Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

2 NAPtO 1959. ÁPRILIS 2*. A királyasszony lovagja cA ty&Li QLemzjiti Színház elSadáia A ROMANTIKUS DRÁ­MÁT általában tetszéssel fo­gadja közönség és színész egyaránt. A közönség azért,, mert az emberi érzések, in­dulatok széles skáláját lát­hatja a színpadon, a színészek pedig azért, mert alkalom nyí­lik a nagy érzések eljátszásá­ra. Szerencsésen választott a Pécsi Nemzeti Színház, ami­kor Victor Hugo legszebb ro­mantikus verses drámáját, a Ruy Blas-t,. A királyasszony lovagját vitte színire. Szép me­séje, gördülékeny nyelvezete egyaránt tetszést arat; repiő igyekszik játékába egyé­ni ízt, elképzelést vinni. Igaz, a romantikus dráma áradása sok külsőséget is színpadra sodor magával, szemnek tet­sző, impolánó . kellékeket s ezek nem mindig adnak za­vartalan feltételeket a mé­lyebb lélekábrázolásra. Dobot Vilmosnak, a dráma rendező­jének legnagyobb érdeme; a szép környezetbe úgy tudta beleágyaznd a cselekményt, hogy a tartalom és forma szin­te mindvégig megtartja. egy­ségét; A DRÁMA számos szerepe kiváló színészi játékra nyújt lehetőséget. Elsősorban a cím­szerepben, a szerelmes lakáj szerepében találhatók a „nagy szerep“ kritériumai. Ruy Bias alakítója A rar István játéka nem méltattam éhhez a sze­rephez. Széles színészi skálá­ja még ezzel a feladattal is megbirkózik, bár nem egy je­lenetben a túlzástól félve tom­pít a játékán. Legjobban ab­ban a jelenetben tetszett, amikor a nép nyomorát kéri számon a pénahajhász minisz­terektől. Ebben a jelenetben a szoligason-ból jött kegyenc­nők a nemesi rangnál többet érő emberi nemességét, tisz­ta jellemét mutatja meg — s ez ennek a drámának a lé­nyege. A szerep nyújtotta ösz- szes lehetőségieket azonban nem aknázta ki, éppen azért, mert az említett végletek ér­zékeltetését szűk területre korlátozta. Több pátosszal, a szenvedély, a lelkesedés mély­Fb-Ä , , % p nét Spányik Éva keltette élet- »fe«; re A királyi palota szigorú előírásai, még a királynét is béklyóba kötő etikett miatt lázadozó, a férje által elha­nyagolt, szeretetne vágyó nö alakját alapjában sikeresen mutatta be. Vonzó és fen­séges, bár az előbbi inkább érvényesül, a fenségesség még azokban a jelenetekben sem mindig; ahol ennek kellene dominálni. ■ Néhány jelenetben kiváló, mint például abban, amikor Ruy Blasnak bevallja, hogy szereti. A kisebb hiá­nyosságok ellenére lg felada­tát jól oldotta meg. A dráma népes szereplő- gárdája között nem egy jól megformált epizódszerepet láttunk: Náday Pál, Arany Kató, Balila Olga, hogy csak néhány nevet, említsünk. Buy BUm m Avar István Don SalkKte spanyol arisz­tokrata kegyvesztett lett a ki­rályné előtt. Bosszút akar áll­ni a királynén s ezért a tehet­séges és költőd lelkű lakájt, • Ruy Blast kájátsza arisztokra­tának, hogy a királyné ke­gyeibe férkőzzék és végül is elhódítsa;. Sikerül a szerepet eljátszani, hiszen Ruy Bias eszes, művelt és régen szerel-, mes a királynéba. Rendet te­remt az áilamügyekben. az ál­lam vagyonán''élősködő - fő­urak hatalmát megtöri. Volt gazdája azonban be akarja fe­jezni a bosszú művét s a ki­rályné előtt leleplezd a lakáját. Ruy Bias leszúrja gazdáját és öngyilkos lesz. Ez a dráma tartalma dióhéjban. . A romantikában a végletek uralkodnak, hiszen a roman­tikus hős szinte egyazon pil­lanatban hűséges és hűtlen, szerelmes és gyűlölködő, szol­gálni és uralkodni tudó. Az érzéseknek ez a plusz és mí­nusz véglete s a végletek közt az ezernyi szín, mindezek meg mutatása a legszebb színészi feladatok egyike. Az ilyen le­hetőségekkel inspirált alkotó és játékkedv szemmellátha- tóan érezteti hatását a színé­szek játékán: valamennyi sze­■*■/,vßrMMWrM/mMMMNftV'vf/. — r*r’4/jr.r,JTJ. Don Cesar de Bazan — Koppány Miklós szerepet ő játszotta. Alakítá­sában a? erkölcsi mocsárban élő Don Sailuste de Bazan minden romlottsága, aljassága megmutatkozott. Petőházy eb­ben a szerepben kitűnően áb­rázolta a megszemélyesített gondolat- és érzelemvilágát. pillanatok alatt képes volt — mint ahogy ezt a szerep meg is követeli — a „jellemváltás­ra“, de úgy, hogy akkor is, amikor a jóságos főúr képé­ben akart tetszelegni, alapjel­lemét, a romlottságot, egy pil­lanatra sem feledtette. Igazi művészi teljesítmény. Don Cesar De Bazan, — ál­néven Zaffari — alakját Kop­pány Miklós szimpatikusán ál­lította elénk. Szimpatikus is Zaffari személye, ez a vidám, minden kalandra kész, de az aljasságoktól mentes, és az al­jasságokat , gyűlölő ember. Igazi romantikus hőst formált szerepéből, olyant, amilyen­nek lennie kell. S mancs zök­kenő; kihagyás játékában, mindvégig egyenletes. - Játéka általános tetszést arat, színészi pályája jelentős állomásaiként értékelhetjük Don Cesar de Bazan megformálását. Neuburgi Máriát, a k&rály­Neuburgi Mária — Spányik Éva SZÉPEK VOLTAK Vata Emil díszletei, tetszettek Ma­joros Teréz és Heriszt János készítette- jelmezek. S még egy: a Színpad megvilágítása különösen jó, dicséret ezért a á világítóknak. . A királyasszony lovagja elő­adása egy nagyszerű romanti­kus drámával gazdagítja szín­házunk repertoárját. GARAY FERENC Don Sailuste de Bazan — Petőházy Miklós sógeinek ábrázolásával ezt a szerepet még gazdagabban, színesebben keltheti életre. Petőházy Miklós — Don Sal- luste de Bazannak, az intari- kusnak szerepében —- igazi művészi teljesítményt nyújtott s örülünk' annak, hogy ezt a Mentesítő vonatok A MÁV tájékoztatója a május 1-i és 2-i forgalomról HílEKK A komlói Kossuth-bányán a közeledő május 1. méltó megünneplé­sére, a május elsejei (elvonulásra készülődnek. Már rengeteg zász­lót, plakátot készítettek, hogy a felvonulás minél színpompásahb legyen. Azt, hogy az ipari felvonuláson mivel vesznek részt, nem árulták el. Meglepetésnek szánják. A MÁV Vezérigazgatósága, tekin tettel a május 1-í és 2-i kettős ün­nepre, az alábbiakra hívja fel az utazóközönség figyelmét: ...... Áp rilis 22-én, szerdán a hivata­los menetrendben a pénteki, áp­rilis 30-án, csütörtökön a szombati napra, május lsén, pénteken a munkaszüneti napra, május 2-án szombaton a vasárnapra, május 3- án, vasárnap a hétfői munkana­pokra előírt vonatok közlekednek. A hétvégi távolsági munkásvona­tok Budapestről április 30-án, csü­törtökön délben indulnak, ellen­irányban pedig a május másodi- káról harmadikára, szombatról va­sárnapra virradó éjjel. Tekintettel a várható nagyobb utasforgalom­ra, április 29-e és május 3-a kö­zött néhány vonalon mentesítő vonatokat indítanak. A mentesítő vonatok indulásáról a pályaudva­rok adnak részletes felvilágosítást. A Képes Napló mai szá­munkból technikai okokból kimaradt. — „AZ ANTIBIOTIKUS ke­zelés és következményei” lesz a címe dr. Csordás Jenő gyer­mekklinikai tanársegéd elő­adásának, melyet április 28-án délután öt órakor a II. számú Belklinika tantermében a kö­zépkáderek továbbképző tan­folyamán tart. — CSAK NŐKNEK — fe­hérnemű, fürdőruha és strand­cikk bemutatót rendez május hetedikén a Doktor Sándor Művelődési Házban a Pécsi Állami Áruház. — ELÜTÖTTE egy traktor Szöbölödi László 27 éves se­gédmunkást; a mentők felkar­töréssel szállították az I. szá­mú Sebészeti Klinikára. □ A MECSEK különleges éghajlatáról tart előadást ma, vasárnap délelőtt fél tizenket­tőkor a Misinán dr. Simor Fe­renc, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa a Mecseki Fotoklub rendezésében. □ TANÁCSTAGI fogadó­órát tart április 27-én délután hat órától az alsómeszesi isko­lában Kovács István városi tanácstag. — MEGKÜLÖNBÖZTETŐ [jelvénnyel látják el Baranyá- ' ban az áruházak, üzletek és boltok idegen nyelven beszélő eladóit, a kirakatokban pedig többnyelvű felirat ad majd tá­jékoztatót, milyen nyelveket beszélnek az üzlet dolgozói. — 250 LÁTOGATÓJA volt három nap alatt a Kővágó­szőlősön rendezett tanácsköz­társasági dokumentációs kiál­lításnak. □ MAR most elfogad je­lentkezéseket az IBUSZ a >oz- nani vásár megtekintésére in­duló társasutazásokhoz. Az el­ső csoport június 10-én Indul, a második öt nappal később. A társasutazáson résztvevők nyolc napot töltenek Poznan­ban és környékén. — ÉLŐ BAROMFIT árusí­tottak szombaton a nyugati vá­rosrész hűsboltjában, minőség szerint változó 21—31 forintos kilónkénti áron, □ MUNKÁS-PARASZT ta­lálkozót rendeznek május el­sején Ibafán, a Pécsi Építő­anyagipari Egyesülés dolgozói. Ibafa nemrégiben tsz-község lett, s ebben az Építőanyag­ipari ÉS dolgozói is segítettek. — PRIMŐR uborkát, kar­fiolt és kalarábét hoznak for­galomba rövid időn belül a MÉK boltjai. A primőröket Békéscsabáról szállítják Pécs­re. — AZ ORVOS-egészségügyi Szakszervezet Dél-Dunántúli Sebész Szakcsoportja szomba­ton délelőtt tartotta tavaszi első tudományos ülését az I. sz. Sebészeti Klinika tanter­mében. Az ülésen Török Béla, Kariinger Tihamér, Szöllőssy László, Máday Péter, Degrell István, Daróczy Gyula, Metzl. János, Pap Gyula, Illés Tibor. Salamon Antal, Kiss Tibor, Nyakas Ákos, Bajtal Gábor és. Radochay Lajos tartott elő­adást. □ MEGALAKÍTJA a Bara­nya megyei Hazafias Népfront a siklósi, a pécsváradi és a szigetvári vár barátainak ki£ ' rét azzal a céllal, hogy társa­dalmi üggyé tegyék fontosabb műemlékeink védelmét; vmrm, iMWigXBK wwwwwiMrpiw, mmzr. wsiw ■■ i ■.»i ■ .'**r~AM’*~mjwr*/**m*r***v. mmtmm «rawer.»- ■*/* # * ■*, 0 éső ősz voit. A városkát, mint ha* Mr talmas ölelő kar, úgy ölelték kö- rül a hegyek. Már harmadik nap- ja esett az eső és a hegyekből lezúduló sárgás-barna piszkos víz élénksárga, bámuló faleveleket sodort ma­gával. Vetkőztek a fák, a szél, mint őrült szadista cibálta, szaggatta ruhájukat. Az utcán ázott katonák masíroztak. Fáradtak voltak, elcsigázottak és énekeltek: „ ... csikorognak a hernyótalpak. Édes bajtárs, adj kezet.. Fónayné ott állt az ablakban. — Végei — sóhajtott. — Mindennek végel A természet lassú pusztulását látta és a szobában hervadó életre gondolt.' — Talán a katonaorvos! — nyilait belé a gondolat. — Talán az még itt van a város­ban ... Felöltözött. A rendelő ajtaján félénken kopogott. — Sajnos, nekem már mennem kell! — tár­ta szét á karját a százados. — Talán a dok­tornő még itt van. Mindenesetre egyet mon­dok: ha nincs itthon a doktornő, történjen bár­mi. a gyereket ki ne vegye az ágyból! Lehet, hogy az éjszaka lesz a krízis — » már rohant is a várakozó autóhoz. Fónayné megállt egy nagy. reneszánsz stílusban épített ház előtt. Csengetett. Bor­zasztó dolog_ hallani a csengő cserregését. Olyan, mint amikor a pusztában segítségért kiált az ember és csak a saját visszhangját hallja. — Minien zárva, elmentek. Mi lesz mosl?! t— és a zuhogó esőben, bőrig ázva elindult a néptelen kisváros feslett aszfaltján haza. Ha­za, ahol talán már senki sem várja. A férje a vasúton van szolgálatban, a gyerek ... Meggyorsította léptéit. Űzték, hajtották a timképek, A szobában csak a kályha parázsszeme vi­lágított. Fónayné a nehezen légző gyerek fölé hajolt. — Pici szívem, mi fáj?! Mondd meg az anyukának! — és átölelte a fekvő gyereket, akinek teste tüzelt a láztól. — Kapsz mind­Három katona lakott a szomszéd szobában. A gyerek felsírt, amint átnyalábolta F6- Semmi válasz. •— Ezek is elmentek! — állapította meg magában és félni kezdett. — Az egész két­emeletes házban senki sincs, mindenki el­ment. Az ügyvédék vidékre mentek, mert ott KRfZI 'MIIIIII1IMIIIIIIIIIIIIIIIM||||||||||||||||l/!|||||||||||||j||||||||||||||||||l járt vizes borogatást. Azám, az jót tesz. A gyerek felsírt. Irtózott már a vizes boro­gatástól. — Akkor elmúlik ez a csúnya tüdőgyulla­dás, meg ezek a csúnya foltok is... Fónayné valami rettenetes szorítást érzett. Mintha fájó szorítás nélkül fulladozna. — Kevés gyerek vészeli át, ha a kanyaró tüdőgyulladással párosul — vélte hallani Kő rösiné hangját. Akkor mondta ezt, amikor a: egyik tanítónő gyereke megkapta a kanya­rót. Világosan emlékszik rá, ezt mondta: „Még szerencse, hogy nem tüdőgyulladással együtt van. Kevés gyerek vészeli át, ha a kanyaró tüdőgyulladással párosul.” Mint hideg kígyótest a priznic a gyerek köré csavarodott. —• Ne sírj, jót tesz ez. Gyorsan meggyó­gyulsz tőle és akkor elmegyünk hintáén<, jó? Ide hozzam a mackót? A meséskönyvet? Iste­nem, hát miért nem szólsz legalább?! A város csendjébe, mint óriás kandúr bele­nyávogott á sziréna. ' Légiriadó. Fónayné a baloldali falat ütötte öklével. biztonságosabb, a többiek meg az óvóhelyen kucorognak. Becsavarta a gyereket és az ajtó felé in­dult. Már lenyomta a kilincset, amikor eszébe jutott a katonaorvos intelme. Nem, nem sza­bad kimozdítani a gyereket az ágyból. Visz- s zavitte. Maga sem tudta miért, az ablakhoz ment. A sűrű sötétséget nézte és úgy érezte egy pil­lanatig: nincs egyedül. Katonai autó állt meg a ház előtt. Sietős lehetett a dolguk a németeknek, mert csak kiugráltak a kocsiból, még a tompított fényű lámpát is égve hagyták és rohantak az óvó­helyre. — örültek! — kapott fejéhez Fónayné és a gyerekhez rohant. Megint becsavarta, de most sem ment vele tovább, mint az ajtóig. Csendes volt a város, a levegőben ott vib­rált a halál. — Az óvóhelyre! Az óvóhelyre! — súgta dörögte, parancsolta egy belső hang Fónayné- nak. — Ha itt maradsz: itt biztos, hogy el­pusztul a gyereked, meg te is. Ott talán meg­nayne. — Nem! Nem! — kiabált a kis Pista és a gyerekkel együtt Fónayné a székre rogyott abban a pillanatban, amikor a hatalmas rob­banástól összedőlt a sok kis csecse-becse a kombináltszekrény vitrinjében. Rövid sorozatot repített a géppuska és a ház előtt várakozó német katona1 autóból fel­csapott a láng... Fónayné a gyerekkel a sa­rokba rohan!* oda, ahol a kiságya volt, mert ebben a rettenetes pillanatban is a gyerekre gondolt, akit talán a két fal véd valameny- nyire. A gyerek fölé hajolt, beszélt neki. Az egész asszony olyan volt most, mint egy e’e- ven óvóhely. Saját testével védte a gyerekét. A városra boruló sötétségvásznat itt-ott át­szakította a láng, amely hol sárgásán, hol vörösen, hol vöröses feketén csapott a ma­gasba. Fónayné fáradtnak érezte magát és nagyot sóhajtott, amikor ismét felvijjogott a sziréna. Vége a légiriadónak. Pistike mélyen, csúnyán lélegzett. Aludt. Fónaynét is elnyomta a fá­radtság. — Jaj, ne jöjjön közelebb édesanyám. Ha­lott ne fogja meg a gyereket. — Csak megnézem! — De akkor tegye hátra a kezét. Hozzá ne érjen! — vitatkozott álmában halott édes­anyjával, aki a gyerek fölé hffjolt és meg akarta csókolni. — Ne, ne! — kiáltott most már hangosan Fónqyné és felébredt. yufát gyújtott és megnézte a gye­reket. Pistike lázrózsás arcán iz- zadságcsöppek gyöngyöztek. Át­esett a krízisen. mrsT.ar t < vrxg

Next

/
Oldalképek
Tartalom