Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
2 NAPLÓ 1959. MÄRCTÜS ZU 1 Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) művét nem fejezhette be anélkül, hogy jelentősen tovább ne ment volna 1848 programjánál. A burzsoázia a világháború évei alatt, s az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom után bebizonyította, hogy képtelen a nép érdekeinek meg felelő választ adni a legégetőbb társadalmi kérdésekre. A Kommunisták Magyarországi Pártja célul tűzte ki a tanácsköztársaság kikiáltását, mely felszámolja a tőkések és a földbirtokosok hatalmát, végrehajtja a társadalom szocialista átszervezését, szövetséget köt a forradalmi mozgalom élén álló Szovjet-Oroszországgal, s a szocialista haza vádelmében függetlenségi harcot hirdet az Antant-imperializmus ellen. A Kommunisták Magyarországi Pártjának programja rövid idő alatt olyan hatalmas tömegeket nyert meg, hogy 1919. március 21-ének előestéjén maga a burzsoázia is kénytelen volt beismerni, hogy Magyarországon más hatalom nem lehetséges, mint a munkásosztály hatalma. Munkásosztályunk, dolgozó népünk, nemzetünk nagy büszkesége, hogy az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a világon másodikként emelte állami és társadalmi renddé a szocializmust. feladatát, hanem képes is a hatalom megragadására, az ország kormányzására, a nép vezetésére. A történelmi tapasztalat erő és bizalom forrása volt a Horth y-fasizmus idején. De más lett a burzsoázia is, abban az értelemben, hogy tapasztalhatta: hatalma nem örök, a magyar munkásosztályban van erő, elszántság és képesség, hogy megdöntse a kapitalizmust és saját kezébe vegye sorsának irányítását. Tanultunk a tanácsköztársaság történetéből A dolgozó tömegek lelkesedéssel üdvözölték a kibontakozó nagyszerű, korszakot Történelműnkben először 40 évvel ezelőtt vette birtokéba a magyar nép a fő termelési eszközöket, s hajtotta végre kizsákmányol óinak kisajátítását, A súlyos gazdasági helyzet ellenére a tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt sokat tett a dolgozó tömegek helyzetének megjavításáért, Bevezették az 1 parttan a nyolcórás munkaidőt, alkalmazták az. egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, gondoskodtak a betegekről, az öregekről, a gyermekekről és az anyákról. Hasonló forradalmi változásokat hajtott végre a tanács- in ta’om a művelődésiben. Az V’-o'ákat államosította és iav pvcnossé tette az okta'ást. az ákf'őnOs iskolázást tíz évről 14 éves korig emelte fel, s meg- nriíotta a magasabb tanulás lehetőségét a dolgozók és a do’fozók gyermekei számára !e- Hadaíüzent az írástudatlanságnak, tanfolyamok százai nyíltak, megindult a munkásegyetem. A kulturális intézményeket a nép szolgálatába állították. Szétválasztották az egyházat és az államot, s először biztosították a teljes vallás- szabadságot, beleértve a tudományos felvilágosítás szabadságát Is. A dolgozó tömegek én nemzetünk felemelkedésének minden igaz híve lelkesedéssel és segítőkészséggel üdvözölte a kibontakozó nagyszerű korszakot, A dolgozd tömegeik 1919 áprilisában, történelmünk első, valóban szabad, általános választásán elsöprő többséggel tettek hitet a néphatalom mellett. Mig az 1910-es választásokon csak mintegy hétszázezer ember rendelkezett választójoggal, addig a tanácsköztársaság csaknem az egész felnőtt dolgozó lakossámak, több mint négy és félmillió embernek, adta meg a szavazati jogot. A magyar forrnda’omnak különösen n tgv határa volt a szomszédos or szánokra A Magyar Tanácsköztársaság nemcsak népünk történelmének legszebb hagyományait folytatta és fejlesztette tovább, hanem része volt a csaknem a?, egész világot átfogó nagy forradalmi fellendülésnek is, me’v a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével vei te kezdetét. A világ öntudatos munkásai és dolgozói örömmel és bizakodással fogadták a Magyar Tanácsköztársaság megszületését. „Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — írta ekkor Lenin a magyar munkásoknak. A magyar forradalomnak különösen nagy hatása volt a szomszéd országokra. A Magyar Tanácsköztársaságot hamarosan követte a Bajor Tanácsköztársaság, majd a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása. A csehszlovák, román, délszláv és osztrák munkások közül mind többen követelték vezetőiktől az orosz és a magyar példa követését. Többen közülük fegyverrel is harcoltak a Magyar Tanács- köztársaságért. Az élet-halál harcot vívó Magyar Tanácsköztársaság ’vörös hadseregének küzdelmeit nem kis mértékben segítette a szomszéd országokban élő dolgozók rokonszenve, akik nem akartak a magyar munkás- hatalom ellen harcolni, és rontották az antant intervenciós csapatainak harci szellemét. A Magyar Tanácsköztársaság ügyére kedvezőtlenül hatott, hogy az akkori történelmi körülmények miatt még nem alakulhatott 3d közvetlen fegyveres összeköttetés a tizennégy imperialista állam intervenciójával harcban álló Szovjet- Oroszországgal. A Magyar Tanácsköztársaság szakított a magyar uralkodó osztálvok sovinizmusával és imperialista törekvéseivel. A nem magyar nemzetiségű állampolgárok a Magyar Tanácsköztársaságban minden tekintetben egyenlő jogokat nyertek és a tanácshatalom kinyilatkoztatta, hogy nem kíván más népeket elnyomni, bármely nemzetiséget akarata ellenére a Magyar Tanácsköztársasághoz csatolni. A tanácsköztársaság történelmi fordulatot hozott A hazai és a nemzetközi reakció féktelen gyűlölettel vetet fe magát a magyarországi szocialista forradalomra. A magyar munkások, parasztok, igazi hazafiakként a négy évig tartó, súlyos szenvedéseket okozó világháború után hősies küzdelmet vívtok szocialista vívmányaink, hazánk szabadsága és függetlensége védelmében. Az imperialisták támadásait visszaverték és jelentős győzelmeket arattak az északi, keleti, déli fronton egyaránt» Az Antant-hatalmak kényte- lenek voltak még nagyobb erőket összpontosítani a Duna völgyében magasra csapó forradalmi láng elfojtására. Segítségükre volt ebben nemcsak a bukott uralkodó osztályok ellenforradalmi és hazaáruló tevékenysége, hanem a kezükre játszó, megalkuvó revizionisták, reformisták proletárdiktatúrát bomlasztó osztályárulása is. A tanácsköztársaság leverése még súlyosabb nyomorúságba taszította a nemzetet, mint. amilyenben azelőtt élt. Az országot Ismét a földesurak és tőkések vadászterületévé, a hárommillió koldús országává változtatta, vad fasiszta politikai rendszert teremtett. A tanácsköztársaság külső erővel történt leverése ellenére — történelmi fordulatot hozott. A tanácsköztársaság óta más lett a munkásosztály és más lett a burzsoázia is. A munkás- osztály saját tapasztalataiból tanulta meg, hogy tudja az országot vezetni és kormányozni a burzsoázia nélkül, hogy nemeseik megérti történelmi A tanácsköztársaság történetéből megtanultuk és meg kell tanulnunk ma is, hogy a munkásosztály ereje mindenekelőtt a proletárnemzetköziség ereje. A Magyar Tanácsköztársaság az októberi forradalom hatására jött létre. Születésénél azok a Kun Béla vezetésével hazatért kommunisták bábáskodtak, akik Lenin iskoláján ban, az októberi forradalom és a polgárháború tapasztalataiban kapták az első leckét a munkásosztály felszabadításának tudományából. A nemzetköziség jelentőségére tanít a tanácsköztársaság leverése is. 1919-e« proletárdiktatúrát a nemzetközi imperializmus beavatkozása és túlereje verte le. A magyar ellenforradalmat a nagy- és ldsantant fegyverei juttatták a hatalomra. Mint 1871-ben, a párizsi kom- mün idején Thiers és Bismarck, úgy 1919-ben Horthy és Clemeneeau lépett szövetségre, A tanácsköztársaság történetéből megtanultuk, és meg kell tanulnunk ma Is, hogy a munkásosztály felszabadításának kulcsa: a kommunista párt vesető szerepe, a párt és a nép össze- forrottsága. Magyarországon 1918 novemberében alakult meg a kommunista párt és 1919 március 21-ón már kikiáltották a proletárdiktatúrát. „Csoda“ volt- e, hogy négy hónap alatt maga mellé állította a immkás- osztá’y többségét és jelentős kispolgári tömegeket is a kommunista párt? A reakció a „kommunista agitátorok“ tevékenységéről beszé’t. De honnan eredt a „kommunista agitátorok“ sikere? A siker abból fakadt, hogy a párt helyesen fejezte ki, amit a nép gondolt, választ adott a munfcás- osztá1y, a parasztság égető kérdéseire. A tanácsköztársaság idején hiba volt, hogy a párt vezető szerepe, szervezett élcsapatjellege csorbát szenvedett. „A magyar komrmmts- tákmak a reformistákkal való egyesüléséért drágán fizetett a magyar proletáriátus“ — mondotta Lenin. Azt is tudjuk, hogy a tanácsköztársaság vezetői tévedtek, amikor úgy vélték, hogy át lehet ugarrá a demokratikus földreform forradalmi végrehajtásának feladatát. A tanácsköztársaság tapasztalataiból tanultuk, hogy ingadozás nélkül, erélyesen kell lecsapni az ellenforradalom erőire. A nemzetiköri reakció és a magyar fasizmus a tanácsköztársaság elleni rágalomhadjáratát azzal próbálta színesíteni, hogy az 1919-es terrorról harsogott. A valóság az, hogy a tanácsköztársaság messzemenő türelmet tanúsított ellenségeivel szemben. A tanács- köztársaság, amikor erőszakot alkalmazott, csak választ — s szerény választ — adott az ellenforradalmi terrorra. Ha hibát követett ed, akkor a hiba nem az volt, hogy túl keményen, hanem, hogy a kelleténél enyhébben járt el ellenségeivel szemben. Münnich Ferenc ezzel összefüggésben bírálta a jobboldali szociáldemokraták magatartását, akik az imperial istákkal való paktálást összekötötték a belső rombolással. Ennek egyik lényeges eleme volt, hogy a diktatúra „enyhébb kezelését" követelték, a polgári „humanizmus" jelszavával fordultak szembe a proletárdiktatúrával. Pesten a „humanizmusról“ beszéltek — s vidéken az ellenforradalom martalócai akasztották a kommunistákat. A humanizmus a legnagyobb ügynek, a munkásosztály felszabadításának, a szocializmusnak a védelme — áld ezzel szembeszáll, annak „humanizmusa“ a tőkés kizsákmányolásit szolgálja, A „demokratikus“ ellenforradalom a fasizmusba torkollott. A humanista frázisok valósága Siófok és Orgovány, a britammiás tisztek kegyetlensége, a 25 éves intézményesített terror lett, mely a pusztulás szélére sodorta a nemzetet. A négy évtizedből, amely a tanácsköztársaságtól elválaszt berniünket, tizennégy év esik a népi demokrácia történetére. Ezen. belül több mint egy évtized a szocialista építés, a proletárdiktatúra időszakára. Ez a négy évtized csak időben távolította el a tanácsköztársaság 133 napjának történetét, de gz utolsó 10—14 év — lényegét tekintve — közelebb hozta 1919 eleven és társadalmunkat formáló hagyatékát Élő, közeid és mindennapjainkban ható emlék ez. Nemcsak azért, mert megkezdtük a munkát, hogy torzításoktól, mentes igazi és lelkesítő képet adjunk a tanácsköztársaságról, nemcsak azért, mert pártunk legidősebb nemzedéke forradalmi tűzkeresztséget és tapasztalatainak nagy iskoláját 1919-ben szerezte, hanem azért is, mert ennek a generációnak még élő képviselői 1956-ban elsőknek fogtak fegyvert a párt hívó szavára a szocializmus védelmére. Legyőzve a magas életkor oíkozV nehézségeiket, 1919- es lelkesedéssel és elszántsággal Ismételten példáját adták a forradalmi elvtiü- s égnek, 1919 eszméi és léke évtizedeken át el halványuló forradalmi jenek. A tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagyatéka és példája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai küzdelmeink 1919-et folytatják. Ma sem kevés a nehézségünk, a tennivalónké De a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mdmt 1919-ben volt, mert mérhetetlenül megnövekedtek a szocializmus . erői, mert létrejött, fejlődik és erősödik a szocialista tábor. S könnyebb azért is, mert pártunk s népünk tapasztalt, edzett, egységes, tanul a munkásmozgalom nemzetközi tapasztalataiból és saját történetének tanulságaiból is. Győzelemre visszük a szocializmus ügyét „Legyetek szilárdak, a győzelem a tiétek lesz!“ Ezzel fejezte be Lenin a magyar munkásoknak küldött üdvözletét 1919 májusában. Ma is az ő útmutatását követjük; Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk hűségünkben a marxizmus—leninlzmus eszméihez, a proletámemzet- köriséghez, a szocialista táborhoz. Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk a nép szolgálatában, az imperializmus ellent harcban. Ezért visszük győzelemre a szocializmus ügyét. Érthető és világos, milyen nagy ünnep számunkra a tanácsiköztársaság megteremtésének 40. évfordulója. Nem csak a mfi ünnepünk, az egész nemzetközi munkásosztályé. A hatalmas szocialista táboré, a tőkés kizsákmányolás és gyarmati elnyomás alatt szenvedő sok százmilliós tömegeké; Példája a harcokban tanúsított szívósságnak, elvhűségnek, a jövőbe tett bizalomnak, amelyet az átmeneti kudarcok sem tudnak megingatni. Szívünkben kiolthaitatlan lánggal ég, szemeink előtt útmutató fénybon ragyog 1919 emléke, a tanácsköztársaság dicsősége. Népünk önmagát becsüli meg azzal a javaslattal, melyet elfogadásra az országgyűlés elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Tanácsköztársaság emlékét! Dr. Münnich Ferenc ezután felolvasta a törvény javas latoit A szocializmus vívmányaihoz való ragaszkodás kitéphetetlenüi él a magyar nép millióiban Az 1956 októberi ellenforradalmi lázadás kísérletet telt rá, hogy a nemzetközi imperializmus segítségével megismételje azt, amit 1919-ben a Horthy fasizmus tett, a kapitalizmus restaurációját. De 1956-ban más volt a helyzet az országon belül és döntően megváltoztak az erőviszonyok nemzetközi mértékben a szocializmus javára. Az ellenforradalmi restaurációs kísérlet 1956-ban ezért nem sikerült. 1919-ben a Horthy fasizmus felülkerekedéséhez a Peidl- féle szakszervezeti kormány egyengette az utat. 1956-ban az ellenforradalom előkészítésében, az ellenforradalmi készülődés leplezésében a főszerepet a revizionisták álnok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919-ben Horthyék szálláscsinálói, úgy 1956-ban a magyar revizionisták is demokratikus frázisokkal leplezték gyalázatos árulásukat. A lényeget tekintve, az 1956-os ellenforradalmi lázadás kevés újat produkált 1919 és 1920 ellenforradalmához képest. A szovjetellenesség, a demagóg kommunistaellenes uszítás, a féktelen gyilkos fe- hérterxor és a forradalom vívmányainak kíméletlen megsemmisítése a nemzetközi imperializmusra támaszkodva — ez volt a program és ez volt a cél akkor is és ez volt 1956- ban is. De az 1956-os kísérlet, amely negyven évvel akarta visszapergetni a történelem filmjét, nem sikerült. A szocializmus vívmányaihoz való ragaszkodás kitéphető ti énül él a magyar nép millióiban. Bár az ellenforradalom erői 1956 októberében felülkered- ni látszottak, nem győzhettek, mert a magyar nép forradalmi erői, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével újraszerveződtek, ellentámadásba mentek át, megvédték a szocializmust. Az ellenforradalom leverésében döntő szerepe volt annak, hogy a magyar nép öntudatos, aktív szocialista erői a szocialista tábor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak segítségére támaszkodhattak. Törvényjavaslat a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról „Negyven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály hősi forradalmi harcban megszerezte a hatalmat és megalkotta 1919 március hó 21-én a Magyar Tanácsköztársaságot 1919-ben népünk annyi hősi küzdelem után valóraváltotta sok évszázad szabadságharcainak célkitűzéseit és nemzetünk legjobbjainak törekvéseit. Megdöntötte a feudális tőkés uralmat, kivívta hazánk függetlenségét és kezébe vette sorsának irányítását. A magyar munkásosztály, a szegényparasztság és a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért harcra kész értelmiség az orosz proletáriátus példáját követve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőnek lépett a szocialista forradalom útjára. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy húen a tanácsköztársaság forradalmi hagyományaihoz, fáradhatatlanul küzd a legfőbb célkitűzés megvalósításáért: néniin,k szabadságának megvédéséért, gazdag életéért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaságra, a nemzet 1919-es dicsőséges forradalmára emlékezve, a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus. A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép történelmi múltja kimagasló forradalmi hagyományának, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlékét törvénybe iktatja Az országgyűlés tagjai hosz- Ezután a szovjet párt- és szantartó, lelkes tapssal fogad- kormányküldöttség nevében ták a törvényjavaslatot. Ezután szavazás következett, majd Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke kimondta a határozatot: — Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. (Folytatás a 8. oldalon) Harmincezer forint pénzjutalom Averkij Boriszovics Arisztov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió legfelső Tanácsának tagja üdvözölte az országgyűlést. Élőt közeli és mindennap ható emlék Az ellenforradalom leverése után a magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megerősítette a proletárdiktatúra rendszerét, nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. \ párt szívós küzdelmet folytatott az ellenforradalom maradványai ellen, a belső és a nemzetköri revizionizmus ellen harcolva alakította ki politikáját, sikeresein küzdött a dogmatikus és szektás hibák ellen, amelyek az ellenforradalom előtt sok kárt okoztak a magyar népnek, megkönnyítették, előkészítették az ellenforradalmi erők orvtámadását. Jól sikerült termeié» értekezletet tartott a Pécsi Állami Fodrászipari Vállalat Kossuth Lajos utcáiban lévő 8-as számú üzletéiben. A terrnettésd értekezletet Hajdú József elvtárs, a Pécsi Állami Fodrászipari Vállalat igazgatója nyitotta meg, majd a vállalat főkönyvelője megtartotta az 1958-as évi mérleg beszámolót. Ismertette a vállalat dolgozói által élményeket, majd Hajdú József elv- társ, a vállalat igazgatója harmincezer forint jutalmat osztott ki a jól dolgozók között. Mintegy hetvenöt föd rásri pari dolgozó kapott gyeim ükét a társadalmi tulajdon védelmének a fontosságára. Kérte, hogy ez évben fokozottabb gondot fordítsanak a fod- rászipairi gépekre, azok karbantartására, törekedjenek az amyagtaka rákos Pénzjutalmat. Meg ságra és az önkölt- köszönte a vállalat ség csökkentésére. dolgozóinak jó munkáját és arra kérte őket, hogy az 1959-es évi tervet ugyanolyan lel k esed őssel és szorgaloméi teljesítsék, mint a múlt ért gazdasági ered- évit. Felhívta íiHajdu József elv társ beszéde után, a vállalat dolgozói vidám hangulatban éjjel 1 óráig maradtak együtt és kellemesen szórakoztak.
