Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

1959. ÁPRILIS 22. N A PLO 3 •• Ünnepi megemlékezés Lenin születésének 89. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) — Lénáin híres volt roppant munkabírásáról és hallhatat­lan nagy energiájáról. Fárad­hatatlan volt a tanulásban, szervezésben, a munkában, ha embermilliók somsáról volt szó. A zömök, keménykötésű test­ben valósággal forrt és pezs- gett az életerő. II leninizmus a világkultúra legnagyobb vívmánya Lenin volt a Világ első szov­jet szocialista államának meg­szervezője. A párt és a szovjet kormány Lénán vezetésével mozgósította a munkásosztályt és az összes dolgozókat a haza védelmére. Lénán vezetésével szervezte meg a fiatal Szovjet Köztársaság a külföldi inter­venciósokon és belföldi ellen­forradalmon aratott győzel­mét. Abból a zseniális tételből ki­indulva, hogy a szocialista tár­sadalmat fel lehet építeni egy országiban is, Lenin kidolgozta a sikeres szocialista építés feladatait, formáit, és módszereit, és megmutatta a kommunista társadalom építésének útját. Meghatározta a munkásosztály és a parasztság szövetségének, a szocialista ipar és a paraszti gazdaság összefogásának szo­cialista formáit. Tervet készí­tett a parasztságnak a szövet­kezetek révén a szocializmus építésébe váló fokozatos bevo­nására. Lenin elvtárs vezetésé­vel tette meg a szovjet nép az első lépéseket a szocializmus építése útján. Lenin az új korszák tapasz­talatai alapján gyarapította a marxizmus eszmei gazdagságát, továbbfejlesztette és új fejlő­dési fokra emelte azt. A leni­nizmus, az imperializmus és a prole t ár-forradalmak korának marxizmusa, — a leninizmus. az orosz kultúra és a világ­kultúra legnagyobb vívmánya. A leninizmust harcossága és forradahnisága jellemzi. A le­nini zmusnak ezt a sajátosságát az magyarázza, hogy a leniniz­mus a proletárforradalom ból nőtt ki és az opportunizmus elleni harcokban erősödői t meg, abban a harcban, amely nélkülözhetetlen feltétele a kapitalizmus feletti győzelem­nek. A lenini esnnék történelmi alapot öltöttek a szocialista gukat a szabadságra és füg­getlenségre. A leninizmus eszméi testet öltöttek a kis és nagy népek, a népcsoportok és nemzetiségiek közötti igaz és őszinte barát­ságban. megbecsülésben és segítségnyújtásban. A világ tekintélyes darabján a múlté a viszálykodás, a gyűlölködés és más népeik, nemzetek lebecsü­lése, A mi korunkban a nemzet­köziségnek, a világ dolgozói szolidaritásának olyan erői kovácsolódtak ki, amelyek a mai történelem leghatéko­nyabb lendítő erejévé vál­tak, A ml korunk embereinek és vezetőinek alapeszméjét amar- xizmus-leninitzmus alapeszméi adják. A leninizmus az embe­rek millióinak tudatába jutva anyagi erővé válik: megragad­ja az embereket, népeket, nagy tömegeket késztet nagy tettek­re, milliókat sarkall tudatos cselekvésre, arra, hogy az egész világon mielőbb győze­delmeskedjen a szocializmus. A leninizmus születése pil­lanatától fogva az emberiség elemi érdekének, a béke vé­delmének szolgálatában állt és védelmébe vette a derűs alkotás^ a népek, családok és egyes emberek nyugalmát és biztonságát. A iendnázmushoz való hűség e területen is arra kötelez bennünket, hogy meg kell küzdeni a háborús gyuj- togatókkal és biztosítani kell az emberek nyugalmát Lenin eszmél történelmileg rövid idő alatt diadalmaskod­tak. Lenint és eszméit, ma a világ minden táján ismerik, a magyar paraszt épp úgy, mint az angol munkás, a pá­rizsi egyetem tanára épp úgy, mint a magyar úttörői A lenini «marnék koreszmé­vé váltak. Miben rejlik . leninizmus életereje? Abban, hogy a le- ninizmus az egyetemes embe­ri haladás, minden ország tár­sadalmi és gazdasági haladá­sának tanítása, az emberiség boldogulásának záloga. A ter­mészet és társadalom fejlődé­sének törvényein alapuló igaz tanítás a leninizmus, nem „speciális orosz“ jelenség, a leninizmus forradalmi elmé­lete a szocialista forradalom­nak, amely példa más orszá­gok és népek számára. A le­ninizmus eszméi, a múlt, a je­len és jövő eszméi, amelyek a kommunista világrend lét­rejöttében teljesednek ki. Megvalósítjuk Lenin hagyatékát A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa új távlatokat nyitott meg a kom­munizmus építése, az egész emberiség előtt. Ez a kong­resszus olyan kort készít elő, amelyben nem lesz többé ki­zsákmányolás, alárendeltség, amelyben nem lesz megosztott az emberiség, amely az örök béke és az emberi boldogu­lás birodalma lesz. Az SZKP XXI. kongresszu­sa Lenin pártjának, Lenin világot átalakító forradal­mi eszméinek nagyszerű örö­köse és folytatója. A XXI. kongresszus tanács­kozásain. határozatában és programján végigvonul a leni- názmus szelleme. Ez a kong­resszus nagy figyelmet szen­telt az élet új feltörő és ele- /en vonásaira. Szakított min­den sablonnal és a kommu­nizmus felépítésére irányítot­ta az egész világ figyelmét. A Szovjetunió hétéves ter­ve jelentős lépés a kommu­nizmus anyagi és technikai bázisának megteremtésében, a két világrendszer gazdasági versenyében — a szocializmus javára. A XXI. kongresszus bátor és alkotó elméleti téte­lei a kommunizmusba való át­menetre, a nemzetközi munkás mozgalomra vonatkozóan — ez mind a lenini tanítások to­vábbfejlesztése és alkalmazá­sa. Ez új erőt ad a nemzet­közi munkásmozgalomnak, közvetlenül kihat a világ erő­viszonyainak és a nemzetközi politikának kialakulására. Olyan erőket képviselt ez a kongresszus, amely legyőzhe­tetlen, amely elérhető közel­ségbe hozta a kommunizmust, amely valóraváltja az emberi­ség legjobbjainak és milliárd- jadnak álmát, felépíti az új világrendet. Ez lesz az as életforma, amelynek alapjait Lenin fektette le és amelyekért többet senki sem tett. ö volt az az ember, akinél jobban nem szerettek még sen­kit a dolgozó százmilliók, és akinél jobban nem gyűlölt még senkit a reakció és a bur­zsoázia. És Lénán mindkettő­re rászolgált. Nem hiába mondta róla Gorkij: „Nem volt még ember, aki úgy rá­szolgált volna az emberiség örök emlékezetére, mint Le­nin“. Lenin neve és Lenin nagy cselekedetei és Lenin tanításai élni fognak évszázadokon, év­ezredeken át Lenin zászlaja legyőzhetetlen! Földes Amdrásné elvtáhsnő beszéde után filmvetítés kö­vetkezett. Bemutatásra került a Történetek Leninről című szovjet film. Egységes rendszert vezetlek be a termelií- szüveikezeli tagok háztáji gazdaságának biztosítására A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságának biztosí­tására az Állami Biztosító egy­séges rendszert vezetett be, amely egyesíti a tűz-, jég-, ál­lat- és baleset-biztos ítást. Az egységes biztosítás díja évi 130 forint. A háztáji gazdaságok tehe­nének balesete vagy betegség következtében történő elhullá­sa vagy kényszervágása ese­tén ezer forintot térítenek meg. Ha a jégveréstől elpusz­tított vetést kdszántják és a 'kiszántott növény már csak más mövényféleséggel pótol­ható, akkor május 15. előtti jégverés esetén holdanként 1900 forintot, május 15. utáni károsodás esetén pedig 2200 világrend kialakulásában. Ennek g, világnap vezető forintot fizet a biztosító. Ha a kiszántott növény más növény­féleséggel nem pótolható, hol­danként 2600 forint a kártérí­tési összeg. Az általános bizto­sítás kiterjed a biztosított ter­melőszövetkezeti tag baleseté­re is. Halál esetén 7500 forin­tot, teljes rokkantság esetén 15 000 forintot, részleges rok­kantság esetén pedig a rok­kantság foka szerint fizet kár­térítést a biztosító. A biztosítási díjat egy ősz- szegben kell kifizetni. Ha a tér melőszövetkezet tagjai csopor­tosan kötnek biztosítást ház­táji gazdaságukra, akkor a díj megfizetésére október Sí­ig kaphatnak haladékok Nagyobb leltárfegyelmet! Nemcsak az csal, aki az államot, hanem az is, aki a vásárlót károsítja meg Meglepő statisztika került a minap a kezembe. Az ál­lami és a szövetkezeti ke­reskedelemben a múlt év­ben tapasztalt leltárhiányo­kat és leltártöbbleteket tar­talmazta. Nem az a megle­pő ebben a statisztikában, hogy a múlt évben is vol­tak olyan boltvezetők, eláru­sítók, akiknek enyves a ke­zük, tág a lelkiismeretük, s „edzett’ képükön a bőr. El voltunk készülve rá, hogy lesznek ilyenek, s senki sem gondolta azt, hogy egy év alatt a csalásra, lopásra, sik­kasztásra hajlamos emberek írmagja is elpusztult Számí­tottunk arra, hogy az állami és szövetkezeti kereskede­lemben a múlt év végén s ez év elején lefolytatott leltá­rozások feltárnák majd ki- sebb-nagyobb összegű hiá­nyokat is, de bíztunk abban, hogy ezek a hiányok a múlt évinél kisebbek lesznek. A feltárt leltárhiányok azonban még mindig tetemes összegre rúgnák. A földmü- vesszövetkezeteknél például kilenc hónap alatt 1 799 000, a különböző kereskedelmi vállalatoknál egy év alatt 742 000 forint hiány kelet­kezett, mutatva, hogy a jö­vőben még jobban meg kell válogatni azokat, akikre az állami és szövetkezeti tulaj­don kezelését bízzuk, hogy ezután még jobban a kör­mére kell néznünk azoknak, akik még mindig munka nélküli jövedelemre vágy­nak. A kereskedelmi válla­latok vezetőire, az ellenőr­zéssel megbízott szervekre vár az a feladat, hogy a ke­reskedelmi hálózatot meg­tisztítsák az oda nem való elemektől, hogy az ellenőr­zések szigorításával meggá­tolják a társadalmi tulajdon elleni bűntettek elkövetését, gátat vessenek a pazarlás­nak, ne tűrjék a felelőtlen­séget. Tehát e téren is sok még a tennivaló, A meglepetést az okozta, hogy az évvégi leltározások­nál nemcsak hiányokat, ha­nem hatalmas többleteket is találtak. Egyes kereskedel­mi vállalataink meglepően „jól" gazdálkodtak, ólyany- nyira „törődtek” a rájuk bí­zott javakkal, hogy annak igen sok vásárló látta a ká­rát. Mindenesetre elgondol­koztató az, hogy a legutóbbi leltározásnál a Élelmiszer­ereje a leninizmus hazája, a Szovjetunió, és annak Lenin által megalakított pártja. A leninizmus eszméi hazánk­ban is testet öltöttek. Magyar- ország része a megdönthetet­len szocialista világnak, a pro­letárdiktatúra állama, ahol megszűnt a tőkés és földbirto­kos uralom, és Lenin tanításai alapján, a mi sajátos történel­mi hagyományainknak és vi­szonyainknak megfelelően épül a szocialista Magyaror­szág. A leninizmus igazságát és életerejét tükrözi a volt gyar­mati és félgyarmati népek si­keres szabadságmozgalma. Az imperializmus alappillére a gyarmati rendszer teljes pusz­tulás előtt áll, mert a népek a leninizmusban megtalálták jo­A megye legjobb állami gazdaságai Töhb mii> ölem lórin! a VIT-alapra Megyénk KlSZ-szervezetei eddig több, mint 5000 forintot fizettek be a magyar VIT-kül- döttség költségednek fedezésé­re szolgáló VIT-alapra. Bara­nya ezzel ötödik helyen áll az ország megyéi között a VIT- alapra befizetett összegek nagy eágát illetően. Az ötezer forintból 4000-et a diák KlSZ-szervezetek fizettek be. Az egyetem orvoskart KISZ-szervezete 1300 forinttal, a Pedagógiai Főiskola KISZ- szervezete 1000 forinttal, a Széchenyi, Leőwey Klára és Janus Pannonius Gimnázium kiszesei pedig 500—500 forint­tal járultak hozzá a VIT-alap- hoZj Szép, egyenes falusi utcá­nak is beillő tanyai házsor ve­zet a gazdaság kapujáig. A bejárat fölött a tábla: „Sátor­helyi Béke őre Állami Gazda­ság.“ Az épületet zöld pázsitos lombos fákkal árnyékolt, gon­dozott park veszi körül. Még két hete sincs, hogy ezt a vidám, madárfüttyös parkot muzsikaszó, lárma és kacagás verte fel. Itt tartotta meg a gazdaság az emlékezetes él- üzem-avatóját. Jutalmazás, dicsőség, meg sok-sok tömött erszény jellemezte azt a na­pot, na meg hát jókedv, a be­csülettel végzett munka örö­me. Először lett élüzem a sátor­helyi állami gazdaság. Az igazgatói irodában bekerete- zésre váró díszes oklevél, sz aranybetűs piros selyemzászló már belépéskor felhívták a figyelműjüket, hogy a megye első gazdaságában járunk. Az ' íróasztal fiókjában meg ott | lapul egy könyvecske, fedő­lapján az igazgatóság pecsét- | jével, belül a gazdaságok | munkájának értékelésével. | A gazdaság igazgatójával 'és Kovács Pál főagronómussal fellapoztuk a bűvös könyvet és a két szakember elmondta mindazt, amiről a puszta szá­mok beszélnek. — Most hatezer hold föl­dünk van, de nem is olyan ré­gen ebből még ezer hold mo- ; csár volt. Három évig tartott ; a vizek lecsapolása s a befü- ; ve6ítéssel csak 1958-ban vé- ! geztünk. Ma már termékeny 1. Ezer hold lecsapolt mocsár 2. A legmagasabb állatsürüség Baranyában 3. Exportmarha-nevelés, holland sertés 4. A terv: két és félmilliós nyereség rétek és legelők borítják ezt az ezer holdat, melyek bő fű­terméssel fizetnek, — mondot­ta Kovács Pál. És ebből az egy tényből kiindulva a ter­melési láncolatok egész sorát vezette le percek alatt, A mocsarak lecsapolásával 1000 hold föld — melyen ed­dig takarmányt termeltek az állatoknak — felszabadult. Ezen tavaly már piacra szánt növény éket termeltek. így egyrészt teljesíteni tudták áru- termelési tervüket (a verseny egyik fő követelménye volt) másrészt több takarmányt is termelhettek és így az állat­állományukat is fejleszthet­ték. A gazdaság szakemberei­nek dicséretéire legyen mond­va, éltek is az alkalommal. Állatállományukat úgy felsza­porították, hogy a földterület és az állattlétszám arányában ták, hogy hasznot hozó és na­gyon is beleilleszkedik a fej­lődésnek indult gazdaság ké­pébe, sokoldalúbbá teszi azt. Meg aztán most már megvolt a szilárd takarmánybázis, a rétek termése, a 800 hold (20 százalék) pillangós, mellette az abrak, jó érzékkel úgy irányították az állattenyész­tésit, ahogy az a leghelyesebb. Rátértek az exportmarha-híz- lalásra, amit sikerrel még a mai napig is folytatnak. Az itatásos borjúnevelést is mó­dosították. Kevesebb teljes és több fölözött tejet kezdtek , _, . .. ^ it atni, megvalósították a sza- *** produkáltok. És ez badszállásos. edző bori,íneve- M <% mint százzal. Ezzel szemben kialakították a traktorlépcsőt, vagyis úgy csoportosították a traktorokat, hogy a nehéz traktor a mélyszántást végzi, a középnehéz a segélyebb mű­velést és az egészen könnyű traktorok csak a növényápo­lást. Megkezdték a 40 centi- méteres mélyművelést, ami­nek termésfokozó hatása már az elmúlt aszályos esztendő­ben Is megmutatkozott. Ilyen körülmények között a termelés önköltsége évről év­re csőikként, a hozamok pedig fokozatosan emelkedtek, egy­re belterjesebbé vált a gaz­dálkodás. Ez volt hát az az út, amelyen eljutottak az él- üzem címig. A sátorhelyieknek az idén két és félmillió forint nyetre­badszállásos, edző borjúneve­lést és ez is bevált. Egy fájó pont maradt még, az erdőfűi üzemegység külter­jes viszonyok közt tartott mangálicatenyészete. A belter­jesség felé mozduló gazdasá­(az állatsűrűségben) ma'is el- go* ez tarthatta vissza sók a megyében, 1957 ve§en 11 holland­lapály hússertést hozattak Lapozgatás közben egyre ér­dekesebb adatok következtek a könyvben és a számok mel­lé egyre több gazdálkodási tit­kot — vagy mondjuk úgy fo­gást — árult el a két szakem­ber. Hollandiából s ez a jól hono­sodó, értékes húsfajta, rövid idő alatt kiszorította a manga­licát. Kocái szaporák, 13—15- öt fialnak és a magyar fehér hússertés 8 hónapjával szem­ben már 6 hónapos korára ki­tűnő (90—100 kilós) bacont Hogy az új legelőket telje­sen kihasználhassák, vásárol- szolgáltat, tak 1000 juhot. Nem féltek et- Csupán a lóáUományukat tői az új üzemágtól, mert tud- csökkentették 2 év alatt több veszteséges évekhez képest Teljesítik vajon ezt a magas tervet? A gazdaság vezetői er­re a kérdésre így válaszoltak: — Nem lesz könnyű, de mindent megteszünk, hogy teljesítsük. A tavaly beveze­tett vetésforgó-rendszertől és a mélyműveléstől további si­kereket várunk. A fokozott gépesítéssel, talajerőpótlással (most már évente szántónk 20 százalékát tudjuk istállótrá­gyázni) — a betonoszlopos komlóműveléssel, a hibridku­korica és a fémzárolt vető­magok termesztésével igyek­szünk még belterjesebben gaz­dálkodni. kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban a 194 ezer forint hiány mellett 286 ezer forint többletet, a Pécsi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban 162 ezer forint hiány mellett 494 ezer fo* rint többletet, a Budai Elei-* miszerkiskereskedelmi Vál- lalat boltjaiban a 169 ezer forint hiány mellett 495 ezer forint többletet, a Pécsi Kis« kereskedelmi Vállalatnál a 64 ezer forint hiány mellett 771 ezer forint többletet, a Baranya megyei Kiskereske­delmi Vállalatnál a 134 ezer forint hiány meleltt 490 ezer forint többletet, a Szigeti Elelmiszerlciskereskedelmi Vállalatnál a 26 ezer forint hiány mellett 191 ezer forint többletet találtak. Vagyis a végeredmény: 749 ezer fo­rint hiány s 2 millió 727 ezer forint többlet Honnan, miből ered ez az óriási többlet7 vetődik fel önkéntelenül is a kérdés? Ha valaki becsületesen, lel­kiismeretesen kereskedik annak se hiánya, se többlete nem keletkezhet. Ugylátszik azonban a munkájukat be­csületesen végző keresekdők mellett vannak még szép számmal olyanok, akiknek mindegy, hogy kit károsíta­nak meg — a lényeg: csalni tudjanak. Mert nehéz másra visszavezetni a leltártöbble­tek keletkezését, mint a vá­sárlók becsapására, megrö­vidítésére. Sók-sok jogtala­nul eltulajdonított forintból, húszfiüéresből jött össze ez a tetemes összeg. A legtöbb vásárló talán észre sem vet­te, hogy megrövidítették. So­kan azonban észrevették s elég gyakran fel is háborod­tak miatta. Szidták a keres­kedőket és úgylátszik joggal tették ezt. Lehet, hogy egyes kereskedők Jóakaratúan”, az „állam érdekeit szem előtt tartva” csíptek le egy-két dekát az árukból. Nekünk azonban ilyen Jóakaratra”, amely miatt sérelem támad, tüske marad a vásárlóban — nincs szükségünk. A leltártöbbletek keletke­zésének persze más okai is vannak. Érdemes ezekről is néhány szót szólni. Egyik ilyen a káló. A friss, meleg kenyérre például 6 százalé­kos káló van engedélyezve a boltvezetőknek. Ugyanakkor a kenyér jelentős részét friss, meleg állapotban vásá­rolják fel a fogyasztók és így minden mázsa melegen eladott kenyér után 6 kilo­gramm többlete marad az eladónak. A másik: az árut szállító nagykereskedelmi vállalat tévedése, becsapása. A leltártöbbletek szaporítá­sának különösen a textil­kereskedelemben gyakori módja az is, hogy a szövés* hibás árukat is kifogástalan áruként adják el, holott a gyár a hiba miatt gyakran egyméterrel hosszabb árut ad át a kereskedelemnek. De bármilyen módon is szaporítják egyes kereske­dőink a leltártöbbleteket, mindenképpen elítélendő mó dón cselekednek- Sőt a leltár­többletek, az a felfogás, hogy a vásárlót, a nagyke­reskedelmet be szabad -sáp- ni s ezért különösebb bünte­tés nem jár e— bűncselek­mények elkövetésére is csá­bít. Példák bizonyítják, hogy a leltártöbbletek nem egy esetben bűncselekményeket takarnak. A Pécsi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 6. sz. boltjának volt vezetője például a leltári ivek meg­hamisításával, jelentős össze­gű leltártöbbletek kimutatá­sával terelte el a figyelmet bűnös tevékenységéről Figyelmeztető jelenségek ezek. Arra figyelmeztetnek, hogy az állami és a szövet­kezeti kereskedelemben egy­aránt sokkal szigorúbban kell eljárni a leltártöbbletek okozóival szemben is. Igenis, meg kell büntetni, mert nemcsak az csal, aki az államot, hanem az is, aki a vásárlót károsítja meg. Márpedig a leltártöbbletek „okozói” az államot is, a vásárlót is megkárosítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom