Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

' 1959. MÁRCIUS 39.

NAPLÓ

5

SZÉLVIHAR

A Pécsi Kamaraszínház előadása

„— Nine» a világon |

akkora tarisznya, amibe az én uagyonom beleférne. A karámban felnyerit egy csikó; nekem nyerít. A fű, ha kibuklMn, nekem hajt. Megeresztem a lovam a pusztán, a szél, amely a szemembe csap, az enyém... reggel szétterül a fényesség a mezőn, benne fényesedem én is...” — így beszél Csendes Imre, a Vörös Hajnal Tsz csikósa 1956 októberében. Mondataiban benne van egész élete, harca, boldogsága. Igen, ezért érdemes volt dolgozni, küzdeni, mert ez maga a szabadság. S most ezernyi ellenség kél, hogy visszavegye Csendes Imre „tarisznyáját”; A Vörös Hajnal Tsz-be is eljutott az ellenforradalom, a volt földesúr visszaköveteli földjét s jött tűzzel-vassal irtani azokat, akiknek 1945 hozta el álmukat, a földet, akik 1945-ben lettek a maguk gazdái. Megvédi-e földjét, szabadságát a magyar paraszt, akar-e még egyszer más cselédje, más kapcája lenni? — erről szól Dobozy Imre Kossuth-díjas író háromfelvonásos drámája.

A Szélvihar kitűnő alkotás. Hű keresztmetszetet nyújt a • földdel dolgozó emberek életéről, gondolkodásmódjukról. Ezernyi indulattól fűtött légkörben játszódik a cselekmény s az igaz történetben megtalálják helyüket az emberek, tudják hova kell álni. A hova- állás kérdésére természetesen korántsem ilyen gyors a válasz, hiszen értettek ahhoz az urak, hogy bársony tokba rejtve nyújtsák át a gyilkot. Először bársonyba csomagolva, aztán tok nélkül. A magyar paraszt, a nincstelen agrárproletár azonban rádöbbent, hogy elkanyarodott az út s ezen a kanyargós ösvényen még egyszer nem akar járni, eleget taposta ezer évig. De könnyű-e az események zűrzavarában eligazodni? Ki az ellenség, ki a barát, ki tud tanácsot adni, jó tanácsot, ki ez, akinek szavát hinni lehet? — milliónyi kérdés tör egyszerre éld ezekben a napokban. S a kérdésekre feleletet kell adni. De hol van az, aki valamennyi kérdésre a helyes választ adja?

van, a népnek egy az érdeke; megtartani szabadságát! Csendes Imre, ha semmi mást nem tud, csak ezt, mér ez is elég ahhoz, hogy az eseményeket józanul ítélje meg s rneg tudja különböztetni a fehéret a feketétől. De ha csak a fehéret kellene megkülönböztetni a feketétől, ez még a köny- nyebbik dolog lenne. De a fehér és a fekete közt még sok „árnyalat” van. Ott van például a főhadnagy fia. G ig ellenség lenne? Mert hiszen együtt jön Mácsay úrral elfogni Kalló Ferencet, a tsz elnökét, Csendes Imre régi harcostársát. Igaz, Kallónak voltak hibái. De nem olyan hibák, ami miatt Mácsay úr vonhatná felelősségre! Szép kis demokrácia készül ott, ahol egy tsz-elnök hibáit a volt földbirtokog úr óhajtja kijavítani! De a fiatal Csendes Imre nem látja ezt. Csak akkor érti meg tévedését, amikor Mácsay úr pisztolyt ránt és lelövi édesanyját. Ott, édesanyja halálakor érti meg Csendes Imre, hogy becsapták, hogy ő nem ezt akarta.::

Dobozy Imre színdarabja jelentős állomás a magyar dráma fejlődésében. Hiteles történet, élettel telített. Az író kétségtelen, jó ismerője a mai. szabták“.

ha a szerző által megszabni körülmények között kellern tevékenykedni, hogyan csele kedne ilyen körülmények között az életben? E adná meg a szerep al kötő folyamatát $ megóvn a sablontól. Az alkotó képze let eredménye, hogy Szusza Kis András szerepében Lány József elfogadhatót nyújtót bár ezit a szerepkört nem „rá

A párt felhívása nyomán;

Csökkentik az építőipari költségeket, szocialista mankabrigádokat alakítanak

Somló Ferenc

magyar paraszti életnek. Jól ábrázolja azokat a belső vívódásokat, amelyek 1956 októberében jellemzői voltak a falu emberének. S nem szépít. Kritikusan. önkritikusan tárja tel azokat a hibákat i3, amelyek gátolták az ellenforradalom gyújtotta lángok gyors eloltását; A dráma, amely a néző szeme előtt bontakozik ki, megdöbbentő és gondolkodásra késztető. S ez az írás művészete! Mert az igazi művészet nem maradhat nyugalmi, statikus állapotban, amely részvétlenül tükrözi az életet és szemlélkedő pózba dermed. A Szélviharnak van mondanivalója, megtalálja a valódi konfliktust s útmutató módon meg is oldja.

A Pécsi

Kamaraszínház

Szabó Ottó. Ham- vay Lucy, Dariday Róbert, Bá- dis Irén, általában megoldották feladatukat. Igaz, csak sausszanásinyi szerepe volt Szivler Józsefnek és Szerencsi Hugónak, de mindketten a „kis“ szerepben is figyelemreméltót alkottak.

Élethü dráma Ia !Széi*

_____________________________________■ VI

vi

har s

éppen ezért megérné, ha a szereplőik az eddiginél is jobban. átgondolnák és tökéletesítenék játékukat. j

GARAY FERENC |

A Szakszervezetek Országos Tanácsa márciue 14-én ülést tartott és megvitatta az 1958- gazdasági év tapasztalatait, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. Határozatban megjelölte a szak- szervezetek tennivalóit az 1959-es népgazdasági tervek teljesítésében.

Az építőipar dolgozóinak célul tűzte ki a tervek maradéktalan teljesítését, az építési költségek és az építési idő csökkentését, a lakóépületek novemberi, az iskolaépületek szeptemberi átadását, a termelőszövetkezetek építési igényének gyors kielégítését. A határozat az építőanyagipari dolgozókhoz is felhívással fordult. Adjanak több téglát, cserepet. cementet, követ, parkettaanyagot, korszerű elö- . regyártott betonelemeket.

| A Baranya megyei Építő-, x Fa- és Építöanyagipari dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága a SZOT felhívása után nyomban munkához látott a határozatban megjelölt célok megvalósítása érdekében.

Választmányi ülést hívtak össze, melyen negyven alapszervezet ü. b. elnöke vett részt és ott munkatervet dolgoztak ki. Kijelölték a feladatok megvalósításának tonnáit, megbeszélték a szervezési kérdéseket. A szakszervezet megyei bizottságának tagjai elmentek a vállalatokhoz és a gazdasági vezetőkkel, Ü.» b. elnökökkel közösen vitatták meg a munkatervet. Az egyes vállalatok szakszervezetei már kész programmal állhatták a dolgozók elé, kezükbe vehették a verseny irányítását.

Az épílöanyagiparnál célul tűzték ki » termelés növelését, a, magas- és mélyépítő vállalatoknál á határidők le rövidítését.

Az építöanyagipari dolgozók vállalásokat tettek. Példamutató vállalást tett a két téglagyári egyesülés, a Beremendi Cementgyár. melynek dolgozói

1959-ben terven felül 5 #0« tonna cementet ígértek. A négy kőbánya 50 000 tonna zúzott követ akar adni terven felül.

A magasépítési vállalatok a határidő lerövidítésére tettek szép felajánlásokat. A vállalások kiterjednek általában minden üzemnél a költségek csökkentésére, az anyagtákarékos- ságra is.

A szakszervezetek az üzemek közötti mumkaversenyt is megszei-vezték, sőt üzemen belül a brigádversenyeket is.

A szakszervezet megyei bizottsága indítványára kidolgozták a szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit.

A szocialista brigád cím feltételei között szerepel a 10 napos mozgalomba való bekapcsolódás, a politikai, szakmai továbbképzés, a munkaerkölcs javítása. A felhívásra először a pécsi hőerőművet építő 26-s számú építőipari vállalat munkásai válaszoltak azzal, hogy 39 brigádjuk, közöttük kőműves, vasbetonszerelő, ncs. kubikos brigádok kivannak colni a szospalista brigád mért.

A szakmai és politika' vábbképzés keretén be' lenleg 32 brigádvezető tanfolyamot. Az építők szervezetének megye: » sága tervbe vette, ho*' mozgalmat felkarolja é jeszti a többi vállala legújabb értesülések 3. sz. Mélyépítő Válh foglalkoznak már a dolgozók azzal a gondolattal, hogy szocialista brigádokat alakítanak;

(Szilé*)

ló r- citoe.\:cz »„akkuul a •°r- \ a

is'

előadása lényegében helyesen todmácsolta az író mondám- valójót. Turián György, a

Jelenet s drámából: Szabó Ottó, Bakos László, tFiilöp Mihály, Szerencsi Hugó

Dobozy drámájánakj

legnagyobb érdeme, hogy megmutatja; ha az emberek az alapvető kérdésekben helyesen döntenek, akkor lényegesen könnyebb a többi prob- pléma megoldása is. Kétségtelen, hogy a dráma központi szereplője Csendes Imre az, aki egy pillanatra sem inog meg s ha eszével nem is tudná mindig gyorsan felmérni a helyzetet, ha gondol kodása egy villanásra tétovázó is lenne, szíve nem téved! S éppen ezért áll olyan szilárd talajon, hogy ha kell, inkább törik, de nem hajlik. Ö tudja: ha a volt földbirtokosnak, a Mácsay úrnak tetszik az. ami most készül, akkor neki, Csendes Imrének és a többi csendesimrék- r.ek semmi jót nem ígérnek ezek a napok. Hova kell tehát állni? Mácsay úr ellen, a paraszt mellé! Éz a nép igazsága. Igazság? Nép? De hiszen ezeket a szavakat mondja főhadnagy fia is, nki váratlanul ha- zatoppun. ö is a népre, az igazságra hivatkozik s közös nevezőt mégsem találnak? Hát mennyi igazság van, mi végül ti • nép érdeke? Egy igazság

dráma rendezője az első felvonás fékezett tempóját a második felvonásban már feloldja s ezután ütemesebben peregnek a cselekmények. Csendes Imre szerepében Somló Ferencet láttuk. Somló megtalálta ebben a szerepben a cselekvés fő vonalát s éppen ezért valósághű színpadi alakításba tudta önteni szerepét. Határozott, erőtől duzzadó és igazába vetett törhetetlen hitét mindvégig, mint a mű alap vető mondani valóját a cselekvés középpontjába tudta tartani. Kétségtelen, hogy a legjobban megírt szerep, de kétségtelen az is, hogy a legjobb alakítás. Sajnos, nem mondható el ez Kalló Ferenc tsz- elnök szerepében Bakos Lászlóról. Bár ez a szerep sokszínű, mégis gyenge játékot láttunk. A színésznek nem szabad általánosságban, minden cél és feladat nélkül, csupán magáért a cselekvésért cselekednie. S most mintha ezt láttuk volna. Ez az alakítás feltétlen jobb lenne, lia a színész ennek a szerepnek megformálásában egyszerű és konkrét kérdésből indulna ki:; miit tenne, hogyan viselkedne,

Készül a belváros rendezési terve

Pécs város tanácsa tervbevette, hogy az Építésügyi Minisztériummal és több más szervvel közösen, kidolgozza az úgynevezett „történelmi városrész”, a belterület rendezésének programtervezetét. Erre azért van szükség, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével megállapítsák: milyen épületekre van szükség és milyenekre nem az egységes városkép kialakításához. A programtervezet többek között foglalkozik majd a foghíjas háztelkek beépítésével, milyen alacsony épületek alkalmasak arra, hogy emeletet húzzanak rá, továbbá a lóistállóknak a belváros területiről való kihelyezésivel is.

Nem hittük volna

»»«<♦♦»»♦«»»»1 ..»»»»»«»»>»♦»««»»♦♦♦♦»«<

Valaki leírja a nevét, vagy néhány sort, * nem is sejti, hogy ezzel elárulta magát. Ha ez a valaki ráadásul bűnöző, és a bíróságra kerül — az írás menthetetlenül tanúskodik az igazság mellett. Az írás árulkodik azoknak, akik jóbarátságban vannak és ki tudják fürkészni titkait.

Nálunk Pécsett is vannak írásszajcértók az ügyészségen, a bíróságon, és az írásbizsgá- lattal, — mint a kriminalisztika egytk ágával — tudományosan is foglalkoznak «2 egyetem jogi karán.

Lállam az ügyészségen tárgyalt néhány ügy írásszakértői véleményét. Valaki letagadta egy nyugtán szereplő aláírását, hogy bizonyos eltűnt szállítmányt ne rajta keressenek. A nagy H betűk teljesen azonos vonalvezetése azonban bebizonyította, hogy a két aláírás ;a kérdéses és egy próbairás) azonosak. Névtelen levelek eredetét is ilyen hasonlító mód szerrel derítik ki. Egn férfi például levelet kapott, amelyben félreérthetetlen célzások voltak bizonyos együtt töltött szép napokra, a férfi rossz házaséletére és a közös tervekre. A. feleség kapta kézhez, a férj pedig beperelte egyik kolléganőjét, akire gyanakodott. S. a levélírás eltorzított sága ellenére ki lehetett mutatni egyes betűk hasonlatosságát.

Hogy miken csúszik «I 'sokszor a hamisító? Például azon, bogy egyszer, csak egyetlen egyszer nem figyelmesen ír egy r-betűt vagy egy ékezetet. Minden írásnak vannak olyan jellegzetességei, amelyek dönMi. a SzefSu utca 4. szám alatt lakó három fiú és két lány, még nem vagyunk nagy korúak, mégis úgy gondoljuk, hogy a nyilvánosság elé kívánkozik az alábbi eset.

Minket arra tanítanak az iskolában, hogy óvjuk a gyümölcsfákat és ültessünk minél több facsemetét. Ezt meg értettük és a fásítási hónap keretében, amely április Ifiig tart, ki is vesszük részünket e munkából. Amíg mi, gyerekek így gondolkodunk, addig a Szekfü utca 4. szám alatt házban lakó Sziklai István, — aki már régen kinőtt a gyerekcipőből — éppen az ellenkezőjét vallja.

Udvarunkban egy gyönyörű terebélyes, egészséges cseresznyefa állt, tele rüggyel, Ropogós édes cseresznye termett eddig rajta. Sajnos, az idén már nem hoz sem gyümölcsöt, sem pedig örömet, mert Sziklai bácsi (állítólag tanácsi engedéllyel) kivágta. Amikor megláttuk a fát kivágva, könnyünket hullattuk érte. De nemcsak mi, az utcabeli felnőttek is megbot- ránkoztak ezen. Csak egy

MM»»»

......................

emb

er volt a környéken, aki mosolyogva nézte, akiben nem szólalt meg a lelkiismeret és aki nem törődött azzal hogy mi, gyerekek mitől leltünk megfosztva.

Addig, amíg Sziklai bácsi csokoládéval eteti kutyáját, s ezt nem sajnálja tőle, képes arra, hogy nekünk gyerekeknek fájdalmat okozzon és elpusztítson egy élő és dúsan termő gyümölcsfát csak azért, mert állítólag elvonja lakásától a napfényt. Pedig nem is az övé coli a fa; hiszen ő is lakó, hanem valamennyiünké.

Tudjuk azt, hogy szüléink meg tudják venni és meg is veszik nekünk a gyümölcsöt, melyet megkívánunk, de még sem tudjuk elfelejteni ezt a lelketlenséget. Ha Sziklai bácsinak gyermekei lennének, talán még ők sem állná!: meg szó nélkül. Ha mi felnövünk, ilyen lelketltnséqre nem leszünk képesek. Nem hittük volna, hölgy akad felnőtt ember, aki ilyenre képes. Úgy látszik tévedtünk.

A Szekfü utca i- szám

alatt lakó öt gyermek.

A& áudkadik

t Zsaroló a villamosszékben J VL Bizonyíték a kályhában 3 Ovidius is megmondta

tóek lehetnek. Például az, hogy milyen „szellösen" ír, mennyi betűt ír le egy sorba. Ezt mindenki b-eidegzetten, önkénytelenül csinálja. Egy írásszakértő így mutatta ki, hogy egy kérdéses levél Nelsontól erecl. összehasonlítást tett egy Lady Hamiltonhoz írt korábbi és egy tizenhat évvel későbbi levél között. Az időközben jobb kezét vesztett Nelson bal kézzel is ugyanannyi betűt tudott leírni egy sorba.

Különösen a gengszterek világában akadnak izgalmas feladatai egy írásszakértőnek. Annakidején a Lmgberg-bébi elrablóját, egy Hauptmann nevű zsarolót az írásszakértők ültették villamosszékbe. Ez úgy történt, hogy összehasonlították a zsaroló levelet egy eredeti Hauptmann Írással. Öt az árulta el, hogy bizonyos betűket többféleképpen is írt, s valamennyit meg lehetett találni a zsaroló levélben. Utána aztán a levélből kivágott betűkből összeállították a zsaroló névaláírását. Megdöbbentek attól a hasonlatosságtól, amelyet ez az igazival mutatott.

Egyszerű dolgok, de mennyi éleslátást, szakértelmet, rutint igényelnek.

Kiraboltak egy embert, aki miután megmenekült, elmorvita, hogy az ismeretlen rabló elvitte aktatáskáját, Ebben sok minden más között egy vasúti szabályzat is volt. A nyomozás szálai egy emberhez vezettek, de bizonyíték nem volt. Felkutatták az egész lakását, míg végül, bár nyár- idő volt, egyik nyomozó belenézett a kályhába is. Égett papír maradványait találta ott. A papírokat megmentették, infravörös fényképezés alá vetették és így olvashatóvá vált — a vasúti szabályzat szövege.

Igen, a megégett papírt nagyon nagy gonddal meg lehet menteni, különböző nedvesítésí eljárásokkal tartósítani lehet és végül olvashatóvá lehet tenni. Egyik módszere ennek a fenti, a másik a kémiai, az ún. azüstnitrátos módszer. Sajnos, az előbbire Pécsett nincs lehetőség, de az utóbbit már kipróbálták a pedagógiai főiskola kémia tanszékén.

Számtalan olyan anyag van, amellyel láthatatlanul írhatunk a papirosra. és ismét számtalan olyan anyag, amelylyel láthatóvá lehet tenni eteket az írásokat — ezekkel nem terheljük az olvasót. Csak azt keli leszögeznünk, hogy ha nálunk ennek a jelentősége már meg is csökkent, azért nemcsak érdekes, de fontos kérdése is ez az irásvizsgés- latinak. Már Ovidiusnál is olvashatjuk ezt:

„Nem félhet s a szemet könnyen szedi rá, aki tejjel

ír: hints szénport rá s látszani fog leveled.“

Még a közönséges vízzel Írott betűk is kirajzolódnak a papíron alkohollal hígított töltőtolltintába mártva, Huelkc módszere például egyszerű, mint Kolumbus tojása és egyben nagyon szellemes is: golyóstollat olvashatatlanná firkált bármilyen írás kivehető lesz, ha nedves szűrőpapírt tesznek rá (természetesen a szűrőpapíron lesz kivehető a fordított, képe).

Ezzel kapcsolatban ismernek egy „storyt", amely szerint egy kémnő combja képezte egyszer írásvizsgálat tárgyát. Az történt ugyanis, hogy a láthatatlan szerrel írott levelet * harisnyájába rejtette a szóban forgó hölgy. Mikor a leleplezés veszélye nyilvánvaló lett. megsemmisítette e levelet. A melegben azonban a bőrére nyomódott az írás fordított képe, így a szemfüles nyomozók a hölgy combjáról olvashatták le az elcsípett szöveget. Hogy ez hogy tetszett neki? — Do hát, aki kémnek megy, arra is el kell készülnie, hogy lábszára vegyvizsgálót tárgya lesz, (-