Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. JANUAR 11. A szovjet mesterséges bolygó napközeiben Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ tudományos munkatársa írja: — A szovjet mesterséges bolygó 30 millió kilométerrel távolodott már el a földi ki­induló pontjától és eljutott pá­lyájának a naphoz legközelebb eső pontjára, vagyis napközei­be. Most a iwptól 146 millió 400 000 kilométerre van, 600 ezer kilométerrel közelebb, mint a föld. Az új bolygón ez a „legmelegebb“’ időszak a 15 földi hónapra terjedő évbem A legmagasabb hőmérséklet azonban nem haladja meg a null fok Celsiust A továbbiak­ban, amint a mesterséges bolygó eltávolodik a naptól, a hőmérséklet jóval a fagypont alá száll. A hőmérsékletinek ezt az erős lehűlését az magyarázza, hogy megszűnt működni az a különleges készülék, amely­nek segítségével a szovjet űr­rakétában szobahőmérsékletet tartottak fenn. Mialatt az űr­rakétára vonatkozó megfigyelő sek folytak, a rakétában körül­belül 20 fokos hőmérséklet uralkodott. Ez a szovjet mér­nökök munkájának egyik fon­tos eredménye volt, mert ez biztosította a rakétában elhe­lyezett műszerek és rádióké­szülékek zavartalan munkáját. Érdekes, hogy az új mester­séges bolygó pályája majdnem teljesen megegyezik annak az ötven lehetséges pályánafk egyikével, amelyet A. Stem- feld nemzetközi űrhajózási ösztöndíjjal kitüntetett tudós számított ki még 1932-ben és tett közzé 1937-ben, „Beveze­tés az űrhajózásba“ címmel Moszkvában megjelent művé­ben. Stemfeld számításai szerint az első mesterséges bolygó fel­bocsátásához 11.4 kilométeres sebességre van szükség másod­percenként, vagyis kétszáz méterrel többre, mint amennyi mai ismereteink szerint a má­sodik kozmikus sebesség. * A második kozmikus sebes­ség nagysága nem állandó. A föld középpontjától való távo­lodás arányában ugyanolyan gyorsan csökken, mint vala­mely tárgy megvilágításának foka a fényforrástól való távo­lodás arányában. A másodper­cenként 11.2 kilométeres se­besség csak akkor lett volna elegendő, ha azonnal, az indu­lás pillanatában már ilyen sebességet lehetett volna ad­ni a rakétának. Ebben az eset­ben a rakéta a föld pályájá­val megegyező pályán mozgott volna (ha figyelmen kívül hagyjuk a légkör ellenállását). Ámde a rakétáinak nem le­het egy pillanat alatt megadni a szükséges sebességet: a ra­kéta fokozatosan, az üzem­anyag elégésének arányában gyorsul. Ezenkívül a felszállás sebességének korlátot szab az anyag és a mechanizmusok szilárdsági tényezője. Ahhoz, hogy a rakéta kisza­baduljon a föld vonzóerejének teréből, emelkedésének meg­felelően egyre kisebb és ki­sebb sebesség szükséges. Olyan magasságban, amely egyenlő a föld sugarával, a második kozmikus sebesség másodper­cenként nyolc kilométer, négy­szer ilyen magasban viszont már csak öt kilométer. A szovjet űrrakéta fokoza­tosan növekvő arányban múlta felül a második kozmikus se­bességet. A föld felületétől 137 000 kilométer távolságban már másodpercenként 500 mé­terrel haladt gyorsabban, a második kozmikus sebesség­nél, a hóid körzetében pedig ez a többlet elérte a legna­gyobb értéket: körülbelül két kilométer vérit másodpercen­kénti Kétmilliárd forintot fordítottak eddig Komid fejlesztésére Idén ünneplik a városépítés megkezdésének tizedik évfordulóját Tíz évvel ezelőtt, 1949 ele­jén kezdődött meg egyik leg­nagyobb népgazdasági beru­házásunk megvalósítása: Kom­ló szocialista bányavárossá fejlesztése. Az egy évtized alatt Komló kétmilliárd fo­rintot kapott, ebből hétszáz­millió forint a városépítést, a többi az ország első kokszol­ható szénbázisának, a Dunai Vasmű célüzemének megte­remtését szolgálta. Állami erő­ből több mint 3500 lakás épült fel, a lakosok száma az 1949 évi 5340-ről 24 000-re nőtt és ezzel Komló — maga mögött hagyva Mohácsot — Baranya második városává nőtt, A föld alatt félezer méter mélységig lehatoló „város“ terjeszkedik, kőbevájt folyo­sóinak hossza meghaladja a száz kilométert és a kiépített sínhálózaton, negyven fürge bányamozdony naponta hét­ezer csille feketeszenet továb­bít a külszínre, a szénosztá­lyozóba. Az osztályozó hatal­mas — több mint százmillió forintos költséggel készült — épületéből a fogyasztókhoz, zömében a Dunai Vasműbe visz a komlói szén útja. A szocialista bányaváros év­tizedes építése a munkáshő­sök sorát teremtette meg. — Kusz János vájár 1949-ben in­dította el Komlón a Sztaha- nov-mozgalmat és még ma is a komlói bányászok első sorá­ban menetel. Molnár István fiatal vájár nevéhez fűződik a százméteres feltárónmozga- lom kezdeményezése és dia- dalrajuttatása. Molnár István kiváló munkájáért Kossuth- díjat kapott és ma Komló or­szággyűlési képviselője. Be­aties Irén és Czükor Anna a város építőiként tűntek ki. Példáikat ma már százak, ez­rek követik, amit bizonyít a Komlói Szénibányászati Tröszt napról-napra felfelé ívelő munkája. A múlt évben több mint 30 OOO tonna szenet adott tervén felül, januári esedékes tervét 102,8 százalékra telje­síti. Magyarországon a komlói széniből állítottak elő először kohókokszot tíz évvel ezelőtt és Sztálinváros ma már a komlói szenet használja pri- mérszénnek. Ezeknek az eredményeknek, a tízéves évfordulónak méltó megünneplésére a Hazafias Népfront komlói városi bi­zottsága nagyszabású előké­születeket tesz, az ünnepség főbb eseményeit az idei bá­nyásznappal egybekötve tart­ják. fl lottó nyerőszámai 15,40,42,79,80 Kun Béla-em!éktárgyak érkeztek Budapestre a Szovjetunióból A legújabbkori történeti múzeum munkatársai körülte­kintő gonddal készítik elő a rr Ülést tartottak a megyei tanács állandó bizottságainak elnökei Az elmúlt évben, a tanács­választások lezajlása után, december második felében ün­nepélyes keretek között meg­alakult a Baranya megyei Tanács. Az alakuló ülésen megválasztották az állandó bizottságok elnökeit, akik ja­nuár 15-én, csütörtökön tar­tották meg első ülésüket. Ezen részt vettek a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak vezetői, valamint osztály­vezetői is. Az ülésen Patkó Sándor eivtáns, a megyei tanács vb. keit, hogy saját állandó bizott­ságukkal segítsék a tanácsot, a felsőbb szervek, valamint a tanács rendelkezéseinek végre­hajtásában, továbbá a lakos­ság javaslatainak és panaszai­nak intézésében. Palkó Sándor eivtáns több állandó bizottsági elnöknek igen fontos kérdések megis­merésére és azok mielőbbi megtárgyalására tett javasla­tot. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy a megyei tanács és ben igen sokat vár az állandó bizottságoktól. Egyben ígére­tet tett arra, hogy a végrehajtó bizottság az eredményes mun­kának minden előfeltételét biztosítja; Az ülés befejezése után, az állandó bizottságok elnökei a működési körükhöz tartozó szakigazgatási szervek veze­tőivel és dolgozóival megbe­szélték a jövőbeni jó együtt-: működés és egymás munkája-; nak megsegítése érdekében; teendő intézkedéseket, a végrehajtó bizottság a jövő­elnöke elnökölt, aki az állan- .................................................................................. dó bizottságok tagjait tájékoz­tan ácslk öztársaság kikiáltásá­nak 40. évfordulóján nyíló nagyszabású jubileumi emlék- kiállítást. Tevékenységük ered­ményeként sok érdekes doku­mentum került már eddig is a gyűjteménybe az első magyar proletárállamról. A múzeum vezetői és munkatársai jártak :a Szovjetunióban, s a lenin- igrádi, a moszkvai forradalmi : múzeumok segítőkészségének jóvoltából nagybecsű emlék­tárgyakra találtaik. Ezek már ; megérkeztek Budaipestre, tel­jesebbé vált a tanácsköztársa­sági emlékkiállítás anyaga. A múzeumban őrzik a ma­gyar munkásmozgalom kima­gasló alakjának, Kun Bélá­nak hagyatékából származó dokumentumok egy részét és több személyes jellegű emlék­tárgyát; ezeket a nagy forra­dalmár családja ajándékozta. tatta a megyei tanács, illetve a végrehajtó bizottság előtt álló feladatokról. Arra kérte az állandó bizottságok elnö­Mikoján elvtárs megkezdte második tanácskozását Duttes-szál Washington (MTI) Nyugati hírügynökségek gyorshírben jelentették, hagy A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tese pénteken délelőtt meg­érkezett az amerikai külügy­minisztériumba és helyi idő szerint 10 óra 30 perckor megkezdte második tanács­kozását Dulles külügyminisz­terrel. Az AP tudósítása szerint ez a tanácskozás, amelyen a német egység és Berlin zsák­utcába. jutott kérdéséről lesz szó. rövidesen megtartandó, magas szintű kelet—nyugati találkozóhoz vezethet az egész német problémáról. 0 ést tartott a Magyar laiácslíitársaság 40. évlordaiójának ünnepségeit előkészítő bizottság A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltása 40. évfordulójá­nak ünnepségeit előkészítő bi­zottság pénteken dr. Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökének elnökletével ülést tartott az Országháziban. A bi­zottság meghallgatta az opera­tív bizottságnak az emlékün­nepségekre, a kulturális prog­ramra, s a különböző tudomá­nyos és társadalmi szerveze­tek rendezvényeire vonatkozó javaslatait. Az előkészítő bizottság tag­jaiból több kisebb bizottságot választottak, amelyek taná­csaikkal, közreműködésükkel segítenek majd a különböző ünnepi események előkészíté­sében, lebonyolításában. Meg­választották többek között a Nemzeti Múzeumban készülő nagy forradalmi emlékkiállítás segítésére hivatott bizottságot, egy emlékalbum-szerkesztő bi­zottságot és egy törvényelőké­szítő bizottságot. Kossi Is'vín elvtárs Port Szálltban Kairó (MTI). Kossá Ist­ván közlekedésügyi minisz­ter Szíjártó Lajos nagykö­vet és Afifi egyiptomi köz­lekedésügyi államtitkár tár­saságában a portszaidi kor­mányzó meghívására elláto­gatott Port Szaidba. Kossá István koszorút helyezett az 1956. évi szuezi háború hősi halottainak emlékművére, majd látogatást tett a város ég a kikötő vezetőinél Fejlődnek rádiós és televíziós kapcsolataink a külföldi országokkal A Magyar Rádió és Tele­vízió külföldi kapcsolatai az .elmúlt esztendőben jelentős ; mértékben fejlődtek. Most már 111 országgal egyezmény alap­iján történik az együttműkö- ;dés. | A baráti országok ikőzött jtöbb fontos megállapodás jött «létre. így például Varsó, Prá- Jga, Berlin és Budapest ebben ; az esztendőben rendszeresen Űrhajózási A Magyar Űrha­józási Bizottság tel­jes ülést tartott, amelyen részt vet­tek az űrrakéta- technika tudomá­nyos kutatói, csilla­gászok é® meteoro­lógusok. A tanács­kozás több időszerű kérdést tárgyalt. Kulin György elnök megnyitója után Réti Endre, a TIT iuaományos ritkára szólalt fed, majd Nagy Jenő, as Op* hajózási Bizottság vezetőségi tagja tá­jékoztatta a megje­lenteket az amszter dami nemzetközi asztronautikai kon­gresszus munkájá­ról. A tanácskozás részvevői úgy dön­töttek, hogy a X. nemzetközi asztro­nautikai kongresz- szust az idén Lon­donban tartják, ahol döntenek Ma- gyatureráíg felvéte­léről a nemzetközt ülése gyarország részvé­tele a nemzetközi asztronautikai ku­tatásokban ezzel a kongresszussal kez­dődött. A részvevők megállapították, hogy a magyar szakemberek elmé­leti tevékenysége egyenértékű a nagy országok kutató­munkájával. Bővül­tek a Magyar Űr­hajózási Bizottság nemzetközi kapcso­m Készülnek a pályamunkák A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a Jelenkor szerkesztő bizottsága a tanács- köztársaság megalakulásának 40. évfordulója atlaalmából pá­lyázatot hirdetett. „A tanács- köztársaság harcait, a béke- harcot, a nemzetközi munkás­mozgalom eseményeit, mai életünket mutassák be művé­szi szinten az írók, és képző­művészek — szóit a felhívás. — Lehet pályázni verssel, re­génnyel, drámával, minden műfajiad, olaj, szobor és gra­fikai munkával“. Vajon készülnek-e a pálya­munkák? Kezükbe vették-e az ecsetet és tollat a pécsiek, hogy újat és szépet alkossa­nak? Tárcsázok, és egymásután vagy 20 lakásban csörög a te­lefon. A legületékesebbel, a megyei tanács művelődési osz­tályával kezdem. — Érkezett-e már be pálya­mű? — Igen, érkezett kettő is. Az egyik Auróra jeligéjű, — válaszolja Pákolitz István és egyben azt is elárulja, hogy pályázni fog verssel és rádió­drámával. Ugyancsak a me­gyei tanácsról pályáznak még Lemle Géza, Lippenszky Ist­ván, Csorba Tivadar, — de a műfajt nem árulják eL «■ fpówpfln TodMbMn? Bizse János rajztanárt kérem. — Én vagyok, tessék! — Hogy pályázom-e, és mi van a többiekkel? — Igen, én magam is készülők egy fest­ménnyel, de összehívtuk a Ma­gyar Képzőművészek és Ipar­művészek Baranya megyei Csoportjának tagjait és meg­beszéltük, hogy aki csak tehe­ti, belekapcsolódik a munká­ba. Segítséget, konzultációt is ígértünk. Gondolom, hogy Soltra Elemér, Simon Béla, Lantos Ferenc és Vincze Győ­ző is részti>esznek ezen a pá­lyázaton. — Debitzky István elvtárs­sal is szeretnék beszélni, ha le­hetséges. — Egy pillanat. — Sajnos, én nem indulha­tok képzőművészeti munkával, mert nagyon sok előtanul­mányt és időt igényel — ve­szi át a hallgatót Debitzky elv­társ. — Bizony közel van már az a február 24., a beküldési határidő. Azétrt irodalommal biztosan megpróbálkozom. — Igen én vagyok, Kende Sándor, a Magyar írók Köny­vesboltjából . . Természetesen pályázom. Egy színdarab már elkészült és egy héten belül a regénvt is befejezem. — Hogy miről szól? nem árulom el. És nem árttKa «I Ml József sem. Maradjon titok, hiszen a pályázat is titkos. Mészáros Ferenc is szándé­kozik pályázni. Amennyiben nagy élfoglaltsága engedi, azon nal nekilát a munkának. — Hogy mit írok? Novellát, természetesen novellát. Nem szóltunk még Csorba Győzőről, Borsos Józsefről, Szenté Ferencről, Gyems Jó­zsefről, Szöllősy Kálmánról és Tüskés Tiborról, afkik közül biztosan többen vesznek részt a pályázaton. Egyetlen felhívás, egyetlen hívó szó is elég volt, hogy megmutassa: Pécsett dolgoz­nak az írók és költők, jobbat, szebbet akarnak alkotni a kép­zőművészek. A megyei tanács tíz—tízezer forint jutalmat oszt majd ki az eredményhirdetésen, leg­átad és átvesz különböző tele­vízió műsorokat. Ifjúsági mű­sorok s közös esztrád és riport­műsorok összeállítását terve­zik. Érdekesnek ígérkeznek a négy városban rendezendő délelőtti séták, amelyeket a négy ország televízió állomása sugároz majd. Ebben az esz­tendőben Helsinkiben rende­zik meg az OIR rendes évi közgyűlését, ahol az együttmű­ködés újabb lehetőségeit tár­gyalják meg. Tömpe István e'vtárs kiliníetise A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tömpe István elv­társnak, a földművelésügyi miniszter első helyettesének 50. születésnapja alkalmából, eredményes munkája elismeré­séül a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést ado­mányozta. Görög keresVedemi idiség érkezeti Magyarországra Január 15-én öttagú görög kereskedelmi küldöttség étke­zett Budapestre, hogy az 1954- ben aláírt árucsereforgalmi és fizetési megállapodás megújí- magyar— görög ♦ uzeiesi ni jobbak 5 000 forintig terjedő: tásáról és pénzösszeget kapnak. J 'kereskedelmi forgalom szélesí­WESZTL MÁRTA j téséről tárgyaljon. Megniíll a tstlisM ipaii szEreltae'tS Menma A csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztályán pénte­ken megnyitották a csehszlo- Azt vák ipari szövetkezetek termé­keinek bemutatóját. A kiáillí- aagykövet­ség Rózsa Ferenc utcai épüle­tében január 25-ig a szakem­berek látogathatják, február 1-ig pedig a nagykő* aönség is metokinthetL

Next

/
Oldalképek
Tartalom