Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

NAPLÓ 1959. JANUAR L A pécsi helyiipar fejlesztésének lehetőségei A Magyar Nemzeti Bank megvizsgálta a Pécs város Tanácsának irányítása alá tartó­zó iparvállalatok tevékenységét egyrészt a termelés, másrészt a készletgazdálkodás, vala­mint a jövedelmezőség szempontjából. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltárja azokat a hiányosságokat, amelyek a helyiipar, az élelmiszeripar, valamint a szolgáltató vállalatok továbbfejlesztését akadályozzák és segítséget nyújtson a gazdaságosabb termelő tevékeny- sog'ncz« Növeljük hazánk idegenforgalmát! 1/ őrünk egyik legnagyobb tája, a turistát hívja, várja“, ^ tömegeket megmozdító vagy „Budapest, a Duna ki­Ilelyiipar A Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy a helyi- ipar 1958-as évi eredményei mellett a termelés fokozását, a gazdaságosságra irányuló tö­fenn. Üzemei erősen szétszór­tak, ami az egyes részlegek irányítását, a helyes munka- szervezést akadályozza. A kon- fekciós tevékenység várható segítsenek az állandó utastor csökkenése miatt, indokolt len- lódás megszüntetésén, ne a kárpitos- és mázolórész­Nemzeti Bank javasolja, hog a 26. AKÖV (MAVAUT) üre­sen közlekedő kocsijai a csúcs- forgalom idején besegítéssé rekvést, illetve a lakosság igé- legek fejlesztése, az asztalos­nyeinek szélesebb körű kielé­gítését több jelenség gátolja. Például1 a tanácsi ipar műsza­ki vonatkozású támogatása mi­nimális. A felügyeletet ellátó minisztérium a műszaki veze­tésnek igen kevés segítséget nyújt. Nem kielégítő a szak­minisztériumok gazdasági ve­zetése sem. Sok esetben, egyes döntő vállalati kérdésekben hiányzik az egyértelmű állás- foglalás. Egyes kivételektől el­tekintve, a munkaellátás te­kintetében a vállalatok ma­gú krahagyatottak. Az üzemek nagy része "túlzottan decentra­lizált. Elhelyezésük sok eset­ben csak szükségszerűnek mondható. Ezért a termelés ésszerű szervezése, az önkölt­ség minimálisra szorítása, nem egy esetben a helyes készlet- gazdálkodás és ellenőrzés, ko­moly problémát okoz. A ren­delkezésre álló gépi be■* rendezés aránya még minimá­lis, annak nagy része eléggé korszerűtlen. Még mindig elő­fordulnak anyagellátási nehéz­ségek, holott a készletgazdál­kodás területén az utóbbi év­ben említésre méltó javulás következett be; A Pécsi Hangszer- és Aszta- losárugyár bútortermelése szá­mottevően fejlődött, de az álla­mosítás után ipari javítás növelése. Megfe­lelő helyiségek biztosítása mel­lett indokolt lenne egy kosár és fonott kertibútorkészítő részleg felállítása is, mert e termékek iránt érdeklődés ta­pasztalható. (Például: a nagy­kereskedelem az Alföldön fo­natja be az üvegballonokat.) Mivel az olcsóbb szőnyegek iránt is nagy az érdeklődés, megfelelő berendezés biztosí­tása mellett, a szőnyegkészí­tésre való áttérést is megfon­tolás tárgyává kellene tenni. Élelmiszeripar A Pécsi Sütőipari Vállalat­nál az éjszakai műszakok meg­szüntetésével járó kezdeti ne­hézségek jórészt kiküszöbölőd­tek, így a kenyérellátás a vá­ros területén mennyiségileg ki­elégítő, a kiszállítás időbelileg mindinkább megfelelő, de a minőség ellen még gyakran van panasz. A vállalat jelen­leg 22 üzemet tart fenn, ame­lyek külön működtetése a költséggazdálkodás és az ellen­őrzés szempontjából nem a legszerencsésebb. A vállalat távlati fejlesztési tervében szerepel a keleti és nyugati irányban egy-agy korszerű középüzem létesítése, amely a A Nemzeti Bank Javasolja, hogy a városi tanács irány tása alatt álló vállalatok tér melése érdekében a profi hiánnyal küzdő vállalatoi munkaellátottságának biztosi tása érdekében forduljon a vb a KIP Minisztériumhoz és esz közöljön ki konkrét intéZkedé seket. Tegyék megfontolás tárgyává a hangszerkészítés ismételt bevezetését. A salak elemelőállítás folytatása, már meglévő készletek elhe Iyezése érdekében mielőbb hozzanak konkrét intézkedé­seket. A minőségi konfekció bevezetéséhez biztosítsanak helyiséget. Ugyanakkor a ve­gyesipari tevékenység egye6 ágait (kertibútor, szőnyeg, fos tés stb.) bővítsék. A vállalati szervezést ille­tően javasolja: a párhuza­mos vállalatok szükségességé­nek felülvizsgálatát; a fölös profilok leválasztását; a kü­lönböző, szétszórt üzemek le­hetőség szerinti összevonását; a kertészeti vállalat tervezési és számviteli rendjének meg­változtatását. A közlekedés megjavítása érdekében a PKV egyezzen meg a MAVAUT-tal. A készleteket illetően java­solja: a tényleges szükséglet helytelen eí: lakosság jobb ellátását bizto­gondolásból kiindulva —- a hangszergyártást fokozatosan elsorvasztották, a szakembere­ket más területen való elhe­lyezkedést« kényszerítették. Mivel a hangszergyártás növe­lését a Könnyűipari Minisz­térium illetékes szervei is sajtónyilatkozatban szorgal­mazták, helyes lenne, ha a gyár ismét bevezetné a hang­szergyártást. Ezt az export­érdekek is megkívánnák, an­nál is inkább, mert ez idő sze­rint az országban mindössze egy vállalat foglalkozik hang­szergyártással, illetve túlnyo­mórészt javítással. Mivel mind a bútor, mind az esetleges hangszergyártás jelenlegi és előreláthatólag távolabbi igé­nyei számottevőek, foglalkozni kellene a vállalat fejlesztésé­vel. Annál is inkább, mert to­vábbi körülbelül 50 fő foglal­koztatását tenné lehetővé és egyben lehetőség nyílna a la­kosság közvetlen bútormegren­deléseinek a kielégítésére is. A Pécsi Epítőanyagipari ES termelése az 1957. évi átmeneti fellendülés után, 1958-ban visszaesett. Termékei iránt az érdeklődés csökkent. így mind homokból, mind kőből, illetve mészből lényegesen kisebb mennyiséget értékesített, mint 1957-ben. A vállalat figyelemre méltó kísérleteket végez a szénsalak építőelemek céljára történő feldolgozása érdekében. E létesítmény üzemeltetése, illetve az általa eddig előállí­tott termék értékesítése azon­ban még problémát okoz. A _jj_____________ meg oldás egyedüli lehetősége a indokolt. A vállalat még termékek olcsóbbá tétele, u- ez ideig sem járult hozzá a vá sítja majd. A város szik víz-, illetve jég­ellátása évek óta megoldatlan. Az előbbit a szénsav gyakori hiánya okozza. Ennek kiküszö­bölése érdekében indokolt len­ne egy szénsavtelep létesítését kérni. Ez idő szerint ugyanis csak Kaposvárott tart fenn telepet a Budapesti Szénsav Értékesítő Vállalat, ami a pa­lackok átfutási idejének las­súbbodását vonja maga után. A Pécsi Szilkvíz és Szeszipari Vállalat jelenlegi elhelyezése korszerűtlen és e miatt a ka­pacitás növelése nem lehetsé­ges. Gondoskodni kellene, hogy a jelenleg más célra felhasz Bált Bajcsy Zsilinszky úti szikvízüzemi helyiséget a Pé­csi Szikvíz és Szeszipari Vál lalat kapja meg. A jéghiány végleges megöl dásáig egy korszerű jéggyár létesítéséig a megyében lévő jégtermelő • üzemék kapacitá­sát kellene jobban kihasznál­ni. Megfontolás tárgyává kel­lene tenni, mennyiben szüksé­ges a megyében és a város­ban külön szikvíz- és szeszipa­ri vállalatot fenntartani, ami­kor egyiknek sem jelentős a termelőtevékenysége. Szolgáltató vállalatok A Pécsi Kertészeti és Helyi- fuvarozási Vállalat jelenlegi profilösszetétele és gazdálko­dási területe túl nagy, annak ilyen vállalat formájában va­ló fenntartása, a Magyar Nem­zeti Bánik véleménye szerint sokkal való alátámasztását, annak a bankfiákkal való megtárgyalását; a Budapestre és távolabbi helyekre irányuló beszerzőutak engedélyhez kö­tését, a netán még meglévő állományon, illetve telephe­lyen kívüli beszerzők foglal­koztatottságának felülvizsgá­latát, illetve megszüntetését. szenvedélye az utazás. Barát­tal, idegenekkel ismerkedni, elmerengeni az évszázados Kreml falad alatt, a Kárpátok bérceit mászni, hűsülnd a Ba­laton vízében, s mindez nemes, okos, hasznos szenvedély. Az Idegenforgalmi Tanács kimutatása szerint Európában az idegenforgalom a második világháború előttinek négysze­resére emelkedett. Ezzel szem­ben hazánkban egyhatodára csökkent. Kedvezőtlen számok. A tőkés Magyarországon 1932-ben 180 ezer napot töltöttek az idege­nek csak a Balaton mellett. 1957-ben 45 ezer napig tartóz­kodtak külföldiék az ország­ban. (A hivatalos utazásokat nem számítva.) Ausztriában az elmúlt évben 6 millió külföldi túrista fordult meg. Nálunk Magyarországon 1956-ban, a legjobb évben az IBUSZ 30 000 embert látott vendégül. Igen kedvezőtlen számok ezek még akkor is, ha figye­lembe vesszük az ellenünk folytatott imperialista propa­ganda hadjáratot, amely miatt sok nyugati túrista elkerüli ha­zánkat. De mit tettünk mi, rogy megcáfoljuk a külföldi híreszteléseket, hogy keleten és nyugaton egyaránt kedvet csi­náljunk a magyarországi láto­gatásaiknak? Sajnos, keveset, gén gyenge a külföldi propa­gandánk. A második viJághá- >orú előtt egész Európa hajó­állomásai, vasútállomásai, új­ságjai tele voltak ilyen jelsza­vakkal: „Vadvirágos Mecsek rálynője“, „Egy vidám hét a Balatonon“, „Jöjjön Szegedre, a Tisza partjára, egy jó halász­lére“. — És ma? A nyugati állampolgár alig tud többet Magyarországról, mint amit az iskolában megta­nult. Nem ismeri a megválto­zott életet, nem tudja, hogy itt vannak a leghatásosabb gyógy­vizek, nem tudja, hogy a mi csodás ősi városunkban, Pé­csett található a rómaiak ide­jéből való 1600 esztendős ős­keresztény temető, amilyent Rómán kívül sehol nem tártak még fel. Itt Pécsett látható az izlám térhódítása egyik legjel­legzetesebb formájában épült Gáz! Kasszin pasa dzsámija, ezzel tette aktívvá. S vajon mi lemondhatunk egy ilyen hasz­not hajtó jövedelemről? Ne fe­lejtsük el, hogy 1960-ra, a ró­mai olimpiászra a világ min­den tájáról érkeznek nagy tö­megben turista csoportok ás ezek kihasználva a lehetősége­ket, Európa különböző orszá­gait meg fogják látogatná. Mr is felkészülhetünk távoli ten­gerentúli országokból átutazó idegenek fogadására. Ma, hosszú évek mulasztá­sát pótlandó, az eddiginél sok­kal szakértőbben óvjuk meg műemlékeinket, gondoltad­ban ápoljuk középületeinket, parkosítunk, csinosítjuk váro­sainkat, falvainkat! De talán lehetne az eddiginél tervsze­rűbb Is a foghíjas telkek né­melyről a törökök egyik híres építése, vagy parkosítása. Az történetírója, Evlia Cselebi ír- utak tisztaságára fokozottá ir­ta: „Olyan szép és nagy ez, ban kellene ügyelni, mert air*j mint Istanbulban a Szelim "már megvan, azit kell fej1 esz ­szultán dzsámijának kupolája, mintha az ég esztergályosának a kezéből került volna ki.“ Most folyik a műemlékek or­szágos bizottsága által eredeti formájában történő helyreállí­tása. tenüttk, azt kell szebbé, von­zóbbá tenni: Gyáros László, az MT Tájé­koztatási Hivatalának vezető­je október 10-én megtartott be­számolójában bejelentette, hogy 1959. januárjától kezdve igen jelentősen emelkedni fog |\ eviza termelésünk legjö- idegenforgalmunk. Az egyéni vedelmezőbb módja az turistaforgalmat is lehetővé te- idegeníargalom. Egy turista ól- szí kormányzatunk. Az Orszá-' tadában napi 10—15 dollárt gos Idegenforgalmi Tanács, vagy ennek megfelelő egyéb valamint a különböző megyei valutát hagy az országban, s intéző bizottságok feladata kell mit kap érte? Egy szállodai szobát és teljes ellátást. Van-e még Magyarországon árucikk, mely ilyen olcsón hoz devizát a népgazdaságnak? Ausztria 1957-ben 3 milli­árd Schüldnget forgalmazott az idegenforgalomból és egyéb­ként deficites fizetési mérlegét A Társadalmi Szemle új száma vezércikkben emlékezik meg KIMSZ megalakulásának egyvanedik évfordulójáról és méltatja az ifjúkommunisták munkáját, harcát. A választási munka tapasztalatairól és a további feladatokról szól Sán- or József elvtárs írása. Her­mann Matern, a Német Szo- elista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja ismerteti Németország Kommunista Pártjának megalakulását. „Uj fellendülés előtt a szovjet nép­gazdaság” címmel Apró Éva, a XXI. kongresszus téziseit méltatja. Nagy érdeklődésre számottartó cikket írt Csikós Nagy Béla az új ipari termelői árrendszer jelentőségéről. hogy legyen az idegenforgalmi vezetők kiképzése. Különösen orosz, német, olasz, francia, an­gol nyelv elsajátítása szüksé­ges. A várható nagyobb arányú idegenforgalom 7.ökkenőmeníes lebonyolítása végett fontos, hogy a szállodák, penziók, to­vábbá utazási irodák személy­zete a magyaron kívül egy-Két Ridegen nyelvet is beszéljem kJ e felejtsük él, ha jobban * ’ megy az Idegenforga­lom, gazdagabb lesz hazánké» ml is többet mehetnénk kül­földre. Mert ha az utazás ma­napság tömegszenvedellyé vált egyes idegen országokban, ak­kor miért maradna 3d ebből a szocializmust építő szép Ma- • gyaronszágunk., Hallos Ferenc a pécsi TÜZÉP Vállalat dolgozója. letve azok hasznosításának egy kislakásépítési akció kereté­ben való biztosítása lenne. A Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalatnál problémát okoz a vállalat elhelyezésének tagolt­sága. Üzemeit különböző, egy­mástól távollévő helyeken tart ros zöldség- és gyümölcsszük­ségletének kielégítéséhez, jól­lehet a Pécsá Állami Gazda­ságtól e célra nagyobb terü­letet vett át. A kezelésében lévő virágüzlet árukészlete pedig hiányos. Már több ízben és hosszabb Hova lett a hárommillió? Kényes kérdés. ja fenn, ami a vezetés egysége- időn át folyt a vita a városban sttését nehezíti, ugyanakkor lévő fuvarozó vállalatok eset­indokolatlan árumozgatást igé nyel. Helyes lenne, ha a ta­nács teljesítené a vállalat kérését, hogy a központi üzem alatt lévő bolthelyiséget a vál­lalatnak adná át. Ebben be­rendezhetné méretes részlegét, sőt bevezethető lenne az egy- próbás, úgynevezett finom konfekció, ami minden bizony­nyal nagy érdeklődésre tart­hatna számot. A Pécsi Vegyesipari Válla­lat konfekciós tevékenysége további 9 részleget tart leges összevonásáról. Nincs semmi gyakorlati értelme an­nak, hogy a városban két ál­lami szekérfuvarozó vállalat üzemeljen, amikor egyik sem bír számottevő teljesítőképes­séggel. A Pécsi Közlekedési Válla- ‘ Inc jövedelmezőség szempont- I jóból kimagasló eredményeket > ért el. Emiatt legutóbb az él­üzem címet is elnyerte. A la­kosság közlekedésének bizto­sítása érdekében azonban < még sok a tennivalója. A '■ De ha már felvető­dött, válasz is kell rá. A mindenféle új­évi statisztikák között vetődött fel és éppen a Népszabadságban. Azt mondja ez a statisztika: idén nyolcszázezer nyu­szit lőttek a vadászok, de négymillió töltényt fogyasztottak. A statisztikus pedig föltételezi, hogy ennyi nyálhoz egymillió is elég lett volna és ez ala­pon kérdezi: hova lett a többi három­millió? Erre mármost válaszolni kell. fis a válaszadásra mi, baranyaiak vagyunk feltétlenül illetékesek, hiszen az egész világon itt szerezték a vadász urak a leggyönyörűbb agancsokat. (Ezt ne tes­sék félreérteni!) Tehát vadászmegye va­gyunk. Tehát nekünk kell tudnunk azt is, hova lett az a hárommillió töltény. Nem is olyan nehéz erre válaszolni, mint egyesek hiszik. Először is feltételezzük, hogy mind a négymilliót ellődözték arra a nyolcszáz­ezer nyuszira. Azaz minden ötödik lö­vésre esett egy nyúl. Hát ez talán olyan rossz arány? Férfiasán bevallom, hogy ha ellődöztem egy tucat töltényt és vég­re felbukfencezik egy életunt nyuszi, azt mondom: „No, ma jó napom van!" Mert nem olyan egyszerű ám meglőni egy nyulat, mint derék statisztikusunk elképzeli. Nem jön oda az a nyúl, hogy .,piti-piti kérek egy adag sörétet". De­hogy jön! Annál jobban fél szegényke az ólommérgezéstől. Inkább elfut. De még hogy fut! Szakértők szerint het­ven kilométeres sebesség meg se k-oty- tyan néki. Szegény vadász pedig ott all gyalogosan, a maga maximum 8 kilo­méteres sebességével. így ugye mind­járt más. De ez még semmi. Azt is meg­teszi, hogy nem egyenesen fut, hanem cikcakkba. A vadász persze éppen ak­kor lő cikkbe, amikor a nyuszi éppen cakkba vált át. Egy tölténynek máris fuccs. De a legtöbb vadászpuska két­csövű, a vadász tehát dupláz, tehát már két tölténynek fuccs. A mindenféle vadász kézikönyvek szé­pen megírják, hogy ha a vadász élőt* ilyen meg ilyen távolságra, ilyen meg ilyen sebességgel fut keresztbe a nyu szí, akkor ennyivel, meg annyival kell az orra elé célozni. Most hagyjuk azt a szomorú körülményt, hogy szegény va­dásznak nincs pénze ultrahanggal mű­ködő hordozható elektronikus sebesség- mérőre, minek következtében tévedhet a valódi sebességet illetően, sőt a távol­ság megbecsüléséhez sincs tüzérségi táv­mérője. Mondom ezt hagyjuk és feltéte­lezzük, hogy sikerült a távolságot, se­bességet, irányt, meg mindent megbíz­hatóan megbecsülni. Elhatározza tehát a vadász, hogy a nyuszi orra elé céloz másfél testhosszal. Céloz, lő, s akkor látja, hogy ott ül a tapsi a hátsó lábain és pödri a bajúszát. Mert neki éppen akkor jutott eszébe tájékozódás végett megállni. A vadász tehát dühében a má­sik csővel megcélozza az ülő nyulat. (Ámbár öreg vadászok azt mondják, hogy ez csúnya, vadásziatlan dolog ) Igenám, de mire lőne, a nyuszi már új­ra száguld, a sörétesomó tehát mögötte tépi fel a dúsan zöldellő őszi vetést. Te­hát már négy tölténynek fuccs. A va­dásznák már csak egy van. Na, akkor jön egy begyulladt, so­vány kis süldőnyúl és egyenesen neki­rohan a vadásznak. Az céloz, mikor lő, a nyúl oldalt kapja magát, a lövés el­kaszálja a hátulsó lábát. Ott vergődik és igyekszik láb nélkül is elfutni. Meg is tenné, de ott terem a szomszéd va­dász lógófülü vizslája, elkapja a nyakát, átharapja, szadista kéjjel ropogtatja a bordáit, s mire a vadász sűrű pfujjozás közben (ez a kutyának szól) odarohan, már csak egy véres húscafatot, egy sző­rös fasirtot talál. Erre dühében a ku­tyába lőné a hatodik töltényt, de eszé­be jut, hogy ezzel romlana a statisztika, meg aztán „rossz szomszédság török átok" és inkább csak káromkodik egyet. Ez azonban eddig a szerencsés eset volt, g feltételeztük, hogy minden töl­tényt valóban nyálra lőttek fct. De ez nem igaz. A vadásznak dúvadakat is kell irtani. Úgymint rókáj., kutyát, macs­kát, szarkát, héját, szürkevarjut és egyebeket. A róka köztudomásúlag igen szívós állat, ha nincs benne egy kalav- raváló sörét, hát meg nem döglik az is­tennek se. Ezt tehát úgy csinálják, hogy a rókára három vadász dupláz egyszer­re, ami a statisztikában hat tölténynek felel meg. Aztán összevesznek a bőrén és aki végül hazaviszi, az lesz a legdü­hösebb, mert kiderül, hogy a rókán már nincs is bőr, csak lyuk. Ott van azután a szarka. A vadász meglátja, hogy félkilométerrel odébb egy bokron valami fekete-fehér micsoda bil­leg és csörög. Ez a szarka. A vadász ek-, kor bele fekszik az árokba és hasmánt csúszik háromszáz métert, hogy lötávol- ra belopja. Akkor kinéz az árokból, hogy ott van-e még a szarka. Persze, hogy ott van, ő is látja a vadászt, hogy mit kínlódik az a szerencsétlen négy­kézláb, amikor pedig kétlábra teremtő­dött és gúnyosan csöröhög. A vadász tovább kúszik. Még száz méter, még tíz, no még öt, no innen már lelövöm azt a büdös dögöt — gondolja, óvatosan fel­áll és céloz. A szarka csúfondárosan bil­leg a farkával A vadász megrántja a ravaszt, de a szarka ravaszabb. Az már a levegőben táncol és azt kiabálja: „Csrrek, krrek!" Ez nyilván valami ká­romkodásféle szarkanyelven. Persze be­csületből, meg bosszúból utána kell dup­lázni: két töltény fuccs. Végül beszéljünk arról is, hogy min­den gyönyörűen klappol a nyuszi rer- cikoakkozhk, nem vált sebességet, ha­nem jön, mintha dróton húznák, egye­nesen bele a csőbe. A puskacsőbe. A va­dász kéjmámorba céloz, becéző ujjal húzza meg a ravaszt, s akkor ezt halTja: „Ptty fff". Ezt a töltény teszi, a vado­natúj töltény kis gyári hibával lön- a másik csővel, de az meg így tesz: „Csett". Ezt nevezik csütörtöknek, noha leginkább vasárnap történik, lévén az a vadászatok legfőbb napja. Hát így fogyogatel egy cv alatt az a négymillió tol­' tény, azaz nyolc­van tonna ólom és vágyj hat tonna lő­por, a nyolcszázezer nyúl azaz minie zy két és félmillió kilogram vadhús ér. ne­gyedmillió négyzetméter kttamedé-ű prém ellenében Es ha hdrommi’Vó* c. levegőbe pufogtatunk? inkább t fogyjon az a lopor, meg ólom. mint há­borúban, mert tudja fér- d- 0y ember nem szívesen vállalj a nyuszik szerepét. (M#s*.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom