Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

1959. FEBRUAR 22. NAPLÓ 7 Tíz év alatt 4251 lakás épült Pécsett! Az idén 11 millió forintot fordítanak lakóházfelújítéuokra Jövőre 510 lakás épül / Beszámoló a városi tanács végrehajtó bizottságának öleséről A kesztyűgyári kiszes ipari tanulók politikai köre Febroir 20-án, pénteken ülést tartott Pécs megyei Jogú vá­ros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen több más kérdés mellett megtárgyalt ák a váróé lakás- és kommunális ellátottsága terén kialakult helyzetet és a lakásépítéssel kap­csolatos további telepítési lehetőségeket. Márki László osz­tályvezető főmérnök beszá mólóját széleskörű vita követte. Városunk funkció szem­pontjából két fő részre oszt­ható: lakó és ipari övezetre, bár területileg nincsen meg­felelően függetlenítve egy­mástól. A város fő lakóöveze­tét északon a Mecsek, délen a vasút határolja, ezért kelet­nyugati irányban, hosszan el­nyúlva helyezkedik eL Leg­jelentősebb műemléki és vá­rosképi szempontból a Rákóczi út és a várfalak által határolt terület, az úgynezett törté­nelmi városrész. A város leg- elavultabb része a hatos úttól délre lévő terület, az úgyne­vezett déli városrész. Ebben a részben található a legtöbb egészségtelen, rossz lakás. Tíz évvel ezelőtti adatok szerint a városnak 87 500 la­kója volt, egy lakószobára 2.1 fő jutott. A szocialista nehéz­iparnak a pécsi szénmedencé- re irányuló fejlesztése 1949-től á város óriási fejlődését ered­ményezte. A nagyirányú ipari felfutás a város Jélekszámát alig tíz év alatt 43 százalék­kal növelte. Az ipari fejlődés­sel párhuzamosan jelentős la­kásépítés indult meg, de ez nem tudott lépést tartani a vá­ros lélekszám-emelkedéséveL Bár az elmúlt tíz évben 1710 épületben 4251 lakás épült —* a 40 ezres létszámnövekedést figyelembe véve — mégis to­vább romlott a város lakás- helyzete. A nagy távolságok növelték a közlekedés problé­máját, nőtt a közúti forgalom, az utak túlterhelése, a víz­elosztó berendezések kereszt- metszete a fokozott igénybe­vételnek nem tudott eleget tenni, romlott a város köztisz­tasága. zésre. Az alapelvek szerint a város további területi széthú­zása nem kívánatos, sem a város üzemeltetése, sem az építés gazdaságossága szem­pontjából. Ki kell telepíteni a város lakóövezetébe beékelő­dött és a lakosság életkörül­ményeit zavaró üzemeket a vasútvonaltól délre és a gyár­város környéki területekre. A dolgozók lakásigényeinek ki­elégítése megoldhatatlan az el­avult és életveszélyes lakások felszámolása nélkül. Ezért a városi tanács arra törekszik, hogy a dolgozók véleményét figyelembe véve elsősorban a felszámolásra kerülő épületek­ben, rossz, egészségtelen kö­rülmények között lakók kapja­nak az épülő, új lakásokból. A nagyjavításiból (felújításból) teljesen kizárják azokat az épületeket, amelyeknek tata­rozása gazdaságtalan. Az erre szánt összeget új lakások léte­sítésére fordítják, A tanács által irányított be­ruházási kereteken belül folyó lakásépítkezés a déli város­részen bonyolódik le hat ütem- ben. A terv nemcsak a fog­híjak és üres területek beépí­tését tartalmazza, hanem sza­nálást is irányoz el. A jövő évben előreláthatólag 510 la­kás elhelyezéséről kell gon­doskodni, ebből 210 állami, 200 szövetkezeti, 100 pedig OTP kölcsönnel épített lakás lesz. Elegendő beépíthető terület hiányában már a jövő évben szükséges lesz mintegy hetven lakás szanálására. Sok vita hangzott már el afelett, érde­mes-e régi épületeket szanál­ni. Számítások szerint nagyon is kifizetődő, mert a közműve­sített területeken, bontás után épített lakások költsége 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint A kialakult helyzet a közművesítetlen telikéken miatt szükségesnek látta a ta- épülteké, nács a város építési alapelvei­nek lerögzítését addig is, amíg egy átfogó általános városren­dezési terv nem áll rendelke­Pécs váróé tanácsa ebben az évben 11 mililó forint hi­telt kapott lakóházíelúj húsok­ra és karbantartásokra. Ebből hatmillió forint értékig teljes felújítást végeztetnek. A fel­újítás főként a Széchenyi tér, Bem utca, Jókai tér, Jókai ut­ca állami épületein történik majd sortatarozás formájában. Az első és harmadik kerület­ben is felújítanak jónéhány épületet, de ezekben a kerü­letekben főleg javítási mun­kákat végezeteinek. A tataro­zások jobb és gazdaságosabb j kivitelezése érdekében a Tata- » rozó Vállalat kapacitását 33 J százalékkal növelik, az Ingat­lankezelő Vállalat kapacitását pedig máris 150 százalékkal emelték. így ebben az évben az épületkarbantartási munká­kat teljes egészében állami vállalatokkal, illetve saját rész­leggel végeztethetnek el. j A végrehajtó bizottság ha- ♦ tározatot hozott a további fel- t adatokkal kapcsolatban. Ezek j szerint a lakáshiány enyhítése ; érdekében megbeszélésre hív- t ják össze a helyi üzemek ve- : zetőlt is, azzal a céllal, hogy j az üzemek elsősorban helyből ♦ biztosítsák munkaerőszükség- í létükét — természetesen a bá- J nyákat kivéve. Ezzel biztosít- j ható, hogy nem növekszik a ♦ lakásnélküliek száma, s mi- ; előbb jó lakáshoz juthatnak a törzslakók is. A városi tanács • felméri a lakhatatlan lakáso- J kát is és gondoskodik majd : arról, hogy elsősorban ezek ; lakói jussanak az üzemeknek * biztosított új lakásokhoz és megszűnjék a csere-bere, amely tavaly • téren folyt. A végrehajtó bizottság a városrendezés, a város szé­pítésének figyelembevételével a lakásprobléma megoldását látja elsődleges feladatának, s minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy Pécsett is mielőbb megszűnjék a la­kásprobléma, s hogy eleget te­hessenek annak a párt- és kor­mányhatározatnak, amely sze­rint tizenöt éven belül min­den önálló családnak önálló lakása lesz. H. M. Nem a Kesztyűgyárban, a Bőrgyár egyik épületében ta­láltunk rájuk. Annak is a harmadik emeletén, mert nagy a helyszűke a Kesztyűgyárban és csak ttt tudták berendezni a tanműhelyüket. Itt, ebben a fénycsöves, mo­dem és tágas helyiségben tar­tották meg a politikai kör foglalkozását is. — Csak nyugalom, nem kell izgulni fiúkl — biztatja Lengvári József propagandista a fotóriporter viUanótámpájára csodálkozó ki- szeseket. — Nézzük csak, milyen is a burzsoá alkotmány! — A leghangzatosabb burzsoá alkotmány is csak papíron biztosítja a jogokat. Ilyen az Egyesült Államok alkotmánya is — szól egy kamaszos fiühang. — Nagy szavakat pufogtat az emberek egyenlőségéről, ugyanakkor lép- ten-nyomon elnyomják a négereket. Az ame­rikai iskolákban például... Nem is olyan nagyon „izgulnak’1 a fiúk! Úgy megy a felelés, mint a karikacsapás — persze csak azoknál, akik felkészülték. Mert hanyagok is akadnak! Ä «mCir O R. £ 66 Almamelléktől *— Somogyhásságyig éa Nagydobozától — So- mogyhatvanig, ha megjelent bárhol, a gazdák már mond­ták: „Megjött a gó­ró“ S mindjárt azt is hozzáfűzték, hogy — „Jó lesz vele jóban lenni..." — már mint hogy Országit Lajossal, ki nem is akármilyen tisztséget viselt a járásban, ö volt az erdészeti elő­adó, vagy ha úgy tetszik: „szakelőadó“ Ebbeni minőség­ben pedig úgy be­csapta a parasztokat, hogy szegények még most is a fejüket va­karják, hosszasan töprengve: „Hogy az öregisten ben tudott ez így átrázni ben­nünket?!“ Mert ké­rem, ez az Országh a járás területén arra volt hivatott, hogy az erdőbirtokosságok működését szakmai tudásával segítse, tá­mogassa, adja ki a fakitermelésre az en­gedélyeket s persze ellenőrizze azt is, hogy a bejelentett mennyiséget vágják- e ki, vagy esetleg többet. No, de azért az erdöbirtokosság vezető fóruma még sem az ő személyé­ben összpontosult. ha-em minden köz­ségben a helyi gaz- dákbn alakult és választott csoporté volt a jog és a veze- V.1, 99 Papíron persze; A valóságban Or­szágh volt a „góré“, mert ő értette a sok számlát és bizonyla­tot és egyéb irka-fir­kát, amelyhez az egyszerű, és főleg koros gazdák nem sokat konyítottak. Almamelléken pél­dául a pénztárt is Országh kezelte, amelyhez ugyan sem­mi köze nem volt, illetve nem lett vol­na szabad, hogy le­gyen. De azért ő kezelte. Ellkezelte. Mozsgai József — az eredeti pénztáros — pedig tűrte. Azt is eltűrte, hogy Or­szágh néha hazavitte lakására az egész kasszát, papírokat, kimutatásokat, pénz­tári naplót, miegy­mást és otthon „ad­minisztrált“. Addig adminisztrált, míg Kaposvár környékén 55 ezer forintért vá­sárolt egy szőlőt présházzal együtt, mert soha nem lehet tudni, mikor kell az embernek éppen egy szőlő présházzal, s akkor mégiscsak jó. ha kéznél van. Nem igaz? Szóval össze­kaparta ezt a potom félszázezer forint« ‘ Va! Azért n?m kel­lett olyan nagy >r megerőltetnie ma­gát. Hiszen Alma­melléken az engedé­ly eset« mennyisé gén felül kitermelt 157,5 köbméter szériából és az 1310 ürme tér tűzifából 84 köbmé­tert, illetve 737 ür­meiért egyszerűen be sem jegyzett a pénz- támaplóba; Már minit, hogy az árát, ami körülbelül 148 ezer forint. Ez el­tűnt. Hova? A jó isten tudja! Vagy talán csak Országh tudja, de nem akar­ja megmondani. A házatáján is találtak felhalmozva vagy 80 köbméter rönk- és épületszerfát, ame­lyet szerinte az erdő- birtok osságoktól vá­sárolt. Vannak szám­lák is, ha valaki ép­penséggel kételked­ne a fa legális mivol­táról. Az már csak szépséghibája a do­lognak, hogy a szám­lák ötezer forintnál többet nem bizonyí­tanak, holott ez a 80 köbméter fa több mint százezer forint értékű! Ezek a „nagytéte­lek“. A kisebbek is per­sze hoztak néma hasznot a konyhára. Például: az erdőbir­tokossági alapsza­bályzatot 3 helyett 50 forintért árulta, a 37 forintos pénztár­napló helyett szin­tén 50 forintot kéri. i negyvennégy fo­rintos rendelkezési naplót 60, a jegyző­könyvtömböt 59 fo­rint helyett 80 fo­il rintért árusította. Na most ki kell számí­tani, hogy ezeket nyomtatványokat va­lamennyi — tehát vagy harminc erdő­birtokossá gnak — el­küldte, velük meg­vetette, hogy akkor mennyit keresett sa­ját hasznára? Mozs­gai — a pénztáros, Jung Mihály a nevem, jövő­re bevonulok, tehát férfisorba lépek.. i Nemrég jelentkeztem a politikai körbe, a kultúr cso­port népi táncosa vagyok, ■.;. Hogy felkészültem-e? <-> Hát.;a izé..., őszintén meg­mondom: nem. De legközelebb pótolom! Engem Horváth Lászlónak hívnák. Néha „úttörő"-nek szó­lítanak a többiek, de ez nem való újságba. Tehetek én ar­ról, hogy csak tizenöt éves van gyök? Szeptemberben lettem K1SZ­tag, szívesen járóik a politikai körbe. Mert igazat tanulunk. Édesapám is mesélte, hogy a régi reakciós világban nem kapott munkát.,, Mérgesen nézek, ugye? Na­ná! Leöcsizett az újságíró! Igaz, hogy kevés eső esett arrafelé, ahol felnőttem, és csak vallóig érek évfolyam­társaimnak, de azért nem kell gyereknek tartani. Különben Györkö József a nevem. Szeretek a politikai körbe járni. Ezt bizonyítja az í*. hoffy jól felkészültem. Ismerkedés a fizikai munkával Reggel 7 óra. Egymás mel­lett sorakoznak a kerékpárok, amelyeken a Mohácsi Gép- és Fémáru gyár dolgozói munká­ra érkeznek. Köztük négy fiatalember: Csúcs László, Heindl Ádárn, Hites Ferenc, Kovács Géza. Valamennyien a Mohácsi Kisfaludy Károly Ál­talános Gimnázium harmad­osztályos növendékei. Jelentkeznek a portán, az­után bekopogtatnak Varga Aladár elvtárshoz, a Mohácsi Gép- és Fémárugyár igazgató­jához. Bemutatkoznak, majd Halasi Lajos balesetvédelmi felelős igazítja őket útba. Részletesen ismerteti előttük a munkabaleseti lehetőségeket, amelyek a gyár területén f azokkal fordulhatnak elő, akik — sok ilyen „apró' ,, r r tn II J A* ♦ CU3VWVAÄ11 J.LU.AAUJjIUXUKXJtV CtlU, cUVJ.IV dteznófiégróft tudott t esetben lépiik át az üzem «küszöbét. | A diákok kék munkaruhába I öltöznek, utána a művezetők | veszik pártfogásukba őket. dolog' jVégigvezetik az üzemrészeken: Mozsgai is hamar ja forgácsoló műhelyben, a la­megcsináltatta háza fkatos ős szerelő részlegen, a előtt az összekötő hi- l vasöntödén és a mintaasztalos dat, meg az istálló '.műhelyen. A művezetők még tetőszerkezetét, meg jegyszer felhívják figyelmüket két tölgyfaszekrényt ja baleseti lehetőségekre. Az- a falu parasztjainak jután Kiló Gábor és Kiss Ká- fájából Sőt, saját jroly öntödei művezetőik elárul- szakál'ára még adott JÍ** előttük a szürke öntvény- is el fát amelynek jkészítés módját. Burján Ervin árát elfelejtette be- » művezető pedig az esztergá- tenni a kasszába, jlyos, lakatos és szerelő szak- Ugyan kérem! Hí- ima szépségeit vázolják, szén Országh is fel- j A diákok nagy érdeklődéssel vett hat- meg tíz- J hallgatják szavukat, azután ezer forint „köl-! maguk is munkába állnak. És csont“ a pénztárból, .minden héten nyolc órán át és soha nem adta .szorgalommal, lelkesedéssel vissza. Akkor Mozs- Sdolgoznak. Arról tesznek tó­gái is megcsinálhat- 1 nubizonyságot, hogy szeretik a ia a maga kis pisz- 5 szakmát. Látszik rajtuk, hogy kos üzleteit. J gyönyörködnek a fizikai műn­Bocsánat: megcsfi- I ka szépségében és örülnek a Hálhatta! Mert már • póktechnikái oktatás eme új * formájának. Ki kezdeményezte azt, hogy ezek a fiatal diákok köze­lebb de hát Országh mágia csak a „góré“, ő az „okos ember“, csak tudja, hogy mit csinál. És ha mór így áll a Mozsgai is igazgatói irodájában arról be­szélgetünk vele, hogy a gim­názium többi diákjainak mi­lyen politechnikai «iktatást kí­vánnak biztosítani — A politechnikai oktatás­nak — mondja Hites tanár — három fokozatát ismerjük. A kéziszerszámmal és a szer­számgépekkel való megismer­tetést. És végül e két isme­retnek a termelő munkában való értékesítése. A két alap­fokú ismeretnyújtás a legcél­szerűbben az iskolai tanmű­helyekben valósítható meg. A mi iskolánk azonban szűk, ezért tanműhelyt nem tudtunk felállítani. így három év óta, egy-egy osztály növendékei a Mohácsi Bútorgyár asztalos­éi lakatosműhelyében része­sültek politechnikai kiképzés­ben. Tervbe vettük, hogy ez év tavaszán tanműhelyt létesí­tünk és erre a célra Mohács város tanácsa 80 000 forintot bocsát rendelkezésünkre. Ezt a tarunű helyt a szülők és az üzemek társadalmi munkásai­nak segítségével kívánják majd berendezni és fejleszte­ni. Így szeptembertől az isko­lai tainműhelyben megkezdő­dik az első és második éves tanulók rendszeres foglalkoz­tatása. Az iskola harmadikos és negyedikes diákjai részére pe­dig a város különböző üzemei­ben heti egy műszakot bizto­sítanak termelői munkában. A tanulókat a Mohácsi Bú« torgyárban, Gépgyárban, a Községgazdálkodási Vállalat­nál, az Építő KTSZ-ben, a Selyemgyárban, a MÁVAUT- nál, a TEFU-nál, valamint különböző kisipari szövetke­zetekben kívánják gyakorlati politechnikai oktatásban ré­szesíteni. Mohács egyik igen komoly ipari üzeme a Farost- lemezgyár, amely nemrég kezdte meg próbaüzemelteté­sét A Farostlemezgyárral ezért még nem találták meg a kapcsolatot, de remélik, hogy tanulóik polititeehnikai képzését itt is éppen olyan erőmmel fogadják majd, mint a többi mohácsi üzemben. — Jelenleg huszonnyolc diá­kunk részesül politechnikai oktatásiban. Szeptembertői kezdve viszont már mintegy száznyolcvan tanulónk végez kísérleti üzemi gyakorlatot. Ezek közül százötven diák részére máris biztosítottunk munkahelyet — fejezte be nyilatkozatát Hites Ferenc gimnáziumi tanár. Szavaihoz csak annyit sze­retnénk hozzáfűzni: helyes lenne, ha a Mohácsi Kisfaludy Károly Általános Gimnázium tanárainak példáját a pécsi általános iskolák tanárai is követnék. Pusztai József. Görögországba indulnak a dunaszekcsői pecsenyebárányok A Gyapjúforgalmi Vállalat melőszövetkezet az 5,50-es vá- megkezdte az exportra szállí- góárral szemben 13 forintot tandó pecsenyebárányok fel- kapott a pecsenyebárányok nem. Azért nem, mert nincs rá idejük. Vár­•*k a tárgyalás nap- kerüljenek az ... A Mohácsi Kisfaludy Károi.v >at, az utolso „nagy- ­vásárlását. Az akcióban több megyei állami gazdaság és termelőszövetkezet vett részt . és a szállítást elsőnek a duna- élethez? J szekcsői Petőfi Termelőszövet­kezetből kezdték meg. Itt öl­vén pecsenyebárányt neveltek . Általános Gimnázium tanárai, elszámolást“. i illetve Hites Ferenc girrmá- I és valamennyi kifogástalan R, F, l riumi tanár. Most az iskola ♦ exportminőségű volt. A ter­kilójáért, amelyeket Görögor­szágba szállítanak. A dunaszekcsői Petőfi Ter­melőszövetkezet egyik jól r- vedelmező ága a juhtenyészt.*. 1958-ban 150 darabból álé nyájuk például flő 000 fo:*:t jövedelmet jel Bitéit a termel*, szövetkezetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom