Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM ARA: 5« FILLÉR PÉNTEK, 1959. ÁPRILIS 24. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén hozott rendeletet az állami tulajdonban lévő kisebb házingatlanok elidegenítésének szabályozásá­ról. A Minisztertanács meghallgatta az épí­tésügyi miniszter előterjesztését a műemlék- védelemről és elhatározta a műemlékvédelem megjavítását. Meghallgatta és jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését az állami építőipar irányító tevékenységének vizsgálatáról. Rendelettel szabályozta a dol­gozók általános gimnáziumi és közgazdasági technikumi továbbtanulását, majd folyó ügye­ket tárgyalt. Verseny és szaktudás 1 Lovász Béla kiváló vasasi esapatvezető vájár mondotta egyszer, amibor a csapata ál­tal elért szép eredmények tit­kairól faggattam, hogy „ered­ményesen csak az tud lolgoz- to, versenyezni, aki érti a szakmáját, akinek megfelelő a szaktudása.“ Hozzátette niég, hogy a nyers fizikai erő jelen­tősege még a bányászatban is egyre inkább háttérbe szo­rul, s helyébe az ügyesség a szaikképzettség lép. Annák, aki ismeri a szakmáját, a leg­jobb munkafogásokajt, ’ helye­sen osztja be a munkaidejét, s nem csak kézzel, hanem ész- szel is dolgozik, nem kell at­tól tartania, hogy lemarad » versenybe»; Lovász Béla véleményének helyességét sok minden bizo­nyítja. Bizonyíték már maga az a tény is, hogy a szocia­lista munkaversenyhen azok a munkacsapatok, brigádok érik el a legszebb eredményt, amelynek tagjai, vezetői egyenként is kiváló ismerői szakmájuknak, munkaterüle­tüknek. Semmi esetre sem le­het véletlen például, hogy a pécsi tröszt fejtési csapatai­nak versenyében a műit hó­napban Hankisz József vasasi csapata bizonyult a legjobb­nak Kis Ko^cs István péce- bányai és Bokor József sza­bolcsi csapata előtt. Hankisz József ugyanis éppúgy, mint Bokor József és Kis Kovács István üzemének egyik leg­jobb szakmunkása, csapatve­zető vájárja, olyan emberek, akik ügy ismerik a bányát, mint a tenyerüket, pontosan tudják, hogy milyen helyzet­ben mit kell cselekedniök. S ez igen nagy előny azokkal szemben, akik kevésbé isme­rik szakmájukat, akiknek a munka köziben jelentkező ne­hézségek leküzdése komoly gondot okoz; A szaktudásnak, a sokoldalú és magas színvonalú szakmai képzettségnek persze nemcsak a bányászok között, hanem az élet minden területén nagy a jelentősége. Tény viszont, hogy ma még nemcsak jó, ha­nem kevósbbé jó esztergályo­saink, marósaink, kőművese­ink, villanyszerelőink, lakato­saink, korogosaink, kesztyű- szabászaink stb. is vannak, hogy a jó és a kevésbé jó szakmunkásaink közötti arány nem éppen a legkedvezőbb. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a jó, a sokoldalúan kép­zett szakmunkások aránya nem növekszik a kívánt mér­tékben. A bányákban például egyre kevesebb az olyan vá­jár, aki minden munkahelyen egyaránt használható, sőt még a fejtési vájárok között is ke­vés olyan akad, aki a fejtés­nek bármelyik részén egyfor­mán eredményes munkát tud végezni. Indokolt tehát beszélni ar­ról, bogy a párt márciusi ha­tározatának a megvalósítása, a szocialista munkaverseny fellendítése, a verseny sikere részben attól is függ, hogyan sikerül majd magasabbra emelnünk a munkások szak­mai képzettségét. A szakmai műveltség fokozásának sok ismert módja van. A szak­munkások egy része — élve a lehetőségekkel — az esti technikumokban tanul. Belő­lük műszaki középkáderek, esetleg mérnökök lesznek. Számuk a szakmunkások szá­mához viszonyítva meglehető­sen kicsi. Az üzemek egy ré­szében tartanak szakmai tan­folyamokat is. Ezek a tanfo­lyamok igen eredményes esz­közei a szakmunkások tovább képzésének. A baj csupán az, hogy a kulcsiparágaikban ilyen tanfolyamokat csak el­vétve vagy nem a óéinak meg felelően takarnak. A vájárok többsége például a vájár-vizsga után a balesetvédelmi okta­tást kivéve más képzésiben nem részesük Még saamorúbfe képet ka­punk, ha a szakmunkások ön­képzését vizsgáljuk. Sajnos, ma még kevés az olyan szak­munkás, aki önszorgalombó1 szakkönyvetee* olvas, aki a mindennapi munkája elvégzé­se után is érdeklődik a szak­maja iránt, aki magasabb szintű ismeretekre is szert akar tenni. Éppen ezért csak helyeselni lehet azokat a kez­deményezéseket, amelyek né­hány üzemünkben már a szak­munkások — de főleg a mű­szákiak — szervezett tovább­képzésére irányulnák. A kom­lói III-as aknán az utóbbi két évben elért kimagasló ered­mények egyik alapvető ténye­zője is az volt, hogy a bánya vezetői igen sokat törődtek a műszakiak szakmai képzett­ségének emelésével, lehetővé tették, hogy vájárjaik is meg­ismerkedjenek a legújabb munkamódszerekkel. A III-as aknai vájárok a TH idomok-, kai történő biztosítást, az omlasztást tapasztalatcseréken sajátították éL A tapasztalatcseréről, mint a szakmai képzettség növelé­sének egyik leghatásosabb és legnépszerűbb módszeréről kü­lön is beszélni kell. Nincs Ba­ranyában olyan műszaki, gaz­dasági vezető, aki a tapaszta­latcserét hiábavaló, felesleges dolognak tartaná, ha éppen arról volna szó, hogy valame­lyik külföldi országban ta­pasztalatcsere-látogatást te­het. Sokszor hallottam már, hogy egy-egy külföldi tanul­mányútnak milyen nagy a je­lentősége. S ez igaz is. Sőt ör­vendetes, hogy egyre több ba­ranyai műszaki és gazdasági vezetőnek nyílik alkalma kül­földre látogatni, mert igy sok haszmos tapasztalattal le­szünk gazdagabbak. Hiba azonban, hogy arról elfeled­keztünk: nemcsak külföldön lehet tanulni. Itthon is lehet. A pécsi bányászoknak van mát tanülniofc a komlói akt ó1 és fordítva, az egyik építő­ipari vállalatunk tanulhat a másiktól stb. Sőt még enné1 is egyszerűbb a kérdés, mé? ennél is könnyebb megold á« kínálkozik. Az üzemen belüli tapasztalatcsere felelevenítése Egy-egy bányában 10—40 vagy ennél több fejtési csapat is dolgozik. Az egyik jobban, a másik rosszabbul. Mégis rit­kán fordul elő, hogy a rosszul dolgozó csapat vezetője taná­csot kér a jobbiktól vagy eset­leg a munkahelyére is elláto­gat tapasztalatokat gyűjteni. Nehéz megérteni azt a merev elzárkózást ás, amelyet az üze­mek vezetői .tanúsítanak üzemrészek, a brigádok kö­zötti tapasztalatcserével szem­ben. Egy részük azért nem engedélyezi, mert „fentről“ nem kapott utasítást erre, má­sik részük arra hivatkozik, hogy nem tudja elszámolni azt a műszakot, amit egy-egy szakmunkás esetleg tapaszta­latcserével tölt el. De mindez csupán kifogás, amelyben a tapasztalatcsere, a szakmun­kásak továbbképzésének lebe­csülése nyilvánul meg. Igaz. vannak kivételek is. István- aiknián