Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

4 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 4. Hruscsov elvtárs és Macmillan beszéde a szovjet kormány fogadásán Szovjet—angol közlemény jf Folytatás az 1. oldalról.) volna olyan kötelezettség vál­lalása is, amely szerint nem engedjük meg újabb külföldi katonai támaszpontok létesí­tését államaink területén s in­tézkedéseket teszünk a fenn­álló külföldi támaszpontok megszüntetése végett. Hruscsov kifejezte a szovjet kormánynak azt a meggyőző­dését, hogy minden vitás kér­dést tárgyalások útján, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával összhangban kell megoldani. „Meggyőződé­sünk, hogy a Szovjetunió, va­lamint Nagy-Britannia népei egyaránt helyeselnék ezt az el­járást. A jószomszédi kapcso­latok és a jobb kölcsönös meg­értés megteremtése nemcsak népeink, hanem más népek számára is hasznos volna, mert megszilárdítaná az egye­temes biztonságot. Amikor Angliában jártunk, láttuk, hogy az angol nép nem akar háborút, békére s a népek kö­zötti barátságra törekszik. Úgy vélem, Macmillan úr a Szovjetunióban való tartózko­dása alatt szintén meggyőző­dött róla, hogy a szovjet nép baráti kapcso­latok létesítését kívánja az angol néppel, valamint min­den más néppel is. A béke­szerető szovjet nép fejlesz­teni akarja gazdaságát, nö­velni jólétét, kultúráját, s az a vágya, hogy békés mun­káját semmiféle háború ne zavarja meg.” Hruscsov megemlítette, „örömmel fogadjuk azt a tényt, hogy az " angol államférfiak érdeklődést tanúsítanak a köl­csönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt. Ez nemcsak a Szovjetuniónak, hanem Angliának is hasznára volna” — állapította meg, majd kijelentette, hogy meg­egyezést értek el a tudomá­nyos és műszaki, valamint kulturális csere bővítéséről, s kifejezte reményét, hogy a két ország képviselőinek további megbeszélései elősegítik az el­ért megegyezés konkretizálá­sát az összes kérdésekben. Megemlékezett a Szovjetunió és Anglia sikeres együttműkö­déséről a fasizmus ellen ví­vott közös harcban, s kijelen­tette: — Az őszinte együttműködés korábbi szellemének helyre- állítása különösen fontos volna ma, mert a világ né­pei a nagyhatalmaktól olyan közös intézkedéseket vár­nak, amelyek a béke megszi­lárdítását s az újabb világ- konfliktus megelőzését szol­gálják. tért, majd megállapította: erős hatást tett rá az az építkezés és gazdasági fejlődés, amelyet a Szovjetunióban látott. A Szovjetunió és Anglia megnemtámadási egyezményé­vel kapcsolatos szovjet javas­latról szólva az angol minisz­terelnök kijelentette, hogy egyetért a következőikkel: Mindkét országnak vala­mennyi vitás kérdésben az ENSZ alapokmánya szellemé­nek és betűjének megfelelően kell eljárnia; Egyik kormánynak sem sza­bad megkísérelnie, hogy egy­oldalúan csorbítsa a másik fél jogait, kötelezettségeit és élet­érdekeit. A vitákat tárgyalások útján, nem pedig erőszak alkalmazá­sával kell megoldani. Az angol miniszterelnök azonban mind­járt hozzáfűzte: ez semmikép­pen sem érinti az angol kor­mánynak azt a szilárd elhatá­rozását, hogy ragaszkodik ka­tonai szövetségeseihez. Kijelentette: bármilyen na­gyok legyenek is Anglia és a Szovjetunió nézeteltérései, vál­tozatlanul az a meggyőződése, hogy .jközös célunk egy és ugyanaz: elhárítani a harma­dik világháború kitörésének veszélyét.” Macmillan megállapította, hogy Moszkvában nyílt véle­ménycsere folyt. „Nem próbál­tuk eltitkolni nézeteltérésein­ket, hanem arra törekedtünk, hogy megértsük e nézeteltéré­seket és okaikat” — mondotta az angol miniszterelnök. Moszkva (TASZSZ): Már­cius 3-án a Kremlben szovjet —angol közleményt írtak alá Harold Macmillan brit mi­niszterelnöknek a Szovjet­unióban tett látogatása alkal­mából. A szovjet—angol közlemény megállapítja, hogy a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek és az Egyesült Királyság miniszterelnökének az elmúlt tíz napon folytatott megbe­széléseken értékes eszmecse­rékre nyílt módjuk néhány igen fontos kérdésről, ame­lyek manapság világszerte sok gondot okoznak. A szabad esz­me- és véleménycsere a két kormány álláspontjának jobb kölcsönös megértését eredmé­nyezte és ilymódon hasznos tényezővel járult hozzá az el­következő, átfogóbb összetéte­lű nemzetközi tárgyalásokhoz. A szovjet—angol közlemény hangsúlyozza, hogy a két mi­niszterelnök elismerte egy olyan megállapodás páratlan fontosságát, amelynek értel­mében — hatékony nemzet­közi ügyeleti és ellenőrző rend­szer mellett — beszüntetnék az atomfegyver-kísérleteket. Meg­tárgyalták az atomfegyver-kí­sérletek A egszünte tésénok kér­Í désével foglalkozó genfi érte­kezlet munkamenetét és úgy határoztak, hogy folytatják erőfeszítéseiket a kielégítő megegyezésért. A felek elismerték, hogy a Németországgal és Berlinnel összefüggő problémák hala­déktalan rendezése nagy je­lentőségű lenne az európai és a világbéke, valamint a biz­tonság fenntartása és megszi­lárdítása szempontjából. Ezért szükségesnek tartják, hogy hamarosan tárgyalások kez­dődjenek az érdekelt kormá­nyok között, s ezek révén megteremtsék az alapot a né­zeteltérések rendezéséhez. A felek véleménye szerint az ilyen tárgyalások megvet­hetnék a tartós európai biz­tonsági rendszer alapját. A kormányfők egyetértettek benne, hogy az angol minisz­terelnöknek és a külügymi­niszternek a Szovjetunióban tett látogatása értékes ténye­zővel járult hozzá mindkét fél álláspontjának kölcsönös meg­értéséhez. Helyeslőén vették tudomásul a két kormány képviselőinek jelentését a kulturális csere fejlődéséről. Megvizsgálták továbbá a szov­jet—angol kereskedelem hely­zetét. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kereskedelme — hosz- szabb időszakot tekintve — növekvő tendenciát mutat és hogy van lehetőség e kereske­delem fokozására. Megegyez­tek abban, hogy az Egyesült Királyság küldöttsége a közel­jövőben egy miniszter vezetsz sével ellátogat a Szovjetunió­ba, s részletesen tanulmá­nyozza a kereskedelem továb­bi fejlesztésének lehetőségeit, mint ahogy erre a jelenlegi tárgyalásokon mód volt. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és az Egye­sült Királyság miniszterelnöke kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Királyság kormányfői a személyes érintkezést folytat­ni fogják a két ország népei közötti barátság és együttmű­ködés fejlesztése, valamint az egyetemes béke megőrzése és megszilárdítása érdekében,­A közleményt Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Ha­rold Macmillan, az Egyesült Királyság miniszterelnöke ír­ta alá. Az okmányhoz mellé­kelték a kulturális cseréről szóló egyezményt. Ez az egyez­mény kimondja, hogy a Bri­tish Council szovjet kapcsola­tokat ápoló bizottságának kép­viselői március második felé­ben Moszkvába érkeznek, hogy egyezményt kössenek a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő külföldi kul­turális • kapcsolatok állami bi­zottságával. Ez a megállapo­dás, amelyben más illetékes szervek is részt vesznek, meg­határozza a Szovjetunió és az Egyesült Királyság közötti kulturális, közoktatásügyi, tu­dományos és technikai csere idei programját. A szovjet—angol közle­ményt a nagy Kreml palotá­nak abban a termében írták alá, ahol Kliment Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, a meg­bízólevelüket átnyújtó kül­földi nagyköveteket szokta fogadni. Ugyanebben a te­remben írják alá a fontos ál­lami okmányokat. Az aláírás alkalmával tö­mérdek szovjet és külföldi új­ságíró gyűlt össze a teremben. Nyiíkita Hruscsov és Harold Macmillan helyet foglaltak az asztalnál, aláírták az okmány egy példányát, majd kicserél­ték a példányokat és azt is kézjegyükkel látták el. A közlemény aláírása után Hruscsov és Macmillan kezet szorítottak egymással. Macmillan válássá Hruscsov elvtárs beszédére a tárgyalásoknak, el kell kö- Macmillan válaszolt. Kijelen- vetkezniük”, tette; nézete szerint látogatá- Hálás köszönetét fejezte ki sának „szélesebbkörű nemzet- a szovjet kormánynak és a közi tárgyalások hasznos elő- szovjet népnek a szívélyes fö­lkészítésének kell bizonyulnia; gad tatásért és vendégszerete­MacmiUan angol miniszterelnök elutazott Moszkvából £' Moszkva (MTI—TASZSZ): testület tagjaitól,, az angol Harold Macmillan, Nagy-Bri- nagykövetség személyzetétől, a tannia miniszterelnöke, Sei- moszkvaiaktól. wyn Lloyd külügyminiszter, valamint a kíséretében lévő személyiségek kedden délután elutaztak Moszkvából. Az angol miniszterelnök N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek kíséretében érkezett a re­pülőtérre. Macmillan búcsúz­tatására ott volt Mikojan és Kozlov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettesei, Koszigin, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Gro- miko külügyminiszter, vala­mint a szovjet politikai élet több más vezető személyisége. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek vezetői. Nagy számban jöttek el az újság­írók. A repülőtéren több száz moszkvai dolgozó gyűlt egy­be. hogy búcsút vegyen az an­gol vendégektől. Macmillan Hruscsov kísére­tében fogadta a dísz század pa­rancsnokának jelentését. — A zenekar ezután eljátszotta az angol és a szovjet Himnuszt, majd Macmillan oroszul üd­vözölte a tiszteletére felsora­kozott katonákat. Ezt követő­en búcsút vett a diplomáciai A díszszázad diszmenetben vonult el a megjelentek előtt, majd N. Sz. Hruscsov a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke lépett a mikrofonhoz. örömmel tölt el bennünket a Szovjetunióban tett látogatá­suk, a megbeszélések megelé­gedésünkre szolgálnak, hasz­nos beszélgetések voltak. Biz­tosítjuk önöket — hangsúlyoz­ta Hruscsov — hogy bennün­ket az országaink közötti ba­ráti kapcsolatok megteremté­sére irányuló törekvés vezet. A német békeszerződés megkö­tésének kérdésében és a berli­ni kérdésben szintén a múlt háború maradványainak fel­számolását óhajtjuk. Minden erőnket latba kell vetnünk — hangsúlyozta Hrus osov — a harmadik világhábo­rú megakadályozására. Mi összpontosítjuk erőfeszítésein­ket, hogy megszüntessük a za­varó körülményeket és a békés egymás mellett élés alapján el­mélyítsük a baráti kapcsola­tokat az országok között. Macmillan angol miniszter- elnök rövid beszédben vála­szolt. A Szovjetunióban tett láto­gatásunk eredményeként — mondotta Macmillan — hazaté­résünk után jobban láthatunk majd neki azoknak a problé­máiknak a megoldásához, ame­lyektől az meberiség jövője függ. Az angol miniszterelnök oroszul a következő szavakkal fejezte be beszédét: „A vi­szontlátásra, minden jót!" A Comet-<repülőgép ponto­san 16 órakor a levegőbe emel­kedett és irányt vett nyugat­nak. Mesterséges bolygót lőttek ki az Egyesült Államokban Cape Canaveral (MTI) A Reuter hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Államok­ban mesterséges bolygót lőttek fel a cape-canaverali kísérleti támaszpontról. A mesterséges bolygót négy lépcsős Juno—2. rakéta szállítja. A terv szerint a lövedéknek a hold mellett kellett volna elhaladnia, majd a nap mesterséges bolygójává válnia. Dr. William Pickering, az amerikai űrhajózási hivatal kutató-laboratóriumának igaz­gatója sajtóértekezleten később közölte, hogy a kilőtt űrrakéta „letért tervezett útjáról“. Még nem tudni, mekkora az eltérés. Pickering elmondotta, hogy a kilőtt mesterséges bolygó a tervezettnél nagyobb távolság­ban körülbelül 50 000 kilomé­ternyire halad majd el a hold-* tói. Ezért két számításba vett kísérletet nem lehet megvaló­sítani. Egy másik szóvivő bejelen­tette, hogy az űrrakéta szerdán GMT 19 órakor halad el a hold mellett, körülbelül 38 órá­val kilövése után. A nyugati hírügynökségek közlik, hogy csak szerdán — a kilövés után 38 órával — lehet majd megállapítani, va­jon sikerült-e a kísérlet. Tavaly augusztus óta ez már az ötödik amerikai holdrakéta- kísérlet. A korábbi négy eset­nem két hónappal azután lőt­ték ki, hogy a Szovjetunió si­keresen útjára bocsátotta az immár a nap körül keringő kozmikus rakétáját. Az AP jelentése szerint a mesterséges bolygó GMT 15 órakor 135 680 kilométerre tá­volodott el a földtől és közele­dik a hold felé. Óránkénti se­bessége mintegy 9 000 kilomé­terre csökkent. Ez a sebessége a holdon túl, amerikai tudósok szerint, tovább csökken még pedig előreláthatólag 6—7 000 kilométerre. Az amerikai űrhajózási hi­vatal tudósainak véleménye szerint szerdán GMT 19 óra­ben az amerikaiak kudarcot kor a mesterséges bolygó 56 000 vallottak, — jelenti a Reuter, kilométernyire közelíti majd A jelenlegi űrrakétát csak- meg a holdat. • MM ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ !Gondo!atok az iskolai gyakorlati oktatás rendszeréről NAGY- ÉS KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK FIGYELMÉBE! A DUNÁNTÚLI NAPLÓ Lapkiadóvállalat villám-sajtópályázaiot hirdet Nevezni kizárólag kereskedelmi témakörhöz tartozó újsághirdetéssel lehet, mely cikk, áru, üzlet, rendezvény propagálásával foglalkozhat. Beküldési határidő: március 4-én 14 óra (a hirdetés megjelenik március 5- én). Március 5-én 11 óra (a hirdetés megjelenik március 6- án). A legjobb rajzos, ötletes hirdetéseket értékes dijak­kal jutalmazzuk. I. díj: Legjobb hirdetést beküldő vállalatnak 1 fö részére 3—4 napos külföldi út. II. díj: 2 hetes ingyenes üdülés. TÖRD A FEJED — ÉRDEMES!!! vonni, de tény, hogy a gya- Ha a gyakorlati foglalkozá- korlati foglalkozások — amel- sok fejlődő rendszere hozzáse lett, hogy jelentős segítséget gíti az általános és középisko- nyújtanak az elméleti okta- lás tanulóifjúságot, hogy kó- táshoz — a tanulóifjúság fi- zelebb jussanak az élethez, az gyeimét a gyakorlati munká­ra irányítják. Az általános és középiskolai ha ez évben kísérleti is — az üzemi termeléshez kapcsolódó első lépcsője annak az épület­A rádió nemrégiben tréfás, leszól az iskolai oktatás rend­nyilvános rejtvényversenyt jébe is. Korunkban olyan fel­közvetített, amelyben — töb- adatok állnak az emberek bek között — a rejívénymeg- előtt, amelyeket magasszintű feitöknek az első „menetrend- képzettséggel csak olyan szak­szerinti“ bolygóközi űrhajó út- emberek oldhatnak meg, akik _____r__„_81L_ já rói is beszélőtök kellett. A a gyakorlati élettel a legszoro- „ek, amely a fizikai ég a szel- megfejtő — igen ügyesen _ és sabb kapcsolatban állnak. lem] mUnka közös elemeiből szellemesen — szinte valósa- a szocializmus építéséinek áll, de a jelenlegi gyakorlati gos, rögtönzött interjút adott feladatai egyre növekednek, oktatási rendszer nem oldja és a legtermészetesebb ham- egyre nagyobb e munkában az meg a legnagyobb gondot, egyén feladata is. A tudomá- hogy a középiskolák még ma nyok gyakorlati oldala mind- is úgyszólván csak a főisko- irnkább nagyobb igényeket tá- iákra és egyetemekre képesíte egyetemeken változatlanul él a gond: a hallgatók jórészt csak hírből ismerik a terme­- m*­már előnyként figyelembe Vet­ték, hogy ki mennyi időt töl­technikad gyakorlat már az tött a termelőmunkában. En­hogy gon nyilatkozott arról, miért utazott a Marsba. Ennek az írásnak csupán annyi köze van a rádió nyil­vános rejtvónyversenyéhez, hogy1 szemlélteti, íme: a hét­köznapi élet megannyi tele bizonyítja, hogy a tudomány, szú“ időn át szokjanak a gya­nek helyességét bizonyítják az egyetemek régebbi és általá­nos' tapasztalatai is, hogy az üzemből egyetemre került hallgatók — bár az első évben lassabban „emésztették“ a tu­dományokat — de élettapasz­talatuk, komolyságuk, és nem utolsósorban hivatásérzetúk alapján hamar behozták a vi­maszt, és a szocializmus épí- nek. Az az érettségizett fiatal, _ tésének irama nem engedi, aki nem jut be az egyetemre, szonylagos hátramaradást. A hogy a közép- és főiskoláról érettségi bizonyítványával ta- néhányéves tapasztalatok nem kikerült szakemberek „hosz- nácstalanuT áll az életben, és véletlenül bizonyítják, — kii­a technika, még a mesésköny vekben megelevenedett „hét- mérföldes“ csizmánál is szé­dületesebb iramban halad. Aki az érettségi után megelégedett a középiskolában szerzett tu­dománnyal, önmagában pedig „sorsára“ bízta a világ fejlő­dését, az, ha ma körülnéz, meghökken; mennyire elma­radt az élettől, a világtól, ’ amelyben él. Természetes, hogy ez a roha­mos fejlődés egyre inkább ala­• posabb és magasabbszmtű mű- ■ veltséggel rendelkező szak­• embereket követel, a gyakorlat korlati munkába. Többek \özött ennek a fel­ismerésnek eredménye az is. hogy az általános és középis­kolákban a politechnikai ok­tatás egyre nagyobb szerepet kap. Az ősszel az ország szá­mos általános és középisko’á- jában bevezették a gyakorlati oktatást. Az elmúlt féleszten­dő tapasztalatai szerint a ta­nulók körében a gyakorlati foglalkozások rendkívül nép­szerűek, és egyre több iskola kéri bevezetését. Félesztendö tapasztalataiból végső követ­nemegyszer ez is indítéka a lönösen a szakérettségisek fiatal életek látszólagos kiút- többségében —, hogy a ter- talanságának. Jelenlegi kö- melőmunkából egyetemre ke- zépisikolai oktatási rendsze- rült hallgatók nagyobb felelős­iünk — eltekintve a tudomá- eégérzettel tanultak, és tanul- nyok frissítésétől — 80—100 monyaikban igen jól felhas/- esztendős. Ez az iskolai rend- nálták a gyakorlati munka ta­szer nyolc—tíz évtizeddel ez­előtt megfelelt a társadalom rendszerének, de ma már elégtelennek bizonyul. Általá­ban mindenből keveset ad. semmiesetre sem elegendőt pasztalatait. Gyakran némelyek azt , hi­szik,, hogy a magasfokú kép­zettség egyenlő az egyetemen szerzett tudománnyal, és ez is oka annak, hogy az egyetem­begyre nagyobb mértékben be- keztetést persze nem lehet ie­ahhoz, hogy egy fiatal, közép- ről kikerült fiatal mérnökök iskolai végzettséggel — egye- az üzemben rendszerint gya- temi diploma nélkül — a kor moltalanok. számukra csak* által követelt, hasznos, mun- nem minden ismeretlen, ami kás részese legyen a társa da- a gyakorlati munkában törtéi lomnak. Ilik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom