Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-18 / 65. szám
J9S9. MÁRCIUS 18. NAPLÓ 5 Ml újság a pécsváradi járásban! Készül a járási tanács második negyedévi munkaterve. Ezekben a napokban készül, s hamarosan a végrehajts bizottság elé kertit a járási tanács munkaterve. A második negyedben többek között napirendre kerül a (öld mű vessző vetkezetek éa a községi tanácsok végrehajtó bizottságai kapcsolatának, a községi tüzoltótcstttletek működésének, valamint a termelőszövetkezetek Ipari ellátottságának vizsgálata. Szövetkezeti tanács a kultúra terjesztésére. Nemrégiben társultak Péesvá- radon a „Pécsvárad és környéke”, a „Szilágypuszta és környéke” f öl m|í vessző vetkezetek, a két községi földművesszüvetkezet, a helyi termelőszövetkezet, a helybeli kisiparosok szövetsége, a helybeli vegyes KTSZ, valamint a (öldművesszövetkezetek iárásl központja. Szövetkezeti tanácsot létesítettek, amelynek az a célja, hogy kulturális éa sportvonatkozásban összehangolja a felsorolt szervek munkáját. A szövetkezeti tanács máris létrehozott egv dalárdát, egy népi zenekart és egy színjátszó csoportot. A színjátszó csoport pécsváradi be- 1 mutatkozása után felkeresi a Járás termelőszövetkezeti közsé- i geit. Vasárnap Máriakéménden adtak nagysikerű műsort, Szakosítják a pécsváradi boltokat. A pécsváradi járásban is felváltják as Idejét múlt vegyesboltokat a szakboltok. A járás több községében, Így Meesekná- dasdon, Véménden és Szederkény ben működnek már Jóforgalmú ruházati és vas-műszaki boltok. Az állami kereskedelemnek Pécs váradon Is vannak már szakboltjai. A közeljövőben akarnak megnyitni egy újabb. Impozáns ruházati boltot a járás székhelyén. Most tervezik egy pécsváradi önkiszolgáló- és élelmiszer- bolt létesítését Is. Uj tejbolt nyílik a főtéren, amelyben reggelente meleg tejet, kávét és kakaót is árusítanak majd. A Vidéki Vendéglátó Vállalat új kiscuk- rászdáját két hete nyitották meg Pécsváradon. Beszélgetés a járás pedagógusaival. Hagyománnyá vált már Péesvá- radon minden év áprilisában a pedagógusok és a Járás vezetői közötti találkozó. A legközelebbi találkozón mérlegelik az elmúlt év áprilisa óta elért eredményeket és meghatározzák a járás pedagógusainak legfontosabb feladatait. Járási tűzoltóverseny. Ez évben is megrendezik a Járás tflzoltótestflletel közötti versenyt. Az áprilisban sorrakerűló versenyen a községi tűzoltótestületek majdnem kivétel nélkül részt- vesznek. A versenyt a tavalyi gyrtztes. úttörő, női és férfi tűzoltó-csapatok szőkébb hazájában, Mecseknádasdon rendezik meg. A vendég érdekében A komlói Béke étteremben vendéglői tóipari ankétem vitatták meg a komlói vendéglátó- ipar évtizedes fejlődését, jelenlegi helyzetét és jövőbeni feladatait. Németh Károly, a Komlói Vendéglátóipart Vállalat igazgatója beszámolójában említést tett a komlói vendéglátás tizennégy évvel ezelőtti helyzetéről, a kulturálatüam kocsma- •endszerröl, majd rátért a szocialista vendéglátóipar megváltozott feladatainak ismertetésére. „A szocialista kereskedelmen belül a vendéglátó szakmának különös feladata van, — mondotta. — Célja, hogy a fogyasztót mind nagyobb mértékben mentesítse háztartási gondjaitól. Ezt a célt szolgálják az üzemi étkeztetésen kívül a modem éttermek, étkezdék, a kisvendéglők és egyelőre még fokozatosan kiszorításra ítélt úgynevezett állva fogyasztó büfék.” A komlói vállalat kezelésében hairmincmyolc vendéglátó üzemegység van, ebből tizenhét italbolt és kilenc talponálló. Kisvendéglőikkel együtt viszont csak öt melegkonyhás üzemük van és ezek is mind a választék, mind a kulturáltság terén igen sok kívánnivaló4 hagynak maguk után. Az ankét tulajdonképpeni célja, hogy még ebben az évben gyökeres változást teremtsen ezen a téren, hogy ne csak a reprezentatív éttermek, (Béke étterem, Fekete Gyémánt, stb.), hanem a kisvendéglők is minden tekintetben kielégítsék az igényeket. Különösen az ízletesen elkészített speciális, házias ételféleségek bevezetése és állandó biztosítása, valamint a déli és esti előfizetéses étkeztetés növelése vár minél gyorsabb megvalósításra. A talponállók megszüntetésével egyidőben arra törekednek, hogy helyüket kisvendéglők váltsák fel, fehér terítés asztalokkal, virágvázáikkal és főleg szíves, udvarias felszolgálással. Tehát nem újabb Mézesmackót, Bistrót akarnak létesíteni, hanem olyan kisvendéglőket, ahol a vendég előtt főzik meg a friss ételeket. Bevezetik továbbá, hogy minden vendéglőnek meg legyen a maga speciális italkülönlegessége, amely csakis ott kapható. A talponálló poharazók helyét is fokozatosan felváltjuk a szolidabb borkóstolók, ahol tíz-tizenké4 féle jó minőségű bort szolgálnak fel. Szó volt továbbá az egyik legnagyobb problémáról, az alkoholizmus elleni harcról amely ha külsőleg ellentmondásosan hat is, szintén a vendéglátóipari dolgozók feladata. Az ekörül folyó vitában bőver akadtak pro és kontra vélemények a módszereket illetően Voltak olyan vélemények, hogy a bányászból nem kell és nerr is lehet aszkétát nevelni, aki turmix és különböző tejitalokat fogyaszt felszállás után, de abban mindannyian megegyeztek, hogy a leendő kisvendéglők, amihez a tisztaság mellett hozzájárul majd a figyelmes felszolgálás, a vendéggé való fokozottabb foglalkozás erősen csökkenti majd a túlzott italfogyasztást. Ezek mellett jelentősen csökkenti az alkoholfogyasztást, a töményszesz féleségek mérsékeltebb felszolgálása is. A vendéglátóipari ankét hozzászólásai, a kialakult vita azt bizonyítja, hogy hasznosak az ilyen értekezések, és a komlói példa nvomán másutt is hasznos lenne a megrendezésük. — S-gy — TETŐTŐL TALPIQ Versenyben „A legtisztább baranyai falu“ címért. A pécsvftraűl jftrás községei Is bekapcsolódtak „A legtisztább baranyai falu” elmért Indult versenybe. A verseny elsd szakaszának eredményeit április közepén kezdi értékelni a járási bíráló bizottság, s ezt kóvetően nyilvánosságra hozzák az eredményeket. Több zöldárut a városnak — jelszóval kapcsolatot teremt az új termelőszövetkezetekkel éa termelőszövetkezeti községekkel a járási tanács kereskedelmi csoportja. Az a cél, hogy a tsz-ek figyelmét még Idejekorán felhívják a városok zöldségellátásának fontosságára és elegendő meny- nyiségű zöldárut Juttassanak el a munkáslakta területekre. Megvalósulás útján a járás iparfejlesztési terve. Az elmúlt év végén készült el a járás távlati Iparfejlesztési terve, amelyben többek között vágóhíd, hűtőház és gyümölcsfeldolgozó üzem létesítése szerepel. A tervet 1970-lg akarják megvalósítani, de az máris a megval su s útjára lénett azzal, hogy új r sz- leggel bővültek és bővülnek a járás kisipari szövetkezetei. A mecsolcnádasdi KTSZ most nyitotta meg gumivulKanlzáló ^z- legét. A pécsváradi vegyes KTSZ rövidesen női és férfiszabó, valamint fényképész-részleggel b vül. Hosszúhetér.yben és v'^ro n" den "pedig vegyesipari KTSZ-ek alakulnak. Ha szemerkél is az eső napokon keresztül, az emberek már mindenképpen a tavaszt érzik. A konfekcióüzemekben készülnek az újfazonú cipők, ruhák, táskák és kalapok, hogy mire valóban kitavaszodik, az emberek együtt virulhassanak a természettel. A divat — a világ örök szeszélye — minden évben megköveteli a magáét Egyszer a sovány nők a „diva- tosak’’, később a molettek. Ma még a szűkhátú kabát a csinos, de lehet hogy holnap a bőhátú lesz a szép. És a nőket mindig érdekli, milyen lesz az idei tavaszi divat? Egyszer egy vak ember Párizsban ügyes műtét következtében visszanyerte látását. Amikor megkérdezték tőle, hogy mit tart a legszebbnek, azt válaszolta: „A legszebb a csillagos ég, s a iegrondábbak a női kalapok.” Nos, az idei kalapdivat megcáfolja ezt: Egymásután érkeznek a szállítmányok a Pécsi Állami Áruházba. Már próbálgatják is a hosszú, meg divatosan rövid hajakra a pasztellszínű nyúlszőr és gyapjú .tompkalapokat”, a csinos, fiatalos tiroli formákat élén- kebb színekben. A kissé nehézkesebb köcsögkalapok — a férfiak örömére — legalábbis tavaszra kimennek a divatból az ocelott szőrme-utánzattal együtt. Persze, a kalap nem minden. A hűvösebb napokon, divat ide, divat oda, kabátot kell húzni. No, de sebaj, lehet divatozni a tavaszi kabátokkal is. A 6-os Ruházati Boltban már kaphatók a Váci utcából és a budapesti ktsz- ektől most érkezett legújabb divatú csau-, eper- és ga- színű ballonkabá- már nem divatos. A vékony szövetből és finom kordból készült kabátok sálgallérosaik, trapéz vonalúak lesznek. Az idei divat prin- cessz-szabású, testhez simuló. A derékra simul a túlbő nyári ruhák vastag övszerű derékrésze is. Mire meglön a meleg idő, ismét kivillannak a tarka ruhák alól a fehér csipkés alsószoknyák. Kitombolhatják magukat a fiatalasszonyok, lányok a színes kombinált ruhákban, egyenesvonalú, rövid kabátkás kiskosztümökben. A férfiak persze ugyancsak „divatoznak” azért egy kicsit. Ha nem is a kalapon, de azon biztosan elproblémázgatnak, hogy egy vagy több gombbal, ilyen vagy olyan fazonra csináltassák a kabátot, öltönyt. Az idei férfidivat szerint a kabátok 2—3 gombosak, egye- nesvonalúák, síma anyagból készülnek. A sportszövet zakó természetesen változatlanul divatos marad. Haladnak az idővel a gyerekek is. Olcsó és főleg nagyon hasznos gyermekeknek a divatos rövid ballonkabátka, az egyszínű anyagból készült bő aljú kötériyruhács- ka. Ha egy csinos. ízléses kalapot, kabátot viselő nő végigmegy például a Széchenyi téren, még a buszmegállóktól is arra fordulnak a férfiak. Igen, minden színben készít formás köröm- és papucscipőket a Pécsi Cipőipari Vállalat Bem utcai részlege. Atníg a nők bukdácsolnak, addig a férfiak csak magukba fojtva indulataikat, járnak a szép keskeny hegyesorrú cipőkben. „Keskenylábú férfiak előnyben” — ez a jelszó, de hát van-e egyáltalán keskenylábú férfi? Mindegy. Szenvedjenek ők is, mert az új divat, az olasz cipő, vékony talpú, keskeny, hegyesorrú, s mint valamikor nagyapáink idejében: lyuggalt. A vastag gumitalpú, gojzer-varrott cipő már a múltté. A nők fején nemsokára megjelennek az újformájú kalapok, a trapézvonalú kabátok, a tűsarkú, meg egyéb láb- szorító rózsaszín, vagy üli cipók, színes harisnyák. Azt mondják majd: tavasz van. És ez a tavaszi divat beleszól az emberek ízlésébe, no meg a pénztárcájába is. Wesztl Márta ALKOHOL Hajdani öreg kocsmák falán e felirat ecsetelte a keserű jövőt azoknak a vendégeknek, kik eléggé belenéztei a pohár fenekére: „Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt És bár a nyomort azért mégsem az alkohol okozta, e feliratban akad némi igazság. A jó magyar bornak évszázados tradíciója volt és van is és nemcsak megittuk, hanem nótába fogtuk, a költő rímekbe szedte a poharak csengését s ahogy a festő sem hagyta ki ecsetje alól ezt a „témát", úgy faragta a szobrász is fába vagy márványba a puttonyos embert, vagy a szájához kupát emelő parasztlegényt, lszogatós nemzet vagyunk tagadhatatlan, s ez még nem is baj. Hiszen amíg — hogy csak mást ne mondjunk — a Mecsek és a villányi hegyek nem tagadják meg tőlünk áldott jó nedvüket — addig a jókedvű pincézésnek s a sok-sok szép emléke' rejtő szüreti mulatságoknak úgy sem lesz párja. Az ám, csak hogy inni és mulatni is lehet kultúráltan, de lehet ész nélkül, gátlástalanul, egy életre szólóan rabjává lenni a szesznek, amikor már valóban átkos szenvedéllyé válik egy emberben az alkohol utáni epekedés. Tragédiák, emberroncsok, tönkrement, lezüllött családok, szertefoszlott boldogságok és szennybe fulladt álmok szegélyezik e szenvedély útját. Egy orvos mesélte nemrég, hogy a mentőszolgálatnak is kialakult már a maga „törzsvendég-gárdája”, egyugyanazon „kuncsaftokat” havonta kétszer-háromszor felszednek az utcán, hogy aztán kellő gyomormosás után — s főleg az ezzel járó költségek megtérítése után, a feleség kegyeibe ajánlják. Nos, ezen lehet elgondolkozni, de nevetni nem. Azért nem, mert az alkoholista léte egyáltalán nem „magánügy", hanem társadalmi „ügy”, amennyiben a tár- sadolmra, a szocialista együttélésre káros. Márpedig káros. Káros önmagára, mert előbb-utóbb emberronccsá válik s az ilyen ember már a közéletben sem állja meg a helyét. Szétesik a család, megsínyli a feleség, a gyerek, a szépen elképzelt családi harmóniának nyoma sem lesz. Az alkohol sokszor, igazán nagyon sokszor rejtett indítója volt bűncselekményeknek. A bűnözés valamennyi „szakágában” találkozhattunk az alkohollal, mint indítékkal. De ez már a vég, amikor valaki idáig jut, ez már az alkohol marta életforma mélységének legkétségbeejtőbb pontja. A felkiáltójel nem ide kívánkozik, hanem akkor kell szót emelni — s akkor még nem is késő —, amikor a fiad és a lányod rumos vagy boros poharat tart a kezében, s szemében látod a szesz okozta bódultság gyanús csillogását. Ne igyanak! Miért isznak?! Nézd csak hétvégi szombat és vasárnap délutánokon hány fiatal fiú és lány tolong a mecseki borpincék felé induló autóbuszoknál. Aztán ott ülnek a nyilvános szórakozó helyek asztalainál Aztán az üzemi és vállalati családi-esteken is, ahol — ki tudja miért? —, de a felnőttek elnézik, miként vedelik a bort és a pálinkát a „legifjabbak”. „Had mulasson — mondják —, hiszen közöttünk van, vigyázunk rá!” — pedig már akkor nem vigyáznak rá, amikor az első poharat a szájához emeli, utána még úgy sem. Aztán láthatsz szomorúbb képet is — amely már- már a családi tragédiák kezdete. Fizetéskor este a kocsmák körül ácsorgó asszonyok... Kiabálás, veszekedés, durva, ocsmány szavak... Kell ez? A vendéglátó vállalatok forgalmi statisztikája mutatja, hogy a forgalom fizetési napokon hihetetlen magasra emelkedik. És semmiképpen nem azok a szolid baráti, vagy családi vacsorák, iszogatások emelik a grafikon görbéjét, hanem a gátlástalan hejehuják, amelyeknek a végére belesivít a mentőautó szirénája, vagy megjelenik a rendőrségi riadókocsi, vagy —■ s ez a legszomorúbb, legfájóbb — a síró asszony .. s Az ember megille- tődött áhítattal lép ebbe a terembe. Ugyanis ez a házasságkötő-terem. Az igen ! áhitat pedig... hm . szóval azért az többnyire maradandó a házasfelek életfán is, mintegy szép | emlékként. A nagy, t öles íróasztal előtt t két szembeállított. ; bordóhuzatú fotel j áll, itt foglalnak he- : lyet a házasulandó ;,Síelek“, bemondják lambszürke tok. A zöld A Mohácsi Bútorgyárban a napokban tartották meg a terv ismertető értekezletet, ahol a dolgozókká] ismertették az elmúlt év eredményeit és az 1959. évi feladatokat. 1958-ban a bútorgyár 112.2 százalékra teljesítette é^cs tervét. Jó eredmémondjuk meg úgy, ahogy van: a lábát nézik. Nézhetik is. Mert valószínűleg tavaszra a- . ... __.. sz ínes világoskék és rózsaszí- ?t<:ben még_úvek múl nű harisnyák is divatba jönnek a megfelelő színű ruhákhoz. Alkalmakra a sajátcsíkos harisnya egyre jobban kiszorítja a feketecsíikosat és »árkosát. Sajnos, a nők továbbra is tűsarkú cipőben botladoznak} ^atTikat, majd a a tavasszal. Továbbra is diva-. emzetiszinfl lepellel tos a hosszú orrú tusarku, de*letakart asztal elé divatba jón a kerekebb orrú, : lé ek , sorosan egy- kenyelmes „kubán-sarku” ci- J más mell)s. Pő is. A zöldtől a rózsaszínig, | A szertartás“ éppenséggel nem hosz- szú. Mindegyik elmondja, hogy „akarom“, vagy hogy . ,igen“ — már mint két, 750 garnitúra* egymást — s akkor matracot és 242? Szigeti András, a II. stráfkocsit. X kerületi tanács anya1939-ben a terv* könyvvezetője, miszerint 800 hálószo-j után megigazítja vál800 hálószoliahútor, 3 000 sezíon nyékét értek el az önköltségi terv teljesítésében is. 3.1 százalékkal csökkent az önköltség a tervezetthez képest. Az elmúlt év során a gyárban legyártottak 400 hálószoba bútort, 100 konyhabútort, 960 fényezett háromajtós szekrényt, 1 900 sez!opt, 4 098 konyhei ülőbabútort, 1 200 fé- í Ián a címeres stólát, nyezett háromajtÓ6t ünnepélyesen kijeszekrónyt, 3 000 sez- lont és 240 ..Harmonia“ típusú kétsze- rhélyes rekamiét kell gyártani a hozzávaló párnázott szé kekkel. lenti: — Törvényadta jogomnál fogva, a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítom. Ezután a menyaszezony, azazhogy az asszony, elpityere- dik, a férj esetlenül pirul s jönnek a véget nem érő rokoni csókok — már jó előre „bevételezett“ — pálinka és bor illattal keverve. Nos, ennyi az egész. Városkánk jámbor és dolgos lakóinak életük egyik legszebb (de nem mindig marandandóbb) pillanata tehát itt zajlik le Bandi bácsi előtt. Az utóbbi két esztendő alatt körülbelül ezer ifjú menyasszonyt és vőlegényt .nyilvánított házastársaknak“ — törvényadta jogánál fogva. Aha! „Ifjú“ menyasszonyt és vőlegényt? Igaz ez? Csak ifjak járulnak Bandi bácsi elé? — Nemrég égj' idős párt adtam ösz- sze. A vőlegény hetven, a menyasszony hatvanöt éves volt. összeadtam őket, azóta nem tudok róluk. De volt még egy ilyen idős pár, ahol a vőlegény túl volt már hetvenen, a menyasszony pedig alig tíz esztendővel fiatalabb. De a házasságuk nem sikerüli Nincs egy esztendeje, hogy házasságot kötöttek, most pedig már válnak. — Hogyan? — Igen, válnak! Nekem csak annyit mondott az „ifjú,, férj, hogy most égette meg magát harmadszor, többet nem nősül. Hm ... Szóval azt mondta, hogy „többet“ nem nősül. Bár ki tudja, nem-e?! Elvégre még alig múlt hetven esztendős. — És a fiatalok? — Oh, azoknál könnyen megy! Szépek, helyesek, persze egy kicsit elfo- gódottak, amint ide belépnek. Talán csak egy eset volt, amikor még idejében a mama közbeszólt. ;.. Illetve közbe „ütött“. Ugyanis a mama utólérte lányát — éppen itt a folyosón —, aki jövendőbelije oldalán várta a bebocsátást. Egy kisebb pofonnal lebeszélte a túlifjú menyasszonyt a há- szant frigyéről, így aztán nem tett az egészből semmi. Hogy most kinek volt igaza, kettőjük közül ki volt az előrelátóbb, nem tudni. Egyébként Bandi bácsitól azt is megkérdeztük, hogy mikor köttetnek leginkább a házasságok, az évszakok befolyá- solják-e a lángra- gyúlt, türelmetlen szíveket? — Tudja azt a nótát, hogvaszongya: „Szüret után lesz az esküvő...“? — Persze. — No látja. Hát akkor. Szüret után és főleg tél elején, karácsonykor. — És tavasszal vagy nyáron? — Akkor ismerkednek s ősszel ide- állnak elém. — Volna egy javaslatunk. Azt nem lehet, hogy a lakáshivatalt ideköltöztetnék az eskető-terem- be, úgyhogy az ifjú párok itt mindjárt megkapnák a lakáskulcsot is, és... Bandi bácsi erre is mondott valamit, de azt nem lehet leírni. (RABI