például az olyan idő? csapatvezető vájároknak, akik nemsokára nyugdíjba vonul­nak, lehetővé teszik, hogy ma az egyik, holnap a másik csa­patban dolgozzanak s így év­tizedek alatt összegyűlt sok­sok tapasztalatukat, szakma* ismereteiket minél több bá­nyásznak adják át. Szervezer* (FolgtotAs * 4. (Maion) A pártkongresszus tiszteletére Vállalták — teljesítik A májas L megünneplésére készülő bányászaink a kong­resszusi verseny áprilisi sza­kaszában is jó teljesítménye­ket értek eh A második dekád eredményeinek értékelése után a Pécsi Szénbányázati Tröszt 105 százalékos tervtel­jesítési eredményéről adha­tunk hírt. A tervteljesitésben Vasas lett az első 105,6 százalékos, második Szabolcs 105,5 száza­lékos, harmadik Pécshanya 103,9 százalékos eredményé­vé!. A Komló—Pécs közötti párosverseny állása április 20-án azt mutatja, hogy a pécsi trösrt 1,2 százalékkal megelőzte Komlót. Az élüzem szint teljesítésé­ben az 1959. dső negyedében összüzemi teljesítmény szem­pontjából Szabolcs az első 101,8 százalékkal, viszont a baleseti gyakoriság meghalad­ta az élüzem feltétel szintjét A magyar párt- és éorményknld'iitség meglátogatta Vietnam legnagyobb szénbányáját Hanoi (MTI). A Vietnamban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség háromnapos vidéki útja során csütörtökön reggel Haipomgból Hongba! városába érkezett A küldöttség tagjai a délután folyamán Cam Pba szén­bányába látogattak el. Az útvonal mentén, amerre a küldött­ség gépkocsijai elhaladtak, a vietnami dolgozók ezrei köszön­tötték a magyar vendégeket Este Hongba! városának párt- és állami vezetői látták és ezt a termelési terv telje­sítésével sem érte éL Pécsbá- nyának és Vasasnak az fesz- üzemi teljesítményben kellett volna többet nyújtani a felté­tetek biztosításához, viszont termelési tervüket jóval a megállapított normán felül teljesítették. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját legkö­zelebb a pécsi bányászok sze­retnék elnyerni. A feltételek­nek az első negyedévben ele­get is tettek. A Komlói Szén- bányászati Tröszt dolgozói, az első negyedévben 1 százalé­kos előnyt szereztek, a pécsi bányászok most azért harcol­nak. hogy a jelenleg elért szér eredményeiket megtarthassák és így biztosítsák a lemara­dás pótlását te, Ma dotal sorsolják a lottót Ezen a héten kerül sor a hónap utolsó lottóhúzására, A 17. játékheti sorsolást áp­rilis 24-én, pénteken délelőtt . 10 órai kezdettel Mohácson tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezúttal kisorsolják azt 's, hogy az áprilisa 4 játékhét közül melyiknek a szelvé­nyed vesznek részt a követ­kező tárgytnyeresmény-húzá- som. Argentin képviselők érkeztek Budapestre Az Interparlamemtális Unió magyar csoportjának meghí­vására csütörtökön reggel Bu­dapestre érkezett Juan Lopez; az argentin parlament külügyi bizottságának elnöke és Jorge •Julio Greco, a parlament kül­ügyi bizottságának tanácsosa. 22303 hízott sertés, 45000 mázsa hízott marha A járási tanácsok összesítet­ték már a területükön működő le nongnai varosamuc pan- es auann veioeioi vacsorán ■ ■—- ", ----------- , vendégül a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait. | termelőszövetkezetek termele­Korszerűs'tik a Liszt Ferenc hangversenytermet Latsunk hasábjain is kifogá­soltuk már a pécsi Liszt Fe­renc hangversenytereim kor­szerűtlenségét. A hangverseny­teremben hétről-hétre rend­szeresen tartanak előadást, s nemcsak pécsiek, hanem kül­földi vendégek is dobogóra lépnek itt Törődnek-e az ille­tékesek a terem megszépítésé­vel, vanmak-e tervek az újjá­üveg előcsarnok helyett két­szer aktkara társalgó épül, a je­lenlegi öltöző megszűnik és he­lyette egy belső szoba és két öltöző létesül. Megoldódik a ruhatár problémája és a zene­kar hangoló helyisége is, mert a budai I. pártszervezettel történt csere felszabadította a hangversenyterem . melletti egyik nagy helyiséget, amely ezután a szimfonikus zenekar, ségyetésében biztosította, de jelentős segítséget nyújtott a P1K is. A korszerűsítés tervei elkészültek, s az építési enge­délyt is már jóváhagyták. — fejezte be nyilatkozatát Antal Gyöngy.­tó terveit. A megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportja most dolgozik a megyei össze­sítőn. Még nem kész, de máris egy-két olyan adatra lehet ta­lálni ebben az összesítőben, amely igen. magnyugtató. Meg nyugtató a termelőszövetkeze­tek tagjai, a városi dolgozók számára. A készülő tervössze­sítőből többek között kiderül: a megye termelőszövetkezetei ebben a gazdasági évben a tervek szerint 22 303 hízott sertést és mintegy 45 000 má­zsa hízott, szarvasmarhát ad­nak el az államnak. /Vem okozott nagyobb károkat a fagy építésre? Ezt kérdeztük meg Antal György elvtárstól, a Ze­neművészeti Szakiskola igaz­gatójától; — A hiányosságokról mi is tudunk. De örömmel mondha­tom, hogy hangversenyter­münk korszerűsítését a leg­rövidebb időn belül megkezd­jük és még ez év szeptembere előtt befejezzük. A jelenlegi Ezúttal nem a gyár terme­lési eredményeiről, a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny- mozgalomról számolunk be ol­vasóinknak, hanem arról a lá­zas előkészületről, mely széles körben foglalkoztatja a veze­tőket és munkásokat egyaránt. Az idei május 1-ét a Mohácsi Selyemszövőgyár dolgozói is felejthetetlenné akarják tenni, az ünnep jelentőségéhez mél­tóan tartalmában és külsősé­gekben is kifejezésre kívánják juttatni a nemzetközi munkás- osztály ügye melletti harcos kiállásukat. E cél érdekében az üzemi pártszervezet irányításával április 22-én az ünnepségeket előkészítő operatív bizottság megbeszélést tartott, ahol rész­leteiben is kidolgozták a má­jus 1-vel kapcsolatos feladato­kat. A dolgozók reggel a gyárban gyülekeznek, innét indulnak a tanácsház előtti térre. A me­net élén sötétkék aljban és fe­hér blúzban 10 fiatal leány halad, kezükben tartva a „Se­a szakiskolai zenekarok, vala­mint a Liszt Ferenc Kórus pró bahelyisége lesz. Megjavítjuk a terem világítását és kényel­mesebbé tesszük az ülőhelye­ket. Csinosítjuk a bejáratot, az utcafrontot a Kertészeti Vál­lalat rendezi. A költségeket a Művelődésügyi Minisztérium a lyemgyár” betűit. A lányok után három fehéringes zászló­vivő következik, a zászlósok nyomában pedig az üzem szak­mai és politikai vezetői. Külön színfoltja lesz a me­netnek a gyár dolgozói által készített földgömb, melynek tetején egy fehér galambot helyeznek el. A gömbről a kö­vetkező jelszót olvashatjuk la: „Békét a világnak”. Továbbá a gömbön levő 12 karikából 12 különböző színű selyemfonal fut körbe, 12 táncruhába öltö­zött kislány kezében. A föld­gömbhöz tartozókat követően jönnek majd a gyár legjobb­jai: a jelvényes „Kiváló Dol­gozók”, mindegyik kezében tartva egy-egy nagy virág­csokrot. A menet sorrendjének ter­mészetesen megvan a maga logikája. A 30 kiváló dolgozó után — akik a legtöbbet tet­tek felszabadulásunk óta a gyár életének, kapacitásának fejlődéséért — egy teherautóra szerelt szabályos kis kiállítás következik. E kis kiállításon bemutatják a gyár 1945. előtti Talán soha nem figyelték az emberek az idő járás jelen­tést úgy, mint a múlt napok­ban. Mindenki aggódott, min­denki féltette a termést. Éj­szakánként füsttenger borította azokat a földeket, ahol fagyra érzékenyebb növények voltak. A nagy veszély elmúlott és szerencsére nagyobb kárt nem okozott. Ebben nem kis része van az embernek. termékeit, összehasonlítva a jelenlegivel. Ezenkívül szá­mokkal is illusztrálják a gyár 14 éves fejlődését, bemutatják az üzem felszabadulás előtti kapacitását és a mait. A felsorolt színpompás lát­ványosságok után zárkóznak fel a gyár dolgozói: asszonyok, lányok, idősek, fiatalok, párt­tagok és pártcmkívüliek. Az asszonyok és lányok vala­mennyien pirospettyes kendő­ben jelennek meg. Eddig tartana csak a május elsejei program? Nem, az ope­ratív bizottság egész napra, sőt másnap reggelig gondosko­dott a gyár munkásainak szó­rakoztatásáról. A felvonulók az ünnepség után visszatér­nek az üzembe, ahol közös tíz­órain vesznek részt. Utána kis pihenés, majd délután 5 óra­kor kultúrműsorral folytató­dik, ahol a gyári színjátszók, táncosok és énekesek mutat­ják be tudásukat a nagy csa­lád előtt. Ezután pedig, mint minde­nütt: következik a reggelig tartó táncmulatság, A gyümölcsösökben itt-ot,t kisebb-nagyobb kár mutatko­zik, különösen a kajszinak és á diónak ártott; — Mi lesz a szőlővel, a vil­lányi szőlővel?! — sóhajtot­tunk akkor és most megnyug­vással vesszük tudomásul: a villányi szőlőben jóformán semmi kárt nem okozott a fagy. Ebben részük van a vil­lányi szőlészet dolgozóinak, de része van a honvédségnek és a tűzoltóságnak is. ök is segí­tettek a fagyveszély elhárítá­sában. A honvédség mintegy ezer ködgyertyát bocsátott a gazdaság rendelkezésére. A Bükkösdi Állami Gazda­ságban, a Komlói Kertészeti Vállalatnál és másutt is ered­ménnyel használták a köd­gyertyákat. Tegnap bent járt a komlói kertészet egyik vezető­je a MÜNÖSZER-nél: — Mindenünk megmaradt ’ — újságolta és még vagy há­rom tucat ködgyertyával tért haza. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályéin is csak dicsé­rettel tudnak szólni arról az összefogásról, ami most a fagy veszély idején megmutatkozott. Mindenki kereste annak lehe­tőségét: hogyan tudná meg­menteni a maga, a közös ter­mését. — Egy nap alatt, kedden es­tig több mint ezer ködgyer­tyát vittek el a MÜNÖSZER- től! — mondták a megyei ta­nácson és hozzátették: — De már ismét korlátlan mennyi­ségű ködgyertyát lehet kapni.'.. Készenlétben vannak a köd­gyertyák, a nedves szalmaku- pacok, hogy az ember meg­vívja harcát a rapszódikus természettel a nagyobb ter­més, a jobb élet érdekét*«* Zeneművészeti Szakiskola költ Május 1-re készülnek a Mohácsi Selyemszövőgyár dolgozói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom