességét. A feladat most az, hogy a rendkívüli fejlődést ne kövesse majd nagy visszaesés, a csoportok ne fulladjanak bele a kabaréba, operett-áradatba.

Jól sikerült az „1919. a szépirodalomban” c. ismeretterjesztő előadás a Városi Művelődési Házban. A sikerhez nagyban hozzájárult a jó előadás (dr. Molnár István) és a közreműködő egyetemi KISZ Tcultúrcsoport. Ugyanebből a témából tartott előadásokat a Megyei Könyvtár több dolgozója a peremvidéken, MAlomban, Pécsbányatelepen és Mecsekalján. Ugyanezeken a helyeken könyvkiállításokat is rendeztek.

A felszabadulási évforduló köré csoportosuló rendezvények közül nagy jelentőségű volt az április 3-i központi ünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban és a 4—5-én megtartott férfikórusok országos dalostalálkozója. A 3-i ünnepséget felejthetetlenné tette a Mecsek Művészegyüttes ének- és tánckarának nagysikerű előadása a színház zenekarának közreműködésével. Hat képből álló táncjátéksorozatban mutatták be a -magyar nép harcát a XIII. századtól a felszabadulásig. Derekas munkát végzett Simon Antal koreográfus, a tánckar vezetője, Hegyi József karnagy, az énekkar betanítója, Kincses József zeneszerző, Bogdán Endre a forgatókönyv írója és Paulusz Elemér karnagy, aki kitűnően átfogta és tolmácsolta a müvet. A táncosok, énekesek, zenészek is nagyszerű teljesítményt nyújtottak. A táncosok közül mindvégig kiemelkedő teljesítményt nyújtott Benkő Antal. Ez a produkció alapos kidolgozás után országos, sőt külföldi bemutatókra is méltó lesz.

A férfikórusok országos dalomstalálkozójának április 5-i színházi nagy hangversenyén a kórusok bebizonyították, hogy hazánkban milyen nagy szeretettel ápolgatják e nagy tömegeket aktívan bekapcsoló művészeti ágat, a kórusművészetet. A budapesti munkásőrség énekkara kitűnő műsorával és magasszí nvonálú előadásával felveti a gondolatát annak is, hogy vajon Pécsett nem kettene-e egy hasonló kórust létrehozni.

Mindent összevetve, a pécsi ünnepi hetek eddigi programja azt mutatja, hogy a rendező szervek becsülettel igyekeztek megfelelni a nagy feladatnak. Még ahol a közbejött előre nem látott események miatt elmaradt valamilyen rendezvény, ott is azon törik a fejüket, hogyan lehetne későbbi időben pótolni a mulasztást. Reméljük, hogy a még visszalévő rendezvények — városi szavalóverseny, modem dráma hete, tavaszi tárlat stb. — is ugyanolyan jól sikerülnek, mint az eddigiek és valóban méltó befejezői lesznek a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója esztendejében rendezett pécsi ünnepi hetek gazdag ünnepség-sorozatának.

Műanyagok a komlói bányákban

A komlói bányákban sikerrel kísérleteznek egyes műanyagok alkalmazásával. A munkahelyi szellőztetésnél például légcsa tornának a vascsöveknél könnyebb és olcsóbb PVC-csöveket használnak. Csatlakozásoknál, össze- eresztéseknél ugyancsak jól beválik a PVC műanyag. A bányatűz elleni védőgátak szigetelésére szivacs formájában megkeményedő, rugalmas, légmentesen záró habszivacsot

használnak, amelyet folyadék formájában permeteznek a védőgátra. A bányavágatok falát kálciumkloridpasztával vonják be, amely a levegőben szállongó finom szénport köti le és ezzel óv a szénporrobbanástól.

A műanyagok gazdaságos, munkát könnyítő alkalmazási lehetőségeit a Komlói Szénbányászati Tröszt műszaki fejlesztési osztálya tervszerű program keretében állandóan kutatja;