Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-19 / 66. szám

IW». MÁRCIUS IS. NAPLÓ 5 Divatbemutatót tartott as elmúlt szombaton a bőrgyárban a Pécsi Állami Áruház. A bemutatót csa­ládi esttel kötötték össze, mely­nek bevételét a KISZ VIT-alapja javára (ordítják. A pécsújhegyi KISZ-szervezet kérésére március 31-én este 7 órakor a pécsújhegyi kultúrotthonban tart bemutatót az ez évi tavaszi és nyári divatcik­kekből az áruház. * Nagymennyiségű déllgyflmölcs — íőként füge. mandarin és cit­rom érkezett Baranyába. A íügét és a mandarint leszállított áron — a préselt fügét 30, a koszorú- fügét 24, a mandarint pedig 25 forintért kilónként — hozzák for­galomba. * Különleges szabású női putlove- rek érkeztek a Pécsi Állami Áru­házba. Megérkeztek már az idei nyár első újdonságai Is: hímzett piké-blüzok, csipkésszélű alsó­szoknyák, bő, húzott kartonszok­nyák. idén változatlanul divatosak lesznek a csíkos és a kockás Ing­ruhák. Az áruház konfekció-üze­me már felkészült a nagy keres­let kielégítésére. Nagy mennyisé­gű ingruhát gyártanak, s gondol- dolnak az extra termetű vásár­lókra is. * Rövid időn belül megnyílik a nyugati városrész volt fodrászüz­letei helyén a környék lakosságá­nak már nagyon hiányzó gyógy­szertár, * Ünnepi ülést tartanak március 2l-én Pécs, megyei Jogú város Tanácsa, valamint a kerületi ta­nácsok. Az ülésen — melyet a vá­rosi tanácsház nagytermében tar­tanak — dr. Bihari Ottó, az Ál­lam- és Jogtudományi Egyetem dékánja mond ünnepi beszédet, majd sor keiül a városi tanács végrehajtó bizottsági tagjainak es­kütételére. * A folyamatos nyári húsellátás, valamint megfelelő hústárolás biz­tosítására hűtőszekrényeket kap Véménd és Szederkényi * Április elején fizetik M az el­múlt év jó munkájának eredmé­nyeképpen a nyereségrészesedést a Pécsi Állami Gazdaságban. * Mese-délutánt tartott nemrégi­ben a nyugati városrész egyes számú óvodájának dolgozó kol­lektívája, és szülői munkaközös­sége. A mese-délután bevételéből es a szülők önkéntes adományai­ból kibővítették az óvoda játék- készletét. Uj feladatok, új módszerek a falusi kulturális munkában Még egyszer a taxidíjszabásról j ♦ Olvasóink kérésének te­l Termelőszövetkezeti jogszabálygyűjtemény - ■ Művészeti brigádokíszünk eleget, amikor újból 1— A szövetkezeteket érdeklő előadások — Könyvelési tanfolyamok ♦ visszatérünk a taxi viteldíjak I A falvakban bekövet­kezett politikai és gazdasági változások a kulturális mun­kában is éreztetik hatásukat. | Éppen ezért meg kell találni | azokat az új tartalmi és formai megoldásokat, amelyek előse­gítik a legfontosabb kulturá­lis feladatok megvalósítását. Ebben a munkában a TIT is lényeges segítséget nyújthat. Az ismeretterjesztő előadá­sok már eddig is jelentősen bővítették a falusi dolgozók politikai és szaíkmai ismere­teit. Ebben az esztendőben például a pécsi előadók 350 ! alkalommal tartottak vidéken előadást. Ezen kívül a járási __ TIT-szervek előadói munka- I közösségei több alkalommal | járultak hozzá a falusi lakos- I ság ismeretednek gyarapításé- t hoz. í Csak üdvözölni leket azokat j a kezdeményezéseket, amelyek megvalósításán a TIT egyes községek dolgozóihoz, vezetői­hez. Ez a „Termelőszövetkezeti jogszobálygyűjtemény“ című könyvecske a 3004. és a 3004/1. számú határozat tükrében fog­lalja össze a jogszabályokat. A művészeti szakosz­tályokban is felfedezhetők a jó kezdeményezések. A közelmúlt ban tartott plenáris ülésen megvizsgálták a szakosztály tagjaira váró legfontosabb fel­adatokat. Művészeti brigádok alakítását határozták el. A bri­gádok tagjai képzőművészek, építészek, zenészek, írók lesz­nek. A brigád építész tagja pl. hasznos tanácsokat tud majd nyújtani a falu központosításá­val kapcsolatos kérdésekben. De a brigád több tagjai is jó tanácsokkal, javaslatokkal se­gíthetik a kulturáltabb falusi élet kialakítását. Helyes lenne, ha az ismeret- terjesztő előadók az egyre erő­gyakorlati munka nagyszerűen] összekapcsolható. Az új feladatok eredményes végrehajtásához új szervezeti formák is szükségesek. Az új szervezeti formák kialakítását a TIT járási titkárainak érte­kezletén elhangzott hasznos ja­vaslatok is segítik. Ilyen javas­lat az úgynevezett kulturális központok kialakítása. Az el­képzelés szerint a járási szék­helyeken, valamint a járás egy két nagyobb községében ön álló előadói munükaközösségek alakulnak. A munkaközösségek feladata, előadások szervezése a közeli kisebb községekben önálló munkaközösségek léte sülnek többek között Vémén den, Hidason, Vajszlón, Ma- gynrmecstkén, Mozsgón, Vil lányban, Kémesen. Ügyelni kel természetesen arra, hogy munkaközösségek tagjai jó képzett, megfelelő politikai tu d ássál rendelkező értelmiségi és munkás dolgozók legyenek teljesebb politikai nevelomun- £ szakosztályai fáradoznak. Köz- ka mellett a faltisi lakosságot az előadások témái pedig szer- tudomású, hogy az újonnan érdeklő kérdések megválaszo- vesen kapcsolódjanak az idő- ; alakult tsz-ek, szocialista köz- Lását tekintenék egyik Igen fon- szerű gyakorlati feladatokhoz * ségek különböző rendeletek, tos feladatuknak. Minden va­♦ határozatok figyelembevételé- lószinüség szerint nagy érdek- A TIT a fentiek végre I vei alakítják ki gazdálkodású- lődést keltene és telt házat hajtásához még nem rendel- % kát. De ismeretes az is, hogy vonzana például a uvunlvaegy- kezik kellő tapasztalaitokkal J eléggé sok rendelet foglalkozik ség kiszámítását magyarázó Éppen ezért célszerű lenne, ha a tsz-ek munkájával. Ezeknek előadás. Egy másik lehetőség: késedelem nélkül munkához a rendeleteknek a rendszerbe a szocialista községeknek gya- látnának és egy-két hónap j foglalása jelentősen megköny- korlott könyvelőkre van szűk- múlvta közös értekezleten be- fnyítené a tsz-ek, a szocialista ségük. A TIT rendezhetne szólnék meg a tapasztalatokat | községek munkáját. A TIT jogi könyvem tanfolyamokat. Egy ilyen megbeszélés jelentős i szakosztálya már hozzákezdett Olyan területeken, ahol több segítséget nyújtana a toválbb I fontosabb jogszabályok és ren- szocialista község van egymás feladatok végrehajtásához. ideietek összefoglalásához. Az. közelségében, központosított _ „ tanfolyamét lehetne indítani. y e c Az ilyen és ehhez hasonló tan- _v ♦ összegyűjtött anyagot eljuttat- i ják a tsz-ek, földművesszövet- | kezetek, termelőszövetkezeti módosítására és azokat az ed­diginél sokkal részletesebben f ismertetjük. Mint ismeretes, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium a 233 941/1958. szá­mú rendeletével a taxidíjsza­bást 1959. január 1-től módo­sította. A rendelet előírja: „A taxi Miteldíj alapja kilomé­terenként 2,40 forint. A taxi viteldíj az alapdijból, az egy- ségdíjbói, az esetleges vára­kozás díjából valamint a pogy- gyászdíjból tevődik össze. A viteldljat a hitelesített vitel- díjjelző alapján kell kiszámí­tani. A viteldíjjelző készülé­kek egy része a fent közölt alapdíjszabásnak megfelelően átalakítva működik és a fize­tendő viteldíjat mutatja. Az átalakított viteldíjjelző ké­szülék által mutatott díjtéte­lek: I. díjszabás: alapdíj első 820 méterig 4,00 forint. Egy- ségdíj minden további meg­kezdett 410 méter után 1 fo­rint. II. díjszabás: alapdíj az első 700 méterig 4,— forint. Egységdíj minden további megkezdett 350 méter után 1,— forint. Az I—II. díjszabás várakozási díja pedig 2,5 per­cenként 1,— forint. A többi viteldíjjelző készü­lék átalakítása folyamatban van. A még át nem alakított viteldíjjelző készülékek által mutatott összegből a gépkocsi- vezetők átszámítási táblázat segítségévei számítják ki a fuvardíjat. A taxiviteldíj kásaámítása céljából a gépkocsivezetők a viteldíjjelző készüléket a meg felelő díjszabási fokozatra (I# illetve II. díjszabás) kapcsol­ják, mégpedig a megrendelés esetében akkor, amikor a taxi gépkocsival a fuvarozás lebo­nyolítása érdekében az állo­máshelyről elindul. Egyébként pedig akkor, amikor a taxi gépkocsit az utas rendelkezé­sére bocsátja. Az I. sz. díjszabással haj­nali 5.00 órától este 23.00 órá­ig, a II. sz. díjszabással pedig este 23.00 órától hajnali 5.00 óráig kell fuvarozni. A II. díjszabással kell még fuvarozni a napszakra való tekintet nélkül a következő esetekben: IV pályaudvarok, hajóállo­mások, sportpályák, lóverse­nyek mellett kijelölt állomás­helyekről: 2. hegymenti fuvaroknál a hegy lábától; 3. esküvőre, temetésre elő­rerendelt fuvaroknál; 4. a három személynél na­gyobb befogadóképesség!" sze­mélygépkocsik (például: Pob- ieda, Warsava) fuvarozás ese­tén; 5. A tarifahatáron túl tel­jesített fuvaroknál a tarifa­határtól. A város (község) tarifa­határán túl teljesített fuvarok esetében a viteldíjat vissza- útbam a tarifahatárig akkor is meg kell fizetni, ha az utas a gépkocsit vissza útban nem veszd igénybe. Saabé Béla a Pécsi 28. sz. Autóköz­lekedési Vállalat igazgatója. folyamokon az elméleti és a ÜNNEPI V A S A R Húsvétra készül a Budai Élelmiszetke- reskedelmd Vállalat. Hú»- és caenwgebolt- jaftban a megszokott áruJum kívül e héten, forgalomba kerül ez eddig hiánycikknek számító csavart son­ka, füstölt karaj, csá- szérhús, füstölt son­ka, fehérpecsenye füstölve, de ezenkí­vül főtt árukülönle- gességek is megjelen­nek a boltokban, mintegy 130 mázsás mennyiségben:' Arról is gorndos- ktotttak, hogy a sok finom falat „csúsz­tatására“ aa ország és köztük Pécs vidék legjobb borai, mint a mecseki nizling, a villányi burgundi, a pécsi cirfándli, a szekszárdi kadarka, stb. vevőre találja­nak^ A déli gyümölcsök közül mazsolából, fü­géből, máris korlát­lan mennyiséggel rendelkeznek, de na­gyobb mennyiségű narancHKzál Iítmányt is várnak a közeli napokban. A csoko­ládéból, fondamtból, nápolyiból készült húsvéti nyuszikból és tojáscukorkákból is elegendő mennyiség kapható a boltokban A várható nagy vásárlásra való te­kintettel a Kossuth Lajos u. 26. szám alatti Csemegefoolt, az Irányi Dániel téri csemege és a Kossuth Lajos utcai önkiszol­gálók boltja szemé­lyes, de telefon meg­rendelésre is házhoz szállítja a delt árut. megren­Piaci jelentés A nagypiacon ilyenkor ünnep előtt szerdán is elég nagy a fel­hozatal. A vásárlók leginkább a tojást és a baromfit keresik. A szerdai piacra például 8 610 tojást hoztak eladásra 1 forint 20 fillérért: darabját. A vásár­lók sokalták az árát, és vár­ják, hogy az egy forintra csök­kenjen. Nagyon keresett cikk a baromfi, különösen a csirke. Magánosok mindössze 10 dara­bot hoztak eladásra, míg egy szövetkezet százat árusított. 56—58 forint egy pár csirke ára. 252 tyúk volt, átlagosan 50—55 forintos árban, az igé­nyeket kielégítette. Kacsa mindössze hat volt. 26 mázsa Rózsa, Ella és Gül- baba burgonyát kínáltak el­adásra. Két forint volt az El­la, 2 forint 50 a Rózsa, 2 forint 70 fillér a Gülbaba. Elégnek bi­zonyult a 605 kiló petrezselyem is, az 525 kiló kelkáposztával együtt. A kelkáposzta kilóját 5 Ft-ért mérték. Igen kevés a kalarábé és a körte, viszont az alma az elmúlt évhez viszo­nyítva is lényegesen több. 73 q volt a szerdal felhozatal, és a mi nőségtől függően 3 Ft-tól 7 fo­rintig árusítottk. Sok a dió, vi­szont kevés és drága a mák, kilója 35—40 forint. Nagy a vöröshagyma-kínálat, de meg­lehetősen kevés a fokhagyma és a lencse. Elég tejtermék kapható. A tejfelt a magánosok 18—20 fo­rintért, a túrót 14—16 forintért adták, míg a szövetkezet a túrót mindössze 10 forintért, a tejfelt 16 forintért mérte. A gyakorlat azt mutatta, hogy a felhozatal kielégítette a vásárlók igényét, csupán egyes cikkek, így tojás, mák, lencse árát tartották kissé magasnak: Gyalázatos dátum Kraiasi testvér-1” kézfogása Csia Sándorral. Háttérben a „felkonco- szalusi „leswen » lós„ Beregffy. Dunántúl. 1944. március 20. Magyar Távirati Iroda je­nit: „Abból a célból, hogy agyarország a háromhatalmi íyszményben szövctlcczcít irópai nemzeteknek, a közös lenség ellen közösen viselt íborújában, különösen pedig bolsevizmus hatásos leküz- iéében, minden erő mozgósí­tásával és átfogó biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, közös megegyezés alapján német csapatok érkez­tek Magyarországra.” így szólt ez az egyszuszra fogalmazott nyakatekert jelen­tés a Horthy-kormány nyilat­kozatában. Miközben csak úgy félkéssel dobálták az olyan szólamokat, hogy a „magyar honvédség és a Deutsche Wermacht végre újra meg­újíthatják a tradicionális fegyverbarátságot...” — ad­dig az SS-csapatok egymás­után szállták meg a városokat, repülőtereket, út- és vasútvo­nalakat a Führer parancsára. A parancs szövege, ha „némi­leg” el is tér a magyar kor­mány fentebb ismertetett je­lentésétől, annál ,,precízebben” kifejti a tradicionális fegyver- barátság fogalmát. íme a szö­veg a Führer sajátkezű meg­fogalmazásában: „A magyar kormány nem tett eleget a szövetségi hűség­ből fakadó kötelezettségeinek, s én elhatároztam, hogy más, megbízhatóbb és velünk ba­rátságos kabinettel váltom fel. E pillanatban csapataink meg­indultak Magyarország nyu­gati határán és megszállják az országot. Firendelem, hogy a Waffen SS-alakulat és a Ge­stapo szervei minden eszköz­zel biztosítsák a hadművelet sikerét. A végrehajtás irányí­tásával Winckelmann tábor­nokot bízom meg. Főhadiszállás, 1944. március 15. Adolf Hitler, vezér és kancellár.” Nem kell mondani, hogy e két szöveg közül melyiket vál­tották valóra betű szerint. A nyugatról, északról, délről egy- időben özönlő fasiszta egysé­gek március 19-én megszállták az országot. A kaszárnyákba szorult magyar „fegyvertár- sak” és begyulladt parancsno­kaik tanácstalanul várták a fejleményeket. Nem sókáig. Jöttek azok maguktól. Amikor Hitler funkcionáriusai vissza­vonhatatlanul befészkelték magukat a legfontosabb kulcs- helyekre, egyszerre megmoz­dultak az eddig sunyin lapító „csatornalakók”. A nyilas párt egén egyszerre több nap is melengette a régóta táplált re­ményeket. A zsiros pozíciók, a karrierizmus lehetőségei mellett a legragyogóbb, leg- melengetőbb, a legsóvárabban várt reménysugár — még ki­mondani is megüdvözülés — a hatalom, egy ország cakom- pa-kkostól való bírása, kor­mányzása vált lehetővé. És ebben az ujjongásbán is Szá­last volt a legujongóbb. A nyi­las párt vezére ekkor már tudva tudta, hogy hamarosan elérkezk az ő napja is. Nem is lehetett tovább egy percig sem sültgalambvárással gya­núsítani, azonnal „munkához” látott. A megszállást követő har­madnapon már összehívta a nyilaskeresztes párt országos nagygyűlését. A nyilas nagy­gyűlés néhány részletét a Hor­váth, Nemes, Pintér, Szabó­féle Utolsó felvonás című könyvből idézzük: „Vájná Gábor, Szálasi egyik alvezére így kezdte meg a „történelemformáló” nagygyű­lést: — Alea iacta est. (A kocka el van vetve.) Amint a hang­zavar elcsendesedik, Vájná idézi Szálasi januári beszédét: „1944 történelmi esztendő lesz, 1944 a miénk...” Szálasi is felszólalt és sokat sejtető szózatot intézett a nekivadult nyilasokhoz: „A végkifejlődés­hez közeledünk...” A zöld- inges, antantszíjas hallgató­ság szétszéledt és telefestette a kerítéseket: „Szálasi jön!” Szálasi csakugyan jön és egyelőre csak Höttl német kö- vetségi tanácsos lakására siet. (Höttl egyben birodalmi hír­szerző is.) Azonnal fogadja Szálasit. A nyilas vezér kije­lenti, hogy ő és pártja döntő szerephez kíván jutni az or­szág életében: „A hungarista párt az egyetlen valóban telje­sen németbarát, s a Führert minden feltétel nélkül követni kész politikai áramlat Magyar- országon.” Tehát a hatalom átvételére az volt a jogcím, hogy ő, már­mint Szálasi és pártja feltétel .nélkül kész követni a Führert. Beváltotta ígéretét és abban is igaza lett, hogy a végkifej­lődés napjai következtek 1944 március 19-e után. Nem felejt­jük az ezután következő dátu­mókat sem. 1944 október 15-ét, Horthy kapitulációját, Szálasi hatalomátvételét, a nyilas or­giákat, a határtalan pusztítást, szenvedést, amit o népre zúdí­tottak. Nem felejtjük el a na­ponta hallott, verkli-módra agyonismételt szólamaikat sem: „A keleti harctéren dön­tő küzdelmek folynak, amelyek kimenetele évszázadokra ha­tározza meg Európa és vele együtt Magyarország sorsát.” Valóban. Azokban az idők­ben dőlt el a magyar nép sor­sa és az ő sorsuk is, csak per­sze homlokegyenest másként, mint ahogy ők gondolták. Az általuk oly sokat emlegetett történelem ítélkezett felettük. — p- — sry. — Fogadás a várban. De úgy is lehetne mondani: A királyi vár elfog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom