Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

6 # NAPLÓ 1959. ÁPRILIS SC. „Második helyre kerülhetünk abban a versenyben, amelyben nincs második díj“ hallózás FHünlcthclók a sivatagok? Szovjet vegyészek előállítottak egy polimeranyagot, amely előse­gíti a sivatagok eltüntetését, a ■futóhomok megállítását. Egy kilométer hosszú sávon a tudósok az új polimer anyaggal felöntötték a sivatagi homokot. Néhány perc múlva a futóhomo­kon tartós, vékony kéreg képző­dött, amely elbirta az embert, űe ugyanakkor kitünően áteresz­tette a vizet. A kísérleti terüle­tet nemsokára zöld pázsit borítot­ta. Az elültetett fenyőmagvak jó hajtásokat hoztak. Kiderült, hogy az új polimer nemcsak megköti a talajt, hanem egyszersmind nagyszerű trágyának is bizonyul. A csodálatos polimer eddig csupán laboratóriumban állították •16. A napokban kezdték meg az ipari gyártását. Mint a TASZSZ jelenti, Mcelroj amerikai hadügymi­niszter beszédet mondott New Yorkban, az amerikai lapki­adók reklámhivatalának dísz­ebédjén. A hadügyminiszter igazolni próbálta a legutóbbi évtized militarista amerikai politikáját, a fegyverkezési hajszát és az agresszív töm­bök létrehozását. Az amerikai hadsereg fegy­verzetének dicsőítése után el­ismerte, hogy az Egyesült Ál­lamoknak és szövetségeseinek „más területen is gondoskod­nak kellene a versenyről'‘, például az emberek megnye­résében, a gazdasági konkur­enciában és az oktatásban. A Szovjetunióval folytatott gazdasági versenyről kijelen­tette: „Lehet.' hogy az ameri­kaiaknak összébb kell húzniok nadrágszíjukat és aktivizál­niuk kell az ország Erőfeszí­téseit“, s lehet, hogy a ver­seny „bizonyos súlyos elhatá­rozásokat“ követel majd. Va­lószínű, hogy Mcelroy e kije­lentésével az adóprés fokozá­sára célzott. Mcelroy nem tagadta, hogy a Szovjetunió nagy gazdasági sikereket ért el, s egyes terü­leteken utolérte, sőt megelőz­te Amerikát. Hangoztatta a termelés növelésének, a tőke- befektetések fokozásának szüségességét, majd így foly­tatta: „Ez azt is jelentheti, hogy népünknek meg kell ta­nulnia kevesebbet fogyasztani, különben második helyre ke­rülhetünk abban a verseny­ben, amelyben nincs második díj“. Végül kijelentette, hogy Amerikának meg kell tarta­nia szövetségeseit, „bármi­lyen katonai vagy gazdasági segélybe kerül is ez.“ Tengered nálófc A Kzll-Kumi homoksivatagban (Dél-Kazahsztan) megkezdték Szovjet Közép-Azsia legnagyobb víztárolója gátjának építését: Az S kilométer hosszú és 93.5 métar magas gáttal tengert ké­peznek, amelynek felszíne zoo négyzetki’omiter lesz. A víztáro­lóban csaknem S milliárd köb­méter víz elfér. A tavaszi és a nyári vízbőség időszakában ez az óriási vízmedence Összegyűjti a Szirdarja felesleges vízmennyisé­gét. a földek öntözésének idején viszont az öntözőcsatornákba bo­csátja a vizet. A csardarinszki víztároló üzem- behelyezésével 90 ezer hektárnyi . terület öntözését és 4 millió hek­tárnyi legelő vízellátását teszik lehetővé. Átfúrják földünk külső kérgét Portoricotől északra egy több hajó ból álló flottilla rövidesen tudományos kutatásokba kezd. melynek során át akarják fúrni a föld kérgét. Az óceán fenekén végzett fúrásokkal meg akarjak állapítani, hogy tulajdonképpen milyen anyagokból áll a fáid magva. A napvilágra kerülő mély­tengeri üledékből a föld fejlődés­történetére vonatkozólag érdekes tudományos következtéseket te­het majd levonni. Különösen a növény, és állatvilág eredetéről remélnek a tudósok közelebbi adatokat. Tízezer macska sziget« Egy angol utazó nemrég az in­diai-óceánon egy kis karallsziget- re vetődött el. . A sziget, amelyen növényzet sem volt, kihaltnak tűnt. Bár­mennyire furcsa, még a madarak is kerülték. Csupán ürgelyukaK- ra emlékeztető számtalan lyuk­ból lehetett következtetni arra, hogy a szigetnek valamiféle lakói mégis vannak. Az óvatos angol a part közelében bárkájában töltötte az éjszakát. Egyszer csak szörnyű nyávogásra ébredt. Kiderült, hogy a sziget egyedüli lakói, a macs­kák. ezerszámra bújtak ki a lyu­kakból és apály ideién a sekély vízben halakra vadásztak. A szigeten becslése szerint leg­alább 10 000 macska ét. Őseik bi­zonyára hajótörött Robinsonok­ként kerültek e korallszigetre. K crcsztrejtvény ar. abroszom Herter kompromisszumot keres Bonn és Washington között A DPA washingtoni tudósí­tója szerint Herter amerikai külügyminiszter a PáriSsban rövidesen összeülő nyugati külügyminiszteri értekezleten arra törekszik majd, hogy kompromisszum jöjjön létre a Németországra vonatkozó sza­kaszos tervről vallott német és amerikai felfogás között. A békeszerződés kérdésében még nem alakult ki a végleges amerikai álláspont. A kérdés az, hogy alaptervezetet, vagy részletes tervezetet dolgozza­nak-e ki. A DPA úgy tudja, hogy Ber­lin ■ ügyében az amerikaiak nem terjesztenek elő új test­vet, s arra törekszenek majd, hogy e kérdés összmegoldás keretében oldódjék meg. Amennyiben az amerikai él- gondolások kudarcot vallanak, az Egyesült Államok' hajlandó lenne olyan átmeneti megol­dásról tárgyalni, amelynek alapján elismerik a Szovjet­unió ellenőrzési funkcióinak átadását a keletnémet hatósá­goknak, ha azokat „szovjet megbízott szerveknek” tekin­tik. Ez esetben mérlegelni le­hetne azt is, hogy ENSZ-meg- fígyelőket bekapcsoljanak. Mindezeket az amerikaiak csak „visszavonulási állásnak” tartalékolják — írja a DPA. SENJANG A Kínai Népköztársaságban tartózkodó KISZ-küIdöttség Komócsin Zoltán vezetésével pénteken repülőgépen Sen- jangba érkezett. Az amerikai külügyminisz­térium jelentése szerint Her­ter külügyminiszter hétfőn in­dul Washingtonból repülőgép­pel a francia fővárosba, hogy részt vegyen a nyugati kül­ügyminiszterek április 29-én kezdődő értekezletén. Herter kedden étkezik meg Párizsba. Az amerikai külügyminisz­ter május 3-án tér vissza Wa­shingtonba és május 8-án in­dul a genfi értekezletre. * Az AFP értesülése szerint Herter amerikai külügyminisz­ter felkérte az ENSZ főtitká­rát, bocsássa a Genfben május 11-én kezdődő Kelet—Nyugat közötti külügyminiszteri érte­kezlet rendelkezésére az ENSZ genfi épületeiéit és titkársá­gát. Dorog—BVSC 2:0 (1:0). Szőnyi út, 8000 néző, vezette: Petii. Góllövők: Monostori II. és Andris. A Mesés szempontjából nagy volt a tét a mérkőzésen. A dorogiak kulturáltabb és gól- veszélyesebb játékukkal har­colták ki a győzelmet: ' * Salgótarján—Ferencváros 't»:0 Salgótarján, 8000 néző, ve­zette: Szigeti I. A Ferencváros biztonsági játékra törekedett a mérkőzé­sen, megrősiítette védelmét, Szovjet segély Nepálnak # Katmandu ban, Nepal fővá­rosiban egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Szov­jetunió ellenszolgáltatás nél­kül 30 millió rubel értékű gazdasági és technikai segélyt ad Nepálnak. A segély alap­ján Nepálban vizierőműveket. cukorgyárat, dohánygyárat építenek, kutató munkálato- l<at végeznek. A gyárak ter­veit szovjet szervek dolgozzák ki, e szükséges felszerelést és építőanyagot a Szovjetunió szállítja és a helyszínen szov­jet szakemberek adnak taná­csokat. A nepáli technikai személyzetet a Szovjetunióban képezik ki. Egyezményt írtak alá arró1 is, hogy a Szovjetunió ellen­szolgáltatás nélkül segítségei nyújt egy nepáli kórház léte­sítéséhez. előtt. A tarjániak taktikai hi­bát követtek el azzal, hogy két hátravont szélsőjükkel próbál­tak támadást indítani, s a lab­dák mindig a játéktér közepé­re kerültek. * A magyar férfi kosárlabdá­zók győztek, a nők vereséget szenvedtek a kínai válogatot­tól. Kínai Népköztársaság—Ma­gyarország 59:38 (25:19) női. Magyarország—Kínai Nép­köztársaság 85:71 (45:33) férfi mérkőzés. Két NB Kés mérkőzés • eredménye amely jól tömörült a kapu JÜUßläxU JELENTIK Grotniho eiulazott a varsói értekezletre A. A. Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter szombaton vo­nattal elindult a Lengyel Nép- köztársaságba, ahol részt vesz a varsói szerződés tagállamai és a Kínai Népköztársaság külügyminisztereinek értekez­letén. Gromikoval együtt Var­sóba indult V. Zorin külügyi miniszterhelyettes, valamint több tanácsadó és szakértő is. STOCKHOLM Mint a TASZSZ jelenti, Szo- movnak, az ismert szovjet sarkkutatónak Stockholmban átadták a Svéd Antropológiai és Földrajzi Társaság „Véga“ érmét. Az érmet, amelyet az 1881. évi svéd sarki expedíció emlékére alapítotok, évente ítélik oda a legjobb földrajz­tudósoknak. Az érmet annak­idején Nanson, Amundsen és Przsevaiszij is megkapta. LONDON Szombaton délután kétnapig tartó nagyobbarányú légoltal­mi gyakolat kezdődött London­ban, amelynek célja az atom­vagy hidrogénbombák nyomán keletkező rádióaktív mellék­termékek elleni védekezés le­hetőségeinek tanulmányozása. A gyakorlaton Nagy-Britan- nia, Franciaország, Dánia, Bel­gium és Hollandia sokezer fő­ből álló megfigyelői hálózata, riaszt ószervei és meteorológiai szakértője vesz részt. PHENJAN A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Miniszterta­nácsa teljes egészében meg­szüntette a tandíjakat. A ha­tározat szerint április 1-től a különböző technikumokban, egyetemeken és gimnáziumok­ban teljes a tandíjmentesség. COMO Segni, olasz miniszterelnök pénteken felkereste Adenauer kancellárt a Camo-tó partján fekvő Cadenabbiálban, ahol Adenauer a szabadságát tölti. A két államférfi hosszabb meg beszélése után közölte az új­ságírókkal, hogy „nézeteik tel­jesen azonosak“, a küszöbön álló kelet-nyugati értekezlettel kapcsolatban. PÁRIZS Párizsban pénteken 18 or­szág részvételével nemzetközi virágkiállítás nyflt. Á kiállí­táson több ezer virágfajtát mu tatnak be a legkülönbözőbb változataikban. NEW YORK Pau Henri Spaak. a NATO főtitkára pénteken New York­ból Párizsba utazott. Elutazá­sakor kijelentette, bízik ben­ne, hogy Berlin kérdése meg­oldható. Újságírók kérdésére válaszolva hangoztatta, „van megoldásunk, de ez még tit­kos“. I ' MÜNCHEN A Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung szombati számában közli Brentano bon­ni külügyminiszter cikkéi.- Brentano szerint nem indokolt túlzott reményekkel tekinteni a külügyminiszterek’genfi ér­tekezlete elé. \ 4 WASHINGTON Eisenhower elnök pénteken háromnegyedórás megbeszélést tartott a Fehér Házban Spaak- kai, a NATO főtitkárával. Hír szerint Berlin és Németország kérdéséről a Szovjetunióval megtartandó értekezlet volt a megbeszélés fö tárgya. Jelen voltak Herter külügyminisz­ter és Livingstone Merchant, a külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó államtit­kára is. BUKAREST Április 23-án aláírták Buka­restben a Magyar Népköztár­saság Egészségügyi Miniszté­riumának és a Román Népköz­társaság Egészségügyi és Nép­jóléti Minisztériumának 1959. évre szóló együttműködési ter­vét. .... ....... 1 Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságra ez évi összszövetségi kangresz- szusán legmagasabb kitünte­tésével, a tiszteleti jelvénnyel tüntette ki Gegesd-Kiss Pál akadémikust, a Magyar Vö­röskereszt elnökét és Kárpáti József rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a Magyar Vöröskereszt főtitká­rát, az pgészsógügyi felvilágo­sító munkáiban elért kiváló eredmáryeikért, valamint te­vékenységükért a Magyar Vö­röskereszt és a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társasága kapcsolatainak élmé lyítésében. Egyes amerikai ■ vendéglősök nem akarják, hogy vendégeik a fogásokra várakozva kedvetlenek- ké váljanak és ezért keresztrejt­vényekkel ellátott papírabroszo­kon szolgálják fel az ételeket. •■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■•■•■■■■■■■a ’énzszándáló gép Egu stockholmi bankház hogy időt és pénzt takarítson meg — új pénzszámláló gépet helyezett üzembe. írógép formá­ja van és percenként >90 papír­pénzt számol meg. Ellopták a Gretna Green-i üllőt A Gretna Green-i kovácsmü- helyből, ahol valaha ifjú párok szülői engedély nélkül köthettek házasságot, ellopták az immár muzeális értékűvé vált híres ül­lőt. amely felett közel ötezer fia­talkorú szerelmespár mondta kt aZAÍl°ötczér fontsterlingre bizto­sított „műemlékéé- a múlt héten négy ember teherautóra rakta és elrobogott vele még mielőtt a rendőrséget értesíteni lehetett A nevezetes üllő közel két év­tized óta már csak muzeális érte­ket képvisel, mert 1941-ben tör­vényileg megtiltották a Gretna Green-i kovácsnak az esketést. Idöjárásielentés írható időjárás vasárnap estíg: felhöátvonulások, holnap több tatás. Néhány helyen délutáni -záporeaó, zivatar. Mérsékelt . A nappali felmelegedés to- 6dlk. Várható legalacsonyabb akai hőmérséklet >-# tok kö- , néhány helyen gyenge taJaj- itl fagy. A legmagasabb nap­hőmérséklet vasárnap 14—W között. ■ávolabbi küátáeok: melegebb Nemzetközi szemle Nyugaton a helyzet változatlan? Uj embert iktattak be a hé­ten a világ egyik legfelelő6etíb állásába: John Foster Dulles helyettese, Christian Herter | foglalta el az Egyesült Álla- ! mok megüresedett külügymd­■ niszteri bársonyszékét. E ne­■ vezetes alkalommal élve, a j nyugati világlapok most újabb ■erőteljes ecsetvonásokkal gaz- ■dagítják a hónapok óta napi- 5 renden lévő témát — a nyu- 5 gáti vezetés válságát. Az új- S ságok részletesen taglalják a 5 nyugati vezérek testi és szel- Slemd gyengéit, magas korát S és alkalmatlanságukat a ve- S zetésre. Még azt is megpemdí­■ tik, hogy nem ártana, ha ■ Eisenhower elnök is valami ■ fiatalabb embea-nek adná át a 3 helyét, mondván, hogy „a mai 1 " világ nem múzeum és nem is szanatórium öreg hadvezérek számára.“ (Daily Herald) A balsejtelmeivel élen járó ■ angol sajtó szerint | Eisenhower sánta ember, 1 aki elveszítette külpolitikád ■ mankóját, Dullest; Adenauer S „felfelé“ bukott, De Gaulle ■ magányos, zárkózott, megkö- ; zelíthetetlen álmodozója a 2 francia nemzeti dicsőségnek, 2 Macmállant pedig javarészt le- 2 kötik a közelgő választások. • London aggódva kérded, mi­ként birkózhat meg ez a gyenge társaság a „túlsó ol­dal“ erőteljes, leleményes, ügyes egyéniségeivel, főleg Hruscsowal? A brit sajtó hangvételét ter­mészetesen erősen túlszínezi az a kívánság, hogy Anglia, nevezetesen Macmillan mi­niszterelnök. tölthesse be a nyugati vezetésben támadt űrt. Szemmel látható azonban, hogy a konzervatív és a mun­káspárti angol sajtót komoly és valódi nyugtalanság is gyöt- ri, amikor a Kelet és a Nyu­gat találkozójának küszöbén elszámlálják külpolitikai „vá­logatottjuk“ személyi gyen­géit. Csakhogy kommentárjaik­ban — a burzsoá szemlélet- módinak megfelelően — az igazi probléma fejetetejére ál­lítva jelenik meg. Ugyanis nem a vezérek betegsége és elöregedése tette akuttá a nyugati vezetés válságát, ha­nem a valóságérzék híján lévő és kiivénhedt „erőpolitika“ van összoroppanóbam a mai világ- helyzet nagyonis valós erő­viszonyainak súlya alatt. Anélkül, hogy tagadnék a személyiségek fontos szerepét, a történések alakulására, meg kell állapítani — nem Dúlles vitte csődbe az „erőpolitikát“. Hiszen a washingtoni külügy­minisztérium eddigi urai való­ban szakavatott és következe­tes képviselője volt a világ- uralmi délibábot kergető ame­rikai imperializmusnak. A nyugati „erőpolitika" könnyűnek találtatott a világ új éröviszonyainak mérlegén, s e látványos ku­darca vitte zsákutcába legne­vesebb letéteményeseit — Dullest és Adenauert. Igaz, nem véletlen, hogy az irreális erő politika olyan személyisé­gekben talált leghívebb kép­viselőire, akiknek megosanio- sodott nézetei és módszerei még az első világháború táján, egy, a mádtól gyökeresen kü­lönböző világban alakultak ki. Ámde nem a vezetők élet­korának és nem is egészségi állapotának kérdése, hogy mi­lyen volt eddig és milyen lesz ezután a Nyugat vezetése. Montgomery angol tábornagy, a NATO volt európai főpa­rancsnokhelyettese például nemrégiben meglepő őszin­teséggel elismerte a NATO erőpolitikájának csődjét. Most Moszkvába készül, hogy a szovjet vezetőkkel tanácskoz­zék a békés együttélés bizto­sításának lehetőségedről. Köz­!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■, ismert, hogy Montgomery nagyjából ugyanahhoz a nem­zedékhez tartozik, mints Dul­les, vagy Adenauer. Churchill volt angol miniszterelnök sem mai gyerek már és közismert, hogy 1946-os fultond beszédé­vel ő volt a hidegháború prog­ramadója. Értesülések szerint most mégis azért utazik Wa­shingtonba, hogy személyes tekintélyét latbavesse a Szov­jetunióval folytatandó komoly tárgyalások mellett. Az angol vezető körük han­gulatában bekövetkezett for­dulatban természetesen az is komoly szerepet játszik, hogy ők közelebbi tapasztalatokat szereztek a német militariz- mus természetéről, mint ame­rikai szövetségeseik. A külpolitikai irányvonal felülvizsgálása elől, amely Londonban személycsere nél­kül is végbemegy, sokáig már az EgyesültÁlilamok sem tér­het kli. Dulles működésének utolsó időszakában is teljesen világos volt, hogy német po­litikája többé nem tanható. A külügyminiszteri személy­cserének minden esetre meg lehet az a jelentősége, hogy Herter könnyebben felülvizs­gálhatja a háborús örvény szélén való táncolás diplomá­ciáját, mint maga Dulles, aki nevével fémjelezte ezt a po­litikát. Éppen igy, Bonn új kancellárjelöltje, Erhard is in­kább feladhatja az NDK meg­tagadásának fikcióját, mint Adenauer, aki egész politikai karrierjét ehhez a rögeszmé­hez kötötte. Ezek a személyi változások azonban csak lehetőségek a politika megváltoztatására, de még nem tényleges változás. Továbbra is kérdéses tehát, hogy Washingtonban felülkerekedik-e az az angol kormányköröket jellemző rea­lizmus, amely ha nem is örül neka, de mindenesetre józanul számol a szocialista világ ha­talmas megerősödésével, s a kalandok veszélyes útja he­geit a tárgyalóteremben ke­resi a vitás kérdések rende­zését. Herter kinevezését az ango] sajtó rokonszetnvvel fogadta, mivel azt tartják róla, hogy a német kérdésben „rugalma­sabb“ nézeteket vall elődjé­nél, s több támogatásban ré­szesíti majd az angol állás­pontot. Érmek a reménynek ellene mond ugyan az a tény, hogy Herter nem szállt szem­be a berlini légifolyosóban rendezett magasrepülésd pro­vokációkkal, sőt igyekezett le­szerelni az ezzel kapcsolatos angol tiltakozást. Meglehet viszont, legalább is így próbál­ják beállítani, hogy Hertert az angolokkal együtt kész helyzet elé állították az ame­rikai tábornokok. Korai lenne tehát az amerikai külügyrni- nisztercsere jelentőségéről végső ítéletet mondani, hogy az új külügyminiszter szemé­lyén kívül hoz-e valami újat az amerikai külpolitika irányí­tásába, annak rövidesen elér­kezik a főpróbája a genfi kül- ügymindsateri értekezlet*»**«

Next

/
Oldalképek
Tartalom