Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

Tm. ÁPRILIS 28. NAPLÓ 5 „Fiiífe, lányok9 kutyák66 A függöny felgördül és a Megkezdték a második aknatorony szerelését Zobákon A komlói szénbányák fejlődése szempontjából oly fontos zobdkt ikerakndk építése újabb állomásához érkezett el. Á szállító akna tor­nyának elkészítése után nemrég hozzákezdtek a légakna tornyának szereléséhez. A vasszerkezetek már a helyszínen vannak. Ismét nagy sikert aratott a Mecsek Művészegyüttes színpadon életrekelmek Paul Armomd francia író alakjai, a diákok, akiket olyan meleg rokonszenwel rajzolt meg. Ezúttal azonban nem a Nem­zeti Színházban, még csak nem is a Kamarában, hanem a Leőwey Klára Leánygimná­zium dísztermében peregnek a képek és a szereplők diákok, a leőwey Klára és a Nagy Lajos Gimnázium növendé­kei. A „Fiúk, lányok, kutyák“ című háramfelvonásos vígjá­ték cselekménye századunk­ban játszódik Franciaország­ban. Néhány diákot arra kár­hoztatnak, hogy egy inté­zet padlásszobájában töltsék a vakációt, felügyelet mellett tanuljanak és pótolják a mu­lasztásokat. Egyik nap új tár­suk érkezik, Gilbert, aki fel­villanyozza egész gondolko­dásukat. A diákok kezdetben nem nézik jó szemmel Gil­bert tevékenységét, de Tájön­nek, hogy Gilbert valóban rendes fiú ég mindeniben kö­vetik öt. Hogy pénzre tehes­senek szent, elhatározták, hogy elrabolják a gazdagok luxus­kutyáit és csak váltságdíj el­lenében juttatják vissza gaz­dáiknak. A szándékuk nem­csak pénzszerzés, hanem ko­moly segítőkészség a szegé­nyeken és a nélkülözőkön. Jó lecke is ez a tőkéseknek, akik kutyáikat 'báránysülttel etetik, míg alkalmazottaik tápláléka, bagói yborsó és száraz ke­nyér. A diákok jelentős mennyi­ségű pénzre tesznek szert, és az egyik kislányt, akit a tüdőbaj fenyeget — elküldik üdülni a hegyekbe. Az asszo­nya sajnálta tőle az 500 fran­kot, amibe az üdültetése ke­rült volna, a kutyáját viszont kiváltotta 3000 frankért Az író a lélek mélységeibe világít, megmutatja az agya­fúrt, de alapjában véve rom­latlan jellemű diákokat. Ter­mészetesen rájönnek turpisá­gufcra, de Gilbert büszkén mondja vádlóinak: „Ne ítéljenek elhamarkodot­tan bennünket! Ha elraboltuk a luxus-ebeket a szűkkeblű gazdagoktól, azt csak azért tet­tük, hogy segítségére siethes­sünk a gyermekeknek, az ag­gastyánoknak és más szegé­nyeknek. Mi egy nagy álmot próbálunk megvalósítani, bol­doggá akarjuk tenni a szűköl- ködőket, azok rovására, akik bőségben tobzódnak..." A két intézet tanulói nagy lelkesedéssel készültek erre az előadásra, ami meg is hozta a várt sikert. Minden szereplő igyekezett a legjobb tudását nyújtani. A legjobb alakításokat Rad- nay Gyula, Kutnyánszky Gé­za, Kovéts Szabolcs, Kutí Zsu­zsa, Bálint Gyula és Rostás László nyújtotta. De dicsére­tet érdemelnek a többiek is: Aubrecht Ferenc, Frim Lász­ló, Nyárády Sva, Kriszt Erika, Kutas Mária és Lisz&k Elek. A tanulók átélték szerepüket, maguk is diákok, ezért tudták emiberközelsógbe hozni Paul Armand vígjátékát. Az elő­adás kedves élményt nyújtott a közönségnek; A darabball szeretnének még több vidéki helyre is el­menni. A bevételt kirándulás­ra fordítják* (Hamar) Két családi házat sorsolnak A lőtt# legkBeelebM — május 1-4 jutalomsorsolásán összesen 517 értékes nyereményt húznak ki. Ebből negyvennyolc olyan, amelyet régebben már sorsoltak, de gazdájuk nem jelentkezett. Köztük egy kétszobás családiház Is van. így a főnyeremények szá­ma ezúttal nem négy, hanem öt lesz. A legszerencsésebbek jutalma: kétszobás, hallos, garderobos és garzon öröklakás a lottó-házban, kétszobás bárhol felépíthető csa­ládiház és Skoda—Spartak sze­mélygépkocsi. Ugyancsak az ér­tékesebb nyeremények közé tar­tozik 23 külföldi társasutazásra szól# utalvány la. A Pécs városi Mecsek Mű­vészegyüttes újszabású érde­kes műsorral lépett fel vasár­nap délelőtt a Nemzeti Szín­házban. A szakemberek és e támokultúra kedvelői nagy érdeklődéssel tekintettek a táncdráma bemutatója élé. A több mint kétórás műsor gerincét főként a táncszámok alkották, de szervesen illesz­kedett a műsorba Kincses: XVII. századi dallamok és Liszt: II. magyar rapszódiája, valamint Glinka: Ruszlán és Ludmilla nyitánya, amelyeket a Pécsi Nemzeti Színház zene­kara és a népi zenekar Döröm- böző G. vezetésével adott elő. A „Lassú és friss“, „AMegro Barbaro“ és a „Galu végén kurta kocsma“ című táncjá­tékok méltán nyerték meg a közönség tetszését. Az előadás sikere az „Itt élned, halnod kell“! című koreográfikus köl­teményben teljesedett ki. Az egyfelvonásos táncdráma hat jellemző képet mutatott be a magyar nép történetéből: Ti­borc panaszát, Dózsa, halálát, a török veszedelmet, az 1848- as szabadságharc hősi idősza­kát ég a „Dicsőség és elbu­kás“-^ amely 1919 szellemét, majd nemzeti katasztrófáját tükrözte. Az utolsó kép felsza­badulásunk nagy jelentőségét méltatja a táncművészet esz­Az SZTK-tagok társadalombiztosításáról Haláleseti segély — Árvaellátás O Ml ff* szülői nyugdíj Az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításáról folytatólagos cikkekben. Ezen ismer­tetések tartalmazzák mindazokat a tudnivalókat, illetőleg jogokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagokat megilletik a társadalombiz­tosítás (SZTK) vonatkozásában. Vasárnapi számunkban arról ír­tunk: ki kaphat öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjat. Mai szá­munkban a haláleseti segélyről, árvaellátásról, szülői nyugdíjról lesz szó. HALALESETI SEGÉLY A rokkantsági segélyhez szüksé­ges nyugdíj-évek megszerzése után meghalt mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tag felesége ré­szére az özvegyi nyugdíj egy évi összegét kell haláleseti segélyként megállapítani, ha a férje halálával özvegyi nyugdíjra Igénye nem nyílik meg. Az öregségi és rokkantsági nyug díjas felesége részére Is Jár a halálesett segély, ha a férj halá­lával özvegyi nyugdíjra nem vá­lik jogosulttá. Há a férj halálát követő egy éven belül megnyílik a feleségnek az özvegyi nyugdíjra az lgényjogosultsága, akkor a ha­lálesett segély arányos részét az özvegyi nyugdíjba be kell számí­tani. Az élettársat is megilleti a ha­láleseti segély, ha az elhalálozást megelőző egy éven át együttélt az elhalttal. A halálesett segélyt az elhalá­lozástól számított egy évig lehet kérni, azután elévül. Árvaellátás A rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges nyugdíjevek megszerzése után meghalt szövetkezeti tag, Illetőleg meghalt öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas gyermeke, örökbefogadott gyermeke és mos­tohagyermeke árvaellátásra jogo­sult. Továbbá árvaellátásra jogosult a nevelt gyermek, a testvér és az unoka is, ha ót az elhalt terme­lőszövetkezeti tag, Illetve nyug­díjas saját háztartásában tartotta el és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója. Az árvaellátás a gyermek tizen­hatodik, továbbtanulás esetén a középiskolai tanulmányok befeje­zéséig, legfeljebb azonban a gyer­mek tizenkilencedik évének be­töltéséig jár. Az a gyermek, aki tizenhatodik, továbbtanulás esetén tizenkilen­cedik életévének elérésekor testi vagy. szellemi fogyatkozása miatt tartósan munkaképtelen és emiatt tartásra szorul, ennek az állapot­nak az idejére életkorára tekin­tet nélkül árvaellátásra jogosult. Az árvaellátás összege gyerme­kenként az özvegyi nyugdíj fele, vagyis 50 százaléka. A szülötten árva az özvegyi nyugdíjjal egyen­lő összegű ellátást kap: a) Az a gyermek, akinek életbenlévö szü­lője rokkant, vagy akiről életben- lévő szülője nem gondoskodik, az ellátás szempontjából szülőt- len árvának tekintendő. b> Ha az árva több jogcímen jogosult el­látásra a nagyobb összegű ellátást kell számára megállapítani. Nem folyósítják az árvaellátást addig, amíg az árva Ingyenes állami ellá­tásban részesül. Azt az árvát kell ingyenes állami ellátásban része­sülőnek tekinteni, akit az állam gondozásba vett, vagy állami ne­velőintézetben tart el és ezért az életben lévő szülő térítést egyál­talán nem fizet. SZÜLŐI NYUGDÍJ A rokkantsághoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után meghalt mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tag munkaképtelen szülője, Illetőleg nagyszülője szü­lői nyugdíjra jogosult, ha őt az elhúnyt halálát megelőzően leg­alább egy éven át egészben, vagy túlnyomó részlsen eltartotta. Ugyanúgy megilleti a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas szülőjét, Illetőleg nagyszülőjét is a szülői nyugdíj, ha a fentebbi feltételeknek megfelel. A szülői nyugdíjra való jogo­sultság szempontjából nem lehet eltartottnak tekinteni azt a szülőt, vagy nagyszülőt, akinek vagy a vele együttélő házastársának (élet társának) a termelőszövetkezeti gazdálkodásba be nem vont föld- ingatlana van. Ide nem értve: a) a termelőszövetkezeti tagság el­mén járó háztáji gazdaságot, b) a négyszáz négyszögölnél nem nagyobb területű házhelyingat­lant. A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíjjal egyenlő, vagyis az öregségi nyugdíj 50 százaléka. Több Jogosult szfllő, Illetőleg nagyszülő között a szülői nyug­díjat egyenlő arányban kell meg­osztani. Még lehűt Jeflenflkeznl sriyerogubótermétésre Egy doboz hernyó felnevelése —1000 forint Most, hogy az Or­szágos Árhivatal fel­emelte a selyemgubó beváltási árát, még inkább érdemessé vált selyemgubó ter­melésével foglalkoz­ni. . Az első- és másod­osztályú selyemgubót egységesen negyven, forintért, míg a har­madosztályút öt fo­rintért veszi át a földm ű vesszövettoe- zet. Tavaly a* együk Jé termelő, Tedgl József ócsárdi lakó® nyolc­vanhét kiló selyem­gubót termelt 3 do­boz selyemhernyóból. A leadott mennyiség díjaként több mint két és félezer forin­tot kapott* Az idén. a felemelt árakkal, ugyanezért a meny- nyisógért jóval töb­bet, csaknem három és félezer forintot kapna. Kifizetődő tehát a selyemgubó termelé­sével foglalkozni. Mellékkeresetként bizonyul különösen hasznosnak, hisz már egy doboz her­nyó felneveléséért ezer forintot kap a termelő. Egy-két do­boz hernyó ellátását egy kisebb család tagjai többi miunká­juk mellett is köny- nyűszerrel, úgyszól­ván észrevétlenül el­végezhetik. A se­lyemgubó termelés azonban, az iskolák diákjai számára Is ajánlatost Szakkörö­ket alakítva szerző­dést kötnek a gubó- tenyésztésre, s remek mellékkeresethez jut­nak. Az elmúlt év­ben így tettek a dencsházi, korpád! és a keszűj iskolák diákjai, — hogy csak néhányat em­lítsünk. A szerződött se­lyemtermelők a kis- hemyókat, a tenyész­téshez szükséges pa­pírt és a tenyésztési útmutató füzeteket díjtalanul kapják meg a földműves- szövetkezetektől, me­lyek a selyemterme­lők szerződtetését már megkezdték. — Ez ideig különösen a szigetvárt járásban nyilvánult meg külö­nösen nagy érdeklő­dés a termelés iránt. Az idén a pécsi és a Pécs környéki lakók a pécsi földműves- szövetkezetnél köthe­tik meg a szerződést. Érdemes tehát a selyemhernyó terme­lésével foglalkozni, s természetes, hogy ennek megfelelően nagy az érdeklődés is. Akik szerződni kívánnak — épp ezért — a szerződé­süket mielőbb kös­sék meg a földmű- vesszövetkezeteklkel, mert azok csak az eperfaállomány teher bírásáig fogadhatnak el jelentkezőket! közeivel. A Mecsek Művész- együttes vezetői nagy munká­ra vállalkoztak, amikor e fel­emelő és igen szép műsort műsorra tűzték. Nagy elisme­réssel keli szólni Simon Antal koreográfus munkájáról, Kin­cses József zenéjéről és Bog­dán Endre szövegéről. A kö­zönség viharos tapsorkánja híven tükrözte az előadás ha- taűmas sikerét. H. I. Meg'iönnyitetlék az Mkbefogadási eljárást Minél előbb, minél több erre rá- | szoruló gyermeket megfelelő csa­ládi környezetbe juttatni — ez a fő célja a Művelődésügyi Minisz­térium új Intézkedésének, amely megkönnyíti az örökbefogadási eljárást. Az eljárás mindenekelőtt a gyér mekek érdekét tartja szem előtt. Nyilvántartásba veszik az állami gondozott fiatalokat, s ha a szülő két évig, három éven aluli gyer­Csak kereskedői igazolvánnyal lehet kölcsönzési tevékenységet folytatni Az 1957. évi 17. sz. törvényerejű rendelet, valamint az ennek vég­rehajtása tárgyában kiadott 1/1957. (ül. 13.) BM. sz. rendelet értel­mében bármilyen ellenszolgálta­tásért végzett kölcsönzési tevé­kenység csak kereskedői ipariga­zolvány alapján folytatható. A kereskedelmi hatóságok meg- áUapítása szerint városunk terü­letén többen foglalkoznak külön­böző használati tárgyak (leggyak­rabban mosógép és egyéb háztar­tási gépek) kölcsönzésével, a köl­csönzésért dijat számítanak, jól­lehet a kölcsönzési tevékenység­re Jogosító Iparigazolvánnyal nem rendelkeznek. Felhívjuk ezért mindazokat, akik Ilyen Illegális kölcsönzési tevé­kenységgel foglalkoznak, hogy te­vékenységüket legkésőbb május 15-lg szüntessék meg. Vonatkozik ez azokra is, akik az Illegális kölcsönzésből eredő Jövedelmük után ez Ideig adót fizettek. A hatóságok a megadott határ­idő után az. Illegális, Iparigazol­vány nélküli, kölcsönzési tevé­kenységet fokozottabban ellen­őrzik, és mindazok ellen, akiket május 15-e után ilyen tevékeny­ségen rajtakapnak, az eljárást ha­ladéktalanul megindítják, mert a törvény az iparigazolvány-nélküll kereskedői (kölcsönzői) tevékeny­séget szigorúan bünteti. Pécs mj. város Tanácsa VB. Kereskedelmi Osztálya. mek esetében egy évig nem ér­deklődött annak sorsa Iránt* az örökbefogadást — megfelelő örökbefogadó szülők jelentkezése esetén — a gyámügyi hatóságok engedélyezik. A szülőket, ameny- nylben elérhetők, ez esetben is meghaUgatják, de esetleges til­takozó nyilatkozatukat nem veszik figyelembe. A döntő az, hogy a kicsinyek mielőbb szerető családi környezetbe kerüljenek. A hatá­rozatot megelőzően a gyermeke­ket három—hat havi próbaidőre adják át jövendőbeU nevelőszü­lőiknek, s — a gyermekvédelmi felügyelők tapasztalatai alapján — véglegesen csak akkor döntenek* ha azok erkölcsi, egészségügyi szempontból megfelelőek, és al­kalmasak a gyermek nevelésére* Ebben az időszakban már anya­gilag is minden tekintetben gon* doskodnlok kell védencükről. A gyermekvédő otthonok nyil­vántartásba veszik azokat isi akik gyermeket kívánnak örökbe­fogadni. Az örökbefogadási eljá­rást vidéken a Járási és a városi tanácsok Igazgatási osztályai foly­tatják le az otthonok kezdeménye­zésére. Az érdeklődők akár a gyermekotthonokban, akár a gyámhatóságoknál jelentkezhet­nek. Az országos gyermek- és ifjú­ságvédelmi tanács titkársága egyébként most készít elő javas­latot az állami gyermekgondozási munka reformjára. B énykéyezzünk együtt! ií épéi esség, — vonalhatás Egy fénykép jdsdodt a legtöbb mber abból ítéli meg, hogy a ninden részletében éles-e, vagy em. Kétségtelen, hogy a? « nelynek élessége nem fcieíépitő. az ■brázolt személyek, vagy tárgyak ■.örvonalal nem erőteljesek — za- <aros és élvezhetetlen. Je}en.f*e}~ icn nem Is erről szólunk, hiszen el kell tételeznünk, hogy a fénv- :évek készítői általánosságban ász­ában vannak a képélesség Jopat- nával, technikai kivitelezésével. Azokat a képeket flemezzük nnst, melyeknél vagy minden rcsz et éles, jól megrajzolt, vagy P«“ llg csak egyes részletek élesek. a :épen, a többi elmosódott, müve- zi szempontból az előbbi, vagy a itöbbi bl jof>b? * kérdés az: szükséges-e, kom i kép valamennyi részlete éles ‘«r ryen, vagy sem7 _ t •Mielőtt választ adnánk, ffbsos-nt Is* állapUtctrtt azt tnej, host («* Juk a világot, s látásunk révén milyen képi élmények alakulnak kt bennünk? Különböző kísérletek magyarázatot fognak adni kérdé­seinkre. Általában az a vélemény, hogy a szemlélt Jelenségből mindent egyforma élesen látunk. Ha kite­kintünk az ablakon, élesen látjuk a Járdán mozgó embereket, a há­zakat, az égen lévő felhőket. Ha szétnézünk a szobában, élesnek látjuk a tárgyakat, az asztalt, a szekrényt, a fal mintázását. Próbáljuk most ezt a tényt kí­sérlettel igazolni! Tegyünk az asztalra egy újsá­gotI A nagybetűket közel egy mé­ter távolságról is tisztán látjuk, az asztalon lévő tárgyakkal együtt. Emeljük most fel kezünket és egyik ujjúnkat tartsuk szemünk és az újság közé fél távolság­nyira- figyeljük meg jól az Ujjún­kat és körmünket. Most is tisztán látjuk az síjtág belőni Ugye nem. Csak akkor, ha az újságra tekintünk, viszont akkor Ujjúnkat nem látjuk tisztán. Fblytassuk tovább a kísérletet. Tegyünk az ablakba egy tárgyat s így tekintsünk ki az utcára. Nem fogjuk egyszerre tisztán látni a tárgyakat és az utcai alakokat. Mi tehát a magyarázata annak, hogy kísérletünk ellenére úgy érezzük, hogy mindent egyforma élesnek látunk? Semmi más, mint szemünk ál­landó mozgásával, lencséjének vál­toztatásával egymás után készít­jük a Jelenségekről a pillanatfel­vételeket, mélyet agyunkban ra­kunk össze egységes éles képpé. Ezt minden esetben nem tudjuk megtenni. Különösen, ha gyors mozgást nézünk, a pillanatok vál­tozásai lehetetlenné teszik, hogy szemünkkel a megfigyelendő moz­gásról eltérjünk, így csak a moz­gás fázisai maradnak meg élesen az agyunkban kialakított képen, a környezet nem. Mit tudunk ebből a felismerés­ből a művészi fényképezésnél fel­használni? A kezünkbe vett képet bármilyen hosszan nézhettük. Az egy síkban ábrázolt tárgyakat ■többször Is figyelmünk központ­jába állíthatjuk anélkill, hogy sze­münknek munkát kellene végezni. Ha a képen sok az életlen rész, látásunk mechanizmusa következ­tében nyugtalanság, bizonytalanság érzete támad bennünk. Ha a kéfi mozgást, vagy cselek­ményt ábrázol, melyet szemünk­kel a valóságban is csak részle­teiben tudunk megfigyelni, akm*r megelégszünk azzal, ha a Kép ugyanazt a benyomást kelti ben­nünk, mit a valóságban átéltünk. A kísérlet tanulságait a követ­kezőkben foglalhatjuk össze: azt a témát, mely a valóságban moz­dulatlan, vagy nyugodt, hosszaob szemlélődést tesz lehetővé, s időt ad arra, hogy minden részletében megfigyeljük a fényképen is min­den részletében élesen kell ábrá­zolnunk. A gyors mozgást megörökítő té­máknál, melyeknél csak egyes részlelek maradnak tudatunkban, a helyes benyomások kialakítása érdekében úgy kell ábrázolnunk, hogy csupán egyes részletek le­gyenek élesek. Vannak esetek, melynél eltérünk az első megállapítástól. Bár a cse­lekmény nyugodt, Jól megfigyel­hető, ennek ellenére egy mozza­nata annyira kifejezője az egész­nek, hogy csak az él tovább ben­nünk, mert ez keltette a legerő­sebb benyomást, elég csak ezt ki­emelni az élességgel az egészből. Az élesség tudatos felhasználásá­val igy segíthetjük, illetve Idéz­hettük elő a nézőre gyakorolt külső hatásokat. Az élesség tudatos használata a téma rendezésének énn olyan esz­köze, mint a képen ábrázolt kü­lönböző vonalhatások célszerű ki­alakítása. Minden kép, bármit Is ábrázol, különböző vonalak révén válik térhatásúvá. A vonalak látásunk leggyakoribb alakítói, ezek választ­ják el egymástól a térben lévő tárgyakat, bontják meg az árnya­latok egységét, teremtik meg az arányokat, keltik bennünk a tér­hatások különböző fokát. Fontos­ságuk miatt kell megismerked­nünk velük kapcsolatos törvény­szerűségekkel. „Vonalvezetése-jó", halljuk sok­sor e nem éppen magyaros és szabatos kijelentést a képbirála- toknál. Ez azt Jelenti, hogy a ké­nét kialakító formák, vonalak kel­lemes összhangban vannak a té­mával. A képem lévő vonalak, a képet határoló egyenesekhez viszonyítva különböző hatást keltenek. A vízszintes, párhuzamos egye­nesek általában rontják a kép egységét, több részre tagolják. Különösen 'érezhető ez akkor, ha egy markáns vonal, pl. a hori­zont vonala, vagy a Járda szegé­lye középen vágja el a képet. A kép széleivel párhuzamos függőle­ges vonalak általában ugyanezt teszik. Az egymással különböző szöget öezári vonalak, vagy a képen át­lósan futó, vagy azt megközelítő vonalak viszont a térhatást növe­lik. A párhuzamos, de egymástól különböző távolságra lévő vona­lak. ha a távolság «ovirányban csökken, a távlati hatást fokozzák, de ritmust is adnak a kénnek. A vonalak tudatos kialakítására nem lehet recepteket adni. A lé­nyeg az. hogy a vonalak hatása mindig kellemes legyen, harmó­niát alkosson, szinte ne is érez­zük, hogy a képen különböző vo­nalak tudatos elhelyezésével ér­tük el az eltervelt hatásokat. — sz. R. •“> Furfangosok országos bajnokságé nagy előadása 1959. május 11-én, Pécsett. A játék keretében fellépnek: Rudoii Cortez világhírű jazz-zenekara és Var QU belga jazz-énekesnő. Konferál: Székely Endre Aki a versenyen részt ki- , ván venni, a helyszínen ie- j lemtkezzen. A két győzteM vendégül látjuk Budapesten utazás és szálloda-költség térítéssel. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom