Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

2 NAPLÓ 1959. FEBRUAR L ] Az SZKP kongresszusának ötödik napja ' (Folytatás az 1. oldalról) ta tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem — tette hozzá — egybeesett a kubai népnek az imperialista elnyomók fölött aratott győzelmével. Batista diktatúrája összeom­lott —. mondotta a kubai kül­dött.* A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták bajtársaik nagyra­becsülését. v .1 . . A győzelmet az új nemzet­közi erőviszonyok, a szocia­lista tábor országainak erő- gyarapodása, az ázsiai és afri­kai népek imperialista ellenes harcban elért sikerei tették le­hetővé, Latin-Amerika megszűnt az amerikai imperializmus tar­taléka lenni. Az Egyesült Államok gaz­dasági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát; kommunistaellenes hadjáratot folytat, hogy elszigetelje a baloldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fejezte ki a világ valamennyi kommunista- és munkáspártjá­nak a kubai nép ügye iránti szolidaritásukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves ter­ve sikeres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül. erőinek növekvő egységéről, hangsúlyozta, hogy a jugosz­láv revizionisták, a marxiz­mus e renegátjai megkísérel­ték programjukat szembeállí­tani az 1957. novemberi moszkvai tanácskozás nyilat­kozatával^ Úgy gondolták, hogy ebb® politikai tőkét ko­vácsolnak és érdemeket sze­reznek óceánontúli gazdáik­nál. De a marxista-leninista pártok ‘ megsemmisítőén visz- szavágtak. A továbbiakban Poszpelov aláhúzta, mennyire veszélyes Nyugat-Németonszág atom­felfegyverzése. A délutáni ülés második fel szólaló ja Nyikolaj Onyiscsen- kov, a „Krasznoje Szormovo" (Gorkij) nagy szovjet gyár olvasztára volt. Anaszíasz Mikojan : Helyes a mi külpolitikánk, amely a kapitalista rendszerrel folytatott békés versenyre irányul Averkij Arisztov: A szocialista rendszer ereje évrölaévre szakadatlanul növekszik Következőnek AverkiJ Arisz­tov, az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja szó­lalt fel. A hétéves terv élet­ereje és realitása abból fakad, hogy kidolgozásában részt vett az egész szovjet nép és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag tapasztalatai. Arisztov a továbbiakban összehasonlította az ipari ter­melés növekedésének ütemét a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban; Hétéves tervünk megkezdé­sekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növekedésének üteme kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hét éves terv előirányzatai azt mutatják; hogy az 1913-tól 1965-ig terjedő időszakot ala­pul véve fejlődésünk üteme hozzávetőleg 1.3-szór olyan gyom, mint az Egyesült Ál­lamoké. Ebbe aztán belefájdulhat az amerikai monopolisták feje; Ezek az adatok azt mutat­ják — folytatta Arisztov — hogy a szocialista rendszer ereje évről-évre szakadatlanul növekszik, s hogy a szocialista rendszernek milyen nagy a fö­lénye a kapitalista rendszer fölött. Ezekután fabatkát sem érnek azok a legendák, ame­lyek szerint a Szovjetunióban lassul a fejlődés üteme! Ásványi kincsekben <— mu­tatott rá Arisztov — gazda­gabbak vagyunk a kapitalis­ta tábor bármelyik országá­nál. A Szovjetunió a 1® leg­fontosabb ásványi kincs kö­zül 13-ban az első helyet foglalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnö­kök és munkások azáltal ér­hették el sikereiket a föld mesterséges holdjainak meg­alkotásában és az űrrakéta felbocsátásában — hangsúlyoz­ta Arisztov — hogy nálunk ilyen problémákat nem magá­nosán dolgozó feltalálók, ha­nem egész kollektívák oldhat­ják meg. Folytatjuk a világ­mindenség rejtelmeinek tanul­mányozását, szocialista ország­nak van ereje ehhez. És ez — fűzte hozzá — szintén jó faj­tája a versenynek. Érjenek utol bennünket a kapitalisták. Józanul számot vetünk azzal — folytatta — hogy az Egye­sült Államok nagy eredmé­nyeket ért el a tudományban, a technikában és a gazdaság néhány területén. De feltétle­nül megelőzzük Amerikát, s akkor majd a kapitalista or­szágok dolgozódban az utolsó kételyek Is elosztanak afelől, melyik rendszer a tökélete­sebb: a szocialista, vagy a kapitalista. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió a> atomener­gia békés felhasználásában, a repülőgépgyártásban, a ra­kétatechnikában és más te­rületeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazda­sági ágban Is meg kell sze­reznünk, mint a gépgyártás — mondotta; Ezután Arisztov arról'be­szélt, hogy a tudományokat és a tudományos kutató intézete­ket közelebb kell vinni a ter­meléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túltelje­sítésének sorsa az üzemekben, gyárakban, bányákban dől eJ. Oda összpontosítsák tehát párt szervezeteink erőfeszítéseiket; Ezután Szablr Kamalov, Üz­begisztán. Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszélt. • A délelőtti ©lés népén Öt­száz úttörő vonult be a kong­resszus üléstermébe. Virág­csokraikat adtak át a kongresz- szusi elnökség tagjainak és a külföldi vendégeknek, majd vörös úttörő nyakkendőt kö­töttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő sza­vaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. A szombat délutáni ülésen Nuritgyin Muhitgyinov elnö­költ. Elsőnek Pjotr Poszpelov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, a Központi Bi­zottság elnökségének póttagja emelkedett szólásra. A délutáni ülésen felszó- |gjgp lalt Anasztasz Mikojan, az V SZKP Központi Bizottsága él- 5 nökségének tagja. A Hruscsov kongresszusi beszámolójában felsorolt számok és tények a következő hétéves időszak kommunista építésének nagy- szerűségét jellemzik — mon­dotta Mikojan, majd kijelen­tette, hogy a XX. kongresszus óta jelentős bel- és külpoliti­kai sikerek születtek. A szovjet demokrácia na­gyot lépett előre — mon­dotta Mikojan. — A Szov­jetunióban politikai ökok miatt már nem alkalmaz­nak megtorló intézkedése­ket az állampolgárokkal szemben. Az új szocialista köztársaság között.' Ezt a (tér­rendszer fejlődésének egész dést nyilvánvalóan nem jó­menete bebizonyította, hogy akaratú célzattal vetették fel. a proletárdiktatúrában a Megnyilatkozott benne az a kí- legfontosabb: a proJetárdik- vánság, hogy kifürkésszék, tatára szervező funkciója, nincs-e valami repedés orszá- aai egész nép erejének a szó- gaink kapcsolataiban és ezt a clalIzmus és a kommuniz- Jugoszláviában folytatott Ki­írnia építésére való üssz- na-ellenes propaganda alapján pontosítása. Erőszakra ceti- tették. Megmondottam nekik, pán a fejlődés bizonyos sza- hogy ez csupán álom. A Kínai kaszaiban van szükség. A hétéves terv — folytatta Mikojan — fokozza a Szov­jetunió vonzóerejét, s közvet­ve abban Is érezteti majd ha­tását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozóinak élete is. E terv végrehajtása nyomón a tőkés országok dolgozód még keményebben harcolnak majd Jogaikért, s a tőkések kényte­lenek lesznek engedményeket tenni a munkásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kap­Kommunista Pártnak Mao Ce- tung elvtárs által aláírt, a kongresszusunkhoz intézett üzenete, valamint Csou En-laj elvtársnak kongresszusi beszé­de újabb bizonyítéka a meg- rendíthetetlen szovjet—kínai barátságnak. Úgy vigyázunk erre a barát­ságra, mint a szemünk fé­nyére, ne nyúljon hozzá mocskos kezével senki, hogy bepiszkítsa ezt a barátságot — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan hangsúlyozta; véle­csolatairól van szó, tőből el- ménye szerint az Egyesült A1 metszik az állítólagos szovjet Emukban sok mindent eltör- beavatkozásról, „Moszkva ke- z>tva látnak a Szovjetunió éle zérói“ stb. szóló rágalmakat. Ez a rágalom arra kell a tő­késeknek, hogy gyengítsék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat; Mikojan felhívta a küldöt­téből, de hozzáfűzte: találko­zásaink után levonhattuk azt a következtetést, hogy az ame­rikai nép és az üzleti körök képviselői torkig vannak a „hidegháborúval”. Az ameri­kaiak belátják, milyen szörnyű tek figyelmét, hogy ma, arra- iehet az a háború, amelyet kor még inkább a szocializ- korszerű fegyverekkel vívnak, mus javára tolódtak el az erő- jj háborúban nemcsak a ,.bu- viszonyok, nemcsak let jo go- siness” lesz lehetetlen, hanem sultságot nyert « XX. párt- végérvényesen elveszíthetnek ­kongresszus ama tétele, hogy mindent mert a korszerű há- sajgókkal lebonyolított keres­azt a következtetést, hogy az amerikai államférfiak haj­landók a békés együttélés politikáját követni. Ha ez így van, akkor a szavakat tetteknek kell követniök — hangoztatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dullesnek, az Egyesült Álla­mok küiügyminisztéréndk a január 27-i .sajtóértekezleten tett legutóbbi kijelentéseivel foglalkozott. E kijelentések éppen a XXÍ. kongresszus megnyitásának napján hang­zottak el, s tielőlük nem tűnt ki, hogy Dulles hű maradt volna a találkozások idején tett nyilatkozatainak szellemé­hez. Mikojan ezután a szovjet— amerikai kereskedelmi kap­csolatokkal foglalkozott. A Roosevelt életében kötött szov­jet-amerikai kereskedelmi egyezmény 1951-ben történt egyoldalú felbontása a Szov­jetuniót sértő módon megkü­lönböztető helyzetbe hozta más országokhoz képest. „Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a diszkriminációs vámtarifákat, s a hagyomá­nyos szovjet exportcikkek ti­lalmát, hogy az Egyesült Álla­mokkal folytatott kereskede­lem révén szerzett dollárokon nagy megrendeléseket tehes­sünk Amerikában” — mon­dotta a szónok. Nem akarunk tut Egyesült Államoktól fegyvert vásárol­ni, fegyverünk nekünk Is van bőven, s ezek minősége kitűnő. Mi a békés fogyasz­tás céljaira szolgáló árukról beszélünk — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan képtelenségnek ne­vezte Dillon amerikai keres­kedelmi miniszternek azt az állítását, hogy „nem megbíz­ható a Szovjetunióval foly­tatott kereskedelem. Ez az ál­lítás már csak azért is képte­lenség, mert a Szovjetunió Angliával, Franciaországgal és má- országokkal is kereskedik. A Szovjetuniónak a tőkés or­Pjotr Poszpelov: kétéves terv a leg-jobb agitAcié a szocializmus mellett Felszólalásában hangoztat­ta, hogy az SZKP XX. kong­resszusa óta eltelt három év úgy kerül be a kommunizmus történetébe, mint annak egyik legdicsőségesebb fejezete. Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov párttól, néptömegektől elszakadt párt­ellenes csoportja megkísérelte revízió alá venni a lenini fő irányvonalat, igyekezett bizal­matlanságot támasztani a XX. kongresszus határozatainak nagy jelentőségű politikai és gazdasági intézkedéseivel szemben. Pártunk, a pártelle­nes csoport elsöprése után újabb dicsó győzelmeket ara­tott. A hétéves terv — folytatta Poszpelov — nyíltan, egyene­sen és bátran békés versenyre hívja ki a kapitalista rend­szert, mindenekelőtt a kapi­talista világ vezető országát mm tm Egyesült Államokat: Nem kívánhat háborút olyan ország, amely 15 mfliió új lakás építését és a lakos­ság megadóztatásának teljes megszüntetését tervezi. A háborúra készülő német fa­sizmus ezt a jelszót hangoz­tatta: „Ágyukat vaj helyett!“ A Szovjetunió viszont a hús, a vaj és a tej termelésében igyekszik utolérni az Egyesült Államokat. Az imperialisták mindennél jobban félnek a válságot és hanyatlást nem ismerő szovjet gazdaság fejlesztésének gyom ütemétől — állapította meg Poszpelov. A hétéves terv — a Szovjetunióban a kommu­nizmus általánosan kibonta­kozó építésének terve — a legjobb agitáció a marxizmus, a szocializmus mellett. Poszpelov, miután megemlé­kezett a nemzetközi kornrnu- és munkásmozgalom a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hanem e té­telt mindazok az erők elfo­gadták, amelyek síkra száll­nak az új háború ellem A szocializmus felbecsülhe­tetlen hozzájárulása az embe­riség történelméhez Hruscsov elvtárs beszámolójának az a következtetése — folytatta dotta. — Mikojan ’— hogy még a szo­cializmus teljes győzelme előtt, amikor a világ egy ré­szén még fennmarad a kapi­talizmus, megteremtődik az a reális lehetőség, hogy a vi­lágháborút kiküszöböljük a, társadalom életéből; Mikojan hangsúlyozta: Készek vagyunk három-, öt-, sőt hétéves kereskedelmi egyezményt is kötni az Egyesült Államokkal, ha az amerikai kormány is így akarja — mondotta Mikojan. Egyes nyugati személyiségek — folytatta — azt állítják, hogy a Szovjetunió, amely sa­ját gazdasági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vá­sárolni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minél fej­lettebb egy ország, annál job­ban fokozhatja külkereskedel­mét. A hétéves terv azzal a lehetőséggel számol — hang­súlyozta —, hogy kétszeresére növelhetjük a Szovjetunió kül­kereskedelmét. Azzal is ijesztgetnek — foly­tatta Mikojan —, hogy ha a Szovjetunió gazdasága igen fejletté válik, mi majd nagyon olcsón dobjuk az árut a világ­piacra. Mi sohasem foglalkoz­tunk dömpinggel és ezt a jö­vőben sem tesszük — hang­súlyozta Mikojan. Ml az iparilag gyengén fej­lett országokkal fogjuk fej­leszteni a kereskedelmet — mondotta a továbbiakban Mikojan. — És úgy véljük, hogy ez semmiképpen sem veszélyezteti a kapitalista országokat. Igaz, ez arra kényszeríti majd a kapita­lista államokat, hogy ugyan­olyan igazságos feltételek mellett kereskedjenek a gyengén fel’ett országokkal mint a Szovjetunió. Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocialista or­szágok népei, hanem az embe­rek világszerte egyre inkább meggyőződnek róla, hogy he­lyes a ml külpolitikánk, amely a háborús veszély ellen vívott harcra, a kapitalista rendszer­rel folytatott békés versenyre irányul — mondotta Mikojan. Alexandr TvardovszklJ, az ismert költő az irodalomnak a társadalmi életben betöltött szerepéről és rendeltetéséről beszélt. A délutáni ülésen a test­véri kommunista pártok kép­viselői közül üdvözlő beszédet mondott: Max Reimann. a Német Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Johann Koplcnlg, az Oszt­rák Kommunista Párt elnöke, Harry Pollit, Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának elnöke, Knut Jespcrsen, a Dán Kommunista Párt e’nöke, Emil Lövi len, a Norvég Kommunista Párt el­nöke, és Kcndzi Mljamoto, a Japán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Az SZKP XXI. kongresszu­sa február 2-án, hétfőn foly­tatja munkáját. ború mérhetetlen veszteséget ^edeforgalma 1950-től okozna az amerikai népnek. kedett ^rornszoros^ra n°ve' Anasztasz Mikojan beszélt az amerikai államférfiakkal mwmvmvaaaimmwamamw'waaw.mwammwmmw való találkozásairól. „Már nem $ hallottam a megfékezés, a visszaszorítás stb. politikájára vonatkozó, korábban hangoz­tatott kijelentéseket — mon­Öt Haptpuáiosfan lép’ fel a fftecszlc typiVtts A több mint *áz- sógnek, az idén együttes. Ezenikívül tagú Mecsek mű- önálló műsort úgy tervezik, a ta­vészegyüttes, amely J20* í^amjára. nácsköztáreaság ki­sok szép élményt £ívül 1959-1^^« Wáltása évforduló- nyújtott már elő- ország öt nagyváré- iánaik napjaiban a adásával a dalt, tán sában is bemutat- baranyai falvakban cot kedvelő közön- koziik a művész- vendégszerepelnek. Az a benyomás támadt ben­nem, hogy az Egyesült Álla­mok nem óhajt beavatkozni a szocialista országok bel- ügyeibe. Ebből levonhatnék • Szovjetunió Pártja ma mint valaha. Kommunista í egységesebb,) bolt A XXI. kongresszus ragyogó-1 an tanúsítja a Szovjetuniónak; az egész nemzetközi kommu-j nísta- és munkásmozgalom-; nak soha nem látott egysé-; gét, A pórt által elítélt pártel­lenes csoportról szólva Miko­jan rámutatott, hogy ez a cso­port leleplezése óta egyetlen emberrel sem gyarapodott. Ezen a kongresszuson csupán i azért beszélünk róla, hogy be-^ bizonyítsuk a csoporthoz tar-; tozó személyek álláspontjának; teljes halytelenségét, s pár-1 tunk lenini központi bizottsá-1 ga politikájának helyességét. ) Az Egyesült Államokban tett 5 látogatásom idején — foiy-; tatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok / a Szovjetunió és a Kínéi Néo-1 nyűt meg csütörtökön reggel a Bem utca 16. szám alatt a Pécsi Ruházati Bolt kezelésé­ben. A szépen á'a’akított ix>’tot már a kora reggeli órákban ellepték a vásárlók és a kíván­csiskodók, s a délelőtt szép forgalmat hozott. A pécsi és a Pécsett vásárló nők örülnek az új üzletnek, hiszen őket Is — akárcsak az eladókat — sok felesleges kér- dezősködéstől, Időtöltéstől menti meg az, hogy a vitri­nekben és a polcokon elhelye­zett anyagokból • pillanatok alatt kiválaszthatják a ked­velt színt és minőséget. A Pécsi Ruházati Bolt veze­tői úgy vélik, hogy az új bolt sikere tartós lesz. Ebben az esetben arra törekednek majd, hogy szaporítsák az önkivá­lasztó üzletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom