Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ©HMANTUM NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kortársainkra vár, hogy valóra váltsák az emberiség álmát: fel kell építenünk a kommunista társadalmat! XVI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1959. FEBRUAR 6. Befejeződött a kommunizmus építésének kongresszusa Moszkva (TASZSZ). A kongresszus küldöttei és a vendégek lelkes tapssal fogadták a csütörtök délelőtti ülésen Nyikita Hruscsov zárszavát. Ezután a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Hruscsov beszámolója alapján előterjesztett határozati javaslatot és a Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztési tervének ellenőrző számait. Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a XXI. kongresszus elnöksége nevében javasolta, hozzanak határozatot, hogy az SZKP soron lévő kongresszusát 1960 helyett 1961-ben hívják össze. A kongresszus küldöttei egyhangúlag elfogadták ezt a határozatot. — A napirend kimerült, a határozatokat elfogadtuk — mondotta Hruscsov — engedjék meg, hogy az SZKP rendkívüli, XXI. kongresszusát — amelyet a nép a kommunizmus építése kongresszusának nevezett el — bezárjam. A teremben felharsant az éljenzés. Valamennyien felálltak, a kongresszus küldöttei elénekelték az Internacionálét. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa egyhangú határozatot hozott Nyikita Hruscsovnak „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól" tartott beszámolója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának téziseit és a kongresszusi vita, valamint a téziseknek a kongresszust megelőző megtárgyalása alapján eszközölt módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadta a hétéves terv ellenőrző számait. Az SZKP kongresszusa teljes egészében jóváhagyta a párt Központi Bizottságának tevékenységét, valamint nagy- jelentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta eltelt időszak a kommunista párt és a szovjet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volt a XX. kongresszus mind a Szovjetunióban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. A XXI. kongresszus határozatában jóváhagyta a Központi Bizottság 1957. júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen támogatott határozatait. E határozatokban a Központi Bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulga- nyin és Sepilov pártellenes csoportját. A Központi Bizottság — hangsúlyozza a határozat — helyesen járt el, midőn a frakciósok és szakadárok megvetett csoportját határozottan elítélte és félreállttól ta. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megállapítja, hogv a Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat, olyan színvonalat értek ei a termelő erők, a szocialista termelési viszonyok és a kulturális fejlődés, hogy az lehetővé teszi a kommunista társadalom építésének széles fronton való kibontakoztatását az elkövetkező hétéves időszakban. Az SZKP XXL kongresszusának határozata megszabja a párt fő feladatait az elkövetkező hét évre a gazdaság, a politika és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcsolatok területén. Az SZKP fő gazdasági feladatai: az ország termelőerőinek sokoldalú fejlesztése, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ág termelésének olyan arányú növelése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmének biztosítását a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben, továbbá az ország gazdasági potenciáljának erősítése, a műszaki haladás a népgazdaság minden ágában, a társadalmi termelésben végzett munka termelékenységének szakadatlan fokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összefor- rottságának fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibontakoztatása a kommunista társadalom építésében, a társadalmi szervezetek szélesebbkőrű rész vétele az állami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepének fokozása a munkások és parasztok szövetségének, a Szovjetunió népei barátságának erősítése minden vonalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelö’te meg: a párt ideológiai nevelőmunkájának fokozása, a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet hazafiság és az internacionalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus csökevényeinek kiirtása az emberek tudatából, hare a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: olyan következetes külpolitika, amely a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására irányul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján, a hidegháború megszűntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése; a szocialista világ- rendszernek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősítése. • .A hétéves időszak alapproblémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyében. A határozat hangsúlyozza, hogy gyors ütemet és megfelelő arányokat keli biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tart(Folytatás a 3. oldalon) fi kongresszus megmutatta a marxizmus- leninizmus eszméinek páratlan alkotó erejét Hruscsov elvtárs záróbeszédé az SZKP XXI• kongresszusán Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titikára kongresszusi zárószavában a csütörtök délelőtti ülésen rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a párt tökéletes összeforrottságát és egységét, a pártszervezetek és az összes kommunisták nagyfokú aktivitását. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának — mondotta Hruscsov elvtárs — teljes joggal adták a „kommunizmus építőinek kongresszusa” nevet, mert ez a kongresszus jelzi, hogy hazánk fejlődésének új történelmi szakaszába — a kom munista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lép. A kongresszus megmutatta a marxizmus—leninizmus eszméinek páratlan alkotó erejét, eleven, elszakíthatatlan kapcsolatát a kommunizmus ragyogó épületén dolgozó néptömegek gyakorlatával. Hruscsov bejelentette, hogy a párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa figyelembe veszi azokat az óhajokat, és javaslatokat, amelyeket a kongresszusi felszólalások tartalmaztak. Az állami tervbizottságot, a köztársasági és más helyi szerveket meg kell bízni annak a tömérdek gyakorlati javaslatnak a figyelmes tanulmányozásával, amelyek a dolgozóktól érkeztek az ellenőrző számok megvitatása során. E szerveknek intézkedniük kell, hogy a javaslatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára szívből jövő köszönetét mondott a test- vérpártoknak az üdvözlésekért. Pártunk és a szovjet nép — mondotta Hruscsov — nemzetközi kötelességének tartja, hogy állandóan erősítse a világ dolgozóihoz és demokratikus erőihez fűződő barátsága és a. proletárszolidaritás szálait, erősítse a hatalmas szocialista tábort, fáradhatatlanul harcoljon a népek békéjéért. Hruscsov hangsúlyozta: a kongresszus munkájában a pártnak, az egész szovjet népnek az az eltökélt szándéka fejeződött ki, hogy valóra váltja a kommunista építés tervét. Kifejeződött az az óhaja, hogy mindent megtesz a béke fenntartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért. Ez kongresszusunk legfon t< >- sabb jellemző vonása — hangsúlyozta Hruscsov. — Még a hidegháború híveinek is meg kellene látniok, ha tárgyilagosan értékelnék az eseményeket, hogy az a terv, amelyet kongresszusunk elfogad, békés együttélésre, a világbéke megszilárdítására irányul. Ezután a mai nemzetközi helyzet néhány kérdését érintve, Hruscsov a következőke t mondotta: A testvérpár!©!* képviselőinek felszólalásai nagyszerűen moffin utat iák a nemzetközi kommunista mozgalom egység-ét A gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka Pionírok advtaUk a kongresszust. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a 72 külföldi kommunista és munkáspárt kongresszusi küldöttségeinek felszólalása és a testvérpároknak a kongresszushoz intézett üdvözlő üzenetei megindító módon tolmácsolták azt a nag\ bizalmat és őszinte rókonszen- vet, amelyet a szocialista országok dolgozói és á hatalmas dolgozó tömegek, a béke, a demokrácia 6a a haladás hívei világszerte táplálnak az SZKP és a Szovjetunió iránt. A testvérpártok üdvözletei, képviselőik találkozói kongresszusunk küldötteivel, Moszkva dolgozóival, nagyszerűen megmutatták a nemzetközi kommunista moz galomnak a marxizmus— leninizmuson alapuló egységét, erejét és összeforrottságát. — Világszerte nagy változások történtek. Egyes országok a szocialista világrendszerhez, mások az imperialista világ- rendszerhez tartoznak. Vannak azonban olyan országok is, amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országaihoz sem. Ezek az országok felszabadító harcban kivívták nemzeti függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy lerázva a gyarmati igát, más alapon kezdjék meg társadalmuk építését. Ezeknek az országoknak sok képviselője hangoztatja, hogy ők szocializmust alkarnak építeni. Igaz, hogy nehezen ejtik ki a „kommunizmus” szót, - nem mindig világos, mit le- lent az ő elképzelésükben a szocializmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyisegek jóindulatúak a szocialista országok iránt. Nem ellenfeleket látnak bennük, nem úgy tekintik a szocialista országokat, mint amelyek szemben állnak az ő törekvésükkel, tudniillik, hogy imperialisták és gyarmati elnyomás né’kii. építsék fel új életüket Ezért f. szocialista országok jó. baráti viszonyt teremtettek az ilyen (Folr'r.tás a 2. oldalon)
