Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

»59. JANUAR 20.

NAPLÓ

5

...

• V

v'5' ,*T"**~*.

"' \ ’"'f

„„ip*™- ~; -■

.

1

1959. évi tervek

A Képzőművészek és Ipar" művészek Szövetsége Baranya megyei Munkacsoportjának Intézőbizottsága 1959. január 9-én gyűlést tartott és nyilvános vitára bocsátotta Í959-es tervét.

A plénum a tervet teljes egészében elfogadta.

Érdemes ezzel a tervvel behatóan foglalkozni, hiszen egy kiállításokban olyan gazdag esztendő után, mint az elmúlt év, jogos ez a kíváncsiság, vajon folytatódik-e a gazdag kiállítási program, illetve milyen tanulságot vontak le képzőművészeink a gazdag kiállítási programból, a munka- csoport életéből.

Igen helyesen, bevezetőben megállapítja az elfogadott munkaterv, hogy az 1959-es évi terv összeállítása alapjául a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságának 3 éves művelődésügyi programját jelöli meg. Szükségesnek tartja a terv az 1958- ban beindított marxista esztétikai tanfolyam kibővítését és kívánatosnak tartja, hogy az előadásokon^ és vitákon, lehetőleg minden egyes munkacsoport-tag részt vegyen.

Gondoltak az önművelés, továbbképzés .mellett a közönségre is. Nyolc művészettörténeti, illetve esztétikai előadás megtartását tervezik a dolgozók számára.

Újszerű a tervben — bár hasonló törekvésekkel találkoztunk — a konzultációs bizottság létrehozása, melynek feladata a Baranya megyei Tanács és a „Jelenkor“ szerkesztősége által kitűzött képzőművészeti pályázat megsegítése, illetve a pályázat sikerének elősegítése helyszíni, egyénenkénti megsegítéssel.

Ebben az évben ismét megrendezik az immár hagyományos tavaszi tárlatot, új az eddigiekkel szemben, hogy az idén a tavaszi tárlat országos jellegű lesz.

A munkacsoport folytatja az 1958-ban beindított vidéki vándorkiállítások rendezését, a négy—öt festőből álló kisebb csoportok és az egyéni kiállítások megrendezését.

A Műcsarnok vezetőségével történt megállapodás alapján a munkacsoport és a Műcsarnok vezetősége 1959. május 24- én nyitja meg a pécsi Tavaszi Tárlatot, melynek kiállítási feltételei a következők: minden festő, illetve szobrász három festményt, vagy három grafikát, vagy három szobrot küldhet be. A művek középméretűek legyenek. Beküldési határidő: 1959. április 2. Pécs. Kulách Gyula u. 5. Járási tanács.

A Tavaszi Tárlat megrendezésére Sarka diné—Háns Éva muzeológus műtörténészt kérte fel a munkacsoport.

A tárlat rendező bizottsága elnökéül Achátz Imre ország- gyűlési képviselőt kérik fel. A tárlatot a pécsi járási tanács dísztermében, a Baranya megyei Tanács kultúrtermében, a Hazafias Népfront nagy előadótermében (építészeti tervek és azokat díszítő művek részére), valamint a siklósi vármúzeumban rendezik.

Az egyéni! kiállításokat a TIT művészeti szakosztályával együtt, kl«b-kiállításolt keretében — a Bartók Béla klubban — szándékoznak meg rendezni. A munkacsoport a vándorkiállítást a megyei tanács népművelési csoportjával együtt szervezi, egyben felkéri a népművelési csoportot, hogy készíttesse el a kiállítási paravánokat és tervezze meg a kiállítási programot. A munkacsoport egy vándorkiállítás anyagát biztosítja 1959-ben.

V égül a munlkacsopor* ” nagy lelkesedéssel üdvözli az MSZMP megyei bizottságának javaslatát a pécsi állandó kiállítási helyiség létesítésére, melyet a városi tanács 1961-ig elkészíttet. Munkásságával, alkotó tevékenységével pedig arra törekszik, hogy teljes odaadással segítse az MSZMP művelődés- politikai célkitűzéseinek megvalósulását a képzőművészetek terén.

1 :V • ‘ 4' V ' ' ^

V...' V ' "

" I • »■ > - r'.'

„iS- iter ;

\ YV'

..... >»...• * t,

v ..... ~ .

■ \

i m

' ;

‘ if

‘fVl

\ v , x

\ j \ jy i

• Vív s )fv.

Y ■ ’ -A ■

\ f - '

V

v

V

.. > ij te

ytygtfS' ■■ .» ix'*\

Erdőst András: Kapás

Kolbe Mihály: JEMENT SPANYOLOZAS

II

Kolbe Mihály festőművész tan ár, aki Mohácson él, hazánk egyik legjelesebb mozaikmflvésze, éveken át folytatott kísérletezéssel új falfelület-díszítő eljárást dolgozott ki, a „cement spanyolozást”. Eljárása egyedülálló a modem falfclületdíszftő törekvések között, mely egyesíti a modem kor építészeti alapanyagát a cementet a magyar népművészet jellegzetes technikájával, a spanyolozással, átültetve azt a beton nyelvére.

5 Az utóbbi öt évben majd- ínem csak mozaik munkán dol- í goztam, még pedig úgy, hogy a mozaikot minden esetre be- ■ ton felületre dolgoztam rá. A < mozaükmunka közben ötlött fel í bennem a gondolat, hogy jó lenne egy olyan eljárás, aminek segítségével a betonfalak díszítése tartósan lehetővé válna. Eddig ugyanis — mint ahogy tudjuk — a betonfalakat dombormű vekkel díszítették, mert a beton a freskót nem bírja. Két éven át kísérleteztem színezett cementtel, míg

Villáminterjú a Pécsi Nemzeti Színház képzőművészeivel

A Pécsi Nemzeti Színház peltem rajzaimmal. Terveim? díszlettervező és kivitelező — A tavaszi kiállításra készvmStemébra ** **** ÄÄ

vész dolgozik. ni a nagy tavaszi tárlaton.

Vata Emil:

Legutóbb Shaw „Pigma- lion”-jához, valamint F. Goodrich és A. Hachet „Anna Frank naplója” . című drámájához terveztem díszleteket Jelenleg Fejér István „Bekötött szemmel” című színpadi művével foglalkozom, a közeljövőben kerül bemutatásra. Ez az oka annak, hogy másra nem futotta az időmből, őszszel a 19-ek kiállításán szereVincze Győző:

Decemberben önálló kiállításon mutattam be munkásságom legutóbbi termését, s bár még nagyon sok alkotást rejt műtermem, a kiállítás egyelőre kimerítette bemutatható gyűjteményemet. Ez azonban nem zárja ki a tavaszi .tárlaton való szereplésemet. Legutóbb a „Jelenkorban” jelentek meg rajzaim. Ami terveimet illeti *— részt óhajtok

venni a tanácsköztársaság 40. évfordulójával kapcsolatos pályázaton is, de engem is na- . gyón leköt mindennapi mun- . kám. Így most fejeztem be ‘ V. Sardou „Szókimondó asz- ■ szonyság” című színművé-) nek díszletterveit.

Zsámár Tibor:

ősszel a tizenkilencek fci- állításán szerepeltem vízfest- ' ményeimmel. Jelenleg annyira leköt a színházzal kakcsolatos munkám, hogy nem érek rá magam számára dolgozni. Ennek ellenére részt óhajtok venni a tavaszi tárlaton.

Tóka Vendel:

$ Én is a tizenkilencek kiállításán szerepeltem az ősz folyamán. Vata Emilt mintáztam meg. Jelenleg egy 55—60 ernes figurális kompozíción dolgozom. Emellett festek is. Sajnos, nem tudok választani a színek és forrnák között.

i

Fekete János: Csikó

oCdto^atás Milcű-SüLy. Qííí fjistSmii'j&simíí

kv-A' .iS:

Simon Béla: Tanulmányfej

öt éve is vall annak, hogy utoljára erre jártam. Akkor tavasz volt, tavaszi virágok illatát hozta könnyű szárnyán a koraesti szellő a Mecsek felől s a Ledina ösvényein szerelmes párok tettek holnapig tartó örök fogadalmat egymásnak.

Most fehér a Mecsek és fehér a Le- .dina. Hepe-hupás oldalán víg gyermeksereg szánkózik hangos kiáltozással.

Hol vannak a tavaszi párok és a tavaszi örök fogadalmak?! Belepte őket a tél hava, miként a gyár mögötti cifra díszítésű ház tarka cserepeit, melynek lépcsői éppen úgy nyikorognak, mint öt esztendővel ezelőtt, í jelezve csengő nél- i kül is érkezésemet.

I Géza. bácsit munka

közben találom. Legújabb írásművét, a finn—magyar képző- művészeti kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányát ellenőrzi. Ez legutóbbi eredménye munkásságának.

Nyolcvanegy és fél esztendős és szellemileg teljesen friss. Bár az ecsetet ritkán veszi mostanában kézbe, alkotó kedve nem fogyatkozott meg. Most nagyon boldog, mert több mint nyolc éve tartó huza-vona után a Pécsi vá-os-i Tanács Művelődési Osztálya kiadásában a közeljövőben megjelenik „A Zsolnay gyár művészete“ című több (vés tanulmánya, mely bemutatja a 106 éves gyár tervezőit, dolgozóit, kivitelezőit és ismerteti többek között a gyár által használt,

a gyártmányokba égetett, vagy festett 31 féle gyári védjegyet is.

Géza bácsi tavasz- szal kiállításon óhajtja- bemutatni eddig még kiállításon nem szerepelt munkáit és Petőfi -Sándor „János vitéz“-e alapján készült meseillusztráció sorozatát. A kiállítási tervek már elkészültek; hatalmas csomagoló papírlapokon pontos méretarányokban készültek a tervek és minden egyes kiállítandó alkotásnak a helye már előre megtervezett.

Munkássága mellett é'efmódjáról is érdeklődtem. — Milyen a napi beosztása a tiszte’etremé’tó korú művésznek, aki közel hatvan éven keresztül élete minden rezdülésével a szépet, a nemeset

szolgálta a Porcelán- ' gyárban?! Reggel j nyolc—(kilenc között kel, délelőtt ír, rajzol, egy hosszú élet termését rendezi, — ebéd után rövid pihenés, majd ismét munka következik, esetleg olvasás. Mos- 1 tanában nagy kedv- ^ vei olvas — mindig : barátja volt a könyv- * nek — most fejezte < be Darvas József „A í törökverő“ című tör- í ténelmj regényét. Ha j szép az i,dő. akkor a ; városban ügyes-bajos ; dolgait intézi és arra * nagyon büszke, hogy 1 az utóbbi időben ismét egyedül ;ár-kel. í Míg beszélgetünk, ; szürkület öleli át a ■ házat, a koraeste be- % pillant az ab’akon a biedemeler hangulatú szobába, ahol a ■ tél hidegén átsüt a i művészet örök tava- : szának szívet mele- s gítő melege.*

végül is sikerült egy olyan egyszerű eljárást kimunkálni, mely a cement anyagának ridegségét megtörte és hajlékony anyaggá tette kezemben.

Eljárásom lényege, hogy a betonfalat megfelelő alapozás után színezett cementréteggel vonom be, ezt követően vágom ki a színezett rétegből a kívánt formát, hogy utána a kivágott forma helyét másszínű

— színescementtel kitöltsem.

Kimunkált eljárásommal az

elmúlt évben 30 db lapot készítettem azzal a céllal, hogy azt egy kiállítás keretén belül bemutassam 1958. augusztus hónapban Pécsett megrendezett kiállításomat, úgy tapasztaltam, nagy érdeklődés kísérte. Általános vélemény volU hogy sikerült kellemes és dekorativ hatású munkát előállítanom a rideg betonlapon. E kiállításon mutattam be a pécsi Szülészeti Klinika új előadótermének hengeralakú hátfalára tervezett „anya—gyermek“ motívumokból álló kompozíciómat, amelynek kivitelezését „cement spanyolozással“ tervezem.

Jelenleg a Képzőművészeti Alappal folynak a tárgyalások ) a munkát illetőleg — és úgy '/ látom — hogy rövid időn belül > kivitelezhetem tervemet A munka kivitelezése különös örömet jelent számomra, mert most úgy látom, hogy a. hosz- szú időn át folyó kísérletezés után sikerül az első ilyen iel- , legü munkát hazánkban elkészíteni.

Eljárásom ■— úgy gondolom

— nagy jelentőséggel bír majd a padlózatok dekorálásának kivitelezésénél is. Ezt a nagy

\ mütörténeti jelentőséggel bíró í területet, eljárásommal, sike- i rül újból a képzőművészet j számára megnyerni, minként ' azt kétezer esztendővel ezelőtt fa rómaiak tették a mozaikkal. } Az új anyag természets-erű- leg új formai megjelenítést is kíván. Jellemzője az egyszerű és folthatás, a színek alkalmazása pedig egy-két színre korlátozódik, tehát a monumentális művészetnek megfelelőn egybeforr a építészettel, annak szerves részévé válik.

HÍREK

A Baranya megrvei Képzőművészek Munkacsoportja megválasztotta új vezetőségét; elnök Mar- tyn Ferenc festőművész, titkár Simon Béla festőművész, gazdasági Ügyek intézője Birse János festőművész, műteremvezető Kelle Sándor f<i tőmüvész.

*

A Magyar Rádió Pécsi Ado; a minden hónap utolsó vasárnapján. Dél-dunántúli Tükör műsorában — többek között — gazdag képzőművészeti vonatkozású anyagpt közvetít^

A Pécs városi Tanács mellett

működő Műemléki Albizottság ülést tartott az „Flefántos ház” ügyében, majd helyszíni szemlén vizsgálta meg az *?•

gortammra okot adó állapotot. A/ épü’et további »om'Ma es^t- egészen radikális beav** za«i tn97 szükségessé, »rmek •]- döntésébe? azonban tan vizsgálatra van *Tük«^g me-vnek haladéktalan tatását Javasolta az albizottság talajvizsgálat tudomásunk sze*

ríor megtörtént ennok tanúimé* nyezás* után dönt az a!b>zatt? jé a tovább: Intézkedésekről fí Llefántos házzal kapcsolatban.