Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
2 NAPLÓ 1959. FEBRUAR IS. As elmélet napi kérdései A munkásosztály felelőssége a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Bihari Mór: A szocialista társadalom teljes felépítése alapvető feladatként követeli, hogy a parasztság is rálépjen a szocialista mezőgazdaság útjára.’ A mező- gazdaság szocialista átalakítása nemcsak paraszti ügy, hanem egész népünk érdeke, — nemzeti ügy. Ezen belül a munkásosztály legsajátabb ügye is. A szocialista falu létrehozása erősíti a munkás-paraszt szövetséget, tovább szilárdítja a munkáshatalmat, a proletárdiktatúrát és elősegíti egész népünk gazdasági és kulturális felemelkedését. A mező- gazdaság szocialista átszervezését mindenekelőtt a munkásosztály hatalma érdekében keL győzelemre vinni. A ínunkásosztály a múltban íg minden politikai és gazdasági támogatást megadott szövetségesének, a parasztságnak. 1945-ben együtt verekedett vele és vezette a harcot a földosztásért, 1946-ban síkra szállt a föld megvédéséért és 10 évvel később, 1956-ban az ellenforradalom idején is ugyanezt tette. A parasztság még soha nem csalódott a munkásosztályban. A pártvezette munkásosztály és népi demokratikus államunk jelenleg és a jövőben Is mtgad minden támogatást szövetségesének, a falu szocialista átalakításához. A'munkás- tág sokoldalú segítése a parasztság érdekében Is történik. Az anyagiak mellett nagy jelentősége van a politikai segítésnek: az út, a cél és az érdekek megmutatásával megkönnyíti a döntést,, a parasztság termelőszövetkezeti útra lépéséi A munkásosztályban nagy az alkotó kedv. Üzemeink, bányáink, gyáraink hónapról-hó- napra teljesítik, sőt túlteljesítik tervfeladataikat. A szorgalmas munka mellett azonban egészséges türelmetlenség is tapasztalható. Ez pedig az, hogy szélesebb körben, gyorsabban haladjunk előre, hozzuk be lemaradásunkat a szocializmus építésében, történetesen a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Meg kell mondanunk, hogy e türelmetlenség teljesen jogos a munkásosztály részéről, ugyanakkor e helyzet, a feladatok megoldása fokozottabb politikai aktivitást követel részükről. Nálunk az összlakosságnak mintegy 40—45%-a a mező- gazdaságból él. A szántóterület 74%-án •— 14 évvel a felszabadulás után — még mindig egyéni kisparcellákon folyik a termelés. Ez a körülmény népi demokratikus államrendünk szilárdságára Is kihat. Az a nézet tehát, amellyel lépten- nyomon találkozunk ma falun, hogy: „Maradjon minden így, ahogy van!" tarthatatlan álláspont, az egyhelyben topogás fékezi az előrehaladást. A munkásság jogos igényeivel, türelmetlenségével és alkotó-készségével tehát teljesen szemben áll a paraszti ragaszkodás a kisparcellákhoz, s ez mint visszahúzó erő jelentke- -.ik a falu szocialista fejlődésében, az egységes népgazdaság megteremtéséért vívott harcban. Ezt a helyzetet le kell kezdenünk. A szocialista ipar, a szocializmus építésének tempóját semmi szín alatt sem lassíthatjuk. Ellenkezőleg, a parasztságnak kell az ütemet gyorsítani, hiszen a szocializmus építése a munkásosztály és a dolgozó parasztság, azaz az egész társadalom közös érdeke. A falu szocialista átszervezését természetesen nemcsak politikai, hanem gazdasági okok is sürgetik. A viszonylag nagyarányú népgazdasági befektetések ellenére — döntően mezőgazdaságunk elaprózott, kisüzemi szerkezete miatt — a termelőerők nem fejlődhettek és nem fejlődhetnek a befektetésekkel arányos mértékben. A ktsárutermelő parasztgazdaDdr a századforduló első évtizede óta voltak — igaz, nem sokan — a Magyarságok zöme ma is önellátó; na- annak tudatát, hogy a mező- j gyón keveset és drágán termel, gazdaság szocialista átszerve- • Ezzel szemben a nagyüze- zése az ő legsajátabb ügye, sj mek, állami gazdaságaink és az ő feladata a parasztságot a j termelőszövetkezeteink ered- szocializmus útjára vezetni. Ez • ményei messze maguk mögött a határozat, illetve ennek vég-1 ___ _ ha gyják a kisparaszti gazdasá- rehajtása biztosítja az egyik ^s^gVSzociáldemokrata Pártgokét. Az állami gazdaságok- legfontosabb feltételt, a mun-'Mfc pedagógus tagjai is, nyílban és termelőszövetkezetek- kásosztály politikai és gazda- (an nem szánhattak síkra a tőben mintegy 30%-kal olcsób- sági támogatását, s így a me- nítósá„ ügyéért, mert ennek ban termelik a búzát, mint az zőgazdaság szocialista átszer- , rendőrségi zaklatás az iskola- egyéni gazdálkodók. A nagy- vezése is, a munkásosztály ve- hatóság fegyelmije,’végső fo- üzeml lehetőségek kihasználó- ütésével közreműködésével és kon di elbocsátás lett volna sa természetesen az állatte- egyetértésével valósul meg. „ következménye nyésztésben Is komoly eredmé- Éppen ezért szükséges, hogy a, ' . nyékét hoz. 1959-ben pl. — a megye ipari munkásai ne csak ? 7 szocialista tanítók, nwz- tervek szerint — az állami gaz- megértsék a párt mezőgazda- >3alnui mégis sokkal előbb daségok egy-egy tehénre eső sági politikájának alapvető, megszerveződött, semmint azt tejtermelésé kb. 3 300, a ter- elvi és politikai kérdéseit, ha- a legitimistábbak is^ remélni mclőszövetkezeteknél 2 300 li- nem gyakorlatilag Is vegyenek merték. A világháború elvisel- ter, egyénieknél pedig kb. 2 100 részt az átszervezés nagy mun- hetetlen nyomorúsága, az emitter lesz. Az állami gazdasá- kájában, mindenekelőtt politi-'-..heréiét és az anyagi javak gok a Jelenlegi tejtermeléssel kai, gazdasági, kulturális esz- eszeveszett tékozlása, a Nagy elérik, sőt meghaladják olyan közeiket és a lehetőségeket, fel- Októberi Szocialista Forrada- fejlett kapitalista államok tej- használva. ílom hatására felélénkülő matermelési szintjét Is, mint pl. Ma tehát nem arról van sző, mUnkÁl^^l°!Z az Egyesült Államok, Anglia és hogv az inari munkások men- . á£Ö.b,bf^ a, tan,t.ósá(lot Ausztria. jenek kukoricát kapálni, vagy osztahjhelyzetére és megértette, A mezőgazdaság szocialista más mezőgazdasági munkát J*0™ övezető utat csak szoeia- átszervezését az Is indokolja, végezni a termelőszövetkezet- lista szervezkedéssel, a népbe, hanem arról, hogy az üzemi tömegek harcát erősítve talál- pártszervezetcink segítsék a ,*• falusi pártszervezeteket a meg-J Minden iskolában bizalmit I I W B győző politikai munkájukban, S választottunk. E lelkes testület tűnje, mint bármikor és vall- a2 osztályellenség elleni harc-?révén juttattuk el a tanítókhoz juk be, még mindig drágák a fcan. Vegyenek részt a falusi9« kéthetenként megjelenő mezőgazdasági árucikkek, ép- elvlársak taggyűlésein és for-9 „Községi Munkás”-t, amely- pen azért, mert nagyon drágán dítva, azaz konkréten segítsék ben a tanítóság saját prob- termelünk. Emiatt nem egyszer a faiun! kommunistákat a he- lémáiról olvashatott. A tagsá- fordul elő nézeteltérés munká- iyl politika kialakításában és 'got is a bizalmi hálózat útján sok és parasztok között a pia- végrehajtásában. A párt szerve-; mozgósítottuk. Hogy mennyire retek és az üzemvezetőségek 1 eleven kapcsolatunk volt a külön is foglalkozzanak azok-^tanítókkal, azt az is bizonyítja! a dolgozókkal, akik faluról < ja, hogy egy-egy eseményre származnak, vagy ma is falun j népes gyűléseken reagált a szo- ■■■■■ ■■■ laknak és közvetlen kapcsola-■« cialiafa csővárt vezette főválista ütemének gyors.tásat. Je- tűk van a dolgozó parasztok-* rosi tanítóság lenleg az a helyzet, hogy a kor- kai. Adlanak olyan megbízást« . szerűtlen kisparcellákon tör- nekik, hogy segítsék ismerő- * 191» május lfí-án a deli ténő termelés népgazdasági g^ik. rokonaik és barátaik elő- "órákban 3000 fővárosi tanító szempontból sok mező gazdasá- relépését. Az üzemek igazra-? ^pte el a régi városháza tagi cikk evportját ráfizetésessé tói, főkönyvelői, mérnökei ad- : ^ udvarát, folyósóit. Az teszi. Itt figyelembe kell venni jgnak a helyszínen segítséget óriási tömeg 100 tagú küldölt- azt is, hogy a mezőgazdáig! a termelős-'övetkeze+ek veze- *séget választott, de Bődy pol- cikkek árai — egyes/érméké- tőinek az irányításhoz, az el- laármester csak 10 embert volt két kivévé — a világpiacon jenőrzéc megszervezéséhez., a -hajlandó fogadni:’ A potgár- csökkenő tendenciát mutatnak, termelőszövetkezetek flmml ’ mesteri fogadóterembe mégis Ebből pedig az következik, jellegének mielőbbi klalakítá- S s0^kflí többen tódultak be. B6- hogy egyes mezőgazdasági ter- sóhoz. £ dg szemmel láthatóan idegesen mékek behozatala sokkal gaz- Biztosak agyunk abban, a követeléseket, Ä botnak két vége van hogy a mezőgazdasági termékek fogyasztása az elmúlt években rendkívül megnőtt. Azaz több élelmiszert fogyaszcon. De nemcsak a belső fogyasztás növekedése, hanem a külföldi exportigények is megkívánják a mezőgazdaság szociamány feladata, menjenek a miniszterhez!” Azután fenyegető hangba csapott át: „Ha a tanítók bottal jönnek, hát vegyék tudomásai, hogy a botnak két vége vanr A küldöttség vezetője erre is megfelelt, épp olyan határozottan, ahogyan előbb a tanítóság helyzetét ecsetelte. Azt mondta: „A tanítók levonják a tanulságot: a bot másik végét ők akarják megfogni és egyre erősebben meg is fogják.” A Károlyi-forradalom idején a fővárosi szocialista tanítók mozgalma annyira erősnek bizonyult, hogy vezetői a Szociáldemokrata Párt biztatására megalakították a tanítók szak- szervezetét. A vezetőségbe országos hírű pedagógusok, a nép érdekében álló közoktatás ismert harcosai kerültek. A taglétszám félév múlva, a tanácsköztársaság alatt, elérte a húszezret. így a tanácsköztársaságnak jelentős pedagógus tömegbázisa volt, és páratlanul sokrétű iskolapolitikájához, gyermekvédelmi intézkedéseihez megfelelő szakemberekkel rendelkezett. A tanácsköztársaság azt tűzte ki célul, amiért a tanítóság legjobbjai több évtizeden át harcoltak. Ez a gyermeket és a népet szerető tanítóságnak valósággal szárnyakat adott. ismeretes, hogy a tanácsM köztársaság alatt a fővárosi proUrtárgyereke k a hét meghatározott napjain ingven fürödhetnek a főváros közfürdőiben. Ez a gondolat először a tanítók szakszervezetének egyik, bizalmi megbeszélésén merült fel. Március végén már megjelent a három népbiztos aláírásával az ingyenes fürdési rendelet, és ezt követte nemsokára a végrehajtást szabályozó utasítás. Nem lehet leírni azt az örömet, amelyet a rendelkezés a tanulókból kivál Még 1913. novemberében megalakult a kommunista párton belül a tanítói csoport. Tagjai a tanácsköztársaság megalakulásakor az ország köznevelését irányító legfelső szervekbe kerültek, és innen igen hatékonyan támogathatták az iskoláik vezetőit, a vármegyei és városi művelődési osztályokat. A volt szociáldemokrata pedagógusok szintén fontos helyeket töltöttek be a proletárdiktatúra idején. Említettem, hogy a főváros iskoláinak dolgozói 1918-ban iskolai bizalmikat választottak. A tanácsköztársaság fennállásának legelején a Közoktatásügyi Népbiztosság ezeket a bizalmiakat nevezte ki iskolaigazgatóknak, miután a régieket rendelkezési állományba helyezte, vagy oktatóknak osztotta be. A bizalmiakat annak idején a tantestületek tagjai választották titkos szavazással, tehát a tanácsköztársaság alatt az iskola vezetője a tantestület bizalmát élvező pedagógus lett. A tanácsköztársaság idején a városházán a közművelődési osztály előadója voltam Hivatalból jártam az iskolákat, és a fürdőket. Volt iskolámba többszőr is ellátogattam. Egyszer a kapuban hazainduló gyerekekkel találkoztam, noha csak délelőtt 11 óra volt. Megtudtam, hogy a tanárok a Vörös Hadsereg sorozására mentek. Akikor én is veletek tartok! — mondtam. Míg a tanári szobában vártam kollégáimra, betódult egy csomó nagyobb fiú, s arra kértek, hadd mehessenek a sorozóbizottság elé, mert ők is vörös- katovák. szeretnének lenni. Alig tudtam lebeszélni őket elhatárrzásidkról A középiskolák felső osztályaiból azonban sok lelkes fiatal ■állott be vöröskatonának és harcolt a fron* okon. daságosabb és kifizetődőbb how mar* d !**« hogy nem rendelkezés a tanulóktól Kivat lenne népgazdaságunknak, li?.,, 2,_k Pécs vám 12 teljesítheti őket! „Ez a kor- tott. TJooy az ifjúságban milyen ™lnt •*»» **** SEJ*nSJTn &M&1 ___________________________________________________ a mély «vomofcK hagytak SÄSSffi' "“ff* patronálását, konkrét| B. u.um .niau .inn J.ar" . segítését vállalta. Ez Is mint- ■ Nemzetközi viszonylatban is effv {ánves hizonvítéka annak.? elmaradtunk a mezőgazdaság nagyüzemesítésóben. Túlszárnyaltak bennünket nemcsak a szocialista országok, hanem a "a proletárdiktatúra iskolapoli- S tikai és gyermekvédelmi intéz- S kedései, azt bizonyítják kapitalista országok is a mezőgazdaság ósdi kisüzemeinek felszámolásában, a termelés gazdaságosságában, a gépi munka kiszélesítésében. Sőt a burzsoá kormányok mezőgazdasági politikájukban levetették már a kisgazdaságok védelmezőinek álarcát Is, és nyíltan kimondják a kisüzemek halálos ítéletét Intézkedéseikkel; tehát a gyorsabb ütemű tőkés ■ nagyüzem! fejlődést segítik ? elő. Az Amerikai Egyesült Al-S lantokban 1925 óta napjainkig? a farmer gazdaságok száma* 6 518 000-ről 4 000 000-ra, Nyu-? gat-Németonszágban 1949 és 5 1947 között 105 000-re! csökkent \ * egy fényes bizonyítéka annak.? K/ícarsPáré lAnmrirlornakk ? j2* Mzonyitják a S hogy az üzemekben dolgozó? 1*160 nVlll r©CS 16 017100© rn6DD ? Horthy-rendszer tanfelúgyeloi- munkásság, kommunisták és? 7 r I r .. | . í nek és igazgatóinak jelentései. pártonklvüliek egyaránt meg-J fOűrOSZUZlöfö ? Ff*.*1 a J^leJ}ti^s,eSak J9u* értették a Központi Bizottság* , . 25-ben állapithatták meg hogy határozatának jelentőségét: aj Szombaton délelőtt a nyuga- Vállalat 81» számú fodrász-? segítségével gyorsítani kell ar.11 városrészben, a D/2. számú üzlete. Ez jelenleg Pécs város! növendékek lelkére, most máp ütemet falun is a szocializmus 1 épületben, a városi tanács, a legkorszerűbb, legmodernebb; kiküszöbblWett”, miután egyépítésében. Nem kétséges, aj Tervező Iroda és a meghívott fodrászüzlete. Az új boltban! töl-egyig elbocsátották azt' a munkásosztály, mint a íörté- jj veTK3égek jelenlétében, ürme- két műszakban dolgoznak; X!inu(,* r „t-ív nelem során mindig, ebben a* , . . , _ ., . . , . ... ....! tanítót, aktit a szocializmus kérdésben is teljesíti hivatá-1 P^lyes keretek között megnyílt majd: négy nő ta két férfi. aIí<5 munkásai voltak a masót. ? a Pécsi Állami Fodrásza pari fodrász. ; 71/ar iskolákban. ’■HiiMnni Bailee O/Zíc er/tecaewr* száma. tanod a tejbe! Amíg beszélt Bakó, arca egészen be le vörösödön. _ István nem akarta jobban ■ fiam. Kié volt az a gyár? Az elmérgesíteni a helyzetet, más— Mert hát kié volt az az a 10 hektáron aluli kisüzemek ? autó? A tied? Nem! Nem édes • -gí „ — ZrSA ..^7* A -r István izgatottan vágott szavába: — Itt twin? — Itt van, itt nálunk, hiszen nem hagyhattam a nagyvilágban kujtorogni. Mert tudod, amikor meghalt az ura, Isten nyugtassa a szegényt, úgy maradt az Ilon, mint a kisujjam. A tisztesség is azt kívánta, hogy magamhoz fogadjam. • sem a tied István... Hogyha A népi demokratikus orszá-3 .. . ' , , g<J tied lett volna, ha magadegok kormánya a mezőgazdaság i i>an dolgozol, az más. Úgy van nagyüzemi átszervezését a »érteim«, de Így ugyanolyan munkásosztály segítségével, a !cselédember vagy, mint.., dolgozó parasztsággal egyetér-? — Mint maginál voltam, » ugye? Ezt akarta mondani? — tésben, állami támogatással,. h™m Wcdn- _ Magáit ed vezmény ekkel gyorsít jók.« m c(n) fiuért sem kaptam, ott Ennek eredménye, hogy Bulgá-Smep megfizetnek tisztessége- riában a mezőgazdaság szocia-;sen- Ez a különbség, érti? — lista szektora elérte a 92%-ot, í mást * .f* rnondani, _ . . ___ __ ’»de arra gondolt, hogy úgyis a* hiába beszél ennek a megátal- 78%-aí ködött vén embernek. Indula- tartozlk már szocialista szék-J íosan legyintett. torhoz. • — Ne beszélj így édes fiam, . ,__ .. , »mert megver az Isten! Itt íttA ml lemaradásunk sem in-J^ vol;úl> yajdí birtokodban dokolt. Törvényszerű, hogy a ^ dolgoztál. Nekem apádnak, mezőgazdaság szocialista ét- í kellett gondolkodni helyetted. szervezésében mi Is gyorsítsuk» van ez rendjén. Hát én o, _____ „„ku 5 becsületesen gyűjtöttem hear ütemet. Ennek legfontosabb,^^ ahelye^ ho(ly pría a(i. feltételei biztosítottak. ■ ,am volna mindent neked: Itt Az MSZMP Közporti Bizott-S ven édes fiam, csak pazarold sógának határozata többek kö-Self Nem! Még a falatot is men- zött a következőket mondja:» vontam a számtól, r*~vyogu „Erősítjük • munkásosztályban? *«ked legyen mi'd nut epri. Csehszlovákiában pedig szántóterület mintegy ra terelte a szót: — Hát Ferkó hogy van? Még nem láttam. — Hát 6 tudod, még mindig olyan beteges forma, a mezón nem nagyon tud segíteni, de azért igen nagy hasznát vesz- szük, mert olyan esze van annak, mint egy fiskálisnak! István furcsát gondolt, de hangosan csak ennyit mondott: — örülök, hogy jói van. — Haj, jaj — sóhajtott a: öreg —, Ferkó bizony nem olyan erős legény, mint te, de azért nem is utolsó. István szája megrándult, de az öreg nem vette figyelembe. — Nem tudom, mit is csináljak ezzel a gyerekkel? Tudod, fiam, 6 se nősült meg, pedig hát nagyon elkelne a fehérnép itt a háznál — sóhajtott, mint akinek igen nagy bánata és gondja van. — Igaz, magamhoz vettem az Ilont, mivel szegről-végről rokonom az istenadta,,, István szomjasan itta mositthon maradsz te is? Otthagyod azt a nyavalyás gyárat? — Mivel István késett a válaszadással, kissé előrébb hajolt és szinte suttogva mondta: — A kommunista világnak úgy is fújnak rövidesen, — az öreg szemei perzselték István arcát. — Tudom, amit tudok, majd meglátod! Akkor pedig a városban sem lesz ám fenékig tejfel! — Az utolsó szavakat már úgy sziszegte István arcához hajolva. — Nem tudom, hogy maradok-e, — válaszolt az előbbi kérdésre a fiatalember, s úgy tett mintha nem í* hallotta volna az öreg utolsó szavait. — Majd meglátjuk. Bakó Náci felegyenesedett. — Na édes fiam, sétálj csak be a kamrába, talán találsz ott valami harapnlvalót, mert ha ki is rabolnak a kommunisták, azért még nem halunk ám éhen. Megvan nekünk is a magunkhoz való eszünk! — tohaapjának szavait s észre Megindult az ajtó felé - Sn sem vette, milyen diadalmasan csillognak a kis öreg ravasz szemei. — Megígértem neki, hogy ha megbecsüli magát, én tisztességesen férjhez adom, — gyors kutató pillantást vetett Istvánra, majd mikor látta, hogy szaval kellő hatást gyakorolnak a fiatalemberre, folytatta, m, Ut csak fecsegek itt neked, pedig biztosan elfáradtál, meg éhes is vagy. Na én megnézem még a jószágot. — A küszöbről visszanézett s fakó szeme'ben mintha fenyegető tűz »illant volna. Kint már megállt a szél, és súlyos őszi zápor kopogtatta a háztetők piros cserepeit. (Folytatjuk)
