Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

2 NAPLÓ 1959. MÄRCTÜS ZU 1 Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) művét nem fejezhette be anél­kül, hogy jelentősen tovább ne ment volna 1848 programjá­nál. A burzsoázia a világháború évei alatt, s az 1918 októberi polgári demokratikus forrada­lom után bebizonyította, hogy képtelen a nép érdekeinek meg felelő választ adni a legége­tőbb társadalmi kérdésekre. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja célul tűzte ki a tanácsköztársaság kikiáltá­sát, mely felszámolja a tőké­sek és a földbirtokosok ha­talmát, végrehajtja a társa­dalom szocialista átszervezé­sét, szövetséget köt a forra­dalmi mozgalom élén álló Szovjet-Oroszországgal, s a szocialista haza vádelmében függetlenségi harcot hirdet az Antant-imperializmus el­len. A Kommunisták Magyarországi Pártjának programja rövid idő alatt olyan hatalmas tömegeket nyert meg, hogy 1919. március 21-ének előestéjén maga a bur­zsoázia is kénytelen volt be­ismerni, hogy Magyarországon más hatalom nem lehetséges, mint a munkásosztály hatalma. Munkásosztályunk, dolgozó népünk, nemzetünk nagy büsz­kesége, hogy az oroszországi Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a világon máso­dikként emelte állami és tár­sadalmi renddé a szocializ­must. feladatát, hanem képes is a hatalom megragadására, az or­szág kormányzására, a nép ve­zetésére. A történelmi tapasz­talat erő és bizalom forrása volt a Horth y-fasizmus ide­jén. De más lett a burzsoázia is, abban az értelemben, hogy tapasztalhatta: hatalma nem örök, a magyar munkásosz­tályban van erő, elszántság és képesség, hogy megdöntse a kapitalizmust és saját kezébe vegye sorsának irányítását. Tanultunk a tanácsköztársaság történetéből A dolgozó tömegek lelkesedéssel üdvözölték a kibontakozó nagyszerű, korszakot Történelműnkben először 40 évvel ezelőtt vette birtokéba a magyar nép a fő termelési eszközöket, s hajtotta végre ki­zsákmányol óinak kisajátítását, A súlyos gazdasági helyzet ellenére a tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt sokat tett a dolgozó tö­megek helyzetének megjaví­tásáért, Bevezették az 1 parttan a nyolc­órás munkaidőt, alkalmazták az. egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, gondoskodtak a be­tegekről, az öregekről, a gyer­mekekről és az anyákról. Hasonló forradalmi változá­sokat hajtott végre a tanács- in ta’om a művelődésiben. Az V’-o'ákat államosította és iav pvcnossé tette az okta'ást. az ákf'őnOs iskolázást tíz évről 14 éves korig emelte fel, s meg- nriíotta a magasabb tanulás lehetőségét a dolgozók és a do’fozók gyermekei számára !e- Hadaíüzent az írástudatlan­ságnak, tanfolyamok százai nyíltak, megindult a munkás­egyetem. A kulturális intézmé­nyeket a nép szolgálatába állí­tották. Szétválasztották az egy­házat és az államot, s először biztosították a teljes vallás- szabadságot, beleértve a tudo­mányos felvilágosítás szabad­ságát Is. A dolgozó tömegek én nem­zetünk felemelkedésének min­den igaz híve lelkesedéssel és segítőkészséggel üdvözölte a kibontakozó nagyszerű kor­szakot, A dolgozd tömegeik 1919 áp­rilisában, történelmünk első, valóban szabad, általános vá­lasztásán elsöprő többséggel tettek hitet a néphatalom mellett. Mig az 1910-es választásokon csak mintegy hétszázezer em­ber rendelkezett választójog­gal, addig a tanácsköztársaság csaknem az egész felnőtt dol­gozó lakossámak, több mint négy és félmillió embernek, adta meg a szavazati jogot. A magyar forrnda’omnak különösen n tgv határa volt a szomszédos or szánokra A Magyar Tanácsköztársaság nemcsak népünk történelmé­nek legszebb hagyományait folytatta és fejlesztette tovább, hanem része volt a csaknem a?, egész világot átfogó nagy forradalmi fellendülésnek is, me’v a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmével vei te kezdetét. A világ öntudatos munkásai és dolgozói örömmel és bi­zakodással fogadták a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­születését. „Az egész világon a munkás­osztály minden becsületes tag­ja a ti pártotokon áll” — írta ekkor Lenin a magyar munká­soknak. A magyar forradalom­nak különösen nagy hatása volt a szomszéd országokra. A Magyar Tanácsköztársaságot hamarosan követte a Bajor Tanácsköztársaság, majd a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása. A csehszlovák, román, délszláv és osztrák munkások közül mind többen követelték vezetőiktől az orosz és a magyar példa követését. Többen közülük fegyverrel is harcoltak a Magyar Tanács- köztársaságért. Az élet-halál harcot vívó Magyar Tanácsköztársaság ’vö­rös hadseregének küzdelmeit nem kis mértékben segítette a szomszéd országokban élő dol­gozók rokonszenve, akik nem akartak a magyar munkás- hatalom ellen harcolni, és ron­tották az antant intervenciós csapatainak harci szellemét. A Magyar Tanácsköztársaság ügyére kedvezőtlenül hatott, hogy az akkori történelmi kö­rülmények miatt még nem ala­kulhatott 3d közvetlen fegyve­res összeköttetés a tizennégy imperialista állam intervenció­jával harcban álló Szovjet- Oroszországgal. A Magyar Tanácsköztársa­ság szakított a magyar ural­kodó osztálvok sovinizmusával és imperialista törekvéseivel. A nem magyar nemzetiségű állampolgárok a Magyar Ta­nácsköztársaságban minden te­kintetben egyenlő jogokat nyertek és a tanácshatalom ki­nyilatkoztatta, hogy nem kí­ván más népeket elnyomni, bármely nemzetiséget akarata ellenére a Magyar Tanácsköz­társasághoz csatolni. A tanácsköztársaság történelmi fordulatot hozott A hazai és a nemzetközi re­akció féktelen gyűlölettel ve­tet fe magát a magyarországi szocialista forradalomra. A magyar munkások, parasz­tok, igazi hazafiakként a négy évig tartó, súlyos szen­vedéseket okozó világháború után hősies küzdelmet vív­tok szocialista vívmányaink, hazánk szabadsága és füg­getlensége védelmében. Az imperialisták támadásait visszaverték és jelentős győ­zelmeket arattak az északi, ke­leti, déli fronton egyaránt» Az Antant-hatalmak kényte- lenek voltak még nagyobb erő­ket összpontosítani a Duna völ­gyében magasra csapó forra­dalmi láng elfojtására. Segít­ségükre volt ebben nemcsak a bukott uralkodó osztályok el­lenforradalmi és hazaáruló te­vékenysége, hanem a kezükre játszó, megalkuvó revizionis­ták, reformisták proletárdikta­túrát bomlasztó osztályárulása is. A tanácsköztársaság leveré­se még súlyosabb nyomorúság­ba taszította a nemzetet, mint. amilyenben azelőtt élt. Az or­szágot Ismét a földesurak és tőkések vadászterületévé, a hárommillió koldús országává változtatta, vad fasiszta poli­tikai rendszert teremtett. A tanácsköztársaság külső erővel történt leverése elle­nére — történelmi fordulatot hozott. A tanácsköztársaság óta más lett a munkásosztály és más lett a burzsoázia is. A munkás- osztály saját tapasztalataiból tanulta meg, hogy tudja az or­szágot vezetni és kormányozni a burzsoázia nélkül, hogy nemeseik megérti történelmi A tanácsköztársaság törté­netéből megtanultuk és meg kell tanulnunk ma is, hogy a munkásosztály ereje min­denekelőtt a proletárnemzet­köziség ereje. A Magyar Tanácsköztársa­ság az októberi forradalom ha­tására jött létre. Születésénél azok a Kun Béla vezetésével hazatért kommunisták bábás­kodtak, akik Lenin iskoláján ban, az októberi forradalom és a polgárháború tapasztala­taiban kapták az első leckét a munkásosztály felszabadításá­nak tudományából. A nemzet­köziség jelentőségére tanít a tanácsköztársaság leverése is. 1919-e« proletárdiktatúrát a nemzetközi imperializmus be­avatkozása és túlereje verte le. A magyar ellenforradalmat a nagy- és ldsantant fegyve­rei juttatták a hatalomra. Mint 1871-ben, a párizsi kom- mün idején Thiers és Bis­marck, úgy 1919-ben Horthy és Clemeneeau lépett szövet­ségre, A tanácsköztársaság törté­netéből megtanultuk, és meg kell tanulnunk ma Is, hogy a munkásosztály fel­szabadításának kulcsa: a kommunista párt vesető sze­repe, a párt és a nép össze- forrottsága. Magyarországon 1918 novem­berében alakult meg a kom­munista párt és 1919 március 21-ón már kikiáltották a pro­letárdiktatúrát. „Csoda“ volt- e, hogy négy hónap alatt ma­ga mellé állította a immkás- osztá’y többségét és jelentős kispolgári tömegeket is a kom­munista párt? A reakció a „kommunista agitátorok“ te­vékenységéről beszé’t. De hon­nan eredt a „kommunista agi­tátorok“ sikere? A siker ab­ból fakadt, hogy a párt helye­sen fejezte ki, amit a nép gon­dolt, választ adott a munfcás- osztá1y, a parasztság égető kérdéseire. A tanácsköztársa­ság idején hiba volt, hogy a párt vezető szerepe, szervezett élcsapatjellege csorbát szenve­dett. „A magyar komrmmts- tákmak a reformistákkal való egyesüléséért drágán fizetett a magyar proletáriátus“ — mon­dotta Lenin. Azt is tudjuk, hogy a tanácsköztársaság ve­zetői tévedtek, amikor úgy vélték, hogy át lehet ugarrá a demokratikus földreform for­radalmi végrehajtásának fel­adatát. A tanácsköztársaság tapasz­talataiból tanultuk, hogy in­gadozás nélkül, erélyesen kell lecsapni az ellenforra­dalom erőire. A nemzetiköri reakció és a magyar fasizmus a tanácsköz­társaság elleni rágalomhadjá­ratát azzal próbálta színesí­teni, hogy az 1919-es terrorról harsogott. A valóság az, hogy a tanácsköztársaság messze­menő türelmet tanúsított el­lenségeivel szemben. A tanács- köztársaság, amikor erőszakot alkalmazott, csak választ — s szerény választ — adott az ellenforradalmi terrorra. Ha hibát követett ed, akkor a hiba nem az volt, hogy túl keményen, hanem, hogy a kelleténél enyhébben járt el ellenségeivel szemben. Mün­nich Ferenc ezzel összefüggés­ben bírálta a jobboldali szo­ciáldemokraták magatartását, akik az imperial istákkal való paktálást összekötötték a bel­ső rombolással. Ennek egyik lényeges eleme volt, hogy a diktatúra „enyhébb kezelését" követelték, a polgári „huma­nizmus" jelszavával fordultak szembe a proletárdiktatúrá­val. Pesten a „humanizmus­ról“ beszéltek — s vidéken az ellenforradalom martalócai akasztották a kommunistákat. A humanizmus a legnagyobb ügynek, a munkásosztály fel­szabadításának, a szocializ­musnak a védelme — áld ez­zel szembeszáll, annak „hu­manizmusa“ a tőkés kizsák­mányolásit szolgálja, A „demokratikus“ ellenfor­radalom a fasizmusba torkol­lott. A humanista frázisok va­lósága Siófok és Orgovány, a britammiás tisztek kegyetlen­sége, a 25 éves intézményesí­tett terror lett, mely a pusz­tulás szélére sodorta a nem­zetet. A négy évtizedből, amely a tanácsköztársaságtól elválaszt berniünket, tizennégy év esik a népi demokrácia történeté­re. Ezen. belül több mint egy évtized a szocialista építés, a proletárdiktatúra időszakára. Ez a négy évtized csak időben távolította el a tanácsköztár­saság 133 napjának történetét, de gz utolsó 10—14 év — lé­nyegét tekintve — közelebb hozta 1919 eleven és társadal­munkat formáló hagyatékát Élő, közeid és mindennapjaink­ban ható emlék ez. Nemcsak azért, mert megkezdtük a munkát, hogy torzításoktól, mentes igazi és lelkesítő ké­pet adjunk a tanácsköztársa­ságról, nemcsak azért, mert pártunk legidősebb nemzedéke forradalmi tűzkeresztséget és tapasztalatainak nagy iskolá­ját 1919-ben szerezte, hanem azért is, mert ennek a gene­rációnak még élő képviselői 1956-ban elsőknek fogtak fegyvert a párt hívó szavára a szocializmus védelmére. Legyőzve a magas életkor oíkozV nehézségeiket, 1919- es lelkesedéssel és elszánt­sággal Ismételten példáját adták a forradalmi elvtiü- s égnek, 1919 eszméi és léke évtizedeken át el halványuló forradalmi jenek. A tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagya­téka és példája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai küzdelmeink 1919-et folytatják. Ma sem kevés a nehézsé­günk, a tennivalónké De a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mdmt 1919-ben volt, mert mérhetetlenül megnöve­kedtek a szocializmus . erői, mert létrejött, fejlődik és erő­södik a szocialista tábor. S könnyebb azért is, mert pár­tunk s népünk tapasztalt, ed­zett, egységes, tanul a mun­kásmozgalom nemzetközi ta­pasztalataiból és saját törté­netének tanulságaiból is. Győzelemre visszük a szocializmus ügyét „Legyetek szilárdak, a győ­zelem a tiétek lesz!“ Ezzel fejezte be Lenin a magyar munkásoknak küldött üdvöz­letét 1919 májusában. Ma is az ő útmutatását követjük; Szilárdak vagyunk és szilár­dak leszünk hűségünkben a marxizmus—leninlzmus esz­méihez, a proletámemzet- köriséghez, a szocialista tá­borhoz. Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk a nép szolgálatában, az imperializ­mus ellent harcban. Ezért visszük győzelemre a szocia­lizmus ügyét. Érthető és világos, milyen nagy ünnep számunkra a ta­nácsiköztársaság megteremté­sének 40. évfordulója. Nem csak a mfi ünnepünk, az egész nemzetközi munkásosztályé. A hatalmas szocialista táboré, a tőkés kizsákmányolás és gyarmati elnyomás alatt szen­vedő sok százmilliós tömegeké; Példája a harcokban tanúsí­tott szívósságnak, elvhűség­nek, a jövőbe tett bizalomnak, amelyet az átmeneti kudar­cok sem tudnak megingatni. Szívünkben kiolthaitatlan lánggal ég, szemeink előtt útmutató fénybon ragyog 1919 emléke, a tanácsköztársaság dicsősége. Népünk önmagát becsüli meg azzal a javaslat­tal, melyet elfogadásra az or­szággyűlés elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Tanácsköztársaság emlékét! Dr. Münnich Ferenc ezután felolvasta a törvény javas latoit A szocializmus vívmányaihoz való ragaszkodás kitéphetetlenüi él a magyar nép millióiban Az 1956 októberi ellenfor­radalmi lázadás kísérletet telt rá, hogy a nemzetközi impe­rializmus segítségével megis­mételje azt, amit 1919-ben a Horthy fasizmus tett, a kapi­talizmus restaurációját. De 1956-ban más volt a helyzet az országon belül és döntően megváltoztak az erőviszonyok nemzetközi mértékben a szo­cializmus javára. Az ellenfor­radalmi restaurációs kísérlet 1956-ban ezért nem sikerült. 1919-ben a Horthy fasizmus felülkerekedéséhez a Peidl- féle szakszervezeti kormány egyengette az utat. 1956-ban az ellenforradalom előkészíté­sében, az ellenforradalmi ké­szülődés leplezésében a fősze­repet a revizionisták álnok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919-ben Horthyék szálláscsinálói, úgy 1956-ban a magyar revizionis­ták is demokratikus frázisok­kal leplezték gyalázatos áru­lásukat. A lényeget tekintve, az 1956-os ellenforradalmi láza­dás kevés újat produkált 1919 és 1920 ellenforradalmához ké­pest. A szovjetellenesség, a de­magóg kommunistaellenes uszítás, a féktelen gyilkos fe- hérterxor és a forradalom vív­mányainak kíméletlen meg­semmisítése a nemzetközi im­perializmusra támaszkodva — ez volt a program és ez volt a cél akkor is és ez volt 1956- ban is. De az 1956-os kísérlet, amely negyven évvel akarta vissza­pergetni a történelem filmjét, nem sikerült. A szocializmus vívmányai­hoz való ragaszkodás kitép­hető ti énül él a magyar nép millióiban. Bár az ellenforradalom erői 1956 októberében felülkered- ni látszottak, nem győzhettek, mert a magyar nép forradalmi erői, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével újra­szerveződtek, ellentámadásba mentek át, megvédték a szo­cializmust. Az ellenforradalom leverésében döntő szerepe volt annak, hogy a magyar nép ön­tudatos, aktív szocialista erői a szocialista tábor országai­nak, mindenekelőtt a Szovjet­uniónak segítségére támasz­kodhattak. Törvényjavaslat a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról „Negyven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály hősi for­radalmi harcban megszerezte a hatalmat és megalkotta 1919 március hó 21-én a Magyar Tanácsköztársaságot 1919-ben népünk annyi hősi küzdelem után valóraváltotta sok évszázad szabadságharcainak célkitűzéseit és nemzetünk legjobbjainak törekvéseit. Megdöntötte a feudális tőkés ural­mat, kivívta hazánk függetlenségét és kezébe vette sorsának irányítását. A magyar munkásosztály, a szegényparasztság és a társa­dalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért harcra kész értel­miség az orosz proletáriátus példáját követve, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után elsőnek lépett a szocialista forradalom útjára. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ünnepélyesen ki­nyilatkoztatja, hogy húen a tanácsköztársaság forradalmi ha­gyományaihoz, fáradhatatlanul küzd a legfőbb célkitűzés meg­valósításáért: néniin,k szabadságának megvédéséért, gazdag éle­téért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaságra, a nemzet 1919-es dicsőséges forradalmára emlékezve, a következő tör­vényt alkotja: 1. paragrafus. A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép történelmi múltja kimagasló forradalmi hagyomá­nyának, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlé­két törvénybe iktatja Az országgyűlés tagjai hosz- Ezután a szovjet párt- és szantartó, lelkes tapssal fogad- kormányküldöttség nevében ták a törvényjavaslatot. Ez­után szavazás következett, majd Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke kimondta a ha­tározatot: — Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szóló tör­vényjavaslatot egyhangúlag el­fogadta. (Folytatás a 8. oldalon) Harmincezer forint pénzjutalom Averkij Boriszovics Arisztov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjet­unió legfelső Tanácsának tag­ja üdvözölte az országgyűlést. Élőt közeli és mindennap ható emlék Az ellenforradalom leverése után a magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével megerő­sítette a proletárdiktatúra rendszerét, nagy sikereket ért el a szocializmus építé­sében. \ párt szívós küzdelmet foly­tatott az ellenforradalom ma­radványai ellen, a belső és a nemzetköri revizionizmus el­len harcolva alakította ki po­litikáját, sikeresein küzdött a dogmatikus és szektás hibák ellen, amelyek az ellenforra­dalom előtt sok kárt okoztak a magyar népnek, megkönnyí­tették, előkészítették az ellen­forradalmi erők orvtámadását. Jól sikerült ter­meié» értekezletet tartott a Pécsi Ál­lami Fodrászipari Vállalat Kossuth Lajos utcáiban lé­vő 8-as számú üz­letéiben. A terrnettésd ér­tekezletet Hajdú József elvtárs, a Pécsi Állami Fod­rászipari Vállalat igazgatója nyitotta meg, majd a válla­lat főkönyvelője megtartotta az 1958-as évi mérleg beszámolót. Ismer­tette a vállalat dolgozói által él­ményeket, majd Hajdú József elv- társ, a vállalat igazgatója har­mincezer forint jutalmat osztott ki a jól dolgozók kö­zött. Mintegy het­venöt föd rásri pari dolgozó kapott gyeim ükét a tár­sadalmi tulajdon védelmének a fon­tosságára. Kérte, hogy ez évben fo­kozottabb gondot fordítsanak a fod- rászipairi gépekre, azok karbantartá­sára, törekedjenek az amyagtaka rákos Pénzjutalmat. Meg ságra és az önkölt- köszönte a vállalat ség csökkentésére. dolgozóinak jó munkáját és arra kérte őket, hogy az 1959-es évi ter­vet ugyanolyan lel k esed őssel és szor­galoméi teljesít­sék, mint a múlt ért gazdasági ered- évit. Felhívta íi­Hajdu József elv társ beszéde után, a vállalat dolgozói vidám hangulat­ban éjjel 1 óráig maradtak együtt és kellemesen szó­rakoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom