Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

2

NAPLÓ

1959. MÁRCIUS M.

II Magyar szocialista fflunkaspíri Közponn Bizoitsaoa

1959. március 6-1 ülésének határozata

(Folytatás az 1. oldalról)

termelőszövetkezetek taglétszáma közel kétszázezerrel, szántóterülete több mint 1 millió holddal növekedett. Hazánkban március 1-én a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttesen az ország összes szántóterületének több mint 40 százalékán gazdálkodtak.

A két hónap alatt elért gyors fejlődés következtében a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete hozzávetőleg megkétszereződött és meghaladja az ellenforradalom előtti legmagasabb szintet. Különösen jelentős eredményeket értünk el Győr-Sopron és Szolnok megyében, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése a befejezéshez közeledik, valamint Veszprém, Fejér, Komárom megyében, ahol a szántóterület több mint fele már a szocialista gazdasághoz tartozik.

A Központi Bizottság elismerését fejezi ki minden kommunistának, köszönetét mond minden haladó pártomkivülinek, aki személyes, önzetlen munkájával hozzájárult e nagy eredmények eléréséhez. Szívből üdvözli mindazokat a paraszti dolgozókat, akik a mezőgazdaság szocialista útjára tértek. Biztosítja őket arról, hogy a Központi Bizottság minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy munkájuk a termelőszövetkezetekben egyre eredményesebb legyeim Javasolja a kormánynak és felhívja az összes állami szerveket, hogy az ehhez szükséges megfelelő intézkedéseket tegyék meg.

Egész mezőgazdasági fejlődésünk legfontosabb feladata most a tavaszi munkák jó elvégzése. Az ország elvárja, hogy az egyénileg, valamint a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok és az állami gazdaságok dolgozód jól elvégzett munkával biztosítsák a nagyobb termést.

Mezőgazdaságunk fejlődésének fő követelménye ma a termelőszövetkezetek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása. A Központi Bizottság véleménye szerint most ez a döntő feladat: ennek sikeres végrehajtása az alapvető feltétele annak is, hogy az új gazdasági évben újabb nagy lépést tegyünk előre a termelőszövetkezetek fejlődésében.

A minisztériumokban, megyei és járási szervekben és a falun dolgozó kommunisták, tanácsfunkcionáriusok, termelőszövetkezeti vezetők nagy és megtisztelő feladata, hogy az új élet útjára lépett, parasztok munkáját elősegítsék és a termelőszövetkezetek jó szakmai és politikai vezetését megoldják. Pártszervezeteink biztosítsanak az újonnan alakult termelőszövetkezeti vezetőknek nagy munkájukban messzemenő politikai támogatást

Fejlődésünk jelenlegi szakaszában változatlanul fő feladatunk a mumkáshatalom alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítése. A szocializmus útjára lépett parasztok mellett továbbra is bizalmat és megbecsülést tanúsítunk a még egyénileg dolgozó parasztok iránt. A ma még egyénileg termelő parasztokat a munkásfiatalom erősödése és a meggyőző szó hozza a szövetkezeti útra;

Az elmúlt évben végbement jelentős politikai fejlődés, a választási győzelem, a lendületes munka jó gazdasági és kulturális eredményei, parasztságunk jelentős előrelépése a mezőgazdaság szocialista útján biztosítják, hogy a magyar népben erős az az eltökéltség, hogy lehetőségeinket jobban kihasználva gyorsabban haladjunk előre,

VI.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a pártkongresszust 1959 november végére hívja össze. Pártunk a kongresszuson elemezni fogja fejlődésünk tapasztalatait és helyzetünket, megtárgyalja az ott előterjesztendő ötéves terv irányelveit és kijelöli a további feladatokat. Fejlődésünk jelenlegi politikai és gazdasági feltételei lehetővé teszik, hogy az addig hátralévő háromnegyed év alatt lendületes munkával újabb jelentős eredményeket érjünk eL

A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a jobb előrehaladás feltételei már ma adva vannak. Építhetünk eddigi eredményeinkre. Támaszkodhatunk az anyagi alapokon túl pártunk helyes irányvonalára és egységére, a párt és a néptömegek összeforrott- -ágára, az alapvető dolgozó osztályok, a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségére, a nemzet összes haladó erőinek mind szorosabb tömörülésére. A Központi Bizottság, mint megvalósítható célt ajánlja egész dolgozó népünknek:

1959 végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát.

1959-ben érjük el a szocialista ipar össztermelésében azt a színvonalat, melyet a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. Meg van rá a lehetőségünk, hogy ez évi termelési tervünket körülbelül 4 százalékkal — hozzávetőleg olyan mértékben, mint 1958-ban —, túlteljesítsük. Jó munkával igyekezzünk túlteljesíteni a mezőgazdasági termés 5.2 százalékra tervezett évi növekedését. Biztosítsuk mr 1959. évi 13,2 milliárdos beruházási terv

végrehajtását; ez azt jelenti, hogy két év alatt hároméves beruházási tervünk több mint 80

'Azaiékát teljesítjük. Az Iparban a termékek önköltségét a tervezett 1,5 százalék helyett 2,5 százalékkal csökkentsük, a munka termelékenységét az előirányzott 3 százalék helyett 5 százalékkal növeljük; ez azt jelenti, hogy az önköltség már ebben az évben kedvezőbben alakul az 1960-ra előirányzottnál, a termelékenység pedig 1959 utolsó negyedében körülbelül olyan lesz, mint az eredetileg

1960-ra tervezett. Biztosítsuk ebben az évben is tervünknek megfelelően a nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyát, kötelezettségeink pontos teljesítése mellett. Érjük el a takarékosság következetes érvényesítésével és munkánk javításával, a népgazdaság minden ágában, hogy nemzeti jövedelmünk az idén 8,3 százalékkal emelkedjék és így már ebben az évben elérje az 1960-ra tervezett színvonalát.

Mindezeknek a feladatoknak sikeres megoldása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 5—6 százalékos emelkedésével már 1959-ben meghaladja a jövőre tervezett szintet, a parasztok egy főre eső reáljövedelme pedig az előirányzottnak megfelelően emelkedik.

VII.

A Központi Bizottság megállapítja, hogy az itt kitűzött célok elérése megköveteli a vezetés színvonalának javítását a legfelsőbb szinten is. Fel kell számolni az állami vezetésben még fellelhető sablonos, lélektelen ügyintézést, az újtól való Idegenkedést, a bürokratizmus maradványait, az irányítás egyenetlenségét. Ezért a kongresszuson a Központi Bizottság javaslatot fog tenni a kormányzati munka, a gazdasági vezetés megjavítására is.

Meglevő, de kellően ki nem aknázott lehetőségeink még jobb kihasználása a párt és kormány Irányító munkájának további javításán túlmenően megköveteli a vezetés színvonalának emelését a minisztériumoktól a községi tanácsokig, az iparági igazgatási szervektől a műhelyek irányításáig — a vezetés minden fokán. A Központi Bizottság külön is felhívja valamennyi párt, állami, gazdasági szerv, valamint minden társadalmi szervezet funkcionáriusainak figyelmét a következőkre:

A munka termelékenységének emelé- se, a termelés önköltségének csökkentése mindenekelőtt ip>arunk és mezőgazdaságunk műszaki színvonalának emelését követeli meg.. A műszaki fejlesztés területén eddig elért sikereinknek nem szabad eltakar- niok azt a hiányosságot, hogy az elmúlt évben éppen a fejlődésünk szempontjából legfontosabb területen nem értük el a magunk elé tűzött célokat. Egész népgazdaságunk fejlődé; sét csak úgy tudjuk meggyorsítani, ha a műszaki fejlesztésben a meglévő hiányosságokat kiküszöbölve, jelentős lépést teszünk előre.

Előrehaladásunk másik alapvető emelője a beruházásokra rendelkezésre álló összegek oélszerűbb és gazdaságosabb felhasználása. Különös gondot kell fordítani a beruházásoknál a termelés gazdaságosságának növelésére, a termelési folyamatok korszerűsítésére, népgazdaságunk szerkezetének javítására. Nem lehetünk eredményeinkkel megelégedettek mindaddig, amíg nem sikerül teljesen véget vetnünk a beruházások szétforgácsol tságának és elérnünk, hogy a megkezdett beruházások a műszakilag indokolt idő alatt valóban el is készüljenek.

Az előttünk álló feladatok jó megoldása céljából a Központi Bizottság felhívja a pártbizottságokat, valamint az államigazgatásban, a gazdasági vezetésben, a társadalmi szervezetekben vezető posztóikon dolgozó kommunistákat és p>ártonkívülieket, hogy jobb munkával segítsék a tömegek alkotó erejének további kibontakozását.

VIII.

A magyar dolgozók milliói ezer és ezer módon, minden központi felhívás nélkül is segítik szocialista céljaink megvalósítását. Kezdeményezéseikkel, odaadó munkájukkal biztatnak mindannyiunkat gyorsabb ütemű előrehaladásra. Megértésre és lelkes visszhangra talált a múlt esztendőben a párt és kormány takarékossági felhívása. Csepel és Diósgyőr dolgozói nyomán az ország úgyszólván minden üzemében takarékossági felajánlásokat tettek és valósítottak meg.

A dolgozó tömegekben élő bizakodás és alkotó kedv erős hajtóereje a társadalmi és gazdasági életünk minden területén mutatkozó gyorsabb előrehaladásnak.

A Központi Bizottságnak a2 a véleménye, hogy gazdasági helyzetünkben a múlt évben megvalósult jelentős javuláshoz hozzájárult a helyes alapokon újjászerveződő szocialista munkaverseny. Az ellenforradalom leverése után újjászülető munkaverseny alapjában véve megszabadult a korábbi évek hibáitól. Ma az a jellemző, hogy a munkaverseny konkrét és a felajánlásokat a dolgozók tessék; a szocializmus ügye iránti lelkesedéstől áhatott öntudatos munkások ezrei, tízezrei fejlesztik, alakítják a munkaverseny új formáit. E lelkes kezdeményező szellemet mutatja, hogy mikor a Szovjetunióból híre jött a XXI. kongresszus tiszteletére alakult kommunista brigádoknak, a magyar gyárakban sok helyen szocialista brigádok alakultak. E brigádok tagjai nemcsak a munka frontján kívánnak — élve a szocialista munkaverseny eszközével —, kommunista módon helytállni, hanem önmaguk továbbképzésével is és az élet minden területén tanúsítandó példamutató szocialista magatartásukkal.

A Közpxmti Bizottság meggyőződése szerint, fejlődésünk meggyorsításának lényeges feltétele, hogy magasabbra emeljük a szocialista munkaverseny zászlaját az alkotó munka minden területén az egész országban. Ezt elősegíti az, hogy dolgozóink nagy tömegeit fellelkesítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán elfogadott hétéves terv. Nem kétséges, hogy ez a lelkesedés növeli dolgozóink alkotó kedvét és így anyagi erővé válva, felbecsülhetetlen segítséget fog jelenteni a szocialista munkaverseny fellendülésében.

A (Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy gazdaságpolitikánk jelenlegi irányvonala nem változik. Szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra is, hogy semmiesetre sem kaphat ismét teret a munkaversenyben a puszta mennyiségi szemlélet a gazdaságosság szemlélete helyett. A termelés mennyiségi emelése is fontos célja a versenynek ott, ahol a szükséges anyag és az értékesítés biztosítva van. Ilyen terület például a mezőgazdasági gépgyártás, a műtrágya-termelés, az építőanyagtermelés, a jó minőségű szenek bányászás? stb. Az egyes munkás természetesen mindenütt igyekezzék a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtani. De óvakodnunk Kell attól, hogy a munkaverseny fellendülése háttérbe szorítsa a minőség javítását. Ellenkezőleg, a munka verseny mozdítsa etŐ'a takarékosabb gazdálkodást és gyártmányaink minőségének megjavítását. Ennek és a'műszaki színvonal emelésének is fontos eszköze az újítómozga- lom. Irányuljon a verseny a munkások szocialista öntudatának emelésén át a munka- fegyelem megszilárdítására is. Mindezzel érjük el hazánk gazdasági helyzetének további javulását és azt, hogy a termelés emelkedése nyomán dolgozó népünk életszínvonala is rendszeresen emelkedjék. A munikaverseny egyik legfontosabb célja az is, hogy az ország külkereskedelmi helyzetét, fizetési mérlegét tovább javítsa.

A Központi Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy hároméves tervünk ez évi feladatainak határidő előtti teljesítésével a közvetlen, azonnali eredményein túlmenően, a gyorsabb fejlődéshez és az ötéves tervhez teremtünk szilárd alapot.

*

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikájában mindenkor a tömegekre támaszkodik és politikáját a magyar nép szocialista jövőjébe vetett rendíthetetlen hit hatja 6t. Pártunk útmutató szavát, tanácsait az elmúlt évek harcaiban, a kemény munkában, sokszor Igen bonyolult helyzetben- is meghallgatták, követték a tömegek. A magyar nép tapasztalhatta, hogy reálisan mérjük fel a helyzetet, őszintén, nyíltan feltárjuk a nehézségeket, megmutatjuk azokat az erőket, amelyekkel leküzdhetjük a felmerülő akadályokat. Mindenkor megvalósítható célokat tűztünk magunk elé és népünk elé. A Magyar Népköztársaság így érte el az utóbbi két és fél év igen jelentős eredményeit.

A Központi Bizottság most is helyzetünk gondos és felelős mérlegelése alapján döntött. A határozatban megjelölt feladatok reálisak. Mély meggyőződésünk, hogy e feladatokat dolgozó népünk megérti, magáévá teszi és megvalósítja. E feladatok megoldása gazdagítja hazáinkat, erősíti nemzetünket és minden egyes dolgozó boldogulását szolgálja. A határozatban megjelölt feladatok megvalósításával a magyar dolgozók egyben eleget tesznek internacionalista kötelességüknek, hozzájárulnak a szocialista tábor erejének növeléséhez, a szocialista társadalmi rend győzelméhez a szocialista és kapitalista világrendszer versenyében.

A Közpxmti Bizottság felhívja összes párt, állami és gazdasági irányító szerveink, továbbá a pártszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a szakszervezetek figyelmét arra, hogy saját területükön, a dolgozók bevonásával, egyes üzemek és más munkaterületek lehetőségeinek alapx>s felmérése után állapítsák meg a jelenlegi határozat végrehajtásából adódó feladatokat, a szocialista munkaverseny konkrét céljait. Az egyes munkahelyeken gondos mérlegeléssel meghatározott tennivalók együttesen adnak új, megnövekedett lendületet népünk alkotó munkájának és hozzák közelebb a szocializmus felépítésének napját hazánk,ban.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az üzemi faliújságokról

Egyidóben nem volt olyan ipari üzem megyénkben, ahol egy vagy több feldújság ne lett volna. Ezeknek a faliújságoknak a többsége rendszeresen megjelent, s a cikkek többsége többnyire érdekes, az üzem, a gyár életét közvetlenül érintő problémáikat tartalmazott. Ezeket a faliújságokat az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek általában jól hasznosították a helyes közvélemény kialakításában.

Az agitációnak, a munkások nevelésének, a legfontosabb feladatokra való mozgósításának ezt a formáját azonban mostanában csak kevés helyen használják. Az üzemek többségében nincs faliújság, vagy nem tölti be a hivatását, mert az ellenforradalom után a felbomlott szerkesztő bizottságokat általában nem szervezték újjá, noha a sztál invárosi KISZ-szervezetnek a múlt évben Pécsett megrendezett faliújság-kiállítása után ez várható lett volna A pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ kevés kivételtől eltekintve, nem is igen gondoltak az agi- {táció ilyen formájának fel- ; elevenítésére. A faliújság ép>- p»en ezért sokhelyütt a hirdető- tábla szerepet tölti csak be;

Talán furcsán hangzik, de a tapasztalatok alapján azt kell hinni, hogy az üzemek p>árt- és szakszervezett vezetői lebecsülik, sőt nem értik a faliújság jelentőségét. Csak ezzel magyarázható, hogy ilyen könnyen lemondanak egy ilyen fontos agitációs eszközről. Nem az újságíró szakmaszeretete, hanem az agitáció eredményesebbé tétele miatt kell szót emelnünk azért, hogy a felvilágosító munkában nagyobb legyen a becsülete az írott szónak. Az írott szó, a faliújság ugyanis a pártszervezetek px>litikai tömegmun- kájának, az emberek eszmei nevelésének igen fontos eszköze lehet, ha valóban élnek a

faliújság adta lehetőségekkel. Mert a faliújság ugyanazt teszi, mint az agitátor, csak nem hangos, hanem leírt szóval.

A faliújság jelentőségét ezen kívül növeli, hogy nemcsak agitál, hanem szervez és nevel is, alakítja a közvéleményt, fejleszti a bírálatot és önbírálatot, lehetőséget ad egyes proto lémák széleskörű megvitatáséhoz, a különböző nézetek tisztázásához;

A faliújság természetesen csak akkor tölti be ezeket a feladatokat, ha jól szerkesztik, ha rendszeresen megjelenik s a falújságon megjelenő írások valóban az üzem, a gyár legközvetlenebb problémáival foglakoznak. Tudjuk, sok helyen arra hivatkoznak, hogy azért nincs falújságjuk, mert náluk nem hajlandó senki faliújságcikket inni, s mert — teszik hozzá — sokszor nem is tudják, hogy miről kellene írni. Pedig a témaválasztás ma igazán nem lehet probléma. Az SZKP XXI kongresszusa anyagának megismertetése ezernyi cikk témájául szolgál. Pártunk Közpxmti Bizottsága legutóbbi határozatának tudatosítása, a határozatban foglaltak megvalósítására való mozgósítás szintén sok-sok cikktémát rejt magában. S az üzemi életnek

naponta rengeteg eseménye van. A faliújság szerkesztődre, készítőire vár, hogy a legfonto sabbakra felfigyeljenek. A Közpxvmti Bizottság legutóbbi határozatában megjelölt feladatok megvalósítására, a munkaverseny széleskörű kiterjesztésére való mozgósításból a faliújságoknak például komoly részt kell vállalniok.

Lenin ugyanis többek között azt követelte a sajtótól, hogy ismertesse meg a dolgozókat a példás munkával, a munkatermelékenység fokozásának legjobb módszereivel és legyen a szocialista munkaverseny szervezője. Ez a követelmény plédig teljes mértékben vonatkozik a faliújságra Is, hisz a faliújság közvetlenül az egyes munkásokhoz, az egyes emberekhez szél és a helyi életből vett példákon neveli őket.

A faliújság szerkesztése tehát fontos része kell, hogy legyen az üzemi párt- és szak- szervezetek felvilágosító tevékenységének. Kár, sőt hiba lemondani a faliújság adta lehetőségeikről. Jó lenne, ha üzemeink, párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői a jövőben sokkal inkább hasznosítanák ezt a lehetőséget, mint eddig, ha nagyobb becsületet szereznének a felvilágosító munkában az írott szónak.

Tovább kutatják a mecseki széntelepeket

A hazai szénterületek intenzív felkutatása lényegében a ; szénbányák államosítása után ; kezdődött meg, de tervszerűen csalt 1953—54 óta — a szénibányászati földtanj szolgálat megszervezése óta — folyik.

1958-ban a szénbányászat geológiai kutatásait elsősorban a mecseki kokszolható feketeszén-területre, a Bakonyba és Borsodba összpontosították. Ebben az esztendőben a tavalyinál valamivel nagyobb őszszeg áll rendelkezésre. A geológiai kutatásokra szánt ösz- szeg jelentős részét, mintegy 30 százalékát továbbra is a Mecsek megkutatására fordítják. A Bakonyban, Vértesben, Dorog környékén és Sszak-Ma- gyarországon a már megkezdett kutatásokat igyekeznek lezárni. Az idén 8—10 tervezett bányaterületről készül összefoglaló földtani tanulmány, amely megbízható ala- pot nyújt a tervezéshez.