Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-17 / 40. szám

yiLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV' «-VFOT VÁM 40. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1959. FEBRUÁR 17. Bensőséges ünnepség keretében megnyílt a magyar—szovjet barátság hónapja Bensőséges ünnepség színhelye volt hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színház: ünnepélyes kül­sőségek között megnyitották a magyar—szov­jet barátság hónapját. A színház nézőterét munkások, munikásokból lett vezetők, értelmi­ségiek, diákok, háziasszonyok, katonák töltöt­ték meg. Vendégként jöttek el az ünnepség­re a helybeli szovjet alaikulatok tagjai és azrík családtagjai is. Az elnökségben helyet foglalt Török Károly elvtárs, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának másodtitkára, Ambrus Jenő elvtárs, az MSZMP pécsi váro- rosi Bizottságának első titkára, Papp Imre elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese, Ta­kács László elvtárs, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára, Gregor Sándor elvtárs, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának helyettes el­nöke, Sztergár János elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Farkas Elememé elvtársnő, a megyei nőtanács titkára, ár. Híd­végi Tivadar elvtárs, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei elnöke, valamint a párt régi harcosai. Hat órakor kezdetét vette az ünnepség. Szétgördiilt a függöny és a magyar, valamint» a szovjet Himnusz után Dariday Róbert, a színház művésze elmondta Andrej Malisko­nak „A béke hazája" című versét. Majd dr. Hídvégi Tivadar elvtárs megnyitója után Ambrus Jenő elvtárs mondott ünnepi beszé­det. Kívánta is szocialista község Egy hét alatt as ötödik a sellyei járásban (Lapzártakor jelentik) Szerdán megrúgta a csikó Török József gilvánfai gazdál­kodót és eltörött a karja. Pécsre vitték, gipszbe tették a karját és csütörtökön este ha­zajött. Nem ismert községére. Szerdán még egy szót sem igen szóltak a termelőszövetkezet­ről, • most meg már az egész falu erről beszélt. Őhozzá is bekopogtattak. Mondott egy­néhány nevet: — Ha azok is belépnek, én is. Vasárnap este ő is aláírta a nyilatkozatot. Ekkor már majd az egész falu bent volt és mind jobban elharapózott: — Csináljunk egy nagy tsz-t! Legyen bent az egész falu! Hétfőn este ott szorongott az egész falu — egy gazda kivé­telével — a községi kultúrház- ban. Vezetőséget választottak, úttörők köszöntötték az új ta­gokat, a tegnap még egyénileg dolgozó parasztjait. Miért léptek a termelőszö­vetkezeti útra? Azt mondják: — így jobb! így könnyebb lesz. . : Az igazsághoz hozzá tarto­zik: a gilvánfai parasztok egyénileg sem éltek rosszul. A községben negyvenhat föld­del rendelkező parasztcsalád él Szépülnek a Pécsi Széntröszt mnnkásszállfsal és üzem. napközi otthonai Ambrus Jenő elvtérs beszéde Beszélt a barátságról, mint a legnemesebb emberi érzések egyikéről, s ezek közül is a legjelentősebbről, a népek kö­— A ''ifiapák0már évezredek óta nem élnek egymástól el­szigetelten, valamennyi igyek­szik tanulni a többiek tapasz­talataiból — mondotta. — A történelem pedig arról tanús­kodik, hogy egy nép számára azzal a néppel kötött barátság voít a legbálásabb, amely nép az emberi haladás élén állt, és amelytől a legtöbbet tanul­hatott. — A XVTT. századtól a XX. század fordulójáig egymást váltogatták a haladás élén já­ró népek: angolok, franciáik, németek. Petőfi imakönyvének tekintette a francia forradalom történetét, abból merített hi­tet, lelkesedést, abból tanulta meg, hogyan szolgálhatja ered­ményesebben a magyar sza­badság, a magyar haladás, a magyar nép ügyét. Éppen a magyar nép, a magyar haza iránti szeretete írta elő szá­mára kötelezően, hogy tanul­jon kora leghaladóbb népétől, mert az ő korában a francia forradalom haladó eszméinek és példájának átvétele szol­gálta a magyar nép érdekét. — Az igazi hazaszeretet so­hasem a nemzeti elzárkózás, hanem ellenkezőleg — a leg­haladóbb népek tapasztalatai­nak felhasználását követeli meg. Hangsúlyozta, hogy az idő múlásával más népet erneut a történelem a haladás élére. A társadalmi haladás közép­pontja már több, mint fél évszázada Oroszországban alakult ki. __Lenin és az orosz kom­munisták tanításain ott érle­lődtek tovább azok az új esz­go s, hogy az az ország, ameiv először lépett a szocializmus útjára és amely több, mint negyven éve építi az új tár­sadalmat, a szocializmus el­méleti tanításainak kidolgozá­sában, a szocializmus építésé­nek gyakorlati megvalósításá­ban, a tapasztalatok oly gaz­dag kincsestárát halmozta fel ahonnan minden ország fiai legbővebben meríthetnek ta pasztalatokat saját népüknek a szocializmusért, folytatott; harcához. — Szilárdan, kétség nélkü hisszük, hogy amikor ezen az úton járunk, akkor egy­felől a magyar múlt ha­gyományait, a magyarok nagyjainak példáját követ jük, másfelől a magyar nép .jövőjét, a magyar nép bői dogubb holnapját munkál­juk. Visszafelé nézünk és előre né­zünk. A múltból biztatásnak a jövőből a tiszta reménység­nek a fényei vetődnek utunk- ra. — A magyar nép — folytat­ta Ambrus elvtárs — nem ma és nem 1945-ben fordult elő­ször hittel és bizalommal az orosz nép felé, s azok felé az eszmék felé, amelyek a szov­jet hatalmat éltetik, s ame­lyeknek a szovjet hatalom a legfőbb letéteményese. Az emberi haladásért vívott bá­tor, önfeláldozó harc gondo­lata ihletője volt leg jobbjain Je­nák századokkal ezelőtt is. — Kossuth megérezte az orosz erő jövőjét, és az ö sej­tését Ady bizakodó hite kö­vette. És amikor az idők ki­teljesedtek, a magyarok tíz- és tízezrei állottak csatasorba hogy diadalra segítsék a szo­cialista forradalmat. S ha azo­kat a hagyományokat vesszük sorra, amelyek a magyar né­pet az orosz, a szovjet nép nagy harcaihoz kapcsolják mél< amelyek napjainkig már nem kell-e különös megin- a viiág egyharmadán megvál- dultsággal említenünk a 19-es roztatták. szebbé, boldogabbá magyar forradalmat, amely- rették az emberek életét. Vilá- nek negyvenedik évfordulóját Magyar— lengyel szociálpolitikai egyezmény éppen ebben az évben ürme-! pel jük? A Magyar Tanácsközt ársa-; ság nagy emléke a két nép- kapcsolatainak egyik szilárd betonalapja, egyik legdúsab-: ban buzgó történelmi for-: rása barátságunknak. (Folytatás a 4. oldalon) A Pécsi Szénbányászati Tröszt jelentős összegeket for­dított az elmúlt év során a munkásszállások szebbé és kényelmesebbé tételére. Ma a trösztnek két olyan munkás­szállása is van már, ahol a dol­gozók rendszeresen élvezhetik a televízió műsorát. Az István- aknai és az Alkotmány utcai szállásán működik a televíziós vevőkészülék. A meszesi Tö­rök István otthonban pedig társalgót rendeztek be a lakók számára, ahol kulturált körül­mények között olvashatnak, rádiózhatnak, beszélgethetnek. Az idei télen már működött a hévízi üdülő központi fűtése is. így lehetővé vált, 'hogy a tröszt dolgozói télen-nyáron egyaránt kellemesen tölthetik szabadságukat a híres gyógy­helyen. Sokat áldoz a tröszt az üze­mi napközi otthonok fejlesz­tésére is. A szabolcsi napközi­otthon az ország egyik leg­szebb üzemi napköziotthona. Az elmúlt évben azonban a többi üzemi napköziotthon is megszépült. Somogybán hat­vanezer forintot költöttek a napköziotthon parkosítására és egy szennyvíztároló építésére. A vasasi napköziotthon bőví­tésére pedig mintegy 80 ezer forintot költött a tröszt. A va­sasi napköziotthon két foglal­koztató helyiségét paifcettáz- ták, új mosdó, átvevőhely és ebédlő épült a régi épület mellé, új cserépkályhák kerül­tek a helyiségekbe és sok új felszerelést is juttatnak az újjávarázsolt otthonnak. Itt márciusban fejezik be a mun­kákat és adják át az újjáala­kított napközit a gyerekeknek és a szülőknek. Diákotthont kapott a jogikat* A diákotthon kérdése régi probléma Pécsett. Különösen a jogikar küzd már évek óta a hallgatók elhelyezésének gond­jával. Egy darabig az orvos­kar szállójának egy emeletét lakták joghallgatók, majd 1954-bem kiszorultak onnan és a Pedagógiai Főiskola diákott­honában kaptak helyet. Ez azonban csak szükségmegol- dáskérnt jöhetett számításiba; kisebb baj volt, hogy messze esett az egyetemtől, nagyobb, hogy ott is szűknek bizonyult a hely. Különösen a főiskola bővítésével nőtt meg a hall­gatók száma és ezzel együtt a probléma js. Az MSZMP művelődéspoli­tikai irányelveit követő né­hány intézkedés között ott sze­repelt a jogikari diákotthon létrehozása is. Az egyetem volt legényotthonát adták át erre a célra tavaly ősszel, ahonnan azonban a lakók új lakásokba költöztetése hosszabb időt vett igénybe. A héten kezdik meg az épü let legszükségesebb tatarozás munkáit és a berendezést, szállóban már így is lakik 12 negyedéves hallgató.- A válla latok nagy lelkiismeretesség gei és jóindulattal felmérve az ügy fontosságát az egyetem szempontjából, láttak hozzá tervek kidolgozásához, illetve a munkához. Az új diákotthon már eb­ben a félévben beköltözhető lesz, de teljesen csak a követ kező tanévben áll a hallgatok rendelkezésére. Eddig a joghallgatók jelen­tős hányada albérletben lakot a városban az elhelyezési ne­hézségek miaitt. Az új diák otthon fedezni fogja az igé­nyeket, otthont nyújt a jogi­kar hallgatóinak, és jelentős anyagi segítségei, komnyebbe- dést jelent a diákok számára. és 150 szarvasmarhája, négy­száz sertése van ennek a negy­venhat családnak. Ha a szán­tóterületet nézzük, akkor sem rossz az arány: 513 hold szán­tóterületük van a gilvánfaiak- nak. — Nem talál nálunk egyet­len adóhátralékost sem — mondja a tanácselnök. — Itt mindenki, mindenkor rendez­te az adóját. A parasztok kontráznál:: — Nem a szegénység vitt minket a szövetkezésre. Vak az, aki nem látja: nincs jövő­je az egyéni gazdálkodásnak; Utunk mindenhogyan a kö­zösbe vezet. Jobb most, mint később. Mi legalábbis így gondoljuk. ; ; Summázom a gondolatokat, miközben a jelölő bizottság félrevonul, hogy javaslatokat tegyen , a vezetőségi tagokra; Jól gondolják a gilvánfaiak: az út előbb-utóbb a közösbe vezet, a közösbe, ahol keve­sebb munkával többet termel­het és nagyobb jövedelemhez; könnyebb megélhetéshez jut­hat a paraszt.; * — Takács Géza — olvassák a neveket. — Ö legyen az elnökünk! — és szavaznak az emberek. Az elnök Takács Géza lesz — mintagazda — és az elnök- helyettes Török József minta- gazda. A vezetőségbe mind olyan gazda kerül, aki egyé­nileg is megmutatta, mit tud; Ké6ő estébe hajlik az idő. A gilvánfai Aranykalász tagjai aláírják az alakulási jegyző­könyvet. hogy örök időkre do­kumentálják elhatározásukat: nem akarnak többé úgy élni, mint nagyapáik, apáik. Vejti, Kisszentmárton, Ózdfalu és Kisasszonyfa után az ő közsé­gük határába is kikerül a táb­la: „Gilvánfa szocialista köz­ség“. Nem kis dolog ez, külö­nösen a sellyei járásban nem, ahol hosszú időkig fertőzött a maradiság szelleme. (SZALAIj V! Előírsz! tanfolyamok az egyetemi telvételi vizsgák könnyítésére Rendelkezés biztosítja, hogy az egyetemek, főiskolák és akadémiák nappali tagozatain mind többen tanuljanak mun­kás és dolgozó paraszt szárma­zású fiatalok, valamint olyan érettségizettek, akik egy vagy ;öbb évet a termelő munká­in töltöttek. Az ilyen fiata- oknak az eddigi tapasztalatok zerint segítséget kell nyújta­ni, hogy a felvételi vizsgákon megállhassák a helyüket. A most kiadott rendelet értelmé­ben ezek részére megfelelő zámú jelentkező esetéi az egyetemeken, főiskolákon, aka- lémiákon — kivéve a mű vá­zét! főiskolákat és a testne­velési főiskolát — előkészítő Körutazásokat, külföldi repülőutakat szervez az idén az IBUSZ Még meg sem kez­dődött az utazási, ki­rándulási szezon, az IBUSZ-ban mégis sok a miunka. Az ott dolgozók idejét első­sorban az köti le, hogy előkészítsék az idei külföldi utazáso­kat. — Idén azért vá­Varsó (MTlj. A magyar— lehetővé, hogy az egyezményt j lengyel szociálpolitikai egyez- ilyen rövid idő alatt megköt-1 runk még a tavalyi­mény megkötése alkalmával hették. Elmondotta, hogy az! nál is nagyobb ér­S. ZaWadski, lengyel munka- egyezmény a két ország terű- ; deklődést, — mondja ügyi- és népjóléti miniszter létén élő sok állampolgár ren-1 Dobos elvtárs, az nyilatkozott az MTI varsói tu- dezetlen nyugdíjügyét oldja t IBUSZ pécsi klren- dós ítójának. meg, s nagy segítség a két or-j deltségének vezetője, Zawadski kijelentette, hogy rzághan dolgozó lengyel, illet-j — mert kibővült a az egyezmény lehetővé teszi a ve magyar állampolgárok jo- * programunk. Az ed- !<ét ország szociálpolitikai szer- gainak érvényesítését illetően. í digiektől eltérően veinek szorosabb együttmükö- Az egyezmény aláírása után t például nyolc utat a lengyel munkaügyi és nép-; tervezünk a Német jóléti minisztérium koktél- í Demokratikus Köz- partin látta vendégül a len-’ társaságba, ahova gyei és magyar kormánykül­döttség tagjait. Katona János, a Magyar Népköztársaság var­sói nagykövete vasárnap vil­lásreggelit adott a küldöttsé­geik tiszteletére. dósét és a tapasztalatok kicse­rélését. A megállapodás lehe­tővé teszi az ifjúság ét- a dol­gozók csereüdülteíésének meg­valósítását. Kisházi Ödön magyar mun­kaügyi miniszter kijelentette, hogy a két ország baráti kap­csolata, a közös elvi alap tette eddig egyáltalán nem indítottunk IBUSZ társasutazásokat.. Nagy érdeklődésre számítunk az első körutazásoknál is. A körutazás az IBUSZ rendezésében ugyancsak új dolog. A körutazásokon réíszvevők tíz—tizen­két nap alatt két— három országba lá­togathatnak el társas gépkocsikkal^ Kör­utazást szerveznek Csehszlovákiába és az NDK-ba. Cseh­szlovákiába és Len­gyelországba, Cseh­szlovákiába, Lengyel- országba és a Német Demokratikus Köz­társaságba. A cseh­szlovák—lengyel— német körutazás rész vevői ellátogatnak Nővé Zámky-ba, Nyitrára, Pöstyenre, Trencsénre, Zsolná­ra, Osztravába, Auschwitziba, Katoi- viezére, Vrodavba, Drezdába. Leipzigbe, Prágába, Brünnbe, Bratislavába és úgy térnek vissza Buda­pestre. Ebben az évben autóbusz és vonat helyett hosszabb utakra repülőgéppel küldi turistáit ez IBUSZ. Prágába öt, Tátra—Lomnicra há­rom. Stary Smoko- veobe hat, a Német Demokratikus Köz­társaságba öt, Szov­jetunióba három, Ro­mániába egy kirán­duló .repülőutat ter­veznek 1959-ben. Azokra is gondol­tak, akik nem tud­nak nagy összegeket utazásra költeni, mégis szeretnének külföldet látni. Első­sorban ezért szervez­nek tíznél több. há­rom—négynapos kül­földi kirándulást, amelyek költségei viszonylag alacso­nyak. A tervek szerint közvetlenül Pécsről is indítanak egy tár­sasutazó csoportot, valószínűleg Bratis­lavába és környéké­re. Az út három na­pos lenne, 710 forin­tos költséggel, amely­be a költőpénzt is beleszámították. Érdekesség, hogy a pécsi és baranyai üzemek is szervez­hetnek társasutazá­sokat ebben az év­ben, — egyenlőire fő­idényen kívül, tehát május 15-ig és szep­tember 15-től. Azok az üzemek, amelyek összehoznak egy negyven—hatvan fő­ből álló csoportot, meghatározhatják az indulási időpontot, az útirányt, az utazás tartálmát — a szál­lásszerzést és minden egyéb munkát az IBUSZ vállalja ma­gára. (H. M.) tanfolyamokat szerveznek. Az egyetemek kötelesek olyan jel­legű- tanfolyamokat is szer­vezni, amelyek más egyetem felvételi vizsgájára (például a budapesti egyetemek, a peda­gógiai főiskolákra, vagy vidé­ki műszaki egyetemekre) ké­szítenek elő. Az egyetemek nagyobb ipari üzemekben is indíthatnak felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot. A me­gyei, megyei jogú városi taná­csok művelődési osztályai, a me gyei KISZ-bizottságokkal egyetértésben — tanfolyamo­kat szervezhetnek azokban a városokban és ipari közpon­tokban is, ahol nincs egyetem (például Sztálin városban. Győ­rött, Kecskeméten, Békéscsa­bán, stb.) A felvételi vizsgára előké­szítő tanfolyamokat április 6 és június 27 között tartják. A jelentkezési kérelmek benyúj­tásának határideje március 25. Azok, akik a választott egyetem székhelyén laknak, az illetékes dékáni hivatalban, a többi pályázó a lakhelye szerint illetékes megyei műve­lődésügyi osztályon — Buda­pesten a fővárosi tanács okta­tási osztályán — írásban adja be kérelmét. Az előkészítő tanfolyamokra azok az egy vagy több éve érettségizett fiatalok jelent­kezhetnek, akik 30. életévüké még nem töltötték be. Kéré­süket munkaadójuknak is iga­zolni kell, azoknak pedig, ak4’: nem állnak munkaviszonyban, írást kell vinniük volt igaz"" tójuktól, abból az iskolából, ahol érettségiztek. A jelent­kezőket a felvételre, illetve a további tennivalókról április 4-ig írásban értesítik. A tan­folyamra a felvétel nem pó­tolja az egyetemi felvét"'"" "Inírt szabályszerű jelentke­zést. A részvételi díi azok részi­re, akik több tárgyat tanul­nak, 150, akik egy tárgyat ta­nulnak, tanfolyamonként • 75 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom