Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
4 NAPLŐ 1959. JANUAR h „Különös gondot kívánunk fordítani a munkásosztály kulturális ellátására“ Takács Gyula elv társ a megyei tanács művelődésügyi osztályának terveiről HÍM a korszerűsítés iránti igényeink Pataki Mihály elvtársnak, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatójának nyilatkozata I 4 959-ben egész müvelő- • désí életünkben különös gondot kívánunk fordítani a munkásosztály kulturális ellátására és elmaradottabb rétegeinek’kulturális nevelésére. Ezért a felnőtt oktatást az üzemekben a tanfolyamszerű ismeretterjesztést, a munkás művészeti csoportok tevékenységének fellendítését, munkáslakta vidékek kulturális ellátottságát, az új évben különösen fontos feladatnak tekintjük. Az új év egyik jelentős művelődési eseménye lesz a tanácsköztársaság 40. éves jubileumának megünneplése. Ez lesz iskoláinkban is a tanév legkiemelkedőbb ünnepsége. Az ünnepség méltó lebonyolításához tanítási szünnapot adunk. Több iskolában már a tanév eleje óta készülünk az ünnepségre. Néhány helyen névadással kötik össze a jubileumot. így pl. a komlói gimnáziumot Kun Béláról, a tanácsköztársaság vezetőjéről szeretnék elnevezni és ennek érdekében bontakozott ki egészséges kultusz az iskolában. A baranyai ünnepi heteket is márciusban, a jubileum munkásmozgalmi, illetve mai t : témák felé fordulásban; mű- ; véezeti csoportjainknál, híva- j tásos művészeinknél pedig a 5 műsorpolitika további javulá- | | sában. I | Szeretnénk, ha az új év erő- f I teljesebb fejlődést hozhatna az j iskolákban a világnézeti neve- : lés mellett politechnikai neve- | : lésben. Az 1959-es évben újabb ? 12 általános iskolában és min- I den gimnáziumban bevezetjük : a gyakorlati oktatást, ezzel j szerény keretek között, de to- J vább haladunk előre a poli- 5 technikai képzésben. Most ké- j szítjük a megyei tanács végre- • hajtó bizottsága elé a műszaki gyakorlati oktatás bevezetése és feltétele megteremtése 2—3 éves tervét. Célunk, hogy a központi támogatáson felül a helyi erőforrások intenzívebb, tervszerűbb felhasználásával gyorsíthassuk meg előrehaladásunkat. 1959-ben 11 millió forintot fordítunk állami erőforrásból'’ művelődési beruházásra, közel 3 és fél millió forintot pedig iskolák felújítására. Négytantermes iskolákat építünk Bükkösdön, Harkányban, Almamelléken, Szigetváron, óvodát Komlón. Befejezzük a már megkezdett szászvári négytantermes iskolát, a szászvári 75 férőhelyes óvodát és a komló-dávidföldi 8 tantermes általános iskolát. Ez utóbbi megépítésével véglegesen önálló épületbe helyezzük a komlói gimnáziumot is. A mozik felújítására másfél millió forintot fordítunk. Ebből felújítjuk a hosszúhetényi mozit, korszerűsítjük a pécs- szabolcsi, sellyei, villányi, sás- di mozikat A művelődés megyei költség- vetési előirányzata az 1958. évi 70 millióval szemben 78 millió forint. Ebben nincs még benne a pedagógusok fizetés— Eredményekben gazdag, küzdelmes év végéhez értünk. A Pécsi Szénbányászati Tröszt az éves tervet már 1958 december 16-án teljesítette és az | év végéig mintegy \47 000 tonna terven tosítási módot szinte idegenkedve fogadták üzemeinkben, addig ma legfőbb gondot az okozza a tröszt vezetőségének, milyen módon biztosítsa az üzemek igényeit a korszerű biztosítási anyagot illetően. Mint ismeretes, bányaművelésünk egyre a mélység felé helyeződik át és itt csaknem elképzelhetetlen a tervszerű és gazdaságos művelési mód korszerű biztosítás nélkül. Az elmúlt esztendőben jó néhány intézkedés történt dol- oTóink egészségének védelmében. Legfontosabb feladatunknak a szilikózis elleni védekezést tekintettük. Jelentős mértékben elterjedt és alkalmazzák a vizesfúrást, egyre több munkahelyen vezetjük be a fronthomlok átnedvesí- tését, ezzel az eljárással köny- nyebbé tesszük a jövesztést és egyidejűleg — lelkiismeretesen végzett injektálás eseterjesztéséhez az is szükséges, jével életbelép az új termelői hogy dolgozóink azokat ne fo- árrendszer. Mint. ismeretes az gadják idegenkedéssel, mert új termelői árrendszer csak az hiszen a kezdeti nehézségek * ipari fogyasztókat érinti, tehát leküzdése után elsősorban a dolgozóik élvezik az új technika gyümölcsét. Az 1958-as esztendő a tröszt bérhelyzetének megszilárdulását eredményezte. Ez kifejezésre jut elsősorban abban, hogy az egyes termelési folyamatokban megközelítettük, sőt a frontfejtésd teljesítményeket illetően elértük az 1956. III. negyedév teljesítményeit. Ennek a viszonylag kielégítő teljesítményalakulásnak megfelelően hozzávetőlegesen 37 százalékkal emelkedett a munkások átlagkeresete, 1956. III. negyedévéhez képest. A további keresetemelkedés alap vető feltétele a teljesítmények arányos növekedése. Mindezek mellett a jövőben még nagyobb súlyt kell helyezni a . _ n..,. rendezése, amely kb. 90 millióteÄlik ^ maSSr- ™ • "W én szwjrt l»rfteág hónapjávaHs művelődési költségvetését. Itt ellenforradalom óta. ségvetés Ehetőséget ad a műmeg az Az öntevékeny művészeti csoportjaink már készülnek a jubileumi fesztiválokra. Irodalmi és képzőművészeti pályázatokat írtunk ki. A pályázatot megyénk írói és képzőművészei érdeklődéssel fogadták és hisz- szük, hogy a tanácsköztársaság jubileuma méltó alkalom lesz arra, hogy jelentős lépéssel haladjunk előre az irodalmi és képzőművészeti életben a velődési házak állami támogatása 20 százalékos felemelésére ÍS; Bízunk abban, hogy a ® megyei művelődési életünk tartalmának szocialista fejlődésében, a művelődés- politikai irányelvek és a megyei kulturális program megvalósításában az 1958-as esztendőnél nagyobb lépéssel fogunk tudni előrehaladni. lekötöttséget tudunk elérni. ,. , . Nyilvánvaló, hogy ezek a jól felüli szenet adunk, bevált módszerek igen jelentős mértékben szolgálják dol- Ezért a kiemelkedő munka- gozóink egészségvédelmét és ért köszönet illeti a tröszt min- éppen ezért legfőbb törekvé- den egyes dolgozóját, az üze- sünlc ezek mind szélesebb mi párt- és szakszervezeti elv- körben történő alkalmazása. tén — 50—60 százalékos por- minőségi termelésre. A gazdaságos termelés egyik alapvető feltétele társakat, akik lelkes helytállásukkal bizonyították be a párt és kormány iránti szeretet ükét, hűségüket; A kiemelkedő, jó munka mellett nem hallgathatjuk el hibáinkat sem. Az elmúlt évben még mindig találkoztunk bizonyos tervszerűtlenséggel, amely legfőképpen abban nyilvánult meg, hogy termelésünk szintje nem volt egyenletes. Üzemeink egyes hónapokban a régi módszert alkalmazták, igen helytelenül megszervezték az ún. hóvégi hajrákat, < amikor a szeneid munkahelyekre való áttelepítéssel elvonták a munkaerőt a fenntartás, illetve a szén vagyon előkészítésétől. Úgy vélem, nem szükséges külön hangsúlyozni, milyen káros következményekkel jár a feltárás, az elővájás, a bánya fenntartásának, — még ha rövid időre is — ilyen módon történő elhanyagolása; Trösztünk minden egyes 'öldalatti dolgozója értékelni tudja azt a gyorsütemű fejlődést, amely végbement üzemeinkben a korszerű biztosítás üzemszerű alkalmazásával. Amíg néhány esztendővel ezelőtt a TH-gyűrűkkel való bizA nehéz fizikai munkát helyettesítő gépesítés terén az elmúlt év eredményeivel nem lehetünk megelégedve. Üzemeinkben ugyan már folynak biztató kísérletek arra, hogy gépesítsük a jövesztést, akkumulátoros mozdonyokkal helyettesítsük a kézierővel történő szállítást. Az új módszerek sikeres elől helyes anyaggazdái kodás. Az elmúlt esztendőben ezen a téren is jelentős eredményeket értünk el. Biztosítottuk a termeléshez szükséges anyagokat, a társadalmi tulajdon védelmében megszilárdítottuk a bizonylati fegyelmet és kielégítő eredményeket értünk el a használt anyagok lehetőség szerinti újrafelhasználásában, vagy értékesítésében. Az anyaggal való takarékoskodás különös jelentőségét kell látnunk az 1959-es esztendőben, mivel január hó elseaz egyéb fogyasztók részére változatlanul a jelenlegi fogyasztói árak maradnak érvényben. Az eddigi árrendszer mellett számtalan vállalat, így az egész szénbányászat is állami támogatásban részesült. Az új ipari termelői árrendszer, amely már a tényleges társadalmi ráfordítások alapján, adódó önköltségek alapulvételével lett kialakítva, azt a célt szolgálja, hogy az egyes vállalatok, — így széntrösztünk is — saját árbevételeiből tartsák fenn magukat és a népgazdaság részére bizonyos akkumulációt is biztosítsanak. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen körülmények között milyen nagy jelentősége van a helyes és takarékos anyaggazdálkodásnak, mert hiszen az új árrendszer következtében az anyag az eddiginél nagyobb súllyal fog Jelentkezni az önköltségben. Sikeres munkánk legfőbb záloga a párt és a kormányhoz való rendíthetetlen hűség és az a harcos összefogás, amely már annyi sok sikert eredményezett a pécsi bányán szók életében Az új esztendő küszöbén kívánok a tröszt minden egyes dolgozójának jó egészséget és sok sikert az előttünk álló feladatok teljesítésében, — fejezte be nyilatkozatát Pataki Mihály elvtársi; 0 „Tanácsaink teljes mértékben élvezik a dolgozók bizalmátu M ohácsi járás dolgozóiössze másfél hónap óta dolgozom a járási tanács elnöki funkciójában. Ez az idő természetesen rövid ahhoz, hogy alapos, mindemre kiterjedő képet alkossák e sokrétű járás helyzetéről, jövő évi terveiről. Az elmúlt év legfontosabb eredményeinek természetesen a választási győzelmet tartom, amely a mohácsi járásban is a dolgozók párt és kormány iránti hűségét, a szocializmus Mit aár az íq esztmd'átűl? Szigeti külváros, 1958. Este van. Szilveszter napját megelőző este. Ködfátyol borit be mindent. És sápadtan pislákolnak az utcai lámpák. Alig világítják be a zegzugos utakat, amelyeken munkából hazatérő dolgozók otthonukba sietitek. A család, tagjai már nagyon várják a családfőt, hogy elbeszélgessenek, tervezgessenek. Éppen akkor nyitok be a Xavér utca, 5. szám alatti házba, amikor a kis konyhában együtt van az egész család. Itt van Benedek József porcelánégető munkás, felesége, a Pécsi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat pécsbányai 102-es számú boltjának eladója, Benedek édesanyja. S körülöttük a virgonc gyermekek: az aranyszőke hajú három éves Béluska, meg a göndörhajú öt éves Józsika. Benedek József előtt tervrajz az asztalon. S az egész család most jövő évi álmainak szálait szövögeti. Vajon mit vár ez a munkáscsalád az 1959-es esztendőtől? — Mostani lakásunk — hangzik Benedek József válasza — két kis szobából áll. De ez nagyon kedves, emellett öt embernek szűk is. Ezért 1959-ben szeretnénk újabb két szobát hozzáépíteni. A jelenlegi szobákat pedig mellékhelyiségként kívánjuk majd használni és fürdőszobát létesítenénk. Már elkészítettük a költségvetést és 10 000 forintot építési anyagokba fektettünk. — Hogyan sikerült két gyermek mellett ilyen öszeget építési anyagba fektetnünk? Elárulom ezt is. Nagyon takarékoskodunk és a megtakarított összeget megtoldottak abból a nyereségvisz- szutdrMsből amit jó munkánk eredményeként én a porcelángyárban, feleségem pedig a vállalatától kapott. De, ez még mindig nem elegendő a házépítés megkezdéséhez, ügy tervezzük, hogy az új évben 20 000 forintért eladjuk feleségem kis házhelyét. így meglesz az a 30 000 forint, amit az OTP-nél betétbehelyezünk, hogy házépítési kölcsönt kaphassunk. Az új esztendőtől tehát elsősorban az OTP-kölcsönt várjuk, hogy n házépítést megkezdhessük és kulturáltabb körülmények között élhessünk. — Egyéb kívánsága nincsen az új évtől? — De igen. Az, hogy békesség uralkodjon a földön. Talán ezzel is. kellett volna kezdenem. Azt szeretném, ha kis családi otthonomat, amelyet 1959-beit építek fel, békességben tudnám élvezni és gyermekeim ugyanígy élvezhetnék. Tudatában vagyok annak, hogy a békét nemcsak óhajtani, hanem megvédeni is kell. Benedek József, ez a szűkszavú porcelángyári munkás' megcirógatja két gyermekének kócos haját. S a kis emberpalánták, mintha csak megéreznek, hogy miről van szó, édesapjukhoz bújnak. Pillanatnyi csönd, amelyet a nagymama tör meg: — Jaj, bizony a béke! — sóhajt nagyot, miközben a vacsorát készíti. — Ha az anyákon és a családapákon múlna, áfakor talán soha sem lenne háború. Inkább lemondunk sok mindenről, naponta krumplit eszünk, csak béke legyen. — Vannak teljesületlen vágyai, amelyek megvalósulását 1959-től várja? — Volt egy körülbelül háromszáz éves épületrészem, amely már nagyon rozoga, életveszélyes volt, amellett kiugrott és elcsúfította a Xavér utcái. . Vasárnap, ünnepnap, hétköznap egész családommal ennek lebontásom, dolgoztam. Ezzel mintegy nyolc négyszögölnyivel szélesedett az utcai front, szebb lett az utca, a forgalomban nem okoz már belátási nehézségei. A III. kerületi tanácshoz fordultam, hogy ezért a 8 négyszögölnyi területért adjanak némi kártérítést nekem.. Ott azt a felvilágosítást kaptam, hogy ezért nem jár kártalanítás. Én ennek ellenére is bízom abban, hogy 1959-ben, ha sor kerül a Xavér utca végleges rendezésére, a tanács mégis megtalálja a módját annak, hogy kártalanítson, hiszen a házrészemet önként bontottam le. Benedek József és családja még sok mindent szeretne elérni az új évben. Többek között egy új, modem rádiót, mert a régi már elavult. Még Budapestet is alig tudja fogni vele. De most minden más kívánság, vagy óhaj másod rendű, háttérbe szorul. S az egész család arra törekszik, hogy elérje kitűzött főcélját: két új szobát építhessenek fel, ne szoroskodjanak, a nagymamának is külön szobája legyen s a gyermekek is vidáman hancurozhassanak. S míg másaik vidám poharazással, zeneszó mellett búcsúznak ■az ó-esztendőtől, Benedek József és felesége az év utolsó nap- jái, a szilvesztert is munkában tölti el. Benedek József a Pécsi Porcelángyár- | befogása a legcélravezetőbb. ban éjszakai szolgálatot teljesít a forró yBeszédes példája ennek a ho- kemencék mellett. Felesége pedig a f\ \ morúdi kultúrház, a görcsöny- Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Válla- / : dobokai járdaépítés, a bári, latnál évvégi leltárt végez. így búcsúz-• dunaszekcsői törpevízmű, a nak ők az 1958-as esztendőtől, de munka közben is arról ábrándoznak, hogy az új év valóra vált ja álmaikat... PUSZTAIJÓSZEF A közösségi összefogás má- ” 6ik nagy tényezője a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, amely ebben a járásban mondhatni jól halad és mind megyei, mind országos viszonylatban példamutató. Huszonnyolc termelőszövetkezetünk, kilenc termelőszövetkezeti csoportunk és számos szakcsoportunk működik. Javarészük eredményesen, jól gazdálkodik. A nyári aszály ellenére a termelőszövetkezetek többsége jobb eredményt ért el, mint az egyéni parasztok, s ennek következtében számszerűen Is állandóan fejlődik. Nagynyárád például a választási i munka alatt alakult át termelőszövetkezeti községgé. Majson 13 új tag, Báron 9 család kérte a zárszámadás jó eredményeit látva .. . felvételét a termelőszövetkeVk;5Ü ragasz- »etbe. Sok községben egymás után alakulnak meg az előkékodását bizonyította. Joggal állíthatom, hogy mind a járási, mind pedig a helyi tanácsok teljes mértékben élvezik a dolgozók bizalmát. Erre a bizalomra az év nagy feladatainak megoldásában szükség is van. Itt van például a járás köaségjpoli tilsai terve, amelynek előkészítésén máris dolgozunk és az év közepére el is készítjük. A községek már kidolgozták a községfejlesztési tervet, amelyet a helyszínen megtárgyaltunk a dolgozó parasztsággal. Ezeknek a terveknek jellemzője, hogy járásunk dolgozó parasztsága szívesen és lel'keszítő bizottságok, s minden jel arra mutat, hogy a tél folyamán nagy lépéseket teszünk előre a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Javítani szeretnénk a járás közlekedését is Babarcon, Liptódon rendbehozzuk az autóbusz-fordulási helyeket; Arra törekszünk, hogy Majs és Mohács között állandó helyi járat létesüljön. A nemzetiségi községek kulturális helyzetének javítására tovább gyarapítjuk a nemzetiségi kultúrcsoportok számát E z a pár tény csupán ízelítője annak a sokirányú munkának, amellyel politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt nagy lépéssel előre kívánjuk sen ajánlja fel a hozzájárulá- vinni ebben az évben a járás sót, akár pénzben, anyagban, vagy társadalmi munkában, mert tudja, hogy a szebb, kulturáltabb, egészségesebb élet kialakításához ez az út: az állami és a társadalmi erők öszbólyi strand, amelyek részben az elmúlt évben készültek el. részbe* pedig az idén valósulnak meg. fejlődését. Szép és hasznos terveink megvalósításához ezúton is kérem mind a magam, mind pedig a járási tanács végrehajtó bizottsága nevében a mohácsi járás dolgozóinak támogatását, és egyben eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok. Somogyi Gyula, a Mohácsi Járási Tanács elnöke.
