Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
1959. MÁRCIUS 8. NAPLÓ 3 Pécsi ünnepi hetek Városunkban immár hagyománnyá válik, hogy minden év nyarán pécsi ünnepi heteket rendezünk. Ebben az évben a tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a pécsi ünnepi hetek programja március 8-tól május végéig tart. Március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmával a KISZ és a Szakszervezet Doktor Sándor Művelődési Otthonában ünnepség lesz. Ettől kezdve nap mint nap a város művelődési otthonaiban és kulturális intézményeiben, üzemekben gazdag programot nyújt az ünnepi hetek műsora. Az úttörők a forradalmi nyomolvasási mozgalom eredményeiből kiállítást rendeznek. Képzőművészeti, fotókiállítások gazdagítják a műsort. Március 21-én munkás- mozgalmi kiállítást nyitnak meg az SZMT kiállítási helyiségében az MSZMP megyei és városi bizottsága, valamint a megyei és városi tanács rendezésében. Március 22-én a 48-as téren tanácsköztársasági emléktáblát helyeznek el. A Pécsi Nemzeti Színház is bekapcsolódik az ünnepi hetek műsorába: április 4-én Dobozy Imre Szélvihar című drámáját díszelőadáson mutatja be. A Liszt Ferenc hangversenyteremben számos zenei esemény lesz. Megrendezésre kerül Pécsett a férfikórusok országos dalostalálkozója is. Iskolákban, művelődési otthonokban szavalóversenyeket rendeznek. Az üzemekben a tanácsköztársaság vívmányairól szóló számos előadást tartanak. Használjuk ki a jó időt! Mindennél előbbre való most a tavaszi munka A kesztyű útja A tél nem a legkedvezőbb volt, ennek 'ellenére őszi vetéseink jól átteleltek. A dombosabb, szélnek jobban kitett területeken volt ugyan felfagyás, de ez nem számottevő. Ezekre a területekre mindenütt rámentek már a termelőszövetkezetek és egyéniek hengerrel, hogy minél kevesebb legyen a leliagyásos kiesés. Helyes még most felülvizsgálni a vetéseket és ahol felfagyás tapasztalható, ott minél előbb elvégezni a hengerezést. Ez érdeke a termelőszövetkezeteknek és az egyénieknek egyaránt. A megyében mindenütt megkezdődött a tavaszi munka. A szőlőtermelő vidékeken jelenleg a kitakarás és a metszés folyik. Mindenütt úgyszólván teljes az üzem. A megye 164 termelőszövetkezeti községében is a mezőre tevődött át a munka és egyre több termelőszövetkezeti község vezetője teszi magáévá azt az elgondolást, amit a nagytótfalusiak így fogalmaztak meg: „Mindennél előbbre való most a tavaszi munka. A többit majd elrendezzük menet közben, amikor ráérünk.” Régi és új termelőszövetkezeteink, termelőszövetkezeti községeink eddig több mint 550 vagon műtrágyát rendeltek, amelynek nagyobb részét már meg is kapták. A termelőszövetkezetek már több mint 4000 hold őszi vetésre kiszórták a fej trágyát. Nagy gondot fordítanak a fejtrágyázásra. Hegyszentmártonban például még éjjel, is szórják, és hogy megértették a fejtrágyázás jelentőségét, mutatja az is, hogy jelenleg 80—100 kiló műtrágyát szórnak ki holdankint, míg a múlt évben megyei átlagban 67 kilót szórtak ki fejtrágyaként. Páprád is az új termelőszövetkezeti községek közé tartozik. Itt is sok az olyan kis- parcella, amelyre nem igen mehet rá a traktor. A páp- rádiak megtartották a lovakat és ahol lehet, ott traktorral, ahol nem, ott lófogattal foga- solnak, zabot vetnek. A tavaszi munka lényegében mindenütt megkezdődött: fogasol- ják az őszi szántásokat, simí- tóznak, tavaszi árpát, zabot, lucernát, vörösherét, borsót, mákot, napraforgót vetnek. Sok helyen probléma a tavaszi árpa-, zab- ás burgonyavetőmag beszerzése, mert a központi vetőmagkészletből ezek kifogytak, ami azt jelenti: az állam nem tud több tavaszi árpa-, zab- és burgonyavetőmagot adni. Vannak helyek, ahol ezen úgy segítenek, hogy a tagoktól szedik össze a vetőmagot mondván ők is vetettek volna a tavasszal. Helyes ez, de helyeselni lehet azt ’ az elgondolást is, hogy 2500 mezőgazdasági szakmunkás A baranyai állami gazdaságokban egyre több szakmunkásra van szükség: főleg gépészekre, szőlő- és gyümölcstermelőkre, kertészekre, valamint állattenyésztőkre. Csupán ebben az évben — többek között — húsz szuper— zetor traktorral és harminc Maulwurf eszközhordó gép-: pel gyarapszanak a gazdaságok. Újabb szőlőket _ és gyümölcsösöket is telepítenek, s ezek területe az év végére eléri a kétezer holdat. Jelentősen növekszik az állatállomány ég különösen minőségileg fejlesztik a tenyészeteket. Mindez elengedhetetlenül szűk ségessé teszi, hogy a szakemberek újabb százait állítsák munkába. A tervek szerint á követkeszakképzettséggel; ző négy-öt év alatt mintegy 2500 szakmunkást képeznek ki. Ez körülbelül ötszöröse lesz | a jelenlegi szaklétszámnak, —: 1963-ra ily módon az állandói dolgozók 45—50 százaléka rer-, laaa,01 «, delkezik majd valamilyen keztek, különösen az új ter” melőszövetkezeti községekben. burgonya, zab árpa helyett kukoricái, különösen hibridkukoricát vetnek, mert ebből még bő- ,ven, szinte korlátlan mennyiségben van a megyében; A megyei tanács értékelése szerint az eddigiekhez viszonyítva idén példátlanul nagy volt a vetőmagigénylés. Eddig több mint húszezer holdra elegendő vetőmagot kaptak a megye termelőszövetkezetei a központi vetőmagalapból. A tavaszi munkák beindulásával problémák is jelent■ Az alábbi hét képpel — ha nem is követtük pontosan o S gyártás munkáját — mindenesetre megvolt a jó szándékunk J ahhoz, hogy leírjuk a kesztyűgyártás bonyolult útját a nyersanyagtól a sikkes divatkesztyűig. Ne essék félreértés azért , ,• , , , , „ 5sem, hogy a hét képen mindössze három férfit fotografáltunlc Gilvanfan traktort kertek mu-; , , , , . trágyaszállításra. A traktor ki!es így az arany egy ”ktssé, a ™k }avara bülent- 06 hwty - is jött nyolc óra helyett 11 ■ arról mi sem tehetünk, hogy a kesztyűgyárban túlnyomórészt órára és amikor a vezető meg-J nők dolgoznak, s tegyük hozzá, túlnyomórészt csinos nők. tudta: éjjel is szállítani kell, J akkor gyorsan visszament,J mert nem hozott magával ele-1 gendő üzemanyagot. Ilyen és £ ehhez hasonló eset több is elő-1 fordult a megyében. A gép-I állomási vezetőknek ebből let kell vonni a következtetést: í K K a termelőszövetkezetek ren-‘ de Ikernek a traktorokkal, I I hogy mikor mit csinálnak, ők* határozzák meg, a gépállomás * feladata gépet és az üzemelte- í téshez szükséges anyagokat E biztosítani. » r A zőkiak nemrég a megyei E tanácson jártak. Elmondották: f már a lábukat lejárják, de f nem kapnak hitelt műtrágya i vásárlásra. Egyik helyen aztiHogy mégi& férfivei kezdtük a mondják: majd, ha megles-: a ■ SOT(t ennek az az oka, hogy a működési engedély. A másik»kesztyű útja a szabászaton helyen: ha megnyitják az egy- »kezdődik. Bischof Lászlót, az számlájukat. _ Egyszóval min-» exportkihozatal kiváló szint- denütt a bürokrácia^ falába «jéí is túlteljesítő szabászt ütköznek annak ellenére, hogy ■ mutatjuk be munka közben. a megyei tanács minden szerv-- vei megbeszélte: addig, amíg nem nyitják meg az egyszámlát, s nem kapják meg a termelőszövetkezeti községek a működési engedélyt, addig is minden igényüket hi hell elégíteni. Ehhez addig nincs szükség másra, mint egy igazolásra, hogy megalakult a termelőszövetkezet, megválasztotta vezetőségét. Ezt az igazolást a községi tanács írja alá; Szorít az idő, gyors, operatív intézkedésekre van most szükség, a mezőn is, az irodákban is, a termelőszövetkezetekben is, a gépállomásokon is. A termés, a jobb élet függ attól: hogyan használjuk ki az időt. Weiszmüller Ede és Gyimesi Ilona, a présgép mesterei ezen a gépen adják meg a kesztyű tulajdonképpeni első formájúit cA hegt} kínoséi ,< (jf "-«liit1« Innen föntről keskeny szalagnak látszik a lámpásvölgyi út. Látni a várost is, az összezsúfolt házakat, a templomtorony-felkiáltójeleket és az utcák szürke csíkjait. A lárma azonban már nem hallatszik ide. Itt csend van. Pedig itt is zsibong már minden. Bogarak maszkáinak a tőkék között, szárnyukat Próbálgatják a katicák, a hars-zöld „tifcfű“ meg már virágzik is javában, aprócska levelei között pici kékeslila virágokat dédelget. A csend azonban ettől csati mélyebb, megnyugtatóbb lesz. De r.iesak: csitt-csatt, csitt-csati. Egy férfi egyenesedik föl távolabb a ka 'ók között, onnan jő ez az ütemes esetleges. Metszi a szőlőt. Az éíes acél szaporán csá/pdesi a hosz- szú vesszőket. Sárdy József megáll egy pillanatra minden tőke előtt, ránéz s már tudja is: elbírja-e a szálvesszőt, hány .termőcsapot hagyjon s hány ugarcsapot. — Mindenféle szőlő van errefelé; Cirfandli, razMmg, járdovány. Ez a hosszú ízközű, egyenes, világoeszí* mű, pöttyösszárú, ez rizltog. Ez a barnább vesszejű. rövidízközű meg valami szagos lehet Csattog az óllá, m'vimmő friss sebén kristálytiszta csepp buggyan elő. Fölébredt már a szőlő nagy téli álmából, — Na, az idén jaj a ievéltetveknek, — mondja Sárdy József, — sok a katicabogár, majd ezek elintézik. Ez az állami pincegazdaság szőlője. Kicsivel odébb már magánszőlők közt járok. Erre i6 dolgoznak mindenfelé. Apró, mozgó, elszórt pontocskák, — dolgos emberek. — Ez nem az én szőlőm, csak most ebben dolgozom, — támaszkodik a kapa nyelére Czirik János bácsi. — Az ott az enyém, — mutat a völgybe. A sok szőlő- tő között bizony én nem tudom melyik lehet az, de János bácsi határozottan mutat egy pontra. — Két éve háram- százhatvan tülkét ültettem, tavaly meg százötvenet. Mert nagyon öreg szőlő ez már itt mind. Ez bizony, sajnos igaz. öreg telepítés már ez az egész hegy oldal. Hatvam-hetven esztendős. Ráférne már egy kis fiatalítás, példát vehet mindenki Czink J á- nos bácsiról. Uj vesz- szőt a hegyoldalba, minél többet. Az út nagy vízmosásba torkollik a prés házak közül.- Áthatolhatatlan, vad- narancs ágaskodik a parton, meg berbécs, meg mindenféle ilyen útszéli bozót. — Ez a „Krisztus útja“, így hívják, ki tudja, miért. A partban nagy feketés foltok, kicsit megpiszkálom a lábammal — szén. — Itt a tőkék alatt pár méterrel már sötét- lik a hegyek fekete kincse. A szurdok végéről . gyümölcsfás szőlő közé kanyarodik egy ösvény. Mandulafák. Rózsaszín, tavaszi remegés. A rügyek már megpattantak és a sziromlevelek ki- toukucskálnak a nagyvilágba. Hej, micsoda pompa lesz itt nemsokára! Egy házaspár dolgozik itt. A férfi, vékony, alacsony emberke, metsz. — Nem jól szuperál már a szívem — nyomja beesett mellére a kezét, de hát a szőlőben öröm dolgozni. Az asszony — később elárulja, hogy szakácsnő, meg is látszik rajta —, sárgarépát vet. — Tavaly nem nagyon keit ki, de azért most is vetek egy sort, hátha lesz belőle valami. A XX. század is befészkelte magát a hegybe. Magasfeszült ségű vezeték húz át a tetőn s a monumentális tartó oszlopok gőgösen néznek A préselés (stancnizás) után varrodába a kesztyűk egy része a gépi kerül. Itt varrják exportra, de belföldi piacra is a szép női „mappa”-kesztyűket, Eg a kezükben a munka. A kézi varroda kézilabdabajnok csapatát látjuk itt „formába hozó” edzés közben. Igaz, ezt náluk úgy mondják: selejtmentes kesztyüvarrás. Itt már a kész kesztyűk utolsó előtti munkafolyamatát végzik. A képen látható „mü-praclik” adják meg a kesztyű végleges formáját. eS a tőkék fölött. Na! meg Pintér Gyuri bá- * esd fölött is, aki öreg ’ | korára kiköltözött ide a hegybe, a szőlőjéhez. De Gyuri bácsit \ nem kell félteni, rá* sem néz erre a „fenec vasoszlopra“. Ö a í szőlő embere, meg ? az emlékeké. Mert az idő jócskán elsza- ‘ ladt már felette, a kalapja is ötven esztendős, amire annak idején, amikor a r somogyi 44-eseknél, a ; „rosseb bakák“ közt J szolgáit, egy szabad- J ság alkalmával lyu-5 kát lőtt, hogy jobban i szellőzzön. Szellőzik S is azóta rendesen, f nem lehet rá panasz.; Szőlője, ez a kis' bir odalom, mór túl i van a metszésen. —* Gyuri bácsi szorgal- ! más ember. Pedig azt 1 mondja: E — A fene se szeret' dolgozni — s moso- j lyog hozzá egyet ősz j bajusza alatt. j. Persze, ha megtol- j tanák a munkát, ha , nem dolgozhatna a szőlőjében, nagyon: rosszul esne neki. — J De hát nemcsak sző- l lő meg barack, tréfa 5 1 ^iő *Viszont ezek már mű- Az exportraktár a kész készNa, búcsúzunk, l°j praclik, hanem „valódi” for- . ... . . . ... . öreg szőlőhegy. Meg- 'm^s kacsók és csinos tulajdo- lyu,*‘ mutattad^ a kincsei- Snosaik: Lehota Ilonka és miUió forint értékű áru fék det, a szőlőt, a katica B Franke Károhmé. szik itt szállításra készen. tyűk utóIsó állomása. Több bogarat, a szenet, S meg Józsi bácsit, S Gyuri bácsit, — a ■ dolgos embereket —, S hót mo6t aztán raj- S tad a sor, embereid i meg magad őszre. 5 LAZÁR ERVIN : Franke Kárólyné szik itt szállításra készen. Hamarosan útra kelnek az öt világrész minden tájára Szovjetunió, Csehszlovákia, Svédország, Belgium, Anglia. Dánia, Finnország, Ausztrália és egy sereg más ország fővárosában hirdetik majd a Pécsi Kesztyűgyár dolgozóinak kiváló munkáját, a magyar kesztyűipar1 jó hírnevét. (Pájfyá
