Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-17 / 40. szám

T950. FEBRUAR 17. NAPLÓ 3 A gyümölcs megérett “Talán még a legkisebb gye­dek is ismeri Sellyén dr. Tön­kő Pál járási főállatorvost. Már 15 éve osztozik a gazdák örömében, bánatában. Ma mar felnőtt emberek azok is, aki­ket még mint játszadozó gyer­mekeket ismert, s így az öre­gek, a fiatalok egyaránt biza­lommal fordulnak hozzá. Ritkán találni otthon. Járja a járást, a falvakat, védi a parasztember kincsét, a jószá­got. Piros arcú, mosolygós em­ber. Szinte a kedélyén érződik, hogy nagyon sokat van sza­bad levegőn. Mikor hazaér, a három gyerek ragyogó arccal fut elébe. — Kettes idő van velük lenni — mondja Tönkő Pál. — Máskor is eléggé lefoglal a munka, de most különö­sen. A gyümölcs megérett, a fejlődés megindult és nincs erő, amely feltartóz­tathatná. Gyerek korom óta híve vagyok a szövetkezés­nek. Tetszik. Nagyszerűnek, s a huszadik század egyet­len haladó gazdálkodási for­májának tartom. Minden embert ismerek a faluban. A jószágaikat, anyagi hely­zetüket, problémáikat. En tudom, hogy milyen sokat jelentene nekik a szövetke­zet. A tsz-el kapcsolatos minden megbeszélésen ott voltam eddig és ezután is ott leszek. — Beszélnek-e az emberek a szövetkezésről? ■* Hogy beszélnek-e? Csak arról beszélnek. Ha két ember összekerül, a har­madik mondatában már szó kerül róla. Munkám közben tőlem is sokmindent kér­deznek, s én válaszolok. Vá­laszolok, s megmondom, hogy támogatom a termelő­szövetkezeti mozgalmat. Azok az emberek, akiken 15 A beszélgetés fonalát ázom ban nem veszítette el az or­vos. A papírt összehajtva az asztalra tette, majd mosolyog­va, mint aki vidám történetei mesél, ismét beszélni kezdett: — Én leginkább Szilaj- pusztán szerettem volna tsz-t. Sok a munkaerő, nem, kielégítőek a lakásviszonyok. A szövetkezetben kajmánok hosszúlejáratú kölcsönt és ezzel szép új lakásokat épít­hetnének. Megbecsülik majd az öregeket is. Nagyon szép példa erre a sellyei új tsz- ben elhangzott mondat: „Mi érzünk magunkban annyi erőt, hogy eltartsuk az öre­geket. Aki eddig sellyei ke­nyeret evett, az a szövetke­zetben ezután is megtalálja azt.” Azok az érvek, amelyeket az állatorvos a szövetkezeti ter­melés mellett elmond, még azokat is meggyőzik, akik ide­genkednek tőle. Mert ugyan ki is vitatná, hogy csak szö­vetkezetben lehet egyöntetű, fajtiszta állatállományt nevel­ni. így könnyebb lesz a be­tegségek megelőzése, az álla­tok tisztántartása, egészséges lesz a tej, több és jobb a hús. Vajon van-e, aki nem akarja ezt? , Nem sokam Olyannyira nem sokan, hogy dr. Tönkő Pál szerint Sellye nemsokára szocialista község lesz. És ez így van rendjén, mert egy erős község mindig élet- f. * Balaton tükrét még jégpáncél képesebb, mint egy kisléterá-• becr*’ “ mőkórmentes lesz. Énnek! érdekében mindent megte- i szele. Különválasztjuk a be- j teg szarvasmarhákat és lete- I jelés után hizlalásra fogjuk i őket, vagy ha súlyosabbik, j a vágóhídra küldjük. A be­teg állatért az állam kárté­rítést fizet. — Igen, a gyümölcs meg- ; érett. Az emberek mindig j jobbat akarnak. Én mondom,: aki köztük élek, a paraszt i elővette a józan eszét. Szá- ‘ ■mól, számot vet, gondolko- j dik és az egyre-másra ala- I kuló termelőszövetkezetek I azt mutatják, hogy a mér­leg a szövetkezés javáraj billen. Mert a parasztember sose kezd olyant, ami nem j kifizetődő. A tsz-eket az ál­lam látja el állatorvossal, de i tiszteletbeli tagnak megvá-' laszthatják a falu, vagy já-\ rás orvosát is, akit akarnak 3 — természetesen térítés nél­kül. Nos, ha már Sellye szó- j ciaüsta község lesz és engem j tiszteletbeli tsz-taggá válasz- j tavak, a megtiszteltetésért I meg anélkül is, minden ta-j nácsot, segítséget megadok nekik, mert én is azt aka- j rom, hogy jobban éljenek. Wesztl Márta Huszonhárom új tsz v január 1 óta Jövő héten ínegheardik a működési engedélyek kiadását Huszonhárom új tsz alakult Baranyában .január elseje óta. | Ezekben az új tsz-ekben 888 gazda lépett a szövetkezés útjára.; A bevitt földterület 8010 hold. A régi tsz-ek is állandóanj gyarapodnak. Január 1-től nyolcszázan csatlakoztak hozzájuk: 3540 holddal. Különösen sok belépő akadt az Ormánság terű- ! létén. S Egyes helyeken, nem tudni milyen forrásból, olyan hírek: terjednek, hogy egyes tsz-ek nem kapják meg a működési: engedélyt. Ez természetesen szemenszedett hazugság. Illetékes; helyről közölték, hogy azok a tsz-ek, melyek alapszabály sze- » rint és törvényes kereteken belül járnak el, még a jövő hét: folyamán megkapják a működési engedélyt. Hatvannégy tsz kap bekötőutat Országszerte új termelő-) szövetkezetek alakulnak, e erősödnek a régiek. Sokhe­lyütt azonban gondot okoz, hogy a nagy összefüggő föld­területekről, ahoi nincs megfelelő bekötőút, hogyan szállítsák be a termékeket. A Földművelésügyi Minisz­térium segíteni akar ezen ,a helyzeten, s az útberuházási hiteléből az idén 64 termelő- szövetkezetnek építtet be­kötőutat. összesen 104 km hosszúságban. Az útépítést már a kora tavasszal meg­kezdik. Színvonalasabb politikai nevelőmunkát a munkásifjúság körében! < Balatonon meg’ezóléli a mú tsz. *— Nézze csak — mutat azt asztalon lévő papírra felcsillanó szemmel az állat­orvos. — A szövetkezettel kapcsolatban nekem is van egyéni tervem, amit felada­tomnak érzek. Az újonnan alakult termelőszövetkezet szarvasmarhaállománya gü­, berek és irányítók azonban már j * hozzáláttak a nyári évad élőké- j szftéséhez. Ennek egyik megnyil-J vánulása, hogy Tihanyban, Bala- tonföldvárott és Siófokon meg-1 kezdődött a motelek, a Brüsszel-J ben vásárolt nyári szállodák és aj sátortáborok építése. Az anyag! részben már a helyszínre érke-j zett- A koratavasszal az eddiginél | gyorsabb ütemben dolgoznák.: hogy a moteleket és a sátortábo-j rókát időben átadhassák a ven-j A megyei KISZ-bizottság ki­bővített ülésen tárgyalta meg a KISZ Központi Bizottságá­nak a munkásai júság helyzeté­ről és feladatairól szóló hatá­rozatát. A vitában sok észre­vétel és javaslat hangzott el, amelyek hasznosítása további eredményekre vezet majd a munkásifjúság politikai neve­lésében. Üzemi KISZ-szervezeteink jelentős eredményeket értek él a kommunista közösségek kialakításában, a szakmai kép­zésben és a termelési brigá-» dók versenyeiben. Ez az elő­relátás azonban nem feledtet­heti el velünk azokat a hiá­nyosságokat, amelyek ifjúmun kásáink munkaviszonyában, viselkedésében és életszemlé­letében gyakran jelentkeznek. A hibák nyílt felvetése, a ve­lük való foglalkozás annál is inkább fontos, mert a mun­kásifjúság a KISZ szempont­jából a legfontosabb ifjúsági réteg. Az ifjúmunkások politikai nevelésében legfontosabb az osztályöntudatra való nevelés. Sok fiatal ma már természe­tesnek veszi saját helyzetét. Elfelejti, hogy több, mint négy évtizedes véres küzde­lem után lett a megalázott, elnyomott proletárból a hata­lom birtokosa. A fiatalok nagy része nem ismeri és nem érti a múltat. Ezért szüntelenül tö­rekednünk kell ennek a bemu­tatására, a párt és a KIMSZ hősi harcának megismerteté­sére. A pártos osztályhűség erősítése segít annak a meg­t«légeknek.- . 1 * éltetésében, hogy a szocialista even keresztül csak segitel- .......................................................................................................................................................vezetógérey hivatott tá ly ifjú tagjai folytatói a tem, remélem most is el fog­ják hinni, hogy az ő érde­küket -nézem. A fagyos úton az ablak alatt tovaskocsi áll meg. Egy férfi írást hozott a doktor úrnak az állami kártalanítással kapcso­latosan, Paraszt fiatalok iskolája Minél több szakembert « mezőgazdaságba. Ez a mon­dat vezette bizonyára azokat, akik ezelőtt két évvel elhatá­rozták a mozsgói téli mező­gazdasági iskola felállítását. Az iskola célja az, hogy a mezőgazdaság területén mű­ködő egyszerű dolgozókat na­gyobb szaktudással ruházza fel. Az elméleti tanítás két­szer öthónapos: november 1- töl március 15-ig tart. Az iskola elvégzése után a hallgatók az aranykalászos gazda címet nyerik el. A két évfolyam hallgatóinak zöme egyénileg dolgozó parasztok gyermeke, de tsz-tagok it akadnak szép számmal. Vala­mennyien fiatalok, az átlag életkor 16 év. A tananyag el­sajátítása igen sok időt vesz igénybe, egy kis vitára azon­ban mindig jut idő. S mi is lehet a vita tárgya? Terme­tesen ez: termelőszövetkezet vagy egyéni gazdaság? S ezek a viták nagyon hasznosak. Hiszen ezekből a fiúkból és lányokból átlagon felüli szak- tudású gazda lesz, valószínű, hogy saját falujukban ők is beleszólhatnak már egy Pár év múlva az élet alakulásába. Égy bizonyos: akár egyéniek, akár tsz-tagok, mindannyian készségesen elismerik, hogy a nagyüzemi gazdálkodás ntolérhetetlenül felülmúlja a kisparcellás egyéni termelést. Pedagógusaik kiváló szak­emberek s nemcsak a szak­mai, de a politikai nevelés is színvonalas. Szamosmenti Ti­bor mb. igazgató elmondotta, hogy a környező állami gaz­daságoktól és gépállomások­tól igen sok segítséget kap az iskola, különösen a Görös- Oali Állami Gazdaságnak kö­szönhetnek sokat. S bár az iskola még kísérleti jellegű, valószínű, nagy lépéssel viszi élőre, megyénk mezőgazdasági szakemberképzését. Csendes beszélgetés útraindutás előtt A ház iesszarulí “ ide a domb tö­vébe, de azért elég közel van a fent trónoló kastélyhoz. Azért építették így, hogy egyrészt ne za­varja az összhatást, másrészt meg kéznél legyenek a lakói. Mert valaha a grófi komornyik és inasok laktak ebben a zár­kózotthomlakzatú, parókiaszerű épület­ben. A konyhaajtó előtt még most is ott lóg egy metszet, va­lami német városhá­zat ábrázol és egy rosszul sikerült toll- rajz két ünnepélyes rokokó figuráról; — Ezek még a grófi világból marad­tak itt — int feléjük a mostani háztulaj­donos, Fekete Sándor újgazda, a pénteken megalakult új sellyei tsz egyik alapító tag­ja. — Hadd lássák, hogy változik a vi­lág. Fekete Sándor eddig még soha tsz- ben nem volt. — Nem is nagyon gondolkoztam, hogy belépjek-e vagy sem. Vártam. Most már azonban itt az ideje. — És a többiek? — Mindenki tudja: egyetlen út van — a közös. Csak hát úgy vannak sokan, mint a kisgyerekek az óvodában. Oda nem adnák a játékukat egymásnak a világ minden kieséért sem. Együk négyéves, a másik negyvennel több. Egyre megy. A konyhában kicsi asszony tesz-vesz. A felesége. Alig felényi mint a nagy, erős ember. — Szerbusz me­nyecske, — köszön rá Fekete Sándor snagy vörösbe játszó, lom­boa bajusza alá hun­cut kás mosoly sza­lad. Ajaj, bolondos em­ber, miikor volt már az. Ezt gondolhatja a fekete fejkendős kicsi asszony, de azért csak jólesik neki a tréfa. Mert amíg jókedv van, addig nem lehet sem­mi baj. Most meg a jókedv mellé itt a reménység is. Belép­tek a tsz~toe. Még nem biztos, milyen sorsuk lesz, mert: — Lehet jó tsz-t is csinálni, meg rosszat is. Én remélem, hogy a mienk jó lesz. Az ember mindig jobbra vágyik, jobbat re­mél. — (Hát gond, az nem lesz annyi, az biztos, — szól közbe az asszony. — Mert eddig volt bőven. Gond is, munka is. Több is, mint sok. gz az új tsz 13­■*“* án, pénteken alakult meg, — a ba- bonásabbak nem is merték aznap alá­írni a belépési nyi­latkozatot, — hétfőn délre már ötvenen voltak. — A tekintélyes gazdák legtöbbje már bent van. A bará­taimnál én is voltam beszélgetni, agitálni. Úgy látszik minden­ki belép. — Na az nem olyan biztos, hogy ilyen könnyen megy, mint ahogy mondod, — szól közbe a fele­sége. — Könnyen, köny- nyen. Hát persze, hogy nem megy könnyen. Van, aki őszág még várni akar. Van aki azt mondogatja, hogy megszenvedett a földért. Hát persze... Én is megszenved­tem, pedig én csak a földosztáskor kaptam földet. Talán jobban megszenvedtem, mint az, aki az apjától örökölte. De belép­tem. Belépnek a töb­biek is. Nincs már minálunk jövője az egyéninek. — Csak jobb iesz a közösben, talán könnyebben élhe­tünk, — szól közbe újra az asszony. — A látástól vafculásjg való rengeteg mun­ka tönkreteszi az embert. Itt vagyok ón is;.; nyolc gye­rek ..; mindig dol­gozni ... nem bírja azt az ember örökké. Mondta is a lányom, hogy most már nem kell adót fizetni, ve­szünk egy mosógé­pet. Azzal majd könnyebben leszünk. x __Ta igen. az " adó! Az is nagy könnyebbség lesz, ha már azt sem kell fizetni. Nem az adó elől menekü­lünk, mert most hogy beléptem a tsz- be, még vissza is ka­pok valamennyit. Az adót én mindig meg­fizettem becsülete­sen. Jól éltem, nem panaszkodha tóm. De jobban akarok élni Jószágom is van szé­pen. Nem kényszerí- tett engem a tsz-be senki, semmi, csak a józan eszem. Kint az istállóban két jóállású hideg­vérű ló áll és egy jól tejelő, hasas tehén. Az óiban 11 szép kis süldő és egy koca. — Hogy az állatok közül mit viszek be, mit nem, azt még nem tudom, nem egyeztünk meg. A tehenet meg akarom tartani. A lovakat, meg a sü’dők közül hetet bevinnék. Majd meglátjuk, hogy lesz. Fekete Sándor az egyik legjobb gazda Sellyén. Belátja hogy a tsz-é a jövő Szeretné, ha az tsz-ük jól dolgozó jó hírű tsz lenne Hogy milyen lesz, az majd elválik. — Sok jó tsz van — kezd bele az asz- szony, — de van egy pár gyönge is. Az emberek szívesen emlegetik a rossz példát... i aztán.; — Na igen, van rossz példa is. De az olyan helyeken min­dig az emberekben von a hiba. De aho megfogják a munka Tágét, meg a vezető i?jó.;. Ott van drávafoki tsz. Én tavaly 12 ezer forin adót fizettem. Há ha én a drávafoki tsz-ben dolgozok annyit, mint idehaza magam, akkor nem fizetnem kellett vol na 12 ezer forintot de legalább harminc ezret kaptam volna Olyan tsz-t kell esi nálni nekünk is. Fekete Sándorban tervek, reményé keltek életre most hogy belépett a tsz be. És természetesei apró kételyek is így van ez mindig ha az ember valam egészen újba kezd És így is van rend jén. — Én azt mond ón­ba egyetértés lesz nem lesz semmi hí ba. Csak mindenk érezze magáénak közöst, dolgozzon be csületesen. T gy fejezi be Fe- kete Sándo ezt az útraindulás előtti beszélgetést, látszik rajta, szeret né, ha az út mvább része igazolná ’•’me­nyeit. Mi is azt re méljük, úgy lesz Lázár Ervin párt, a munkásosztály leg­jobbjai hősi harcának. Az osz­tályai űség erősítése segít az ifjúmunkások tettkészségének kibontakoztatásában, növeli felelősségüket a szocialista építés iránt, és a munkásosz­tály idősebb nemzedékének megbecsülésére neveli őket. A Sopiana Gépgyár, a Bőr­gyár, Kesztyűgyár, a komlói üzemek és a bányák ifjúsági brigádjainak eredményeire méltán lehet büszke egész megyénk ifjúsága. A termelő- munkáiban való helytállás mu­tatói ezek. De vajon elmond­hatjuk-e, hogy az ifjúmunká­sok többsége felismeri és lát­ja, hogy munkája az ország­építés része, hogy maga is a szoeializmhs építésének egyik katonája? KISZ-szervezeteink többsége kihasználja-e azt a nagy erőt, amelyet a termelő- munka jelent a fiatalok jelle­mének és világnézetének for­málásában? Nem, ezt még nem mondhatjuk el. Ezért vállalt védnökséget a KISZ a Dunai Vízierőmű felett, ezért kezdeményez a Központi Bi­zottság országos lakásépítő és dunagát-építő akciókat, ezért vállalta ifjúsági szövetségünk, hogy a fiatalok ezreinek keze- munkája nyomén termő­vé változtatja a Hanság mo­csaras lápját. A felsoroltakon kívül rendkívül sok romanti­kus feladat rejlik az építőmun­kában, a megyei, városi, köz­ségi és társadalmi munkakez­deményezésektől az üzemi munlkaversenyekig. Ha mind­ez céltudatos, nevelőmunkával párosul, akkor erősödni fog if­júságunk hazaszeretete és a szocialista jövőbe vetett hite. Az új lakótömbökkel és erő­müvekkel együtt így formáló­dik szocialista emberré az if­júmunkások nagy tömege. Sok még a tennivaló a fiatalok helyes, szocialista munkaszemléletének kialakí­tásában. Nem rossz alapjában véve az a célkitűzés, amit többször hallunk: „Dolgozom, versenyezek, hogy motort tud­jak venni*’. A jobb életre, a magasabb életszínvonalra va­ló törekvés természetes dolog a mi társadalmunkban, hiszen a magas életszínvonal elérése a szocializmus végleges célja. De csak ezt látni — kevés. A politikai nevelőmunka fel­adata segítséget nyújtani ab­ban, hogy a magasabb terme­lésre való törekvésnek ne csak anyagi indítékai legyenek, hogy az ifjúmunkások felisr- merjék azt az összefüggést, amely a saját munkájuk és a szocializmus építése között fennáll: Sei ej tmesitesen és jól dolgozom, gazdaságos műszaki eljárásokat alkalmazok, mert nemcsak én keresek jobban, hanem többet termel a gyár és gazdagabb lesz az egész nép. Üzemi és iparitanuló-iraté- zeti alap6zervezetemk mun­káját a kommunista közös­ségek kialakítására kell irá­nyítani. Sok alapiszervezetben tapasztalható még a nemtörő­dömség, ridegség és a türel­metlenség egymással szem­bal. A termelési mozgalmak, társadalmi munkaakciók, a politikai, sport- és kulturális rendezvények a legjobb eszkö­zei az „Egy mindenkiért, min­denki egyért*’ szellem kialakí­tásának. Az ilyen közösségek­ben mély emberi, elvtársi és baráti kapcsolatok alakulnak ki és a fiatalok az őszinte bí­rálat légkörében osztoznak a tanulás és a munka örömei­ben. Szervezzünk a termelőmun­ka mellett \ érdekes, romantikus fogtalkozásoka t. Vidám kirándulásokat, tártál* más klubnapokat, sport- és kultúrvensenyeket, melyek fel­keltik a fiatalok érdeklődését és vetélkedő kedvét. Ehhez valamennyiünknek át kell él­nie azt a természetes vágyat, amely a munkásdfjúságban — általában minden fiatalban él — a romantika iránt. Hány olyan fiatal van, aki éppen et­től a vágytól hajtva, az érde­kességet hajszolva kezd el va- gánykodni, ízléstelenül öltöz­ködni és megbotránkoztatóan viselkedni!? Pedig a tartalmas KISZ-munka könnyen kivon­hatná ezeket a fiatalokat a huligánkodás és a vagányko­dás hatása alól; A munkásifjúság politikai nevelését a KISZ csak a párt­szervezetek irányításával és segítségével tudja eredménye­sen megoldani. Különösen a KISZ-ben dolgozó fiatal kom­munisták tehetnek sokat És az idős kommunisták, a mun­kásmozgalom régi harcosai is. akik ma már egyre gyakoribb vendégei az ifjúsági rendezvé­nyeknek. Élettapasztalataik­kal, tanácsaikkal és beszélge­téseikkel igen sokat segíthet­nek az ifjúmunkások világné­zeti és jellembeli nevelésében. Elengedhetetlennek tartjuk az állami és gazdasági vezetők támogatását is, s nemcsak egyszerűen gazdasági, hanem mindenekelőtt politikai segít­ségre gondolunk. Arra, hogy a vállalatok és üzemek vezetői hallgassák meg gyakrabban a fiatalokat, vonják be őket a különböző munkákba, beszél­gessenek velük és kísérjék fi­gyelemmel a fejlődésüket. If­júsági szövetségünk így tudia teljesíteni ama megtisztelő kö­telességét. amelvet az ifjú­munkás nemzedék wvnmim’s-. ta szellemű neveléséért vál­lalt. Kupka Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom