Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunkban: Miért nem közvetít a pécsi televíziós adó? Uc^Uc^acHÍtácát tyyáct a Siklósi faipari Mátlalai Uj rendelet a fiatalkorúak mozilátogatásáróí A belga király függetlenséget ígért Kongónak XVI. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ARA: 50 FILLfift SZERDA, 195». JANUÄR 14. Ne bízzak a véletlenre! Az 1959. évi népgazdasági tervünk főbb célkitűzései már mindenki előtt ismeretesek. A vállalatok, üzemek többsége is megkapta az 1959. évi feladatokat tartalmazó terveket. Ez évi tervünk a múlt évi tervhez képest a be­ruházások meggyorsításán kívül nem mutat nagy eltéré­seket. így például a szocialista ipar termelését 1958-hoz viszonyítva 4,7 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar termelését 6 százalékkal kell emelnünk. Tovább kell folytatnunk az ipar szerkezeti átalakítását, az átlagosnál gyorsabban kell fejlesztenünk az erősáramú és híradás­technikai gyártmányokat, gyógyszeriparunkat. Az ipar egészén belül nagyobb arányban kell fokoznunk a nehéz­ipar termelését. f. . • . . . , Ezeknek a célkitűzésieknek, valamint a tervezett 13 100 millió forint értékű beruházásoknak a megvalósítása, ha nem is túl nagy, de igen komoly követelményeket támaszt. Előreláthatóan a legtöbb gondot az építőanyagellátás és a tervek teljesítéséhez szükséges mintegy 120 ezer új mun­kás munkábaállítása okozza majd. Éppen ezért nekünk itt Baranyában, ahol köztudomásúan hatalmas építkezé­sek folynak, több, mint egy tucat bányaüzem működik s számottevő munkaerőtartalék még a környező megyékben sincs, már moät az év elején igen nagy gondot kell for­dítani a szükséges munkaerő biztosítására. Mégpedig r nem­csak az elegendő számú, hanem a megfelelői szakképzett­séggel rendelkező, fegyelmezett munkaerő biztosítására. Szükséges erre a figyelmet felhívni, mert — noha a munkaerőgazdálkodásunk kétségtelenül sokat javult — félő, hogy ha nem kezdenek idejében az új munkások fel­kutatásához, ha nem javítják ki a munkásokkal szembeni bánásmód, a munkások megbecsülése terén tapasztalható hibákat, a későbbi hónapokban komoly gondjaik lesznek majd. Az elmúlt két évben üzemeink, de különösen a bá­nyaüzemeink hozzászoktak ahhoz, hogy válogathatnak a jelentkezők között. Ezt a lehetőséget kihasználva minősé­gileg fel is javították a bányüzemek munkaerőállomá­nyát, szilárdították a munkafegyelmet. Hozzászoktak azon­ban ahhoz is, hogy a fegyelmet jórészt csak adminisztratív eszközökkel, a fegyelmezetlenek, lógosok elbocsátásával tartsák fenn és így a nevelőmunka bizonyos mértékben háttérbe szorult. Ebben az évben ilyen fegyelmezésre már nem tesz olyan nagy lehetőség. A munka- és életkörülmények meg­javítása, a nevelőmunka, a többé-kevésbé már egybeková- csolódott törzsgárdák azonban megfelelő eszközök a fegye­lem további szilárdításához. De nem is annyira a bányaüzemek, mint inkább az építőipar munkaerőszükségletének biztosítása a nagyobb probléma. A megye négy nagy és több kisebb építőipari vállalata több ezer építőmunkásnak nyújt munkalehető­séget. Ahhoz, hogy valmennyi építőipari — és építőanyag- ipari — vállalatnak elegendő szakmunkása legyen, első­sorban ésszerű elosztásra kell majd törekedni, de nem szabad megfeledkezni az építőipari munkások állandó és megfelelő színvonalú képzéséről sem. A munkások fel­kutatásával, képzésével az említett vállalatok általában megfelelően foglalkoznak. A már meglévő munkások megbecsülése, a róluk való gondoskodás azonban néhány építőipari vállalatunknál nem kielégítő. A szerkesztőség­be ezzel kapcsolatban igen sok panasz érkezik. A legtöb­ben a munkásszállásokon uralkodó viszonyokat teszik szó­vá, s ez arra figyelmeztet, hogy nem elég a munkásokkal csak addig törődni, amíg szerszámmal a kezükben, dolgoz­nak, hanem biztosítani kell a számukra a kultúrált pihenést és szórakozást is. Most, amikor az időjárás miatt csak csökkentett mértékű építőipari tevékenységet lehet foly­tatni, meg kell keresni a módot és lehetőséget ahhoz, hogy a munkásszállásokat rendezzék, a meglévő hibákat kijavítsák. Mindent el kell követni ezenkívül azért is, hogy mire a fő építkezési idény megkezdődik, megfelelő munkakörülmények jöjjenek létre, hogy a munkások fog­lalkoztatását sem anyaghiány, sem más körülmény ne aka­dályozza. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy elejét ve­gyük a munkások vándorlásának, hogy tovább erősítsük a törzsgárdákat, szilárdítsuk a fegyelmet, hogy növelhes­sük a termelékenységet. Az előttünk álló feladatok megoldását ugyanis nem a létszám felduzzasztásával kell biztosítanunk. Ez az út, részben az említett okok mialt, részben pedig saját érde­künkből nem járható. Nekünk nem elsősorban több mun­kásra, hanem az egy munkásra eső teljesítmények növe­lésével kell a tervben előírt 4.7 százalékos termelésnöve­lést elérnünk, sőt azt túlhaladnunk. A teljesítmények nö­velése az az út, amely a jólét növeléséhez vezet. Éppen ezért a várható létszámgondok megoldását nagyban elő­segítheti vállalatainknak a munkaerővel való takarékos­kodása, a felesleges munkahelyek, beosztások megszünte­tése az improduktív munkások számának csökkentése, a sok munkaerőt, fizikai munkát igénylő munkafolyamatok gépesítése, a helyes üzemszervezés, a tervszerű anyag­ellátás. ösztönző bérrendszerek kialakítása, a munkaver­seny fellendítése stb. Most, amikor arra hívtuk fel az ipari üzemek — első­sorban a bányák és az építőipar — vezetőinek a figyel­mét, hogy a szükséges munkaerőt tervszerűen, előrelátóan biztosítsák, ne bízzák ezt a véletlenre, nem beszéltünk arról, hogy a megyénkben rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatásának vannak és lesznek is problémai. A női munkaerők és a fiatalkorúak elhelyezése nem lesz köny- nyű dolog. Az idei munkaügyi tervben azonban már sze­repel a fiataloknak 4—6 órás kisegítő munkaerőként való foglalkoztatása és egyre több lehetőség nyílik a nők fog­lalkoztatására is, hisz a terv jelentős létszámemelkedést irányoz elő a kereskedelem, a művelődésügy és az egész­ségügy területén is. i A Minisztertanács nemrégi­ben úgy határozott, hogy az 1957. évi bányászlakás-építési akcióban elkészült lakások melléképületeinek felépítésére az Országos Takarékpénztár hitelt nyújthat. A pénzügymi­niszter és nehézipari minisz­ter most együttes utasítást adott ki a rendelet végrehaj­tásának A végrehajtási utasí­tás értelmében a kölcsönt azok a bányászok vehetik igénybe, akik lakóházak megvásárlásá­ra szerződést kötöttek az OTP- vel. A kölcsön legnagyobb ősz- szege lakóházamként 8 900 fo­ntat, visszafizetési határide­je nyolc év. A Minisztertanács határoza­ta intézkedik awól is, hogy az II bányászok megvásárolhatják a régebben épült szolgálati házakat 1957-ben épült földszintes bá-szénbányászati trösztök, válla­nyászházaikat a bányászokon kívül bérből és fizetésből élő más dolgozók is megvásárol­hatják. A most megjelent vég­rehajtási utasítás értelmében a mások által megvásárolt la­kások jelenlegi használóinak cserelakást kell juttatni. A vá­sárló az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár tíz szá­zalékát, kezelési költség cí­mén pedig két százalékát kö­teles kifizetni az OTP-nek. A fennmaradó összeget harminc év alatt törlesztheti. Határozott a kormány a latok kezelésében lévő, 1957- nél korábban épült szolgálati házingatlanok értékesítéséről is. Az értékesítésre kerülő in­gatlanokat a trösztök és a vállalatok jelölik ki. Az ingat­lanok eladási árát a műszaki érték figyelembevételével, he­lyi forgalmi áron leéli megál­lapítani. Az adásvételi szerző­dés megkötésekor az ár tíz szá­zaléka, többi része 25 év alatt egyenlő havi részletekben fi­zethető. A házak és lakások eladása rövidesen megkezdő­dik. I Félezer munkásdalos Pécsett Pécset méltán nevezik ze­nél ő-daloló városnak. Az-el­múlt esztendőben, is több mint ötvenezer látogatójuk volt a különféle hangverse­nyeknek, zenés rendezvények­nek. Az utóbbi évtizedben megnövékedett a dalkedvelö munkások száma: Jelenleg több mint tíz kórusban fél­ezren énekelnék, s több üzem ben újabb munkásdalkör megalakításán tevékenyked­nek. A kaposvári színház Pécsett A Pécsi Nemzeti Színház és a Kaposvári Csdky Ger­gely Színház a közelmúltban cserejáték rendezésében ál­lapodott meg. Először, ja­nuár 27-én a pécsi színészek látogatnák a somogyi fővá­rosba, Pável Kohut cseh szerző „Az ilyen nagy sze­relem“ című drámájával. A kaposváriak január 30-án viszonozzák a vendégszerep­lést Corneille „Cid“ című drámájával. A cserejátékot — amelyen két-két előadást tűznek műsorra — a jövő­ben is fenntartják. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államokhoz a megrlepetésszerfi támadások kérdésével foglalkozó genfi értekezlet ügyében Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány javasolja, hogy január 15-én folytassák a genfi szakértői tanácskozást, amelynek célja, hogy gyakor­latilag már ma is megvalósít­ható javaslatokat dolgozzanak ki a kormányoknak a megle­petésszerű támadások elhárí­tására. Ezt a javaslatot az Egyesült Államok moszkvai nagykövet­ségének január 10-én átadott szovjet jegyzék tartalmazza. Mint ismeretes, a genfi szakértőd értekedet 1958, no­vember 10-től december 18-ig ülésezett. December 18-án a nyugati hatalmak kezdeménye zésére, karácsonyi és újévi szünet címén az értekezlet megszakította munkáját. Mint a jegyzék megállapít­ja, a szovjet kormány szüksé­gesnek tartja, hogy ne szün­tessék be az értekezlet mun­káját, hanem továbbra is ke­ressék a kölcsönösen elfogad­ható megoldást. Az értekezlet, munkájának folytatására szük­ség van, mert' a meglepetés- szerű támadás . veszélyének elhárítása halaszthatatlan probléma, amelynek jelentő­sége mapról-mapra növekszik. A szovjet kormány hasonló jegyzéket intézett Nagy-Bri- tarmia, Franciaország, Olasz­ország és Kanada kormányai­hoz is, amelyeknek képviselői szintén részt vesznek a genfi értekezleten. Tavasszal újabb kétszáz hold szőlőt telepítenek a baranyai borvidéken Tavasszal újabb szőlőtelepí­tések kezdődnek a 17 000 hol­das baranyai borvidéken. Uj szőlőtőkéket ültetnek el terü­leteiken az egyénileg dolgozó parasztok, az állami gazdasá­gok, a Szőlészeti Kutató Inté­zet pécsi kísérleti telepe és a híres Villányi Szőlőgazdaság is. A megye állami gazdaságai, amelyek az elmúlt évek során több mint kétszáz holdon tele­pítettek új szőlőket, ez év ta­vaszán újabb ötven holddal gyarapítják bortermő terüle­teiket. A termelőszövetkeze­tek ugyancsak mintegy ötven hold új szőlőt létesítenek: töb­bek között a szajká Úttörő Tsz tíz holdon, amelynek eddig még nem volt szőlője. Baranya megye három nagy borvidékén — Villány, Pécs és Mohács környékén — a tava­szi hónapokban összesen két­száz holdon telepítenek majd szőlőket. A nagyarányú telepí­tés főleg annak köszönhető,, hogy a múlt évi kiváló borter-i més nyomán kedvük és pén-j zük is bőségesen van a sző-! lősgazdáknak. A Szőlészeti: Kutató Intézet kísérleti telepe] nagy segítséget nyújt az új] szőlők ültetéséhez. így pél-] dául kikísérletezte a telepítés-] re kerülő földek előkészítésé-] nek legjobb módszerét és azt: is, hogy a Mecsek vidékén leg-i inkább a furmint, az olasz riz-] ling, a cirfandli és a fehér burgundi szőlőfajtákat érde­mes telepíteni. A szőlőterme­lés fellendítését szolgálja az is, hogy ebben az évben, 12 alkalommal rendeznek tapasz­talatcserét a pécsi kísérleti telepen: íz aWrärttt mepittsé- til Iánál értekezlet 35. ölest Genf (AFP). Az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­ről tárgyaló értekezlet 35. ülése kedden délután 16.45 órakor ért véget: A legközelebbi ülést január 14-én, szerdán 15.00 órakor tartják. Szoros3bbá vált a kapcsolat a terneüszövetkezeteb is az erdészek kezelt Az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság vezetője a múlt év őszén felhívással fordult az erdőgazdaságokhoz, hogy te­remtsenek szorosabb kapcsola­tokat a termelőszövetkezetek­kel és fokozzák velük az együttműködést. A Mecseki Állami Erdőgazdaság 11 erdé­szete közül kilencnek a körze­tében működnek közös gaz­daságok. A legtöbb erdészeti dolgozót régi, baráti kapcso­7 AN FOLYAMON Figyelő arcok, jegyzetelő asszonyok, — ennyit mutat a kép, s nincs is rajta minden­ki. Pedig majd negyvenen ül­nek a teremben és hallgatják az előadót. A területi nőtaná­csok titkárai készülnek a téli feladatokra. A kétnapos tanfolyamat a pécsi városi nőtanács rendez­te. Az első napon Farkas Ele­memé elvtársnő, a megyei n-5- tanács titkára ismertette a nő­mozgalom időszerű tennivaló­it, Bódís István elvtárs pedig a kül- és belpolitikai helyze­tet. A tanfolyam második nap­ján részt vesznék a szülői munkaközösségek elnökei is ekkor a két szerv kapcsolat'- ról, leözös munkájáról le szó. Február első napjaiban ha­sonló tanfolyamok kezdődnek a járási székhelyeken is. latok fűzik a baranyai terme­lőszövetkezetek elnökeihez és tagjaihoz. A felhívás nyomán az elmúlt hónapokban még csak mélyültek ezek a kap­csolatok, A vajszflóS erdészet dolgozód például a helybeli termelőszö­vetkezetnek már a megalakí­tásában is részt vettek az el­múlt év tavaszán. Azóta min­den téren pártfogolják a fiatal közös gazdaságot. Az éwégi zárszámadás elkészítésében is segítette az erdészet a tsz- tagokat. A hetvehelyi Zöld Mező Tsz és az ottani erdé­szet között különösen a gaz­dasági kapcsolatok igen élén­kek. Az egymással kötött szer­ződés értelmében a termelő- szövetkezet negyven számos­állat részére kapott megfe­lelő legelőt az erdészettől. Szükség esetén gépeket is ad­nak a tsz-tagoknak és szíve­sen végeznek számukra mun­kát az erdészet bognár- és kovácsműhelyében. Viszonzá­sul a sürgős erdei munkák idején a Zöld Mező Tsz tag­jai munkaerővel és fogatok­kal segítik az erdészetet a fa kitermelésében és elszállítá­sában. A kisivaszari erdészek cse­metékkel és szaktanácsadással támogatják a mágocsi Béke . Tsz fásítását, míg a sasréti er- í dészet és az ibafai Petőfi Tsz Ja nagy munkák idején való I kölcsönös segítségnyújtásban í állapodott meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom