Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-04 / 53. szám
4 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 4. Hruscsov elvtárs és Macmillan beszéde a szovjet kormány fogadásán Szovjet—angol közlemény jf Folytatás az 1. oldalról.) volna olyan kötelezettség vállalása is, amely szerint nem engedjük meg újabb külföldi katonai támaszpontok létesítését államaink területén s intézkedéseket teszünk a fennálló külföldi támaszpontok megszüntetése végett. Hruscsov kifejezte a szovjet kormánynak azt a meggyőződését, hogy minden vitás kérdést tárgyalások útján, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával összhangban kell megoldani. „Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió, valamint Nagy-Britannia népei egyaránt helyeselnék ezt az eljárást. A jószomszédi kapcsolatok és a jobb kölcsönös megértés megteremtése nemcsak népeink, hanem más népek számára is hasznos volna, mert megszilárdítaná az egyetemes biztonságot. Amikor Angliában jártunk, láttuk, hogy az angol nép nem akar háborút, békére s a népek közötti barátságra törekszik. Úgy vélem, Macmillan úr a Szovjetunióban való tartózkodása alatt szintén meggyőződött róla, hogy a szovjet nép baráti kapcsolatok létesítését kívánja az angol néppel, valamint minden más néppel is. A békeszerető szovjet nép fejleszteni akarja gazdaságát, növelni jólétét, kultúráját, s az a vágya, hogy békés munkáját semmiféle háború ne zavarja meg.” Hruscsov megemlítette, „örömmel fogadjuk azt a tényt, hogy az " angol államférfiak érdeklődést tanúsítanak a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt. Ez nemcsak a Szovjetuniónak, hanem Angliának is hasznára volna” — állapította meg, majd kijelentette, hogy megegyezést értek el a tudományos és műszaki, valamint kulturális csere bővítéséről, s kifejezte reményét, hogy a két ország képviselőinek további megbeszélései elősegítik az elért megegyezés konkretizálását az összes kérdésekben. Megemlékezett a Szovjetunió és Anglia sikeres együttműködéséről a fasizmus ellen vívott közös harcban, s kijelentette: — Az őszinte együttműködés korábbi szellemének helyre- állítása különösen fontos volna ma, mert a világ népei a nagyhatalmaktól olyan közös intézkedéseket várnak, amelyek a béke megszilárdítását s az újabb világ- konfliktus megelőzését szolgálják. tért, majd megállapította: erős hatást tett rá az az építkezés és gazdasági fejlődés, amelyet a Szovjetunióban látott. A Szovjetunió és Anglia megnemtámadási egyezményével kapcsolatos szovjet javaslatról szólva az angol miniszterelnök kijelentette, hogy egyetért a következőikkel: Mindkét országnak valamennyi vitás kérdésben az ENSZ alapokmánya szellemének és betűjének megfelelően kell eljárnia; Egyik kormánynak sem szabad megkísérelnie, hogy egyoldalúan csorbítsa a másik fél jogait, kötelezettségeit és életérdekeit. A vitákat tárgyalások útján, nem pedig erőszak alkalmazásával kell megoldani. Az angol miniszterelnök azonban mindjárt hozzáfűzte: ez semmiképpen sem érinti az angol kormánynak azt a szilárd elhatározását, hogy ragaszkodik katonai szövetségeseihez. Kijelentette: bármilyen nagyok legyenek is Anglia és a Szovjetunió nézeteltérései, változatlanul az a meggyőződése, hogy .jközös célunk egy és ugyanaz: elhárítani a harmadik világháború kitörésének veszélyét.” Macmillan megállapította, hogy Moszkvában nyílt véleménycsere folyt. „Nem próbáltuk eltitkolni nézeteltéréseinket, hanem arra törekedtünk, hogy megértsük e nézeteltéréseket és okaikat” — mondotta az angol miniszterelnök. Moszkva (TASZSZ): Március 3-án a Kremlben szovjet —angol közleményt írtak alá Harold Macmillan brit miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása alkalmából. A szovjet—angol közlemény megállapítja, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és az Egyesült Királyság miniszterelnökének az elmúlt tíz napon folytatott megbeszéléseken értékes eszmecserékre nyílt módjuk néhány igen fontos kérdésről, amelyek manapság világszerte sok gondot okoznak. A szabad eszme- és véleménycsere a két kormány álláspontjának jobb kölcsönös megértését eredményezte és ilymódon hasznos tényezővel járult hozzá az elkövetkező, átfogóbb összetételű nemzetközi tárgyalásokhoz. A szovjet—angol közlemény hangsúlyozza, hogy a két miniszterelnök elismerte egy olyan megállapodás páratlan fontosságát, amelynek értelmében — hatékony nemzetközi ügyeleti és ellenőrző rendszer mellett — beszüntetnék az atomfegyver-kísérleteket. Megtárgyalták az atomfegyver-kísérletek A egszünte tésénok kérÍ désével foglalkozó genfi értekezlet munkamenetét és úgy határoztak, hogy folytatják erőfeszítéseiket a kielégítő megegyezésért. A felek elismerték, hogy a Németországgal és Berlinnel összefüggő problémák haladéktalan rendezése nagy jelentőségű lenne az európai és a világbéke, valamint a biztonság fenntartása és megszilárdítása szempontjából. Ezért szükségesnek tartják, hogy hamarosan tárgyalások kezdődjenek az érdekelt kormányok között, s ezek révén megteremtsék az alapot a nézeteltérések rendezéséhez. A felek véleménye szerint az ilyen tárgyalások megvethetnék a tartós európai biztonsági rendszer alapját. A kormányfők egyetértettek benne, hogy az angol miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a Szovjetunióban tett látogatása értékes tényezővel járult hozzá mindkét fél álláspontjának kölcsönös megértéséhez. Helyeslőén vették tudomásul a két kormány képviselőinek jelentését a kulturális csere fejlődéséről. Megvizsgálták továbbá a szovjet—angol kereskedelem helyzetét. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kereskedelme — hosz- szabb időszakot tekintve — növekvő tendenciát mutat és hogy van lehetőség e kereskedelem fokozására. Megegyeztek abban, hogy az Egyesült Királyság küldöttsége a közeljövőben egy miniszter vezetsz sével ellátogat a Szovjetunióba, s részletesen tanulmányozza a kereskedelem további fejlesztésének lehetőségeit, mint ahogy erre a jelenlegi tárgyalásokon mód volt. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Királyság miniszterelnöke kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Királyság kormányfői a személyes érintkezést folytatni fogják a két ország népei közötti barátság és együttműködés fejlesztése, valamint az egyetemes béke megőrzése és megszilárdítása érdekében,A közleményt Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Harold Macmillan, az Egyesült Királyság miniszterelnöke írta alá. Az okmányhoz mellékelték a kulturális cseréről szóló egyezményt. Ez az egyezmény kimondja, hogy a British Council szovjet kapcsolatokat ápoló bizottságának képviselői március második felében Moszkvába érkeznek, hogy egyezményt kössenek a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő külföldi kulturális • kapcsolatok állami bizottságával. Ez a megállapodás, amelyben más illetékes szervek is részt vesznek, meghatározza a Szovjetunió és az Egyesült Királyság közötti kulturális, közoktatásügyi, tudományos és technikai csere idei programját. A szovjet—angol közleményt a nagy Kreml palotának abban a termében írták alá, ahol Kliment Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, a megbízólevelüket átnyújtó külföldi nagyköveteket szokta fogadni. Ugyanebben a teremben írják alá a fontos állami okmányokat. Az aláírás alkalmával tömérdek szovjet és külföldi újságíró gyűlt össze a teremben. Nyiíkita Hruscsov és Harold Macmillan helyet foglaltak az asztalnál, aláírták az okmány egy példányát, majd kicserélték a példányokat és azt is kézjegyükkel látták el. A közlemény aláírása után Hruscsov és Macmillan kezet szorítottak egymással. Macmillan válássá Hruscsov elvtárs beszédére a tárgyalásoknak, el kell kö- Macmillan válaszolt. Kijelen- vetkezniük”, tette; nézete szerint látogatá- Hálás köszönetét fejezte ki sának „szélesebbkörű nemzet- a szovjet kormánynak és a közi tárgyalások hasznos elő- szovjet népnek a szívélyes fölkészítésének kell bizonyulnia; gad tatásért és vendégszereteMacmiUan angol miniszterelnök elutazott Moszkvából £' Moszkva (MTI—TASZSZ): testület tagjaitól,, az angol Harold Macmillan, Nagy-Bri- nagykövetség személyzetétől, a tannia miniszterelnöke, Sei- moszkvaiaktól. wyn Lloyd külügyminiszter, valamint a kíséretében lévő személyiségek kedden délután elutaztak Moszkvából. Az angol miniszterelnök N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének kíséretében érkezett a repülőtérre. Macmillan búcsúztatására ott volt Mikojan és Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesei, Koszigin, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gro- miko külügyminiszter, valamint a szovjet politikai élet több más vezető személyisége. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek vezetői. Nagy számban jöttek el az újságírók. A repülőtéren több száz moszkvai dolgozó gyűlt egybe. hogy búcsút vegyen az angol vendégektől. Macmillan Hruscsov kíséretében fogadta a dísz század parancsnokának jelentését. — A zenekar ezután eljátszotta az angol és a szovjet Himnuszt, majd Macmillan oroszul üdvözölte a tiszteletére felsorakozott katonákat. Ezt követően búcsút vett a diplomáciai A díszszázad diszmenetben vonult el a megjelentek előtt, majd N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke lépett a mikrofonhoz. örömmel tölt el bennünket a Szovjetunióban tett látogatásuk, a megbeszélések megelégedésünkre szolgálnak, hasznos beszélgetések voltak. Biztosítjuk önöket — hangsúlyozta Hruscsov — hogy bennünket az országaink közötti baráti kapcsolatok megteremtésére irányuló törekvés vezet. A német békeszerződés megkötésének kérdésében és a berlini kérdésben szintén a múlt háború maradványainak felszámolását óhajtjuk. Minden erőnket latba kell vetnünk — hangsúlyozta Hrus osov — a harmadik világháború megakadályozására. Mi összpontosítjuk erőfeszítéseinket, hogy megszüntessük a zavaró körülményeket és a békés egymás mellett élés alapján elmélyítsük a baráti kapcsolatokat az országok között. Macmillan angol miniszter- elnök rövid beszédben válaszolt. A Szovjetunióban tett látogatásunk eredményeként — mondotta Macmillan — hazatérésünk után jobban láthatunk majd neki azoknak a problémáiknak a megoldásához, amelyektől az meberiség jövője függ. Az angol miniszterelnök oroszul a következő szavakkal fejezte be beszédét: „A viszontlátásra, minden jót!" A Comet-<repülőgép pontosan 16 órakor a levegőbe emelkedett és irányt vett nyugatnak. Mesterséges bolygót lőttek ki az Egyesült Államokban Cape Canaveral (MTI) A Reuter hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Államokban mesterséges bolygót lőttek fel a cape-canaverali kísérleti támaszpontról. A mesterséges bolygót négy lépcsős Juno—2. rakéta szállítja. A terv szerint a lövedéknek a hold mellett kellett volna elhaladnia, majd a nap mesterséges bolygójává válnia. Dr. William Pickering, az amerikai űrhajózási hivatal kutató-laboratóriumának igazgatója sajtóértekezleten később közölte, hogy a kilőtt űrrakéta „letért tervezett útjáról“. Még nem tudni, mekkora az eltérés. Pickering elmondotta, hogy a kilőtt mesterséges bolygó a tervezettnél nagyobb távolságban körülbelül 50 000 kilométernyire halad majd el a hold-* tói. Ezért két számításba vett kísérletet nem lehet megvalósítani. Egy másik szóvivő bejelentette, hogy az űrrakéta szerdán GMT 19 órakor halad el a hold mellett, körülbelül 38 órával kilövése után. A nyugati hírügynökségek közlik, hogy csak szerdán — a kilövés után 38 órával — lehet majd megállapítani, vajon sikerült-e a kísérlet. Tavaly augusztus óta ez már az ötödik amerikai holdrakéta- kísérlet. A korábbi négy esetnem két hónappal azután lőtték ki, hogy a Szovjetunió sikeresen útjára bocsátotta az immár a nap körül keringő kozmikus rakétáját. Az AP jelentése szerint a mesterséges bolygó GMT 15 órakor 135 680 kilométerre távolodott el a földtől és közeledik a hold felé. Óránkénti sebessége mintegy 9 000 kilométerre csökkent. Ez a sebessége a holdon túl, amerikai tudósok szerint, tovább csökken még pedig előreláthatólag 6—7 000 kilométerre. Az amerikai űrhajózási hivatal tudósainak véleménye szerint szerdán GMT 19 óraben az amerikaiak kudarcot kor a mesterséges bolygó 56 000 vallottak, — jelenti a Reuter, kilométernyire közelíti majd A jelenlegi űrrakétát csak- meg a holdat. • MM ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ !Gondo!atok az iskolai gyakorlati oktatás rendszeréről NAGY- ÉS KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK FIGYELMÉBE! A DUNÁNTÚLI NAPLÓ Lapkiadóvállalat villám-sajtópályázaiot hirdet Nevezni kizárólag kereskedelmi témakörhöz tartozó újsághirdetéssel lehet, mely cikk, áru, üzlet, rendezvény propagálásával foglalkozhat. Beküldési határidő: március 4-én 14 óra (a hirdetés megjelenik március 5- én). Március 5-én 11 óra (a hirdetés megjelenik március 6- án). A legjobb rajzos, ötletes hirdetéseket értékes dijakkal jutalmazzuk. I. díj: Legjobb hirdetést beküldő vállalatnak 1 fö részére 3—4 napos külföldi út. II. díj: 2 hetes ingyenes üdülés. TÖRD A FEJED — ÉRDEMES!!! vonni, de tény, hogy a gya- Ha a gyakorlati foglalkozá- korlati foglalkozások — amel- sok fejlődő rendszere hozzáse lett, hogy jelentős segítséget gíti az általános és középisko- nyújtanak az elméleti okta- lás tanulóifjúságot, hogy kó- táshoz — a tanulóifjúság fi- zelebb jussanak az élethez, az gyeimét a gyakorlati munkára irányítják. Az általános és középiskolai ha ez évben kísérleti is — az üzemi termeléshez kapcsolódó első lépcsője annak az épületA rádió nemrégiben tréfás, leszól az iskolai oktatás rendnyilvános rejtvényversenyt jébe is. Korunkban olyan felközvetített, amelyben — töb- adatok állnak az emberek bek között — a rejívénymeg- előtt, amelyeket magasszintű feitöknek az első „menetrend- képzettséggel csak olyan szakszerinti“ bolygóközi űrhajó út- emberek oldhatnak meg, akik _____r__„_81L_ já rói is beszélőtök kellett. A a gyakorlati élettel a legszoro- „ek, amely a fizikai ég a szel- megfejtő — igen ügyesen _ és sabb kapcsolatban állnak. lem] mUnka közös elemeiből szellemesen — szinte valósa- a szocializmus építéséinek áll, de a jelenlegi gyakorlati gos, rögtönzött interjút adott feladatai egyre növekednek, oktatási rendszer nem oldja és a legtermészetesebb ham- egyre nagyobb e munkában az meg a legnagyobb gondot, egyén feladata is. A tudomá- hogy a középiskolák még ma nyok gyakorlati oldala mind- is úgyszólván csak a főisko- irnkább nagyobb igényeket tá- iákra és egyetemekre képesíte egyetemeken változatlanul él a gond: a hallgatók jórészt csak hírből ismerik a terme- m*már előnyként figyelembe Vették, hogy ki mennyi időt töltechnikad gyakorlat már az tött a termelőmunkában. Enhogy gon nyilatkozott arról, miért utazott a Marsba. Ennek az írásnak csupán annyi köze van a rádió nyilvános rejtvónyversenyéhez, hogy1 szemlélteti, íme: a hétköznapi élet megannyi tele bizonyítja, hogy a tudomány, szú“ időn át szokjanak a gyanek helyességét bizonyítják az egyetemek régebbi és általános' tapasztalatai is, hogy az üzemből egyetemre került hallgatók — bár az első évben lassabban „emésztették“ a tudományokat — de élettapasztalatuk, komolyságuk, és nem utolsósorban hivatásérzetúk alapján hamar behozták a vimaszt, és a szocializmus épí- nek. Az az érettségizett fiatal, _ tésének irama nem engedi, aki nem jut be az egyetemre, szonylagos hátramaradást. A hogy a közép- és főiskoláról érettségi bizonyítványával ta- néhányéves tapasztalatok nem kikerült szakemberek „hosz- nácstalanuT áll az életben, és véletlenül bizonyítják, — kiia technika, még a mesésköny vekben megelevenedett „hét- mérföldes“ csizmánál is szédületesebb iramban halad. Aki az érettségi után megelégedett a középiskolában szerzett tudománnyal, önmagában pedig „sorsára“ bízta a világ fejlődését, az, ha ma körülnéz, meghökken; mennyire elmaradt az élettől, a világtól, ’ amelyben él. Természetes, hogy ez a rohamos fejlődés egyre inkább ala• posabb és magasabbszmtű mű- ■ veltséggel rendelkező szak• embereket követel, a gyakorlat korlati munkába. Többek \özött ennek a felismerésnek eredménye az is. hogy az általános és középiskolákban a politechnikai oktatás egyre nagyobb szerepet kap. Az ősszel az ország számos általános és középisko’á- jában bevezették a gyakorlati oktatást. Az elmúlt félesztendő tapasztalatai szerint a tanulók körében a gyakorlati foglalkozások rendkívül népszerűek, és egyre több iskola kéri bevezetését. Félesztendö tapasztalataiból végső követnemegyszer ez is indítéka a lönösen a szakérettségisek fiatal életek látszólagos kiút- többségében —, hogy a ter- talanságának. Jelenlegi kö- melőmunkából egyetemre ke- zépisikolai oktatási rendsze- rült hallgatók nagyobb felelősiünk — eltekintve a tudomá- eégérzettel tanultak, és tanul- nyok frissítésétől — 80—100 monyaikban igen jól felhas/- esztendős. Ez az iskolai rend- nálták a gyakorlati munka taszer nyolc—tíz évtizeddel ezelőtt megfelelt a társadalom rendszerének, de ma már elégtelennek bizonyul. Általában mindenből keveset ad. semmiesetre sem elegendőt pasztalatait. Gyakran némelyek azt , hiszik,, hogy a magasfokú képzettség egyenlő az egyetemen szerzett tudománnyal, és ez is oka annak, hogy az egyetembegyre nagyobb mértékben be- keztetést persze nem lehet ieahhoz, hogy egy fiatal, közép- ről kikerült fiatal mérnökök iskolai végzettséggel — egye- az üzemben rendszerint gya- temi diploma nélkül — a kor moltalanok. számukra csak* által követelt, hasznos, mun- nem minden ismeretlen, ami kás részese legyen a társa da- a gyakorlati munkában törtéi lomnak. Ilik.
