Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

▼ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SDNANIDLI 1UAPLO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI ÉVFOLYAM 34. SZÁM ARA: 50 FILLER KEDD, 1959. FEBRUAR 10. Ötezren a nagy sváb-bálon • Holdrakéta és tehénfogat • A kispesti vörös gárda KARNEVÁL fl pécsi bányádban is hasznosnak bizonyult i Jáms a mikrokésleItetésű robbantás !"»'•ai!oza!a a Pra,ll3lia^ A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának szakemberei a feltárási mun­kák meggyorsítása céljából 1956-ban új robbantási eljárás kidolgozásához kezdtek. 1956— 57-ben a MKG gyutacsokkal folytatott robbantási kísérle­tek során megállapították, hogy a pécsi bányák kőzetvi­szonyai között a 10 millsze- kundum körüli késleltetés je­lentősen növeli a robbantások hatásfokát, eredményességét. Kérésükre a Nagytétényi Bá- nyagyutacsgyár sújtólégbdztos kivitelben készítet*- 's egy öt tagból álló gyutacssorozatot. A gyutacsokkal végzett to­vábbi kísérletek ugyancsak kedvezne ; voltak és így a pécsi trösztnél a múlt eszten­dőben már rátérhettek az üze­mi szántén történő kísérletek­re. * Az üzemi szántén végzett kísérletek — miután a Nagy­tétényi Bányagyutacsgyár ja­nuár 10-dg leszállított 30 ezer darab 2, 7, 12, 17 és 22 mill- szekundumos késleltetésű MKG gutacsot és az Országos Bányaműszaki Felügyelőség is engedélyezte a gyutacsok használatát — a múlt év ele­jén meg is kezdődtek. Az üzemszerű kísérleti robbantá­sokra először — január 15-én — István-aknán, majd — feb­ruár 5-én — a másik két kerü­letben került sár. Közben, feb­ruár 5-ig a gyutacsok haszná­latára vonatkozó anyagból ki­oktatták és levizsgázta.iák a lőmestereket, az üzemek fő­mérnökeit, a biztonsági mér­nököket és az üzemek beru­házása csoportvezetőit. István-aknán 18, Széchenyi- aknán 4 munkahelyen végez­tek rendszeres robbantásokat. Vasason gyutacsszállításd ne­hézségek miatt csak a táró- és az első szinten használtak egyes esetekben MKG gyuta­csokat. A kísérletek során minden jelenségről részletes feljegyzést készítettek és e megfigyeléseket a gazdasági mutatók kihasználásánál is figyelembe vették. A feljegyzésekből kitűnik, hogy 1958 július 15-dg mind a 30 ezer darab gyutacs felhasz­nálásra került és hogy gyu­tacsok hiányában a kísérletek júliustól novemberig szünetel­tek. Az 1956-as év tapasztalatai, a kísérleti robbantások ered­ményei— melyek során ösz- saeaen 39 500 darab gyutacsot használtak fel — röviden így foglalhatók össze: A robbantási eljárás sűjtó- légbiztosnák bizonyult, tehát lehetővé teszi a korszerű, kés­leltetett robbantások általá­nos, minden különösebb meg­kötöttség nélküli használatát A mikrokésleltetéa következ­tében a robbanás teljesítmé­nye 40—50 százalékkal növek­szik, a fajlagos robbanóanyag fogyasztás pedig csökken; A fogásmélységet körülbelül 50: százalékkal növelni lehet. A mikrokésleltetésű rob­bantás bevezetése tehát a pé­csi tröszt minden bányaüzeme számára sok előnyt biztosít. Mint a TASZSZ sajtószem­léje jelenti, a Pravda hétfői számában Kádár János elvtárej nyilatkozatát közli az SZKP; XXI. kongresszusának jelentő- ! ségéről. Hl .................................................................. z évben már négy új mezőgazda• sági termelőszövetkezet alakult a szigetvári járásban A szigetvári járás negyedik idei termelőszövetkezete ala­kult meg hétfőn Rózsafán, ahol 13 család 26 taggal 173 holdon lépett a szövetkezeti gazdálko­dás útjára. Az új termelőszö­vetkezet a „Kossuth” hevet vette feL Ugyancsak a sziget­vári járásban, Somogyviszlón szombaton este 18 család 42 taggal 246 hold földdel alakí­tott új termelőszövetkezetei. Ezzel a szigetvári járásban eb­ben az évben már négy új termelőszövetkezet alakult, a korábbi napokban Boldogasz- szonyíán és Somogyhatvanban megalakult szövetkezetekkel együtt. Az új termelőszövetke­zetek tagsága Rózsafán és So- mogyviszlóban elhatározta, hogy tovább folytatja a meg­győző és felvilágosító munkát azért, hogy községük mielőbb termelőszövetkezeti község­gé fejlődjék. 1961-re befejeződik a komlói szénbányászát fejlesztése . komlói szénbányászat fel- esztése — amely 1949-ben dődött — 13 évi megfeszí- munka után 1961-ben be- :ződik. Ezideig új, nagy- lesítményű bányaüzemként iszült a Béta- és a III-as iá. A zobáki akna területén övö évben kezdik meg a ntermelést. Ez az akna ezer ;eres mélységével az ország nagyobb teljesítményű ak- a lesz. Jelenleg a második, lenem ötven méter magas latorony szerelésén (jolgoz- A zobáki komplexum ed- i építésére 115 millió forin- költöttek, az idén erre a ■a további 35 millió fo­ot fordítanak. i felfejlesztés kezdetén már glévő Kossuth-bánya fő­építésére régi árakon sza­va 264 millió forintot ira- jztak elő. Ebből eddig egy aknát — a Kossuth II-őt — yezték üzembe, a régi aknat lig bővítették, továbbme- lették, újrafalazták. Az 192b. szüneteltetett Anna-aknát 2-ben újranyitották, tovább lyí tették, bővítették es je­lég új légaknát építenek Uette. Az Anna-akna komp­lex beruházásaira 61 millió fo­rintot irányoztak elő. Kossuth- bánya és Anna-akna fejlesz­tését 1960-ra fejezik be. A fejlesztési programba tar­tozó .nagy tétel” még az al- tárórendszer kiépítése. Vala- mennyi aknát — kivéve Bétát — kőbevájt alagútrendszerrel közös szállítási rendszerbe kapcsolták be, amelyen keresz­tül valamennyi bányatermék a szénosztályozó elé fut be. Az altáró térfogata egy középsze­rű bánya térfogatával ér fel. Jelenleg már az utolsó simí­tásokat, a szállítási forgalom- irányítás automatizálását vég­zik benne. Befejeződik 1961-ig a hatalmas szénosztályozó au­tomatizálása és a fatér gépesí­tése is. A komlói szénbányá­szat ipari jellegű fejlesztésére a kezdettől ezideig 1.3 millárc forintot áldozott népgazdasá­gunk, amit az idén további 140.8 millió forinttal tetéz­A Komlói Szénbányászati Tröszt a továbbiakban — 1975- ig — a Komlótól 30 km-re lévő Máza—szászvári területen épít ki újabb, naponta 6 000 tonna szén termelésére alkalmas bá­nyámat! centrumot. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Kádár János elvtársnak, az VISZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével Moszkvában résztvett a Szov- letunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán, hétfőn délben visszaérkezett Buda- [»estre. A küldöttség tagjai vol­tak: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, i Minisztertanács első elnök­helyettese és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A küldöttséget hazaérkezése­kor Biszku Béla, Kállai Gyu­la. Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizott­ság külügyi osztályának veze­tő,je, valamint az MSZMP Központi bizottságának több tagja fogadta. Jelen voltak a fogadásnál V. Y. Asztaíjev ideiglenes ügyvivő vezetésével a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tagjai. . A KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelödé- ' desi Házban szombaton este rendezett jelmezbálon ötletes jel­mezekben vonultak fel a fiatalok. A bírálóbizottság az első dí­jat és a vele járó 300 forintot a „Béke"-jelmez viselőjének ítélte. A sok más érdekes jelmez közül bemutatjuk az eleven hirdetőoszlopot. Csak az a kérdés, hogyan táncolt a bálon ez a „szép maszk?" Pályázat az év legszebb könnyű­ipari termékének készítésére Az iparművészeti Tanács és a Könnyűipari Minisztérium a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának előkészítésében szerzett tapasztalatok haszno­sításával ezután évenként pá­lyázatot hirdet olyan új hasz­nálati tárgyak, vagy meglévő cikkek új változatainak terve­zésére és készítésére, amelyek a művészi és technikai köve­telményeknek tökéletesen meg­felelnek, ugyanakkor gazdasá­gosan, nagy sorozatokiban gyárthatók. A versenyt ezúttal a könnyűipar 1959. évi leg­szebb termékének készítéséért hirdetik. A minisztérium veze­tősége az élüzem cím és a Mi­nisztertanács és a SZOT ván­dorzászlójának odaítélésénél figyelembe veszi majd, hogy a vállalatok milyen ered­ménnyel vettek részt ezen a pályázaton. A könnyűipar 1959. évi legszebb terméke címmel és oklevéllel árusítják majd üzleteink. A pályázat két részre, a lakiberendezési tárgyakra és ruházkodási cik­kekre őszük. A díjakat cikken­ként ítélik oda és a pályázatra összesen 120 000 forint jutalmat tűztek ki. Jól sikerült a gyakorló iskolások jelmezbálja Sok fejtörés, fáradozás előz­te meg a Pedagódiai Főiskola Gyakorló Általános Iskolájá­nak. szombati és vasárnapi jel­mezes gyermekbálját. A ta­nártestület, a szülői munkakö­zösség és a nőtanács tagjai öt­leteket gyűjtöttek, varrtak, sü­töttek, fáradoztak, derekasan megküzdöttek ezért a sikerért, amely végül munkájukat ko­ronázta. A jelmezek még egy eszten­dőben sem voltak olyan ötle­tesek és szépek, mint most, amikor a görög mitológia alak­jaitól a jelenkor békeharoá- nak képviselőiig, úgyszólván mindent felöleltek. A szebb­a piros, sárga, zöld lámpacs- kákkal sétálgató villanyrendőr, vagy a Dunántúli Napló-nak öltözött kislány jobb-e, mint a pöttöm nagymama szem­üveggel az orrán, fekete se­lyemruhában, avagy a -három Szputnyik. Volt egy teljes futballcsapat bíróval és orvos­sal, volt Karnevál-herceg kísé­rettel, Ludas Matyi, Mézeska­lács, Dominó, Kotta, sőt még gólya is (egy másodikos kis­fiú) pőlyásbab&vál, aminek egy elsős kislányt öltöztettek fel. A zsűri tagjai is nehezen döntöttek. Végül abban álla­podtak meg, hogy hat első di­jat osztanak ftí a negyvenegy nél-szebb ötletes, egyszerű között. Legvégül pedig a zsűri eszközökkel készített jelmezek egyik tagja elszaladt és húsz színes forgatagai gyönyörköd- szelet csokoládéval tért vissza, ve nézték a szülők, de a bí- hogy vigasztalódjanak azok is rálobizottság tagjai is, akik- aJdk nem jutottak az első nek ugyancsak nehéz feladat negyvenegy helyre, jutott azzal, hogy a három a bálban még zene is volt. legötletesebb jelmezt meg kel- amelyet a Széchenyi Gimná lett jelölniük. Mert ki tudta volna könnyen eldönteni, hogy A NAGYÁGYÚK Azt mondják, minden öntő­dében van egy tér­ség, ahol a „nagy­ágyúk“ dolgoznak. Nagyágyúk alatt pe­dig az öntöde leg­jobb mestereit értik. A Sopianában így igazítanak útba: a leghátsó placcon ta­lálhatja meg a nagy­ágyúkat. Itt hátul a két em­bermagasságnyira feltomyozott öntvény formák és embemyi öntvénymagok kö­zött dolgozik Pintér Károly bácsi, a gyár legidősebb öntője és Takács László, a tár­sa, aki viszont a leg­fiatalabb korosztály­hoz tartozik, ök hát a nagyágyúk. Hogy miért nagy­ágyúk? Éppenséggel nem azért, mert ők dol­goznak a legnagyobb öntvényeken. Ámbár magáért ezért is meg érdemelnék a címet. De hát ezt a címet nem kilóra mérik, hanem minőségre. A minőség pedig 6ná- luk a legjobb már hónapok — ha nem évek — óta. Mikor volt utoljá­ra selejtjük? Takács László szá­molgatni kezd, az­tán a végén kisütik Pintér Károly bácsi­val együtt, hogy va­lamikor 1957. köze­pén csináltak utoljá­ra selejtet. Azóta nem. A múlt évet végigdolgozták egyet len selejtes darab nélkül. Hogyan? fiát egyszerű do- log ez, — mond­ja Pintér elvtárs. — Ha az ember lelkiis­meretesen végzi a munkáját, nem sza­bad selejtnek lenni. Persze gondolkodni is kell Mielőtt az ember nekivág egy új munkának, min­dig meg kell fontol­ni, hogyan csinálja? Itt van például ez a pacaltisztítógép áll­vány. — Mutatja a felállított formát. — Ezt a Gábor Áron vasöntödében ötven százalékos selejttel öntötték. Mi pedig már vagy százhúszat leöntöttünk belőle, egyetlen selejt nél­kül. Hát pedig mi se csináltunk varázsla­tot, hanem csak ala­posan megnéztük, honnét jöhetett az a sok selejt a Gábor Áron öntödéjében. Rájöttünk, hogy ezt a gépállványt nem fekve kell önteni, mint ahogyan a Gá­bor Áronban csinál­ták, hanem állva, így is csináljuk w selejt nélkül. Kaptunk is ezért az újításunkért ezer forintot. Szóval ér­demes volt gondol- liodni egy kicsit. Mi is jól jártunk, meg a gyár is. a Érdemes jól dol­gozni, — szegezi le Pintér elvtárs. — Nem bánja meg az ember zsebje. Mert jól jön minden hó­napban a selejtpré- mium. Aztán néha sürgős munka akad, célprémiumos, hát ha az ember megszokta, hogy selejt nélkül dolgozzon, akkor a célprémiumot is meg lehet fogni. És tanulni kell mindig. Én már há­rom év múlva nyug­díjba megyek, de még mindig kell ta­nulnom, Ha valami­lyen új munkához kezdenek a többi csoportok is, mindig megnézem, hogy is csinálják, milyen is az az új forma. Va­lamit mindig lehet tanulni Ezért szere­tem azt is, ha mi kapunk új munkát. Ezt a pacaltisztitó állványt már ismer­jük. Ez már nem iz­galmas dolog. De jövő héten kezdünk egy üj gyártmányt. Az alacsonytörzsű darálónak az önté­sét. Az olyan, hogy, amikor a legelső da­rabot leöntöttük — selejt nélkül — bi­zony gondolkodtunk, hogy hogyan állítsuk össze a formát, ho­gyan helyezzük el zium, illetve a határőrség ze­nekara szolgáltatott. : A büfé is megvolt, akárcsak a nagyoknál. A belevalót a szülők adták, a gyerekei: hordták, a tanárnők és a szü­lői munkaközösség tagjai, sii tötték, főzték. Pécs az első igazgatóságéi «tanéin» A MÁV hat igazgatósága versenyez egymással a vasúti szállítások jobb és gazdaságo­sabb lebonyolításáért A múlt benne a magot. Felr-lév utolsó negyedének munká- adta a leckét alapo- Jját most értékelték, s ennek során az első helyet a pécsi vasútigazgatóság szerezte meg, elnyerte a közlekedés- ás pos- taügyi miniszter és a szakszer­vezet vörŐ6 vándorzászlaját. A pécsi vasutasok a múlt év utolsó negyedében 3 200 000 forintot takarítottak meg. san ez az új munka, de hát éppen ez szép benne. En pedig a Károly bácsitól tanulok — mondja Takács László. — A szakmát is Károly bácsitól ta­nultam, de igaza van Károly bácsinak, itt mindig kell tanulni, amíg csak nyugdíjba nem megy az em- : bér; s, így van ez. A \ nagy dolgok i mögött mindig egy­szerű igazságok re/- j tőznek. Nagy dolog I Gyűlésen In Igalták meg ►épyise ölti a lelsűszenímárteniali Vasárnap este mintegy öt- ► száz ember gyűlt össze a __ [felsőszentmártoni kultúrh az­az, hogy Pintér Ká- fban, ahol Ognyeoovics r#*n roly és Takács Lász- | elvtárs, országgyűlési képwse- I lő, a Magyarországi Délszlávok [Demokratikus Szövetsége fő- [ titkára mondott beszámolót, < majd Földvári János elvtárs, !a megyei tanács elhökhelyet- [tese, megyei tanácstag számolt sen, még egyszerűt- ♦ be eddigi munkájáról válasz­ben: nagyon szeretik »tóinak. A beszámolók után a a szakmájukat. Az tdeszki (Csongrád megye) kul- az összes „szakmai itúrcsoport színvonalas műsor» titkuk” a „nagy- ; számokkal szórakoztatta a fel- ágyúknak“. isőszentmártoniakat. ló már másfél éve • selejtmentesen dol­goznak. Végtére mégis egyszerű a do- j log: pontosan dolgoz­nak, lelkiismerete- : Visszaérkezeti az MSZMP küldöttsége az SZKP XXI. kongresszusáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom