Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

10 NAPLÓ 1959. FEBRUÁR 88. A vasárnap gttnaTU A pécsi labdarúgók baráti találkozója Berger Györgyi. a legjobb pécsi tornásznő 7. helyen végzett a válo­gatott keret ellenőrző versenyén. A Labdarúgók Testületé értesíti tagjait, hogy hétfőn este 6 órakor továbbképző előadást tartanak. Előadó: Jillek Emil, Vidám fiatalok, labdarúgók ül­ték körül ezen az estén a Ka­zinczy étterem asztalát. A Dunán­túli Napló Kupa-mérkőzéseken résztvevő három csapat, a Dózsa, Bányász és a BTC játékosai Jöt­tek össze, hogy a fehér asztal mellett tovább mélyítsék a sport­körök közötti baráti kapcsolatot. — Igen jő szolgálatot tetten a kupa-mérkőzésen, — mondotta Szekeres Ambrus elvtárs, a Dózsa vezetője pohárköszöntőjében. — Kár, hogy a PVSK labdarúgói most nincsenek Itt közöttünk. Kö­szönet és elismerés illett a Du­nántúli Napló szerkesztőségét a kupamérkőzések megrendezéséért. Nemcsak a csapatok felkészülését segítették elő a mérkőzések, de közelebb hozták egymáshoz a já­tékosokat is. Ez megmutatkozott a baráti va­csorán le. Hol itt, hol ott csen­dült fel egy-egy nóta. versenyez­ve énekelték „ ... muzsikus lel­kek, bohém fiúk”, mert úgy lát­szik minden futballistának ez a nótája. Persze, sok szó esett a mérkőzé­sekről is. Tréfás csípős megjegy­zések egymást követték. Abban mindenki megegyezett, hogy érde­mes volt kiírni a kupa-mérkőzése­ket. — Kérjük a Naplő szerkesztősé­gét — mondotta Szekeres Ambrus tolmácsolva a pécsi csapatok ké­rését, — hogy jövőre is írják ki és tegyék hagyományossá a bajnoki mérkőzések előtt a felkészülési tornát. Vasvári Ferenc elvtárs, a Dunán­túli Nanló főszerkesztője a jelenlé­vők lelkes helyeslése közepette jelentette ki, hogy jövőre is kiír­ják a kupa-mrékőzéseket. — Figyelembe vesszük azonban a szurkolók, a csapatok és a veze­tők kiírásra vonatkozó javaslatait, mert szerkesztőségünk máris több ilyen javaslatot kapott. A baráti beszélgetés közben a poharak Is jónéhányszor kiürültek. Az edzők azonban éberen ügyel­tek. Hamar zárórát csináltak. Hiá­ba, a tavaszi bajnoki rajt már nincs messze. És ilyenkor a já­tékosoknak sportszerűen kell él­niük. A vezetők még elbeszélget­tek a pécsi labdarúgás problémái­ról, a tavaszi mérkőzések esélyei­ről, a csapatok, játékosok titkos reményeiről és vágyairól. Hogy aztán mi valósul meg belőlük, az majd kiderül, s erre nem is kell sokáig várni, hisz a bajnokság tavaszi mérkőzései a jövő vasárnap már megkezdődnek. Mai sportműsor LABDARÚGÁS. Barátságos mér­kőzések: Komlói Bányász—Szolno­ki MÁV, Komló 15, Pécsi Dózsa— Kecskeméti Dózsa, Tüzér utca 15, Bajai Építők—PVSK, Baja 11, Pé­csi BTC—Pécsi Dózsa IL Verseny utca 10, Pécsi Vasas—Vasas I. Bányász, Sörgyár pálya 11, Megyei mérkőzés: PEAC—Sellye, Siklós 13.30. KOSÁRLABDA: PVSK tornacsar­nok: A középiskolás bajnokság te­rületi mérkőzései: Leőwey Klára Gimnázium—Zala megye bajnoka, női, 9.15, Szigetvár—Siófok, női, 11.40, barátságos mérkőzés: PVSK —Bajai Építők, női, 10.30, Megyf'ín'k legjobb atlétái L 58-ban Az ugrőatlétákat vesszük sorra. A magas-, távol-, hármas- és rúd­ugrásban egyedül Pálinkás kitűnő távolugró eredménye érdemel em­lítést. Különösen gyengén állunk rúdugrók dolgában. Magasugrás: átlag 1957-ben 174,2, 1938­ötös ban 174. Tizes állag 1957-ben 170.9, 1958- ban 170.5. Ranglistavezető 1957-ben Vas Ottó (Dózsa) 175, 1958-ban Varga Sándor (Postás) 175, 2. Vas Ottó (Dózsa) 175 (175), 3. Banna Valér A pécsi sporthagyományok nyomában A PÁC megszülne, a BTC legnagyobb sikerei A diákság körében mind nagyobb lett az érdeklődés a sport iránt, amikor a kultuszminiszter meg­engedte, hogy a középiskolák VII. --VIII. osztályának tanulói nyilvá­nos egyesületben szerepelhetnek, ugyancsak megszaporodott a PÁC játékosállománya. Négy-öt csapatot tudott szerepeltetni, melyek igen nagy játékerőt képviseltek, külö­nösen a góllövés volt főerényük. Szlavónia ellen 7:0, KASC ellen 17:0, a PSC ellen 37:0 arányú meg­semmisítő győzelmet arattak. Ez utóbbi eredménnyel a PÁC ma is tartja az országos bajnoki gólre- kordot. Az első világháború kitörése kettétörte a PÁC felfelé ívelő pá­lyáját. Csak 1920-ban támadt fel tiíra, amikor a Pécsett tartózkodó Kollár Zoltán, a sportkör békebeli játékosa Konrád III. Sándorral, az MTK volt középfedezetével kö­zépiskolás diákok bekapcsolódásá­val életrekeltette a szakosztályt. Később Kristóf Károly irányítása mellett dolgoztak a labdarúgók-, akik ha nagy eredményeket nem is tudtak elérni, mindig az élgár­dához tartoztak. A Pécs-Baranya megalakulása után teljesen vissza­esett a csapat. Csak 1932-ben lett nagyobb az élet, amikor ismét Kollár Zoltán vette kezébe a szak­osztály vezetését. A szigeti kül­város fiatalságát, az iparos tanon- cokat. a fémiparlstákat, a Hamer- U kesztyűgyár tanoncait Hebrony István és Schwara Nándor lelkes segítő munkájával toborozták a szakosztályba. Az első és második csapat mellett ifjúsági és csakha­mar kölyökcsapatot is indítottak. 1938 őszén a PÁC volt az őszi baj­nok a PVSK, DVÁC és a PEAC előtt. A városházán megirigyelték a csapat sikereit és a „városatyák” vették át a csapat vezetését. A régi vezetők nagy része megvált a szakosztálytól, a közönség is el­fordult a csapattól. Az együttes erősen visszaesett, az év végére a közéozónóha került, majd 1937 őszén két súlyos vereség után ki­mondták a szakosztály feloszlatá­sát. a játékosokat szélnek eresz­tették. Ezzel véget ért az oly szép eredményeket elért futballszakosz­tály működése. A BTC jobban megalapozott egyesületnek bizonyult. Igaz, o gyár vezetői legtöbbször csak pro­pagandának használták fel a lab­darúgó-csapatot, de a bőr gyári munkások mindig megküzdőitek a nehézségekkel. 3935-ben bajnoksá­got nyert a BTC és mint ilyen „a vidék legjobb csapata" címért ví­vott küzdelmek során a Miskolci VSC-t, a Szegedi AK-ot és a Szom­bathelyi AK-ot is legyőzte. E három győzelemmel a tarso­lyában, mint a vidék legjobb csa­pata került össze Budapest bajno­kával, az MTK-val az országos bajnoki címért. A Fradi-közönség harsány hangon biztatta a BTC-t. Az MTK első góljára Dóra egy szabályos fejesgóllal válaszolt. A játékvezető először megadta, majd lökés címén visszavonta• a szabá­lyos gólt. A csapat kedvét vesztet­te és végeredményben 5:0-ra kika­pott, de ennek ellenére nam ját­szott alárendelt szerepet s a túl­zott gólarány a közvetlen véde­lem két játékosának gyenge játé­kából származott. 1935-ben a vezetőség között né­zeteltérés támadt, melynek követ­keztében a csapat önálló formában nem tudott fennmaradni és egy rendkívüli közgyűlésen azt a ha­tározatot hozták, hogy a PVSK-val fuzionálnak. Ez a fúzió egy olyan csapatot hozott létre, mely három éven át 100 százalékos bajnokságot nyert. A fúzió érdekessége, hogy a csapat elnevezése PVSK volt, de a mez továbbra is zöld-fehér ma­radt. A Pécs-Baranya megalakulása a PVSK-ra is soroasztólag hatott, hisz a csanatból eltávozott Horvdth- Halász és Dóra, Kelenfi pedig formájának csúcspontján visszavo­nult a labdarúgástól. 1932-beÚ Hamlk István, Krassó József és néhány lelkes bőrgyári dolgozó megmozdulására újból lét­rehozzák az önálló BTC-t. A csa­pat a kér. II. osztályában indult és még ebben az évben bajnok­ságot miért. A lassú, kitartó mun­ka eredménye 1947-ben jelentke­zett, amikor az NB 11-be kerül­tek. Figyelemreméltó esemény, hogy az ifjúsági csapatuk időköz­ben — 1942-ben országos ifi baj­nokságot nyert. 1948 őszén az első csapat edzését Opata Zoltán vette át. Ekkor a csapat az utolsóelőtti helyen állt. Tavaszra már' jó középcsapattá fejlődött s a kővetkező bajnoki évben már csak a PVSK-tol el­szenvedett vereség nyomán esett el az NB 1-be jutástól.* * Opata távozása után a csapat erős hanyatlásnak indult. Az anya­gi támogatás hiánya, játékosok tá­vozása és egyéb okok azt ered­ményezték, hogy 1953-ban az NB II-bői kiestek, a csapat most is fennáll és jelenleg az NB 111. 10. helyezettje. A BTC születése egybeesik a tanácsköztársaság születésének idejével. A 40 éves jubileumát eb­ben az évben ünnepli. A jubi­leumi előkészületek jegyében két ízben összejöttek a veterán BTC- isták. Február 22-én, Tüzér utcai pályán: PFCSI DÓZSA— KECSKEMÉTI DÓZSA barátságos mérkőzés 15. Előtte: Határőrség—Karhatalom barátságos mérkőzés 13 órakor. (Nagy Lajos Gimn.) 175, (170), 4. 'Szécsei Zoltán (Ped. Föisk.) 175, 5. Avar Szilveszter (Mohács) 170, 6. Szilárd Miklós íDózsa) 170, 7. Torbó Gyula (Dózsa) 170, 8. Mike József (Ped. Föisk.) 165 (165), 9. Litz László (PEAC) 165 (175), 10. Szirom Gábor (Nagy Lajos Gimn.) 165. Távolugrás: ötös átlag 1957-ben 635.8, 1958- ban 647. Tizes átlag 1957-ben 623.3, 1958- ban 629.2. Rangllstavezető 1957-ben: Litz László (PEAC) 643, 1958-ban: Pá­linkás Mihály (Ped. Föisk.) 706, 2. Litz László (PEAC) 643, (643), 3. Frank Ferenc (PEAC) 632 (610), 4. Szécsey János (PVSK) 629 (613), 5. Varga Sándor (Postás) 625 (640), 6. Kovács József (Postás) 621 (588), 7. Hetényi Károly (Mohács) 615 (642), 8. Héjjá Konrád (Mohács) 613 (656), 9, Lehel János (Mohács) 605, 10. Nagy Imre (PVSK) 603 (603). Hármasugrás: ötös átlag 1957-ben 13.03,8, 1958- ban 12.94.8. Tizes átlag 1957-ben 12.46.8, 1958- ban 12.58.3. Hanglistavezetö 1957-ben Dombi Tibor (PEAC) 13.75. 1958-ban Dom­bi Tibor (PEAC) 13.31, 2. Szécsei János (PVSK) 13.25 (13.10), 3. Litz László (PEAC) 12.97 (12.83), 4. He­tényi Károly (Mohács) 12.65 (12.82), 5. Kovács József (Postás) 12.56 (11.85), 6. Szilárd Miklós (Dózsa) 12.64, 7. Varga Sándor (Postás) 12.23 (11.62), 8. Lechner Gábor (Ped. Főísk.) 15.23, 9. Honfi Ró­bert (PVSK) 12.07, 10. Nagy Imre (PVSK) 12.02. * A pécsi járásban az őszi—téli spartakiád versenyek során a leg­utóbb az asztalitenisz-versenyt rendezték meg. A versenyen Bo- gád, Baksa, Bicsérd, Egerág, Dinnyeberki és Cserkút verseny­zői indultak el. Igen Jól felkészül­tek a versenyre a bogádiak. Há­rom csapatot is indítottak. Kár viszont, hogy a szentlőrinciek tá­volmaradtak. A verseny győztesei: Férfi egyéni: Sandman Rezső (Bo- gád), férfi páros: Horváth, Csór (Bicsérd), férfi csapat: Bicsérd. 4« vasárnap: lil ■fielNíhl * % á t a U a « * u h It • ? A Magyar Rádió PÉCSI ADÚJANAK 1959. febr. 32-i, vasárn api műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Német nyelvű műsor: Brecht—Eisler: Egységdal. Hans Busch énekei. Három dátum — három megemlékezés. Szív kül­di szívnek szívesen. Hírek a bonyhádi, bajai és gyönki já­rásból. Vidám vasárnapi zenés, énekes műsor. 18.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Vidám sokac legények va­gyunk ... Baranyai népdal. ÜJ úton ... Jegyzet. Zenés köszöntő Kátoly, szocialista község dol­gozó parasztságának — Sziavó- niai dalok és táncok. Szív küldi szívnek szívesen. Közkedvelt népdalok, kólók. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Szív küldi szívnek szívesen. 19,05; DÉL-DUNANTULI TÜKÖR. II. évf. 2. szám. Szerkeszti: De- bitzky István. A tartalomból: Népek barátsága. — A magyar- szovjet barátsági hónap meg­nyitójának zenei műsorából. — A holnap képzőművészei és műbarátai között. Riport. — Mit csinál ön szabad idejében? Kör- interjú. — A TIT életéből. — Néhány szó a szélesvásznú mo­ziról. A kérdésekre Mészáros Bálint válaszol. — Kiállítási jegyzetek. — Rejtvény. 19.55: A vasárnap sportja; -Totó- eredmények. 20.00: Műsorzárás. Televízió műsora ma: 9.55: Az eladott menyasszony el- mű vigopera közvetítése a prá­gai Nemzeti Színházból. 17.30: Életem árán. Magyarul be­szélő szovjet film, 19.00: Előújság. 20.00: A Magyarország—Olaszország válogatott kosárlabda-mérkőzés n. félideje. (Közvetítés a Nem­zeti Sportcsarnokból.) A takarékbetét-könyv előnyös, kényelmes, biztonságos! Május 1. (Vasas II.): Halhatatlan garnizon (délelőtt 10 órakor). Ten- gerészrevű (3, 5 és 7 órakor) Kossuth (Mohács): Yves Mon­tand énekel (délelőtt 10 órakor). Csendes Don H. rész (4, 6 és 8 órakor) Zrínyi (Szigetvár): Rumjancev ügy (délelőtt 10 órakor). Hattyúi: tava (fél 4, fél 6 és 8 órakor) Táncsics (Siklós): Két kapitány (délelőtt 10 órakor). Félkegyelmű 16 és : órakor) Bőrgyár kultúrotthon»: Fejede­lem bajnoka (fél 5 órakor) HÉTFŐ: A Magyar Rádió PÉCSI ADÓJÁNAK 1959. febr. 23-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Helyszíni közvetítés a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszín­házából. Sardou: A SZÓKI­MONDÓ ASSZONYSÁG. Zenés vígjáték 3 felvonásban. Fordí­totta és kamaraszlnpadra átdol­gozta Darvas Szilárd. Zenéjét szerzetté: Polgár Tibor. Vezé­nyel: Bíró Attila. Szereplők: Napoleon — Galambos György. Katalin mosónő, később dan- zigi hercegnő — Takács Margit. Lefebvre őrmester, később dan- zigi herceg — Tomanek Nán­dor. Fouché, bukott rendőr- , miniszter — Avar István. Sa­vaid rendőrminiszter — Faludi László. Neiperg gróf — Kop­pány Miklós. Depreaux tánc­mester — Petőházi Miklós. Ka- rolin nápolyi királynő — Pataki Erzsi. Eliza hercegnő — Bódis Irén. Julié, mosónő, azelőtt márkinő — Horváth Magda; Lauristen szárnysegéd — Róna­széki András. Vabontrain nem­zetőr — Monorl Ferenc. Ren­dezte: Szivler József. A szünetekben: 1. Jogi tanácsadó; — A ter­melőszövetkezeti nyugdíj­ról. — Dr. Stadtrucker Péter előadása. 2. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődéséről. Kom­mentár. Irta: Vasvári Fe­renc. Műsorzárás; SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Sztambul ró­zsája (délután 3 és este 7 órakor) Kamaraszínház: Szókimondó asszonyság (délután fél 4 és este fél 8 órakor) MOZI Park: Rettegett Iván (délelőtt 10 órakor). Csodálatos kút (délután 2 órakor). Kék nyíl (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor) Kossuth: Yves Montand énekel (délelőtt 10 órakor). Csodálatos kút tdélután fél 3 órakor). Amit nem lehet elfelejteni (fél 5, fél 7 ts fél 9 órakor) Petőfi: örök éjszaka titka (dél- Csendes Don H. rész. (fél 6 előtt 9 órakor). A filmklub elő- fél 8 órakor) adósai (délelőtt 11 és délután fél 3 órakor). Belépés csak tagsági iga­zolvánnyal. Az én drága páráén (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor) Fekete Gyémánt (Pécs-Gyár- város): 45-ös körzet nem vála­szol (délelőtt 10 órakor). Mind­halálig (5 és 7 órakor) Építők kultúrotthona: Két kapi­tány (délelőtt 10 órakor). Halha­tatlan garnizon (5 és 7 órakor) Ifjúsági filmszínház: Karneváli éjszaka (4 és 6 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): A fiú (délelőtt 10 órakor). A harma­dik (fél 4. fél 6 és fél 8 órakor) Rákóczi (Mecsekalja): Baráti be­csület (délelőtt 10 órakor). A Sip­ka szoros hősei (3, s és 7 órakor) 20.00: SZÍNHÁZ Nemzeti színház: Szünnap. Kamaraszínház Szünnap, é MOZI Park: Félkegyelmű (4; fél 7 és 9 órakor) Kossuth: Hattyúk tava (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor) Petőfi: Tengerészrevű (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor) Fekete Gyémánt (Pécs-Gyár- város): Mindhalálig (5 és 7 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Kossuth (Mohács): élét és Tu­domány előadása: Böske. Üj si­kerek éve, Hódok paradicsoma. .Tégparádé (7 órakor). Táncsics (Siklós): Élet és Tu­domány előadása: Hegyek és emberek. Kardvívás. Korok tánca (7 órakor) * Hétfőn este fél 8 órakor a Nem­zeti Színházban rendezi meg az Országos Filharmónia II. A. bér­leti hangversenyét. Műsoron: Beethoven: V. szimfónia. Bartók: Divertimento és Paganini: He­gedűversenye. Közreműködik: Ga­ray György érdemes művész, a pécsi szimfonikus zenekart Lehel György vezényli. As MTST III. telje» ülése Megszilárdítják a sportvezetést — Létrehozzák az egységes minősítési rendszert — Rendezik a versenykiréi és játékvezetői dífakat A Magyar Testnevelési és Sport­tanács a magyar sport legfelsőbb irányítószerve harmadik teljes ülésén igen fontos határozatok születtek. Melyek a TST-k legfon­tosabb feladatai ez évben? Elsősorban a TST-rendszeren be­lül a testnevelési és sporttanácso­Olimpiai láz Olaszországban A római olimpiai játékok óriási lendítőerőt jelentenek Olaszország sportjában. Az olasz sportélet ve­zetői tisztában vannak ezzel és okosan használják ki a fiatalok nagy lelkesedését. Külön jelvény és melegítő Azoknak a spor­tolóknak, aktk- —nek reményük le­het arra, hogy 1960-ban Olasz­ország színeit képviselik az olim­pián, már most külön jelvényük, melegítőjük és keretük van. A ma mailbotot minden fiatal ott hordja tarsolyában és egyenruhá­ján ott látható a felírás: „PO 60. „ProbabUe Olimpico i960 — valószínű olimpikonja”. A ,,PO 60 cím elnyerése nagy dicsőség. A legnagyobb I A reménység: Pucci | tűbb sport ______I Olaszország­ban a labdarúgás, de az eredmé­nyek közepesek. Az elmúlt ev második felében Franciaországgal és Csehszlovákiával játszottak az olaszok: Párizsban Is. Genovában lm döntetlen eredményt értek el, meglehetős alacsony színvonalú Já- j. Két-három jó csapat utón űr következik a bajnokság­ba n: a mérkőzések attrakciói első­sorban a külföldről „importált” játékosok. Olaszország legnagyobb olimpiai reménysége ma Pucci, a tavalyi budapesti Európa-bajnokság sztár­ja. — Úszásban azonban nincsenek sokan mögötte. A férfiak között talán Gallettit említhetjük 400 gyorson, valamint Demerlelnt 1500-on. Kerékpárban tavaly tűnt fel egy „csodagyerek”, a 20 éves Livio Trapé és 1958-ban kb. harminc versenyt nyert. A kapaszkodókon nem lehet elhagyni és kitűnő a sprintben, kitartó a nagy távolsá­gokon. A világbajnokságon csak a balszerencse ütötte el a győzelem­től: bukott a cél előtt. Tiz nap­pal később azonban az Arany- kerék-versenyen, ahol az összes jelentős kerékpározók ott voltak, ő győzött. A legutóbbi olimpia győztese, Valdini professzionista lett és legutóbb legyőzte Bobet-t. a franciák nagy kerekesét. Győzelemsorozat ökölvívásban Jó eredmé­nyeket ért el az elmúlt években «• olasz ökölvívó válo­gatott« Az olasz vivóepoct hírneve, ezzel szemben kezdi el­veszíteni régi fényét. Az olasz lapok éles kirohanásokat intéznek az elektromos találatjelző készü­lékek ellen, mert szerintük ez a gépesítés vetett véget az olasz világhegemóniának. Az evezősök között találjuk az Európa-bajnok- ságot nyert kormányos nyolcast. És az atléták? Egy olasz újság­író szavai jellemzik leginkább a helyzetet: „Fejlődünk, fejlődünk, de amíg mi két centimétert ja­vítunk valamelyik erdeményiDa- kön, addig a szovjet és amerikai atléták 10—15 centiméterrel javít­ják meg a világcsúcsot. Mégis néhány név: Maceoni súlylökés­ben 17,43, Giovanni Lievore 80,73 gerellyel, Berruti 100 méteres síkfutásban 10.3, Mázza 110 mé­teres gátfutásban 14,3, 4x100 méte­res váltóban 40,1. tme, egy pillanatkép az olasz sportról és az olasz sportközv^íe- ményről 1959 februárjában. Csak néhány számot, nevet és a sport­élet néhány érdekes jelenségét említettük. De ki tudja: 1960-ban talán egészen mások szerzik meg káprázatos eredményekkel az oUimptai bobért Olaszországnak! fcat; a sportvezetést kell megszi­lárdítani, képzett sportvezető ká­derok bevonásával. E célból állí­tották fel a TF-en belül a magyar edző- és sportvezetőképző intéze­tet. Biztosítani kell, hogy a sport- egyesületek szakosztályainak kép­viselőiből választás útján alakulja­nak meg az új szövetségek, ame­lyek teljem szakmai önállóság mellett végzik majd munkájukat. Igen sok hiányosság tapasztalható még a TST-k különböző bizottsá­gainak a munkájában. Ezért a bi­zottságokat a szükségeshez képest át kell szervezni, azokat megfele­lő sportkáderekkel meg kell erő­síteni. Hosszú idő után került sor újból a sportegyesületek működé­sének legalizálására, az egyesületi alapszabályok létrehozásával, itU- tőleg új vezetőségek megválasz­tásával. Sportvezető szerveinknek és elsősorban a TST-nek a jövő­ben minden tekintetben meg kell követelnie egyesületeinktől az alapszabály szerinti működést.. Biz­tosítani kell, hogy a szakszerve­zet, a KISZ, a sportegyasületek életében vezető szerephez jussa­nak úgyis, mint a sportkörök I. fokú felügyeleti szerve. A TST-k viszont váljanak a helyileg legil­letékesebb államhatalmi sportszer- vekké, minden sporttal foglalkozó szervnek főfelügyeleti hatóságaivá. A bajnoki és versenyrendszert a magyar sajátosságoknak megfele­lően kell kialakítani és azt főleg a tömegspnrtot elősegítő verse­nyekkel. bajnokságokkal kell ki- egészíteni. Ez évben ezt a célt szolgálják különböző sportágak jelvényszerző versengői, a VIT jel­vényszerző versenyek, a falusi spártdkidd, az üzemi bajnokságok. •tfc A sportszövetségek munkáját ér­tékelve a beszámoló foglalkozott azzal, hogy szövetségeinknél meg mindig megtalálható a teljes önál­lósulásra való törekvés. Különö­sön a labdarúgó szövetségnél ta­pasztalható ez. Sőt, éppen e szö­vetségen belül a különböző bizott­ságoknál is megtalálhatók a kü­lönválás szándékai. Köztudomású, hogy a Játékvezetői és Edzötanács nem akarja a szövetséget hivatalos szervezeti keretnek elfogadni, kü­lön gazdálkodnak, külön állítanak fel bizonyos csoportokat, stb.i holott az edző és játékvezető ta­nács eddig is a szövetség szerves része, egyik bizottsága volt, akár­csak a fegyelmi, ifjúsági, létesít­mény bizottság, stb. Ennek a hely­zetnek a jövőben feltétlenül meg kell változnia. Az ellenforradalom óta általá­nos a zűrzavar, a sportmtnősíté- sek és nyilvántartások terén. Ahány szövetség működik, annyi­féleképpen működik. Feladatunk ismét létrehozni egységes sport- minősítési és nyilvántartási rend­szert. 1959 januárjában 23 sportág­ban beindultak az egyéves segéd­oktató képző tanfolyamok. Ez óv őszén IS sportágban egy éves ok­tató-képző tanfolyam és 12 sport­ágban 3 éves szakoktatói tanfo­lyam kezdődik .Az edzők elfoglalt­ságával kapcsolatosan általános elv az. hogy egy edző csak egy sportágban és egyesületnél mű­ködhet. Az edzőt szerződéseket a jövőben ismét a TST-k hagyják »óvd. Az edzői bérezéssel kapcso­latban az a javaslat., hogy a járási, városi szinten működő csávátok­nál. szakosztályoknál az edzők tár­sadalmi munkában tevékenykedje­nek. A sportkörök a versenybírói és játékvezetői di­jakat. Igen sok esetben a játékve­zetők indokolatlanul magas díja­kat számoltak el, a játékvezetés­ből mellékfoglalkozást csináltak, a sportköröket fejőstehénnek tekin­tették. Ugyancsak el kell érni. hogy a sportegyesületeink a jóvá­hagyott költségvetés szerint fejt­senek ki tevékenységet és a sportkör pénzét elsősorban az élő sport szolgálatába állítsák. Nem engedhető meg az, hogy a költség­vetésnek több mint SO százalékát a béralap eméssze tel, ezzel a szakosztályok száma egyre kisebb lesz. Vezetöszerveink a jövőben sem fognak hozzájárulni, gazdasá­gi okokból eredően szakosztály k és sportkörök megszüntetéséhez. Az MTST ülése hosszan fog­lalkozott az Iskolai testnevelés és sportntúnka kérdésével, még min­dig indokolatlanul nagy a testne­velés alóli felmentések száma és ez főleg a lányoknál fordul elő. El kell érni, hogy iskolaigazga­tóink, tanáraink ne csak egysze­rűen tantárgynak tekintsék a test­nevelést, hanem a kommunista nevelés egyik eszközének, akár­csak az értelmi, az erkölcsi, eszté­tikai, politechnikai nevelést. Az általános Iskolai testnevelést és sportmunkát — hasonlóan az ipari iskolai, a középiskolai és ogyete- mi főiskolai sportmunkához — centralizálni kell és biztosítani kell részére a központi vezetést, lehetőleg a KISF.-en belül. A diá­kok iskolán kívüli sportfoalalkn-- tatására vonatkozóan maradéktala­nul végre kell hajtani az w " elnökségének közelmúltban *rtr>rr,í‘- lent erről szóló határozatát. rózsahegyi mátyás. a Várost Testnevelést Sportt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom