Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

I9S9. JANUAR 18, NAPLÓ 5 Hz Országos Nyugdíjintézet tájékoztatója Az új nyugdíjtörvény alapján az 1959. január 1-e előtt megállapított nyugdí­jak nagy részét felemelik. Az Országos Nyugdíjintézet az ezzel kapcsolatos munkát több ütemben, hónapok alatt végz; el. Elsősorban az 1954. októ­bere előtt megállapított nyug­díjakat emelik hivatalból. Sa­ját jogon azok részesülnek emelésben, akik nem állnak munkaviszonyban és nyugdí­juk nem éri el a 800 forintot. Az emelés mértéke általában 25 százalék, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki ilyen mérvű emelésben része­sül. A törvény kimondja, hogy az így emelt nyugdíj nem le­het kevesebb 500, és nem le­het több 800 forintnál. Az a sajátjogú nyugdíjas, aki pél­dául eddig 200 forintot kapott, az 150 százalékos emelésben részesül, inert nyugdíja így kerekedik 500 forintra. Aki eddig 798 forintot kapott, an- nsk 2 forintos emelés jár, mert egyébként a felső határ­nak számító 800 forintot túl­haladná. Ugyanezek a törvény szerűségek vonatkoznak az öz­vegyi ellátásra is, azzal a Előfordulhat, hogy hivatali hiba miatt egyik, vagy másik, a törvény által előírt emelés elmarad. Ilyen esetben a törzs­szám megjelölésével jelenteni kell a kimaradást. Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjemelésben részesültek, márciusban vagy áprilisban határozatot kapnak. A határo­zat egyrészt magyarázatot ad a nyugdíjemelés mértékéről, másrészt a sajátjogú nyugdí­jasokat arról is értesítjük, hogy reájuk milyen korlátozó rendelkezés vonatkozik. Az értesítés tértivevényes lesz amit a nyugdíjas a tudomásulvétel igazolásával visszaküld az Országos Nyugdíjintézethez. Ha a tértivevény nem érkezik vissza, akkor a nyugdíjast olyan munkaviszonyban álló­nak vagy kereső foglalkozást folytatónak kell tekinteni, aki­nek a nyugdíját korlátozni, vagy szüneteltetni kell. Az 1954. október utáni nyug­díjasok közül azok, akiknek a nyugdíja sajátjogon nem éri el a 800 forintot, kérdőívet fognak kapni. Az ívet büntető jogi felelősségük tudatában ki kell tölteniük ég vissza kell Ha a kereset ezt az összeget meghaladja, arra a hónapra nyugdíj nem jár. Kivételt ké­peznek a rokkantak, az egész­ségre ártalmas munkakörben dolgozók és azok, akik 1959. január 1-én és azt megelőzően munkaviszonyban álltak, vagy kereső foglalkozást folytattak Vessünk nagyobb területen hibridkukoricát! % faLukoriciitcrincsztési ankét Kaposváron Csütörtökön Kaposvá­ron rendezték meg Dél-Dunán- túl kukorica-tanácskozását. Az ankéton Somogy, Zala, Tolna és Baranya megye képviseleté­ben sok száz szakember, taná­csi vezető, termelőszövetkezeti Ezeknek a nyugdíját a régi! olnök és egyéni gazda vett törvényeknek megfelelően vál­tozatlanul kell folyósítani. Ez alól is van kivétel, mert hisz nem lehet figyelembe venni a hatnapos, a 48 órás, vagy a 14 napos úgynevezett munka- viszonyt. A nyugdíjasok munkaviszo­nyukat, vagy egyéb tevékeny­részt. A tanácskozáson Magyari András elvtárs, a földművelés- ügyi miniszter helyettese tar­tott beszámolót a hibridkuko- ricatermesztés jelentőségéről és elterjesztésének fontosságá­ról. Magyari elvtárs hangsúlyoz­különbséggel, hogy itt a leg- küldeniük az Országos Nyug­kisebb nyugdíj 250, a legma­gasabb pedig 400 forint lesz. A házastársi pótlék 750 fo­díjintézethez. A kérdőíven részletesen fel kell tüntetni az minél gyorsabban és jobban 1929. után munkaviszonyban rintig terjedő nyugdíj esetén töltött, a nyugdíjba beszámít­ható idejüke't. A kérdőív visz- szaórkezése után számfejtjük és küldjük ki nyugdíjukat a január 1-től visszamenőleg já­ró összeggel együtt. Azok az 1954. október 1. utá­ni nyugdíjasok, akiknek nyug­dija az átlagkereset 75 száza­lékát tette ki, akkora emelést kapnak, hogy a nyugdíj teljes átlagkeresetükkel lesz egyen­lő, ez azonban nem haladhat­ja meg az 500 forintot. Az 1954. október utáni nyug­díjasok özvegyei 10 százalékos emelést kapnak, az így fel­emelt nyugdíj 250 forintnál kevesebb és 400 forintnál több nem lehel, csak abban az esetben, ha a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérnek átla­gosan 50 százaléka nem éri el a 250 forintot. Ebben az eset­ben sem lehet az özvegyi nyugdíj 100 forintnál keve­sebb. Az ilyen alacsony ösz- szegű nyugdíjak lényegében a nem egész napi elfoglaltsá­got jelentő sajátjogú nyugdí­jaik után járnak. 4 törvény jelentős vállto- zásokat hozott a nyug­díj korlátozásánál. Kimondot­ta, hogy minden nyugdíjasnak lehet havonként munkából, vagy egyéb jövedelemből származó 500 forint keresete. 100 forint, ha pedig a saját­jogú nyugdíj 750 forintnál több, akkor az a magasabb összeg jár házastársi pótlék címén, ami a nyugdíjat 850 forintra egészíti ki. A szülöS len árva járadékát 250, a‘fél- árva járadékát pedig 175 fo­rintra kell felemelni. A mező- gazdasági sajátjogú járadékos 200, ha házastársa van 250, özvegyének járadéka pedig 150 forintra emelkedik. A hadigondozási járadékot általában 70 százalékkal emel­jük feL J anuárban a fenti nyug­díjak közül űz összes öz­vegyi nyugdíjat, valamint a hadigondozási, mezőgazdasági és a régi OTI járadékot emel­jük, ez körülbelül 180.000 nyugdíjast érint. Ez esetben megkapják külön a januárra járó különbözeiét és hónap végén az emelt összegű nyug­díjat. A többi nyugdijat ja­nuárban még a régi összeg­ben folyósítjuk. Februárban emelkedik a sa­játjogú nyugdíjak zöme, tehát mindaz, amely a saját- jogon. eddig nem érte el a 800 forintot. A februárban emelt nyugdíjakon kívül hónapköz­ben kéthavi visszamenőleges összeg jár. ségből származó keresetükéi t ta, hogy a csere vetőmag- kő telesek bejelenteni. A vál-f akció maradéktalan lebonyolí- 1 alatokra is vonatkozik ez a i fásával el kell érni, hogy a kötelezettség, de tekintettel ar-t hibridkukorica-termesztés egy- ra, hogy ugyanazon nyugdíjas! re nagyobb teret hódítson az egy hónapon belül több válla-! egyéni gazdák körében is. Mél­tatta továbbá a silókuikorica- : termesztés hasznát, melyet a : köztermesztésben eddig nem igen ismertek és ezért kellő- : képpen nem is. értékeltek. Ígérte, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium minden se­gítséget megad a hibridkuko- 1 ricatermesztés mielőbbi elter- : jesztésére. Az ankét végén a négy me- |gye képviselői határozati ja­vaslatot készítették, melyet a • tanácskozás egyhangúan elfo­gadott. A határozat főbb pont­jai a következők: A kukorica vetésterületét latnál is dolgozhat, ezért sze-; mély szerint nekik is bejelen­tési kötelezettséget kell tel-: jesíteniök. rF ekintettel arra, hogy a "*■ nyugdíjintézet dolgozói naponta 10—12 órát dolgoz­nak, s minden erejüket megfe-: szítve igyekeznek a nyugdíj-; emeléssel járó feladataikat elvégezni, ezért kérjük a nyugdíjasokat, hogy munkán­kat ne zavarjak, levelekkel se keressenek fel feleslegesen, mert ezzel is akadályozzák fel­adataink elvégzését. Minthogy a nyugdíjak emelése folyama-íaz elmúlt év vetésterületéhez tosan történik, előfordulhat, j hogy a pénzösszegeket a pos-j ta nem a szokásos napon, ha-j nem később kézbesíti. viszonyítva mind a négy me­gyében 1—2 százalékkal fel­tétlen növelni kell, mégpedig területének rovására. Ezen be­lül különös gondot kell fordí­tani az állami gazdaságok és a tsz-ek kukorica vetésterületé­nek növelésére. A terméshozamok növelése érdekében a nagyüzemi táblá­kon négyzetes fészkesvetést kell alkalmazni. Törekedni kell arra, hogy holdanként 15—16 ezer növényt érjünk ei. Legalább háromszor kell ka­pálni. Fokozottabban kell al­kalmazni a gépi kapálást. Az istállótrágyázás mellett gon­doskodni kell nagyobb terület zöldtrágyzásáról, s a műtrá­gyák nagyobb mennyiségű használatáról. El kell, érnünk, hogy terméseredményeink az elmúlt év átlagához viszonyít­va ez évben 15—20 százalék­kal emelkedjenek. Javasolja k tanácskozás az állami gazdasá­goknak, termelőszövetkezeték­nek, egyéni dolgozó parasztok­nak, állítsanak be kísérleti parcellákat azonos talajerő­ben lévő földeken és a leg­jobb módszereket alkalmazzák a jövőben. A párt és kormány gondos­kodott arról, hogy ez évben már a megyék részére 15—20 százalékos terméstöbbletet adó hibridkukorica vetőmag ren­delkezésünkre álljon. A rni^ ter­melési viszonyaink között a martonvásári 5-ös belterjesz- téses hibridvetőmag adta az elmúlt években a legnagyobb a tavaszi árpa és a zab vetés-’ terméshozamokat. Ezért él kell ................................................. érni mind a négy megyénél, Tö bb mint egym llrd-liáiwszázmló torn! az lej eszlésére és a csatirnáiás korszerűsít lsére Az Országos Vív- ügyi Főigazgatósá­gon távlati fejlesz­tési tervet készítet­tek a hazai ivóvíz- ellátás javítására és a szennyvízcsatorna hálózat korszerűsí­tésére. A tervek szerint 1961-ig a ta­nácsok mintegy 400 millió forintot, az Országos Vízügyi Főigazgatóság pe­dig a regionális és az ipari vízművek beruházásaira több mint százmillió fo­rintot költ. A második ötéves tervben, a vízellá­tásra és a csatorná­zás korszerűsítésére 800 millió forintot fordítanak. Ebből az összegből Békés­csabán felépítik az előző időszakban megkezdett vízmü­vet. továbbá meg­kezdik a Nyíregy­házán. Özdom, Sal­gótarjánban és Miskolcon a korsze­rűsítést és bővítést. A második ótéves terv végére befeje­zik a soproni ipari vízmű építését Pécs város vízellá­tási munkálatait bet háljanak. ; hogy ez évben a kukorica át- : lagos vetésterületének 40 szá- • zalékát meghaladó vetésterü­leten b’bridvetőmagot használ­junk. Elsősorban a fent emlí- : tett martonvásári 5-öst. Az ál- : lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek 1959-ben az ösz- szes hibridkukorica vetésterü- ; letekre hibridvetőmagot hasz­A termelőszövetkezeteikben következői és állami gazdaságokban a szántóterület legalább 6 száza­lékán fő- és másod vet ősként fejezik. A hat—nyolc évben vízügyi szerveink a tanácsokkal együtt-; működve mintegy egymilliárd három-' százmillió forintot fordítanak a víz­ügyi létesítmények építésére. A terv­időszak alatt jelen­tősen bővítik Ózd, Szeged, Debrecen, Kecskemét és Győr csatornahálózatát. négyzetes silókukoricát ter­meljenek. A silókukorica ter­mesztésénél alkalmazni kell a Vir 25-ös. Odessza lü-es, a Partizán és martonvásári 5-ös fajtákat, amelyek nagytömegű takarmányt adnak és külön­böző érési idejük által biztosí­tani lehet a folyamatos és fo­kozatos gépi betakarítást. A hibridvetőmagvak minél szélesebb körben történő al­kalmazása végett javasolja a tanácskozás, hogy a vetőmag­cserét és ezzel kapcsolatos fel­adatokat községi tanácsok vb- ülésein, tanácsülésein, tsz- közgyüléseken, állami gazda­ságok munkaértekezletein, gazdagyűléseken tárgyalják meg, hogy a vetőmagcsere már február második felében megkezdődhessen és a csere március végéig befejeződjék. A tanácskozás javasolja, hogy a részt vevő megyéken belül szervezzenek a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok között, állami gazdaságok kö­zött kukoricatermesztési ver­senyt. Javasolja a tanácskozás, hogy a résztvevő megyék egy­más között is-indítsanak ver­senyt a terméshozamok növe­lése érdekében. A verseny- pontökat február 1-ig az ille­tékesek dolgozzák ki. A tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok versenyét a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai érté­keljék, s az állami gazdaságok versenyét az állami gazdasá­gok megyei igazgatóságai, a megyék közötti verseny érté­kelése kölcsönös bizottságok útján az FM bevonásával tör­ténjen. A délutáni órákban az ankét résztvevői kisfitmet láthattak a hibridkukorica ter­mesztéséről. ezt követően a négy megye múlt évi kukon- caitermesztését és egyéb, a ku­koricatermesztéssel kapcsola­tos tudnivalót dokumentáló értékes és érdékes kiállításon vettek részt. Az ankét a késő délutáni óráikban ért véget Az újítómozgalom eredményei a Pécsi Bőrgyárban A Pécsi .Borgyárban az újító javaslatok számán mérhető le, mozgalom az 1958-as esztendő- hanem azok minőségében is ben sokkal eredményesebb visszatükröződik. Az újítási volt, mint az előtte való két napló adatai szerint a Pécsi évben. Ez nemcsak az újítási Bőrgyár dolgozói az elmúlt év­ben sokkal bátrabban nyúltak a problémák megoldásához, a — Nem kísérletezhet a ki­csire! ilyen esőben. Mi van magával tulajdonképpen? Át­ázik a gyerek takarója és tü­dőgyulladást kap! 1 lány ka'lpll és Simon már ' arra gondolt, hogy valami nincs rendjén a fejében. Végre meg­szólalt, halkan, fájdalmasan: — A kicsi halott. Nem árt neki az eső. Siinon nem hitt a fülének. A lány nem nézett rá: a sötét útra . meredt. — Mikor hah meg? — Ma reggel ötkor. — Úristen — suttogta Si­mon. — Mi baja volt? — Nem tudom. Talán nem volt jó a tejem. — Hat nem tudta, hogy be­teg? — Nem. Sosem sírt. — Mióta van úton? Honnan jött? — St. Louisból. Na jó. Bakersfieldbe me­gyünk, szólok valakinek, talán a rendőrségnek és eltemetteti. Semmi értelme, hogy Stock- tonbn menjen. Ebben az idő­ben két napig is eltarthat. — Meg akarom mutatni a nyá innak. A lány sírni, kezdett, halkan és olyan keservesen, hogy McKeever úgy érezte, mind­járt meghasad a szíve érte. Pillanatnyi habozás nélkül, csak arra gondolva, hogy eny­hítsen a szerencsétlen gyerek keserűségén, McKeever meg­szólalt' — Elviszem oda. sze­génykém. Még reggel előtt odaérünk. A lány kis ideig sírt, azután elaludt. Nem köszönte meg a segítséget, nem is említette. És Simon most megértette, hogy a bánatnak és fáradtság­nak van egy olyan foka, ami­kor már másra nem is lehet gondolni. Erre gondolt az ő anyja is, amikor elmesélte ne­kik a fekete évet Írországban 1848-ban. Bakersfieldben megállt és a büfében kávét meg szendvicse­kéit vett. A lány mohón itta a kávét, de enni nem tudott. McKeever megkérdezte, hol van a férje. Egy ideig nem válaszolt. Azután elmondta. A története azért volt szomorú, mert olyan gyakori; munkanélküliség, ki­lakoltatás, kóborlás vidéken. A férje végül lopott és most börtönben van. Elhaló hangon meséle a történetét, aztán el­némult. Reggel háromig tartott az út. Amikor Stocktonba értek, megmutatta, hol lakik az any­ja. Elhagyatott kis ház volt, elhanyagolt utacska végén, másik két hasonló ház mögé elbújva. Akkor kiszállt és megmond­ta a nevét. Karolinának hív­ták. Nem mondott köszönetét, el sem búcsúzott. Csak kilé­pett a kocsiból és elindult az úton. karjában cipelve bána­tát. Ee volt 1931, ahogyan McKeever emlékezett, rá. Diu rószale'le a péa?l ti zse­bébe. Szomorú volt: egyszerre min­den szürke lett. Elsuhantak a kocsik, elrobogtak a teherau­tók és egy sem állt meg, hiá­ba integetett utánuk. Boldog­talanul hevert az útszélen. Életének komor pillanataiban mindig eszébe jutott a lány. Sok nyomorulttal találkozott életében, de ez a lány jelképpé vált számára. A szép. tizen­kilenc éves lány. akinek a férje börtönben ül és karjá­ban a halott gyermek ... az emberi élet elvesztegesse, az ifjúság álma, amelyből csak a nyomorúság maradt. Neki is megvoltak az álmai. Különböző álmok, de mind egyformán végződött. Az el­sőt — feleségét, gyerekét — negyven évvet ezelőtt temette a sáros, barna földbe. Később lassan, fájdalmasan másik ál­mot kezdett dédelgetni: éjsza­ka tanulni fog, matematikát és -mérnök lesz. Eljön az idő, amikor előveszi a térképet és csendes büszkeséggel rámu­tat: Ide írtam a nevemet. Ez itt egy folyó és rajta híd. Mindennap tízezer ember megy át rat ja. Úgy feszül az ív, mint a szivárvány. A már­ványoszlopok fehérek, mint a; asszonyok bőre. En építettem. — Ez sem sikerült. Az algeb­rát elkezdte, de a munka be­fejeződött Oklahoma Cytiben és tovább kellett mennie. O;’ négy hónapig járt iskolába, aztán újra tovább ment. Pró bál kozott levelezöta nfolyamok- kai, eh' nem ment Ha az em­ber nyolc órát dolgozik a for­ró augusztusi napsütésben, egy pohár sörre vágyik, bele­lapoz az újságba és máris le­csukódik a szeme. , Tíz év múlva ezt is feladta. De aztán másik álmot épített ki magának, öregkorára vesz egy farmot, csirkéket, kacsát, nyulat fog tartani, kényelem­ben és biztonságban él. Talán újra megnősül. Takarékosko­dik. 1914-ben a pénzügyi vál­ság elvitte a betétet. Újra ta­karékoskodott, de 1920-ban munkanélküliség volt. Újra kezdte, de a harmincas évek ezt az álmát is elvitték. Most. •most újra ram álma. Tudta, hogy nem is lesz több. Nem hasonlított ifjúkori ál­maihoz, nem az ö eleiére vo­natkozott, de talán meg drá­gább volt számára. Már má­sok is gondoltak rá, de nem egeszen így. Könyvet fog ösz- szeállitani. Hatalmas könyvet. Már tudta a címét is: Az em­ber útja. Két részből ál1 majc az első részben az lesz, ami valaha olvasott az ember fel adatáról a földön. Leírja a vi lúgot, meg hogy mit változ tattajc az emberek rajta, gyó nyörü erőfeszítéssel. A máso­dik részben idézetek leszne Debstől, Upton Simclairtő Jack Londontól és Walt WTlit maiitól, meg a többi ilyen gon dolkodótól. Ez a rész az elfe lejtett emberről szól majd megmutatja, hogy az ilyen ki emberek alakítják a világa és meg nem méltányolta őke senki elégge. Azzal kezd hagy idéz Abraham Lincoln tál: ..Kell. hogy szeresse a isten az egyszerű ember mert oly sokat teremtett be lölük:' tel, mill a! ál mellen ta messze mindentől, úgy dédel gelte ezt az álmot, mint Karo lina a gyermekét! Hát ez a álom is halott? technikai színvonal emelésé­nek kérdéséhez, mint azelőtt. Az újítók 1958-ban összesen 309 javaslatot nyújtottak be. Ezek közül a vállalat elfoga­dott és megvalósított 153-at, illetve 131 újítást. A múlt évi előkalkuláció szerint az újítá­sok 610.000 forint, az utó­kalkuláció szerint pedig 1 mil­lió 665 000 forint gazdasági eredményt mutatnak. Örvendetesek ezek a számok, de kevésbé örvendetes az, hogy ez evben az újítómozgalom nehézkesen indult meg. Eddig ugyanis csupán négy újítást nyújtottak be. Az egyik a ne­héz szállítási munkák kiküszö­bölését célozza, a másik pedig a talajvíz automatikus elszí­vását hivatott biztosítani a kondenzházból. A harmadik újítás a cserié adagolását a. hordók tengelyén keresztül oldja meg, míg a negyedik: üveglapos kereteknél a gumi­pofákra ütközők felszerelése. Ez utóbbit azonban nem fo­gadják el, mert ezt az újító a főmechanikus utasítására ké­szítette. Annak, hogy ez évben eddig még csak négy újítást nyúj­tottak be. az a magyarázata, hogy az újítási feladattervek — amelyek azt a célt szolgál­ják. hogy az újítók figyelmét a nehézségekre irányítsák — még nem jutottak el a dolgo­zókhoz. De minden remény megvan arra, hogy a feladat­terveket januar végére lesok-' szorosítva kibocsátják és ettől az újítómozgaiom telVnrtiU».- se várható a Pécsi Bőrgyár» • bon. P. «/.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom