Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-24 / 95. szám
ns». ÁPRILIS 24. NAPLÓ 5 A gyarmati ifjúság napján A hősi múlt krónikája A „Pécsi Est“és a „nép ft Még suhog a gumiból Belga- Kongóban. Egyelőre még már ioog lábuk alatt a főid, a gyarmatosítók az urak. M a ünnepeljük a gyarmati ifjúság napját. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség április 24-ét, a bandungi értekezlet évfordulóját avatta a gyarmati és gyarmati sorból felszabadult ifjúsággal való szolidaritás napjává. Ezen a napon a vfflág haladó ifjúsága- azokra emlékezik, akik még nem nyerték el szabadságukat, akiket a haldokló imperializmus még mindig rabláncon tart. De szakadozik már ez a rablánc. Tizennégy esztendő alatt egymilliárd 400 millió ember rázta le a gyarmatosítók igáját, nyerte el függetlenségét. Szabaddá lett Kína, India, Indonézia és sok más ország. S a küzdelem tovább folyik, hogy a még rabszolga sorban sínylődő 160 millió ember is elnyerje szabadságát. Most Afrikán a sor. A fekete földrész elnyomottal már kimondták ítéletüket a XX. század modern kalózai fölött. Velük együtt szerte a világon a fiatalok százezrei követelik a szabadságot Kenyának, Ugandának, Kongónak, hogy miként Ázsiában, a Földnek ebben a részében is po/dórjává törjön a gyarmatosítók zsarnoki önkénye. Hogyan is él ma Rhodézia, Nyasza-föld, s a többi afrikai állam elnyomott népe? A Dél- Afrikai Unióban egy új törvény szerint .,.minden, délafrikai megkorbácsalandó, aki valamilyen módon a törvények elleni lépésre biztat, vagy másnak ilyen segítséget nyújt. Legkisebb büntetés 15 ostorcsapás“. Vajon milyen törvények lehetnek azok, amelyeket napjainkban korbács^ csal kell védeni? Ezeknek az országoknak bennszülött lakói í nem léphetnek be az európaiak részére fenntartott helyekre, még a templomokba sem. Tilos a „vegyes“ házasság, megszüntették a_ négerek munkanélküli segélyét. Legújabban törvény gondoskodik egyes fajok területi elkülönítéséről; E zekben az országikban a „kommunizmus elfojtására“ hozott törvény alapján már kilenc évvel ezelőtt betiltották a kommunista pártokat. A XX. század e rabszolgatartói azonban megfeledkeznek arról hogy már mások is tettek kísérletet a kommunizmus „elfojtására“. Elfelejtik, hogy a kommunizmus eszméi nem ismernek országhatárokat, hogy az igazság fényei az óceánon át is megvilágítják az elnyomottak értelmét és tettekre sónkéntik őket. Ezért csap egyre magasabbra a kizsák- mányolók iránti gyűlölet lángja, s bontakozik ki egyre szé- ’esebb tömegmozgalom a föld legreakciósabb kormányai ellen. Nincsenek egyedül a harcukban. Velük van a világ haladó ifjúsága, a magyar ifjúság is. Szolidaritásuk, testvéri együttérzésük különös erővel jut kifejezésre ma, a gyarmati ifjúság napján. Ezért fogadta szívébe a komlói ifjúság azt az iráni fiatalt, aki a hétfői ifjúsági gyűlés szónoka volt. A testvéri összefogás nagy érzése adta ajkára azokat a szavakat, melyet a kis bányószfámpa átvételekor mondott: „Bízom benne, hogy e kis bányászlámpa fénye nemsokára az én hazámban is világosságot gyújt.“ Ezért várja oly nagy szeretettel Pécs város ifjúsága a hétfői ünnepség két algériai résztvevőjét is. Ez a találkozás megmutatja majd: ifjúságunk szolidaritása, kifejezője lesz annak az elismerésnek, melyet a hős algériai nép szabadságharca iránt érzünk, M a azokra gondolunk, akik bőrük színe miatt megvetettek, akik őserdők és kaucsukiiütetvények béklyóiban görnyednek. Ma arra a kubai fiatalra is gondolunk, aki most egy éve itt volt közöttünk, a baranyai és Somogy megyei fiatalok szigetvári találkozóján. Mily napokat kacagott velünk, s he- verészett az öreg vár tavaszi pázsitján! Jó néhányan emlékszünk, akik vele voltunk, hogy milyen jóízűt ívott Villányban a vörösből. Amikor másnap az Üdülő szálló előtt sétáltunk, nem akarta elhinni, hogy ott munkások üdülnek. S akkor bevittük — és meggyőződött. Megígérte, hogy fiatal feleségével Pécsre jön majd nászúira. Azzal búcsúzott, hogy mire legközelebb találkozunk, talán már az ő hazája is szabad lesz. Igaza lett! Kuba lerázta az elnyomókat. És igazuk lesz az afrikai színeslbőrűeknek is, mert igaz a harcuk. Kupka Sándor A Liszt Ferenc Kórus Debrecenben A 130 tagú pécsi Liszt Ferenc Kórus, valamint a Pécsi Szimfonikus Zenekar 40 tagú részlege hétfőn este a debreceni Csokonai Színházban vendégszerepei, ahol Händel: Sámson című oratóriumát mutatják be. Még ma negyven év elmúltával is lekötelezettjei vagyunk a keresztényszocialista „Pécsi Est”-nek azért a sok „értékes” felvilágosításért, amellyel megkönnyítette a munkásmozgalom történetének feldolgozását. Alkalmat erre az a vad sajtókampány adott, amely a pécsi reakciós körök ellenforradalmi mozgolódását követte. Ebből az alkalomból felháborodva közölte, hogy Budapesten forradalmi törvényszék működik, melynek feladata a proletár államot veszélyeztető ellenforradalmárok ártalmatlanná tétele. Beszámolója végén megfontolatlanul kijelentette, hogy „pallossal nem lehet eszméket kitörölni a telkekből, a legújabb kor vívmányait nem lehet biztosítani azáltal, hogy azokat, akik .... nem tudnak szakítani a múlttal, egy fejjel rövidebbre szabjuk. Lelkekhez csak lélekkel lehet nyúlni”. („Pécsi Est” 1919 március 13.) Ha ez így van, akkor mivel magyarázzák a fekete reakció szóvivői azt a rengeteg véron tást. amivel Orgoványtöl 1945 ig bemocskolták a magyar történelem lapjait? Az sem utolsó dolog például, amit ugyanaz a lap a Magyar Tanácsköztársaságról mert állítani: „Ami Budapesten történik — írta — minden csak nem magyar, és nem is őlyasvala mi, amitől az általános társadalmi jólétet és békét remél- hetnők". (1919 május 13.) Szegeden persze más a helyzet Az ottani eseményeket, az ellenforradalmi kormány megalakulását, a horthysta „nemzeti hadsereg” szervezkedésé* a „legdemokratikusabb törekvésnek kell tekinteni” (u. o.) A Pécsi Est megpróbál „rávilágítani” az ellenforradalom lényegére. Természetesen a maga módján: „Ellenforradalom alatt nem szabad valami reakciós törekvést érteni, ezt a nép csinálta és a nép tartja Tanácsház épül Ofalun 200 ezer forint költséggel és jelentős társadalmi munka igénybevételével hamarosan megkezdődik a község tarrács- házának, egészségházának, kultúrházának építése. A KISZ-fiatalok már most jelentős társadalmi segítséget vállalt^ a hamarosan meginduló munkában. fenn. N-.n egy osztály: a munkásság éppúgy, mint az iparosok, földművesek és a tisztviselők ...” (1919 május 17.) A történelem azóta már régen megmutatta, hogy mi az *mit valóban a nép csinált. A forradalom felszabadította fömeg alkot. Az új, a szocialista társadalom felépítésének ezt a merészen magasba ívelő útját hatalma." ivari kombinátok, monumentális kulturális intézmények, nem pedig antant parancsszóra feWHtoÜ bitófák és rombadöntött városok szegélyezik, mint Horthy- éknál. No de lapozgassunk csak vissza a Pécsi Est elsárgult példányaiban. Csak őt nappal előbbre, 1919 május 12-re, amikor is a következőket írja: Az „ellenforradalom megindítója... az „ABC" a nemzetközi bolsexfizmus-elle- nes bizottság által irányított székely nemzeti tanács. Ehhez csatlakoztak a volt tisztviselőkből alakult tiszti század-,1^ amelyek közé. mihelyt nosság elé álltak, ezrével téptek az emberek. Különösen sok intelligens ember csatlakozott”. Ez volt tehát az ellenforra- damat kirobbantó „nép”, amelyet a frankhamisító Zadrnvetz püspök 1919 május 11-én a szegedi Mátyás téren a bolsev'z- mus elleni harc zászlajára felesketett! A madárvilág szerelmese Külön mesterség a famászás. Csak speciális mászóvassal és dupla biztosítós kötelekkel lehetséges, de a felszereléshez hozzátartozik még az oduhevllágltó periszkóp, a fényképezőgép, a látcső és különböző gyűjtőedények. Nyolc éves korában mászta meg az első fát madártojás reményében. Igaz, akkor még qyerekvirtusból, de mégsem pusztító szándékkal szedegette ki a rigó-, a verébfészikek tartalmát. Inkab valamiféle kutatószenvedély sarkallta, hogy megismerkedjék á papir- héjak mögött megbúvó élet rejtelmeivel. Az ornitológia, oológia ezer csodát feltáró világába csak később, diák korában nyert nagyobb betekintést, vagy ahogy mondja, Hermann Ottó könyvei ihlették gyűjtő, kutató munkára. így lett a madarászó Marci gyerekből egyéb ambíciói mellett, a honi madárvilág szakértője és. Németh _A Tudományos Akadémia \ Szelami Tyazoli, a korcsai gépállo más kiváló traktorosa lánctalpas traktorával tavaszi vetést végez. százaléka tartozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez. Érdemes elmondani, hogy az 1956-i III. pártkongresszus határozata szerint csak 1960- ban kellett volna elérni a földterület 70 százalékának szocialista nagyüzemi művelését. Ennek a hatalmas fejlődésnek fontos tényezője volt a mezőgazdaság állami támogatása. Nemesített vetőmagellátás, a szükségleteket kielégítő műtrágyamennyiség jutott a gazdaságoknak, ingyenes a növénytermelési tanácsadás és az állatorvosi ellátás. Ma több mint tízszer annyi mezőgazda- sági szakember segíti a parasztságot, mint 1945-ben. Tiranában mezőgazdasági szakiskolában, vidéken pedig szá- tooe szaktanfolyamon gondoskodnak a szakemberek számának növeléséről. A felszabadulás idején teljesen leromlott állatállomány felerősítéséhez igen sok segítséget kapott Albánia a szocialista tábor országaitól. Mintegy kétezer osztric, magyartarka és lebedinszkai fajta te- nyészmarha segítségével folyik a nemesítés és hasonló módon, importált tenyészállatokkal javítják a juhállományt is. Az állattenyésztés fellendülésének érzékeltetésére ismét összehasonlítás kínálkozik más balkáni országokkal. Albániában minden 100 hektárra 129,0 birka és kecske jut, Törökországban 52, Jugoszláviában 72 Görögországban 104. Megszűnt az analfabétizmus is. Falun az elemi, városban a 7 osztályos általános iskola elvégzése kötelező. Uj közép- és szakiskolák nyíltak, s az albán nép történelmében első ízben, egyetem nyílt meg Tiranában. Az irodalom és művészetek terén gyors fellendülés következett be, nemrég megszületett az első albán opera is: Prek Jakova „Mrika” című műve. A gazdasági és kulturális eredmények nyomán egyre növekszik az albán nép jóléte. Az első és második ötéves terv ben megvalósított hét árleszállítás nyomán több mint öt- milliárd lek megtakarításhoz jutott az albán nép. Albániának példája kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy mire képes egy nép, amelyet marxista párt vezet és a hatalmas szocialista tábor támogat. A párt vezetésével az albán nép bebizonyította életre-, valóságát és azt, hogy méltó a segítségre, amelyben a baráti országok részesítik. Az idei év az Albán Népköz- társaság ünnepi éve. A dolgozók elhatározták, hogy k.váló munkájukkal teszik emlékezetessé a felszabadulás utáni tizenötödik esztendőt, .« újabb nagy feladatokat tűztek maguk elé. Idén 17 százalékkal akarják emelni az ipari, 26 százalékkal a mezőgazdasági termelést. 37 900 hektár szűzföldet tesznek termővé, s több gyárat építenek. Valóban nagy feladatok ezek, de már az év első három hónapjának eredményei is azt bizonyítják, hogy terveink teljesülnek, a tizenötödik év országunk újabb nagy fellendülésének éve lesz. Iszuf Kursumi A fmkoptai új mMlMü húz homlokzata. MáTtóIíí m.a már a Magyar Ornitológiái Intézet külső mun 'katársaként tartják nyilván. Megbízólevelei vannak a Magyar Természttudományi Múzeumtól, amely egyébként nyíl vántartásba vette rendkívül gazdag madártojás gyűjteményét is. Az Országos Természetvédelmi Tanács meg engedélyt adott számára, hogy védet területen, (rezervátumokban) kutasson, ritka hont madarak fészkei után. — A gyűjtés egymagában nem tudomány — mondja '— és csak akikor válik azzá, ha a gyűjtemény adataiból tiszta képet kapunk a hazánkban fészkelő 195 madárfajta élet- lcörülménye*rffl\, szokásairól, fészkelési, Vcöltési viszonyairól, melyek a magyar madárkataszter elkészítésénél nélkülözhetetlenek. Az is kiderül, hogy az első országos oológiai értekezletet itt a pécsi lakásán tartották meg és itt hoztak, határozatot is az e téren folyó kutatások egységesítésére. Ezen egy cseppet sem csodálkoztunk, amikor megmutatta a kincseit a 149 madárfaj 630 fészekaljáról gyűjtött 3200 tojás preparátumát, amellyel a harmadik hitien áll az országban. A közönséges verébtojástól a rétisasig a legritkább fájók, köztük a vörösfejű gébics és a szürkeküllö-tojás preparátumai is a birtokában vannak, értéküket szinte nem is lehet felbecsülni. — Idáig még csak valahogy eljutottam — mondja. — de a százötvenedik fa) után egyre nehezebb a felkutatás. — Az -nész országot bebarangoltam már a gyűjteményért. Jövő héten is elutazik az alföld sziki-vizek vidékére, gulipán és szerecsensirály gyűjtésére, 1 aztán a Hanságra hamvas réti héjáért, Sasérre kis-kócsagért, Hortobágyra székicsér fészekaljáért. A szombat-vasárnapokat szinte mind ennek a munkának szenteli. A Nemzeti Múzeum már most nyilvántartja, s egykor majd igényli is a gyűjteményt, amely azonban csak akkor lesz egész, ha a még hiányzó 40—45 faj fészekaljainak is birtokába jut. Ehhez pedig becslése szerint újabb tíz esztendő szükséges. Bizony, ha meggondoljuk, hogy Németh Márton 59 éves lesz tíz év múlva, akkor „sietnie“ kell Ez pedig nem köny- nyü, különösen az ő esetébrá nem, hiszen a Szőlészeti Kutató Intézet vezetője is. kiadásában a Kultúrflóra sorozatban, hamarosan megjelenik a „Szőlő" című botanikai mű, amelynek Németh Márton is társszerzője. Ezzel egyidő- ben a „Borszőlő fajtáik határozó kulcsa" című ampelogra- fián dolgozik, amely négy nyel ven — orosz, angol, német, francia — kerül kiadásra. Nehéz lenne eldönteni, hogy a sokrétű elfoglaltság közül Egerésző ölyv fészekalja. melyik a legkedvesebb munkája. Éppoly óvatosan forgatta, mutogatta a műhöz készülő színes, művészi kivitelű illusztrációkat, mint amilyen vigyázva, még a napsugár elől is féltve a tarka tojásgyüjte- ményét. Mégis elárulta magát. — Addig nem nyugszom — mondotta, — amig a három legritkább madár, a kékcsőrú réce, a fehérhátú fakopács, vagy a tavicankó valamelyikének meg nem lelem a fészek alját... Hirtelen rászól a közben odakotnyeleskedő fiára, az ötéves Leventére, aid a kincset érő tojásgyüjteményt kissé túlzott érdeklődéssel szemléli. De a másik szavában már nvai büszkeség bújkál: — A három fiam közül őt érdekli legjobban a gyűjteményem. Úgy hisszük, ezek után nem leéli újabb bizonyíték.