Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

2 NAPLÓ 1959. ÁPRILIS 85. 1 A politikai munka néhány kérdéséről hl Már az előbbiek során emlí­tettük, hogy a politikai mun­kának a különböző lehetősé­geket és eszközöket felhasz­nálva segítenie kell a párt ál­tal kitűzött célok megvalósítá­sát; a termelési feladatok vég­rehajtását, a párttagság és a dolgozó tömegek ideológiai­politikai nevelését. A ma előt­tünk álló sok és sokoldalú te­vékenységet kívánó feladat közül néhátny fontosabbra hív­juk fel partszervezeteink és politikai irtunkéval foglalkozó szerveink figyelmét. Ismeretes, hogy befejezéshez közeledik a pártoktatási év. Az oktatásban résztvevő párt­tagok és pártonkívüliek mar­xista-leninista felkészültségé­nek, azt oktatási év eredmé­nyességének szempontjából so­kat jelent, ha pártszerveze­teink és propagandistáink nagy gondot fordítanak az utolsó szemináriumok jó meg­szervezésére, az év során ta­nultak felidézésére és elmé­lyítésére, továbbá a SZKP XXI. kongresszusa nagyjelen­tőségű határozatainak és meg­állapításainak feldolgozására. Az utolsó foglalkozás ünnepé­lyessé tétele már szinte szo­kás, s helyes, hogy pártszerve­zeteink többsége készül is erre. Az év sikeres befejezése mellett már a jövő oktatási évre is kell gondolnunk. A hallgatók és a propagandisták jó kiválogatása és a szeminá­riumok megszervezése fontos feltétele az őszi jó kezdésnek. Ezért ha tavasztól őszig a sze- mi ráriumok munkája szünetel is, a pártszervezetek oktatás­sal és általában propagandá­val való foglalkozása nem szü­netelhet. Az elmúlt két .és félév alatt jelentős eredményeket értünk el.ßz iparban, a mezőgazdaság­ban és a politikai életben. Ezek lehetővé teszik — mond­ja a Központi Bizottság —, hogy gyorsabban lépjünk előre. A célkitűzések realitását iga­zolják az azóta pl. a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ben elért eredmények is. Az iparban nem kisebb fel­adat áll előttünk, mint 1959 végére teljesíteni az 1960-ra kitűzött célokat. Viszonylag rövidebb idő alatt gyorsabban előrelépni csak jobb munká­val lehet. Ez pedig szükséges­sé teszi, hogy a pártszerveze­tek jobban foglalkozzanak a termelés kérdéseivel, hogy a tcmegszervezetek politikai ere­jét is felhasználva mozgósít­sák a dolgozókat az üzem konkrét termelési feladatainak megoldására. Népünk' előrehaladása, a szocializmus építése megkí­vánja a több, jobb és olcsóbb termelést. Különösen szénbá­nyászati, építőanyag és építő­ipari, továbbá exportra terme­lő üzemeink párt- és tömeg­szervezeteinek van e téren je­lentős feladatuk. A párt- és a szakszervezetek a kitűzött cé­lok ismertetésével és magya­rázásával a dolgozók mozgó­sításával segítsék elő a veze­tés javítását, a termelékeny­ség emelését, a ki nem akna felhasználását, a takarékossá­got, a társadalmi tulajdon vé­delmét és még a többi sok fontos feladat megoldását. Mindezekben szerepe van már ma is a pártunk kongresszusa tiszteletére indított munka- versenynek: a komlói, a pécsi és a hidasi bányászok a ter­melési tervek túlteljesítésén és az önköltség csökkentésén munkálkodnak. A szocialista brigád cím elnyeréséért ver­seng az erőműépítkezés 32 bri gádja. Építőipari alapanyagot gyártó üzemeink versenyében jelentős helyet foglal el a mi­nőség javítása. A kongresszusi munkavei- seny széleskörű kibontakozta­tása érdekében végzendő poli­tikai munkában a kommunis­ták járjanak élen, s a párt- szervezetek segítsék a szak- szervezeteket, hogy magasabb színvonalra emelkedjék a munkaverseny érdekében vég­zendő politikai és szervező munkájuk. Helyes, ha a párt- szervezetek taggyűlésein mi­előbb megtárgyalják az üzem­ben folyó munkaverseny hely­zetét és megszabják a kom­munisták ezzel kapcsolatos fel­adatait. A május 1-ét megelő­ző ünnepi termelési hét —, ha jól kihasználjuk a lehetősége­ket a dolgozók mozgósítására — ismét jelentős előrelépést hozhat; Népgazdaságunk másik fon­tos ágában, a mezőgazdaság­ban is előre kell lépnünk. Többet is kell termelnünk, s a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is előre kell haladnunk. Álla­mi gazdasági dolgozóink, ter­melőszövetkezeti tagjaink és egyénileg dolgozó parasztjaink munkára, mozgósításában so­kat tehetnek falusi pártszer­vezeteink. 1 gok munkára mozgósításának és szocialista gondolkodásuk kialakításának — ami a ter­melőszövetkezetbe lépéssel csak megkezdődött és nem be­fejeződött — fontos és nélkü­lözhetetlen eszköze a meg­győzés, a felvilágosítás. A párt- és kormányhatáro­zatok, rendeletek ismertetése, a célkitűzések és feladatok magyarázása, a dolgozó pa­rasztok egyéni problémáival való foglalkozás, a helyi táv­lati tervek elkészítése és nép­szerűsítése stb. továbbra is fontos. Ezért termelőszövetke­zeti községeink és termelőszö­vetkezeteink pártszervezetei fordítsanak nagy gondot arra, hogy a politikai munka, a propaganda és az agitáció fo­lyamatosan és fokozottabban segítse a termelőszövetkezeti községek gazdasági és politi­kai megszilárdítását. Erősítsék a pártszervezeteket számbeli leg és politikailag. A kommu­nisták és a párthoz köze! álló pártonkívüli agitátorok bevo­násával javítsák és fokozzák a politikai munkát, s törekedje­nek a termelőszövetkezeti községek pezsgő politikai éle­tének kialakítására, A szocializmus teljes győzelme, Bakonyáin, ebben a világ­tól elzárt faluban is fejlődik az élet. A község még feb­ruár végén tsz-község lett és Gömczör Árpád elvtársat, a megyei tanács volt dolgozó­ját választotta meg a tsz elnökének. .Gömczör elvtárs­nak mezőgazdaságii főiskolá­ja van, személyében képzett és fáradhatatlan szorgalmú elvtáns került a tsz élére. A másik nagy újság: az utóbbi időkig élénk színi-élet folyt Bakonyáin. A fciszesék szín já tszócsopart ja a Leány- csel című háromfelvonásos színművet mutatta meg, a helyi vöröskereszt pedig négy egyfelvomásos színmű­vel lépett a falu népe elé. A bemutatott darabok nagy sikert arattak. Árvái Lajos ság szocialista átszervezését. Sok kisgyűlés, csoportos be- > szélgetés folyt ekkor a falvak- I . .' ban. Ezeken általános kérdé- A ^ vi“"t hwV retu eloretoreserol. a Szoviet- , ., . . . beszélgetésétől, ön­munkáshatalom erősítése megköveteli, hogy minden pártszervünk, pártszerveze­tünk és tömegszervezetünk a maga területén a lehetősége­ket felhasználva politikai fel­világosító munkával mozgósít­sa a dolgozókat a legfontosabb feladatok végrehajtására, erő­sítse a párt és a tömegek kap­csolatát, a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A na­gyobb eredmények eléréséhez az kell, hogy pártszerveze­teink megértsék; színvonala­sabbá, szervezettebbé és ál­A termelőszövetkezetek ta- | iandó jellegűvé kell tennünk vaszi fejlesztése során kitűnt, I a politikai felvilágosító mun- hogy a jó politikai munka je- | lentősen segíti a mezőgazda- 4 A szakszervezeti bizalmiválasztások néhány tapasztalata A Magyar Szakszervezetek alapszabálya kimondja: kétévenként újra kell választani az összes szakszervezeti szerveket a bizal­miaktól a központi vezetőségekig, négyéven­ként a szakszervezetek megyei tanácsait és a Szakszervezetek Országos Tanácsát. A szak- szervezeti szervek újjáválasztása Baranya me­gyében is megkezdődött. A bizalmiválasztá­sok a legtöbb üzemben már megtörténtek és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerve­zett munkások nagy érdeklődéssel vettek részt a választásokon, őszintén, nyíltan elmondot­ták véleményüket a bizalmiak eddigi munká­járól. A Pécsi Bőrgyárban például igazolat­lanul senki sem maradt távol a válaisztások- rói. A bfealmiválasztások eddigi tapasztalatai­ból megállapítható az is, hogy általában min­denütt érvényesült az az elv; olyan vezetőket választani a szakszervezeti szervekbe, akik felelősséget éreznek az őket megválasztó munkások, munkatársaik iránt, akik tudnak hatni a dolgozókra és alkalmasak arra a meg­tisztelő feladatra, hogy a munkásöntudat for­málói, munkások, munkatársaik nevelői le­gyenek. A bizalmiválasztások során minde­nütt biztosították, hogy a bizalmiak kijelölé­sénél a dolgozók véleménye érvényesüljön. Az üzemek többségében megtalálták a vá­lasztások lebonyolításának helyes formáit, biztosították a szakszervezeti demokrácia to­vábbfejlesztésének lehetőségeit. A Szigetvári Cipőgyárban például előfordult, hogy a meg­választott huszonegy bizalmi közül néhány­nak újraválasztását a jelölésnél nem javasol­ták. A szakszervezeti tagok ezzel azonban nem értettek egyet, kijelentették, hogy az említett bizalmiak munkája eredménytelen­ségének ők is okai és megígérték, hogy ezután jobban segítik a bizalmiakat. Az eddig megválasztott bizalmiak többségé­ről elmondhatjuk, olyan emberek, akik teljes meggyőződésükkel a munkáshatalom mellett állanak és akik a munkáshatalom erősítéséért, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításáért, a törvények és rendeletek betar­tásáért mindig készek dolgozni. Átoknak a megválasztását, akik a dolgozók bizalmát még nem érdemlik meg, általában mindenütt meg­tagadták. így például a pécsi fütőház kocsi­műhelyében is, ahol Terleczky Sándor min­denáron bizalmi szeretett volna lenni, de a szervezett munkások látták, hogy a régi bizal­mijuk alkalmasabb ennek a tisztségnek az ellátására. S nemcsak itt, hanem másutt is törődtek azzal, hogy többségében olyan bizal­mit válasszanak, aki a szakszervezeti munkát jól ismeri, több éves gyakorlattal rendelkezik, és munkatársai bizalmára minden tekintetben érdemes. A kedvező tapasztalatok ellenére fel kell hívni a figyelmet azonban arra is. hogy több szakszervezeti bizottság nem fordított kellő gondot a bizalmiválasztások előkészitésére. Ebből okulni kell, hogy az ezután sorrakerülő választások még eredményesebben szolgának szakszervezeti vezetőszervek megerősítését. Színi előadás Bakonyán HílíKK □ LENIN születésnapját ünnepelték szerdán este Mo­hácséit a Bartók Béla Műve­lődési Házban. Az ünnepségen a városi szimfonikus zenekar is közreműködött; — A SIKLÓSI vár helyre- állításának és idegenforgalmi felhasználásának problémáiról tart ankétot április 29-én a vár lovagtermében a Baranya me­lyei Tanács Végrehajtó Bízott sága. Az ankéten Ferenczy Károly építészmérnök, az Or­szágos Műemléki Felügyelőség munkatársa tart vitaindító elő adást. □ RENDBEHOZZAK a szi­I getvári Széchenyi utca járdá­ját. A munkára 200 ezer forin­tot fordítanak. retű előretöréséről, a Szovjet­unió és a szocialista országok sikereiről, népünk eredmé­nyeiről, a falu érdekéről és perspektívájáról, a munkás­paraszt szövetség erősítéséről, stb. folyt a szó. Jól egészítette ezt ki az egyéni agitáció. A megalakult termelőszövetkezeti községek­ben szinte nincs gazda, akivel ne beszélgettek volna az agi­tátorok. Ez a munka is meg­mutatta: lehet szót érteni a dolgozó parasztsággal, nem kell, s nem szabad hallgatni eredményeinkről és céljaink­ról. Most, amikor a termelőszö­vetkezeti községekben a meg­szilárdítással és a tavaszi munkák végzésével kapcsola­tos feladatok kerültek előtér­be, nem feledkezhetnek meg pártszervezeteink és általában szerveink arról sem, hogy a gazdasági megszilárdítást politikai munkával is kell se­gíteni, hogy az esetleges vitás zott lehetőségek feltárását és kérdések megoldásának, á ta­Kilenc réssleg; a vajsxlói vegyes KTSZ-ben Az Ormánság legnagyobb és legjobban működő kisipari I ermelős következe te, a Vajszlói Vegyes KTSZ kilenc részleg­gel dolgozik. A 44 taggal és 9 ipari tanulóval rendelkező kol­lektívában különösen jól mű­ködik a villanyszerelő és az építészeti részleg. A kőműve­sek moßt dolgoznak egy 60 000 forintos istállóé talakításon, mig a villanyszerelő részleg ■pontos és jó munkával, határ­időre el akarja készíteni Ózd­falu villamosítását, amelyre 100 ezer for intőt irányoztak elő. A KTSZ most újabb gépi berendezéssel igyekszik mun­káját pontosabbá és gyorsab­bá tenni: gabterfűrészt és kör­fűrészt szereznek be, valamint egy megfelelő cenetlap-prést és cemen-tcserép-gépet, ezenfe­lül hamarosan felállítják a dukkózó-gépet, olyan nagy az igény a dukikózás iránt, mivel a motorkerékpár-tulajdonosok szánna az előző évekhez képest megmlwBorozódott. feledt kacagásától és tarka a sok asszony- néptől, akiket kicsa- logatott a tavasz. Vetettek; Voltak, akik most először — közösen; Nagy Gergely a vetőgép mellett ha­ladt. Időnként oda- oda suhintott a lo­vaknak és ha kedve támadt, hátraszólt a gép után bandukoló Faragóménak. Jobban megy a munka, ha beszélgetnek; Dél felé járt az idő. A nap az égbolt kö­zepéről szórta suga­rait oly melegen, hogy egynémelyik ember ingujjra vet­kőzött. — Fene meleg van! — Az bizony, — válaszolt Faragóné és hozátette: — Nő- sülésre való Idő. Nem baj, ha az ember le­rúgja a takarót. — Már ez is kez­di! — gondolta ma­gában Gergely és a lovak közé vágott. Megugrottak. — Megbolondultál, hé!? — kiáltott Fa­ragómé és nagy tes­tét a gép után lódí­totta. Lihegett, mire utolérte. — Mi van veled, hé?! — Semmi! — vála­szolt Gergely nevet­ve. — Csak arra vol­tam kíváncsi tud-e még úgy futni, mint fiatalabb korában, amikor az ura ker­gette. — Nagy kujon vagy te Gergely! — nevetett huncutká­san Faragómé és meg fenyegette a bottal, amely ugyan nem er­re a célra, hanem ar­ra volt rendszeresít­ve, hogy a gépet piszkálják vele, ha elakadna. Gergely megértet­te a tréfát. Tudta, hogy célba talált. Visszafizetett. Min­Horváth, ha már kifogott rajta a nyúl, meg ez a Tóth Béni, hát ő is tovább ad­ja, azt amit kapott. Tölcsért formál a kezéből a szája elé és elkurjamtja ma­gát: — Fogják meg em­berek, fogják meg azt a myulat! Fogják Fészekkészítők j dig vele vannak el­foglalva. A minap is azt mondja a sok asszony előtt a Kiss Vince: — Aztán tudod-e mát kell csinálni az asszommyai a nász­éjszakán? Az asszonyok kun­cogtak, az egyikük meg epésen megje­gyezte: — Hát már hogy­ne tudná! A sarokba kell térdepeltetni ku­koricára. Erre már kitör a nevetés. — Fogják meg, fogják meg! — ug­rik fel Kóros László. Odakapja a fejét Gergely, hát egy nyúl fut keresztül a földön. Az öreg Horváth szájába veszi a két ujját és fütyül. Ma­gyarázza a mellette állónak: — A füttyszóra megáll, ha mon­dom! Nem áll meg. J— Üsd a térded komám, úgy talán jobban megáll! — így Tóth Béni az öreg Horvátinak. meg, mert a Nagy Gergely menyasszo­nyát viszi! Eltévesz­tette a falut és to­vább akar menni vele! Sokan a térdüket csapkodták, úgy ne­vettek. — Ne adj rájuk! Viccből teszik. Ezen mindenkinek keresz­tül kell esni — így Faragóné Gergely­nek. — Keresztül hát! — hagyta rá Gergely és hogy a tréfát fo­kozza, nekiiramodott. Futott és kétségbe­esetten kiabált úgy, mint ahogy legutóbb az egyik színdarab­éban. — Ne engedjék el­futni a nyulat! Elvi­szi a' menyasszonyo­mat! Ebédnél és otthon a faluban két napig mindenki arról be­szélt: „Talpraesett egy gyerek ez a Gergely“. Később meg így beszéltek' „Jó helyre kerül az a lány. A Gergely már kombinőltszoba bútort is vett. Uras- kodik!“­Megdolgozott érte! — tette hozzá Kovács Bálint. — Meg hát; -. i — hagyták rá. Gergely is hallott ezekről a beszélgeté­sekről. Tetszett neki a dolog. Amikor meg állt az első szobában, végignézte a bútor­darabokat, beleült a puha fotelba, oda­ment a nagy olaj­festményhez, amit a tsz, a tagok vettek ajándékba, akkor ar­ra gondolt: „Fészek- rakófc!* Ezt beszélik rólunk a faluban. Jó puha fészket rakunk magunknak, nem olyat, mint a vad­galamb, olyan össze­tákoltat“ Aztán eszébe jutott a nyúl história. Gyerek ko­rában olvasott olyan meséket, amikor em­ber állattá változik. Mi lett volna, ha a nyúl valóban Erzsat vitte volna. Mi let volna, mii tett vo ria Jaj lett volna an­nak a nyúlnak! Kint a másik szo­bában háromnegye­det jelzett a faliéira. _Hűha, de elment az idő! — állt fel Gergely, megnézte magát a tükörben, megfésülte a haját, megigazította nvak- kendőjét, magára vette a ballonikatoa­tot és kiment az ál­lomásra. P ontosan indult a vonat és cso­dák csodája, más­nap. húsvét vasár­napjának reggelén is pontosan érkezett, pedig akkor már töb­ben jöttek, Erzsi meg az égte násznép; □ A SZÉCHENYI Gimná­ziumban ma megemlékezést tartottak. Darwin születésének 150. „A fajok eredete” megje­lenésének. 100. évfordulójáról. Megemlékezés műsorában: Makiári György IV. c. oszt. tanuló „Darwin élete és uta- zásai”, Barte k Csaba IV. a. oszt. tanuló „Darwin munkás­sága”, Réőer Ferenc IV. b. oszt. tanuló „Darwinizmus mo­dem követői” címmel tartott előadást. — BÖLCSÖDÉT kapnak a Mohács-újvárosi édesanyák. . Az Újváros 8-as épületében május elsejéd nyílik inég egy húsz-személyes korszerű böl­csőde, melynek létrehozásához a városi tanács 36 ezer forintot ajánlott fel; □ A PÉCSI BELSPÉD Vál­lalat dolgozói második helye­zést értek el az AKIG válla­latai között indult „Üzemi balesetmentes“-mozgalomban, az év első negyedében. □ A MOZIÜZEMI Vállalat dolgozói is segítenek a nyugati városrészben épült egyes szá­mú óvóda játékokkal való fel­szerelésében. Az óvóda május másodikén rendezendő mese­délutánjára díjmentesen bo­csátanak rendelkezésre egy másfélórás mesefilmet. — HARMINCEZER látoga­tója volt eddig a SZMT-szék- házban rendezett híradástech­nikai kiállításnak, mely még vasárnap is nyitva tartja ka­puit. ~ ,A KORBORSÓ-szezon ra készülnék a Szigetvári Kon- zero gyárban. Az üzemben most nagykarbantartás és nagyta­karítás folyik, hogy május kö­zépén — május végén meg­SÄ“ “ <“«“«» tar­m,wJVrAvlTYN Ferenc festő­művész kuruc-sorozatából rö­^kl^várS^ ******* 3 íórerUk *?l**°**>6'ÄÄi Kt ho JÍtrd'Kánok*t * bu­likat hoznak forgalomba Pé­£2 * m1ásod,k negyedben. Szakemberek véleménye szerint nételMi/nUan.yas:ok tökéletesen Pótolják a fésűs-gyapjút. *ZkA ^TISZTÁBB hely- « szigetvári járásban: hZ—°’ Ibafa- Somogv- eátPén’ Dencshá^. Szeme­s sxssr*& ­mérJ2??SZnJ' állitatták be a szerkóm v Pecs~budai Élelmi- as bnUMhdelmi VáUa,at Ris­pen haitién ako, vróbakAt)- roltaíc Mivel TéTl ,ÍT** teZrZaU.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom