Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

me. FEBRUAR 12. NAPLÓ 5 Néhány tapasztalat a határőrség kulturális seregszemléjéről Mozgalmas élettel telített gyaróvári történetéből meri- gas hangon előadni. Ügyelni volt hétfőn az építők művelő- tette színdarabjának témáját, kell a hangsúlyra, arra, hogy a vers tartalmához megfelelő hangot válasszon a szavaló. A versmondónak széles hang­dési otthona. Csaknem 200 De nagyszerű népi táncokat is kultúrmunkás, katonák, civi- láttunk. Képviselve voltak a lek jöttek össze, hogy a pécsi nemzetiségi községek is. Szá- határőrkerület kerületi döntő- mos délszláv öntevékeny mű- skálával kell rendelkeznie, az jén részt vegyenek. De nem- veszeti együttes fellépte tarkí- érzelmek kifejezéséhez először csak kulturális seregszemle tóttá a műsort. A kásádi dél- is a vers mondanivalójának volt ez a nap, hanem bizony- szláv művészeti csoportnak megértése szükséges. Alig-alig ság is. Bizonyság arra, hogy olyan sikere volt, hogy még volt szavaló, aki ezeknek a a határőrök és a lakosság jól megértik egymást a kulturá­lis munkában is. Megnyitót Kászonyi István százados elvtárs, a pécsi határ­őrkerület párttitkára mondott. ismételniök is kellett. A bíráló követelményeknek megfelelt. bizottság döntése alapján a legjobb együttesek részt vesz­nek a budapesti országos dön­tőn. Amikor az eredményekről Méltatta az őrsök áldozatos szólunk, nem hallgathatjuk el munkáját, a katonákét, akik a napi munkájuk után lelkesen vesznek részt a kulturális munkában is. Délelőtt 10 órától aste 8 óráig szinte megszakítás nél­kül pergett a műsor. Népitán­a negatívumokat sem. Nem haszontalan a további munka érdekében néhány tapasztalat megemlítése. A tartalom és a forrna egy­sége elsőrendű cok, színdarabok, szavalatok vaj^wennyi^ művészet; ágban, váltogatták egymást. A való életet megelevenítő színdarabok mellett láttunk giccseket, a régi népszínmű­vekre emlékeztető jeleneteket is. „A néma szobor“ című je­lenet például a giccsek koro­nája. Sem tartalma, sem elő­adásának módja nem megfe­lelő. De még számosat sorol­hatnánk, amely színpadi elő­adásra nem érdemes. Az önte­vékeny színjátszó csoportok az követelmény előadás művészi színvonala te­kintetében különben sem áll­legyen az színdarab, népitánc, nak valami toronymagasan. S ... , vagy versmondás. Ennek a kö- ha már a művészi színvonalon Mi volt <j seregszemle leg- vetelménynek legjobban álta- nem lehet javítani, akkor leg- oo ereamenve. Iában a nép«tánccsoportok tét- alább arra kell ügyelni, hogy tek eleget. Dicséretes volt tartalmas, nevelő hatású színda munkájuk, s különösen az, rabokat mutassunk be. hogy akadt olyan csoport is, főbb eredményei A fiatalok lelkesedése, az, hogy él bennük a szép szerete­tő. Énekeltek a békéről, meg­szólaltatták a legszebb népda- amely a maguk gyűjtötte népi- ., ,U?3 e^z'fe-. Iáinkat, s nem egy vemet vagy táncokat mutatta be. Jó volt a Lát^v.<?lcséretv lUetl színdarabot hallottunk és lát- szavalók vemválasztása. Leg- kat’ eTmek.a .seregszemle­A Dunántúli Napló Hévízi Éevéí Tejfehér párafelhő gomolyog a tó vize felett. Mínusz 4 C° a hőmérséklet, de a melegre fűtött öltözőkből, kabinokból előbújnak a fürdőzők és bele­merülnek a gyógyító vízbe. Színes fürdősapkák, fekete és őszülő fejek úsznak a tó szí­nén, mint egy kék mezőben a tarka virágok. A víz 28—35 C°-os. Erős gyógyhatása egye­dülálló az országban. Tél van, de pereg itt az élet. Sétáló, fényképező csoportok. Külön­böző sportkörök tréningező fiataljai futnak, úsznak, tor­násznak. * Egy nénike szép piros almát árusít terebélyes kosarából. Mennyiért adja kilóját? — kérdem. „2,50 forint, de néha 2 forintért is adom, ha nagyon fúj a szél és nem akarok soká kint maradni. — Nem jó vi­lág ezt — mondja szomorúan és összehúzza magán a gyap- júkendőt." — Miért volt jobb Ezt várjuk íróinktól Minden csütörtökön moziba megyünk. Azért csütörtökön, ruházás sem mozdította elő a ; fejlődést. Főleg nem adott le- • hetőséget a szegénysorsú i munkásembereknek, hogy el- . fogadható áron megvásárolhas- «mert akkor meg nem mesélik- a film izgalmas jeleneteit útón-útfélen. A film legyen tökéletes meglepetés. Legutóbb is moziban vol­tam, és nem tudtam egyebet a filmről, csak a címét. Az első meglepetés a bevezető zene volt. Helye«; volt a fel­tevésem, hogy a film valószí­nűleg az ellenforradalmi idő­vel foglalkozik. Nagyszerű — gondoltam, legalább a film választ ad olyan kérdésekre is, ami még ma sem világos előttem. Azt már tudtam, hogy az ellenforradalomban az ellen­séges elemek közé becsületes emberek is sodródtak. Hogy ez hogy volt lehetséges? Erre adott választ a film. Az új magyar film, a Tegnap. Szinte habzsoltam a képc­sők az egészségüket. Az almaárus asszonyságnak í nem jó világ a mai, — azt hi- ‘ szem Festetics hercegnek sem, — de viszont jó nekünk. Néz­zünk csak be a SZOT szanató­riumba kicsit. Egymással szemben két ha­talmas épület áll 200 Üdülő, gyógyuló vendég befogadásár ra alkalmas. Ragyogó tisztaság, jzőnyeges folyosók. A tágas, kényelmes szobákban hideg, meleg víz. Az épület szuterén- jében vannak a fürdőmeden­cék (iszapóló, gyógymasszázs). A legmesszebbmenően figyel­mes és gondos orvosi kezelés­ben részesülnek a betegek. A tágas -és szépen berendezett társalgóteremben könyvtár, te­levízió, zongora, rex-asztal, sakk, asztalitenisz, tehát mind• színlelve. — „Hja, angyalom — mondja bizalmasan — az­előtt 15—20 évvel más volt itt a««ivaivs vcusvaiOMMioa. «^5- . , ,, , . ,, . az életi Aki meg akart gyó— tunk, amelyet katona írt. Egy- többen József Attila veméiből voltak' *JP*r*fí* \ gyűlni, az eljött nyaranta föl­szerű határőrök, munkás- és szavaltak. Tapasztalat azon- f« v ' o{pakolva 2—3 utazókosár élel­parasztgyerekek szívéből bugy- ban — s nemcsak itt, hanem suk.lefjavf?.nyaJtaT Imát, aztán Hévízszentandrá­a másik? — kérdem részvétet az^ am{ egg kultúrált ember ! két, mert kíváncsi voltam, mi szórakozási igényét kielégíti. Az étkezés elsőrendű, három féle menüből válogathatnak a. beteg vendégek. Kik vannak ide beutalva? — • történt a vidéki városokban s a falvakban. Diák vagyok, s különösen nekünk, diákoknak nagyon .............. . ...... .kellett ez a film. Azokban a UpOtt ». I» K* gyant ki a tettvagy, hogy a másutt is, — hogy a veremon- json. va9V Pdhokon kivett egy Wo piros-pozsgás „beteget . : kultúra területén is a népet dók harsogva szavalnak. Ez ejtett hibák azonban fá^d' {szobát vagy ágyat — és fize- Éppen pécsi. Borbély Pál, a 5 tam. ' • * ‘ * '------' vá v4lts*k a megkövetelt tarta- J(ett mt gondoi aTanyom, hogy Hőerőműnél dolgozott, mini la- kérdeztem szolgálj ák, Láttunk színdarabokat a tanácsköztársaság életéből, az nem helyes. A versnek íze, szí­ne azXnyaiato- »^^Wi > az kat a hangsúlyozásban is ér- ™ hangot kever‘ ellenforradalom napjaiból. Lát vényre kell juttatni. Nem le- 1 * A— Karinthy tréfákat is. hét egy verset mindvégig ma« Hiába __________________,___ _ ___„___az idősebbeket, ká sépítési szerelő. „A lábaim J megnyugtató választ senkitől tunk Tenki István hadnagy például az ellenforradalom mosonmaa­C. F. resetét itthagyta három hétre, fájtak, de már ^Oüyőgyul- 1 sem kaptam. Mi is ezen vettünk lassacskán tam. öröm itt eltölteni három | Az ifjúság világnézeti fej­iimimiiiiiiiiHiiniiiiiiiiiiiiiiimiMiMHWHiti a magyar munkásnak. ; lettsége nem volt olyan erős, Hanyagságért büntetés Megírtuk, hogy a Pécsi Köz­lekedési Vállalat GA—26-02 frsz. gépkocsi személyzete ja­nuár 18 án este a Hősök-terei megállónál otthagyott mintegy húsz személyt, akik részben haza, részben munkába men­tek. Az ügyet a vállalat veze­tősége kivizsgálta és megálla­pította, hogy a gépkocsivezető és a jegykezelő munkáját ha­nyagul végezte, mert látták, hogy a megállónál várakoznak — István-akmán közölték is a lemaradást — és kérték, hogy a kocsi forduljon a Hő sök teréig, ennek a kérésnek nem tettek eleget. Magatartá­sukkal sértették a többi be- csü’etes dolgozó tekintélyét és ezért a vállalat vezetősége egy hónapi prémiumé', vonásban részesítette úgy a gépkocsi­vezetőt, mint a jegykezelőt, Szakszerűség és emberség Hirtelen fékezett figyelve hátul ül a dear takaró rajta a mentőkocsi kocsiban. A kéz, van, ami a mentő­Schrammék háza amelyet tart, három ben található, s előtt Hidason. Sko- percenként ökölbe még mindig vacog, da Ervinné, a men- szorul. S amikor az g amikor már tőorvos kiugrott be- asszonyt végképp úgy érzi, hogy elég lóié, s a mentőápo- megrohanják a fáj- a takaróból, a men- lóvai besietett a la- dalmak — úgy a tőorvos ingblúzra kásba, ahol mecseknádasdi vetkőzve, bíztatóan Schramm Ferencné, völgyhíd körül — simogatja a kezét, negyvenéves édes- megállíttatja a hi­ánya, a harmadik deg éjszakában a gyermekét várta. mentőkocsit és a A megyei kórház az ügyeletes. Oda Gyors vizsgálat és steril kesztyűt seb- dig _ az orvos^* a mentőápoló és a gépkocsivezető — És amikor ár. az orvosnő megálla- tében felkapva le­pi t ja: a szülést ki- vezeti a szülést; zárólag intézetben EgyJkét perc és .... . . lehet lefolytatni, felsír a szűk mentő- J utakra. Már öltöztetik is a kocsiban Schram- Es amikor fájdalmaikkal küz- mék egészséges, Skoda Ervinné reg­dő asszonyt, s egy szép kisfia. Sel ■ Mzasan teszi perc múlva csak a Lassan mehet- * jelentést, felvert por jelzi, nőnek, de a mama, senki sem csodáiko- hogy itt jártak a aki átesett a szívet zik. Mert a láz, a mentők. melengető boldog- meghűlés természe­Jó az út. gyorsan ság első percein — te* következménye hajtanak. Az orvos- fázni kezd. Egy pok — mé® egy mentő­nő Schrammné óul- róc, kettő, aztán orvosnál is. zusát fogva, óráját mégegy. Már min- (H. M.) Ki tudott többet? 24 hold földet és épültünk föl hetet- T1Ven élete soha sem egy szép szuterénos házat, volt a magyar munkásnak. Most meg itt vannak ezek a A szakszervezet gondoskodik a > hogy önállóan kiállja ezt a pihenéséről szórakozásáról, t ^ próbát. Tanáraink is ma- gyógyulásáról Most újra 301 , , évesnek érzem magam - I ^rázzák, hogy h<* az igaz- * I ság, de még mindig kevés; Festeticsék legdrágább szál- ? Nekünk újra át kell élnünk a ládájában sem lehetett jobb az | megpróbáltatásokat. Az ilyen ellátás, mint itt, de az is biz- { agaimat adnak erre. tos, hogy a 196 forint térítési f nagyszerű regényeket, díj, - amit mi a három hétre \ időszerű kérdések bátor íel- . . fizetünk - borravalónak sem i vetó6ét váiria 32 ifídság író­kispénzű gyógyulást keresők- „ói™ eUg annak idején. •Lnfctó1’ ho^ több »tele. 1 nagyszerű film születhessek. 1940-ben ismét Festetics her. — Ez is különbség a két miág - ** cég családja vette kezelésbe között! a fürdőt, de semmi újabb be- Gavallér Györgyné \ fránya szanatóriumok, ' — Iminket má le se köpnek ezek |a munkások...” * 1937-ben 14 jóléti intézmény­inek volt Hévízen üdülőháza, Ide egy sem volt munkásüdülő. JA Hévíz tó hidontúli lefolyó- árka volt a „szegényfürdő”, ahol fillérekért engedte meg a kapitalista bérlő a fürdést a SZÉCSEI ZOLTÁN főiskolai halig. Társadalmi munka9 társadalmi megbecsülés Vasárnap reggel már kilenc órakor gyülekeztek a pécsi ál­talános iskolák tanulói, a KPVDSZ Petőfi Sándor Műve­lődési Ház nagytermében, ahol az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Fiókjának diák fejtörő versenyét hirdet­ték a takarékbetétgyűjtésben legjobb eredményt elért isko­lák tanulói között. A takarékoskodásban leg­jobb iskolák, a gyárvárosi, az Egyetem utcai, az Ágoston té­jutalmazták, viszont ha elma­radt a kérdésre a válasz, a csalódás moraja futott végig a sorokon. Az első forduló végén érté­kelték a csapatverseny ered­ményét. Első lett az Ágoston téri általános iskola csapata, amely díszes oklevelet kapott jutalmul. A második fordulóban a csa­patverseny során legjobb ered- « f Ady Endre költeményeinek ; . kötetét nyerte. Az Országos Takarékpénztár dalmi munk^afc», megyei fiókjánál a sikeren fel­buzdulva, elhatározták, hogy az iskolaév befejezése előtt megyei szinten rendeznek ha­sonló versenyt a megye legjob­ban takarékoskodó iskoláinak tanulói között. A Dunántúli Napló február esik, hogy szinte észre sem ve- 1-i számában olvastam a „Tár- szik azt a társadalmi munkást, sadalmi munka a lakásépítke- Igaz, hogy vannak esetek, zéséknél” című cikket Meg- amikor az emberek egyszerűen fogott, mert abban egypár he- nem hiszik el, hogy ilyen is lé- lyes igazságot láttam és talán tezik és az önzetlenségből is legfőképpen azért, mert ma- fakadhat és talán ez az oka gam is társadalmi munkás va- annak, hogy észrevétlenek. A gyök. cikk foglalkozik röviden azzal A cikkíró azt mondja „A vi- is, hogy „Felvetődött az anké- ta során az az egyöntetű véle- ton a társadalmi munkának a mény alakult ki, hogy becsüle- jutalmazása vagy valamilyen tét és tekintélyt kell szerezni emlékéremmel, jelvénnyel tör- a társadalmi munkának”. Igen, ténő elismerés^ is.” A magam a vélemény, ami kialakult, részéről erre csak nemmel vá- nagyon is helyes. laszolok. Nem pályáztam ed­Furcsa érzésem van, mikor dig sem semmiféle jutalma- • idézem, hogy „becsületet és te- zásra, a „plecsnik"-ből pedig ' kintélyt kell szerezni a társa- úgylátszik már kinőttünk. Ha­\ mert úgy tűnhetik fel, mintha annak eredményét magam részére kí­vánnám elérni. Nem. Erre a legkevésbé sem törekszem. De azt sem tagadhatjuk le, hogy emberek vagyunk, mert azért mégiscsak egy kissé rosszul nem inkább a megbecsülés ér­zése az, ami néha egy kicsit talán jól esne. Esetem egy kissé furcsa, mert titkolnom kell, hogy tár­sadalmi munkát végzefk és az előbb említett cikk olvasásáig eszembe sem jutott, hogy erről ményt elért tizenöt tanuló vett V részt. Az itt szerzett pontok ri, a Vasas II-i és a pécsbá- , , . , . T nyatelepi általános iskola, va- ? yereen-vbenJ,® lammt a Kereskedelmi Tanuló «ámítottak Ezután mái csak Iskola versenycsapatainak tag- ny°lc tanu16 Juthatott tovább, NAGYANYÓ gondolkodjak. Most kezdtem számolni, mert a cikk 50 és 100 ledolgozott munkaóráról ir. Eddig egész természetesnek vettem, hogy társadalmi mun­kát végzek, csak úgy egysze­rűen és nem is gondoltam rá, hogy kiszámoljam az időt és a ledolgozott értéket. Magam sem hittem volna: 4260 ledol­gozott munkaóra van mögöt­tem, ami alacsonyan számítva (közigazgatási státusban) kb. 29 000 forint értéket képvisel. A lakásépítkezéseknél vég­zendő társadalmi munka szer­vezéséhez pedig az volna a hozzászólásom, hogy ha már felvetődött az ankéten a jutal­mazás kérdése, akkor azt ne valamilyen emlékéremmel, jel­vénnyel jutalmazzák vagy is­merjék el, hanem mondják ki, hogy az a személy, aki a la­kásépítkezéseknél társadalmi munkát vállal és ott legalább 500 munkaórát ledolgozik (fél j és feleség, vagy 18 életévet be­töltött csalágtag összesen) ha \ egyébként is jogos igénye van ;am “kí^nte^ 450 tenutó várta a verseny megindulását, — A felnőttek cigarettáznak ilyen izgalmas percekben, ti Rozzant, foszló bő­döntő igen feszült légkörben ,-ű karosszékbea ül folyt le. Itt már csak egy-egy- (i nagyanyó. Az orrán kérdésre adott válnsz döntötte (i pápaszem, kizében el a végső helyezési sorrendet, (i ű, cérna, s talán éppen ezért, még az Ngm hawm olyan kérdés is iszonyú nehez- varrogat £s kotöget tója Után, Dobokay Márton az nek tűnt, mint például: melyik horgolgat. Mert összegyűlt gyerekeknek és a r l csak neki fon’ belépőjegyek sorsolása után ^lyik ^ r*8' *mii aML Sm­cúkorkaszopogatással űzheti­tek el az izgalmat — mondotta Tegzes József elvtárs megnyi ötven csomag cukorkát osztott szét. Ismertették a verseny szabá­lyait, és a figyelmeztető után, mely szerint „Súgni tilos!”, megindulhatott a verseny. — Hajrá Jóska! Hajrá, haj­rá, hajrá! így biztatták a mikrofon előtt álló, válaszadásra készü­lő társaikat a drukkoló hallga­tók.; A jó válaszokat tapssal va. A nyolc versenyző közül öten adósak is maradtak a vá­lasszal. Végeredményben az Ágoston téri iskola versenyzői vitték el az egyén’ versenyben is a pálmát. F.lső Gálos István lett, aki egy Pajtás fényképe­zőgépet kapott jutalmul Máso­lói másnak. Heten- l-jént egyszer kis té­rítőt ajándékoz a lá­nyának. unokáinak. Azok hálásan meg­köszönik és azonnal ,n szoba legfeltűnőbb ,, helyére rakja';. fö­dik, Fortvingler László ak1 ár ■ Arany Janos díszes kiadasu»^ oU ez ü költeményeit kapta jutalmul, szekrény mélyére harmadik Trinn Taraás, aki 4 kerül. Hiszen annyi van már belőle. Mondják is nagy­anyának, hogy hagy­ja már, ne fárassza magát, igazán olyan •szépeket lehet vásá­rolni is. De nagy- anyó váltig állítja, hogy azok, az üzlet­ben nem olyan szé­pek. Az az igazi, amit az asszony csi­nál, az anya, a fele­ség. Mert abban benne van a szeretet is. Es hogy nincs is szebb dolog a kézi­munkánál. Meg az­tán, nem tehet róla, nem tud ő már mun­ka nélkül élni. Ha ■már úgy rendelte­tett, hogy még élnie kell Hogy öt minden ellenszolgáltatás nél­kül ruházzák, etes­sék? Nem lehet azt. És nagyanyó min­dig ott ül az ablak mellett. Hétköznapo­kon, ünnepeken, dél­előtt és délután. Né­ha panaszkodik, hogy erősebb szemüveg kellene megint és hogy milyen köny- nyen szakadnak ezek a mai cérnák. Csak este hagyja abba a munkát. Akkor kö­rülülik az unokák. Mesélni kell. Más­nap folytatja ott, ahol abbahagyta. — J'negfelelő lakásra, úgy a la- J kásdk kiutalásánál elsőbbségi l foggal bír. így lesz értelme a • I ársadalmi munkának, aki azt Nyelve hegyét is ki-' (vállalja, tudja, hogy miért dol- dugja vagy igyeke- qoAz az érzésem, hogy so- zeteben. Valahogyan , ifan jelentkeznének és az ál- úgy, mint hatvan ev-'.am is jól járna. vei ezelőtt, amikor . persze, ez ellen a javaslat először volt tű és , elien ^ mlnt bármi más ja- cérna a kezeben. , ellen lehet észrevé‘ ­Nagy rttó# íwL tenni, például, hogy nem ig-z fel a. fejét. Kitekint ^ ágos, mert nem tudhat mr az ablakon. Lassan, ldentí dolgozni és akkor a - faradtan lehunyja a(i-ohase jussanak laki’' szemét. Gyenge, lan- (^nem helytálló az észreve t- gyos napsugarak si- (i mert nemcsak új építésű ’a mogatják aszott bő- f i vannak) vagy a fenn réf. Élvezi Mintha (, ,>gszabáiv nem engedi tt el is mosolyodnék (ihogy ,,yen kivételt te- Gyakran mondin. 11 Mattam már sokkal m r hogy már csak a ha-1 * levételt.' tönTénve'’enese iáit várja. De adi:.r i1 ment a dolog), de ha a ká: is, míg eljön érte; i1 ,s csomót keresünk, akkor tér- olyan jó élni! 11 mészetesen nem fogunk előbb CSERHALMI IMRE. f remenni. M. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom