Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

M5». FEBRUAR S. NAPLÓ Félévi számvetés a Széchenyi Ilyenkor félév után a taná­rok is, a diákok is megnyug­szanak egy kicsit. Különösen akkor, ha a bizonyítványok is kielégítők. Számvetés a fél­évi bizonyítvány. Számvetés a munkáról, a lehetőségekről, az eredményekről. A pécsi Széchenyi Gimná­ziumban különösen érdekes boncolgatni a félévi ered­ményt, hiszen ebben az iskolá­ban idén politechnikai tantár­gyakat is osztályoztak. Vajon mit jelent ez gyakorlatban? Dr. Czéh Károly igazgató el­mondása szerint az iskola át­lageredménye lényegesen jobb, mint tavaly ugyanebben az időben volt. A létszámhoz vi­szonyítva kevesebb a bukott tanulók száma, bár az elbírálás éppoly szigorú, mint az elmúlt esztendőben. Az is igaz, hogy hozzájárultak a jobb ered­ményhez, az első évesek, akik idén lényegesen nagyobb fel- készültséggel jöttek a gimná­ziumba. Persze, ez nem minden. Mit tettek a pedagógusok a jobb eredmény elérése érdekében? — Már év elején elhatároz­tuk, — mondta Czéh elvtárs. hogy tartalmi síkon tökélete­sítjük a tanítást. Fokozottab­ban törődünk a lényeglátás elsajátításának kérdésével. Gyakorlatban aztán sok-sok szemléltetéssel igyekeztünk magyarázatainkat világosabbá, érthetőbbé tenni. Minden egyes tanulóval külön is törőd­korlati tantárgyak osztályzata emelték az általános tanul mányi eredményt, elsősorban az első és második osztályban Egy-egy politechnikai csopor osztályközösségét szorosabb tette a munka. Szinte az élete is többre becsülik már, ha dől goznak és egyes tantárgyak tanulása máris célirányosabb vált náluk. — Segítséget nyújtottak gyerekeknek a pedagógusok az iskolai munka minden terű létén. Sokat segített a tanuló tünk. Figyeltük fejlődését, kö- szobai ellenőrzés és a rendsze rülményeit. Valamennyi ta- rés segélynyújtás is. nulónk szigorú ellenőrzés alatt állott. — A jó eredmény másik elősegítője az osztályfőnöki órákon folyó munka volt. Az erkölcsi nevelésű célzatú órák hatására a tanulók iskolai vi­selkedése, magánélete és a ta­nulmányi eredménye is pozi­tív irányban változott meg. — A másik előrelendítő a politechnikai oktatás. A gya­— Tudom, hogy nem a m eredményünk a legjobb a vá rosban, mégis nagyon örülök a fejlődésnek. Örülök, hogy a eredményünk előre mutat — mondta Czéh elvtárs. — Vala hogy beigazolódtak Ady sza „Ha élet zengi be az iskola Az élet is derűs iskola lesz. PESTI SIKER Budapesten tar­tottak előadást a szentlőrinci színját­szók. Az egyik pesti színpadon vitték színre az „Anna Frank naplójá“-t. Fővárosi közönség előtt. És sikerük volt. Úgy annyira, hogy vastaps jutalmazta előadásukat. S nyilt színi tapsot kapott — nem is egyszer — a Van Daannét alakító Bogyay Ti- bomé, az Annát életrekeltő Kerekes Júlia, — és mások is. Az előadás után benyomult a közön­ség az öltözőbe, ösz- szecsókolták a sze­replőket. Gratulál­tak. Virágot kaptak a lányok, elismerő kézszorításokat a férfiak. Eladás után az egyik néző termé­szetes, magátólérte- pesti színpad reflek tődő hangon vála- torfényében játsza- szolt ismerőse kér- nak? Hogy a nagy, désére: sok-sok tízezres pél­— Színiházban dányban megjelenő voltam. pesti újságok mun­És a KPVDSZ katánsai fogják köz- színiházterme felé re őket, hogy villa­mutatott. nő fények kereszt­És ennél nagyobb tűzóben nyilatkoz- elismerés nem jutái nak...? És vajon mázhatná a szentlő­rinci színjátszó gár­da produkcióját. Amikor hónapok­kal ezelőtt a darab bemutatójára ké­szültek, még igazán nem hitték, talán legszebb álmukban sem álmodták, hogy a vidéki előadásai­kat majd egyszer budapesti követi. Hát hitte, hihette volna, a Dusselt alakító Solti István, vagy Benke Sári, Lauts Erzsi, meg a többiek, szövetkeze­ti alkalmazottaik, diákok, hogy buda­gondolták volna-e hogy egy pesti szín­házlátogató, aki fő­városi művészek előadásában is lát­hatta vagy láthatjr az „AmAa Frank napjójá“-t, ezt mondja, s így mond­ja az előadás után — Színházban voltam.:: E két szó busása^ megfizetett a sze­replők és a „tech nikgiak" fáradozá­sáért, a sok-sok ta­nulásért, az elő­adást megelőző lámpaláz izgal­máért. HÍREK A pécsi városi Nőtanács operatív bizottságot alakít a nemzetközi nőnap előké­szítésére. Az operatív bizott­ság ma, február 3-án, dél­előtt tartja első ülését. * Megalakult a nyugati vá­rosrész mindkét óvódájában a szülői munkaközösség. A szülői munkaközösségek ter­veiben — többek között — pedagógiai előadások, báb­előadások, teadélutánok — megtartása szerepel, * Megjelentek a pécsi dpő- boltok kirakataiban az első olasz fazonú, vékonytalpú emeltebb sarkú férfi cipők. * A kulturáltabb szórakozás előmozdítása érdekében, te­levíziós készülékeket ajándé­kozott a felügyelete alá tar­tozó művelődési házaiknak a Pécsi Városi Tanács. * Felújítják a gázvezetéket a Gázszolgáltató Vállalat te­lephelyétől az Ágoston térig, valamint a Petőfi tér és a Megyeri út közötti szaka­szon. Negyven mázsa búzatermés egy holdon? Mint a Dunántúli Napló múlt vasárnapi számában olvashattuk január tizenkilencedikén a Baranya megyei TIT-szervezet agrár- tudományi szakosztálya és az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatósága közös szervezésében dr. Rajki Sándor a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója előadást tartott. Címe: „Búza- és kukorica-fajták, azok agrotechnikája és a velük kap­csolatos kísérletek”. Előadásának búzatermesztéssel kapcsolatos részét a követke­zőkben ismertetjük: IJajki elvtárs felvetette a kérdést: Vajon miért nem termelnek szívesen bú­zát az állami gazdaságok, a tsz-ek és az egyéni termelők? Ennek magyarázata, hogy gén alacsony a termésátlag (országosan nyolc-kilanc má- zsa/kh.), aminek következmé­nye, hogy egy mázsa előállítá­si költsége aránylag magas. Többet kell termelni és ol­csóbban. Magyarországon ez nem a vetésterület növelésé­vel, hanem búzatermelésünk torszerű, új alapokra helyezé­sével valósítható meg. Soltban szakítani kell a régi termesz­tési módszerekkel, mert ami egy-két éve még legjobb eljá­rás volt, az ma már elavult. A jövedelmezőbb búzater­mesztés elsősorban a megfele­lő fajta megválasztásán múlik. Tény, hogy a bánikúti búza világviszonylatban is a leg­jobb minőségű lisztet adja legnagyobb sikértartalma) és a többi magyar fajta is igen íó e nézőpontból vizsgálva, de ez ma már nem elegendő. lékkai többet fizetnek a világ- picaon, de vajon érdemes-e ezért a dicsőségért egy hold földön fele annyit termelni, mint például, ha olasz búza­fajtákat termelnénk. Jugoszlá­viában e búzafajtákból 1957- ben átlagosan negyven-negy­venöt mázsás termésátlagot értek el, míg az ott ugyancsak nagy területen termelt bán­kúti búzák tizennyolc mázsás termést adtak. (Jugoszláv ál­lami gazdaságok termésátla­gairól van szó.) Rajki elvtars hosszabb jugoszláviai tanul­mányútja alkalmával ez ada­tok valódiságáról személyesen meggyőződött. 1958. őszén a magyar állami gazdaságok (köztük pl. a Pé­csi Á. G.) mintegy 1500 ka­taszteri hold területen nyolc fajta olasz búzát vetettek nagyüzemi kísérletként. Cél­juk megvizsgálni, hogy a mi viszonyaink mellett mint vál­nak be e búzafajták. Az olasz búzafajták szalmá­ja alacsonyabb a mienknél, de annál sokkal erősebb. A trá­Sajnos, hazai fajtáink holdan- öyázást jól bírják és sokkal ként tizenöt-húsz mázsás ter­méshozamoknál többet nem gén teremnek, mivel szalmá­nk gyenge és nem birják az erőteljesebb műtrágyázást. Kataszteri holdanként négy mázsán felüli műtrágya ada­golása esetében már csökken termésátlag a bekövetkező megdőlés következtében. A másik, ami lényeges, hogy jövő a gépesített nagyüzemi ermelésé és a bánkúti búza lépi betakarításra kevésbé al- Mlmas. A többi hazai fajta erméseredményei sem jobbak bánkútiénál. Az összehason- ító kísérletek szerint a fer- ődi és kdómpolti fajták legfel- ebb egy mázsával teremnek öbbet holdanként, ez fjedig gyakorlatilag nem jelentős. Mi tehát a tennivaló? A jövedelmezőség érdekében részben rá kell térni a nagy enmést adó fajták termesztő­ére. Igaz ugyan, hogy az acé­los magyar búzáért tíz száza­3 asszony felsorolja a tüneteket, hogy megfogalmazza a keserűséget, amit okozott. — A gyerekekkel volt a leg­rosszabb. A kicsihez szinte vezekelni jártam, ö még nem is értené. Ha nem látna többet, talán el is felejtene.. * — Ne gondold — szólt az asszony — tegnap este is alig tudtam elaltatni. Folyton felállt a kiságyában és mond­ta: „Apuka hol ban? Apuka ffU^le, sziessz!“ Ah — végighúzta szeme alatt a kezefejét — akkor sírtam. — Gondoltam, hogy sokat sírsz — mondta a férfi és titokban vizsgálni kezdte a felesége arcát. Az asszony sokáig nem felelt. Aztán megkérdezte: — És most.. i hogyan gondolod ... tovább? Hát nem vilá­A férfi megdöbbent. gos? Válás! Vagy talán nem mondta el elég értelmesen, talán nem is biztos, talán az asszony nem is érzi erősnek a szerelmét. Hát válás? — Nem tudom, még... nem tudom — nyögte. — Egy hét rövid idd és... Nem is érdekel, ki az? Az asszony arca semmi érdeklődést nem mutatott. — Pedig ismered. — Lehet. — mondta az asszony fakón és nem nézett a férfire, aki most na­gyon gyerekesnek, nem idevalónak érezte ezt a zsákbamacskát, annál in­kább, mert az asszony még most sem kérdezte. Tehát kimondta: — A Vera. — Gondoltam rá is, de .a — De? — Nem tételeztem fel. — Kiről? — Rólad sem, róla se. — Rettenetesen félt, hogy megtudha­tod, nem is tudja, hogy én — Majd megbocsátja ... E megint furcsa volt. Hogy Sári már a Vera bocsánatával is számol, az 6 szívével is érez. És az első pillanatra hihetetlennek tűnt a jelenet, amikor ő a Verától bocsántot kér, mert a felesé­gének elmondta a szerelmüket. A fe­leségének ; i > — Igen, ez most olyan lángolás, köny- nyű harag, könnyű bocsánat. Már ösz- sze is vesztünk egyszer — egyre bi­zonytalanabb volt a hangja. Nem le­het ennek az asszonynak ilyen hülye­ségeket mondani. De miért hülyeség? Vagy hülyeség, tényleg? — Hülyeség — mondta — én azt hit­tem, hogy már teljesen elszakadtam tő­led — rémülten hagyta abba, de az asz- szony felkapta a fejét: — Azt hitted? — Igen, napokig hittem, de... Az asszony nem ezt folytatta: — Mégis, hogyan gondolod? Azonnal szétköltözünk vagy ... — Vagy — folytatta a férfi szinte gondolkodás nélkül — szóval, ha.., jó lenne ha pár napig még... nem akar­lak kínozni, igyekezni fogok, hogy a le­hető legkevesebb fájdalmat okozzam... Igen, jó lenne ha várnánk, míg bizto­san dönteni tudok. Mondjuk, egy hetet. — Jó — sóhajtott az asszony —, egy hetet. — Tudod — magyarázta a férfi kö­szönetképpen a beleegyezésért — most még szeretem, megőrülnék, ha el kel­lene válnom tőle, de ha nem nyom a titkolódzás, talán nyugodtabban tudnék számot vetni. — S akkor ne is kérdezzem: hová mész, mikor jössz? — kérdezte az asz- szony. — Ne — mondta a férfi, de megrendült, amikor a szétnyíló ajkakon fogak fehér nyomát látta, s meghatódott, mert fe­lesége szája széle lebiggyedt, olyan gyerekesen, ahogyan mindig, sírása kezdetén. Az asszony felállt, a férfihez lépett, s két kezébe fogta a fejét: — Jó, sziliem. Köszönöm, hogy el­mond t ad. Nagyon becsüllek ezért, örü­lök, hogyha már nem szeretsz, akkor is becsülhetlek. Az én férjem nem volt- akárki. — Ekkor már sírt az asszony, * <* férfi önkéntelenül átkarolta a dere­kát.— Mindenkit érhet baleset — lent­ről is hallatszott, hogy hasztalan ígyek- szlk nevetni a könnyein át — és mi örömre, bajra egyaránt szerződtünk. Tudod, csak az fájt, amikor a tiszta­ságáról beszéltél. Hát hét évig nem él­tem én melletted tisztán? De nem, nem teszek neked szemrehányást, ne félj. Te szerelmes vagy és én mindenképpen könnyebbé akarom tenni a helyzetedet. Segíteni akarok. Talán azzal, hogy sem­mit se teszek. Te vagy olyan okos és szereted annyira a gyerekeinket, hogy ezt a dolgot egészen rád bízhatom. A gyerekeinkről mit gondoltál? Nem ju­tott eszedbe, mennyi feladatot és örö­met jelenthetnek még neked? Na, nem baj, szívem, holnap már a hivatalban is biztosan nyugodtabb leszek. Majd jobb lesz, minden jobb lesz, meglátod. Lehajolt, megcsókolta a férje homlo­kát. Abban a pillanatban csengettek. Kiszaladt az előszobába. A levélszek­rényből éppen a lába elé pottyant az összehajtogatott reggeli újság. A nyi­tott szobaablakból már világosság áradt, s az utcán szeméthordók csattog­tatták új fémládáikat. Újsággal a kezében az ágyához ment. — Én még egy kicsit lefekszem. Le­vetkőznék, fordulj el, légy szíves ... A férfi megfordult, s a sarokban a gyerekkocsiból ránevettek a játékba­bák. így, háttal mondta: — A Zolival megbeszéltem, hogy nyi­táskor a strandon találkozunk. Vasár­nap sokan vannak. Elsőnek érkezett, de nem várt a be­járatnál. A medence mellett, napsütötte részen hasrafeküdt a füvön. Már tíz óra is lehetett, amikor az elkésett ba­rát a vállára csapott: — A fane se találhat meg így ebben a nagy tömegben. Jó, hogy lepedővel nem terítetted le magad. sűrűbb növényállományban termelhetők a mi fajtáinknál. Több kalászt hoznak és egy kalászkán több virág is meg­termékenyül. Hátrányuk, a gyengébb mi­nőségű liszt (nem rétesliszt), de javított őrlési technológiá­val és más bűzafajták lisztjé­vel keverve jó kenyérlisztet ad. Itt említendő meg az is, hogy nem ismerjük pontosan az olasz búzafajták télállósá­gát. Jugoszláviában (már pe­dig a Vajdaság éghajlata a Baranya megyei éghajlatnak megközelítően megfelel), az elmúlt három évben jól átte­leltek az olasz búzák és mint a fenti terméseredményből is Iáható, szép termést adtak. De a fajta egymagában nem döntő tényező a jövedelmezőbb termelésnél. Emellett újabb agrotechnikai eljárásokat kell alkalmazni. Itt három fő do­logra hívta fel Rajki elvtárs a ügyeimet, 4 Mélyebb művelést kell ■* végezni! Jugoszláviá­ban nem félnek harminc cen­timéterre szántani búza alá. Ezáltal lényegesen több csapa­dék raktározódik el a talajban, és mélyebb földforgatással nagyobb műtrágyaadagok ke­verhetők a talajba anélkül, hogy az káros hatású lenne. (Persze, kavicsos, vagy szikes, sekély termőrétegű talajoknál ez az eljárás nem alkalmas.) O A nagy termés elérésé- ben a műtrágyázásnak fontos szerepe van. Keverőszántáskor Jugoszlá­viában 2—4 mázsa szuperfosz­fátot és annak mintegy fele í mennyiségű (1—2 mázsa) ká­lium műtrágyát forgatnak a talajba holdanként. Vetés előtt újra egy mázsa nitrogén és egy mázsa foszfor műtrágyát betárcsáznak a földbe. Egy számunkra új műtrá- gyázási eljárást is végeznek: a téli műtrágyázást. Ennek biológiai alapja, hogy télen, átmeneti enyhüléskor plusz 4— 5 Celsius fok felett a növé­nyek zöld része fejlődni kezd. A gyökérzet azonban nem jut A fekvő ember felemelte a fejét. hunyorgott kicsii a fénytől. Aztán is­mét a fűre ereszkedett, oldalt fordította a fejét és tagoltan, rekedten mondta: — Te Zoli... az én feleségem, a Sári... az egy csodálatos asszony! Már a söröző felé tartottak, amikor még mindig ezt hajtogatta. Aztán ittak. Hogy az érett, ízes sör micsoda áldás a tikkadt embereknek! CSERHALMI IMRE kellő mennyiségű es minőségű nitrogén tápanyaghoz, mivel a talajbaktériumok — amelyek a nitrogén vegyületeket a gyökérzet számára felvehető­vé teszik — csak plusz tíz Celsius fok felett kezdenek dolgozni. Emiatt a gyökér nem tud elég nitrogéntartalmú táp­anyagot felvenni és sínylődni kezd. Fenti okból november vé­gén, december végén és január végén, tehát három esetben 50—75 kg gyorsan ható nitro­gén műtrágyát (kalcium nitrát, vagy ammonium nitrát) — ilyen nálunk a pétisó — szór­nak ki nulla fok Celsius kö­rüli hőmérséklet melletti, vé­kony rétegű hóra, vagy a ko­pasz vetésre. Február végén újra kiszór nak, de most már mintegy 100 kilogramm gyorsan ható nitrogén műtrágyát kataszteri holdanként. Ekkor azért je­lentős hatású a nitrogén mű­trágyázás, mivel ebben a fej­lettségi állapotban alakulnak ki a növényben a kezdetleges termést hozó szervek, amit tu­dományosan úgy mondunk —* a reproduktív szervek ilyen­kor differenciálódnak a búzá­nál. A tudomány mai álláspontja szerint a március végi, április elejei fejtrágyázás, amit nálunk a gyakorlatban a legtöbb he­lyen végeznek inkább káros-* nak mondható, mint hasznos­nak. A növény ekkor van szár­ba indulás előtt, s a nitrogén műtrágya hatására bujábban hajt, meglazítja a szár szöve­teit, gyengíti a búza szárát és megdőlésre hajlamossá teszi. Tehát februárban ajánlatos a fej trágyázást abbahagyni és utána már csak legfeljebb a szárbaindulás előtt (kalászo­lás előtt 8—10 nappal), szór­junk ki újra nitrogén műtrá­gyát Ekkor a búza nálunk kb. 40—50 centiméter magas. Az időpont legtöbbször május 5. és 15. között van. Ilyenkor főleg ha hűvös a május, jó­hatású a fejtrágyázás, mivel a hideg idő következtében csök­ken a baktériumtevékenység a talajban és emiatt pillanatnyi hiány áll elő felvehető nitro­génvegyületekből, O A terméshozam fontos tényezője az előbbieken kívül a terület egységenkénti növényszáma. A nálunk elter­jedt termesztési mód mellett 1 négyzetméternyi területen 250—350 kalász fejlődik átla­gosan. Az olasz búzafajták eay négyzetméternyi területen 500 —600 kalászt Is felnevelnek és ez döntő fontosságú, mert kétszer annyi kalász, kétszer annyi termés. És most már látjuk, miért szükséges a sok tápláló anyag, miért fontos minden csepp csapadék meg­őrzése — amit mély tala 'mű­veléssel és fokozott műtrá­gyázással biztosíthatunk búza­vetéseinknek. Az elmondottak természe­tesen nem jelentik azt — mon­dotta Rajki elvtárs —, hogy jövőre már csak olasz búzát fogunk vetni, de mindenesetre igen jelentősek a folyamatban lévő nagyüzemi termesztési kísérletek. Eredményeit és a termesztés terén elért tapasz­talatokat mérlegelni kell és meg kell találni a legmegfele­lőbb utat gabonatermeszté­sünk jövedelmezőbbé tétele ér­dekében. Hardicsay Lóránd MÉSZÖV főagr. JNégv ország nemzetközi rádiópályázatot hirdetett Csehszlovákia, Lengyelor- lyáznl, átdolgozásokat nem szag, a Német Demokratikus vesznek figyelembe A pályőz- Koztánsaság és Magyarország ni szándékozó magvar szerzők rádió szervezetei nemzetközi rádiójáték-pályázatot hirdet­tek, amelyen a felsorolt orszá­gok, köztük mindkét német állam polgárai résitvehetnek, elsősorban időszerű témájú munkákkal. Csak eredeti és eddig még nyilvánosságra nem hozott rádiójátékkal lehet pú­két példányban küldjék el je igés pályázatukat a Megye Rádióhoz, 1959. február l. és július 31. között. A hazai for­duló első díja 18 000 forint. A díjnyertes műveket Prágában bírálja el a nemzetközi zsűri, a pályázat nagydíja 30 000 fo­rint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom