Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

4 NAPLÓ 1959. JANUAR 15. 1 Külföldi hírek DELHI Uj-Delhiben kedden folyta­tódtak a megbeszélések Grote- wohl és kísérete, valamint az indiai vezető személyiségek között. A délutáni órákban Grotewohl és Nehru ismét ta­lálkozott. TUNISZ A tuniéziai tájékoztatásügyi minisztérium közölte, hogy amerikai fegyverszállítmány érkezett Bizerta kikötőiébe. ALEXANDRIA Karami, Libanon miniszter- elnöke kijelentette, kormánya elvben beleegyezett ebb«, hogy elismerje az algériai ideiglenes kormányt. NICOSIA i Sir Hugih Foot ciprusi kor­mányzó kedd esti rádióbeszé­dében kijelentette, hogy Ma- kariosz érsek és más ciprusi politikai vezetők visszatérhet­nek a szigetre, ha az EOKÁ- val jelenleg fennálló fegyver- szünet „tartós békévé’1 válik. SZTALINO Az Észak Donyec-medence 132 kilométeres összekötő csa­tornája elkészült. A csatorna megnyitása után naponta több, mint kétmillió köbméter vizet szolgáltat a vízszegény vidé­ken kilenc nagy városnak és sok munkástelepülésnek. ISZKENDERON Iszlkenderon kikötőben a „Mirador“ nevű panamai olaj­tar4 álvhajó — amelyet az Egyesült Államok haditenge­részete bérelt az amerikai lé­gitámaszpontok üzemanyag- utánpótlásának szállítására —j robbanás következtében ki-; gyüladt. A legénység meg-; mentésére a hajó köze’óbe \ ment az „Imroz“ nevő törökI hajó, de a lángok a tengeren I úszó égő olajfoltról a mentő- j hajót is hatalmukba kerítet-; té'k. Az „Imroz" rakományé-; ban dinamit is volt, amely a tűz következtében felrobbant. A szerencsétlenségnek az ed­digi jelentések szerint hat ha- lá’os á'dozata van, három sze­mély súlyosan, 18 kömnybben megsebesült. vatikánvAros Luigi Centoz havanai apos­toli nuncius hivatalosan beje­lentette, hogy a Vatikán elis­merte Kuba új kormányát. BRÜSSZEL Szerdán elutazott Leopold- vil'ebe a parlament által ki­nevezett kilenctagú vizsgáló bizottság, amelynek feladata, hogy kivizsgálja a január 4-i leopo'dvlllei összetűzések okát.*5 A francia kormány amnesztiarendelete Párizs (AFP—Reuter). A kedden délután De Gaulle tá- < bornok elnökletével megtar- s tott minisztertanács meghall- ‘ gáttá a külügyminiszter be- 1 számolóját a nemzetközi hely- ; zetről, a pénzügyi és gazdasági ‘ ügyek miniszterének fejtege­téseit a pénzügyi és gazdasági helyzetről. A kormány úgy határozott, hogy enyhíti a gazdasági és pénzügyi intézkedéseket. A tájékoztatásügyi minisz­ter bejelentette, hogy De Gaulle csütörtökön üzenetet. intéz a parlamenthez. A minisztertanácsról kiadott második közlemény részleteket közöl a De Gaulle által elha­tározott kegyelmi intézkedé­sekről. A francia kormány döntése értelmében az amnesztiarende- letet kiterjesztik hétezer Al­gériában internált személyre. Amnesztiában részesülnek mindazok, akik három hóna­pot vagy hosszabb időt töltöt­tek az Algériában harcoló csa­patoknál és szolgálatuk során megsebesültek. Életfogytig tartó börtönre változtatnak minden olyan halálos ítéletet, amelyre vo­natkozóan már minden bírói fórum döntött. Az algériai bíróságok által a felkelőik ellen hozott ítéletek egy tized részét elengedik. Argentin lap a paraguayi katonai lázadásról Buenos Aires (AP). A Bue­nos Airesben megjelenő La Náción jóltájékozott asuncioni körökből érkezett hírekre hi­vatkozva azt írja, hogy Para­guay Chaco tartományának helyőrsége fellázadt. A hírek szerint több mint 200 katona­tisztet tartóztattak le. A lap tudósítója szerint a határon át érkező hírek arra utalnak, hogy a paraguayi ka­tonaság vezetői és a Nemzeti Köztársasági Párt vezetői kö­zött döntés készül. A,tudósító emlékeztet arra, hogy Batista kubai diktatúrájának bukását követően óvintézkedésként többszáz személyt letartóztat­tak Paraguayban is. Messzali Hadzs algériai na­cionalista vezér kényszertar­tózkodási helyét megszüntetik, a jövőben szabadon közleked­het az anyaországban. Egyes olyan személyeket, min Ben Bella — aki jelenleg börtönben van — „megerősí­tett” helyre szállítják. (Ben Bella a legjelentősebb szemé­lyiség az Algériai Nemzeti Felszabadítási Frontjának ka­tonai vezetői között. Az algé­riai felkelők négy másik veze­tőjével együtt 1956 októberé­ben fogták el.) * A minisztertanács a továb­biakban jóváhagyta Pierre de Leüsse meghatalmazott követ kinevezését Franciaország ál­landó képviselőjévé a NATO- tanácsba. Milíojan elvtárs New Yorkba érkezett New York (Reuter—AFP). Yorkba érkezett. A repülő- A. I. Mikojan, a Szovjetunió téren Szoboljev, a Szovjetunió ; Minisztertanácsának első eii ENSZ-küldötte és New York l nökhelyettese kedden este Los város polgármesterének képvi- Angelesből repülőgépen New selője fogadta. 4fi reVik a vielnami— laoszi ellentétek mögött? New York (Reuter). Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár ked­den a közép-keleti helyzetről tárgyalt az Egyesült Arab Köztársaság és Irak küldötté­vel. Hanoi (TASZSZ). Sanani- kone laoszi miniszterelnök el­utasította a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormányé nak tárgyalási javaslatát és minden alap nélkül azzal vá­dolta a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot, hogy meg­sérti Laosz határait és saját területén kiképzésben része­síti az egykori patetlaói köte­lékek tagjait. A laoszi minisz­terelnök beismerte, hogy a vietnami—laoszi határinciden­sek „nem lennéhek komoly jelentőségűek, ha nem függ­nének össze a felső helyzettel.” A Vietnamból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy a laoszi reakció bizonyos ameri­kai, thaiföldi és déivietnami körök támogatásával megpró­bál diktatúrát teremteni. Sa- nanikone miniszterelnök emiatt a nemzetgyűlés rendkí­vüli ülésszakán hétfőn rend­kívüli felhatalmazásokat kért a maga számára a kormány átalakításához és az alkotmány megreformálásához. Hanoi, újságírói körökben megállapítják, hogy a laoszi mesterkedéseket az amerikai imerpialisták és laoszi csapa­taik irányítják, akik szeretnék elfojtani az ország demokrati­kus erőit és bevonni Laoszt a támadó SEATO-tömbbe. Jtliáta eiákaláznak az embnek ? TfL/ RAASPEM Mióta csókolóznak az emberek? Kimerí­tő választ kapunk er­re a kérdésre Joyce Brothers asszonytól, aki az Egyesült Ál­lamokban mint a Quiz játékok győzte­se nagy népszerű­ségnek örvend. A hölgy erről a fiatalokat, s valljuk be, az idősebbeket is egyaránt érdeklő té­máról a következőkul mondja: A csókkal már a Bibliában is találko­zunk. Emlékezzünk csak vissza: Jákob megcsókolta Kachelt a kútnál. Ezután azonban hosszú ideig nem hallunk csóko­lózásról. A nyugati világ­ban csak mintegy 500 éve vált ismét „sza­lonképessé" a csók. A régi görögök any- nyira megvetették ezt a szokást, hogy halálra is ítélhették azt a férfit, aki a nyilvánosság előtt megcsókolta saját fe­leségét! A fasiszta időkben Olaszországban még a házaspároknak is megtiltották, hogy csókkal köszöntsék egymást. ' Amennyi­ben az előírásokat . semmibevéve mégis csókra vetemedtek, azonnal megjelent egy feketeinges, s ha nem is ítélték halál­ra a bűnösöket, a fasiszta álszemérem jegyében erőteljesen rendreutasították őket. Joyce Brothers asz- szony szerint a föld lakosságának mint­egy egyharmada még ma sem ismeri a csó­kot. 1924-ben az egyik tokiói múzeum­ban európai művé­szeti kiállítást ren­deztek, amelyen éle­sen elítélték Rodin „Csók“ című művét. A kritikusok szerint a kiállítás látogatóit megbotránkoztatja ez az erkölcstelen lát­vány. Az afrikai és a Csendes-óceán dél\ szigetein élő egyes bennszülött törzsek tagjai nem csókoloz- nak, hanem élveze­tesebbnek tartják, ha egymás fülébe fúj­nak, Joyce asszony azonban nem adja fel a reményt: sze­rinte a benszülöttek éppen úgy megtanul­hatnak csókolózni, mint ahogy az eszki­mók, is elsajátították ezt a fontos tudo­mányt. Joyce asszony nem feledkezik meg az állatok példájáról sem és hangsúlyoz­za, hogy a csókoló­zásnak az állatvilág­ban sokkal régebbi hagyományai van­nak, mint az embe­rek között. Példaként említi az elefántokat és a majmokat, ame­lyek már ősi idők óta csókolóznak. ^ A „csókszakértő hölgy“-nek nagy gon­dokat okoz az alasz­kai eszkimó lányok jövője, miután Alasz­ka már az Egyesült Államokhoz tartozik. Vajon szegénykék hasonlatossá válnak- e Kentucky-ben, — Minnesotában és Il­linois bűn élő nővé­reikhez? Ez jelentős többletmunkát adna az eszkimó fiatalok­nak! Egy statisztika ugyanis azt bizonyít­ja, hogy az amerikai lányok esküvőjük I előtt átlagban 79 fér­fivel csókolóztak. \-^SZBvAte EM'ő! &BSOTA ifAA?r2 lM/*/*/S/*.*.'j'/j'*/*/*/*/*/*/*/*s*s*/w/*/*'*r0t*/*/+sw/*/*/*/*/*/*/*/*/*/jrs*/ss*/*y*s*/*/*/*s*/*/*/j’/ér/jr/*/*/*/j’s*/*s*/1r/f/*s*/*/f/*,*;M Látogatás az uzomsói Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezeliien Megérkezésünk második őket. Jől élnek, ruházkodnak, napján ellátogattunk az uzon- s jut egyébre is. zsói Magyar—Bolgár Barátság Aztán a gyapottermésről be- Termelőszövetfcezetbe. A sző- szélgettünk. Arról, hogy a szá- vetkezetl tagok kedvesen, ba- razság miatt kicsire nőtt a rátságosan fogadtak. Mielőtt gyapot szára, de ennek elle- megtekintettük volna a gaz- nére is jó bevétele lesz belőle daságot, bele kellett kóstolni a tsz-nek. a torkot kaparó, méregerős Ütban a gazdasági épületek masztikába. A pálinka mellé felé, Gocsa Zsekov, tsz-elnök olajos saláta, szalámi és om- a termelőszövetkezet megala- lósbélű hófehér kenyér került, kulásáról és fejlődéséről be- Zamatos, dúslevelű szőlőfür- szélt. tök egészítették ki a bőséges — Szövekezetünk 1948-ban reggelit. Majd Georgi Sztaj- alakult, a Bolgár Kommunista kov Tenev párttitkárral és Go- Párt V. kongresszusa tisztele- csa Zsekov termelőszövetke- téré — mondotta bevezetőüL zeti elnökkel „határszernlére“ — Alakuláskor 48 tagot és indultunk. ötezer dekár területet szám­Első útunlf a gyapotmezőre Iáit, 1951-ben már a falu rá­vezetett. Hatalmas, széles kosságának 70 százaléka a tábla nyújtózott az út mellett, közösben dolgozott. Négy év- melynek alig lehetett a hosz- vei később, az egész falu pa- szát és szélességét belátni. A rasztsága belépett a termelő­gyapotföldön sok nő és kevés szövetkezetbe. A közös gazda­férfi hajlongott. Fürge ujjak ságiban most 552 család dolgo- szaggatták a hófehér gyapotot, zák közel 38 ezer dekáron. __ Ez a cigánybrigád — in- — Hogyan sikerült a falut te tt fejével a gyapotszedók szocialista községgé átalakíta- felé Gocsak Zsekov. — Jó dől- ni? gosak, ügyesek. Nincsen baj — Nehéz volt. Először sokan velük. Beleszoktak a miumká- idegenkedtek a szövetkezés- lja tői, mivel nem ismerték az A cigánybrigád tagjai a tol- abban rejlő erőt és lehetősé- mács által tudtunkra adták, geket. Hosszú, türelmes agitá- hogy szíves«« dolgoznak a sző- dóval azonban már az első ▼efkezetben, mert megbecsülik években több parasztot meg­győztünk célunk helyességé­ről. Persze, a legnyomósabb agitáríós érv a jó gazdálkodás volt. Igyekeztünk komoly eredményeket elérni, az élet- színvonalat emelni, s így volt mivel agitálni a kommunis­táknak s a Hazafias Arcvonal aktíváinak. A beszédbe beleszólt a fia­tal párttitkár is. Azokról a harcokról beszélt, melyek nyo­mán erős, szocialista mezőgaz­daság teremtődött az egyéni kisparcellák helyén. — A pártszervezet és a Ha­zafias Arcvonal aktívái az ön­kéntességet betartva, szemé­lyes, meggyőző agitációs mun­kát végeztek a faluban. Nem vártak arra, hogy az egyéni termelők látogassanak a tsz- be. Az aktívák minden idő­szakiban találtak módot arra, hogy a szövetkezet eredmé­nyeivel, a szövekezeti tagok életével megismertessék a kí­vülállókat. Évek kellettek ahhoz, hogy mindenki meggyőződjön, hogy helyes úton járunk. Kerek hét év volt szükséges, hogy fa­lunk szocialista községgé vál­jon. Négyezer juhhal, 75 tehén­nel, 250 sertéssel, 160 igásmar- hával, 220 szarvasmarhával, 50 pár lóval és 40 méhcsalád­dal rendelkeznek, három te­hergépkocsi, egy Skoda gép­kocsi és két zetor van a szö­vetkezet tulajdonában. A szö­vetkezetben kielégítő a mun­kafegyelem. Jó a munkaszer­vezés. Négy brigáddal rendelkezik a szövetkezet: három növény- termesztő és egy állattenyész­tő brigáddal. A brigádok műn. kacsapatokra oszlanak. Az emberek hat évig egy földterületen és brigádban dolgoznak, így jobban megisv merik a talaj adottságát, s több termény előállítására ké­pesek. A munkában időt és fizikai erőt takarítanak meg. Nem kell se az embereknek, se a gépeknek egyik terület­ről a másikra vándorolniuk. Amióta ezt a szervezési for­mát bevezették, a munka ter­melékenysége kétszeresre, a jövedelem pedig háromszoros­ra növekedett. Nem csoda hát, ha a tagok jói élnek, öltözköd­nek, s ha fáradtak, üdülnek. A szövetkezet ugyanis Velin- grádban 200 000 leváért üdülő­épületet vásárolt, ahol éven­ként 15 napot tölthetnek pi­henésben és*nyugalomfoan a tsz-tagok. A háromemeletes épületben egy-egy alkalomma! 40—50 ember részesül gondos ellátásban. A szövetkezeti tagok zöme házat épített az elmúlt évek során. Szép, takaros villák so­rakoznak az utca két oldalán. Helyükön néhány évvel ez­előtt még viskók gubbasztot­tak, ma zsupp- és nádíedeles háznak nyoma sincs a falu­ban. Penya Kircsev Gyelcse- vet valamikor a falu legsze­gényebb embereként ismer­ték. Ma új, gyönyörű háza, gondtalan élete van. Mint ál­latgondozó, évente búsás pénz összeghez jut. Büszke a házára Zsecsa Te­nev is. Mint alapító tag, tiz éve dolgozik a szövetkezetben Ez idő alatt olyan házat épí­tett, melyet bárki megcsodál­hat. Háló- és vendégszoba. csempézett moac".aV,va» eliá tott konyha és speiz található a modem épületben. Mind­egyik szobában új bútor. Három udvar tartozik a házhoz. Elől virágoskert dísz­ük, közepén zöldséges kert, hátul pedig a gazdasági udvar foglal helyet. Jól élnek Zecsa Tenevék. Hárman dolgoznak a szövetkezetben. Tavaly 750 munkaegységet szereztek, erre kaptak 25 ezer leva osztalé­kot. Ezenkívül mintegy 2—3 ezer leva bevételük adódott a háztáji gazdaságból. A termelőszövetkezet gazda­sági udvara is rendezett. Hosz- szú, pirostetős istállók, magtá­rak, széna- és szalmatároló pajták láthatók a területén. Szalma- és szénakazalnak nyo­ma sincs az épületek körül. A takarmány préselve fekszik a pajtákban. Az új gazdasági épületek nyolc év alatt léte­sültek. Épült hét új istálló, egy ser- tésfiaztató, egy anyakoca-szál­lás és 18 juhhodály. Minden évben építkezik a tsz. A tisz­ta jövedelem 44 százalékát évenként beruházásra fordít­ják, a többit kiosztják a tagok között. Gazdag emberek élnek az uzonzsói Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezetben. Ezt a gazdaságot s a jólétet kemény munkával és harccal teremtették meg. (Máthé—Kása) .......... Pe ny» Klrcaev Gyelesev termeld szövetkezet] Mg saját háza élőé a családjával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom