Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-04 / 29. szám
195». FEBRUAR 4. NAPLÓ 5 IREK Most van rendezés alatt Nikelszky Géza: A Zsolnay Kerámiáról szóld könyv kézirata, valamint Horváth Mihálynak Pécs zenetörténetéről szóló könyve. * 15 ezer kiránduló járt Pécsett az elmúlt évben és 38 ezer ember tekintette meg a megye történelmi nevezetességeit és természeti szépségeit az 1957-es 17 ezer látogatóval szemben. * A Baranya megyei kórusok találkozóját április 5-én Komlón rendezi meg a Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya. Három szobából álló klubházat rendeztek be negyven ezer forintos költséggel a közelmúltban Szentlörincen. 1958-ban a pécsi Műemléki Felügyelőség több mint 11 millió forintot fordított a műemlékvédelemre, helyre- állításra. 1959-ben a Műemléki Felügyelőség ugyanennyit fordít hasonló célokra. Ebből az összegből folytatják a siklósi vár rekonstruálását is. Munkásmozgalmi élmény- beszámolók gyűjtésére hirdetett pályázatot a Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya középiskolás fiatalok részére. A beérkezett és díjazott pályázatok Hősökről szólunk” címmel, könyvalakban jelennek meg. Két év alatt 836189 köbméter bányagázt csapoltak le a pécsi bányaüzemekben Ilyen vagyok... Most februárban lesz két esztendeje, hogy Vasason üzembehelyezték az ország első gázlecsapoló berendezését. A gázlecsapoló berendezés létesítését elsősorban biztonsági okok követelték meg, de az elmúlt két év során elért eredmények arról is meggyőzték a szakembereket, hogy a gázlecsapol ásnak gazdasági előnyei is vannak. Az 1957. évben a vasasi bányaüzemben végzett gázlecsa- polásd kísérletek során 494 219 normál köbméter bányagázt csapoltak le. Ebből a leszívott tiszta metánmennyiség 378 686 normál köbméter volt. A kísérletek sok kérdésre adtak választ. A lecsapolás következtében a 3. sz. telep például 90x70 méteres területen gáz- talanodott s e területről 1957 február 21-től 1958. február 28-ig kereken 400 000 normál köbméter tiszta metánt szívtak le. A 3. sz. telep — 2,9 méter vastag — 18 800 köbméter, azaz 24 400 tonna szenet tartalmaz, vagyis a leszívott gázmennyiségből minden tonna szénre 16,4 köbméter metán jut. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ebből a telepből jelentős mennyiséget tett ki a spontán kiáramló gáz is, ás a fúrólyukak időbeni elkészítésével a lecsapolás is hatásosabb lehetett volna, kiderül, hogy az átlagos fajlagos vázmennyiségnek közel a fe- ’ét le lehet csapolni. Sőt, amikor a gázlecsapolás a legeredményesebb volt, vagyis a legtöbb volt a leszívott gázmeny- nyiség, akkor az összes kiáramló metánmennyiségnek a 68,6 százalékát vezetéken keresztül juttatták a külszínre és csak 31,4 százalékot tett ki a szellőztető levegővel kiáramló metán. Megfigyelték azt is, hogy a gázlecsapolás közvetlenül kihat a szellőztető levegővel eltávozó metán mennyiségének növekedésére, illetve csökkenésére. Ahogy a lecsapolt metán mennyisége nőtt, úgy csökkent a kihúzó levegő metánkoncentrációja és amikor a lecsapolt metán mennyisége csökkenni kezdett, a kihúzó levegő metánkoncentrációja ismét emelkedett. Az eredményes kísérletek lehetővé tették, hogy a gázlecsapoló berendezést az elmúlt esztendőben mór a vasasi bányaüzem üzemeltesse és üzemszerűen használja. Sajnos különböző akadályok miatt a bányaüzem a gázlecsapoló berendezést mindössze 4080 üzemórát üzemeltette és egy év alatt 341 970 normál köbméter bányagázt tudtak csak leszívni, örvendetes viszont, hogy az egy fúrólyukra eső gázmennyiség az 1957. évinek a kétszeresére emelkedett. Előrehaladást jelent ezen kívül a gázpalaekozónak a megépítése is, a töltőállomás az elmúlt évben ugyanis elkészült, az üzemeltetéséhez a bányahatóság az engedélyt megadta és így a metán palackozása bármikor megkezdődhet. Azzal, hogy a metánt magas nyomású palackokba préselik, lehetővé válik a metánnak különböző célokra, így lángvágásra, forrasztásra, vékony lemezek hegesztésére s esetleg autóhajtásra való felhasználása. Készülődés március 8-ra, a nemzetközi nőnapra Gazdag programmal készül a Magyar Nők Országos Tanácsának baranyai titkársága a nemzetközi nőnap megünneplésére. Pécsett találkozóit rendeznek a régi munkásmozgalmi _ asszonyok és a vörös katonák feleségei számára. Megtartják minden járásban a veterán asszonyok és KISZ-leányok találkozóját is. A megyében húsz helységben találkoznak' majd egymással a Pécsett állomásozó szovjet katonai alakulatok asszonyai és a baranyai nők. Élménybeszámolók egész sora hangzik majd el a megye községeiben, azoknak az asszonyoknak és leányoknak az előadásában, akik a közelmúltban a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban jártak. „Ismerjük meg barátnőinket“ címmel felolvasásokat tartanak a gazdaasszonykörök foglalkozásain. Sásdon, Szentlörincen, Siklóson és Szigetvárott kiállítás nyílik**a földművesszövetkezeti nőtanács rendezésében, magyar háztartási gépekből. A cél: minél többen ismerjék meg és vásárolják ezeket, a háztartási munkák lényeges megkönnyítése érdekében. Március nyoloadá- ka, a nemzetközi nőnap az idén az eddiginél is kedvesebb lesz azok számára, akikre az ünnep betegen köszönt. A nőtanácsok megkeresik a klinikákon és kórházakban, sőt lakásaikon is a beteg asszonyokat, s felkö- szöntik a szociális otthonok nőlakóit is. A nemzetközi nőnapot Baranya valamennyi községében megünneplik. Ünnepi nőgyűiéseket tartanak, s ahol arra mód van, — az ülésekkel egybekötve — családi esteket is rendeznek. Pécsett és Komlón központi ünnepség lesz budapesti előadókkal. Említettük, hogy az elmúlt évben 1957-hez viszonyítva csökkent Vasason a lecsapolt gáz mennyisége. Ennek következtében a metán értékesítését is estik decemberben kezdhették meg. December 7-e óta azonban a bányaüzem Comwall típusú, december 21. óta pedig az új fürdő Marabu típusú kazánjaiban már gázzal fűtenek. Azóta — január 11-én — sor került az új fürdő második Marabu kazánjának a bekötésére is. Ezen kívül remény van arra, hogy a három kazán összekötésével a bányaüzem fürdővízszükségletét a gáztüzelésű kazánok biztosítani tudják és így a régi kazánok üzemeltetését meg lehet szüntetni. Az elmúlt esztendőben Vasas után Pécsbányán is megkezdték a gázlecsapoló berendezés elkészítését. A gázlecsapoló épülete decemberben készült el. A gépek felszereléséhez a múlt hónapban kezdtek hozzá. A pécsbánya- telepi gázlecsapoló berendezést a bányaüzem légaknája mellé, György-aknára telepítették. A bányából a gázvezetéket éppen ezért György-aknán keresztül vezetik a külszínre. Ebben az esztendőben • az aknába és az aknától a 5 gázlecsapoló helyekig össze- J sen 1222 fm 200 mm, 679 fm \ 150 mm és 30 fm 100 mm át- ♦ mérőjű vezetéket építenek be. J György-aknáról a kiszívott ; bányagázt külszíni táwezeté- s ken kérésziül szállítják át Széchenyi-aknára és az ottani kazánház kazánjainak fűtésére használják fel. A szabolcsi bányakerületben a gázlecsapol ási mumikák ebben az esztendőben még főleg a György-aknához közel eső területeken folynak. A Pécsi Ssénbányá- \szati Tröszt tehát ebben: : az esztendőben is jelentős ősz- j [szeget fordít a gázlecsapolás: [ mindhárom kerületben törté- : [ nő kiterjesztésére, hogy ilyen j ; módon is fokozza a bánya- : > munka biztonságát. Társasutazás renülő- gépen Prágába Az IBUSZ április 6-tól július 26-ig és szeptember 2-től ■október 11-ig négynaponként [repülőgépet indít Prágába. A [négynapos úton a résztvevők [megtekintik Pilsent, Mariens Ke [Laznet és Karlovy-Varyt is. [Az utazás díja 1277 forint. Jelentkezni február 15-től lehet [az IBUSZ-irodákban. Milyen? Hát olyan... hogy is mondjam — semmilyen. Nal Jó, rendben van. Akkor úgy mondom, hogy majdnem semmilyen. Ismeritek-e azt ß kedves, Boyer asszonytól oly sokszor hallott sanzont, hogy „Ilyen vagyok, ilyen...”? Igen? Ugye az igazi sanzon? Ha most e párizsi dalocskának címével fémjeleznek egy sanzonestet — miként azt az Országos Rendezőiroda tette — akkor már sokat várunk. Többet, maradandóbbat is, valami felejthetetlent. Már csak azért is, mert sanzonirodalmunk nagyon szegényes, így hát nem csoda, ha igényeljük, akarjuk, szeretjük. Mit kaptunk mégis? Nem sokat. Pedig a nevek ígéretesek voltak: Zsolnán Hédi, Bara Margit, Horváth Tivadar, Breitner János ... stb. De Zsolnay Hédi — a jó pesti esztrád-szokás szerint — persze el sem jött. Lehet, hogy valóban komoly oka volt a távolmaradásra, de hát az ég szerelmére, volt-e már Pécsett olyan hétfő esti műsor, amelyen kivétel nélkül megláttuk valamennyi beharangozott előadóművészt? Ki emlékszik ilyesmire? A „vidéki” közönség lebecsülése aztán folytatódott az előadáson. A keretjátékban szereplő Kamarás Gyula jó színész. Csak most éppen rosszul játszott. Póz, műkedvelői harsogás, imitáció, indokolatlan cselekvések, amelyeket valahogy még eltűrnénk a cirkusz porondján, de nem színpadon. Partnere, Faragó Vera egyszerűen nem találta meg a helyét a keretjátékban. Hogy aztán ez az élettelensége csupán csak abból a nagyon téves felfogásból adódott-e, hogy • az esztrád-müsor mindent, vidéken pedig a legtöbbet elbír. nem tudni? Es Bara Margit? Láttuk filmen, láttuk színpadon, hallottuk a rádióban, s felismertünk benne egy ígéretes jövő előtt álló tehetséges, fiatal művészt. De a „műv ész”-i ranggal (mert rang és nem cím) nem do- bálódzunk, ezt meg kell védenie annak, aki birtokában van. Vagyis: művészi rangjához méltót nyújt! Bara Margit nem nyújtott. Félreértés ne essék: énekel- jen. Tessék, lépjen csak fel az esztrád színpadára. De tőle ott is művészetet vár a közönség. Hiszen meg volt rá minden adottsága: a sanzon — a slágerrel ellentétben — színészi játékot is követel, átélést, alakítást a megfelelő hang mellett. Már pedig Bara Margit elsősorban színész, tehát játékával valamit emelhetett volna azon a rosszul kiválasztott, gyengécske sanzon-utánzaton. Nem tette. S ezzel csalódást okozott a közönségnek. Ezen az estén mi nyújtott kárpótlást e hibákért? Horváth Tivadar, Simor Erzsi, Házy Erzsébet, a spanyol származású Jőse Arza- mendia és a két balett-táncos. Horváth Tivadar „füty- työs” sanzonja elénk hozta a nagyvárosok egyszerű, szürke emberének lelkivilágát. Simor Erzsin kellemesen meglepődtünk; kedvesen, pajkosan énekelte el néhány sanzonját. Hogy Házy Erzsébet, a fiatal operaénekesnő belecsöppent a könnyű műfaj együttesébe, csak igazán dicsérendő dolog. Mert hiszen nincs törvény arra. hogy sanzont, apró műdalokat csak mélytónusú, úgynevezett „dizőz"-hangon lehet előadni. Házy Erzsébet gyönyörű szopránján hallgatni a városok „népdalait" újszerű és ennek a hangstílusnak van is jövője a sanzon-muzsikában. Mindent egybevetve: még szerencse, hogy az egész est folyamán azért gyönyörködhettünk néhány — (vagy még annál is kevesebb), művészi igénnyel előadott számban, az említettek tolmácsolásában. Csak hogy — sajnos — e kevéske gyöngyszemek még sem tudták feledtetni velünk a silány keretjáték és szöveg, a félvállról nyújtott alakítások, a rendezetlenség és a művé- szietlenség okozta kellemetlen ízt. (RAB) L«M9ta üvert m étel ílják el a sör sCTege':et J Gyakran panaszkodnak a ; vásárlók, hogy a sörös, a te- _ ; j es és a boros üvegekről le- ”it‘‘MkaTmazzák,"s * azik a címke és bepiszkítja a ; kezet. Uj gép segítségével az í üvegipar ebben az évben megkezdi az üvegcimkék gyártását. Az úgynevezett szitanyo- a tejes, vagy sörösüvegre más színű üvegből nyomják rá a címkéi. Az öreg Turóczl, a forgácsoló műhely Miska bácsija, nagy dirrel-durral nyitott be az üb- irodába. — En nem bajlóddk tovább ezzel a gyerekkel! — tört ki mérgesen, amint belépett, — Nem bánom akármit mondtok is. — Mi baj van, Miskám? — kérdezte az űb- elnölc abbahagyva az iratai közötti motozást. — Amit ez a huszonnyolcas csinál, azt már nem lehet idegekkel bírni, — dohogta az öreg. — A huszonnyolca«7 — Az hát. Tudod az a Pista gyerek, akit a múltkor adtatok mellém. Már senki sem hívja másképp, csak huszonnyolcainak. Olyan nagy gazember. — Mit csinált? — Elküldtem a szerszámkiadóba. Mondtam neki, hozzon egy fúrót. Amíg 5 elmegy, addig rendbeteszem a gépet, és előkészítem a munkát. Már végeztem is mindennel, a gyerek még nem volt ott. Hát gondoltam, sékan vannak a kiadónál, várni kell neki. De jött a Szomori Jóska, ő is a kiadóban volt. Kérdem tőle, ott van-e a gyerek? Mondja, hogy nincsen ot- senki. A gyereket nem is látta. Elfutott a pulylcaméreg. Hova a fenébe mászkálhat a kölyök, amikor én a kUjdóba küldtem azért, hogy gyorsabban meglegvünk. — Nem volt mit tenni, elmentem magam, felvételeztem a fúrót. A Jani, a kiadós, mondta, ott volt a gyerek, fel Ls vett egy fúrót, de már régen elment, nem tudja hova. Erre még mérgesebb lettem. De hát tudtam tenni. Semmit. Ahogy mentem vissza, gondoltam benézek a szereidébe is, nmes-e ott a gyerek? , , — Ahogy belépek az ajtón, látom ám ott áll a gyerek a festők mellett, bámészkodik, beszélget. Aztán észrevett, hogy nezem az ajtóból. Na mit gondolsz, mit csinált erre a gyerek? Azt hiszed odajött hozzám, hogy legalább mondjon valamit? » _ ___ A _ N em! Ottmaradt a festők me nett. onnét kiabált felém: „Fater, jöjjön ide, itt vám a fúró. Ha költ, elvihetiJ“ — Nahát én nem mentem oda. Idejöttem. Vigyétek a gyereket valahová máshová. Mit bánom én hová. De nekem nem kell. Az üb-elnök gondolkodott egy darabig. „Majd csinálunk valamit“ — mondta aztán. Igaz, ez nem elégítette ki az öreg Turóczvt, mert csaknem olyan dirrel-durral ment ki, ahogyan bejött. Az üb-elnök magára maradt gondjaival. Benne is forrt a méreg. Ismerte a gyeréket, hiszen egyszer már ő maga is elkapta, munkaidő alatt kint a városban csavargóét. Akkor azt mondta a gyerek, hogy egyik művezető küldte ki cigarettáért. Persze, a művezető miitsem tudott a dologról. Megmosták a gyerek fejét. Nem is egyedül. Négyen^ A párttit- kár, az igazgató, a művezetője és 6 maga. De úgylátszik ez nem használt semmit. Vagy legalábbis keveset. Arra gondolt, hogij legjobb lenne leszaladni a műhelybe és lehúzni a gyereknek két jókora pofont... De hát pofozni nem lehet. Még csak az lenne szép, ha holnap már mindenütt azt beszélnék: az üb-elnök pofonvágott egy tanulót. önkéntelenül az inge alá nyúlt. Jókora forradás húzódott végig a mellén. Tnaskori emlék. Rosszul tartotta az üllőre a tüzes vasat, az kiugrott a kalapács alól, egyenesen a mellének. Majdnem csontig égette a húsát. De ez nem volt elég A mester utána még neki is esett. Becsületes nagy pofonokat osztott ki mindkét oldalára. „Ezt azért kaptad, hogy máskor eszedbe ne jusson rosszul tartani a vasat", — kiabálta a mester. Lehet, hogy azok a pofoncfk is segítettek valamennyit abban, hogy ember lett belőlem — gondolkodott el a régi kellemetlen emléken. — De hát mindegy, ezt a gyereket nem lehet megpofozni, pedig talán az lenne éppen a jó... A gyerek ügye a végén újra csak tanácskozás elé került. A párttitkár, a KISZ-titkár, az üb-elnök és az igazgató ülnek össze az ügyében. Itt aztán újabb terhelő tények jutottak napvilágra. Kiderült, hogy a gyerekkel már beszélt a KISZ-titkár is. Próbálta neki megmagyarázni, miért nem nézik jó szemmel az ő magatartását. De a gyerek csak azt mondta: „Nézd komám, nem a te zsebedre megy, ha Ikevés lóvét kapok. Még akkor sem szólhatsz egy szót sem, ha annyit sem dolgozok, hogy a hideg vizet megkeressem. Ez az én magánügyem", Aztán fütyörészve odébbállt. Aztán kiderült az is, hogy a párttitkár is beszélt vele. őneki töredelmesen bevallotta a gyerek: „Nagyon bírom, ha miattam zűröznek a mesterek“. Az igazgatónak pedig már két alkalommal is megígérte, megjavul. Szóval ezékután ütött be ez az eset a Tu- róczi bácsival Most mit lehet vele csinálni? Az egyszerű dolog lenne, ki kellene csak mondani: felmondunk neki. Le is út, fel is út, fiatalember, mehet amerre lát, nines szükségünk a szolgálataira. Ez lenne az egyszerűbb, a könnyebb megoldás. De mi haszna lenne belőle a gyereknek? Aggodalmaskodtak mind a négyen. Megjavulna ettől? Nem valószínű. legfeljebb máshol folytatná, ahol itt abbahagyta, aztán onnét is menesztették; 5« — Ha az apja lennék, tudnám mit csináljak vele — mondta egyikük. Ebből született meg aztán az ötlet: be kell hívni a gyerek apját a gyárba, és vele is beszélni kell, mielőtt más komolyabb eszközhöz folyamodnak. A gyerek apja harmadnap be is jött. Maga is munkásember, nem kellett neki sokat magyarázni, milyen súlyuk van azoknak a csínyéknek, amelyeket a fia elkövetett. Végighallgatta mindazt, amit csak elmondtak a fiáról. Aztán komoran kérdezte: most kirúgják a gyárból, ügye? — Még nem, — válaszolt a kérdésre a párttitkár. Próbálja meg még maga is. Beszéljen vele, vagy csináljon vele valamit, hiszen az apja... Az apa arca egy pillanatra felderült. — Megpróbálom, — mondta. — De jó lenne, ha most hazaengednék a gyereket. Tudják én délutános vagyok, csak késő este kerülök haza... De most kellene beszélnem a fiammal — otthon. El is mentek. Az igazgató irodájából még látták, amint kifordultak a kapun. Elől az apa, mögötte lehajtott fejjel a fia... Másnap délelőtt ismét bejött az apa a gyárba. Sorrajárta a párttitkárt, ttb-elnököt, igazgatót, KISZ-titkárt. — Ha valami baj lenne megint a gyerekkel — mondta —, csak szóljanak nekem, — Ha együtt neveljük a gyereket, talán nem esz vele baj. Mert azért nem rossz a fvam... Aztán kezetszoritott mindenkivel és 6 is. meg a többiek is úgy érezték: tényleg nem lehet már baj a gyerekkel... Egynéhány hónap eltelt már azóta. A fivéreken rajtamaradt az adományozott név: huszonnyolcais. Az öreg Twóczi is mond^ga' 1 még: nagy huszonn*iolcas ez a gyerek, de ilyenkor mindig kacsint egyet és gyorson hozzáteszi: de azért le he* vele dolgozni. Mert hát a gyerek most is a Turóczl bács1 mellett dolgozik. Az öreg visszavette maga mellé. Ez pedig nagy szó. ’'riOTJCZ PA*m