Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
4 N A P L 0 1959. MÁRCIUS 15. 1848 tavasza Pécsett A pesti forradalom lelkes hangulata a futótűz gyorsaságával terjedt szét az országban. Ünnepi gyűlések köszöntötték a 12 pont győzelmét és az első független minisztériumot. Ezen az eseményekkel teli tavaszon tartózkodott Pécsett Szuper Károly, Petőfi barátja és az 1842/43-as évadban Székesfehérvárott színésztársa, a magyar színészet hőskorának egyik jeles komikusa és karakter- színésze. Péésre Chiabai társulatával jött Veszprémből, ahol előadásukat az éppen ott-tartózkodó Petőfi is megnézte feleségével együtt. A városban töltött pár hét benyomásait Szuper „színé- szeti naplójának“ néhány sora őrzi (kiad. Váli Béla Bp. 1889.), amelyet érdemes föleleveníteni. Noha a sebtében odavetett sorok adat- szerűleg semmi újat nem tartalmaznák, mégis jól érzékeltetik a lelkes napok hangulatát. Szuper Károly egyébként, — s naplójában ezt nem említi — főszerepben is föllépett Pécsett, 1848. április 30-án, mint a Skót nemes című Dumas- vígjáték címszereplője. Naplójában a kővetkezőket jegyezte fel 1848 tavaszán, Pécsett: Pécs, MÁRCIUS 18. Délben értünk Pécsre, hol általános az ünnepélyes öröm afölött, hogy a 12 reformpont elfogadtatott. Mindenki nemzeti kokárdát visel kalapján. A városház tornyáról nemzeti színű zászló csaknem a földet söpri. Megérkezésünk után rögtön feléke sítettük magunkat nemzeti trikolor kokárdákkal. MÁRCIUS 28. Ma nagy megyegyülés volt, melyben mint egy akarat uralkodott a szabadság érzete ünneplésen és lelkesen. Úgy látszik, hogy mindenkinek a politikám és saját jövőjére van csak gondja, s a színház keveseknek jut eszébe. MÁJUS 4. Tegnapelőtt vonult be az új minisztérium által kinevezett alkotmányos főispán gr. Batthyány Káz- mér. Ezt rohant bámulni minden ember s emiatt előadásunk is elmamdt. Ma díszelőadást tartattunk a főispán tiszteletére, valahára telt ház előtt. MÁJUS 8. Tegnap utolsó »lőadásunk volt Pécsett. Négy előadásunkat tisztelte meg a főispán s általa bevonatott a közönség. Ezzel aztán kimozdulhatunk Kanosvárra, hová én holnapután hajnalban előre indulok, mint rendező. • h. r. az irodalomért és a művészetért Magyarország történetét, mostani napjait. Ha a negyven- nyolcadiki eseményekről és az utána következő szomorú időszakról egy félszázadig írtak a könyvek, korunkról, az új világ születéséről könyvtárakat kell összeírni, hogy majd mindenki megértse, hogy mi történt itt: csoda vagy emberi akarás? (Magyarország, márc. 25.) Ötszázötven magyar írómesterember szakszervezetbe tömörült. Mind lélek és láng, a vértelen, a fegyver és gyi- lok nélküli felszabadulás, a fölemelt fejek és égre kiáltó Blaha Lujza, a nemzet csalogánya így nyilatkozik: Csak egy vágyam: játszani szeretnék még néhányszor, játszani az új közönségnek, mely nem A dy Endre így ír egyik " cikkében: „A népoperák, az olcsó nagyszerű színházak, néphangversenyek, ingyen tárlatok elérkeznek bizonyára hozzánk is egyszer. Kiké legyen Budapest és kiké legyen az ország? Csak azoké, akik lent vannak, s akik igézett népe a kultúrának." Ady jóslata 1919 március 21-én valóra vált. Maxim Gorkij, a világhírű író a következő sürgönyt küldte Kun Béla elvtársnak: Szívből üdvözlünk benneteket. Uj élet virrad ránk. Példátokat rövidesen az egész világ követni fogja. szavak zengői. A magyar írók Március 30-án közli a Vö- zászlóalja fantasztikusan masí- rös Újság, hogy megalakult a roz át a lángokon és vérten- Magyarországi Szakírók Szak- gereken, a béke, az emberiség estjét lelkes közönség hallgat- .szervezete, amely kimondotta, szabad, boldog jövőjének kis ta meg. (hogy csatlakozik a Magyar- katonái. (Móricz Zsigmondiéi, országi Szocialista Párthoz. Ezt Pesti Hírlap, máj. 11.) A pécsi szénmedence hősei Az egykori feljegyzésekből is láthatott, eljátszani nekik > ^ sajtójelentésekből kitűnik, néhányat a legjobb szerepeimből. (Színházi Élet, jún. 22.) Megnyílt az első Vörös Mozi a fővárosban. 7 filmet kapott a magyar közönség Szov- tetoroszországból, amelyeket Szamuely elvtárs repülőgépen hozott Budapestre. Mozgóképeket állítottak az agitáció és az oktatás szolgálatába is. A vörös riportfilmek időszerű eseményeket mutattak be. Számtalan hangversenyt tartottak, külön a munkásság részére is. Bartók Béla szerzői Ez csak néhány kiragadott példa abból a 6ok szépből, amit a tanácsköztársaság hogy a pécsi szénmedence bányászai az általános sztrájk napjaiban rendkívüli elvhűséggel párosult hősiességről tettek tanúbizonyságot. A szerb megszállók, akik nagy súlyt fektettek a pécsi széntermelésre, a legdurvább és legembertelenebb terrort a pécsi bányászokkal szemben alkalmazták. Szemtanuk vallomása szerint „az erőszak fő célpontjai a bányák voltak. A sztrájk negyedik napjától már katonai járőrök rontottak be a bányászlakásokba és akiket meg tudtak keríteni, szuronyt szegezve kísérték munkahelyére ... Nagyon gyenge volt az Így ejtett zsákmány, de mert ha le is kényszerítették őket ...a légjáratokon át kiszöktek.“ " '•••«* Äo*c>-: í !&* fjeiéi » »2ÍjuháuM»&*'é. 4M«« feMWV# >1 ?<• >*:>>> ■X+ÍX-:- ■ /■W'-í'vyW' <♦>*< :s> ;<.*.>>*;■. ........s...v.*... ....... •» * Hjtm hamarosan követte a művészeti és múzeumi direktórium megalakulása. Az újságírók is szakszervezetbe tömörültek, A színház- és filmművészet soha nem látott magaslatokba emelkedik. A kultúra a dolgozó nép jussa ajándékozott a művészetre és :ezekkel sem mentek semmire, irodalomra vágyó proletariátusnak. 1/ árpáti Aurél köszöntőjéig- vei fejezzük be rövid ismertetésünket. A vörös napra emeli tekintetét: „Félelmetesen szép és nagyszerű csodája a megújhodott világnak, köszöntünk téged vörös Nap! Uj, szokatlan fényességedtől még sokak szeme káprázik, a félhomályhoz szokott tekintetek még révedeznek, de a szíveket már átsütötte perzselő forróságod, ezeket a kigyulladt sziveket többé nem lehet tudomást szereztek — „katonák rajvonalával pásztázták végig az erdőket,... hogy ezeket összeszedjék.“ A „Népszava“ szerint a demarkációs vonalon túlra menekült munkások száma oly nagy, hogy nem lehet őket Sásdon elhelyezni. Kaposvárra vitték és szállásolták el őket. A bányászok elkeseredését fokozta, hogy ,a bányák urai minden kegyetlenkedésük ellenére a legjobb barátságot tartják fenn a szerbekkel, akik a lakosságot most már kiéhez- tetéssel akarják megtörni.“ (Népszava, 1919. március 11.) „A telepeken az asszonyokat és gyermekeket veréssel és kínzással akarják rákényszeríteni, hogy a férjeket és apákat ... munkára bírják“. (U. o.) Ezek után érthető, hogy ezer pécsi bányász élete kockáztatásával Kaposvárra szö„A bányászoknak — jelen- kött és ott felfegyverkezett. A tette a „Népszava“ 1919 március 12-én — a legrettenetesebb terrort kell elszenvedniük. Egy Kraising nevű húsz éves bányászt lelőttek, mert erőszak ellenére sem volt hajlandó dolgozni.“ Doktor Sándor szerint a szerbek bika- csőkkel, kardlappal akarják munkára kényszeríteni a csapat létszáma rövid idő áléit háromezerre növekedett. A helyzet nemsokára annyira el mérgesedett, hogy „a bányász- falvakban már az asszonyok is menekülni kezdtek, mert a. szerbek őket szorongatták a legjobban." A bányászok becsületére Valiik, hogy közöttük ,a legkülönbözőbb kényszereszközök sztráikolókat. „E nehéz napokban a történelem mégis- ellenére sem akadt f.trájk- megölnl, elhallgattatni. Aki té- j mételte önmagát. Miként két törő." (U. o.) Hősi ellenállá- ged köszönt, az életet, a jö- , évszázaddal előbb, Nesselrode suk mentette meg Pécset az majd a színészek is. A Szocia- A Közoktatásügyi Népbiztos- vendőt, az örök változást kö- lés Berényi püspök-főispánok annexiótól. Ma — negyven lista Irodalmi Művészeti és Tudományos Társaság több szakosztályra oszlott, külön intéző bizottságok látták el az irányítást. Szinte egyik napról a másikra megmozdult az irodalmi élet minden olyan tagja, aki szívén viselte a meet már felszabadult Irodalom további felvirágoztatását. Nagy Lajos határozottan követeli a világszemléletet az irodalomban: Csak az az igazi író, akinek egységes világszemlélete van, valamennyi létező és lehetséges világszemlélet között pedig csak egyetlen egy a helyes. A tételt azért írtam le, mert az igazságot nem győzzük elég sokszor világgá kiáltani. A művész lelkét megérinti az élet, a művész érzi a természetet, a társadalmat és az embert. (Vörös Lobogó, ápr. 10.) Krúdy Gyula felteszi a kérdést: Hol vannak az új írók, akik a forradalmat úgy megírják, hogy mindenki megelégedését és örömét lelje benne? Akik felejthetetlenül fel\M.üsnald sízimnt&d. ság a következő rendeletet ad- szönti! (Déli Hírlap vezéreik- 1 korában, « lakosság most is a évvel később — a történelmi ta ki a színházakról- Ezentúl kéből: Óda a Naphoz, márc. iMecsek rengetegeiben keresett valóság meggyőző erejével a dolgozó munkásságnak is 25.) i menedéket .“ követésre lelkesít példájuk a meglesz a lehetősége, hogy ár. G. U j A szerbek — alighogy erről szocializmus építésében, olcsón és könnyen jusson szín- házjegyekhez. A jegyek több-1 ségét a munkásság számára; tartják fenn leszállított áron, ! ezeket a szakszervezet útján kapják meg. Ezentúl a művészet nem lesz a ráérő gazdagok kiváltságos élvezete. (Déli Hírlap, márc. 25.) Néhány sor a sajtóból megmutatja, milyen volt az új kö- ] zönség, milyennek látja Mó- ‘ ricz Zsigmond: Az egész szín-; házban proletárérzék izzott.; Mi az, ami a proletárságot j a lipcsei vásárról Az idei lipcsei vásáron rész* vett Gerbecz Tivadar elvtárs, a Sopiana Gépgyár igazgatója is. Megkértük, mondja el, milyen is volt a lipcsei vásár műszaki ember szemével nézve, milyen tapasztalatokat és tanulságokat nyújtott. — Fő célom, — mondta Ger- annyira megismerhetővé teszi? i becz elvtáns — a húsipari és A szemek fénye! Tiszta és ] vegyipari gépek tamulmányo- nyílt tekintetek, ártatlan és } zása volt, de i.gen sokat fog- őszinte va és ei voiram ouvoive, ami- . tért (húsvágógépet). Ezek a gépek már sok tekintetben korszerűbbek, mint a mi általunk gyártott hasonló húsipari gyár programvezérlésű marógépe a kiállítást megtekintő külföldi szakemberek véleménye alapján is a kiállítás és vásár egyik sztárja volt. — A magyar pavilont megtekintő Hruscsov elvtáns is dí- csérően nyilatkozott erről a gépről. — Nem maradt el in-íe nézés. Meg voltam hat- j lakkoztam a szerszámgépek ta- gépek és feltétlenül arra ősz- azonbán mögötte az újtípusú és el voltam bűvölve, ami- > nulmányozásávsl is. — Persze, tönöznek, hogy tovább fejlesz- MVE esztergapad sem, aziránt kor gróf Széchenyi Béla pá- csak olyan mértékben, aho- szűk típusainkat, új formádat - - .................... ■ bo lyában három dohánygyári ? gyan azt a szűkre szabott és új szerkesztési elveket kekisasszonyt és egy öreg, fej- : Időm engedte. kendős nénit láttam. Ez igen: » Húsipari gépekkel csak ©gy közönség. Ennek nem játék a helyen találkoztam. A Német iegsizik Magyarország mostani színpad, sem az élet. Ez szí- Demokratikus Köztársaság történetét? Itt tíz esztendeig vébe veszi az igazságot, s nem Saxonia gépgyára állított ki nem lehet egyebet írni se re- engedi kiütni onnan. (Az Em- ( egy ötven és egy nyolcvan Id- génybe, se színdarabba, mint bér, ápr. 1.) j teres töltőgépet és egy cutKórusok hangversenycseréje Az ország sokszínű, virágzó zenei életében egyre nagyobb és komolyabb hangot kapnak a vidéki városok. Elsősorban nagyvárosaink azok, amelyek hagyományaiknál, meglévő adottságaiknál fogva sajátos zenei életet alakítottak ki. Ezek a sajátosságok érdekes módon tükröződtek már a januári szimfonikus zenekari találkozón is, mert mind a négy zenekar, amely részt vett a Zeneművészeti Főiskola hangversenytermében rendezett sorozaton, más-más összetételű, felépítésű együttes. Az egészséges fejlődés érdekei úgy kívánják, hogy az egyes nagyvárosok zenei élete között egészséges kapcsolat rus és zenekar jöjjön létre. Értnek az elgon- Debrecenben. A dolásnak jegyében született meg Pécs, Debrecen és Szeged reprezentatív kórusainak és zenekarainak tavaszi hangver- senyosere-akciója. A hangver- senvesere elsősorban a kórus- zere nagy alkotásainak meg- szólalta'ását tűzte ki céTtil. Ez érthető is. hiszen az 1959-es esztendő az oratóriumzene két hata’ma« alakjának. Hiindel- r.ek és Haydnnak halálozási évfordulója. Amikor az egész világ különös szeretettel es megbecsüléssel fordul a két komponista alkotómunkássága felé, méltó, hogy a magyar vidék is megünnepelje a két nevezetes évfordulót. Ez indokolja elsősorban a kórusok cseréjének gondolatát és műsorait. De ez az évforduló arra is alkalmas, hogy reprezentálja a tényt, hogy nagy kórusegyütteseink milyen fontos, sokszor megtermékenyítő zenepolitikái szerepet játszanak városuk zenei életében. Pécsről a Liszt Ferenc Kórus, Debrecenből a zeneművészeti szakiskola világhírű Leánykára, Szegedről a Szegedi Zenebarátok Oratórium Kórusa vesz részt a baráti találkozón. A cserehangversenyek sorát a Pécsi Liszt Ferenc Kó- nyitja meg Debrecenben rendezett hajdúsági művészeti hetek keretében a pécsi együttes szólaltatja meg Händel muzsikáját. A Pécsett már többször előadott Sámson oratórium felújításával készül a Liszt Ferenc Kórus a nagy mester halálának 200. évfordulójára. Ez a mű nemcsak a mester csodálatos művészetét reprezentálja, de kiválóan al- ka'mas a kórus és zenekar Képességeinek feltárására is Má jus folyamán a Szegedi Zenebarátait Kórusa látogat Pécs- A szegediek saját szólistáikkal (de pécsi zenekarral) és Vaszy Viktor vezetésével Haydn Évszakok c. oratóriumát adják elő Pécsett. Csereképpen május 31-én a Liszt Ferenc Kórus és zenekar Szegeden ismét a Sámson c. oratóriumot szólaltatja meg. Végül: a debreceni Zeneművészeti Szakiskola Leánykara és a debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar látogat Pécsre. A városunkban első ízben szereplő leánykar, amely tavaly 130 — a világ minden részéről Angliába utazott — leánykar között az első lett, Kodály 8 egy- nemükari alkotásait szólaltatja meg, míg a zenekar Debussy: Egy faun délutánja és Három nocturne c. műveit játssza. A Pécsett szereplő két vendégegyüttes mellett természetesen Pécsett is fel fog hangzani a Händel oratórium. Minden 'kórus és zenekar már most lelkesen készül a találkozók eseményeire, hogy méltón képviselek azt a művészetet, amelyet szolgálnak s azokat a városokat, amelyeknek nevében pódiumra lépnek. ressünk húsipari gépgyártásunkban is. A szerszámgépeknél igen feltűnő jelenség a nagymértékű automatizálás. Előtérbe került az univerzális gépek programvezérlése. Láthattunk igen „okos“ gépeket, amelyek most már többségükben elektroncsöves megoldás helyett tranzisztoros vezérléssel képesek program szerint meghatározott munkafolyamatokat „önállóan“ elvégezni. A programvezérlés nagy előnye; hogy az univerzális gépeket igen sokoldalúan ki lehet használni nagy sorozatok gyártásánál is az automa_____________________, ti zá'Ms folytán é^ igen csekély megválasztani, hogy előnyük, a selejt lehetősége. re szolgáljon. Ezt az irányzaA vásáron főképpen a Né- tot véleményem szerint a hús- met Demokratikus Köztársa- ipari gépek gyártásánál ne- ság állított ki igen sok autó- künk is alkalmazni kell. Mert matizált programvezérlésű a gépeink nem rosszabbak szerszámgépet. A szerszámgépek rengetegében azonban a mi szerszámgépeink is igen jó hirt szereztek az iparunk is igen nagy volt a külföldiek érdeklődése. — A Sopiana számára milyen hasznosítható tapasztalatokat nyújtott Lipcse? — A kiállítás gépeit tanulmányozva az ember lépten nyomon tapasztalhatta — mondta Gerbecz elvtáns, — hogy a formatervezés igein előrehaladt. Ma már sehol sem elégszenek meg azzal, hogy egy gép jó, nagyteljesítményű és kielégíti az igényeket. Arra is törekszenek mindemellett. hogy szép is legyen, mondhatjuk nyugodtan, hogy a szemet is gyönyörködtesse. Minden gépinek igyekeznek korszerű, áramvonalas form ót adni és a gépek színeit úcv nak. A csepeli szerszámgépre. HEM7FH S7|tiHft7: ANNA FRANK NAPLÓJA Sztambu! rózsája rMflWllHW; A szókimondó asszonyság m OLSÓ ELŐ A DÁSAI! a külföldieknél, de form akik még elmarad mögöttük. Tehát szebb formát, szebb külsőt kell a mi gépeteknek 's adni, hogyha az élre akarunk tömi velük. A szerszámkiállításon is sok újat láthattunk, amelyet feltétlenül hasznosítanunk kell. Különösein szembetűnő volt, hogy milyen széles skálán mozog a keramikus lapkák hasznosítása. Szeretnénk, ha a jövőben jobban ellátnának bennünket hazai keramikus lapkákkal, mint a lipcsei kiállításon is láttam, igen sok helyen és igen jól lehet hasznosítani őket Ezek voltak azok a legfontosabb tapasztalatok, amelve- ket a lipcsei kiállítás nyújtott és amelyeket a Pécsi Sopiana Gépgyárban is hasznosíthatunk, — fejezte be nyilatkozatát Gerbecz elvtárs.
