Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-18 / 41. szám

1959. FEBRUAR 18. NAPLÓ S Szerkesztői ÜZENETEK Cs. László, Komló: Baleseti járadék ügyében a szükséges intézkedést megtettük. Baleseti járadékát a jövőben jelenlegi lakcímére fogja az Országos Nyugdíjintézet küldeni. Felhív­juk figyelmét, hogy a hasonló esetek megelőzése végett lak­címváltozását a törzsszámra hi­vatkozással írja meg az Orszá­gos Nyugdíjintézetnek s ak­kor késedelem nélkül folyósít­ják a baleseti járadékát. „Kapok-e nyugdijat?" jeligé­re közöljük, hogy kérdésére jogi tájékoztatónk keretében külön cikkben térünk ki, mi­vel a kérdéssel bővebben kí­vánunk foglalkozni. Ezenkívül bármelyik szerdán 5—6 óráig felkeresheti jogi- és SZ.TK- tanácsadónkat, ahol szóban is megválaszoljuk kérdését. K. J. Sósverttke: Ügye je­lenleg még folyamatban van. Az SZTK alközpont családi pótlék csoportja igazolást kért be, melynek beérkezése után határozatilag fog dönteni. A határozat kézhez vétele után — amennyiben az sérelmes lesz Önre nézve — az abban feltün­tetett jogorvoslati lehetőséggel éljen. Zs. József, Pécs: A nyugdí­jas vállalhat-e munkát a nyug­díj folyósítása idején, vagy a nyugdíjat az Országos Nyug­díjintézet a munkaviszony tar­tamára teljesen megszünteti-e? — kérdezi levélírónk. A 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 65. <Hz ezzel kap­csolatban a következőket mondja szó szerint: „(1) Az öregségi és rokkantsági teljes vagy résznyugdijat folyósítani kell arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas munka- viszonyban áll és munkabére a havi 500 forintot nem ha­ladja meg. (2) Ha a rokkant­sági teljes vagy résznyugdíj- ban részesülő nyugdíjas mun­kaviszonyban áll és munka­bére a havi 500 forintot meg­haladja, nyugdijának egyhar- madát, üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség ■ következté­ben megállapított rokkantsági nyugdíjának pedig felét folyó- stani kell. Ilyen esetben * rokkantság fokára tekintet nél­kül a III■ csoportba tartozó rokkant részére járó teljes vagy résznyugdíj megfelelő há­nyadát lehet folyósítani." Felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben munkaviszonyba lép, ezt okvetlenül jelentse az Országos Nyugdíjintézetnek törzsszámúra hivatkozással, hogy az az esetleges intézke­déseket megtehesse. „Hű olvasó" Balosa: Két évet meghaladóan lehet-e al­kalmazni a munkavállalót va­lamely szervnek munkakönyv nélkül? — kérdi levelében. Nem lehet. A levélben foglal­tak alapján a munkáltató csak munkakönyv alapján alkalmaz­hatta volna. A levélben leírtak­ra a jogorvoslati lehetőség kétféle: abban az esetben, ha a tanács az alkalmazó, akkor az egyeztető bizottsághoz kell forduinia, ha más, akkor a te­rületileg illetékes járásbíróság- I hoz. i Somberekiek a Pécsi Kenderfonógyárban Az öreg Pécsi Kenderfomó- húsz évvel ezelőtt járt utoljá- gyár sok vendéget látott már, ra gyárban s — amint mon- hanern a tegnapi vendégek dotta —, eddig csak vonatáb­lát tán elcsodálkozott kissé, lakból látta a kenderfanót. Nem külföld és nem a szegedi Tetszett is neki, különösen a kenderfonó küldte őket, ha- termelés óraműszerű ritmusa nem a falu, névszerint Som- hatott rá imponálóan, berek; Persze, nemcsak nézelődés­Ketten voltak: Radó Imre se^ tett az idő, hiszen a ken- párttitkár és Bogádics ■ Emil derfonó azt ^ vállalta, hogy tsz-elnök. A megyei pártbázott édes testvéreként vigyázza és ságan tartott értekezleten is- seffíti a sombereki texmelő- merkedtek meg Szendrői szövetkezetei. Meg is állapod- György igazgatóval és Kaszás tak: csütörtökön legalább Júlia párttitkárral. Megismer- hárman Kaszas elvtársim, kedtek? Egykettőre összeba-»»» ................................................... rá tkoztak, beültek a gyár hű-: séges Tátraplánjába és meg sem álltak a gyár kapujáig. Nem túlságosan nagy az üzem, de látnivaló akad elég. Mindenütt építkeznek, az öreg gyár valósággal megifjodik. Meg érdekes ám a kender út­ját követni attól az állapottól kezdve, ahogy a tilolóból ki­került! Ilyenkor még durva, zöld foltok is akadnak a rost­jában, de a fürge kezek irá­nyította gépek útvesztőjén ke­resztülhaladva megszépül, olyan lesz. mint a legszebb szőke leányok haja. Ezt húz­Szendrői elvtárs és Harcz Miklós főmérnök — kimennek Somberekre. Azután a köny­velő és a KISZ-titkár is kiuta­zik, tehát sűrűn fogják látni ) egymást, mert az üzemiek ég­nek a tettvágytól (a kiszesek például kultúrműsorral akar­nak fellépni), a somberekiek- nek pedig jól jön a gyár támo­gatása. Sokat várnak tőle — és a gyár sokszoros öl üzem kitüntetésére gondolva — va­lószínű, nem is csalódnak benne! Ady Endre irodalmi est Január 27-én em- Tanácsköztársaság lékezett meg az or- előkészítő­szág Ady Endre ha­lálának 40. évfor­dulójáról. Hogy ne György, akihez több Ady-vers aján 'jét, a „vörös jelek“, lása is szól, szemé­a „csillagok csilla­ga“, a „jövendő fe­hérei’ múljon el Pécsett dönthetjük, sem nyomtalanul ez A március elsején tartandó irodalmi est keretében fel­lépnek Bölöni György, Ady pári­a jelentős évfor­duló, az Irodalmi Színpad nagyszabá­sú irodalmi estet za, pödri, sodorja a sok gép f rendez. Annál is in- fonállá, a szőnyeg-, zsák-, tűz- f kább helyes ez, mi- ismerője, „Az igazi oltófecskenriő-, ponyva- Endréhm munkaruhalkészítők kedvére; lyes emlékeivel át­szőtt előadásban énekesét kö- méltatja Ady köl­tészetét. A költő legszebb verseit az Irodalmi Színpad tagjai mutatják be. A pécsi előadás előtt a teljes mű­egyébként ; is különös g mddal zsi éveinek legjobb sor délelőtt fél 11 órai kezdettel Kom­lón a Zrínyi Miklós Ady” írója, és Fo­dor József Kossuth­Bogáddcs elvtárs »több mint | ünnepelt Magyar díjas költő. Bölöni Művelődési Ott­honiban kerül bemu­tatásra; A jövő hónapban összehívják a vidéken élő írók kongresszusát interjú Fodor József Kossuth-díjas költővel A fővároson kívüli irodalom az utóbbi években közel sem alkotta olyan mértékben részét a mai magyar irodalomnak, mint az ellenforradalom előtt, és művelői a nyilvánosság ösz­tönző és bíráló hatásától főként laphiány miatt el voltak vág­va. Biztató jelenség viszont, hogy egyre több irodalmi folyó­irat jelenik meg vidéken — minőségileg változatos belső tar­talommal, ami maga is azt példázza, hogy a vidéki irodalom most van kialakulóban. Hogyan látja ezt a fővárosi költő, o vidék irodalmának ismerője, ezért fordultuik Fodor József Kossuth-díjashoz, az Irodalmi Tanács tagjához. KÉRDÉS: Van-e az Iro- pasztalatotabój któnduilva már­dalmi Tanácsban olyan bi­zottság, mely állandóan fi­gyeli a vidéki irodalmi éle­tet? dúsban összehívjuk az ,jroi parlamentet“, az országos vidé­ki íróikongresszust. Több mint valószínű, a fővárosban kerül FELELET: Van, ^ ez a bi- fgJ'Z •“£, lasra, de lehetséges az ns, hogy Kecskemét ilesz a kongresszus színhelye. zottság — melynek tagjai Jam- kovich Ferenc, Mesterházi La­jos, László Gyula és jómagam, akit egyben a titkár teandöi- véft1 is megbíztak — a lehető- -ségíchez képest rajt tartja te- kmnitetét a vidék irodalmán. S hogy nemcsak formális dolog a bizottság, — s egyátttaflám a A második munkásakadémia ------------- -----------­I bizottságok — megléte, annak Hétfőn délutáv immár a n»á- j bizonyítéka az is, hogy ülé- FELELET: Határozottan sodik munkásakadémia nyílt t sémikén a pánt és a kormány merem áHít-aim, hogy a vidéki KÉRDÉS: Általában mi­lyennek látja a fővároson kívüli irodalmat, alkotásai­nak értéke milyen helyet foglal el a mai magyar iro­dalomban? meg Pécsett. A Sörgyár után; képviselője mindig jelen. van. a Porcelángyárban is megkez- j ez pedig lényegesen elősegíti dödött az előadássorozat. El- j a hozott határozatok gyaikoir- sőnek a magyar munkásmoz-t lati érvényesítését. Jelenleg galom kialakulásáról, a „gyér-í nagyszabású terv foglalkoztat mekkor" bős! időszakáról j bennünket, melynek megvaló- Somfai József elvtárs, a Pécs-j sításához még e hónapban hoz- ky árvárosi Általános Iskola j zálogunk: összehívjuk Buda- igazgatója beszélt. A mintegy g pestre a vidéken álő írók né­hatva írók között nagyon sok új te­hetség van. Más kérdés vi­szont, hogy ezek a vidéki írók mivé fejlődnek? Mert ha be­kerülnék olyan keretbe, ahol buzdítják őket, irányt mu­tatnak nekiík, a jkaimat kap- riak megjelenésre, ez esetben k ibcntaikozásuk feltétlenül be­A napokban több levelet hozott a pos ta, amelyekben az Utak porosságára, a kátyúk, gödrök miatti életveszélyes közlekedésre hív­ják fel figyelműn­-ajtóongámim álljon _ M .*■........................................................déiki írók rendelkezésére, — mely tulajdonképpen már meg is van — mert a nyilvánosság, és ezzel együtt az építő, hasz­nos. kritika a kiütő, író első­fokú ösztönzője. JjwoflOttóink ÍRDÁK rajta a gépkocsin jobb oldalira minden való közlekedés ve- második ház elé szélyes. Nem beszél- nagy -kupac salakot ve arról, hogy az út dobáltak, hogy ha két oldalán a jár­dák nincsenek ki­építve, alácsator­názva, így az arra a kocsiút síkos lesz, leszórhassák. Az­óta már többen es­ténként végigvágód közlekedő gyalogo- tak a salak tetején. két. A levelekből sokra a sarat fel- Nem lehetett vol- ?z alábbi részlete- fröcskölik a jármű- na a bal oldalon lé­vek”. „A Székely Ber­talan út bal oldalán az egyik ház kijebb — a másik beljebb épült, egyes beépí­két közöljük: „Az Ady Endre utcába« egész télen salakozták, most a járművek őrlik a salakot, s akkora a Por, hogy nemcsak szellőztetni nem le­het, de csukott ab­lak mellett is állan­vő üres telkek elé tenni a salakot? Azonkívül a ltt-cs számú ház előtt van egy csatorna- lyuk, amiről a ce­dóan ujjnyi vastag közlekedésre nem por van a lakás- alkalmas. Marad a S Sek kertté- menl fedólaP hó­ÍSÍBÍt “■** »“ hi“>" ezért ez az oldal ban“ „A Megyeri út annyira rossz álla­potban van, hogy jbbb oldal. Egyik reggel az utca la­kossága arra éb­redt,'hogy erre a zik. Itt előfordul­hat, hogy este vala­ki belelégí‘. A panaszokra fel­hívjuk az illetéke­sek figyelmét és várjuk válaszukat. említett vidéki kongresszus­nak a feladata elsősorban az lesz, hogy az írók elmondják panaszaikat és kívánságaikat és azoknak megfelelő intézke­dések történ jenek. Kormány-; zártunk igen nagy súlyt hdlyez ama, hogy a vidéki irodalom új virágzásnak induljon és súlyához képest beleüWeszkcd- jék irodalmunkba. Kormány-! zatutik segítő kézségét mutat­ja az is, hogy a közelmúltban egymás után adták meg az irodalmi lapengedélyeket kü­lönböző vidéki városoknak. Ez pedig lehetőséget ad most már a vidéken élő íróknak, hogy kinőjenek a szűk keretekből, a „provincializmusból**, Íriszen immár országos nyilvánosság elé jutattak. Persze, az orszá­gos nyilvánosságjelleg akkor fog kidomborodni, ha. ezeket a rendelkezésre álló lapokat jól is szerkesztik. KÉRDÉS: Egyes fővárosi lapok a művészi színvonal gyengeségét tartották a múlt( évben a dunántúli írók alko­tásainak általános jellemző­jeként. Mi a véleménye, vál- tozott-e a helyzet azóta, s ha nem, melyek a dunán­túli irodalom főbb fogyaté­kosságai? FELELET: Ezeknek a fővá rosá topoknak „kritikái“ töb- bé-kevésbé alaptalanok, felü­letesek voltak! Mert az, hogv epves emberek kirándulna?- vidékre és mindiárt megírják a maguk „kritikáiát“, a köz­vetlen impresszióik alaoiár nem helyes dolog. Nem lehé helytálló ilven bí-álat azért sem. mert ahhoz, ho°v véle­Elég sok költőt ismerek vi- rnényt mondjunk e*ry bizonyo­dékor, akik megérdemelnék a nagy nyilvánosság előtt való szereplést és megfelelő helyet éppen azért nem foglalni” !k el. mert nincs számukra — iffiet- ve eddig nem volt — kellő megjelenési lehetőség. Ezért tehát a vidéki irodalom mai helyzetét, nívóiét nem is tud­juk pontosan felmérni. A kö­zeljövő feladata, hogy a tehet­séges vidéki írók ^ugorjá­nak“, méltó képviselői legye­nek az élő magyar irodalom­nak. Itt térek ki arra, hogy ne használjuk ezt a kifejezést: időszak irodalmi alkotámiró' folytonosságujkb«n ke1! viz? gálmi azokrt. Már pedig ez* nem tehették, ment eddig iro dpi'mi topok nem voltaik. Oa’ most áll majd módunkban lát ni, hogy mire képeseik valójá ban a dunántúli írók, most it a „Jelenkor“, tehát van orszá­gos fórumuk. S hogy ebből' lesz-e olyan színvonalas lap. mely később a budapesti fo­lyóiratokkal is felveheti a ver- két tényezőtől •• Örök barátság Tizenegy évvel ezelőtt, 194S február 18-án írták alá a szovjet—magyar együttműködési, barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt — a népeink közötti barátság és elvtársi összefogás nagy jelentőségű okmányát. A magyar és a szovjet nép közötti barátság nem új­keletű. Négy évtized — egy egész világtörténelmi kor­szak — közös harcok, közös célok, közös áldozatok és lelkesítő közös győzelmek kapcsolnak össze bennünket, örök nemzeti büszkeségünk, hogy a világ első szocialista államának létrejöttéért ott harcoltak a magyar internacio­nalisták is. Mi követtük elsőnek a győztes orosz proletár- forradalom útját. Nálunk alakult meg a második prole- tárállam: a tragikus bukásában is dicsőséges emlékű Magyar Tanácsköztársaság. * Történelmünk egyik legnagyobb tragédiája, hogy a fiatal szovjet állam akkoriban még nem tudott olyan hat­hatós segítséget adni számunkra, amilyenre szükségünk lett volna. A szovjet nép maga is élethalál harcot vívott az intervencióval szemben. A diadalmaskodó fehérterror nehéz éveiben azonban már évről évre érezhetőbbé vált, hogy van egy ország, van egy nép, amelyre a legnehezebb helyzetben is számíthatunk. Nem vagyunk „egyedüP’, nem társtalan a magyar nép, van barátja, van testvére és a bajban is hű segítője: a szovjet nép. A legválságosabb pillanatokban is biztatást, bátorítást kaptunk szovjet barátainktól, akik a második világháború bonyolult viszonyai között is különbséget tudtak tenni a hazaáruló magyar uralkodó osztály és a dolgozó magyar nép között, a megtévesztett, frontra hurcolt magyar kato­nák és a fasiszta német hadsereg között. A német betola­kodók és csatlós magyar vezetőkkel szemben könyörtelen következetességgel harcoltak, ugyanakkor megkülönbözte­tett kímélettel bántak a háborút szívből utáló, békevágy­tól áthatott magyar katonákkal. Felszabadítóként és igaz barátként léptek országunkba, hogy mindörökre elkerges­sék a fasiszta megszállókat és csatlósaikat. Lehetővé tet­ték számunkra szabad, szocialista hazánk felépítését. Beigazolódtak Zalka Máté szavai, aki még az inter­venciós háború alatt azzal hárította el az egyik szovjet vezető köszönetét: „Eljön az az idő, amikor ti fogtok se­gíteni nekünk.* A szovjet nép válóban óriási áldozatokat hozott értünk az elmúlt évtizedekben. A felszabadításunkért folyó har­cokban a szovjet katonák tízezrei áldozták életüket A há­ború okozta nyomorúságból és elesettségből a szovjet nép segítségével tudtunk viszonylag gyorsan és imponáló ered­ményességgel kilábalni. Ma már legendás jelképpé ma- gasztosodik az első pár vagon élelem, amelyet Budapest elcsigázott, éhező lakosságának rendelkezésére bocsátottak a szovjet katonai szervek. Az első gépeket, épületanyagot, nyersanyagszáttítmá- nyokat — amelyek akkor a szó legszorosabb értelmében az életet jelentették —, azóta milliárdos értékek követik éltről évre. A szovjet nép anyagi, műszaki és tudományos segít­sége tette lehetővé számunkra, hogy felépíthessük szocia­lista iparunkat. A szovjet példa nyomán fejlődött lei és ért el kimagasló eredményeket az újítómozgalom, a munka- verseny — amely jelenlegi visszaesése ellenére is igen je­lentős lendítő je volt építőmunkánknak. Baranyában — az ország széntermelésének egyik központjában — nem kell külön kihangsúlyozni, mily sokat jelentett a szovjet bányászat gazdag tapasztalatainak felhasználása, mily gyü­mölcsöző a tőlük kapott tudományos, műszaki segítség. A kétszeri megtorpanása ellenére is biztatóan fejlődő szocialista mezőgazdaság, gépállomási, állami gazdasági rendszerünk kiépítése szintén egybefonódik a szovjet ba­rátaink közvetlen gyakorlati és eszmei segítségével. A szovjet példa nyomán erősödik hazánkban a termelőszö­vetkezeti mozgalom, fokozódik a mezőgazdaság gépesítése. A szovjet művészek, tudományos és művészeti dele­gációk látogatása minden alkalommal jelentős állomásai voltak a magyar kulturális életnek. A szovjet példa nyo­mán nálunk is kibontakozott a kultúrforradálom. A múlt­ban a tbc-töl, trachomától, analfabétizmustól, földesúrtól és jegyzőtől sorvasztott magyar falu ma már végleg le­számolt az analfabétizmussal. Rádiót hallgat, könyvet ol­vas, motorra, traktorra ül, gyermekeit középiskolákba, egyetemre küldheti. A magyar nevelésügy a szovjet szo­cialista pedagógia tapasztalatai nyomán küzdi le múltból örökölt kulturális elmaradottságát. Mindezek alapján joggal megállapíthatjuk tehát, hogy a Szovjetunióval való barátságunk a testvéri együttmű­ködés, fejlődésünk kiapadhatatlan forrása, nagy lendítő ereje volt. A szovjet nép az 1956 őszén kirobbantott ellenforra­dalom nehéz napjaiban újabb nagyszerű tanújelét adta irántunk érzett barátságának és segítőkészségének. Szovjet barátaink segítségével szorítottuk vissza az ellenforrada­lom erőit, szilárdítottuk meg a munkáshatalmat, indítot­tuk meg a népgazdaság vérkeringését. A Szovjetunió kö­vetkezetesen megvédte népünk érdekeit a különböző nem­zetközi fórumokon és lehetővé tette az újjászületett ma­gyar munkáshatalom nemzetközi vonatkozású konszolidá­cióját. Különösen fontos az a segítség, amelyet a kommuniz­mus útjára lépett szovjet név nagyszerű eredményeinek ösztönző példája jelent. Az SZKP nemrégiben lezajlott XXI. kongresszusa, a szovjet hétéves terv gigászi méretei és az a nyugodt magabiztosság, amellyel a szovjet embe­rek fogadták e tervet és máris hozzákezdtek megvalósí­tásához. nekünk is erőt, biztatást ad. A Szovjetunió jelenében saját jövőnk lelkesítő távla­tait látjuk. Ezért a jövőért érdemes fáradhatatlanul dolnomi, ne­hézségeket legyűrni, hisz az annyiszor „megbűnhödött” múlt után végre a béke és a jólét aranykorát — a kom­munizmust hozza el számunkra. VASVARI FERENC vidéki írók! Mert a magyar senyt _ m ir odalomnak a múltban is. ma is a vidék volt a legfőbb után- a megtöltő írások Pótlása. Tehát a levhelyerehb színvonal ától és — nem Iehe* ha azt mondjuk: vidéken é'ö dézsé hangsúlyozni — a .le­írók, akik s ez tasadh.«tat- tarvVor szerkesztőinek rnunká- lan — sok tekintetben mosto­hább körülmények között dől. jától. Remélem ez sikerülni goznoik, mint a fővárosban ólő fog. kollégáik. De éppen ennék az KIRÁLY F del Castro Kuba minisztere nőbe Havana (Reuter—AP): Fide': Castro, a kubai forradalom ve- ze'ője hé*főn 'etette a minisz- ore’nöki esküt. Be-k'n'taT e’őtf beszédet mondott. Kijelentette, eevit­ten vágya, hogy következe'e- nen végrehajtsa Kuba gazda­sápi reformjá‘ és új élet»» te­remtsen a kubaink. pis"? K.n a kubai OTavrtok s-Arr:.-a. Hangsúlyozta hegy a ferroda- lom becsülete« kormányt ad az országnak, megszűnt a zsar­nokság, a részrehajlás*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom