Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

DUNÁNTÚLI , 1UAPLO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. JANUÁR 7. Átutazott Budapesten az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége A Német Demokratikus Köztársaságba utazó albán párt- és kormányküldöttség január 5-én és 6-án Budapes ten időzött. A delegáció veze tője Erover Hodzsa. az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára. A küldöttséggel való baráti találkozókon, megbeszéléseken résztvett: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A küldöttség fogadásán részt vett a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Csőit En-!aj elvtárs a szovjet űrrakétáról Peking (Uj Kína). Csou En- laj hétfőn üzenetet intézett Hruscsovhoz a szovjet űrra­kéta sikeres fellövése alkal­mából. Az üzenet a többi között hangsúlyozza, hogy a három szovjet mesterséges hold után a szovjet űrrakéta ki­lövése újabb fontos mérföld­követ jelent azon az úton, amelyen az ember a világűr meghódítása felé halad. A szovjet űrrakéta új bizonyí­téka a szocialista rendszer magasabbrendűségének. Ezzel az újabb hatalmas eredmény­nyel a szovjet nép maga mö­gött hagyta a legfejlettebb ka­pitalista országokat a tudo­mány és a technika területén. A Szovjetunió ragyogó győ­zelmei fokozzák a szocialista tábor népeinek erejét és har­ci szellemét a békéért és a haladásért folytatott harcuk­ban — hangoztatja Csou En- laj üzenete. K. I. Korosí'ov elvtárs válasza Eisenhower elnöknek Moszkva (TASZSZ). Kli­ment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke táviratot intézett ELsenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez. Vorosilov üdvözölte Eisenhowernek azt az újévi választáviratában tett kijelentését, amelyben az el­nök közölte, az Egyesült Ál­lamok kormánya osztozik a szovjet kormánnyal abban á reményben, hogy 1959-ben megjavul á két ország kap­csolata. A berlini kérdéssel kapcso­latban Vorosilov megállapí­totta, hogy együttes erőfeszí­tésekkel véget kell vetni a Berlinben fennálló rendelle­nes helyzetnek és a berlini kérdést ésszerű alapon meg kell oldani. Az űrrakéta adatait a világ !tudásainak közkincsévé teszik Az első mesterséges bolygó nyolcszázezer kilométerre van a földtől Á Szovjet Tudományos Akadémia sajtóértekezlete Moszkva (TASZSZ). Ked­den a szovjet kulturális kap­csolatok bizottsága és a Szov­jet Tudományos Akadémia el­nöksége Moszkvában sajtóérte­kezletet tartott szovjet és kül­földi újságírók számára. Alekszandr Topcsijev, a Tudo­mányos Akadémia alelnöke a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a szovjet világűirakéta nyolcszázezer kilométerre van a földtől és ötszázezer kilo­méterre a holdtól, s máris rá­tért az első mesterséges boly­gó ellipszisalakú röppályájára. — Amikor 1957 október 4-én felbocsátották az első Szput- nyikot — folytatta Topcsijev — egyes külföldi kritikusok azt állították, hogy ez csak vé­letlen szovjet siker vagy re­kord, de a Szovjetunió általá­nos technikai elmaradottsága szolgáltatja hozzá a hátteret. Ezek a koholmányok most végképp megdőltek. A tizedik bolygó, a nap első mesterséges szovjet útitársa, megtestesíti a rádióelektronika, a telemecha­nika, a kohászat, a vegytan, automatika, a hőtechnika Qásatól függ. segítségével történő kutatáso­kat. Először a sztratoszférát, majd pedig az ionoszférát ku­tatták, s az első sikerek után új feladatot kaptak a szovjet mérnökök: a szabad kozmikus térség kutatását. E kérdés ku­tatása volt a világűrrakéta legfontosabb feladata. Blagon­ravov hangoztatta, mekkora nehézségekkel járt e rakéta felbocsátása. E feladathoz rendkívül pontos irányításra volt szükség, mert egy-két perces eltérés, vagy a sebes­ség legcsekélyebb hibája is kudarcot okozhatott volna. Be­fejezésül hangoztatta, hogy nincs a világűrnek olyan pont­ja, amelyet ne lehetne elérni. „Ez csak idő kérdése, s már nem is kell sokat várnunk” — mondotta. Evald Musztel levelező tag, az akadémia napkutatási bi­zottságának elnöke elmondot­ta, milyen nagy szerepe van a holdrakétának a napkutatás­ban. Kijelentette^ a rakéta esetleg igazolni fogja azt a hi­potézist, hogy az égitestek mágneses mezője e testek for­: az és több más tudományág leg­korszerűbb vívmányait. — Olyan erős reaktív hajtó­műveket sikerült teremtenünk ■— mondotta —, amelyek egy­két perc alatt kozmikus sebes­séget fejtenek ki. Ezek után kijelentette, hogy az élső mes­terséges bolygó felbocsátása [technikai és tudományos csúcs­nak vehető. í Topcsijev után Blagonravov [akadémikus elmondotta, hogy [ a Szovjetunióban 1949-ben »kezdték meg a rakétatechnika nyos felszerelése rosszabb mi­nőségű, mint az amerikai mű­szerek. Blagonravov elmondotta, nem úgy tervezték, hogy a ra­kéta kikössön a holdban. Az volt a cél, hogy a hold mel­lett száguldjon el, s ez meg is történt. Ez lehetővé tette, hogy több tudományos adatot kap­junk, mintha a rakéta telibe találta volna a holdat. „Ami a szenzációt illeti, vitatható, mi fontosabb: a holdba jutás, vagy a mesterséges bolygó lét­rehozása” — tette hozzá. Blagonravov hangsúlyozta, hogy a holdrakéta fellövése az első ilyenfajta kísérlet volt a Szovjetunióban. Sikertelen kí­sérlet nem történt — mondot­ta. Cáfolta azt a hírt, hogy a Szovjetunióban kisebb magas­ságba kísérletképpen embert vivő rakétát bocsátottak volna fel. — Ezt csak akkor tesszük meg — folytatta —, amikor teljesen bizonyosak leszünk az ember, visszatérésében. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Blagonravov akadémi­kus közölte, hogy a rakéta küldötte tudományos adatokat feldolgozásuk után a világ tu­dósainak közkincsévé teszik. Amikor megkérdezték tőle, va­jon lehet-e irányított lövedék­nek tartani a szovjet rakétát, Blagonravov igennel felelt. Egy másik kérdésre válaszolva az akadémikus megcáfolta azt az amerikai állítást, amely sze­rint a szovjet rakéta tudomá­Csaknem száz új munkást vett lel a Pécsi Kesztyűgyár A Pécsi Kesztyűgyár az idén hárommillió forintos beruhá­zással tovább fejlődik, jelen­leg három üzemrész bővítésén és szociális létesítmények épí­tésén dolgoznak. A fejlődő gyár ebben az évben százezer párral több kesztyűt készít, mint tavaly és idei 655 000 pá­ros termelésének felét expor­tálja. Újabb exportpiacokként Egyiptom és Jordánia jelent­kezett. Tovább gyarapszik a választék: nemesebb bőrökből új fazonú és díszítésű kesz­tyűk kerülnek ki a gyárból. A Pécsi Kesztyűgyár fej­lődése jó munkaalkalmat je­lent a pécsi leányoknak, as­szonyoknak: az új év első nap­jaiban csaknem száz új mun­kásnőt — és néhány férfit — vettek fel a Pécsi Kesztyű­gyárban. Még ebben az évben újabb üzemegységet létesít a gyár — valószínűleg Siklóson — amely további száz munítást, többségében nőket foglalkoz­tat. A Pécsi Kesztyűgyár jelen­leg 1100 dolgozót foglalkoztat és gyártmányai a világ »sok országába eljutnak. Mikojan és Dulles találkozó Washington (TASZSZ) Mi­kojan, a szovjet Miniszterta­nács első elnökhelyettese és Dulles amerikai külügyminisz­ter találkozása után White, az amerikai külügyminiszté­rium sajtóosztályának szóvi­vője kijelentette, hogy ^ez előzetes megbeszélés volt; A beszélgetésen — mondotta — egész sor, a feléket kölcsönö­sen érdeklő kérdéssel foglal­koztak, köztük a berlini ^ér­dessel. általában a német kér­déssel, a leszerelés és a keres ■ Eredményes kísérletek Komlón a meddő-tömedékeléssel i 40 éve jelent meg ! az Ifjú Proletár Köztudomású, hogy a bánya­üzemekben a széntelepek meg­közelítéséhez, leműveléséhez szükséges vágatok jelentős ré­szét meddő anyagokban — ho­mokkőben, márgában, stb _ kel l kihajtani. Éppen ezért a bányaüzemek napi termelésé­nek elég tekintélyes része olyan éghetetlen anyag, ame­lyet semmilyen célra felhasz­nálni nem lehet, s amely a bá­nyából való kiszállítás után a meddőhányóra kerül. A meddő anyag kiszállítása sokba ke­rül, leköti a csillepark egy ré­szét — egyszóval növeli az egy tonna szénre eső termelési költségeket. Éppen ezért a bányász szak­embereket már régóta foglal­koztatja ez a probléma: ho­gyan lehetne á meddő anyago­kat lent a bányában hasznosí­tani. Sokféle megoldással pró­bálkoztak már. A legtöbb kí­sérlet a meddőnek, mint biz­tosítási anyagnak a felhaszná­lására, vagyis a szén lefejtése után keletkező üregek med­dővel való feltöltésére irányult A meddő-tömedékelés gon­dolata tehát nem új dolog. Több megoldatlan műszaki akadály miatt azonban a bara­nyai bányákban — sajnos — még nem sikerült ezt meg­oldani. A meddő-tömedékelés bevezetése azonban nálunk is egyre sürgetőbbé válik. Éppen ezért mind a két szénbányá­déit trösztünknél elhatároz•* ták, hogy ebben az esztendő­ben e téren is előrelépnek. A probléma megoldásához szük­séges kísérletekhez a komlói III-os aknán már két hónap­pal ezelőtt hozzákezdtek és ha­marosan kísérletek kezdődnek Kossuth-bánya lapos dőlésű telepeiben is. Szó van egy rö- * píto tömedékelő kipróbálása-' ról is. A 111-as aknai kísérletek azt mutatják, hogy érdemes ezzel a problémával foglalkozni. Az elmúlt két hónap alatt a III. és IV. szint között lévő 3-as telepi fejtésbe több mint 2500 csille meddőt döntöttek be, vagyis naponta mintegy 50 csillével. A tömedékelés módja a lehető legegyszerűbb. A Ki­fejtett. szén után keletkező, mintegy 1.80—2 méter magas üregnek a szénfal felőli részét deszkával elzárják s a légvá­gatról egy körbuktató segítsé­gével a nagyobb daraboktól elválasztott meddőt az üregbe döntik. A fejtésben két har­madban termelnek, a tömedé­kelést pedig a harmadik har­madban végzik, noha a töme­dékelés — a tapasztalatok sze­rint — nem jár különösebb porképződéssel. Amikor az üreg megtelt meddővel, a deszka­falat lebontják és imét a szén­fal mellett, készítik el a záró­gátat. A komlói Ill-as aknán a kö­zeljövőben újabb fejtésben is hozzákezdenek a meddő töme­dékeléshez. Kedden este a Magyar Új­ságírók Szövetségiének szék­házában ünnepséget rendeztek az Ifjú Proletár című lap meg­jelenésének 40. évfordulója al­kalmából. Komor Imre újságíró mon­dott beszédet. Fűrésztelepet létesít a gödre- keresztúri földművesszövetkezet Nagy fába vágta a fejszéjét a gödre- kereszturi földmű­vesszövetkezet, hogy megvalósítsa a - község dolgozó parasztjainak több évtizedes kívánsá­gát. Gödrekeresz- túmak mintegy másfélezer holdmyi erdeje van és egy- egy télen 200 köb­méter fát termel­nék ki az erdőbir- tokosság tagjai. So­kan építkeznek mos tanában a község­ben és a kivágott rönkök egy részét épületfának szeret­nék feldolgozni. A környéken azonban csak Bakócán és Szágyon van fűrész telep, de mind a kettő húsz kilomé­terre esik a falutól. A földművesszö­vetkezet most saját maga épít fűrész­telepet. A legelte­tési bizottság 1200 négyszögöl földet ajánlott fel erre a célra, a földműves- szövetkezeti tagok pedig 15 000 forin­tot fizették be cél­részjegyekre; A hiányzó összeget a földművesszövetke­zet fedezi, illetve a Nemzeti Bank ad rá hitéit. Már elké­szült a fűrész épü­lete, jelenleg a gép összeszerelése folyik és a villanyt veze­tik be. Úgy számít­ják, hogy január végén, vagy feb­ruár elején már meg is indul a munka az új fű­résztelepen. Az ér­deklődés oly nagy iránta, hogy több környékbeli község dolgozó parasztjai bejelentették már: ők is a gödrekeresz- turi földművesszö- vetkezetné] akar­ják felfűrészeltetmi a fájukat. kedelmi kapcsolatok kérdésé­vel. A megbeszélés igen hasz­nos volt, mint bevezetés a to­vábbi tárgyalásokhoz, ame­lyekre aikkor kerül sor, ami­kor Mdkojám úr az Egyesült Államokban teendő körútjá­ról, körülbelül január 19-én visszatér Washingtonba. Vá­rakozásunk szerint ekkor Eisenhower elnök is fogadja majd Mikojan urat; White kijelentette, hogy a megbeszélés „barátságos és őszinte“ légkörben folyt le; Kérdésekre válaszolva Whi­te Mjelentette, hogy Dulles valószínűleg jelen lesz Miko» jan és Eisenhower elnök talál­kozóján: Mikojan kedden este tárgyalt hlixon alelnökkel Washington (MTI). Washing­tonban hivatalosan közölték, hogy Mikoján, a Szovjetunió Mmisztertanácsának első el­nökhelyettese kedden a késő esti órákban találkozott Nixon alelnökkel A külügyminisztérium szó­vivője közölte még, hogy Mi­koján az Egyesült Államok olyan területeit is beutazhatja, ahová szovjet állampolgárok rendes körülmények között, nem utazhatnak. Kulturális képeslap Péesváradról Próbál a népi zenekar Az utóbbi hónapok során je­lentős változás történt Pécs- várad ikulturális életében. Fél­reértés ne essék, nem az „új művelődési otthon“ életéről kívánok beszámolni, mert an­nak még pontos telkét sem tudják, az csak ott lesz vala­hol, valamikor (?!) Pécsvára- don. Másról szeretnék — nem kis örömmel — hírt adni. Először talán a változás megindítóiról, a járási föid- müvesszövetkezet vezetőségé­ről kell elismerőleg szólnunk, akik szívügyüknek tekintve és fáradságot nem ismerve mun­kálkodtak azon, hogy megin­duljon a kulturális „pezsgés”, idővé] pedig letisztult állapot­ban rendszeres élet alakuljon ki. A cél érdekében kulturális szövetségbe léptek más helyi szervekkel is. Az eredmény nem maradi el. Az elképzelé­sekből, tervekből valóság lett! Nézzük sorjában! Két szépen berendezett kultúrterem várja a művelődni és szórakozni vá­gyó pécsváradiaikat. A tennék tulajdonosai a helyi KIOSZ és a KTSZ. Az utóbbi „tulajdo­nos” két héttel ezelőtt, a már meglévő kis könyvtáron, le­mezjátszós rádión és számos tái-sasjátékon, folyóiraton kí­vül televíziós készüléket vásá­rolt és szereltetett fel. Megalakult és rendszeresen próbál a 16 tagból álló népi tánccsoport. Csütörtöki napo­kon ők foglalják el, hol az egyik, hol a másik helyiséget. A 35 tagú énekkar a KIOSZ termében talált otthonra. A muzsika szeretete hozta ösz- sze a népi zenekart. A szín- játszócsoport most kezdi meg rendszeres próbáit. Az énekkar, a tánccsoport és a népi zenekar az általános iskola énekkarával közösen még ebben a hónapban kíván bemutatkozni a peósváradi közönségnek. Szólnunk kell még a könyv­tár munkájáról is. A szilágy- pusztai fiókkönyvtárral együtt 540 állandó olvasója van. Hat- van-hetven könyv hagyja el a könyvtárat egy-egy kölcsönzési napon. Akad — nem is ritkán — olyan család, ahol négyen, sőt hatan tagjai, állandó olva­sói a könyvtárnak. A változások ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni a „régi képeslapon” üresen tá­tongó és még most is hézagos helyet: az ismeretterjesztő munkát. Még most is igazság az, hogy ismeretterjesztő elő­adást hirdető falragaszt nem­igen látni Pécsváradon! — Miért? A válasz itt kéréssel párosulva jelentkezik. Több aktivitást, törődést és jobb összefogást várunk a pécsvá- radi lakosságtól, s így talán előbb megoldódik a művelő­dési otthon problémája is! (VárMft

Next

/
Oldalképek
Tartalom