Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

»59. FEBRUAR 4. NAPLÓ 3 Pécs dolgozói az SZKP XXI. kongresszusát köszöntik Drága, Elvtársak! Pécs vá­ros II. kerületi pártbizottsá­gát megválasztó pártértekez­let minden résztvevője forró elvtársi üdvözletét küldi a kongresszus valamennyi kül­döttének és meghívott ven­dégének. Már a kongresz- szus eddigi munkája is nagy erőt adott számunkra és fo­kozta lelkesedésünket a szo­cializmus építése iránt. Szen­tül meg vagyunk győződve arról, hogy az SZKP XXI. kongresszusának útmutatá­sai nyomán megszületik a kommunizmus és a béke végleges győzelmet arat a kapitalizmus felett. Mi, Pécs város II. kerüle­tének kommunistái további sikert kívánunk a kongresz- szus munkájához és ígérjük, hogy munkánkat a XXI. kongresszus szellemében, sa­játosságainknak marxista— leninista módon való figye­lembe vételével fogjuk vé­gezni, népünk és hazánk boldogulására. • Mi, a pécsi 26-os számú Autóközlekedési Vállalat dol­gozói forró elvtársi szeretet­tel köszöntjük az SZKP XXI. kongresszusát, annak minden résztvevőjét. Meg vagyunk győződve arról, hogy határozataik, döntéseik előbbre viszik a kommuniz­mus, a szocializmus nagy ügyét, s erősítik a világ bé­kéjéért folyó harcot. Fel­ajánljuk a XXI. pártkong­resszus tiszteletére, hogy 1959. évi tervfeladatunk el­ső negyedévére eső eredmé­nyességét 5 százalékkal nö­velni fogjuk. A sellyei járási pártbizottság a nagy munka kezdetén A megye leginkább mező- gazdasági jellegű járásában, a sellyeiben is nagy megelége­dést keltett pártunk Központi Bizottságának a termelőszö­vetkezeti mozgalom továbbfej­lesztéséről szóló határozata. Friss erőt öntött a pártmun­kásakba, mindnyájan érzik, hogy a legfontosabbról, a szo­cializmus mielőbbi , győzelmé­ről van szó. Megkezdődlek a taggyűlések Szombaton járási afctívaér- tekezletet tartottak, 3-án az egész járás területén megkez­dődtek a Központi Bizottság határozatát tárgyaló taggyűlé­sek. A járási pártbizottság a jövő hónapban munkatervet készít a határozat végrehaj­tása céljából — a nagy munka tehát megkezdődött. A szombati aktíván nyolc körzetre osztották a járást. Minden körzet élére 16—20 elvtársból álló aktívahálózatot jelöltek ki. Mind a nyolcnak a járási pártbizottság egy-egy függetlenített munkatársa a vezetője. Szűcs elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára is vezet egy körzetet Hogy mi lesz az alktívaháló- zait feladata? Nagyon sok és szerteágazó. Egyetlen közsé­get sem hanyagolnak el, ugyanakkor megkülönböztetett ifigyeimet fordítanak a fejlő­désben élőrehaladottabb fal­vakra, azokra, amelyekben a dolgozó parasztság legjobbjai már megértik az idők szavát. Ilyen község Drávakeresztúr, ahol már nyolctagú előkészítő bizottság működik, Hegyszent- márton, ahol a koziépparasztok .puhatolóznak egy új tsz meg­alakítása irányában. Hiricsen, Baranyahídvégen és Kisszent- mártonban is forr az élet II Yezelés meqerösltése, a palronázsmozgalom fejlesztése Jelenleg 18 termelőszövetke­zete, 40 szakcsoportja és ter­melési társulása van a járás­nak. Nem egyformáik. A dráva- foki tsz a megye legelsői közé tartozik több mint hetven fo­rintot érő munkaegységével, Kemsén viszont 30 forintot sem ért egy munkaegység. (A járási átlag természetesen több ennél: meghaladja a 40 fo­rintot.) A párt határozata is kitér a kenőseihez hasonló, külön­böző nehézségekkel küszködő termelőszövetkezeteikre, s min­denekelőtt vezetésük megerő­sítését tűzi ki célul. A járási pártbizottság ebben a szellem­ben intézkedik: a járási ta­náccsal összefogva, jól képzett és vezetésben jártas elvtársa­kat keresett és javasolja 3 termelőszövetkezet tagságának, hogy válasszák meg őket el­nöküknek, agronómusuknak, illetve főkönyvelőjüknek. A párthatározat előírja az üzemi patronázsmozgalom fej­lesztését. A járási pártbizott­ság máris kezdeményező lépé­seket tett ez irányban több pécsi üzem pártszervezeténél, ugyanakkor fejleszteni akarja a helyi patronázsmozgalmat is, azt, hogy a járás állami gaz­daságai, gépállomása és erdő- gazdasága is segítsék a ter­melőszövetkezeteket Igaz, már jelentős eredményeket értek efl ebben — például Bo- gádmindszentem —, de a lehe­tőségek még nincsenek telje­sen kihasználva. A járási pártbizottság meg­vizsgálta a szegényparasztság helyzetét. Megállapította, hogy mindenütt Ők a szocializmus élharcosai, többségük azon­ban még nem lépett a nagy­üzemi mezőgazdaság útjára. Ezért tovább folytatja a vizs­gálatot, összehasonlító adato­kat gyűjt a szegényparaszti származású tsz-tagok és a kí­vülálló szegényparasztok élet- színvonaláról és összehívja őket baráti eszmecserére. El­beszélgetnek a középparasz­tokkal is. OfooaiKOzas eiéiyes visszavágást von maca Kellemes, hasznos időtöltés Olyan hasznos és főleg kel­lemes időtöltés, ha úgy hét­köznap délelőtt, illetve a déli órákban beülünk a híradó moziba. Megteheti aikánki, hi­szen a múlt év október ^ 15. óta mindennap délelőtt 11 órá­tól délután háromig a Kos­suth moziban Pécsett is van állandó híradó műsor. A híradó mozi tehát meg­kezdte működését. Létrejöttét nagyon sürgette a pécsi kö­zönség, s kívánságának nem egyszer a rádióban és sajtón keresztül is hangot adott. A Moziüzemi Vállalat azon­ban nincsen megelégedve a látogatottsággal. Sokkal na­gyobb érdeklődést vártak. Igaz az is, hogy a három állandó mozi mellett főleg este volna szükség a híradó mozira, s nem délután két órakor, ami­kor az emberek nagy több­sége dolgozik. Egyik nap többen vannak, másik nap kevesebben láto­gatják az előadást. Mikor pél­dául sporthíradót, a Böske cí­mű magyar kisfilmet, bájos csehszlovák bábfilmet játszot­ták, tömve volt a mozi. Néme­lyik műsor annyira érdekes, változatos, hogy az ember nem tudja otthagyni, még akkor sem, ha nagyon sietős a dolga. A jegyszedők azt mondják, ha hosszú egy-egy kásfüm, vagy ismeretterjesztő film, ke- vesebben jönnek. A mozinál egy fiatalasszony is panaszko­dott, hogy múltkor például a szőlőtermesztésről látott fil­met és neki nem tetszett. Sokan azonban dicsérték a szőlőtermesztésről szóló isme­Üj hírlap-pavilon a nyugati városrészen A Dunántúli Napló január 11-j számában „Jegyzetek a nyugati városrészről** címmel írás jelent meg, amely kifogásolja, hogy * nyugati városrészben nem odaiuo, csúnya hírlapárusító bődé van és az is rossz helyen. Megállapítot­tam, hogy a cikkben foglaltak helytállóak, ezért intézkedtem, hogy február elején egy új alumi­nium hírlappavilon kerüljön fel­állításra a jelenlegi autóbuszmeg­álló közelében. PAAL JÓZSEF, a pécsi postaigazgatóság - vezetöhelyettese retterjesztő filmet és mondták, hogy még sok hasonlót szeret­nének látni.,. Nagy feladat hárul azokra, akik a műsort összeállítják. Törekedniök kell, hogy az ne legyen se túl nehéz, se túl könnyű, se hosszú, se egyol­dalú. Nem könnyű feladat sok ember szájaíze szerint főzni — illetve műsort összeállítani. Természetesen sokan lesznek, akik az ismeretterjesztő mű­sornak örülnek, mások a sportnak. Egy biztos, a műsort még ennél is változatosabbá kell tenni, hogy minél széle­sebb körben elégítse ki az igé­nyeket. Az illetékesek ígéretet tet­tek arra, hogy a műsor össze­állítására fokozott gondot for­dítanak, s remélhetőleg a jó műsoron nemcsak délután, de talán nemsokára már este is Sokkal többen szórakoznak majd, mint eddig. (WesztI) Az ellenség is megérezte, hogy a kommunisták eltökélt és elszánt akaratával áll szem­ben. Tudja, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom győzel­me a szocializmus diadalát je­lenti, nap mint nap látja a pa­raszti tömegek öntudatosodá­sát. Dühösen válaszol, s a pa­rasztság elmaradottabb, öntu­datlanabb rétegére próbál hat­ni és támaszkodni. Mindennek több konkrét je­le van. Királyegyházán arra bujtogatták a tanácstagokat, hogy ne szavazzák meg a tsz támogatását szolgáló javasla­tot. (Sajnos, nem minden eredmény nélkül.) Kétújfalu- ban Szabados Mihály ki akar­ta küldeni a tsz-tagokat az italboltból, az állítva, hogy ne­kik semmi keresnivalójuk sincs odabenn. A vajszlói termelő­szövetkezetet az egyik kulák le akarta beszélni arról, hogy kendert vessen, mert „nagyon kiszívja a föld erejét”. Köny- nyű kitalálni: a föld valami­kor a kuláké volt, s arra szá­mít, hogy — egy általa remélt „fordulat” után — ismét az övé lesz. Kishitűséget alkart el plántálni a tsz-tagdkban. Az ellenséges próbálkozások minden helyen erélyes válasz­ban részesültek és abban ré­szesülnek ezután is. Az elmúlt évek hibáiból okulva harco­lunk a baloldali túlkapások ellen, ugyanakkor nem tűrjük él a tsz-tagok lelki terrorizá­lását sem. Iskola felnőtteknek Sikerrel működik a Szövetkezeti Szabadakadémia Harkányban A Baramyb Szálló zöldfüggönyös nagy-1 térimében huszon­nyolc felnőtt ember ül a fehér asztalok melleit. A kályha zümmögésén kívül csak az előadó hang­ja tölti be a szobáit. Nem is tsz-tagok, egyéni parasztok, kis ipari szövetkezettek és fmsz-szakcsoportok tagjai ülnek most itt ég nem is itt vannak, ebben a világoszöld, kell eme® teremben, ahol a falon tábla hirdeti, hogy: „Támc közben lekérés nincs“ és töltöttkáposzta- iilat kúszik be az aj­tón. Vásáron van­nak, valamikor a század elejéin és mindannyian^ mind a huszonnyolcán egyefc mo&t Mikszáth Kálmán kaszát vá­sárló parasztjával, mindannyian érzik most a krajcárok­nak, az egész keser­ves szegénységnek a súlyát. | Alighogy vége a ? feszült figyelemmel I végighallgatott elő- •t adásnak, megkezdő- ? dik a konzultáció, t lehet vitatkozni és I kérdezni. Nincs I könnyű dolga Lemle ‘Gézának, a mai dél­előtt meghívott elő­adójának, mert a felnőtt iskolásak mindent tudni akar­nak, mi az, amiben Jókait el kell vetni, miért nincs több tör­ténelmi regény, ho­gyan lehet a mai irodaiamban kiválo­gatni a legjavát, ho­gyan történt régjen a versek kiadása, miért nem jut több könyv falura és még nagyon sok mindent. De így van ez minden előadáson, január 20. óta, amióta megindult a Szövet­kezett Szabadakadé- má®, a megyei ta­nács, a MÉSZÖV, a Termelőszövetkezeti Tanács, a KISZÖV és a TIT rendezésé­ben. Most, két hét távlatából úgy lát­szik, hogy a szabad­akadémia eléri cél­ját. ' Ami pedig nem más, mint közelhoz- ná egymáshoz a kü­lönböző szövetkezeti dolgozókat, vezetősé­gi tagokat, tehát bő­víteni az általános látókört a szövetke­zeti gazdálkodás te­rén, valamint a he­lyes világnézetet ki­alakulni segítő gaz­dasági, politikai, fi­lozófiai, irodalmi is­mereteknek, az álta­lános műveltség alapjainak elsajátí­tása. Mindez persze nem megy máról- holnapra, s három hét alatt éppen csak „beleszagolná“ lehet a sok, minden em­bert egyaránt érintő és érdeklő problémá­ba. De az előadók nagy gonddal válo­gatják össze a leg­lényegesebbet, samit mondanak, azt min­dig tudományos bizo­nyítékokra, ésszerű érvekre építve mondják. Meg is van az eredménye, ahogy az a hallgatók nyi­latkozatából kiderül. Neuhöltzer István sellyei, Parukász Já­nos és Báiinth Ká­roly pécsi KTSZ-ta- gok szerint a szabad­akadémia igen sokat jelent a szövetkeze­tek más formáinak, a paraszt dolgozók munkájának megis­merése szempontjá­ból. Az irodalmi elő­adást „osztályanfe- lülinek“ bélyegezték, mondván, hogy ilyen töményen ennyi új, érdekes és hasznos dolgot nem tanultak még. A középparasztok, Kovács Gyula ég Di­cső Nándor számára nagy élmény, elgon­dolkoztató igazság volt azt hallani, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésé­nek szükségességét miképpen igazolja tudomány. Egyik már azzal érvel, hogy akinek a gazdálko­dás igazi hivatás, az megtalálja az utat szövetkezetbe, másik azon tűnődik, hogy hogyan megy végbe az átalakulás a szak­csoportok útján. A szövetkezeti sza- badökadémia az or­szágban az első ilyen jellegű, bentlakásos intézmény. Kiszélesí­tésének óriási jelen­tősége vbln® ® szö­vetkezeti mozgalom fejlesztésében. Akik 1 hét múlva vissza­mennek falujukba munkatársaik, isme­rőseik közé, nem fogják elfelejteni amit tanultak. Az igazság ereje min­dennél nagyobb, és ha valakinek egyszer bebizonyították, hogy forog a föld, az nem tudja többé mozdu­latlan korongnak képzelni a csillagot amelyen éL Mutassuk meg a helyes utat! A falu népe gondolkodik, számolgat, szinte láthatóan 'kezébe veszi a két gazdálko­dási formát — ősi formában méregeti: melyik a jobb? Ha most nem, egy év, két év, három év múlva úgyis maguk alá gyűrnek. Menjek, maradjak, mitévő legyek? — teszi fel naponta százszor is a kérdést. És a kérdés bi­zony sokszor válaszolatlanul marad. Azok, akiknek ezek­re a kérdésekre választ kel­lene adniok, egyes esetekben magukba zárkóznak, nem szól nak egy szót sem a nagy­üzemi gazdálkodás mellett, mert még mindig úgy gon­dolják: népszerűtlen dolog a termelőszövetkezetről beszél­ni. Ha megkérdi az ember Frick Ferenc eivtársat, a teklafalusi tanács elnökét: — Lesz-e termelőszövet­kezetük, hogy vélekednek az emberek? — akkor ő ke­rek perec rávágja: — Nálunk még nem érett meg a helyzet arra, hogy tsz alakuljon. Hogy mit ért azon: nem érett meg a helyzet, azt ma­ga sem tudja megmondani. Egy biztos: egyes helyeken így értelmezik ezt: ,JNem érett meg a helyzet, mit csi­náljunk?“ A kérdést felte­szik és semmit sem tesznek annak érdekében, hogy köz­ségükben megteremtsék a termelőszövetkezet alakítá­sához szükséges feltételeket, így van ez Magyarsarlóson is. A termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésében, támogatásában fontos szere­pe tan a községi tanácsok­nak. A legtöbb községi ta­nács eleget is tesz ennék a feladatnak: tanácsüléseken foglalkozik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeivel, ismerteti a tsz-ek fontosabb gazdasági eredmé­nyeit, a különböző nagyüze­mi termelési eljárásokat, sőt mint az udvari, az ócsárdi községi tanács elnöke szemé­lyesen is elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal ezekről a kérdésekről. Persze, ezt csak az teheti, aki maga is meggyőződéses hive a nagy­üzemi gazdálkodásnak. Az ilyen ember tudja: nem népszerűtlen feladat a tsz- ek szervezése. Azoknak a parasztoknak a példája is bizonyítja ezt, alkik már ko­rábban beléptek és egy-két év után igy nyilatkoztaik: — Kívántuk mi is az agi­tátorokat mindenhová. Elő­fordult, hogy elszöktünk elő­lük, le tagadtattuk magunkat az asszonnyal. Most azt mondjuk: nem bántuk meg, hogy tsz-be jöttünk. Most már csak azt bánjuk: miért nem előbb jöttünk. Ha igazunk van, bátran bekopogtathatunk minden­hová. Nekünk pedig iga­zunk van, a tények bizonyít­ják az igazunkat. Az igaz­ság hirdetése ‘sohasem volt és nem is lesz népszerűtlen feladat. ' Ezt kell látni azok­nak a falusi funkcionáriu­soknak, akik még mindig félve beszélnek a termelő­szövetkezeti mozgalomról. Igaz, hogy nem megy min­den egyszerre, de szavunk­nak van foganatja. Minden községben érdemes volna megnézni például ezelőtt öt évvel hány egyéni gazda szántatott traktorral és hány szántat ma. Nagy a különb­ség. Miért? Mert a paraszt most már nem úgy nézi a gépet: az nem csinál trá­gyát, hanem úgy, hogy az mélyebben, olcsóbban, gyor­sabban szánt és igy nagyobb a termés is. Ez pedig azt je­lenti: a parasztok nagyobb része elismerte már azt, hogy a növénytermelésben a nagy­üzemi gazdálkodási mód jó­val nagyobb eredményekre képes, mint a kisparaszti gazdaság. A versendi tanácselnök minden alkalmat megragad arra, hogy a termelőszövet­kezetről beszéljen. Gyakran olyan vitákat rendeznék az egyéniekkel, hogy órákig nem tudják abbahagyni. Legutóbb a mohácsi járási tanács is úgy határozott, na­gyon helyesen, hogy Versen­den tartja meg a vb-ülést. Hasznos volt ez, mert így a ■járás vezetői közvetlenül el­beszélgethettek az egyénileg dolgozó parasztokkal. A tsz-mozgalom előrehala­dásában sokai segíthetnek a körzeti mezőgazdasági fel­ügyelők, a szakemberek is. Ott, ahol a gazdasági fel­ügyelő szirrvel-lélekkel hive a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásnak — mint például Sámodon, ahol az 1959-es év első szövetkezete alakult — ott van is eredmény. Az új termelőszövetkezetek szerve­zése mellett a gazdasági fel­ügyelők fontos feladata a régiek megerősödésének se­gítése is. ők felelőseik azért, hogy megfelelő termelési ter­vek készüljenek és azok megvalósulását a termelőszö­vetkezeti tagokkal együtt biztosítsák. Gazdasági felügyelőink zöme jó munkát végez, de akad egynéhány rosszul dol­gozó gazdasági felügyelő is a megyében. A sellyei gaz­dasági felügyelő például úgy állította össze a helybeli ter­melőszövetkezet termelési tervét, hogy 3 hold lucerná­hoz egyetlen munkaegységet sem számított. Vagy egy má­sik példa. A zárszámadási ta katmánymérlegben olyan lehetetlen takarmányéul irányzatot írt elő, amit az állatok fel sem tudnak ven­ni. Egy tehén napi takar- mányadagjában 32 kiló szá­razanyagot, 10 kiló keményí­tő értéket és 1.200 gramm emészthető fehérjét irt elő alaptakarmánynak. A sUdósnagyfalusi tsz-nél a termelési terv takarmány­felhasználási részénél 1 500 mázsa zöldtakarmányhiány mutatható ki. Ez is a gazda­sági felügyelő hibája. A ter­melőszövetkezetnek jelenleg 69 szarvasmarhája van, amely év végére hatvanötre csökken. Ennek a takarmá­nyozására 1100 mázsa őszi takarmánificeveréket és 3 600 mázsa tarlóvetésü csálamá- dét biztosítanak. Ez nem elég! Már egymagában is súlyos mulasztás, amit tetéz az, hogy a megmutatkozó hiányon kívül több hónapon keresztül nem tudnak zöld- takarmányt adni az állatok­nak csak azért, mert a tarló- vetésű csalamádét legjobb esetben csak júniusban vet­hetik el. Az ilyen murdka nem se­gíti élő a tsz-mozgalom fej-. ■ lődését. Értünk el eredményeket a múlt évben is, az idén is. Büszkék vagyunk erre. Jo­gosan. De ahhoz, hogy gyor­sabban jussunk előre, na­gyobb erőfeszítésekre van szükség. Olyanra, mint Öcsárdon, Sámodon és má­sutt. A parasztember ért a szóból, látja eredményein­ket, csak az a baj, hogy né­ha homályosan. Segítsük le­venni szeméről a hályogot azzal, hogy megmutatjuk ne­ki a holnapot, a paraszti fel- emelkedés egyetlen járható útját — a szocialista szövet­kezést ........»»mi......................................................... Há romnapos párttitkári tanfolyam A megyei pártbizottság há­romnapos tanfoiyamot szer­vezett a Damjanich utcai pártiskola épületében a megye állami gazdasági, gépállomá­st és termelőszövetkezeti párt­titkárai mámám. A hallgatói részletesen megis­merkednek a legfontosabb párthatározatokkal. közöttük a termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztéséről szőlő párthatározat attal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom