Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

4 S A P L O 1959. Április ts. * A varsói külügyminiszteri értekezlet záróküzleménye (folytatás az 1. oldalról.) amerikai rakéta- és atomtá­maszpontokat létesít a NATO európai tagállamainak terüle­tén. Különös figyelmet kell fordítani arra, milyen veszé­lyes útra lépett e tekintetben a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya, amely Jelenleg gyorsított Intézkedéseket tesz a nyugatnémet hadseregnek nukleáris és rakéta fegyverek­kel való felszerelésére. Az NSZK kormánya egyszersmind fellép minden olyan javaslat ellen, amely a nemzetközi fe­szültség enyhítésére és a lesze­relés kérdéseinek megoldására vezetne és a többi között ellen­zi a közép-európai atommen­tes övezet létesítésére tett len­gyel javaslatot is. A nyugat­európai országok biztonságát komolyan fenyegeti az, hogy a Bundeswehr területükön kato­nai támaszpontokat és fegy­verraktárakat helyez eL Mindezekből ítélve az a tö­rekvés észlelhető, hogy a Ke­let és Nyugat képviselőinek küszöbönálló genfi értekezle­tét befejezett tények elé állít­sák. A tanácskozáson résztvevő államok egyhangúlag elítélik ezt a politikát, amely csupán a helyzet súlyosbítására és a csődöt mondott „erőpolitika“ folytatására irányul. Azok a NATO-országok, amelyek ilyen tevékenységet folytatnak, rossz szolgálatot tesznek a békének általában és nem segítik elő kedvező légkör megteremtését a közelgő genfi nemzetközi tárgyalások előtt. Magától ér­tetődik, hogy ezen országok kormányai súlyos felelősséget vesznek magukra az ilyen cselekedetekért és az ilyen politikáért. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy a genfi értekezlet sikeres munkáját nem szolgál­hatják azok a kísérletek, ame­lyek a német kérdés békés ren dezése és Nyugat-Berlln ha- 'aszthatatian kérdéseinek meg vizsgálatát egyéb problémák­kal akarják összekötni, mint például Németország egyesi­jével. Jelenleg, amikor Né­metország területén két önálló német állam létezik, Németor­szág egyesítése német belügy, amelyet csak a németek old­hatnak meg az NDK és az NSZK közeledésének és meg­egyezésének útján, bármiféle külső beavatkozás nélkül. A német békeszerződés meg kötését, valamint a berlini kérdés megoldását nem szabad függővé tenni az európai biz­tonság problémájának meg­oldásától sem. Mindezek a kérdések egyenként önmaguk­ban véve is bonyolultak és az. aki egy csomóba köti ezeket, nyilvánvalóan meg akarja nehezíteni a közös határoza­tok elfogadását mind a német békeszerződés és Nyngat-Ber- lin kérdésében, mindpedig az európai biztonság kérdésében. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a német békeszerződés előké­szítő munkájában nélkül őzhe- telen azon országok képvise­lőinek aktív részvétele, ame­lyek közvetlenül szenvedtek a hitleri Németország agresszió­jától. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, hogy biztosítani kelt Lengyelország és Cseh­szlovákia teljes részvételét a genfi külügyminiszteri érte­kezleten és á csúcsértekezle­ten, mint Németországgal szomszédos olyan államokét, amelyek a hitleri agresszió el­ső áldozatai voltak és amelyek saját erejükkel nagymérték­ben hozzájárultak a közös el­lenség szétzúzásához. A külügyminiszteri értekez- 'eten képviselt államok úgy vélik, hogy az NDK és az NSZK képviselőinek joguk van elfoglalni az őket megil­lető helyet a genfi értekezlet t árgyal óaszta! án ál. Az értekezlet résztvevői ki­fejezik azt a reményüket, hogy a genfi értekezleten képviselt valamennyi állam erőfeszítése­ket tesz, hogy az értekezlet sikerrel járjon. A jelen érte­kezlet résztvevői egyszersmind kijelentik, hogy kormányuk kész minden tőle telhetőt meg­tenni a tanácskozások sikeré­nek biztosítására. Felhívják a nagyhatalmak kormányait és valamennyi európai államot: ne tegyenek semmi olyan in­tézkedést, amely az európai helyzet kiélezéséhez vezethet­ne és megrontaná a Kelet és Nyugat vitás kérdéseinek tár­gyalások útján való megoldá­sának biztató távlatait. Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Népköztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor­mánya megingathatatlanul folytatni fogja a harcot a vi­lágbékéért és meg van győ­ződve arról, hogy ebben a harcban a fenyegető új háború ellen küzdő valamennyi nép támogatását élvezi. Meggyőző­dése, hogy jelenleg megvan­nak a háború megakadályo­zásának feltételei, hogy világ­szerte biztosítható a tartós béke. Véget ért a kínai országos népi gyűlés ülésszaka Peking (Uj Kína) PeOting- ben kedden véget ért a II. or­szágon népi gyűlés ülésszaka. A keddi ülésen elfogadták a javaslatot az igaaságügymi- nisztérium megszüntetéséről, funkcióit a legfelsőbb népbíró­ságra ruházzák. Megszüntetik az ellenőrzési minisztériumot is, hatáskörét egyidejűleg a legfelső népügyészségre ru­házzák. Ezután Csou En-laj, az ál­lamtanács elnöke előterjesz­tette az államtanács 16 elnök- helyettesének, valamint főtit­kárának, 30 miniszterének és nyolc bizottsági elnökének névsorát. Az országos népi gyűlés elfogadta a miniszter­elnök javaslatát. Liu Sao-csimek, a Kínai Népköztársaság elnökének ja­vaslatára az országos népi gyűlés jó­váhagyta az állami honvé­delmi bizottság 14 elnök­helyettesének és száz tag­jának kinevezését. Mint ismeretes, az alkotmány szerint a köztársaság elnöke egyúttal az áliamd honvédelmi bizottság elnöki tisztét is be­tölti; 6 nevezi ki a tanács tagjait is. A záróülésen jelen volt Mao Ce-tung, a kínai nép nagy ve­zére, Liu Sao-csd, a Kínai Nép- köztársaság elnöke, Csu Te, az országos népi gyűlés ál­landó bizottságának elnöke és Csou En-laj, az államtanács elnöke. Az országos népi gyűlés ked­den véget ért ülésszaka négy határozatot hozott. Az első határozatban az országos népi gyűlés Jó­váhagyja Csou En-laj mi­niszterelnök beszámolóját és megelégedését fejezi ki a kormány 1958-ban végzett munkája fölött. Jóváhagyja Js’tatyerina Vorosilova Moszkva (MTI) A moszkvai központi lapokban idős kom­munisták aláírásával nekro­lóg jelent meg, amely hírül adja, hogy Jekatyerina Voro­silova, K. J. Vorosilov felesége «Äh«nyt, továbbá az 1959. évi nép­gazdasági tervet, az 1958-as állami költségvetés zárszá­madását, az 1959-es költség­vetési tervezetet, valamint Lj Fu-csun és Li Hszden-nien beszámolóit ezek­ről a kérdésekről. A határozat hangsúlyozza, hogy a kínai nép óriási sikereket ért el az elmúlt négy évben az élet minden területén, s az 1958- as évben a szocialista építés­ben megtett nagy ugrás rend­kívüli jelentőségű nemcsak a gazdaság, hanem a politika és ideológia területén is. A tibeti kérdéssel foglalko­zó második határozatban az országos népi gyűlés fenntartás nélkül támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket az államtanács a tibeti lázadás leverésére hozott. A határozat hangsúlyozza, hogy Tibet Kína elidegeníthe­tetlen része s nem lehet eltűr­ni semmiféle külföldi beavat­........ ko zást a Kínai Népköztársa­ság belügyeibe. A határozat sajnálkozását fejezd ki egyes indiai személyiségek barátság­talan nyilatkozatai és cseleke­detei miatt, rámutatva, hogy ezek a személyiségek beavat­koznak Kína belügyeibe. A harmadik határozat ki­mondja az igazság- & az el­lenőr aé^í minisztérium meg­szüntetését. Az országos népi gyűlés ne­gyedik határozata jóváhagyja az előző országos népi gyű­lés állandó bizottságának munkáját és feljogosítja az újonnan megválasztott orszá­gos bizottságot, hogy a tör­vényhozási szünetben a szo­cialista átalakulás fejlemé­nyeinek és az építőmunka kö­vetelményeinek megfelelően kellő időben új rendelkezése­ket dolgozzon ki az időköziben elavulttá vált rendelkezések helyébe. Az ülésszakot Csu Te, az állandó bizottság el­nöke zárta be. — ­A. A. Szobolev New York (TASZSZ). A. A. Szobolev, a Szovjetunió állan­dó ENSZ képviselője hétfőn sajtóértekezletet rendezett az ENSZ székházában működő külföldi tudósítók számára. Szobolev sajtóértekezleti nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Álla­mok és a többi nyugati hata­lom az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszakán nem akarta elfo­gadni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szovjetunió a koz­mikus térség háborús célokra való felhasználásának megtil­tására javasolt. Az Egyesült Államok és közgyűlési partne­rei olyan összetételben alakí­tották meg a világűr problé­máivá) foglalkozó bizottságot, hogy annak 18 tagja közül 12 a nyugati katonai köröket kép­viseli. A szovjet küldöttség iMt» kijelentette, hogy ilyen j tóértekezlete összetételű bizottság munká­jában nem hajlandó részt ven­ni. Lengyelország és Csehszlo­vákia képviselője hasonlókép­pen nyilatkozott. Minthogy az Egyesült Álla­mok a napokban hivatalosan felkérte az ENSZ főtitkárát, hívja össze május 6-ra a világ­űr békés felhasználásával fog­lalkozó bizottságot, a Szovjet­unió ENSZ képviselete — mon­dotta Szobo’ev — felhatalma­zást kapott annak kijelenté­sére, hogy a Szovjetunió nem vesz részt a bizottság munká­jában. A Szovjetunió továbbra ts híve a nemzetközi együttmű­ködésnek a világűr békés fel- használásával kapcsolatban — mondotta Szobolev. — Ennek az együttműködésnek azonban igazságos alapokon kell meg-1 valósulnia. Magyarország külkereskedelmi forgalma 1958-ban Magyarország 1958. évben 7392 millió deviza orint érték-ben hozott be különböző nyers­anyagokat és árucikkeket. Kiviteli forgalmunk i'979,6 millió devizaforint volt, Külkereskedel­1. Szovjetunió 2. Csehszlovákia 3. Német Demokratikus Köztársaság 4. Kínai Népköztársaság 5. Német Szövetségi Köztársaság 6. Lengyelország 7. Jugoszlávia 8. Ausztria 9. Nagy-Britannia 10. Románia 11. Olaszország 12. Egyesült Arab Köztársaság 13. Franciaország 14. Svájc és Lichtenstein 15. Bulgária 16. Törökország 17. Hollandia 18. Belgium és Luxemburg 19. Svédország 20. Finnország mi forgalmúink egyenlege 1958-ban 587,6 millió devizaforint nyereséggel zárult. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi part­nerei a forgalom nagysága szerinti sorrend­ben: Összforgalom Behozatal Kivitel millió devlzaforlntban 4122,6 2273,0 1849,6 2010,8 919,6 1091,2 1697,6 812,4 885,2 1072,1 397,7 674,4 812,9 416,1 396,8 784,9 389,3 395,6 636,7 185,8 450,9 510,8 235,6 2752 369,8 225,6 144,2 345,7 166,6 179,1 337,7 121,1 216,6 319,2 147,1 172,1 288,5 163,2 125,3 273,5 108,5 165,0 229,3 108,5 120,8 183,4 71,9 111,5 165,2 88,0 77,2 121,4 62,7 58,7 109,3 53,2 56,1 101,5 72,6 282 ,SVíD0QS2Á N ACTS BÜilANNIA' sz.ip gTV ShFmagyaroöszá íSóvimsils CBYfSÜllI ARAB KÖZI *00 mittio devifjforint 'rtékű őe/tojj/éi SVÉDORSZÁG QtysYiom\tr/ MA6YAR0RSZAI imsüirtA­ARAB KÖZI. au vovfcMZfy e Í00 milliók deriia forint értéért/ kiriteJ ' tvluxemtwrj • too 400 (00km ■ vj tOOmillió c/eriMiorint értékű ceDűiefef Irluxemburg too *00 (00km A világűr problémáival foglakozó ENSZ-bizottség a nyugati katonai köröket képviseli

Next

/
Oldalképek
Tartalom