Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-19 / 66. szám
IW». MÁRCIUS IS. NAPLÓ 5 Divatbemutatót tartott as elmúlt szombaton a bőrgyárban a Pécsi Állami Áruház. A bemutatót családi esttel kötötték össze, melynek bevételét a KISZ VIT-alapja javára (ordítják. A pécsújhegyi KISZ-szervezet kérésére március 31-én este 7 órakor a pécsújhegyi kultúrotthonban tart bemutatót az ez évi tavaszi és nyári divatcikkekből az áruház. * Nagymennyiségű déllgyflmölcs — íőként füge. mandarin és citrom érkezett Baranyába. A íügét és a mandarint leszállított áron — a préselt fügét 30, a koszorú- fügét 24, a mandarint pedig 25 forintért kilónként — hozzák forgalomba. * Különleges szabású női putlove- rek érkeztek a Pécsi Állami Áruházba. Megérkeztek már az idei nyár első újdonságai Is: hímzett piké-blüzok, csipkésszélű alsószoknyák, bő, húzott kartonszoknyák. idén változatlanul divatosak lesznek a csíkos és a kockás Ingruhák. Az áruház konfekció-üzeme már felkészült a nagy kereslet kielégítésére. Nagy mennyiségű ingruhát gyártanak, s gondol- dolnak az extra termetű vásárlókra is. * Rövid időn belül megnyílik a nyugati városrész volt fodrászüzletei helyén a környék lakosságának már nagyon hiányzó gyógyszertár, * Ünnepi ülést tartanak március 2l-én Pécs, megyei Jogú város Tanácsa, valamint a kerületi tanácsok. Az ülésen — melyet a városi tanácsház nagytermében tartanak — dr. Bihari Ottó, az Állam- és Jogtudományi Egyetem dékánja mond ünnepi beszédet, majd sor keiül a városi tanács végrehajtó bizottsági tagjainak eskütételére. * A folyamatos nyári húsellátás, valamint megfelelő hústárolás biztosítására hűtőszekrényeket kap Véménd és Szederkényi * Április elején fizetik M az elmúlt év jó munkájának eredményeképpen a nyereségrészesedést a Pécsi Állami Gazdaságban. * Mese-délutánt tartott nemrégiben a nyugati városrész egyes számú óvodájának dolgozó kollektívája, és szülői munkaközössége. A mese-délután bevételéből es a szülők önkéntes adományaiból kibővítették az óvoda játék- készletét. Uj feladatok, új módszerek a falusi kulturális munkában Még egyszer a taxidíjszabásról j ♦ Olvasóink kérésének tel Termelőszövetkezeti jogszabálygyűjtemény - ■ Művészeti brigádokíszünk eleget, amikor újból 1— A szövetkezeteket érdeklő előadások — Könyvelési tanfolyamok ♦ visszatérünk a taxi viteldíjak I A falvakban bekövetkezett politikai és gazdasági változások a kulturális munkában is éreztetik hatásukat. | Éppen ezért meg kell találni | azokat az új tartalmi és formai megoldásokat, amelyek elősegítik a legfontosabb kulturális feladatok megvalósítását. Ebben a munkában a TIT is lényeges segítséget nyújthat. Az ismeretterjesztő előadások már eddig is jelentősen bővítették a falusi dolgozók politikai és szaíkmai ismereteit. Ebben az esztendőben például a pécsi előadók 350 ! alkalommal tartottak vidéken előadást. Ezen kívül a járási __ TIT-szervek előadói munka- I közösségei több alkalommal | járultak hozzá a falusi lakos- I ság ismeretednek gyarapításé- t hoz. í Csak üdvözölni leket azokat j a kezdeményezéseket, amelyek megvalósításán a TIT egyes községek dolgozóihoz, vezetőihez. Ez a „Termelőszövetkezeti jogszobálygyűjtemény“ című könyvecske a 3004. és a 3004/1. számú határozat tükrében foglalja össze a jogszabályokat. A művészeti szakosztályokban is felfedezhetők a jó kezdeményezések. A közelmúlt ban tartott plenáris ülésen megvizsgálták a szakosztály tagjaira váró legfontosabb feladatokat. Művészeti brigádok alakítását határozták el. A brigádok tagjai képzőművészek, építészek, zenészek, írók lesznek. A brigád építész tagja pl. hasznos tanácsokat tud majd nyújtani a falu központosításával kapcsolatos kérdésekben. De a brigád több tagjai is jó tanácsokkal, javaslatokkal segíthetik a kulturáltabb falusi élet kialakítását. Helyes lenne, ha az ismeret- terjesztő előadók az egyre erőgyakorlati munka nagyszerűen] összekapcsolható. Az új feladatok eredményes végrehajtásához új szervezeti formák is szükségesek. Az új szervezeti formák kialakítását a TIT járási titkárainak értekezletén elhangzott hasznos javaslatok is segítik. Ilyen javaslat az úgynevezett kulturális központok kialakítása. Az elképzelés szerint a járási székhelyeken, valamint a járás egy két nagyobb községében ön álló előadói munükaközösségek alakulnak. A munkaközösségek feladata, előadások szervezése a közeli kisebb községekben önálló munkaközösségek léte sülnek többek között Vémén den, Hidason, Vajszlón, Ma- gynrmecstkén, Mozsgón, Vil lányban, Kémesen. Ügyelni kel természetesen arra, hogy munkaközösségek tagjai jó képzett, megfelelő politikai tu d ássál rendelkező értelmiségi és munkás dolgozók legyenek teljesebb politikai nevelomun- £ szakosztályai fáradoznak. Köz- ka mellett a faltisi lakosságot az előadások témái pedig szer- tudomású, hogy az újonnan érdeklő kérdések megválaszo- vesen kapcsolódjanak az idő- ; alakult tsz-ek, szocialista köz- Lását tekintenék egyik Igen fon- szerű gyakorlati feladatokhoz * ségek különböző rendeletek, tos feladatuknak. Minden va♦ határozatok figyelembevételé- lószinüség szerint nagy érdek- A TIT a fentiek végre I vei alakítják ki gazdálkodású- lődést keltene és telt házat hajtásához még nem rendel- % kát. De ismeretes az is, hogy vonzana például a uvunlvaegy- kezik kellő tapasztalaitokkal J eléggé sok rendelet foglalkozik ség kiszámítását magyarázó Éppen ezért célszerű lenne, ha a tsz-ek munkájával. Ezeknek előadás. Egy másik lehetőség: késedelem nélkül munkához a rendeleteknek a rendszerbe a szocialista községeknek gya- látnának és egy-két hónap j foglalása jelentősen megköny- korlott könyvelőkre van szűk- múlvta közös értekezleten be- fnyítené a tsz-ek, a szocialista ségük. A TIT rendezhetne szólnék meg a tapasztalatokat | községek munkáját. A TIT jogi könyvem tanfolyamokat. Egy ilyen megbeszélés jelentős i szakosztálya már hozzákezdett Olyan területeken, ahol több segítséget nyújtana a toválbb I fontosabb jogszabályok és ren- szocialista község van egymás feladatok végrehajtásához. ideietek összefoglalásához. Az. közelségében, központosított _ „ tanfolyamét lehetne indítani. y e c Az ilyen és ehhez hasonló tan- _v ♦ összegyűjtött anyagot eljuttat- i ják a tsz-ek, földművesszövet- | kezetek, termelőszövetkezeti módosítására és azokat az eddiginél sokkal részletesebben f ismertetjük. Mint ismeretes, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a 233 941/1958. számú rendeletével a taxidíjszabást 1959. január 1-től módosította. A rendelet előírja: „A taxi Miteldíj alapja kilométerenként 2,40 forint. A taxi viteldíj az alapdijból, az egy- ségdíjbói, az esetleges várakozás díjából valamint a pogy- gyászdíjból tevődik össze. A viteldljat a hitelesített vitel- díjjelző alapján kell kiszámítani. A viteldíjjelző készülékek egy része a fent közölt alapdíjszabásnak megfelelően átalakítva működik és a fizetendő viteldíjat mutatja. Az átalakított viteldíjjelző készülék által mutatott díjtételek: I. díjszabás: alapdíj első 820 méterig 4,00 forint. Egy- ségdíj minden további megkezdett 410 méter után 1 forint. II. díjszabás: alapdíj az első 700 méterig 4,— forint. Egységdíj minden további megkezdett 350 méter után 1,— forint. Az I—II. díjszabás várakozási díja pedig 2,5 percenként 1,— forint. A többi viteldíjjelző készülék átalakítása folyamatban van. A még át nem alakított viteldíjjelző készülékek által mutatott összegből a gépkocsi- vezetők átszámítási táblázat segítségévei számítják ki a fuvardíjat. A taxiviteldíj kásaámítása céljából a gépkocsivezetők a viteldíjjelző készüléket a meg felelő díjszabási fokozatra (I# illetve II. díjszabás) kapcsolják, mégpedig a megrendelés esetében akkor, amikor a taxi gépkocsival a fuvarozás lebonyolítása érdekében az állomáshelyről elindul. Egyébként pedig akkor, amikor a taxi gépkocsit az utas rendelkezésére bocsátja. Az I. sz. díjszabással hajnali 5.00 órától este 23.00 óráig, a II. sz. díjszabással pedig este 23.00 órától hajnali 5.00 óráig kell fuvarozni. A II. díjszabással kell még fuvarozni a napszakra való tekintet nélkül a következő esetekben: IV pályaudvarok, hajóállomások, sportpályák, lóversenyek mellett kijelölt állomáshelyekről: 2. hegymenti fuvaroknál a hegy lábától; 3. esküvőre, temetésre előrerendelt fuvaroknál; 4. a három személynél nagyobb befogadóképesség!" személygépkocsik (például: Pob- ieda, Warsava) fuvarozás esetén; 5. A tarifahatáron túl teljesített fuvaroknál a tarifahatártól. A város (község) tarifahatárán túl teljesített fuvarok esetében a viteldíjat vissza- útbam a tarifahatárig akkor is meg kell fizetni, ha az utas a gépkocsit vissza útban nem veszd igénybe. Saabé Béla a Pécsi 28. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatója. folyamokon az elméleti és a ÜNNEPI V A S A R Húsvétra készül a Budai Élelmiszetke- reskedelmd Vállalat. Hú»- és caenwgebolt- jaftban a megszokott áruJum kívül e héten, forgalomba kerül ez eddig hiánycikknek számító csavart sonka, füstölt karaj, csá- szérhús, füstölt sonka, fehérpecsenye füstölve, de ezenkívül főtt árukülönle- gességek is megjelennek a boltokban, mintegy 130 mázsás mennyiségben:' Arról is gorndos- ktotttak, hogy a sok finom falat „csúsztatására“ aa ország és köztük Pécs vidék legjobb borai, mint a mecseki nizling, a villányi burgundi, a pécsi cirfándli, a szekszárdi kadarka, stb. vevőre találjanak^ A déli gyümölcsök közül mazsolából, fügéből, máris korlátlan mennyiséggel rendelkeznek, de nagyobb mennyiségű narancHKzál Iítmányt is várnak a közeli napokban. A csokoládéból, fondamtból, nápolyiból készült húsvéti nyuszikból és tojáscukorkákból is elegendő mennyiség kapható a boltokban A várható nagy vásárlásra való tekintettel a Kossuth Lajos u. 26. szám alatti Csemegefoolt, az Irányi Dániel téri csemege és a Kossuth Lajos utcai önkiszolgálók boltja személyes, de telefon megrendelésre is házhoz szállítja a delt árut. megrenPiaci jelentés A nagypiacon ilyenkor ünnep előtt szerdán is elég nagy a felhozatal. A vásárlók leginkább a tojást és a baromfit keresik. A szerdai piacra például 8 610 tojást hoztak eladásra 1 forint 20 fillérért: darabját. A vásárlók sokalták az árát, és várják, hogy az egy forintra csökkenjen. Nagyon keresett cikk a baromfi, különösen a csirke. Magánosok mindössze 10 darabot hoztak eladásra, míg egy szövetkezet százat árusított. 56—58 forint egy pár csirke ára. 252 tyúk volt, átlagosan 50—55 forintos árban, az igényeket kielégítette. Kacsa mindössze hat volt. 26 mázsa Rózsa, Ella és Gül- baba burgonyát kínáltak eladásra. Két forint volt az Ella, 2 forint 50 a Rózsa, 2 forint 70 fillér a Gülbaba. Elégnek bizonyult a 605 kiló petrezselyem is, az 525 kiló kelkáposztával együtt. A kelkáposzta kilóját 5 Ft-ért mérték. Igen kevés a kalarábé és a körte, viszont az alma az elmúlt évhez viszonyítva is lényegesen több. 73 q volt a szerdal felhozatal, és a mi nőségtől függően 3 Ft-tól 7 forintig árusítottk. Sok a dió, viszont kevés és drága a mák, kilója 35—40 forint. Nagy a vöröshagyma-kínálat, de meglehetősen kevés a fokhagyma és a lencse. Elég tejtermék kapható. A tejfelt a magánosok 18—20 forintért, a túrót 14—16 forintért adták, míg a szövetkezet a túrót mindössze 10 forintért, a tejfelt 16 forintért mérte. A gyakorlat azt mutatta, hogy a felhozatal kielégítette a vásárlók igényét, csupán egyes cikkek, így tojás, mák, lencse árát tartották kissé magasnak: Gyalázatos dátum Kraiasi testvér-1” kézfogása Csia Sándorral. Háttérben a „felkonco- szalusi „leswen » lós„ Beregffy. Dunántúl. 1944. március 20. Magyar Távirati Iroda jenit: „Abból a célból, hogy agyarország a háromhatalmi íyszményben szövctlcczcít irópai nemzeteknek, a közös lenség ellen közösen viselt íborújában, különösen pedig bolsevizmus hatásos leküz- iéében, minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, közös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra.” így szólt ez az egyszuszra fogalmazott nyakatekert jelentés a Horthy-kormány nyilatkozatában. Miközben csak úgy félkéssel dobálták az olyan szólamokat, hogy a „magyar honvédség és a Deutsche Wermacht végre újra megújíthatják a tradicionális fegyverbarátságot...” — addig az SS-csapatok egymásután szállták meg a városokat, repülőtereket, út- és vasútvonalakat a Führer parancsára. A parancs szövege, ha „némileg” el is tér a magyar kormány fentebb ismertetett jelentésétől, annál ,,precízebben” kifejti a tradicionális fegyver- barátság fogalmát. íme a szöveg a Führer sajátkezű megfogalmazásában: „A magyar kormány nem tett eleget a szövetségi hűségből fakadó kötelezettségeinek, s én elhatároztam, hogy más, megbízhatóbb és velünk barátságos kabinettel váltom fel. E pillanatban csapataink megindultak Magyarország nyugati határán és megszállják az országot. Firendelem, hogy a Waffen SS-alakulat és a Gestapo szervei minden eszközzel biztosítsák a hadművelet sikerét. A végrehajtás irányításával Winckelmann tábornokot bízom meg. Főhadiszállás, 1944. március 15. Adolf Hitler, vezér és kancellár.” Nem kell mondani, hogy e két szöveg közül melyiket váltották valóra betű szerint. A nyugatról, északról, délről egy- időben özönlő fasiszta egységek március 19-én megszállták az országot. A kaszárnyákba szorult magyar „fegyvertár- sak” és begyulladt parancsnokaik tanácstalanul várták a fejleményeket. Nem sókáig. Jöttek azok maguktól. Amikor Hitler funkcionáriusai visszavonhatatlanul befészkelték magukat a legfontosabb kulcs- helyekre, egyszerre megmozdultak az eddig sunyin lapító „csatornalakók”. A nyilas párt egén egyszerre több nap is melengette a régóta táplált reményeket. A zsiros pozíciók, a karrierizmus lehetőségei mellett a legragyogóbb, leg- melengetőbb, a legsóvárabban várt reménysugár — még kimondani is megüdvözülés — a hatalom, egy ország cakom- pa-kkostól való bírása, kormányzása vált lehetővé. És ebben az ujjongásbán is Szálast volt a legujongóbb. A nyilas párt vezére ekkor már tudva tudta, hogy hamarosan elérkezk az ő napja is. Nem is lehetett tovább egy percig sem sültgalambvárással gyanúsítani, azonnal „munkához” látott. A megszállást követő harmadnapon már összehívta a nyilaskeresztes párt országos nagygyűlését. A nyilas nagygyűlés néhány részletét a Horváth, Nemes, Pintér, Szabóféle Utolsó felvonás című könyvből idézzük: „Vájná Gábor, Szálasi egyik alvezére így kezdte meg a „történelemformáló” nagygyűlést: — Alea iacta est. (A kocka el van vetve.) Amint a hangzavar elcsendesedik, Vájná idézi Szálasi januári beszédét: „1944 történelmi esztendő lesz, 1944 a miénk...” Szálasi is felszólalt és sokat sejtető szózatot intézett a nekivadult nyilasokhoz: „A végkifejlődéshez közeledünk...” A zöld- inges, antantszíjas hallgatóság szétszéledt és telefestette a kerítéseket: „Szálasi jön!” Szálasi csakugyan jön és egyelőre csak Höttl német kö- vetségi tanácsos lakására siet. (Höttl egyben birodalmi hírszerző is.) Azonnal fogadja Szálasit. A nyilas vezér kijelenti, hogy ő és pártja döntő szerephez kíván jutni az ország életében: „A hungarista párt az egyetlen valóban teljesen németbarát, s a Führert minden feltétel nélkül követni kész politikai áramlat Magyar- országon.” Tehát a hatalom átvételére az volt a jogcím, hogy ő, mármint Szálasi és pártja feltétel .nélkül kész követni a Führert. Beváltotta ígéretét és abban is igaza lett, hogy a végkifejlődés napjai következtek 1944 március 19-e után. Nem felejtjük az ezután következő dátumókat sem. 1944 október 15-ét, Horthy kapitulációját, Szálasi hatalomátvételét, a nyilas orgiákat, a határtalan pusztítást, szenvedést, amit o népre zúdítottak. Nem felejtjük el a naponta hallott, verkli-módra agyonismételt szólamaikat sem: „A keleti harctéren döntő küzdelmek folynak, amelyek kimenetele évszázadokra határozza meg Európa és vele együtt Magyarország sorsát.” Valóban. Azokban az időkben dőlt el a magyar nép sorsa és az ő sorsuk is, csak persze homlokegyenest másként, mint ahogy ők gondolták. Az általuk oly sokat emlegetett történelem ítélkezett felettük. — p- — sry. — Fogadás a várban. De úgy is lehetne mondani: A királyi vár elfog-