Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

»59. JANUAR 4. 7 NAPLÓ Erélyes intéskedések a város tisztántartására Hajdani várépítők és ka­pitányok fülük tövét vakar­nák a csodálkozástól, ha ú-gy „Uj Zrinyiász“ módjára fel­bukkannának Pécs város ut­cáin. Mert a török hadaik ugyan bevették a magyar vá­rakat, de most a város sán­cai előtt bizisten megtorpan­nának. ... Mert kérem ebben a vá­rosban fúrnak, ásnak, sarat dagasztanak, kábeleket fek­tetnek és szednék fel, csöve­ket dugnak el a föld szintje alá s ez eddig rendben is len­ne. A sáncokat kikerüljük, — a sarai persze már nem, mert az képtelenség, — el­tűrjük, hogy a járdák a fö\r hányt földtömeg révén egy­re ■jobban szűkülnek, még azt is eltűrjük, hogy itt-ott há­rom utcasarkot kerülünk, ha csak nekifutásból által nem ugorjuk a mély sáncokat, ami viszont veszéllyel jár. Eltűrjük mindezt azért, mert a város fejlődése itt zaj­lik le szemünk előtt. Tudjuk, hogy bővíteni keU a gázveze­tékhálózatot, bővíteni kell a vízhálózatot is, a DEDÄSZ is most csinálja a feszültségát­térést s e munkálatok nagy­része valóban a föld alatt tör­ténik. Szinte elkerülhetetlen az a rendetlenség, és tár, amely hova tovább ma már fémjelzi a város képét. Hanem.-.-. a baj másutt van. Ugyanis a logikus folya­mata e munkálatoknak az lenne, hogy amikor fölszán­tanak egy utcát, akkor a csö­vek, kábelek elhelyezése után az Útépítő és Karbantartó Vállalat ismét leaszfaltoznd, vagy betonozná a kívánt át­sző k" szokat. Nem teszik. En­nek különböző oka lehet. Vagy az, hogy kévéé « mun­kaerő, vagy az, hogy nem tartják be a DtDÁSZ-szal kötött megállapodást, amely szerint a hálózat kiépítése után azonnal hozzá kellene kezdeniök az utak rendibeho­zásához. De kár is az okokat kutatni. Ezt a problémát a vállalatnak kell megoldania éspedig úgy, hogy naponta isten tudja hány ezer ember­nek ne kelljen bokáig érő sárban gázolnia. Csak egyet­len példa: néhány héttel ez- előtta Kossuth mozi előtt ke­resztben átvágták az úttestet. Heteken át mindennap, a moziból kitóduló tömeg kény- telen-keZletSlen gázolt át a sártengeren. Senkinek nem jutott eszébe, hogy ha már nem kezték meg az aszfalto­zást, legalább salakot szór­tak volna az úttestre, mert ha valaki esetleg nem tudná, Pécsett van salak is, nem több, egy hegyre való ... Hát ezért piszkosak a vá­ros utcái. — Egyrészt. Másrészt azért, mert a ház­mesterek még mindig nem hi­szik el, hogy egy szép napon ötven vagy száz forintos bün­tetésre ébrednek. És a bolt­vezetők is. A rendelet nem bonyolult, nem érthetetlen, nem bürokratikus, hanem pofonegyszerű: a város vala­mennyi épülete előtt naponta egyszer a járdát le kell taka­rítani. Világos, nem? Mégsem csinálják. Tavaly télen elég példa volt arra, hogy a város szívében, a Kossuth-utcában több üz­let és lakóház előtt botladoz­tak a járókelők a járdára fa­gyott, el nem lapátolt hó­buckákon. Nyáron vastag ré­tegben feküdt a por, amelyet aztán fölvert az esővíz és megint csak merő piszok és szenny volt a város. Bosszan­tó txM az is, hogy a szemét sokszor napokig ott állt a ka­puk alatt, bűzlött, tenyészett a sok légy és a baktérium. A városi tanács most eré­lyes intézkedéseket foganato­sít. Hosszú utánjárás után a város kapóét három csehszlo­vák gyártmányú, „Kuka" névre hallgató automata sze­métgyűjtő autót. Megérkezett a nagyteljesítményű öntöző­kocsi is. De ez még nem minden. A város tisztaságát ez még nem oldja meg. Ellenben elősegíti majd az. ha s városi tanács szabálysértési csoportja rend­szeres ellenőrzőkörútak révén kiosztja a büntetéseket azok­nak a házmestereknek és boltvezetőknek, akik még mindig nem hajlandók ,jaját portájuk" előtt söpörni. No persze . ; Hátra vannak még a járókelők is, akik az utcán elszórják a kukoricás- zacskót, gyümdlcshéjat, újsá­got, villamosjegyet és egyéb olyan „kelléketT, amelyet ott­hon a szoba közepén semmi­képpen nem dobna él az em­ber, csak éppen az utcán. De róluk majd később. Részükre némi meglepetést tartogatunk. Hruscsov elvtárs és Hasszer elnök táviratváltása Moszkva (TASZSZ) Hrus­csov és Nasszer között távirat, váltás zajlott le abból az al­kalomba, hogy Kairóban egyezményt írtak alá az asz- szuani gát első szakaszának építéséhez nyújtandó szovjet tézjett táviratában kijelentet­te, hogy a Szovjetunió és az EAK együttes részvétele az assauani gát építésében — szemléltető megtestesülése a békés együttélés elveinek, a szuverén államok egyenjogú fflTOZASO Ä Wm SAHARA _ * V fc UMA B?UM K: ■rlipAJ-lfc.» _ * aweju'W - SZUDÁN) lr%/- ~ 6U1HU-® v FflSÖ-VClU K- utfúrami k dZHBASAí (SS l* Anonim Steda/isit Sumet KSiUrusig. IM-tgyesüé Unt KSitJrsaság, lkk-!nisiiltÁrtáUamili,J-Jordánia, l: Kai társaság. MSI K* Kéme! Stűr. Köztárs. NvummÁN * / t^íip-PAKOT g Ä» Jnd i a i -V érán *•' Az elmúlt évben a követ­kező jelentősebb események változtatták meg a világ poli­tikai térképét (az alábbi fel­sorolás sorszámainak a térké­pen ugyanazon, karikába fog­lalt számok felelnek meg): január 1: A nyugat-afrikai spanyol birtokokat közigazga­tásilag két tartományra, IFNl (l)-re és SPANYOL SZAHA­RÁRA (2) osztják fel a spa­nyol imperialisták. Január 3: NYUGAT-1NDIA (3) néven létrejön a nyugat­indiai szigetvilághoz tartozó 12 brit gyarmat szövetsége. E szövetség létrehozása a brit impérium megtartására irá­nyuló lépések egyike azzal a céllal, hogy a gyarmatoknak látszatönállóságot adna gazda­sági, valamint adminisztratív Augusztus 2: Az iraki for­radalom eredményeként létre­jön az IRAKI KÖZTÁRSA­SÁG (10). Az új köztársaság megalakulása után a reakciós Arab Szövetség felbomlik. Augusztus 26: ALASZKA (11) az USA 49. tagállama lesz. Szeptember: Pakisztán, va­lamint Maszkát és Omán kö­zötti megállapodás értelmé­ben GVADAR (12) kikötőt és környező területét' Nyugat- Pakisztánhoz csatolják. Szeptember 28: A •Francia Nyugat-Afrikához tartozó Francia Guinea lakossága a Francia Unió alkotmányával kapcsolatos népszavazáskor kifejezésre juttatta, hogy az Unióból kilép. A 246 ezer km' nagyságú, 2.3 millió lakosú te­óta belga katonai közigazga­tás alatt álltak, újra Nyugat- Németország fennhatósága alá kerülnek. Október 1: Ausztráliához csatolják az Indiai óceánban fekvő KARÁCSONY- (Christ­mas) szigetet (IS). Október 14: Madagaszkár szigetén autonóm köztársaság alakul, mely a Francia Unió helyébe lépő Francia Közös­ség tagállama marad. Az új autonóm köztársaság neve: MALGAS KÖZTÁRSASÁG. (16) November—december: A francia imperialistáik számára a növekvő felszabadító moz­galmak következtében egyre nehezebbé válik gyarmataik megtartása. Ezért kénytelenek azoknak más státust és vala­melyes látszatfüggetlenséget megadni, azonban gazdasági­lag továbbra is ezek a terüle­tek az anyaország függvé­nyei. E látszatfüggetlenségi folyamat eredményeként Fran­cia Nyugat-Afrika területeiből az alábbi autonóm köztársasá­gok alakulták: DAHOMEY KÖZTÁRSA­SÁG (17), ELEFÁNTCSONT­PART KÖZTÁRSASÁG (18), FELSŐ-VOLTA KÖZTÁRSA­SÁG (19), MAURITÁNIA ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG (20) , NIGER KÖZTÁRSASÁG (21) , SZENEGÁL KÖZTÁRSA­SÁG (22), SZUDÁNl KÖZ­TÁRSASÁG (23). Francia Egyenlítői Afrikában pedig az alábbi autonóm köz­társaságok jöttek létre: CSÁD KÖZTÁRSASÁG (24) GABONI KÖZTÁRSASÁG (25), KONGÓI KÖZTÁRSA­SÁG (26), KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG (27), (volt Ubangi-Sari). (Terra) gazdaság és technikai segély- és önzetlen együttműködésé- í NŐM SZOVJET SZOCIÁLIS- roL Hruscsov Nassaerhez inv* nek. * Ta »rrt7TiPCazánnA /<n ta köztársasággá (9). Betonjárda Villamosítás Szalántán is készülnek a községfejlesztési tervek. A legutóbbi tanácsülésem meg­állapodtak abban, hogy a köz­ség lakódnak kívánságára vagy az idén, vagy jövőre felépítik a kultúrházat, '— Minden attól függ most, — mondja Falud! Béla tanács elnök — hogy felsőbb szerve­ink hozzájárulnak-e ahhoz, hogy bankhitellel kezdjük meg a munkát. Amennyiben beleegyeznek, már tavasszal megkezdjük a kultúrház épí­tését. Ha nem sikerül ez a tervünk, akkor a községfej- lesztésá hozzájárulás egy ré­céből idén megvásároljuk a Szükséges építőanyagokat és 1900 tavaszán hozzálátunk az építéshez. A kultúrház terve, amelyet a szalántai tanács község fej lesztési terveiben miét GUINEA (13) néven ön­kötelékkel szorosabban fűzzék élló állammá alakul, a Brit Nemzetközösséghez. Szeptember: BILDCHEN és Február 1: Egyiptom és LOSHE1M (14) német falvak, Szíria egyesüléséből létrejön melyek a második világháború az EGYESÜLT ARAB KÖZ­__________________ TÁ RSASÁG (4) Az új 0TQ)b szövetségi köztársaság területe ' ( 1185 ezer km’, lakosainak K || I t l'l r h n T száma 28,2 millió fő. u i i u I II U A Február 14: Jordánia és Irak reakciós királyai a nyu­gati imperialista hatalmak su­galmazására országaikat ARAB SZÖVETSÉG (5) néven egyesítik. Március 13: Az Egyesült Arab Köztársaság és Jemen államszövetségre lép egymás­sal. Az államszövetség neve: EGYESÜLT ARAB ÁLLA­MOK (6). Március 14: A 260 km' nagy­ságú, 330 ezer lakosú GAZA (7) terület Egyiptomon belül autonóm közigazgatási egység lesz. • Április 10: Spanyolország kénytelen átadni Marokkónak a 26 000 km' nagyságú úgy­nevezett Dél-Marokkói zónát, amely TARFAYA f8) néven Marokkó új tartománya lesz. Július 30: A Kalmük Auto­nóm Terület a Szovjetunióban átalakul KALMÜK AUTO­a pécsi tervező vállalat készí­tett — mér benn fekszik a járási tanácson jóváhagyás végett. Milyen is lesx e terv szerint a szalAnstaiak, néme­tiek és bostaiak — mert Sza- lánta úgynevezett „három köz- sógies“ tanács — kultúrháza? — Nagyon szép. Igen ko­moly épület létesítéséről van szó. Lesz egy 19-szer 9 méte­res nagy terme, beépített szín­paddal. Lesznek benne öltö­zők, sőt könyvtár, olvasószo­bákkal. A löulltúrbázíban he­tenként kétszer filmet is vetí­tünk, most heti egy filmelő­adásunk van. A kultúrház 600 ezer forintba kerülne. Igaz, hogy ez sok pénz, de bőven kamatozna abban, hogy a falu fiatalsága második ott­honra találna benne, s ismét A nép támogatása A legnagyobb segítség azon­ban aminek Fidel Castro sike­reit köszönhette: a nép támo­gatása volt. Az onszág hatmil­lió lakosa megelégelte a diktá­tor hétéves zsarnoki uralmát és ha az Egyesült Államok, sőt fellépni a legutolsó választáson újabban Anglia is. nem szállít és utódjául a számára és ame- fegyvereket és repülőgépeket rikaiak számára megbízható Batistának, már korábban el- Rivero Augero volt földmúve- érte volna sorsa. A kormány- lésügyi minisztert jelöltette. az ültetvényesek által sanyar­gatott kihasznált népet hozzá­juttatva végre jogaihoz. Batista menekülése csak pontot tett a véreskezű kalan­dor dicstelen bukására, ami lényegében már korábban be­következett, hiszen népszerűt­lensége miatt már nem mert fellendülne a kultúrcsoport munkája. Most ugyanis csak ■ az iskolában tarthatnak néha­Dominikai Köztársaság — telepedni, ahol már hatalmas Ü n^*a csökkenne a kontinensen. földbirtokot vásárolt. S a *toC8rn“'; kereshetik fel, amit , ■ bizony rossz szemmel nézünk. Ahova Batista A kubai helyzet i A szalántai tanács nemcsak , J ■ névleg „három köaséges“. merte hiút a legújabb események fényé- § Gondoltak a Bostán és Néme­*■ . ... ... stoben lakókra le, amikor a A Dominikai Köztársaság, nel úgy latszik: végső kifej]*-1 községfejlesztésd tervekről r.o.i.1.------^.-,h a-, séhez közeledik. De már a i tárgyaltak. jelenlegi stádiumában is aj — Bosita és Szál ári ta között mivel nincs bekötőút — ahova Batista menekült. Az Egyesült Államok 1916-ban Jcrallcs, SLauluJIloum, 1B „s tett© rä a kezet. Az országot , , . i M míívci iuiir< npicfttAut — „amerikai polgárok biztonsága- gyarmatosító politikának, az - ^ ™gyTogjár^t S tünk. nak védelmében” megszállták amerikai pénzen a nepek aka-iEzem kívül roo négyzeTméter- s 1924-ig maradtak ott. Gon- rata ellenére, a nép nyakán; nyi járda építését is tervezzük ^vuina sorsa i munbőici t _____<■» 7 ■ - - a------~r— cs apatok tagjai közül eg.vre Augero azonban, akinek feto- ^^k1od.ta^ azonban arról, hogy tartott diktátoroknak alkonyát S Bostán. Ebből talán „futja“ a többen álltak át a felkelőkhöz, ruár 24-én kellett volna átvén- fe*0*^* vSrtielenti- A kubai felkelők gyó--fa,u íő. fájának egyik olda- akik a felszabadított területe- nie a hatalmat, együtt mene- ™arad)on- Választásuk Trujil- us____x_ ,.1U Iára. Amit nem fidkerül idén tö bben álltak át a felkelőkhöz, ruár 24-én kellett volna átvén- ak’k a felszabadított területe- nie a hatalmat ken megkezdték a földosztást, kült Batistával. A gyarmatosítók szerepe Mint a Távol-, vagy Közel- mok jóváhagyásával küldött Keleten, Kubában is az Egye- tankok: mind leleplezték az __________o___ __ __. ?n lt Államok gyarmatosító po- amerikai gyarmatosítók mar lumbus kedvenc szigetén poli- rializmus mindent elkövet en litikája húzódik meg a háttér- már szinte nem is rejtett mes. ben. Az amerikai pénzzel és terkedéseit/ A kubai cukor az fegyverrel a nép nyakán tar- amerikai monopóliumok szá- tott Batisták, a felkelők sike- mára fontos piacot jelent. El­ednek döntő szakaszában szin- vesztése azt jelentené, hogy Ifalu fő utcájának egyik olda- - , , .. Jlára. Amit nem sikerül idei lóra esett, aki valóságos rém- zelme bizonyara kihatással lesz ■ megépítenünk, azt megcsinál uralmat teremtett. Féktelen a még fennálló délamerikai S juk jövőre. Tervbevettük két fasiszta diktatúrájának 1931- diktatúrák sorsára is és siet-! köz villamosítását is. Mind­ben tízezer mezőgazdasági teti a huszadik század eme!ezek a munkák 40 ezer foriir­munk ás esett áldozatul. Politi- szégyenfoltjainak letörlését. Bl-! tot vesznek majd igénybe, kai ellenfeleit kazánba dobat- zonyas, hogy az elkövetkező! — Németiben egy kultúr- ta és elevenen égette el. Ko- napokban az amerikai impe- S helyiséget létesítünk. Épület i i i i i- *-"*—■ *■ " -1- jvam, csak át kell alaücítani a tést, amely összesen 70 ezer forintjába került a községnek; Kivágják a házak előtt lévő kiöregedett eperfákat, a japán akácot ültetnek helyükbe. En­nél többet — a kultúrház épí­tésével egyidöben — nem lehet várni a tanácstól — a nem is várnak többet a három köaség lakód. Azelőtt még csak hallatszott itt-ott zúgolódás amiatt, hogy a községi tanács nem használja fel a befizetés évében a községfejlesztési ala­pot, de most, hogy látják a lakók, községük gyors fejlő­dését (tavaly mosóhelyet épí­tettek és közel százezer fo­rintért lecsapoltatták a rétet is) szívesen ajánlják fel a ré­gi 3—4 százalék helyett, jöve­delemadójuk tiz százalékát is a község fejlesztésére. — Nagyon örülünk, hogy jő ütünk is van mér — mondja a tanácselnök — és kitekint a tanácaház előtt húzódó asz­faltra. — Egyre „közelebb'* kerülünk a városhoz. Itt van a földművesszövetkezet áru­háza. A cipőkrémtől a motor- kerékpárig mindent megvehe­tünk itt. Sőt késaruhék is van­nak. Ha meglesz a kultúr há­zunk. is.: l — Csak az kellene még — mondja búcsúzóul —, hogy az új évben kapjunk egy esti buszjáratot, hogy néha-néha bemehessünk a pécsi színház­ba, vagy moziba;.j H. M. tikal gyilkosságok sorozatával nek megakadályozására, ha a; helyiségeit és berendezés kell tartja fenn uralmát és minden- nyílt beavatkozástól, az álarc ■ hozzá. A falu autóbuszváró­teljes elvetésétől óvakodik is. J helyet is kap, amelyet a bekő- A történelem törvényszerűsé-■ tőút mellett építtettünk majd te nyílt beavatkozásuk a kubai polgárháborúba, amikor am>- rikai Pisták által vezetett re­pülőgépeken szállítottak Domi­nóból katonaságot Kubába, a Nicaraguából az Egyesült AB*. egy újabb terület kicsúszik ke­zük közül és az Egyesült Ál­lamok támogatását élvező diktatúrák száma háromra —• Paraguay, Nicaragua és re elszánt kiszolgálója az USA-nak. Batista méltóbb helyre nem menekülhetett vol­na, bár újabb hírek szerint-- „v,. -ii.r ufia UMl U----TTUXIU&Z S, maWU ge lnek, a haladásnak azonban ■ meg. Németiben nagyon dívik 0—plusz 3. Legmagasabb nap­sem dollárral, sem harckocsik- I az állattenyésztés, sok a szer­| _iü_____ J1 kai nem lehet útját állni' fel-!zödéses jószág. Hogy köny­cs ák átmeneti hely számára tartóztathatatlanul véget vet'a » nyebb legyen ezek elszállítása, , , , gyarmai rendszernek és a né- i állatrakodót létesítünk. Jacksonville, Dominika főváro- pekre rákényszerített diktatú-! Szalánta is tovább szépül sa. Spanyolországban akar le- iáknak egyaránt -1960-ban Befejezik a járdaépí­Időjárásielentés Várható időjárás vasárnap estig: erősen felhős, párás, he. ‘lyenként ködös idő. Sok he­lyen eső, havaseső, nyugaton és a hegyekben havazás. Mér­sékelt fiziéi. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: észak­nyugaton 0—mínusz 8, máshol pali hőmérséklet vaíámap észak-nyugaton 0—plusz 3, dél­keleten 3—6 fok között. Távolabbi kilátások: hide­gebb idő, havasesökkei, hava­zásokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom