Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-07 / 56. szám
2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS í. Alkotók és közönség találkozása Ankét a Tegnap című filmről A NEMZETKÖZ! NŐNAP EMLÉKEZETE A Hazafias Népfront Pécs városi bizottsága és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat an- kétot rendezett csütörtök este a Petőfi moziban a Tegnap című új magyar filmalkotásról. Bevezetőül levetítették a filmet, majd az emelvényre vonultak a film alkotói, Dobozi Imre, a forgatókönyv írója, Keleti Márton, háromszoros kossuth-díjas filmrendező, Kovács András dramaturg, Ladányi Ferenc, Kossuth-díjas kiváló művész, a film egyik főszereplője, valamint Hámos György, Kossuth-díjas író, a Filmvilág főszerkesztője. A vitavezető yas Károly főiskolai tanár megnyitó szavai után Hámos György emelkedett szólásra és indította meg a vitát. Bevezetőül elmondotta, hogy nem véleményt kíván mereven leszögezni, hanem gondolatokat ébreszteni, s néhány személyes élményét elmondani a filmmel kapcsolatban. Örömét fejezte ki, hogy az alkotók és a közönség találkozását és a tapasztalatok kicserélését jelentő ankétok sora éppen ezzel az érdekes filmmel indpl meg, amelyhez hasonló kévés volt az utóbbi időben. Ehhez a témához ilyen művészien talán még egyetlert műalkotás sem közeledett. Az eddigi filmek általában az ellenforradalom perifériális jelenségeit ábrázolták — néha igen művészien — de a Tegnap egyenesen a lényeget ragadja meg, a legmélyebb, legforróbb kérdésekhez nyúl. Legnagyobb erénye, hogy mentes minden sematizmustól. Ennek titka talán abban rejlik, hogy az alkotók nem tételesen szögezik le az igazságot, hanem a filmben végig keresik, s meg is találják. Ez az őszinte és művészi igazságkeresés okozza azt a nemes izgalmat, amelyet a nézőből a film kivált. Megemlített Hámos György még két személyes élményt is. Elmondta. hogy nagyszerűnek találta a mozgalom régi harcosának ábrázolását az idősebb Csendes Imrében, és azt, hogy úgy sikerült megoldani a befejezést, hogy az sem didaktikus, sem pathétikus ne legyen, ellenben realizmusában is mélységes szimbólumként éljen tovább a nézőben; A vita első felszólalói nagyrészt dicsérték a filmet. Valaki elmondotta, hogy mélységesen megdöbbentette a film igazsága, az élő alakok, s az, hogy a leglényegesebb kérdésekre adott választ, Mások kifogásokat emeltek, hogy egyes Jelenetek talán homályosak voltak, s különösképpen az áruló tiszt alakjával kapcsolatban merültek fel kérdések. Ez volt az a figura, aki gyűlöletességében is kissé sematikusnak tűnt az emberek egy részének szemében. Ezekre és a többi vitás kérdésekre azonban maguk a további hozzászólók adták meg a választ. Egy hozzászóló kiemelte a két Csendes, apa és fiú viszonyának mélységét, összefonódottságát, s e két alak jellemének életszerűségét. Valaki a film befejezését kifogásolta éppen, plakát- ízűnek nevezve a záróképet. Általában kérdéseket tettek fel a film alkotóinak: lesz-e valóban második rész, amely továbbviszi a hősök sorsát és néhány kimaradt kérdésre választ ad. Dobozi Imre válaszában megnyugtatta az ankét résztvevőit: készül a második rész, amely sokmindenre megnyugtató feleletet ad majd. De figyelmeztette a vita közönségét: a „be- fejezetlenség” mint új irány a magyar filmgyártásban — ezt is kifogásolták többek között — azt jelenti, hogy egyenran gú félnek tekintik a nézőt, nem akarnak mindent gyermekes módon megmagyarázni neki. A Tegnap esetében például éreznie kell a nézőknek — mint ahogy érzik is — hogy a zárókép azt szimbolizálja: a keresett, az egyetlen igazsághoz, az osztályigazsághoz hogyan jut el tragikus események közepette apa és fia. A dübörgő tankok hangjai pusztulást is hozhatják, de ez már az igazságot nem rendítheti meg többé, azt az igazsá got, amelyet az osztály egésze megtalált. Az ankét meleg hangulatban ért véget és az érdeklődésből, a hozzászólásokból arra lehetett következtetni, hogy nagyon gyümölcsöző lesz továbbra is az ilyen jellegű találkozók rendezése. • Az ankét végeztével megkérdeztük Dobozi Imrét, a film íróját, milyen eredménynyel jártak az eddigi ankétolc és milyen általában a vélemény a filmről. Dobozi Imre nyilatkozata Száz hektó borpárlat A Nagykanizsai Gyümölcs- Szeszipari Vállalat pécsi telepe kizárólag a legfinomabb nemesítési eljárással borpárlatokat készít, amelyeket a budapesti aromázóban töltenek és szállítanak az egész világba. A francia eljárással készüld nemes borpárlatnak az egész világpiacon nagy híre-neve van. Az eddigi kiváló eredmények alapján most új, nagy jelentőségű gépi berendezésekkel, belső beruházásokkal segítik az üzemet. Eddig a napi termelés 40—50 hektoliter feldolgozott borpárlat volt, most az új berendezésekkel ennek kétszeresét is termelhetik. A budaipesti Szeszipari Kutató Intézetben egyébként a borlepárlás új, eddiginél fejlettebb nagyüzemi módszereit kísérletezik ki, amelynek sikerei után remény van rá, hogy hamarosan — még többet fog termelni a pécsi boriepário üzem is. Időjárás jelentés Várható idójárás szombat «atlg: enyhe idő. Változó felhőzet, néhány helyen kisebb esővel, mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 10—13 fok között, helyenként 13 fok felett. Távolabbi kilátások: felhős idő. •Kékkel, a hőmérséklet agJkken. — Tulajdonképpen a nézők kívánságára kezdtük el ezeket az ankétokat. Először Oroszlányban jártunk, a bányászok között. Nem könnyű dolog a kezdés, nem könnyen melegszenek fel az emberek. Mégis nagyon jól sikerült már az első ankétünk. Legjobban egy idős bányász egyetlen mondata hatott meg. Azt mondta: „Ez az a nyelv, amit megértünk." —« De általában azt tapasztalom — igen nagy örömmel — hogy amit el akartunk érni, azt el it értük, ábrázolni tudtuk, hogy mi volt az ellenforradalom lényege. Ez még ma is kérdés, még ma is vannak, akik nemzeti felszabadító mozgalomról suttognak, S bár az emberek legnagyobb része inkább hisz a saját' tapasztalatainak, azért jó ha újra, meggyőzően megmutatjuk nekik: osztályharcról volt itt szó. — Még a fiVm forgatása idejéből van egy kedves emlékem. Vácott forgattunk néhány utcai jelenetet. De akárhogy magyaráztuk, a váciak nem akartak ellenforradalmárt játszani. Ügy kellett statisztákat hozni Pestről, hogy legyen tüntető tömeg. •— Nagyon nagy örömet okozott még Borisz Csirkov megjegyzése, aki Inna Makarová- val együtt megnézte a filmet. Első megjegyzése az volt: csak az érzelmeiről tud nyilatkozni, annyira elragadta a film drámaisága. És még hozzátette: bár 56-ban nem járt Magyarországon, azonnal megértette a filmből, hogy mi is volt itt. Mindez nekünk igen nagy öröm, s a különböző véleményeket nagyszerűen tudjuk majd hasznosítani a második rész készítésénél — fejezte be nyilatkozatát Dobozi Imre. A II. Nemzetközi Szocialista Nőikonferencián, 1910-ben Koppenhágában (az I. konferencia 1907-ben volt Stuttgartban) határozták el Klara Zetkin, a német munkásmozgalom egyik vezetője javaslatára, hogy március 8-át minden évben megünneplik a nemzetközi szolidaritás jegyében, mint a nők harci napját az egyenjogúságért, a békéért. Abban az időben a nagyhatalmak már készülődtek az imperialista háborúra. Azért választották március 8-át a nemzetközi nőnap megünneplésére, mert ezen a napon, 1908-ban tüntettek először New Yorkban munkásnők ezrei egy szocialista nőbizottság kezdeményezésére az egyenjogúságért és jobb munkafeltételekért. Már az első évben, 1911-ben 5 országban — Németországban, Ausztriában, Dániában, Svájcban és az USA-ban — ünnepelték meg a nemzetközi nőnapot. Németországban csak Berlinben 42 gyűlést tartottak több mint 30 ezer résztvevővel. Polgári nőszervezetek is üdvözölték a gyűléseket. Bécsben nem fértek be a terembe, ahová a gyűlést összehívták. Itt a szocialista szónokok mellett a nők szavazati jogáért küzdő polgári nőmozgalom vezetője, Henriette Fürth is felszólalt. A tüntető asszonyok szakmák szerint csoportosulva — keresned elmi alkalmazottak, papírgyári, fémipari, téglagyári munkásnőik — tüntetve vonultak végig a Ringen. 1912-ben a francia asszonyok is tüntettek március 8-án Hegyei előadók a nemzetközi nőnap ünnepségein Szigetvár, március 1-én, este 7 órakor: Garamvölgyi Miklós, Megyei Pöstahivatal Igazgató)*. Szentlőrinc, március 7-én, este 7 órakor: Molnár István, ország gyűlési képviselő. Vajszló, március 7-én, este 7 órakor: Nagy Sándor, a MESZÖ elnöke. Magyarbóly, március 7-én, este * órakor: Görcs Károly, MÉSZÖV elnökhelyettese. Mohács, március 8-án, délután 3 órakor: Sziklai József, Uránér Vállalat I. üzemének vezetője. Bóly, március 8-án, délután 3 órakor: Nagy Gyula megyei tanács VB.-elnök h. Siklós, március 8-án, délután 8 órakor: Achátz Imre, országgyű lést képviselő; Hidas, március l-án, délután 4 órakor: Gregor Sándor ország gyűlési képviselő. Mágocs; március S-án, délután 3 órakor: Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára. Szederkény, március 8-án, délután 3 órakor: Nagy Sándor MÉSZÖV elnöke. Beremend, március 8-án, este 7 órakor: Faust Imre, MOKEP igazgatói Csányoszró, március 8-án, este 6 órakor: Görcs László, a Leőwe Klára Leánygimnázium igazgatója; Főleg állattenyésztéssel akarok foglalkozni Kis Halat Gyuláék a vasútállomás felé vezető utcában laknak Szentlőrincen. Szép, nagyablakos házban. Mindenki megbecsüli őket a faluban, mert az apa is, fia is igen jó gazda. A fiú, Kis Halas Gyula magas, fekete 35 év körüli fiatalember. Sikerült neki az elmúlt gazdasági év és azt-szeretné, ha a mostani sem lenne semmivel sem rosszabb. Mindenesetre az ő munkáján nem múlik, ö dolgozik becsületesen. — Csak édesanyám meg én vagyunk itthon — mondja — az apám meg a feleségem kint vannak a szőlőben, a két fiam meg iskolában. — Hogy mik a terveim erre az évre? Hát sok mindent szeretnék megcsinálni. Mindenekelőtt, ha a terveimről van szó, azt kell megemlítenem, hogy egy 20 22 köbméteres falsilót akarok építeni. Ez elég lesz öt számosállat félévi etetéséhez, ez pedig nekem fontos, meri főleg állattenyésztéssel, belterjes állattenyésztéssel akarok foglalkozni. Még fokozottabb mértékben, mint eddig. Az egész kis gazdaságot ennek érdekében szerveztem át. Vetettem vagy három magyarholdnyi búzát, 2800 öl őszi árpát. Van 800 öl szerződött cukorrépám is. Kendert is akartam szerződni, de annak már nem jutott hely. Kell a föld a takarmánynak, kukoricának. Kukoricát az idén Marton- vásári 5-öst vetek. A mi földünkön az is jó. Tavaly nagyon jól sikerült a kukorica, amerikai hibrid volt. 1200 négyszögölön 40 mázsa termett. — Abból kellett volna magot eltenni — szól közbe az édesanyja. — Hát éppen lehetett volna, csak az már korántsem lenne olyan jó termésű. Az egyéves heterózis hatásút kell vetőmagnak használni. Egy időben megpróbálkoztam a szegedi sárgával is. de az erre felé nem jó. Inkább a bácskai földet kedveli. — Műtrágyát csak fejtrágyázásra használok, egyébként van elég istállótrágyám. Minden háromnégy évben kerül trágya a földekre. — Az állatállományom szép. jdost is van három tehenem, egy szerződött te nyészbikám, egy hízóbika és egy borjú. Azért mondom' csak a szarvasjószágot, mert én ezekkel foglalkozom legszívesebben. Sajnos, két borjút el kellett adnom, mert nem győztem volna takarmánnyal. A tavalyi aszály nagyon megártott a takarmánynak. Nincs is itt a környékben azt hiszem senkinek elég takarmánya, csak a tangazdaságnak. Annak is csak azért, mert silót etettek, hiszen azért akarok én is falsilót magamnak. Olcsóbbá teszi, megkönnyíti az állattartást. — Disznóval nem nagyon foglalkozom, bár tavaly két tizenöt hónapos hízóval egyenként két és fél mázsétt értem el, de én inkább csak maradok a szarvasmarhánál. — Úgy tervezem, hogy az idén meghizlalom az egyik tehenet, mert már elég öreg, két növendéket pedig beállítok hizlalásra. Remélem, megy majd minden rendesen. Az egyetlen nagy baj csak az, hogy ez a 14 hold föld majd húsz helyen fekszik. és 1913-ban ünnepelték meg először a cári Oroszországban is a nemzetközi nőnapot. 1913 január végén cikk jelent meg a Pravdában „A nők napja és a dolgozó nők” címen. Március 8-án háromezer nő gyűlt össze a Kolsnyikov munkabörzén — látszólag egy tudományos konferencia megtartására a nőkérdésről. Bolsevik nőszervezők és dolgozó nők felhívást bocsátottak ki a ca- rizmus ellen és a dolgozókkal való durva bánásmód elleni tiltakozás gyűjtésére. A rendőrség feloszlatta a gyűlést és letartóztatta szervezőit. 1914- ben Moszkvában és Pétervá- ron kívül Szaratovban, Ivano- vo-Vozsnyeszenszkben és Kiev- ben is voltak gyűlések a nemzetközi nőnapon. Lenin útmutatása alapján kiadták a Ra- botnyica című folyóiratot, amelynek első száma 1914 március 8-án jelent meg. Szentpéterváron forradalmi tüntetések, sztrájkok voltak ezen a napon. Nők vörös zászlókkal tüntettek a gyárak mellett. Konkordia Szomoljova, a nő mozgalom egyik jelentékeny vezetője az egyik börtönben foglyok tüntetését szervezte meg. Az asszonyok zászlókat tettek a börtön ablakaira és azt kiáltották: „Le a kényszerrel és az ököljoggal”. A moszkvai gyűléseket a rendőrség feloszlatta. A szövőnők gyűléséről tiltakozást küldtek a nemzetközi nőnap betiltása ellen Klara Zetkinnek, a Szocialista Nők Nemzetközi Szervezete titkárának, a Rabot- nyica szerkesztőségének, a szentpétervári szakszervezetnek. 1915 március 8-án az orosz szociáldemokrata munkáspárt az imperialista háború és az egyeduralom elleni harcra hívta fel a nőket. 1917- ben a nők március 8-í tüntetése az éhség, a cárizmus és a háború ellen, amelyet a munkások általános sztrájkja támogatott, fontos eseménye volt a forradalomnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta a szovjet asszonyokat minden március 8-án üdvözli a párt Központi Bizottsága, felméri az elért eredményeket és megszabja a feladatokat. Az üzenetet nők és férfiak üzemi gyűléseiken megvitatják. Mikor as első világháború kitört, a nemzetközi nőmozgalom a háborúellenes küzdelem fontos tényezője lett. 1915 márciusában Klara Zetkin hívására a hadviselő államok asszonyai gyűltek ösz- sze Bernben, Franciaországból, Angliából, Olaszországból, Oroszországból, Lengyelországból, Hollandiából és Németországból. Az orosz delegációt Krupsakaja asszony vezette. Nyilatkozatot fogadtak el a háború ellen, amelyet a Bolsevik Párt nem tartott elég határozottnak, de amely még így is nagy szolgálatot tett a háborúellenes propagandában. Ausztriában 1917-ben és 18-ban Is megtartották a nemzetközi nőnapot. Habár a rendőrség csak „laza csoportok” felvonulását engedélyezte, nem tudta megakadályozni, hogy ezek a csoportok- nagy tüntető menetté egyesüljenek. Magyarországon 1913-ban készültek először a nemzetközi nőnap megünneplésére a Szociáldemokrata Nőszervező Bizottság kezdeményezésére. Az opportunista pártvezetőség befolyására elálltak a gyűlések megtartásától és csak egy röp- iratot adtak ki 40 ezer példányban „Asszonyok, ébredjetek!” címmel. 1914-ben először tartottak Budapesten és 23 más helyen nemzetközi nőnapi gyűléseiket, Nagykikindán, Pozsonyban, Sopronban magyar és német, illetve magyar és szlovák szónokokkal. 1916- ban a nemzetközi nőnap megünneplése érdekében nagy agitáció folyt a magyar asszonyok között, új nőszervezetek alakultak, főként ipari városokban. 1918-ban a .nemzetközi nőnapon a magyar nők üdvözölték az orosz forradalmat és az üdvözlet szövegét határozattá emelték Budapesten kívül kb. 30 városban. 1928-tól a kommunista nők sok helyen a szociáldemokrata nőkkel párhuzamosan, külön illegalitásban tartották meg a nemzetközi nőnapot Magyar- országom. Röplapokat, sokszorosított újságot adtak ki. ismertették a kommunista párt álláspontját a nőkérdésben. 1933-ban a nemzetközi nőnap megünneplését egy sor városban megtiltották. A két világháború között és a második világháború alatt nyíltan vagy illegalitásban találkoztak a nők március 8-án sok országban. A kínai nők, a felszabadító háború közben a fronton és a front mögött, a harmincas években is megünnepelték a nemzetközi nőnapot. 1936-ban 80 ezer spanyol nő tüntetett Madridban március 8-án a haladásért és szabadságért a népfront mellett Dolores Ibárruri vezetésével. A Szovjetunió középázsiai városaiban, Szamar- kandban, Bokih arában és másutt is Lenin szobra körül gyűltek össze a nők 1938-ban a nemzetközi nőnapon és elégették fátylaikat, amelyek addig ősi szokás szerint arcukat takarták. A fasizmus idején a hitleri Németország koncentrációs táboraiban, Ravens- brückben és másutt is 5—6-os csoportokban — hogy fel ne tűnjenek — megemlékeztek a nők március 8-án a nemzetköri nőnapról és tervezgették a jövőt. A magyar börtönökben is megemlékeztek .£ politikai foglyok március’ 8-áróL Angliában, a háború alatt Nemzetközi Nőnapi Előkészítő Bizottság alakult, amely alapokmányt készített a nők, „mint anyák, mint dolgozók, mint állampolgárok” jogairól. A haladó angol nőmozgalom most is ennek alapján dolgozik és az alapokmányt más országok nőszervezői is átvették. A fasiszta Németország leverése után, 1945-ben megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, amely feladatának tekinti a nemzetközi nőnap méltó megünneplésének megszervezését <s, hisz a békének és a nők jogainak kiharcolását és védelmét tartja legfontosabb célkitűzé* sének megalakulása óta. Ma, alig van ország, ahol ne ünnepelnék a nemzetközi nőnapot, egyes országokban ma is illegalitásban, az eredeti követelésekhez hozzáadják mai követeléseiket, amelyek országonként váltakoznak. De van egy közös követelés, amelynek minden nőt egyesítenie kell: a fenyegető atomháború megakadályozása, a nukleáris kísérletek, a fegyverkezés, a hidegháború megszüntetése. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1959 március 8-i felhívása erre akarja egyesíteni a nők erejét az egész világon. Ennek a követelésnek a jegyében ünnepeljük március 8-át ebben az évben és készülünk az I960 március 8-ra, a nemzetközi nőnap megünnepléséről hozott határozat 50. évfordulójára, amelyet más haladó nőszervezetekkel együtt minden béke- szerető nővel együtt készít eiő a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. Megyei és Városi Nőtanács Havonta 90000 Ft értékű fogászati munka Baranya és Tolna megyék összes SZTK fogászati vényeit, valamint a MÁV baranyai, tolnai és Somogy megyei fogászati vényeit kivitelezi a 24 fővel működő 8. sz. Fogtechnikai Lahore tórium. A korszerű eszközökkel, ellenőrző műszerekkel félszer« üzemben a tervek szerint havi átlagos 90 ezer forint érték teljesítést a legközeleb jövőben felszerelésre keni modern osztrák foggyártó k szülékkel móg jelentősen tói tudják haladni.
